Családi Kör, 2019. január 17.

A szakminisztérium válaszolt
MAGASABB A JÁRULÉKALAP
Azok a biztosítottak, akik maguk fizetik nyugdíjbiztosítási járulékukat, iskolai
végzettségüktől függetlenül továbbra is 13 lehetőségből választhatnak. A járulékalapot
és a járulékot a tavalyi 68 345 dinár átlagbér alapján számolták ki.
Csoport Az átlagbér %-a Járulékalap Járulék
I. 35% 23 921 6 219,46 din.
II. 40% 27 338 7 107,88
III. 54% 36 906 9 595,56
IV. 65% 44 424 11 550,24
V. 80% 54 676 14 215,76
VI. 87% 59 460 15 459,60
VII. 115% 78 597 20 435,22
VIII. 127% 86 798 22 567,48
IX. 155% 105 935 27 543,10
X. 200% 136 690 35 539,40
XI. 300% 205 035 53 309,10
XII. 400% 273 380 71 078,80
XIII. 500% 341 725 88 848,50
hintaszék
NAGYOBB A TEMETÉSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS
Az elhunyt nyugdíjas hozzátartozójának, illetve annak, aki a
temetési költségeket kifizette, januártól március végéig 39 491
dinárt utal át a Nyugdíjbiztosítási Alap.
Jovan Tamburić, a Katonai Nyugdíjasok Szakszervezetének elnöke
nyilvánosságra hozta a szociális és munkaügyi minisztérium
válaszát a köztársasági parlament elnökének címzett átiratukra,
amelyet szeptemberi tüntetésük előtt küldtek el Maja Gojkovićnak.
A házelnök továbbította az illetékes parlamenti bizottságnak,
az pedig a szociális és munkaügyi minisztériumnak. Az átiratban a
katonai nyugdíjasok elsősorban amiatt tiltakoztak, hogy az állam
nem rendezte a 11 százalékos rendkívüli nyugdíjemeléssel kapcsolatos
problémájukat (11,06 százalék helyett 6,57 százalékot fizetett
ki nekik azzal a magyarázattal, hogy az előző évi 4,21 százalékot
beszámítva az emelés 11 százalékos!). Az érdekszervezet a nyugdíjbiztosítási
jogok érvényesítésével kapcsolatos gondokra, kérdésekre
is rámutatott, többek között arra, hogy a hatalom kisajátította
(államosította) a Nyugdíjbiztosítási Alapot, a héttagú igazgatótanács
négy tagját a kormány nevezi ki, az ötödik tagot, a nyugdíjas
szövetség képviselőjét a nyugdíjas párt vezetősége delegálta...
Ilyen összetételben a tanács többsége minden kormányjavaslatot
megszavaz, közreműködésével a nyugdíjakat fokozatosan szociális
juttatássá degradálják. Tamburić szerint a minisztériumi válasz
előrevetíti a nyugdíjstratégiát, amely nem más, mint megragadni
mindent, amit lehet (kiárusítani az alap vagyonát, az összehangolás
mellőzésével csökkenteni a nyugdíjakat stb.)!
Idézet a visszatartott nyugdíjrésszel kapcsolatos szakminisztériumi
válaszból:
„A nyugdíjkifizetés ideiglenes módjára vonatkozó törvény 2018.
szeptember 30-án megszűnt. Októbertől a törvényes ellátmányt folyósítják.
Kiemeljük, hogy az Alkotmányíróság 2015. szeptember 23-án
elvetette a jogszabály alkotmányosságának és a vonatkozó nemzetközi
megállapodások betartásának felülbírálására, illetve a kérdéses
törvény alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó kezdeményezést.
Az alkotmány 70. cikke szavatolja a nyugdíjbiztosításra való jogot,
mint a szociális biztosítás egyik formáját, de ezt a jogot egészében
törvény szabályozza. Ezt az ideiglenes nyugdíjcsökkentést törvénnyel
rendezték. A jogszabály nem határozta meg a nyugdíj összegét, hanem
csak azt, hogy milyen körülmények alapján mennyivel csökkentik
közjogi pénzbeli ellátásként a nyugdíjat.
