Családi Kör, 2018. augusztus 16.

EGYHÁZ
„Hit nélkül pedig lehetetlen
Istennek tetszeni”*
A kisegyházakat ismertető sorozatunkban ez alkalommal a
Hit Gyülekezetét mutatjuk be, amely a legnagyobb magyar
alapítású pünkösdi-karizmatikus felekezet. A gyülekezet
1979-ben Budaörsön jött létre egy néhány fős imacsoportból,
és ma már Magyarországon több mint hetvenezer tagot számlál,
de valamennyi határon túli országban, így Szerbiában is
működnek közösségei, továbbá Svájcban, Németországban
és az Egyesült Államokban szintén.
A
Hit Gyülekezetének számos, a közéletből is ismert tagja
van, mint például Bayer Friderika eurovíziós énekes,
vagy Gera Zoltán labdarúgó, de a felsorolást hosszan lehetne
folytatni…
A rendszerváltás előtti Magyarországon létrejött vallási csoportot
a kommunista rezsim részéről számos atrocitás - titkosszolgálati
megfigyelés, zaklatás, házkutatás, előállítás stb. - érte. A gyülekezet
tagjai, valamint a közösség vezetője, Németh Sándor ellen
éveken keresztül folyt a lejárató kampány, amely során veszélyes
bűnözőkként bélyegezték meg őket.
A magyar állam 1989 májusában
ismerte el egyházként a Hit Gyülekezetét,
a 2011-ben életbe lépett új
egyházi törvény pedig a történelmi
egyházaknak járó kiemelt státusszal
is felruházta. Habár a hiteseket Magyarországon
ma már a társadalom
elismert és hasznos tagjaiként tartják
számon, a vajdasági közösségeket
még a közelmúltban is érték a kádári
diktatúrát idéző támadások.
SZŰCS CSABA: VAJDASÁGBAN
AZ EMBEREK EGYRE
POZITÍVABBAN TEKINTENEK
A HIT GYÜLEKEZETÉRE
A Hit Gyülekezete szerbiai vezetője
Szűcs Csaba, aki a szabadkai és
az óbecsei gyülekezetekben tart istentiszteleteket,
valamint Dreán házi
Az egyház közhasznúsága
leginkább a helyreállt
emberi életekben mérhető
A Hit Gyülekezete Magyarország-szerte óvodákat, iskolákat
és gimnáziumokat működtet, valamint az ország második
legnagyobb teológiai főiskoláját, a 600 hallgatóval rendelkező
Szent Pál Akadémiát. A Hetek című országos közéleti-politikai
hetilap kiadása mellett a gyülekezet egy teológiai folyóiratot,
keresztény szerzők könyveit, valamint hanghordozókat is
megjelentet. Az ATV kereskedelmi csatorna Vidám Vasárnap
címmel élőben sugározza az istentiszteleteket. A gyülekezet
szeretetszolgálata országszerte segít a nehéz anyagi helyzetben
lévőkön, valamint krízisirodát is működtet. Ma már szakmai
szervezetek ismerik el azokat a kiemelkedő eredményeket,
melyeket a drogos fiatalok, alkoholisták, bűnöző életmódot,
illetve deviáns viselkedést folytató személyek társadalmi
reintegrációja érdekében végzett tevékenységével elért a
gyülekezet.
12 2018. augusztus 16.
csoportot vezet. Törtey Tibor teológus magiszter pedig a topolyai
és magyarkanizsai gyülekezetet vezeti, valamint Bácskossuthfalván
és Szabadkán foglalkozik házi csoportokkal.
Több mint két évtizede Vajdaságban
Hogyan jött létre Vajdaságban a gyülekezet?
Szűcs Csaba: 1995 decemberében Joób István szegedi lelkész
Szabadkán, a valamikori Lloyd Étteremben kezdett előadásokat
tartani, melyek egyre több érdeklődőt vonzottak. Miután kinőttük
az éttermet, átmentünk a Szabadegyetemre, ahol először az első
emeleti tanácsteremben, később az amfiteátrumban jöttünk össze.
Közben volt egy kitérő, néhány istentiszteletet az új Városházán is
tartottunk. A kétezres években lett felosztva a munka, akkortól a
vidékiek – topolyaiak, bajmokiak, kispiaciak, feketicsiek stb – már
nem jártak be Szabadkára, hanem önálló gyülekezetté szerveződtek.
Amikor a Hit Gyülekezete Szerbiában megalakult, nem volt
hatályos jogszabály, így hivatalosan nem lehetett egyházként bejegyezni.
2006-ban hozták meg a vallásügyi törvényt, amely lehetővé
teszi a felekezet bejegyzését, amennyiben azt minimum száz
fő támogatja. Ez elméletben szépen hangzik, de gyakorlatban nehezen
lehetett megvalósítani: tartalmi, formai hibák miatt mindig
elutasították a kérelmünket. Több mint tíz alkalommal nyújtottuk
be a kérvényt, mire 2017 decemberében hivatalosan is bejegyezték
egyházunkat Karizmatikus Hit Gyülekezete néven.
Az istentiszteleti alkalmakon kívül milyen tevékenységek
folynak Vajdaságban?
Törtey Tibor: Időnként sort kerítünk élelmiszer, ruha vagy mosószer
osztásra. Nemrég zárult a hatodik gyermek- és ifjúsági tábor
Magyarkanizsán, melyen közel harmincan vettek részt. A táborban
a gyermekek délelőttönként bibliai történeteket tanultak,
a fiatalokkal pedig az őket leginkább érintő kérdéseket szoktuk
boncolgatni, mint például az internet, a drog, az alkohol, a szexualitás
stb. A délutánok lazábbak, olyankor nagyon sok a játék, és
színdarabot vagy zenés produkciót készítenek a résztvevők, este
pedig ismét tanítás van. Volt, amikor külső szakértőket is meghívtunk,
akik sport, gazdasági vagy egészségügyi témában tartottak
előadást.
Sz. Cs.: Van egy „Adj egy vödör szeretetet!” elnevezésű akciónk.
Vásároltunk vödröket, amikre rá is írtuk ezt a szlogent. Ezeket a hívek
hazaviszik, és következő héten élelemmel telepakolva hozzák
vissza. Ennek révén mostanra már több tonna élelmiszert, valamint
ruhát osztottunk szét. Ruhaosztást havonta egy vagy két alkalommal
szervezünk, az élelmiszert pedig jelenleg a Zorka helyi
közösségben osztjuk, korábban pedig a Bajnátban volt ételosztás.
A gyülekezet telkén gyermeknapokat szervezünk Happy Day néven
egész délutánt kitöltő foglalkozásokkal. Különféle feladatok
megoldásával jegyeket, „happy coinokat” lehet kapni, ezekkel lehet
bejutni a légvárba, a trambulinra vagy a csúszdákra. Idén már több
mint háromszázan voltak, és szeretnénk ezt városi szintű rendezvénnyé
tenni.
Van-e a gyülekezetnek saját ingatlana, vagy összejöveteleiket
bérelt termekben tartják?
T. T.: Azt, ahol bérleményben vagyunk Magyarkanizsán, árulják,
úgyhogy szorít bennünket az idő. De sok küzdelem, önkéntes munka
és adakozás után most már a saját gyülekezeti házunk átadás
előtt áll. Habár nem lesz teljesen kész, de a tervek szerint őszre már
belakjuk a megközelítőleg száz négyzetméteres épületet.