Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
hintaszék<br />
Az összehangolásról és a kártalanításról<br />
Ezekről tárgyalt a Tartományi Nyugdíjas Szövetség végrehajtó bizottsága<br />
Keddi ülésükön megvitatták és jóváhagyták<br />
a köztársasági szövetség nyugdíj-öszszehangolással<br />
kapcsolatos álláspontját,<br />
amelyről a szövetség levélben tájékoztatja<br />
a kormányfőt. A szervezet úgy véli, hogy a<br />
nyugdíjasok számára az lenne a legkedvezőbb,<br />
ha a járandóságot fele-fele arányban<br />
az inflációhoz és a GDP-hez igazítanák. Ha<br />
a mérce az infláció meg az átlagbér lenne,<br />
javítani kellene az ún. svájci összehangoláson.<br />
A nyugdíjakat az infláció 50 százaléka<br />
helyett 40-hez, az átlagbér-növekedést pedig<br />
50 helyett 60 százalékhoz kellene igazítani.<br />
Az összehangolás lényege a nyugdíjak<br />
reálértékének megőrzése, illetve növelése.<br />
A nyugdíjas szövetség egyetért a Költségvetési<br />
Tanács nyugdíjkiadás-korlátozási javaslatával,<br />
nevezetesen azzal, hogy a nemzeti<br />
termék 9,5–10,5 % százalékát költhetik nyugdíjakra.<br />
Ha meghaladja a 11 százalékot, a juttatást<br />
csak az inflációval kellene emelni, ami<br />
azonos a befagyasztással. A szövetség álláspontja,<br />
hogy ha a nyugdíjköltségek a nemzeti<br />
termék 9,5 százaléka alá csökkennek, rendkívüli<br />
kiigazítással 10 százalékra kell azt emelni.<br />
A megoldással hosszú távon szavatolnák a<br />
nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, és kiegészítő<br />
intézkedések csak akkor szükségesek, ha<br />
hirtelen jelentősen megnövekedne a nyugdíjasok<br />
száma, ami egyelőre nem áll fenn.<br />
A szervezet tájékoztatja a kormányfőt,<br />
hogy a nyugdíjcsökkentés miatt az idősek<br />
nagy számban a bíróságokhoz, ügyvédi<br />
irodákhoz fordultak. A problémát körültekintően<br />
kell kezelni, hiszen az Alkotmánybíróság<br />
is kimondta, a nyugdíj tulajdon, csökkentése,<br />
illetve korlátozása csak kártalanítás<br />
ellenében lehetséges. A nyugdíjkifizetés ideiglenes<br />
módjára vonatkozó jogszabály azon<br />
rendelkezése, mely szerint a kifizetett nyugdíj<br />
végleges, nem helytálló. A Szerbiai és a Vajdasági<br />
Nyugdíjas Szövetség abban bízik, hogy<br />
belátható időn belül a kormány a nyugdíjasok<br />
reprezentatív szövetségével (Szerbiai Nyugdíjas<br />
Szövetség) konzultálva kidolgoz egy, a<br />
nyugdíjasok és a költségvetés számára is elfogadható<br />
középtávú kártalanítási programot.<br />
A levelet dr. Andrej Savić egyetemi tanár,<br />
a Szerbiai Nyugdíjas Szövetség közelmúltban<br />
megválasztott elnöke írta alá.<br />
TAKÁCS Magda<br />
Kártalanítás helyett közteret<br />
a nyugdíjasoknak!<br />
Így gondolják a belgrádiak<br />
A belgrádi városi nyugdíjas szervezet – a Szerbiai Nyugdíjas<br />
Szövetség támogatásával – azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy<br />
az osztrák nagykövetség és a nyugdíjalap épülete közelében<br />
levő teret kereszteljék át Nyugdíjasok terére. Javaslatukat elküldték<br />
az illetékes városi bizottságnak, a városelnök és helyettese<br />
kabinetjének. Az indoklásban az olvasható, hogy a<br />
fővárosi nyugdíjasok (406 ezerből 230 ezren) a nyugdíjcsökkentési<br />
törvény alkalmazása idején közel négy évig felbecsülhetetlen<br />
mértékben hozzájárultak az állami költségvetés<br />
stabilizálásához. Az államelnök és a legrangosabb vezetők<br />
többször kifejezték hálájukat. A térelnevezés újabb elismerés<br />
lenne azért, amit évekig, évtizedekig tettek Belgrádért és az<br />
