Elhallgatott Történelem
Visszaemlékezések a Gulágról
Visszaemlékezések a Gulágról
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
VISSZAE ML ÉKEZÉSEK<br />
Dezső: Nem volt pap közöttünk, de természetes volt, hogy imádkoztunk. Időnként,<br />
hétvégén, ha volt időnk, nem akadályozták, hogy összejöjjünk.<br />
István: Egyszer volt a barakkban református istentisztelet. Volt egy fiatalembere – a<br />
Keserű Jóska – aki református gimnáziumban érettségizett, ahol a diákokat kiképezték<br />
ilyen szolgálatokra. A helyi lelkész megengedte, hogy tartson prédikációt. A katolikusok<br />
közös imádságokat csináltak az apácák segítségével.<br />
Még egy érdekes dolog. Volt egy ortodox zsidó család – azt hiszem Gyémánt Jenőnek<br />
hívták –. Ők egy kisbabát Auschwitzban vesztettek el, egy másikat pedig a Lenin-tanyán.<br />
Nekik külön lakásuk volt, mert nagyon vallásosak voltak. Csak a saját edényeiket<br />
használhatták például.<br />
Az ő családjuk egy fasiszta lágerben és egy kommunistában is volt.<br />
István: Más táborokban több ilyen is volt. A Gyémánték egyszerű, nyírségi, tojásos<br />
zsidó család volt. Kis földdel rendelkeztek, baromfit tartottak és a tojást eladták.<br />
Volt olyan, hogy Miskolcról, egy sokgyerekes zsidó kántor családot vittek el. A vallásosak<br />
sem mentesültek a büntetés alól. Hiába kerültek élve elő a német táborokból.<br />
Az élelmiszerek egy része csomagokból származott. Ezen kívül volt valamilyen kapcsolattartási<br />
lehetőség a rokonokkal?<br />
Dezső: Cenzúrázott levelezés volt és havonta egy csomagot kaphattunk. Ha valami<br />
nem tetszett a rendőröknek, akkor meg lehetett vonni a levél vagy csomag kézbesítését.<br />
Előfordult, hogy egy utóbb írt levelet, hamarabb kaptunk meg, mint egy azelőtt<br />
írtat.<br />
István: A cenzúra miatt volt, hogy ing vagy kabát gallérba varrva küldtek levelet otthonról.<br />
Az egyik kitelepített társunk félig megette a levelét, mert a töltött káposztába<br />
volt beletéve.<br />
Dezső: Nekünk is volt olyan levél, ami szabadulás után került elő. Egy gombolyag belsejébe<br />
volt beletéve. Ez a gombolyag pamut nem fogyott el, csak évekkel később.<br />
István: A vasúti állomáson szolgáló emberek segítőkészek voltak. Ha a levél feladáshoz<br />
szükséges pénzt megkapták, segítettek postázni azt. Ez volt az úgynevezett fekete levelezés.<br />
Más lehetőség nem nagyon volt. A konyhás tudott nekünk vásárolni, amikor<br />
50