11.07.2015 Views

Acta Academiae Agriensis, Nova Series Tom. XL. Sectio Historiae ...

Acta Academiae Agriensis, Nova Series Tom. XL. Sectio Historiae ...

Acta Academiae Agriensis, Nova Series Tom. XL. Sectio Historiae ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

248 Papp ImreA gabonaféléknek a megtermelt mennyiség vetőmag nélküli része került azasztalra vagy takarmányként az állatok elé. A búza, a kétszeres (búza és rozskeveréke) és a rozs általában csak az emberi táplálkozást szolgálta, míg a zabcsak takarmányként szolgált. Az árpán kb. 50–50%-ban osztozott a sörfőzés és atakarmányozás. A 19. századi francia statisztikák gyakorta a kölest, a hajdinát ésa kukoricát is a gabonafélék közé sorolták. A kölest és a hajdinát többnyire emberitáplálkozásra szánták, a kukoricatermés 50%-a viszont takarmány lett. Ahárom haszonnövény a 19. század első felében táj jellegű volt, az országos fogyasztásbankis szerepet játszott. 12Az országos fogyasztást a 19. századtól megjelenő statisztikák alapján vizsgálhatjuk,de adataik csak megközelítőleg fedik a valóságos állapotokat. A gabonáttermelő népesség saját fogyasztását a felmérések is csupán becslésekretámaszkodva állapították meg.év1. táblázat. Franciaország gabonafogyasztása a 19. század első felében(évente, tíz éves átlagok alapján) 13gabonafélékösszmennyiségmillió q-bangabonafélék1 főre kgbanebből búzaösszmenny.millió q-banbúza 1 főrekg-bankenyér 1főre kg-ban1781–1790 58 205 31 110 2011803–1812 60,5 205 32,8 111 2011815–1824 66,3 217 39,5 129 2141825–1834 74,5 229 47,7 146 2231835–1844 85,7 250 55.9 163 2451845–1854 97,1 271 64 179 261változás%-ban +67,4 +32,2 +106 +75,4 +29,8A táblázat egyértelműen a fogyasztás növekedését tükrözi, amely meghaladtaa népességnövekedés (kb. 26%) mértékét, vagyis az egy főre jutó mennyiség isemelkedett. Változás következett az elfogyasztott gabona összetételében is. A18. század végén a búza kb. 53%-kal, a 19. század közepén közel 66%-kal részesedetta fogyasztásból. A francia gabonatermelés a számára legmegfelelőbb régiókbankét nagy kultúrára kezdett szakosodni: az élelmezést szolgáló búzára ésa takarmányként hasznosított zabra. 14A francia mezőgazdaság többé-kevésbé alkalmas volt a növekvő fogyasztástkövetni, de csökkenő mértékben. A gabonatermeléshez viszonylag kedvező12 Daniel Faucher: Le maïs en France. Annales de géographie, N o 224, mars 1931. 119.13 Toutain 1971: 1918., 1922., Statistique agricole annuelle 1912. Minist re de l’agriculture. Paris,1914. 298–300.14 Statistique agricole de 1852. Statistique de la France. Deuxi me série. Publiée par le ministre del’agriculture du commerce et des travaux publics. T. I, Paris, 1858. 69–83.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!