Családi Kör, 2019. június 20.

More documents

Recommendations

Info

KÖZÉLET Örmény exodus Ez mind júniusban történt (2.) 104 éve, 1915. június 10-én a kelet-anatóliai Erzincan tartományban, Kemah településnél a török hadsereg mintegy 25.000 örmény civilt mészárolt le. Az áldozatokat az Eufrátesz folyóba vetették. Egy kis történelem: Az örmény nép az i. e. 1.600-ban létrejött Hajasa-Azzi államalakulat területén letelepedett törzsek, népcsoportok részeiből alakult ki, amelyet az Urartu Királyság (i. e. 1.000 – i. e. 600) elfoglalt, később pedig a Perzsa birodalom igázott le. Az ókori örmény állam i. e. 190-ben jött létre, ahol 302-ben a kereszténységet államvallássá tették, de nem sokkal később a római és a perzsa birodalmak felosztották egymás között. Az iszlám hatása ellenére újból, a IX. században létrejött egy új önálló örmény állam, amit Bizánc annektált, majd a XIII. században az Oszmán Birodalom és Perzsia elfoglalták. Mindez a XIX. században változott meg, ekkor a Perzsa Birodalom szerepét a cári Oroszország foglalta el. De nézzük, ki hogyan értelmezi az I. világháború legnagyobb népirtását. Részletek a török nyelvű Wikipédiából: Örmény népirtás vagy Örmény deportálás: Az oszmán kormány etnikai tisztogatása az örményekkel szemben. Sok történész elfogadta, hogy a deportálások és a mészárlások következtében meghalt örmények száma 800 000 és 1,5 millió között volt. A történések 1915. április 24-én kezdődtek, amikor örmény értelmiségieket és politikai vezetőket Konstantinápolyból Ankarába deportálták az oszmán uralkodók, és legtöbbjüket megölték. Az örmény népirtás az első világháború alatt és után két szakaszban zajlott, beleértve olyan eseményeket is, mint az egészséges férfi lakosság tömeges legyilkolása, a nők, gyermekek és idősek kényszerrel történő begyűjtése, majd az azt követő deportálás a szíriai határ menti sivatagokba, ez pedig sokuk halálát okozta. Az örmények, akiket katonák felügyeletével deportáltak hazájukból, a száműzetésük alatt élelmiszer- és vízhiányban szenvedtek; időnként kirabolták őket, a nőket megerőszakolták, de sokukat le is mészárolták. A világ minden táján található örmény diaszpóra az örmény népirtás közvetlen következménye. Érdekes, hogy amíg a török Wikipédia megemlíti, hogy egyesek szerint a népirtásnak akár másfél millió áldozata is lehetett, a hivatalos török álláspont szerint nem történt népirtás, hiszen „csak” 2-300.000-re tehető az áldozatok száma, az elkövetők pedig nem álltak kapcsolatban sem az uralkodói udvarral, sem pedig a hatalmi struktúrákkal. Ajánlom, hogy, akit érdekel, olvassa el a következő tudományos munkát: Krajcsir Piroska: A 20. század első népirtása – tények, kérdések és válaszok. Bécs elfoglalása Részletek az örmény nyelvű Wikipédiából: Az örmény népirtás (törökül: Ermeni Soykırımı): 1915 és 1923 között az oszmán birodalom uralkodó pártja, az ifjútörök mozgalom Egység és Haladás nevű szervezete tömegesen deportálta és irtotta a birodalomban élő örményeket, ez 1915. április 24-én vette kezdetét, amikor Konstantinápolyban letartóztattak egy előre elkészített lista alapján mintegy 235 örmény értelmiségit (mindez folytatódott ugyanott 24-ike után is). Szélesebb értelemben az örmény népirtás magában foglalja az oszmán birodalom és Törökország különféle rendszerei által tervezett örményellenes lépéseket, népirtási tevékenységet 1894–1923 között, beleértve az örmények deportálását, lemészárlását, az etnikai tisztogatást, az örmény történelmi és