Acta Academiae Agriensis, Nova Series Tom. XL. Sectio Historiae ...

228 Németh Istvántek. Még inkább megnehezülnének a csehekhez fűződő német kapcsolatok. Egykicsiny és gyenge Magyarország viszont előreláthatóan arra kényszerülne, hogyNémet-Ausztriára és így a német birodalomra támaszkodjék.Ezzel szemben egy Nagy-Románia létrejötte, amely Besszarábián és Bukovinánkívül egész Erdélyt és a Bánát jelentős részét is magában foglalná, előnyöslehetne a német politika jövőbeni alakulására Romániában és ezzel az egészBalkán térségében… A németség fennmaradása szempontjából egy ilyen megoldásszintén üdvözölhető lenne... Ezért nézetem szerint politikai okokból nemajánlatos kiállni a sajtóban Magyarország integritása mellett... Más vonatkozásban...mindig érdekünk lesz, hogy Magyarországgal – akár nagy lesz, akár kicsiny– a legjobb kapcsolatot tartsuk fenn, helyzetéből fakadóan ugyanis a Közel-Keletirányába vezető területet képez.” 45A Magyarország iránti német magatartást racionális és irracionális tényezőkhatározták meg. Különösen szembeötlő a Romániához fűződő kapcsolatok helyreállításánaktörekvése, amely jóval megelőzte a magyar „árulást”, hiszen már1918. október végén Erdély elvesztésének lehetőségét emlegették. A románbarátnémet politika mozgatórugóját az a félelem táplálta, hogy Németország a háborúbefejeztével elveszítheti a román kőolajforrásokat. Azt remélték, hogy ha nagyvonalúnakmutatkoznak Magyarország rovására, akkor a háború után is biztosíthatjáka román olajszállítmányokat. A magyar „árulás” segített leküzdeni a németkülpolitikusok aggályait, hogy Magyarország feje felett kezet nyújtsanak akorábban szövetséges Romániának, amely az utolsó pillanatban ugyan hadatüzent Németországnak. A Romániához való közeledést nem csak gazdasági- ésállamérdek, hanem Magyarország megbüntetésének szándéka is vezette. 46Racionális és irracionális megfontolások keveredtek az erdélyi németek sorsánakmegítélésében is. A Külügyi Hivatal szerint a románbarát német irányzataz erdélyi szászok érdekét is kifejezi. Mögötte az a szándék húzódott meg, hogyáltaluk is befolyásolják a román politikát. Romániában németbarát politikusokatkell hatalomra segíteni, akiket német népiségű politikusok támogatnak. Így biztosíthatóka romániai német gazdasági érdekek. A Külügyi Hivatal annak ellenérefenntartotta az erdélyi szászok felhasználásának szándékát, hogy legkésőbb1919 januárja óta tudta: azok nem kívánnak integrálódni a román államba, s csakmasszív fenyegetések hatására álltak ki Románia mellett. 47 Román részről jóvalkeményebb kezelték a romániai német érdekeket, mint Magyarországon. Németárukat Romániában és Magyarországon egyaránt lefoglaltak, s a birodalmi né-45 PA AA (B), Österreich 95. Die Beziehungen Deutschlands zu Ungarn. (Számozás nélkül) In:Tokody 1989. 94.46 PA AA (B), Deutschland 130, Bd. 6. Wedel távirata a Külügyi Hivatalnak (1918. október 27.).47 Geheimes Staatsarchiv (München) – GSA (M). 1114, Info Nr. 6. (1919. január 22.). In: Wulf-Dieter Schmidt-Wulffen I. 1969. 111.