Családi Kör, 2019. június 20.

More documents

Recommendations

Info

KÖRNYEZETÜNK Afrikában használják a kiselejtezett szemüvegeinket A hulladékmentesség jegyében mintegy ötszáz bemért és megjavított vajdasági szemüveg utazik Afrikába a Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítványon keresztül 480, használaton kívül lévő, de még hasznos, bemért szemüveg utazik Vajdaságból Budapesten keresztül Kongóba, hogy ott olyan gyengén látó embereket szolgáljon tovább, akik önerejükből sohasem tudnának hozzájutni egy ilyen eszközhöz. Az ötlet elsősorban abból eredt, hogy környezettudatos fiatalok nem szerették volna, hogy a szeméttelepen végezzék pályafutásukat a lecserélt, de még hasznos szemüvegük. A szegedi születésű, most Szabadkán élő Szél Kata volt az akció mozgatórugója. Elégedetten mutatja a szépen becsomagolt eszközöket, amelyek hamarosan útra kelnek egy másik kontinensre. – Az egész kezdeményezés onnan indult, hogy a Facebookon létezik egy „Hulladék nélkül, Vajdaságban” elnevezésű csoport, ahol közel ezer taggal arra keressük a választ, hogy hogyan lehetne minél kevesebb hulladékot termelni, vagy éppen hogyan hasznosíthatjuk újra a tárgyainkat. A csoport egyik tagja jelezte, hogy vannak otthon régi, már használaton kívüli szemüvegei, és feltette a kérdést, hogy van-e közöttünk valakinek ötlete, hova lehetne ezeket a szemüvegeket eljuttatni, ahol esetleg valaki még hasznát veheti. Eszembe jutott, hogy egy volt osztálytársam önkéntesként dolgozik dr. Hardi Richárd szemészorvos alapítványánál. Richárd testvér immár 25 éve Kongóban foglalkozik az ottani betegekkel. Mivel ott annyira szegényesek a körülmények, és olyan sok a rászoruló, akinek esélye sincs, hogy szemüveghez jusson, azt találtam ki, hogy el lehetne juttattatni hozzájuk ezeket a szemüvegeket. De ha már ezeket a szemüvegeket Kongóba küldjük, akkor miért ne szednénk össze a környezetünkben lévő használaton kívüli szemüvegeket is? A már említett Facebook-csoportban kerestem és találtam ehhez önkénteseket, akik vajdasági leadópontokként vettek részt az akcióban. Ők segítettek abban, hogy összegyűjtsük ezeket a szemüvegeket. Egy megosztható Facebook-poszttal terjesztettük a hírt, és ezáltal az akció híre a médiába is eljutott. A riportok hatására egyre több szemüveg kezdett érkezni hozzánk. SZÉL KATA, AZ AKCIÓ MOZGATÓRUGÓJA ELÉGEDETTEN MUTATJA A SZÉPEN BECSOMAGOLT ESZKÖZÖKET, AMELYEK HAMAROSAN ÚTRA KELNEK EGY MÁSIK KONTINENSRE A gyűjtés sikerének oroszlánrésze azonban kétségkívül a zentai Focus Optika munkatársainak köszönhető. Ők a saját elhatározásukból egy kedvezményes szemüvegvásárlási akcióval szálltak be a gyűjtésbe. Csak tőlük több mint négyszáz szemüveg érkezett, vagyis az adományok nyolcvan százaléka. Szívmelengető az a gondos alaposság, ahogyan a szemüvegeket felkészítették az útra: egyenként becsomagolva, bemérve, felcímkézve sorakoznak a szépen bevont dobozokban. Nagy öröm volt átvenni őket. Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki valamilyen formában részt vett ebben az akcióban, amelynek eredményeként összesen 480 szemüveget küldhetünk el Kongóba. Ez a szám minden várakozásomat felülmúlta. Nem az újrahasznosítás a jövő Hogyan, hol történik a szemüvegek bemérése? – Elsősorban arra kértük az adományozókat, hogy ők végeztessék el egy optikusnál a szemüvegek bemérését, mert Kongóban erre nagyon korlátozottak a kapacitások, és ezért ez különösen nagy segítség az alapítvány dolgozóinak. De azt vettük észre, hogy ez hátráltatja