You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
RIPORTPÁLYÁZAT<br />
Kultúra, zene, barátság<br />
Még az Újvidéki Művészeti Akadémia növendéke voltam, amikor<br />
évekkel ezelőtt az egykori zenetanárnőmtől, Marjanović<br />
Fodor Valériától – aki már két éve nincs közöttünk – hallottam<br />
a zentai Stevan Sremac Szerb Művelődési Központ Kamarakórusáról.<br />
A tanárnő még akkor közölte az elképzelését arról,<br />
hogy majd egy nap „megöröklöm” tőle ezt az összeállítást. Pár<br />
évre rá ez a nap is eljött.<br />
2014 januárjában, pályám kezdetekor, egy kész kórus állt előttem,<br />
amely egy fiatal, ambiciózus, ám nem túl sok tapasztalattal<br />
rendelkező karvezetőnek igen előnyös volt, hisz nem a „nulláról”<br />
kezdtem. Be kell vallanom azonban, hogy ez igazán nagy kihívást<br />
jelentett a számomra, egyrészt mert a kórus előzőleg más módszerekkel<br />
dolgozott, másrészt mert a tagok nagy része nálam jóval idősebb<br />
volt. A kiváló együttműködés, valamint a sok minőségi munka<br />
meghozta a gyümölcsét, így a kórus továbbra is, immár ötödik éve<br />
az én vezetésem alatt működik.<br />
Beszélgetésemet Slobodan Borđoškival, a Stevan Sremac Szerb<br />
Művelődési Központ vezetőjével folytattam.<br />
Hogyan született meg az ötlet, hogy megalapítsák a Stevan<br />
Sremac Szerb Művelődési Központot?<br />
– Az ötlet még az úgymond régi szép időkben született, amikor<br />
még létezett egyfajta anyagi biztonság és lehetőség ahhoz, hogy a<br />
magyar és a szerb nemzet kulturális igényeit a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási<br />
Központ keretében szolgálják ki. Idővel ezek a feltételek<br />
korlátozódtak, így a kilencvenes évek végén igény mutatkozott<br />
egy olyan új intézmény megalapítására, amely lefedheti és<br />
koordinálhatja az összes kulturális rendezvényt, amely szerb nyelven<br />
zajlik. Ehhez hozzájárult még az a változás is, hogy 2001-ben a<br />
zentai Miroslav Antić Kamaraszínház állami finanszírozásúvá vált,<br />
ami bizonyos anyagi biztonságot eredményezett. Ez ébresztett rá<br />
bennünket, hogy az állam hajlandó támogatni azokat az embereket,<br />
akik ápolni szeretnék a kultúrát. Az ötlet 2005-ben valósult<br />
meg, amikor a híres író és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia<br />
egykori tagja, Stevan Sremac születésének 150. évfordulóját<br />
ünnepeltük. Egész bátran kijelenthetem azt, hogy az egyik legjelentősebb<br />
zentai születésű személyről van szó, aki a szerb irodalom<br />
kiemelkedő alakja. Már az évforduló előtt folytak beszélgetések az<br />
egykori Stevan Sremac Művelődési Egyesület és a Miroslav Antić<br />
Kamaraszínház tagjaival, valamint azokkal az egyénekkel, akik előzőleg<br />
számos történelmi és irodalmi estet tartottak, hogy ezeket<br />
a rendezvényeket egy konkrét intézménybe kellene helyezni. Szerencsére,<br />
akkoriban a megfelelő körülmények mellett a tartományi<br />
kormány és a községi önkormányzat is hozzájárult a szülőház megvásárlásához<br />
és ezáltal az intézmény megalapításához.<br />
STEVAN SREMAC SZÜLŐHÁZA<br />
Ezt természetesen nemcsak a fent említett tényezőknek köszönhetem,<br />
hanem a megfelelő körülményeknek is, amelyet a Stevan<br />
Sremac Szerb Művelődési Központ biztosított. Maga az intézmény<br />
a híres zentai születésű szerb író, Stevan Sremac (1855–1906) szülőházában<br />
található, és fő célja a szerb nyelv és kultúra ápolása. A<br />
központ különlegessége az, hogy az énekkar mellett néptáncot és<br />
népi éneket is oktatnak, valamint évente több irodalmi és történelmi<br />
est kerül megrendezésre, melyen ismert szerb írók és történészek<br />
vesznek részt, akik az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi,<br />
illetve a Belgrádi Egyetem Filológiai Karán tanítanak. Ezenkívül a<br />
házban Stevan Sremaccal kapcsolatos iratok, fényképek és tárgyak<br />
replikái is megtekinthetők, amelyeket a niši Nemzeti és a Zentai<br />
Városi Múzeum dolgozói állítottak ki. Nem szabad figyelmen kívül<br />
hagyni, hogy az intézmény rendkívül jó kapcsolatot ápol Nišsel,<br />
a várossal, ahol Stevan Sremac több évig is tartózkodott és tevékenykedett,<br />
ezen belül a Niši Művelődési Központtal, valamint a<br />
niši Nemzeti Színházzal.<br />
A riportpályázat az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati<br />
Minisztérium támogatásával valósul meg. Mivel a határidő<br />
vége előtt több írás is érkezett a pályázatunkra, így azokat,<br />
amelyek most nem kerültek be a lapba, az <strong>április</strong> 12-ei számban<br />
jelentetjük majd meg.<br />
KÓRUSZENEI EST 2015-BEN: A NŐI KARHOZ FÉRFIAK IS CSATLAKOZTAK<br />
A kórus megalapítását kinek köszönhetjük?<br />
– Valamikor régen, 1886 és 1941 között létezett itt, Zentán egy<br />
kórus, a Zora Egyházi Énektársulat, amely az egyházi községek<br />
egyik legrégibb templomi énekegyüttese volt. Akkoriban egy kisebb<br />
létszámú szerb közösség számára nagy dolognak számított,<br />
hogy az olvasótermük mellett saját kórussal is rendelkeztek. Arra<br />
gondoltunk, hogy őseink tradícióját folytatnánk, hiszen kötelesek<br />
voltunk figyelembe venni azt, hogy azok az emberek anno megtiszteltek<br />
bennünket egy kórussal, amely igen hosszú életű volt. Mivel<br />
pont abban az időszakban Zentán nem működött egy olyan kórus<br />
sem, amely fontos eseményeken elénekelhette volna bár a himnuszt,<br />
megerősödött bennünk az a gondolat, hogy városunknak<br />
igenis szüksége van egy színvonalas énekkarra. Így hát elkezdtünk<br />
42 <strong>2018.</strong> <strong>április</strong> <strong>5.</strong>
Change language