Családi Kör, 2018. augusztus 16.

KÖZÉLET
A valóság és a mítoszok között
egyensúlyozva
Ki segít majd a diszkrimináció és a paranoia kollektivizálásában?
Igencsak felhördült a közvélemény, amikor augusztus 1-jén a Szerb Köztársaság Művelődési
és Tájékoztatási Minisztériuma bejelentette, elkészült a hivatalos nyelv- és
íráshasználatáról szóló törvény (Zakon o službenoj upotrebi jezika i pisama – Szerb
Köztársaság Hivatalos Közlönye: 45/91., 53/93., 67/93., 48/94., 101/2005., valamint
egyéb törvények: 30/201., 47/2018. és 48/2018.) módosításának és kiegészítésének
tervezete, amit eljuttattak Szerbia kormányához, hogy a legsürgősebben közvitára
bocsássák. A módosítások és kiegészítések szövegét eddig csak a bennfentesek látták,
azonban az illetékesek sajtótájékoztatóin elhangzott nyilatkozatokból kirajzolódik
a lényeg. A fő cél – az elhangzottak szerint –, hogy a latin csak segédírásmód
legyen, a cirillnek pedig az élet minden területén elsőbbséget kell élvezni. Mindezt
kicsit részletesebben is kifejtették az illetékesek, amit így összegezhetek:
Kötelező lesz a cirill írásmóddal történő
kommunikáció minden jogügyletben, emellett
a cégek kötelesek lesznek az elnevezésüket,
a székhelyüket, a tevékenységüket feltüntetni
a különféle deklarációkon, igazolásokon,
bizonylatokon és számlákon.
Az állami és tartományi szervek kizárólagosan
cirill írásmóddal kommunikálhatnak
egymással és az önkormányzatokkal, de az
állam által alapított vagy állami tőkével is
rendelkező oktatási intézményeknek és tájékoztató
eszközöknek is így kell tenniük. Úgyszintén
cirill írásmódot használhatnak csak
a többségi állami tőkével alapított közvállalatok,
közintézmények és a köztájékoztatást
szolgáló médiumok, valamint az országos
vagy nemzetközi szinten tevékenykedő szakmai,
illetve szakági szervezetek.
Nem kívánom részletezni, hogy a majdan
elfogadott (mert teljesen biztos vagyok
abban, hogy ez be fog következni, még
arra is fogadást merek ajánlani, a Vajdasági
Magyar Szövetség képviselői is rá fognak
szavazni – hacsak valamilyen „rejtélyes kór”
miatt pont a szavazás napján nem kell nekik
beteget jelenteniük) módosítások és
kiegészítések igencsak hadilábon állnak az
érvényben levő alkotmánnyal, így csak kettőt
emelek ki:
– a hátrányos megkülönböztetés tilalmának
alfejezete (21. szakasz),
– a nemzeti kisebbségek tagjainak jogai
(75-81. szakaszok).
Nem kívánok a jogi problémákkal foglalkozni,
inkább gyakorlati példákkal fogom
mindezt bemutatni:
1. Pali bácsi megelégelte szomszédja,
Gyuri bácsi unszolását, és úgy döntött, eladja
a falutól távol levő földjét neki. Mivel
a törvények értelmében két tanú ellenjegyzésével
is megteheti, kis segítséggel megfogalmazták
magyarul az adásvételi szerződést,
aláírták, majd ugyanezt tették a tanúk
is. Ezután hiába viszik a dokumentumot a
kataszterbe, mert az adásvétel jogügyletnek
számít, el kell vinniük egy fordítóhoz,
hogy mindezt lefordítsa szerb nyelvre, és leírja
cirill írásmóddal. Csakhogy a kataszterben
majd követelik a hivatalos dokumentumot,
ezért irány a (szintén magyar) közjegyző,
aki majd szerbül, cirill írásmóddal
igazolni fogja a szerződés érvényességét
és az aláírások valódiságát. De nehogy azt
higgyék, hogy mindez csak az adásvételre
lesz érvényes, így fog történni mindennel,
még a végrendelettel is!
2. A tornyosi juhász pár száz juha Paphalom
alatt böngészte a lekombájnozott kukoricaföldet.
Egyik hajnalban, amíg a juhász
az igaziak álmát aludta, mivel a birkák nem
ismerik a határút pontos helyét, meg sem
álltak a Csákó-halom tövéig. Persze, letarolták
a még talpon álló kukoricát, lelegelték
az ott levő hereföldet is. Ki kell mennie a
magyarkanizsai (magyar) mezőgazdasági
felügyelőnek, jegyzőkönyvet kell felvennie,
de kénytelen lesz szerbül, cirill írásmóddal
megtenni, mert azt csak úgy mellékelheti a
magyarkanizsai
(magyar) polgármester
a zentai
(magyar) polgármesternek
szerb nyelven,
cirill írásmóddal
megírt hivatalos
leveléhez.
A többit már
az olvasóra bízom.
Képzelje
el a magyar
anyanyelv tanfelügyelőjének
óralátogatáson
készült jegyzőkönyvét,
illetve
a Magyar
Szó, na meg pl.
az Új Kanizsai Újság (esetleg más, államilag
vagy önkormányzat által támogatott
médium) impresszumának felső sorait, az
általuk kiadott bizonylatok, számlák fejléceit!
Már előre röhögök, mert nemsokára
a termékeken, a hirdetéseken, hivatalos leveleken
a következőket fogjuk látni (hiszen
mindegyiknek van Szerbiában bejegyzett
leányvállalata): Кока Кола, Пепси Кола,
Мекдоналдс, Гуччи, Леви Штраусс, ОТП
Банка, a sort pedig folytathatjuk szinte a
végtelenségig.
BALLA Lajos
14 2018. augusztus 16.