kulturális örökség megsemmisítését, valamint a népirtás tényének tagadását, bűncselekmények és azok következményeinek elhallgatását, emellett azok igazolására tett minden kísérletet, mert azok a folytatást, az új népirtások ösztönzését támogatták… Sok kutató szerint Törökországban 1914-ben legfeljebb 2,5 millió örmény élt. A lakosság száma drámai mértékben csökkent az 1894–1921-ig bekövetkezett kényszermigráció miatt. Örmények ezrei kénytelenek voltak kivándorolni hazájukból, közülük 100.000 az orosz birodalomba, 200.000 Amerikába, Európába más országaiba, Afrikába és Ázsiába távozott. Tények és bizonyítékok is léteznek a mintegy 200.000 örmény kikényszerített iszlamizálásáról. 534 éve, 1485. június 1-jén Mátyás király elfoglalta Bécset, és hozzákezdett Bécsújhely ostromához. A magyar Wikipédiából: A magyar király 1477-ben hadat üzent a császárnak. Mátyás villámhadjárata során elfoglalta ugyan Alsó-Ausztriát és ostrom alá vette Bécset, de végül – IV. Szixtusz pápa közvetítésével – békét kötött Frigyessel. 1482-ben Mátyás ismét hadat üzent, elindítva így a második osztrák háborút. 1483-ban a magyar csapatok elfoglalták a Bécs melletti Klosterneuburgot, 1484-ben Stájerország és Karintia feldúlására is sor került. Bécs ostroma 1485. január 29-én vette kezdetét, és öt hónappal később, június 1-jén ért véget. Az osztrák Wikipédiából: 1485 – Bécs városának meghódítása, amelyet 1483 óta ostromoltak (ez Bécs egyedüli meghódítása a Napóleoni háborúk előtt). 1485. május 11-én, a bécsi állampolgárok (Niklas Teschler vezetésével) és Corvin Mátyás között megszületett a kapitulációs szerződés, ami alapján Bécs császári kormányzója, Hans Keller és csapatai szabadon visszavonulhattak. Már az idézetekből is egyértelmű, Magyarországon és Ausztriában nem azonos súllyal kezelik a tárgyalt történelmi eseményt. Ami leginkább szembeötlő, egyik forrás sem adott választ arra, hogy miért is következett ez be? A magyar forrásokból az egyik válasz (a sok közül): azért, mert III. Frigyes befogadta és védelme alá helyezte a kincstárával együtt oda menekült esztergomi érseket; egy osztrák forrás pedig ezt határozta meg okként: Mátyás királynak volt egy ambiciózus terve, hogy uralma alatt egyesítse Csehországot, Magyarországot és Ausztriát, ezért kísérelte meg elfoglalni Ausztriát is. BALLA Lajos 14 2019. június 20.
A Néppárt bölcsei MAGYARORSZÁG Az elmúlt napok kánikulája után valószínűtlenül távolinak tűnik az a hűvös márciusi nap, amikor a Fidesz bejelentette: felfüggeszti tagságát az Európai Néppártban, és tette mindezt éppen akkor, amikor ugyanez az Európai Néppárt éppen a Fidesz felfüggesztéséről tárgyalt. Így aztán egy furcsa megoldással a nagyobbik magyar kormánypárt tagja is maradt az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládjának, meg nem is – ahogyan arról annak idején meglehetős részletességgel beszámoltunk. A Fidesz és a Néppárt akkor közösen úgy döntött: egy háromfős testület, egy úgynevezett „bölcsek tanácsa” fogja megvizsgálni, hogy a magyar párt eleget tesz-e azoknak a feltételeknek, amelyek teljesítése révén ismét visszanyerhetné teljes jogú tagságát. Zajlott az európai parlamenti választási kampány, Orbán Viktor láthatóan másfajta szövetségkötésben gondolkodott, látszott, hogy kisebb gondja is nagyobb annál, semmint hogy a „bölcsek tanácsával” foglalkozzon. A háromfős testület már be is jelentkezett egy budapesti látogatásra a kampányidőszakban, de a magyar kormányfő megüzente, hogy nem alkalmas