Családi Kör, 2018. június 21.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Mindent jelenteni és<br />
jegyzőkönyveztetni kell!<br />
„A probléma mindig ott kezdődik, hogy mi elmondunk valamit – ezt a migránsválságból<br />
hozom, mint tapasztalatot –, a migránsválság során elmondtuk, hogy mivel<br />
van problémánk: a földekkel, a magántulajdonnal, a közbiztonsággal, az iskolákkal,<br />
az egészségüggyel. És amikor eljöttek a miniszterek, és megnézték a jegyzőkönyveket,<br />
akkor azok üresek voltak. Ugyanígy jártunk most is: elmondtuk a problémákat.<br />
Elmondtuk, hogy nem százan vannak, hanem szerintünk háromszázan, elmondtuk,<br />
hogy az emberek nem érzik magukat biztonságban. Erre az volt a hivatalos válasz,<br />
hogy mondjuk meg, melyik jegyzőkönyvben van ez benne. Mondjuk meg, hogy érkezett-e<br />
bejelentés a rendőrség felé. Amikor elővették a hivatalos papírokat, akkor kiderült,<br />
hogy nulla. Ezért kell jelenteni minden esetet!” – mutatott rá a polgármester.<br />
Jurgács Irén szerint nem igaz, hogy nincsenek<br />
személyes dokumentumaik: „Sokuknak<br />
két igazolványa is van, koszovói és<br />
szerb is. Láttuk! Azt is tudjuk, hogy hol kapták<br />
az igazolványokat, Szabadkán.”<br />
Márki István helyi orvos azt kérdezte,<br />
hogy miért kapott Martonos ennyi menekültet,<br />
miközben Magyarkanizsa község<br />
többi településére nem mentek, és hogy ez<br />
tekinthető-e úgy, mint a település etnikai<br />
összetételének megváltoztatása.<br />
Tandari Zoltán községi képviselő, az UK-<br />
ROK polgárok csoportjának frakcióvezetője<br />
szerint a probléma megoldásához nemzetközi<br />
segítséget kell kérni.<br />
Hallgató Izabella, a helyi közösség titkára<br />
tájékoztatta a jelenlevőket, hogy május kilencedikén<br />
hívták meg hivatalosan a nagykikindai<br />
rendőrkapitányságot, de a gyűlés<br />
napjáig sem érkezett semmilyen válasz a<br />
megkeresésre.<br />
Csikós László, a községi tanács szociális<br />
és egészségvédelemmel megbízott tagja elmondta:<br />
„Fél éve ötvenötezer szerbiai polgár<br />
várja jobb sorsát Németországban, akik<br />
2009 és 2014 között hagyták el az országot,<br />
méghozzá Belgrádból, Kragujevacról, Aleksinacról,<br />
Valjevóról, Kruševacról és Nišből. Aki<br />
kapott valamiféle státust, havi 802 euró szociális<br />
segélyt kapott. Aki vállalja, hogy önként<br />
visszajön, annak a kezébe nyomnak<br />
még háromezer eurót. Akik viszont bevárják<br />
az erőszakos visszatoloncolást, azokat a német<br />
hatóság átadja az osztrákoknak, azok a<br />
magyaroknak, a magyar hatóság pedig kinyitja<br />
nekik az egyik kiskaput a kerítésen, és<br />
megmutatja nekik, hogy: erre van a hazátok.“<br />
PEJAK DEJAN: HORGOSON NÉHÁNY ÉVE<br />
EGY UGYANILYEN PROBLÉMÁT NAGYON<br />
GYORSAN MEGOLDOTTÁK<br />
Kávai Szabolcs, a községi tanács oktatási<br />
felelőse: „Ezeket a jövevényeket Németország<br />
egy kis zsebpénzzel ellátta, és ott, ahol<br />
tudtak – ott, ahol eladtak nekik házakat –,<br />
ott telepedtek meg.”<br />
Pejak Dejan, a Mozgalom Kanizsáért<br />
képviselője: Horgoson is volt már ehhez<br />
hasonló helyzet. Tizenegy évvel ezelőtt<br />
édesapám volt ott a rendőrparancsnok. Magyarkanizsán<br />
huszonnégy órában ügyeletben<br />
dolgozott egy ügyész, egy bíró és egy<br />
titkárnő. A rendőrség rabszállítóval kiment<br />
a helyszínre, és aki illegálisan tartózkodott<br />
ott, azt bevitték, felvették az adatokat, a<br />
jegyzőkönyvet, a bíró döntött az azonnali kitoloncolásról,<br />
és a mesének itt vége is volt.<br />
RIPORT<br />
A Szerb Haladó Pártnak<br />
megfelel ez a helyzet<br />
Halász Mónika ellenzéki önkormányzati<br />