az adakozó kedvet. Kerestünk Szabadkán egy olyan optikust, aki segít nekünk a bemérésekben. A Vicai Optika vállalta azt a feladatot, hogy azokat a szemüvegeket, amelyek bemérés nélkül érkeztek, beméri. Több mint 60 szemüveget látott el adatokkal, amit ezúton is nagyon köszönünk! A bemérés azért fontos, mert a kapott adatok alapján tudható, hogy milyen erősségű a szemüveglencse, közel- vagy távollátónak felel-e meg, vagyis hogy végső soron kinek lesz megfelelő az adott szemüveg. Az adományszemüvegek segítségével a rászorulók újra tudnak majd olvasni, iskolába járni vagy éppen dolgozni. Szerbia elég szegény ország, jó, hogy segíteni tudunk másokon, de nem gondoltál arra, hogy itthon is lenne olyan rászoruló, akinek jól jönne az ingyenszemüveg? – A csoporton belül eredetileg azt a lehetőséget kerestük, hogy hogyan lehetne itthoni rászorulóknak eljuttatni a szemüvegeket, de sajnos nem találtunk olyan orvost, aki hasonlóan jótékony jelleggel foglalkozna betegekkel, illetve kiosztaná nekik a szemüvegeket. Mivel az elsődleges célunk az volt, hogy ezek a szemüvegek ne a hulladéklerakó telepeken végezzék, ezért döntöttünk úgy, hogy dr. Hardi Richárd alapítványát segítsük most ezzel a gyűjtéssel. Ha a jövőben tudomást szerzünk olyan vajdasági szakorvosról, aki ezt a feladatot a helyi rászorulók részére elvégezné, akkor szívesen gyűjtünk majd nekik is. Miért fontos számodra a hulladékmentesség? – Ez még korábbra, úgy 15 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor még Szegeden, illetve Budapesten éltem. Már ott elkezdtem a szelektív szemétgyűjtést. Ez az életem szerves részévé vált, de az igazat megvallva hosszú éveken át ennél többet nem igazán tettem. Amikor rátaláltam a „Hulladék nélkül, Vajdaságban” csoportra, az nekem egyértelműen új lendületet adott. Sok tippet-trükköt megosztanak a csoport tagjai arról, hogy ők milyen környezetkímélő megoldásokat alkalmaznak a mindennapjaikban. Rengeteg olyan ötlettel gazdagodtam, amelyekhez kedvet kaptam, hogy én is kipróbáljam őket. Például sampon és tusfürdő helyett kecsketejes háziszappanra váltottam, kipróbáltam a házi készítésű mosógélt, és készítettem 8 2019. június 20.
AMI EGYESEKNEK SZEMÉT, MÁSOKNAK LEHETŐSÉG, HOGY ISKOLÁBA JÁRHASSANAK, VAGY DOLGOZHASSANAK magamnak mosogatógép-tablettát is. Azt gondolom, még így is gyerekcipőben járok. A lehetőségek tárháza meglepően széles. A hulladékmentesség irányába terel továbbá az a tény, hogy Szerbiában – legalábbis itt, Vajdaságban – egyelőre nem megoldott, hogy szelektíven gyűjtsük a szemetet. Mivel itt korlátozottabbak a lehetőségeim arra, hogy olyan helyre juttassam el az újrahasznosítható hulladékot, ahol tudom, hogy megfelelő kezekbe kerül, ez engem arra sarkall, hogy lehetőség szerint minél kevesebb szemetet termeljek. Abban hiszek, hogy a megelőzés a valódi megoldás. Viszem például a piacra a vászontáskáimat. Az árusok már tudják, hogy nekem nem kell nejlonzacskót adni. Kulacsban, otthonról viszek magammal vizet, így a PET-palackot is többnyire elkerülöm. Annak a szemétnek, amely mégis termelődik, igyekszem jó helyet találni. A konyhai és kerti hulladékot komposztáljuk, amit pedig lehet, leadjuk olyan gyűjtőhelyeken, ahol némi pénzt kapnak a hulladékokért (papír, fém, PET-palack), és ezzel rászorulókat segítenek. Illetve élnek itt olyan emberek, akik azzal egészítik ki a keresetüket, hogy begyűjtik a kertvárosból például a használt fémet és a PET-palackokat. Csak annyit kell tennem, hogy a szemétszállítás napján