Családi Kör, 2018. augusztus 16.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A szegény sorsú gyerekek<br />
könnyen megihletik<br />
„Esténként a kezemet kell borogatni, és a szemembe csepegtetni,<br />
de nincs okom a panaszkodásra”<br />
Egy Bon Jovi-logótól a portrékészítésig – így lehetne összefoglalni egy fél mondatban<br />
a mindössze 23 éves szabadkai születésű, Zentán élő Kovács Beáta pályafutását. Mint<br />
a legtöbb gyerek, ő is rajzolással ütötte el a tanulások közti szüneteket. Egy számára<br />
emlékezetes délutánon úgy döntött, Bon Jovi egy logóját próbálja meg lemásolni.<br />
Maga a kihívás olyannyira lekötötte,<br />
hogy utána egyre csak<br />
fogytak a papírok, készültek<br />
a képek, amelyekkel órákon<br />
keresztül, napokon át képes volt bíbelődni.<br />
Ahogy múltak az évek, Kovács Beáta egyre<br />
jobban rajzolt, s befejezte a szabadkai<br />
Politechnikai Iskola műépítész szakát.<br />
Hogyan és mikor derült ki, hogy a<br />
művészetek világa lesz a tiéd, azon belül<br />
is a rajzolás művészete lesz az, amit<br />
elsajátítasz?<br />
– Tizenöt éves lehetettem, amikor az<br />
egyik ismerősöm megkért arra, hogy készítsek<br />
róla egy portrét. Egészen jól sikerült, ez<br />
volt az első olyan munkám, amit megfizettek,<br />
így aztán elgondolkodtam azon, vajon<br />
mi lenne, ha megpróbálnám mindezt egy<br />
magasabb szinten, mondjuk egyéni vállalkozóként<br />
űzni. Hogy mindezt kiderítsem,<br />
meghirdettem a legismertebb közösségi<br />
oldal egyes csoportjaiban a megrendelésre<br />
készített portrérajzolást. Ám ez a történet<br />
nem bizonyult túl gyümölcsözőnek, havonta<br />
maximum két portrét kellett csak elkészítenem.<br />
Középiskolás éveim után felvételt<br />
nyertem a Szegedi Tudományegyetem Juhász<br />
Gyula Pedagógusképző Kar képi ábrázolás<br />
– festészet szakára. Ugyan nem igazán<br />
festettem, de azt gondoltam, hogy majd<br />
ezen a szakon megtanulok ezt-azt. Aztán<br />
egy nagyon kedves tanárom, Szabó Tamás<br />
szobrászművész beszélt le róla, és azt javasolta,<br />
hogy inkább maradjak a rajznál, mivel<br />
ő pontosan és tisztán látta azt, hogy bizony<br />
a festészet nem nekem való. Így aztán maradtam<br />
annál, ami hozzám mindig is a legközelebb<br />
áll, a grafitrajznál. Majd elkezdtem<br />
kísérletezgetni több eszköz ötvözésével,<br />
például ceruzával, tussal, akrillal, pasztellel.<br />
Sokan kérdezik, de vannak, akik rögtön azt<br />
feltételezik, hogy jobb agyféltekés tanfolyamon<br />
vagyok túl, ami persze nem igaz.<br />
Ehhez a tevékenységhez némi tehetség,<br />
majd többéves gyakorlás, és persze óriási<br />
türelem szükséges.<br />
Melyek azok a témák, amelyek a legkönnyebben<br />
ihletnek meg, és amelyeket<br />
a legjobban papírra szeretsz vetni?<br />
– A portrék rajzolása mellett a szegény<br />
sorsú gyermekek látványa az, amely nagyon<br />
könnyen megihlet. Ezt bizonyítja a<br />
diplomamunkám címe is, amely az volt,<br />
hogy Gyerekek. Témája pedig a 19. század<br />
szegény sorsú gyerekeinek a helyzetével<br />
való visszaélésről szólt, és a gyermekmunka<br />
gátlástalan alkalmazását mutatta be.<br />
KOVÁCS BEÁTA ALKOTÁSA<br />
interjú<br />
Nagy hatással volt rám Lewis Wickes Hine,<br />
aki a gyermekmunkások után figyelmét a<br />
munkásosztály tagjainak szentelte. Az általa<br />
készített képekkel bepillantást nyerünk a<br />
gyerekek mindennapjaiba. Tíz éven keresztül<br />
fényképezte az Egyesült Államokban<br />
dolgoztatott gyermekeket, s ezzel az volt a<br />
célja, hogy törvényileg szabályozzák és tiltsák<br />
be a gyermekmunkát.<br />
Mekkora energiát, mennyi időt és koncentrációt<br />
vesz igénybe egy rajz elkészítése?<br />
– Több tényezőtől is függ. Elsősorban attól,<br />
hogy mekkora méretben kell rajzolni, aztán,<br />
hogy hány személyt ábrázol a rajz, hogy<br />
milyen eszközöket használok, és persze nem<br />
utolsósorban a kedvemtől is nagymértékben<br />
függ. Sokkal jobban élvezem, ha két-három<br />
hétig dolgozhatok egy-egy képen, ezek olyan<br />
100 x 70 centiméteres nagyságúak. Viszont<br />
azt nem szeretem, ha zavarnak közben, azt<br />
pedig kifejezetten utálom, ha néznek. És az,<br />
hogy mindez mekkora energiát igényel szellemileg<br />
és fizikailag is? Elég nagyot. Iszonyatosan<br />
fontos a folyamatos koncentráció és<br />
nyugalom, amelynek aztán hatásai egy zűrösebb,<br />
keresettebb időszakban – például karácsonykor<br />
– úgy mutatkoznak meg, hogy a<br />
nap végén a kezemet kell borogatni, és a szemembe<br />
kell csepegtetni. Megterhelő, hiszen<br />
egész nap egy asztalnál ülve vagy pedig fölé<br />
hajolva rajzolok. Viszont annyira szeretem ezt<br />
csinálni, hogy semmi okom a panaszkodásra.<br />
Mekkora a kereslet a munkáid iránt?<br />
– Intenzíven két éve foglalkozom portrékészítéssel,<br />
viszonylag sok idő kellett, míg<br />
a már korábban is említett közösségi oldalon<br />
meghirdetett megrendelések elkezdtek<br />
folyamatossá válni. Mára már viszont oly<br />
sok van belőlük, hogy néha magam sem<br />
tudom, melyikhez kezdjek hozzá először.<br />
Nagy a szellemi kiégés veszélye, ennek okáért<br />
szoktam pihenőnapokat tartani, ami azt<br />
jelenti, hogy olyankor csak és kizárólag a<br />
saját képeimmel foglalkozom. Vagy pedig<br />
egyszerűen semmit sem csinálok. Természetesen<br />
vannak olyan időszakok is, amelyekről<br />
úgy gondolom, hogy majd rengeteg<br />
munkám lesz, de ez nem mindig alakul így.<br />
Szóval őszintén, ez egy igencsak változó,<br />
hullámokkal teli tevékenység.<br />
Milyen célokat tűztél ki magad elé?<br />
– Szeretném kipróbálni magam a tetoválás<br />
világában is, de a rajzok mellett nehéz<br />
rá időt szakítani. Mivel elég kritikus vagyok<br />
önmagammal szemben, és talán ez az, ami<br />
motivál, így minden munkám után jobb és<br />
jobb szeretnék lenni. Még nagyon sokat kell<br />
tanulnom és fejlődnöm.<br />
PÓSA Tamara<br />
<strong>2018.</strong> <strong>augusztus</strong> <strong>16.</strong> 31