Barbara Ann Brennan - Életenergia Közössége Független Szellemi ...

Az életkörülményeinkhez kapcsolódva haragot vagy félelmet érzünk? Félünk attól, ami a testünkben történik? Mi a szokásos
válaszunk? Azt már tudjuk, hogy a szokásos válasz nem hatásos, hiszen még megvan a fájdalom. Különösen tartós f áj dalom
esetén hatástalan a szokásos válasz. Az üzenet (a lecke, ha úgy jobban tetszik) nem ért el hozzánk. Tehát megkockáztatom
azt mondani, kedvesem, hogy akármi is volt a válasza, teljesen rossz, mert nem oldja meg a problémát.
Tekintsünk az életünkre és a testünkre, amelyben az életünk jelenleg lakozik. Úgy tekintsük az életünket, mintha az egy
tanterem lenne, ahol tanulni szoktak, és bármelyik rosszullét, fájdalom vagy betegség egy-egy olyan üzenet, amelyik megtanít
bennünket valamire.
3. A következő, amit kérdezek önöktől, miért teremtenénk ilyen fájdalmat a testünkben? Miért teremtenénk ilyen helyzetet az
életünkben? Mi az, amit tanulhatunk ebből? Mi az, amit ez a helyzet vagy ez a fájdalom üzen, amíg csak meg nem értjük?
Egyáltalán: értjük az üzenetet? Mert amíg nem tanuljuk meg a leckét, addig mindig megteremtjük a helyzetet, amivel mi
vagyunk saját magunk legjobb tanárai. Jól megterveztük a leckéinket, s nem fogjuk engedni magunkat a következő órára
addig, amíg ezt jól meg nem tanultuk.
Ha megtaláltuk a kérdéses helyet a testünkben, azt javaslom, tegyük rá a kezünket. Engedjük, hogy magasabb rendű tudatunk
kezdjen beolvadni testünknek ebbe a részébe. S közben próbáljuk meg kitalálni a félelem természetét. Ha ráérzünk a félelem
természetének lényegére, próbáljunk szeretetet érezni iránta. Milyenfajta szeretet a legmegfelelőbb erre a félelemre? így
tegyünk az életünk bármelyik területén vagy a testünk bármelyik részével. Minden betegség és minden rossz esemény az
életünkben annak a közvetlen eredménye, hogy nem szerettük magunkat egészen vagy nem követtük teljesen azt, amit
szerettünk volna tenni. Nem hallgattunk a belső szóra. Nem engedtük, hogy teljesen azok legyünk, akik valójában vagyunk!
Minden betegség hozzánk érkező közvetlen üzenet, amely elmondja nekünk, hogyan nem szerettük azt, akik vagyunk. Ez
minden gyógyítás alapja.
4. Még egy vezérfonal: a lecke sohasem olyan valami, amit rosszul csináltunk, vagy olyasmi, ami velünk kapcsolatban rossz.
5. Miután megtaláltuk a választ, valószínűleg abban a pillanatban fájdalmat és félelmet fogunk érezni, amikor csak megakadályozzuk,
hogy olyat tegyünk, amit valójában nagyon szeretnénk megtenni. És akkor már nincs más választásunk, mint
szembenézni a félelemmel és hagyni, hogy érezzük, és azzal együtt élni egész életünkben. Mert bárhol van a félelem, ott
hiányzik a szeretet, mert a félelem a szeretet ellentéte. Mert ahol ott a félelem, biztosak lehetünk benne, hogy nem az igazság
útját járjuk. Amitől félünk, az nem valóságos dolog, csupán illúzió. Mivel nincs középpontunk, nem vagyunk a létünk
teljességén belül, amikor félünk. Amikor annyi bátorságot merítünk, hogy belépjünk a félelembe, akkor új szinten kezdjük a
gyógyítást.
Házi feladat lefekvés előtt:
1. Soroljuk föl a félelmeinket!
Mitől félünk?
(Talán a testünkben fog összpontosulni.
Talán az életkörülményeinkben.
Talán általános félelmek ezek.)
2. Kössük össze a félelmet az életkörülményeinkkel. A félelem mindig kapcsolatban van valamivel, amit nem teszünk meg, de
meg akarjuk tenni. Elzár bennünket attól, hogy felnőttek legyünk, ugyanakkor ő az ajtó is hozzá.
Készítsünk egy ilyen listát:
Félelmek Életkörülmények
Hogyan nem szerettük
magunkat?
Mivé és hogyan szeretnénk
válni?
Mi köze mindennek az aurához? Ez látható az aurában.
Formájuk és állományuk van ezeknek a dolgoknak.
Amikor majd szélesebbre nyitjuk az érzékeinket, képesek
leszünk arra, hogy ránézzünk az emberekre és
látjuk, hogy miért nem szerették magukat. És mi leszünk
a gyógyítók, akik segítenek nekik, hogy emlékezzenek, kicsodák
ők voltaképpen, és segítünk nekik, hogy szeretni tudják
önmagukat. Mi, mint gyógyítók, magunk leszünk a szeretet.
249