kiteszem ezeket a kuka mellé. A számunkra haszontalannak tűnő, kidobásra ítélt tárgyak egy részét szintén elviszik. Valahol szomorú, hogy létezik ez a megélhetési újrahasznosítás, és ezt a feladatot nem a helyi köztisztasági vállalat végzi, ugyanakkor nagyra becsülöm az itteni emberek leleményét, és nagyon hasznosnak tartom azt a tevékenységet, amit végeznek. A saját szemetemért felelős vagyok KÖRNYEZETÜNK A Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítványról Dr. Hardi Richárd szemorvosként negyedszázada gyógyít a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A Semmelweis Egyetemen diplomázott, majd Tatabányán, a Szent Borbála Kórházban kezdte pályáját. 1992-ben lépett be a francia alapítású Nyolc Boldogság Közösségbe, ennek tagjaként jutott el ismét Afrikába. Kabinda helyi kórházában szemészorvosként és szakemberhiány miatt részben sebészként kezdett dolgozni. 2006-tól a helyi kórházat hátrahagyva saját, modern technológiával felszerelt szemészeti központot hozott létre a kétmilliós, gyémántbányászatról ismert Mbuji-Mayi városában. Rendelői munkája mellett rendszeresen járja a régió távoli, szegény vidékeit is, hogy esélyt adjon azoknak a betegeknek, akik nem tudják felkeresni rendelőjét. A régióban sok a szürke hályogos beteg, akiket műteni kell. A szemorvos szerint genetikai okok miatt. – Sokan azzal magyarázzák, hogy a nap a trópusokon jobban károsítja a szemet, mint másutt. A világátlagnál nagyobb számú gyerek-szürkehályog genetikai okokkal magyarázható. A terhesség idején összeszedett maláriás láz is károsíthatja a magzatot. Európában az időben diagnosztizált betegséget nagy eredményességgel gyógyítják. A Kongói Demokratikus Köztársaságban 300 ezer, az én régiómban 40 ezer ember él vakon szürke hályog miatt – miközben az ilyen betegek döntő többsége szemenként negyedórás műtéttel gyógyítható – nyilatkozta egyik tavaly adott interjúban az orvos. A szemészeti ellátásért még a legszegényebbek is fizetnek, azért mert a doktor szava szerint nem vennék komolyan őket, valamint nem hinnének a gyógyítás hatásában. Mivel önellátó szegény falvakról van szó, legtöbbször saját használati tárgyuktól vállnak meg, vagy háziállattal fizetnek. Nagyon sok időbe és energiába telik, hogy a szemeteddel foglalkozol. Megéri ez, látva, hogy mások nem hajlandók erre sem időt, sem energiát pazarolni? – Mindenki máshol tart ebben a kérdésben, és ezt tiszteletben kell tartani. Úgy gondolom, hogy nekem ez fontos kérdés, a saját szemetemért felelősnek érzem magam. Ma már kifejezetten rossz érzéssel tölt el, ha egy újrahasznosítható hulladékot a kommunális szemetesbe kell dobnom. Ha például olyan helyre utazunk, ahol nincs lehetőség szelektív gyűjtőbe tenni a szemetünket, akkor képes vagyok hazahozni, mert rossz érzéssel töltene el, ha ott ki kellene dobnom, és tudom, hogy utána a szeméttelepre kerülne. Ugyanakkor a velünk együtt élők tempója különbözhet a miénktől. Én például már elhagytam a sampont, a férjem viszont még nem tud lemondani róla. A bevásárláshoz viszont ő is lelkesen viszi a vászontáskákat itthonról. A lényeg szerintem az, hogy figyeljük meg magunkat, hol keletkezik a mindennapjainkban szemét, és tegyük fel a kérdést, hogy milyen megoldással tudnánk ennek elejét venni. A válaszok pedig idővel megérkeznek. A legkisebb lépés is számít. Annyit tegyünk meg egyszerre, amennyi még belefér, így a következő lépés is könnyebben jön majd. Gyakran elhangzó érv, hogy „minek tegyek a környezetemért bármit is, mikor a gyárak