a pillanat. Ami azért sértésnek nem éppen aprócska… A kampánynak vége lett, a szavazás lezajlott, az eredmények pedig sehogyan sem igazolták vissza Orbán elképzeléseit. Potenciális osztrák partnere, Heinz-Christian Strache korrupciós botrányba keveredett, olasz partnere, Matteo Salvini ugyan pirospozsgásra nyerte magát, akárcsak a francia Marine Le Pen vezette formáció – de a többi populista párt keményen alulteljesített, kudarcba fulladt az új, erős, Orbánnak tetsző frakció megalakításának lehetősége, így a Fidesz is inkább igyekezett visszavenni a nyilatkozatok szintjén, és valahogy meggyőzni önmagát és másokat is arról, hogy mégiscsak jó helye van a Néppártban. Elvégre az maradt a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben, ott fognak dönteni a legfontosabb kérdésekről, amelyek az Európai Unió egészét és az egyes tagállamokat is érintik. És ki az, aki egy hatalmi pozícióból inkább átülne a csekély befolyással rendelkező ellenzéki padsorba? Vissza is vont a magyar kormány egy-két olyan tervezett intézkedést, amelyről tudható volt, hogy erős ellenkezést váltana ki Brüsszelben. Mert ugyan a „bölcsek tanácsa” nem érkezett meg Budapestre, de azért a három veterán néppárti politikus, Herman Van Rompuy, Wolfgang Schüssel és Hans- Gert Pöttering szorgalmasan dolgozott, kutakodott, levelet is írt, amelyben elsősorban jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket firtatott. Aztán éppen egy hete, hogy a nem kormánypárti magyarországi sajtót bejárta a hír: Orbán Viktor maga is levelet írt a néppárti „bölcsek” egyikének. A Népszava legalábbis közölte a birtokába került, Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellárnak címzett levet, amelyben Orbán arra a kérdésre, hogy a Fidesz és a magyar kormány miért kampányol az Európai Unió és az Európai Néppárt ellen, azt válaszolta, hogy „csak nyílt párbeszédet szeretne a kritikus témákról”. ORBÁN VIKTOR ÉS HERMAN VAN ROMPUY – VAJON TÉNYLEG ENNYIRE ÖRÜLNEK A TALÁLKOZÁSNAK? Orbán arra is választ adott, hogy szerinte mit jelent az illiberális demokrácia. Azt mondta, ő maga kereszténydemokrata, hisz a család alapvető fontosságában, és abban, hogy a magyar kultúra alapja a kereszténység, egyébként pedig migránsellenes. Ugyanakkor kitérő választ adott arra a kérdésre, amely azt próbálta kideríteni, hogy Orbán milyen koalíciókat tudna elképzelni a Néppárton kívül. A magyar miniszterelnök leszögezte levelében, hogy a magyar jogszabályok mindenben megfelelnek az uniós jognak, hogy szavatolt a bíróságok függetlensége, hogy minden a legnagyobb rendben van a szólás- és véleményszabadsággal, hogy az ellenzéki sajtó is él és virul, hogy a korrupciós ügyeket illetően semmi gond sincs Magyarországon, valamint hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) önként távozott Budapestről Bécsbe. Érdekes volt megfigyelni, hogy a kormánypárti sajtó egyetlen szót sem ejtett Orbán leveléről, noha a miniszterelnök nem tud úgy egy sonkát megfőzni, hogy abból ne legyen vezető hír. Valamiért ezt a levelet mégsem közölték ezek az orgánumok. A kormánypárti média fogyasztóinak maradt Orbán Viktor szokásos, péntek reggeli rádióinterjúja, amelyben a „bölcsek tanácsáról” azt mondta: nem tudja, mit kellene vizsgálnia a testületnek, de nem úgy látja, hogy Budapesten kell vizsgálódnia. „Nem fogadom el, hogy idejönnek, és mint a lóvásárban, megvizsgálják a fogainkat. Ez egy ország” – mondta, és hangsúlyozta azt is, hogy a „bölcsek tanácsa” és a Fidesz egyenrangú