Elhallgatott Történelem
Visszaemlékezések a Gulágról
Visszaemlékezések a Gulágról
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
DR. BÁRÁNY OTTÓ NÉ BAD I GYÖRGYI<br />
soha, de én mindig felkészülten mentem, minden házi feladatot megcsináltam. Nagyon<br />
rossz az, amikor nem szabad tanulni.<br />
Nagyon nehéz volt az életünk. Az édesapám mindig szeretett csínos lenni, fehér inges<br />
öregember volt. Megszabadultunk, de se ruha, se semmi. Minden tönkre ment. Apukámnak<br />
nem volt öltönye. De volt egy kaszája. Ezzel kiment a gyalogút mellé. Amit ott<br />
hagytak füvet lekaszálta, összegyűjtötte, megszárította és eladta az ebből készült szénát.<br />
Így vett magának öltönyt. Ilyen gondolkodású ember volt a papa.<br />
Egyszer egy 12. évfolyamos fiú oda jött hozzám és megkérdezte, hogy ezt hogy lehetett<br />
kibírni. Kettő dolog fontos. Egyik a remény. Az örökös remény, hogy meg fogunk szabadulni.<br />
A másik dolog pedig az Isten hit.<br />
A táborban az emberek hittek Istenben, hogy megsegít bennünket. Alakítottunk egy<br />
biblia kört. Olvastuk a Bibliát, énekeltünk, együtt voltunk, beszélgettünk. Ez sokat segített.<br />
Keserű Jóska – aki tanított minket – tartott Istentiszteletet. De nyilvánosan nem<br />
lehetett ezeket az összejöveteleket tartani. Az idősebb fiatalság igyekezett a kisebbekkel<br />
törődni. Szerveztek találkozókat, kis mulatságokat. Emlékezetből írtak kis darabokat,<br />
amit előadtunk. Ezek összetartottak bennünket.<br />
A külvilággal tartott vékony szál, a levelezések is tartották bennünk a lelket. A nővéremnek<br />
én például azt írtam, hogy „Zsuzsikám, írd már meg nekem, hogy milyen helyesírási<br />
hibát követek el a levelemben”. Azt gondolom, csak volt bennem remény, ha<br />
ilyet írtam.<br />
A pozitív emberi értékek is felértékelődtek, erősebb formában jelentkeztek?<br />
Azt mondják, hogy a mi táborunkban is volt valaki, aki besúgó volt. De én nem tudok<br />
róla. Senkire sem merném rámondani ezt.<br />
Azt tudjuk, hogy a kegyeletet nem volt szabad megadni. De történt például házasság<br />
kötés?<br />
Ott akkor nem. De kettő esetről tudok, akik később házasságot kötöttek. Udvarlások<br />
voltak. Nekem is ott volt az első udvarlóm. Verset írt hozzám, ezek a mai napig megvannak.<br />
Ezek megszépítik az ottani életet. Sétáltunk a táborban. A rendőrök nem féltek<br />
a szökésektől. Tudták, hogy családostul nem lehet szökni. A férfiak a családot pedig<br />
13