Acta Academiae Agriensis, Nova Series Tom. XL. Sectio Historiae ...

78 Kertész IstvánÚgy lepd meg az ellenséget, hogy ő ne lásson téged, de te jól lásd őt, és olyanhelyet válassz az ütközethez, amely az ellenség számára kedvezőtlen, de a teszámodra biztonságos… Tudnivalóid közé tartozik… hogyan kell kifürkészni aző szándékait, és a magunkét titokban tartani.” 5A Kr. e. 360 körül alkotó Aineiasz Taktikosz „Taktika” című művéből csupána városostromról írott rész maradt ránk. Ebben az ellenséges hírszerzői tevékenységakadályozása végett előírja, hogy az ostromlott városba beérkező ésonnan kiküldött leveleket hivatalos személyeknek kell megvizsgálni. Ha kívülrőlkövetek érkeznek, azokat gondosan meg kell figyelni, a városban élő idegeneketössze kell írni, és a hadiállapot idejére el kell különíteni. 6Polübiosz a Kr. e. 2. században írott történeti munkájában („Hisztoriai”) ahadvezér feladatainak ismertetése közben kiemeli, hogy„… a vezér… sem a jó remény keltette örömében, sem félelmében, sem barátság,sem övéi iránti szeretet hatása alatt se tárjon fel semmit a terveiből olyanoknak,akiket az nem illet… a nappal vagy éjszaka megteendő utakat ismerjejól a vezér, ismerje az utakon való közlekedés módját szárazföldön és tengeren…Nem szabad kevésbé venni a cselekmények színhelyének megfigyelését,itt derülhet ki, hogy a lehetetlennek látszó dolog lehetségesnek bizonyul, aztpedig, amit könnyűnek tartottunk, mégsem tudjuk keresztülvinni… A legjobbaz, ha a hadvezér maga ismeri a felvonulási utakat, s annak a területnek sajátságait,ahová meg akar érkezni…” 7A Kr. u. 4–5. századi (pontos kronológiája vitatott) katonai szakíró, Vegetius„A hadtudomány foglalata” c. művében részletes instrukciókat ad a felderítésfontosságát és végrehajtását illetően:„Mielőtt a hadvezér elindul a hadsereggel, küldje ki legmegbízhatóbb és legfortélyosabbembereit a legkipróbáltabb lovakon, hogy derítsék fel menetiránybanés visszafelé, jobb és bal felől azokat a helyeket, amelyeken keresztül megkell tenni az utat, nehogy az ellenfél valamiféle csapdát állítson. A felderítőkpedig biztonságosabban működnek éjszaka, mint nappal. Mert különös módon asaját ügyének lesz árulója az, akinek felderítőjét elfogja az ellenfél. Elsőnektehát a lovasság keljen útra, azután a gyalogság… Azonkívül ismernünk kell azellenfél szokását, hogy vajon éjszaka, hajnalban vagy lenyugváskor szokott-erajtaütésre vállalkozni… Tudnunk kell mármost, hogy vajon gyalogságban vagylovasságban, lándzsásokban vagy íjászokban erősebb-e; hogy létszámával vagy afegyverek erejével tűnik-e ki…” 85 Xenophón: Küroupaideia I. 6 – Fein Judit fordítása.6 Aineiasz Taktikosz X. Vö. Hahn István (1. jegyzet) 340–341.7 Polübiosz: IX. 13–14 – Hahn István fordítása.8 Vegetius VI. – Várady László fordítása. Vö. Hahn István (1. jegyzet) 751 skk.