képviselő azt mondta: a haladó párt<br />
azért nem hatott oda, hogy a rendőrség<br />
képviselője megjelenjen a gyűlésen, hogy<br />
válaszokat adjon a nagyon súlyos problémákra,<br />
mert a haladóknak nagyon is<br />
megfelelnek a faluba betelepült emberek,<br />
akik ötszáz vagy ezer dinárért vagy három<br />
pástétomért legközelebb is rájuk fognak<br />
szavazni úgy, ahogyan az előző alkalommal<br />
is tették.<br />
A polgármester összefogást sürget<br />
„Arról már megállapodtunk az összes<br />
képviselő-testületi frakcióvezetővel, hogy<br />
a biztonsági tanács következő ülésére ők<br />
is meghívást kapnak. Most abban is meg<br />
tudunk állapodni, hogy az ülésre nemcsak<br />
ők kapnak meghívót, hanem a helyi közösséggel<br />
egyeztetve kijelölünk személyeket,<br />
akik Martonos nevében eljönnek. A biztonsági<br />
tanácsban pedig ott van a rendőrfőnök,<br />
a bíróság és az ügyészség vezetője,<br />
valamint a szociális központ igazgatója.<br />
Ez legyen az első lépés, hogy kialakuljon<br />
egyfajta kommunikáció” – javasolta Fejsztámer<br />
Róbert.<br />
TÓTH Imre<br />
Levél az illetékeseknek<br />
Horváth Gergely, Martonos helyi közösség tanácsának elnöke elmondta: a helyi<br />
közösség már három éve rendszeresen küld jelentést a rendőrségnek és az ombudsmannak<br />
a közbiztonság helyzetéről. A gyűlésen a faluelnök felolvasta azt a jelentést,<br />
melyet a biztonsági bizottság és a migrációs tanács közös ülésén, május kilencedikén<br />
is ismertetett:<br />
„Martonoson megfigyelhető a koszovói romák betelepítése 2014 óta. A mai becslések<br />
szerint a számuk mára meghaladta a százat, ami nagyon jelentős, mivel előtte<br />
alig kétezren laktak a faluban. Az új lakosok egyáltalán nem viselkednek a társadalmi<br />
normák szerint. A fiatalkorúak motorokat és autókat vezetnek, ami veszélyes, mert<br />
nincs jogosítványuk. Legtöbbjük csak félig írástudó vagy írástudatlan, bejezett általános<br />
iskola nélkül. Gyalogosan, mindig csoportban közlekednek, és úgy mennek be<br />
a boltokba, pékségekbe. Ha olyan elárusítóval találkoznak, aki egyedül van, akkor kiszolgálják<br />
magukat, és fizetés nélkül távoznak. Az eladókat megfélemlítik, akik ezért<br />
nem merik bejelenteni a lopásokat. A boltokban, a postán, az orvosnál nem akarnak<br />
sorba állni, soron kívül követelik az ügyek rendezését. Fenyegetőznek, ha valaki az<br />
érkezési sorrendre figyelmezteti őket. A postai dolgozó magyar anyját szidták, a helyi<br />
közösségben pénzt kértek. Az utcán az idősebb személyektől lopnak, megállítják<br />
őket, s elveszik tőlük, amit akarnak. Az idős polgárokat megfélemlítik, és nem jelentik<br />
be a lopásokat. Ezért ezeket az eseteket a helyi közösség számos alkalommal jelentette<br />
a rendőrségnek, az ombudsmannak, az önkormányzatnak és a biztonsági<br />
tanácsnak, de a probléma továbbra is fennáll. A helyi közösség tanácselnöke megpróbált<br />
békés úton beszélni ezekkel a lakosokkal, de megfenyegették őt is és családját<br />
is. Az újonnan betelepült romák provokálják a lakosainkat. Kérjük, hogy tegyék<br />
meg a megfelelő intézkedéseket, hogy ne történjen fizikai leszámolás, és a polgárok<br />
ne vegyék saját kezükbe az igazságszolgáltatást. A helyzet tarthatatlan, polgáraink<br />
nem élhetnek tovább fenyegetésben és elnyomásban Szerbiában 2018-ban”<br />
Horváth Gergely feltette a kérdést, hogy hogyan lehetséges, hogy egy héttel korábban,<br />
amikor a Roma Nemzeti Tanáccsal tárgyaltak, akkor a rendőrség tudott küldeni<br />
képviselőt, most meg nem.<br />
<strong>2018.</strong> <strong>június</strong> <strong>21.</strong> 9
Change language