partnerek. Aztán hétfőn megérkezett a „bölcsek tanácsának” reakciója is. Herman van Rompuy, a testület vezetője a belga VRT televízióban aggályosnak minősítette a válaszokat. Az Európai Tanács volt elnöke azt mondta: „Ha barátian fogalmazok, akkor a válaszok nem voltak igazán meggyőzőek, ha kevésbé barátilag fogalmazok, akkor problematikusak.” Akármennyire visszafogott is ez az értékelés, nem nevezhető biztatónak. Így aztán nem igazán lehet mást feltételezni, mint hogy kőkemény alkudozás folyik a háttérben. A Fidesz és a magyar kormányfő tesz bizonyos gesztusokat, amelyek arra utalnak, hogy hajlandó alávetni magát a néppárti elvárásoknak, de a nyilatkozatok szintjén tovább folyik a keménykedés. Egyes hírek arról szólnak, hogy a Fidesz azért nem pályázott meg semmilyen vezetői posztot a Néppárton belül, mert sokkal inkább szeretné megszerezni az Európai Parlament külügyi bizottságának az elnöki posztját. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője a Néppártban, az InfoRádiónak azt mondta: egyelőre nem kellett eldönteni, hogy melyik európai parlamenti frakcióba ül be a tizenhárom fideszes képviselő, de egyelőre a Néppártban látják a jövőjüket. Szájer emlékeztetett, hogy a Néppárton belül a Fideszé a harmadik legerősebb csoport, ezért valamely „komoly, az első súlycsoportba tartozó európai parlamenti bizottság vezetésére” pályázhatnak, de emellett számos alelnöki tisztséget is szeretnének megszerezni. Egyes hírek szerint a Fidesz a külügyi bizottság vezetői posztját célozza. Nagy kérdés, hogy megszerezheti-e, hiszen az ereje ugyan valóban megvolna hozzá, ám nem állítható biztosan, hogy a bizonytalan tagpárti státus ellenére is megkapja a támogatást. Főleg, ha a „bölcsek tanácsa” sem éppen elégedett… Ko-ma 2019. június 20. 15
Page 1 and 2: Független vajdasági hetilap, 2019
Page 3 and 4: Kosztolányi Dezső A szegény kisg
Page 5 and 6: KÖZÖS TÉRBEN A VMSZ koszovói fo
Page 7 and 8: egypercesek szágban, nem kevesebb
Page 9 and 10: AMI EGYESEKNEK SZEMÉT, MÁSOKNAK L
Page 11 and 12: hintaszék Az összehangolásról
Page 13: Egészség(ünk) A belső hálózat
Page 17 and 18: lesek vagyunk, saját példával ta
Page 19 and 20: iport A NÉPTÁNCOKTATÁSHOZ ÉLŐZ
Page 21 and 22: A hűs tekintet Meglehet, csupán a
Page 23 and 24: Kösd össze a számokat! gyerekszo
Page 25 and 26: A magyarittabéi Bega Labdarúgókl
Page 27 and 28: Nem csak foci van a világon Mindin
Page 29 and 30: Lejla kertje Fák és fák magjaina
Page 31 and 32: GURULUNK Évente több mint száz f
Page 33 and 34: Nyereményeinket az Életjel Kiadó
Page 35 and 36: E rejtvény megfejtői között egy
Page 37 and 38: Együtt a tóért Rakózók vs. kü
Page 39 and 40: A csendes csapat sport A szokásos
Page 41 and 42: Egy bankkártyányi műanyagot is m
Page 43 and 44: SAJTÓTÖRTÉNETI FELJEGYZÉSEK BLA
Page 45 and 46: Olyan hölgyekkel ismerkednék, aki
Page 47 and 48: Gyümölcsös desszertek konyha Riz
Page 49 and 50: UNALOM A francia diák angliai cser
Page 51 and 52: CSALÁDI HANGULAT A NÉPKÖR NAGYTE
Page 53 and 54: tv péntek, június 21. BELGRÁD 1
Page 55 and 56: tv szombat, június 22. 11:00 Brezo
Page 57 and 58: tv vasárnap, június 23. 18:05 Che
Page 59 and 60: tv hétfő, június 24. 15:35 A jó
Page 61 and 62: tv kedd, június 25. 13:15 Ökológ
Page 63 and 64: tv szerda, június 26. 17:10 Dokume
Page 65 and 66:
tv csütörtök, június 27. 17:42
Page 67 and 68:
Következő számunkban Hosszú tá
show all

Családi Kör, 2019. június 20.

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?