ontják a füstöt és szennyezik a folyókat”. Ha ezzel a kifogással én nem teszek semmit, akkor nem veszek tudomást a saját felelősségemről, holott attól az még megvan. Mindenkinek azon a szinten kell megoldást találnia és felelősséget vállalnia, amire képes hatással lenni: ha ő egy gyárigazgató, akkor azon a szinten, ha ő egy polgármester, akkor azon a szinten, ha egyetlen ember a lakosságból, akkor pedig azon a szinten. Mit tehetek én egyetlen emberként? Az én döntésem, hogy részt veszek-e például egy közösségi szemétszedő akcióban, de még az is, hogy a szavazatommal környezettudatos pártot támogatok-e. Én döntöm el, hogy milyen termékekre adom ki a pénzem, hogy milyen anyagokkal veszem körbe magam, hogy milyen vegyszereket használok a háztartásomban. Vegyük csak a saját szemetes példámat. Tegyük fel, hogy hetente 10 liter szemetem van. Ebből 3 litert sikerül szelektálni, 3-at komposztálni, 3 megy a szeméttelepre, 1-et pedig nem termelek meg pusztán azzal, hogy visszautasítom a nejlonzacskót, és megpróbálom kerülni az agyoncsomagolt termékek vásárlását. Ez azt jelenti, hogy én egyetlen személyként évente 350 liter szemetet nem dobok ki a kommunális szeméttárolókba. Ez 10 év alatt 3500 liter! Ha egyben látnánk ezt a 3500 liter szemetet, az igazán látványos lenne. De nem látjuk. Amit teszek, az nem látványos. A számszerűsítés viszont segít érzékeltetni, hogy az egyén hatása is jelentős. A számok azt üzenik, hogy megéri tenni! – vallja Szél Kata. Amennyiben valaki kedvet érez csatlakozni a „Hulladék nélkül, Vajdaságban” csoporthoz, hogy megossza a tagokkal az ötleteit a hulladékmentesség terén, ha tanulni vágyik, vagy nagyobb környezetvédelmi akciókban is szeretne részt venni, akkor bátran tegye meg. VÍGI ZSOLDOS Zsaklina Fotók: Nikola Lučić 2019. június 20. 9
Page 1 and 2: Független vajdasági hetilap, 2019
Page 3 and 4: Kosztolányi Dezső A szegény kisg
Page 5 and 6: KÖZÖS TÉRBEN A VMSZ koszovói fo
Page 7: egypercesek szágban, nem kevesebb
Page 11 and 12: hintaszék Az összehangolásról
Page 13 and 14: Egészség(ünk) A belső hálózat
Page 15 and 16: A Néppárt bölcsei MAGYARORSZÁG
Page 17 and 18: lesek vagyunk, saját példával ta
Page 19 and 20: iport A NÉPTÁNCOKTATÁSHOZ ÉLŐZ
Page 21 and 22: A hűs tekintet Meglehet, csupán a
Page 23 and 24: Kösd össze a számokat! gyerekszo
Page 25 and 26: A magyarittabéi Bega Labdarúgókl
Page 27 and 28: Nem csak foci van a világon Mindin
Page 29 and 30: Lejla kertje Fák és fák magjaina
Page 31 and 32: GURULUNK Évente több mint száz f
Page 33 and 34: Nyereményeinket az Életjel Kiadó
Page 35 and 36: E rejtvény megfejtői között egy
Page 37 and 38: Együtt a tóért Rakózók vs. kü
Page 39 and 40: A csendes csapat sport A szokásos
Page 41 and 42: Egy bankkártyányi műanyagot is m
Page 43 and 44: SAJTÓTÖRTÉNETI FELJEGYZÉSEK BLA
Page 45 and 46: Olyan hölgyekkel ismerkednék, aki
Page 47 and 48: Gyümölcsös desszertek konyha Riz
Page 49 and 50: UNALOM A francia diák angliai cser
Page 51 and 52: CSALÁDI HANGULAT A NÉPKÖR NAGYTE
Page 53 and 54: tv péntek, június 21. BELGRÁD 1
Page 55 and 56: tv szombat, június 22. 11:00 Brezo
Page 57 and 58: tv vasárnap, június 23. 18:05 Che
Page 59 and 60:
tv hétfő, június 24. 15:35 A jó
Page 61 and 62:
tv kedd, június 25. 13:15 Ökológ
Page 63 and 64:
tv szerda, június 26. 17:10 Dokume
Page 65 and 66:
tv csütörtök, június 27. 17:42
Page 67 and 68:
Következő számunkban Hosszú tá
show all

Családi Kör, 2019. június 20.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?