A kötelező nyugdíjbiztosítás pénzelése bismarcki rendszerre épül,
az alap nem halmozza fel a pénzt a jövőben nyugdíjakra. A foglalkoztatottak
(biztosítottak) járulékából fizetik ki a mostani nyugdíjakat. Mivel
a nyugdíj nem magánjogi, hanem közjogi jellegű juttatás, a megállapított
nyugdíjak csökkentésével nem korlátozták és nem vették el a
tulajdont, és nem sértették meg az alkotmány 58. cikkének második
bekezdését.
A szakminisztérium elsődleges feladatának tartja a szociális kártya
bevezetését a kormány 2017. november 9-én elfogadott akcióterve
alapján. Folyamatban van a törvényes keret kidolgozása, a szociális
védelmi rendszerhez tartozó szervek ehhez kapcsolódó munkafolyamatának
automatizálása.
Külön kihangsúlyozzuk, a nyugdíjbiztosítási rendszer jelenlegi reformját
maximális átláthatósággal végezzük, és a nyilvánosság számára
minden ezzel kapcsolatos közérdekű információ hozzáférhető.
Megjegyezzük, hogy a nyugdíjbiztosítási rendszer (legutóbbi) kiegészítése
és módosítása után az új megoldásokkal a jog élvezői, a
biztosítottak és a biztosítási rendszer más résztvevői könnyebben és
gyorsabban érvényesíthetik jogaikat” – olvasható a szakminisztérium
válaszában, amelyet Zoran Milošević segédminiszter írt alá.
A levélben először fordul elő a nyugdíj magán- és közjogi megnevezése.
A válaszíró közvetlenül nem, de a szociális kártya bevezetése
kapcsán utalt a szociális szempontok előtérbe helyezésére.
Vannak olyan feltételezések, hogy a hatalom Strasbourgban
a nyugdíj szociális jellegével védekezik, igyekszik bebizonyítani,
hogy a járandóság szociális juttatás, holott csak azok az állami, illetve
szociális nyugdíjak tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek nem
kapcsolódnak nyugdíjbiztosítási járulékhoz. Ilyen esetben minden
jogosult számára azonos összeget folyósítanak. Külföldi gyakorlat,
hogy pl. a 65 éven felüli, jövedelem nélküli polgárokról szociális
nyugdíjjal gondoskodik az állam. Szerbiában egyelőre nincs ilyen,
bevezetését évek óta halogatják, latolgatják...
A járulékalapú nyugdíj törvény által szerzett közjogi
tulajdon. Nagyságáról végleges végzést hoznak.
Miodrag Zec közgazdász szerint az ad hoc intézkedésekkel,
a szelektív nyugdíjcsökkentéssel
aláásták a nyugdíjrendszer szilárdságát, kiszámíthatóságát
és hatékony fenntarthatóságát. Ha
a nyugdíj nem a befizetett járulékok függvénye,
ha a kormány rendeletekkel meghatározhatja,
kinek mennyit ad, az a biztosítási rendszert teljes
összeomlással fenyegeti. A szociálpolitika nem
azonos a nyugdíjbiztosítással, a kettőt külön kell
választani.
Vladimir Vučković, a költségvetési tanács tagja
úgy véli, hogy a nyugdíj-összehangolás felfüggesztésével
és a kis nyugdíjak külön növelésével tovább
távolodunk a legális és fenntartható nyugdíjrendszertől.
Üdvözlendő a bejelentés, hogy az idén viszszaállítják
az összehangolást. Felmerül a kérdés,
hogy egyáltalán miért kellett felfüggeszteni. Miért
igyekeztek meggyőzni bennünket a miniszterek és a
parlamenti képviselők arról, hogy a megoldás túlhaladott,
elavult?
TAKÁCS Magda
2019. január 17. 11