országért – olvasható a javaslatban, amelyet Vasilije Belobrković,<br />
a fővárosi nyugdíjas egyesület elnöke (a nyugdíjas párt<br />
kiemelkedő tisztségviselője) írt alá. Egyelőre hivatalos reagálás<br />
nincs, a nyugdíjasok is csak a világhálón szóltak hozzá<br />
a témához. Vannak, akik meg vannak győződve arról, hogy<br />
hozzájárulásuk nélkül „összedőlt volna az államkassza“, meg<br />
hogy nem volt hiábavaló az áldozatvállalásuk... Mások úgy vélik,<br />
hogy az állam kifosztotta a nyugdíjasokat, ezért minden<br />
városban, községben egy teret a Kifosztott vagy Jogfosztott<br />
nyugdíjasok terére kellene átkeresztelni. Itt gyülekeznének az<br />
idősek, barátkoznának és tapasztalatot cserélnének a túlélésről...<br />
Az odatévedő egyetemisták, munkások első kézből tájékozódhatnának<br />
arról, mi vár rájuk.<br />
Többen úgy vélik, hálálkodás helyett az államnak vissza<br />
kell(ene) adnia a nyugdíjasoknak azt, amit a megkérdezésük<br />
és jóváhagyásuk nélkül közel négy évig elvett tőlük. A Szerbiai<br />
Nyugdíjas Szövetségnek és a többi érdekvédelmi szervezetnek<br />
ezt kellene követelnie ahelyett, hogy megelégedne a<br />
köszönőlevéllel, a politikusok „dicshimnuszával” és azzal, hogy<br />
esetleg teret neveznének el róluk Belgrádban.<br />
T. M.<br />
Módosítják a munkatörvényt?!<br />
Nem kötelező, de aki akar,<br />
hetvenéves koráig dolgozhat!?<br />
A korszerű jogszabályokról rendezett budvai tanácskozáson,<br />
amelyet a szerbiai és a boszniai Szerb Köztársaság jogászai<br />
egyesületének szövetsége szervezett, többek között a<br />
munkatörvény módosítása is napirenden volt. A szakemberek<br />
javasolták, hogy a hazai törvényhozás tegye lehetővé a munkavállalóknak,<br />
hogy hetvenéves korukig dolgozhassanak (ha<br />
akarnak), és ha erre igényt tart a munkaadójuk. Ehhez módosítani<br />
kell a munkatörvényt és a nyugdíjbiztosítási törvényt.<br />
A szerbiai szakmai testület indítványát eljuttatja az illetékes<br />
minisztériumoknak, a jóváhagyás után a kormány a képviselőház<br />
elé utalja a munkatörvény módosítási javaslatát, amelyről<br />
a nemzetgyűlés dönt. Az elképzelés szerint nem változnának<br />
az öregségi nyugdíjkorhatár feltételei (marad a 65 év legkevesebb<br />
15 szolgálati évvel), nyugdíjba vonuláskor a teljes időtartamot<br />
és a befizetett járulékokat beszámítanák az alapnyugdíjba.<br />
A javaslat értelmében a 65 éven felüli munkavállalók<br />
munkaadójukkal megállapodva dolgozhatnának teljes vagy<br />
részmunkaidővel, otthonról stb. Az újítás hasznos lenne, mert<br />
az idős dolgozók átadhatnák tudásukat és szakmai tapasztalatukat<br />
a fiataloknak, enyhülne a szakemberhiány, növekedne<br />
az alap járulékbevétele, és a későbbi nyugdíjazás miatt csökkennének<br />
a nyugdíjkiadások.<br />
A nyugdíj előtt állók többsége attól tart, hogy a módosítás<br />
első lépés a nyugdíjkorhatár kitolása felé. Az utóbbi időben –<br />
nemcsak nálunk – arról beszélnek, hogy az életkor meghoszszabbodásával<br />
a nyugdíjkorhatár emelése nélkül fenntarthatatlan<br />
lesz a nyugdíjrendszer. A Költségvetési Tanács megítélése<br />
szerint pillanatnyilag Szerbiát ilyen veszély nem fenyegeti,<br />
egyelőre nincs szükség korhatáremelésre. Az ezzel kapcsolatos<br />
„házi feladatokat” 2014-ben Szerbia elvégezte, a továbbiakban<br />
a meghozott intézkedéseket kell maradéktalanul végrehajtani<br />
– véli Nikola Altiparmakov, a Költségvetési Tanács tagja.<br />
T. M.<br />
<strong>2019.</strong> <strong>június</strong> <strong>20.</strong> 11