1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT

EGYNEHÁNY HAZAI
UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT- ÉS
HORVÁTORSZÁGOKNAK
RÖVID ESMÉRTETÉSÉVEL
EGYÜTT
II. A szilicei barlang belülről. Ismeretlen szerző rézmetszete. 12,2x18,2 cm. A 34. és 35. lap közé helyezve. b
Szilicére három óra alatt eljutván, azonnal a falutól mintegy félórányira lévő barlanghoz mentünk gyalog,
egynehány helységbéliektől kísértetve. A szilicei barlang egy a természetnek csudálásra méltó munkái közül.
Egy hegy oldalában fekszik nagy magosságú, mintegy tizenöt ölnyire felemelkedett, félhold formára álló
kőszikláknak aljában. A beléje való menetel tágos, és nyolcölnyire lehet nyílását vetni, csapanyólag megyen
ugyan, de nem meredek és nem alkalmatlan. A kősziklák, melyekben a barlang vagyon, alatt egy boltozatot
formálván egyenesen magason felemelkednek a barlang felett. Külső tekéntetére nézve a barlang olyanformán
ötlik szembe, mint azt az ide ragasztott rajzolatoknak elsője mutatja; belölről pedig félbehasítva s oldalról nézve
olyan, amint a második rajzolatban szemléltetik.
Ezen barlangnak egész földe, melyen az ember jár, menedékes és lejtős mind a legalsóbb részéig: itt a barlang
legalsóbb részében a kősziklának éppen töviben nyílik egy lyuk egy mélyebb barlangba, melyen csak kötelen
lehet leereszkedni, de nem menni, mind meredeksége, mind a jég miatt. Az is pedig milyen és micsoda
kiterjedésű és mélységű lehet, a[z] nem tudatik, mivel azt senki még eddig meg nem vizsgálta, jóllehet benne
már egynéhány emberek voltak, de ezek szerencsétlenségből estének beléje, mivel a nagy barlangban jeget
vágván, bésikámlottak a már megírt lyukon a mélyebb barlangba, és ekkor tovább azon helynél, mint ameddig
estének vala, nem visgálódtanak.
A napvilág a barlangnak legalsóbb feléig, sőt a mélyebb barlangba is egy darabig elhat; azért is ebben soha setét
nincsen, amelyet a barlangnak tágos nyílása és a kőszikláknak egyenesen való felemelkedése okoz. Hogy pedig
a barlangnak természeti nevezetességeiről szóljak: ebben nyárban hideg és jég vagyon, télben pedig mérséklett
aer, és semmi fagy nincsen. A kősziklákból kicsepegő víz, mihelyt melegebb napok kezdenek lenni, faggyá lesz,
és mentől hévebb vagyon, annál nagyobb és több jégcsapokat formál.
De nemcsak a felső boltozat, hanem a barlang földe is néha még a nyílástól fogva jéggel vagyon egészen fedve,
mert a barlangba befolyó esővíz vagy a kősziklákból a földre lecsepegett víz meleg napokban mindjárt jéggé
lészen; olyan teli vagyon pedig néha jéggel, hogy az ember, hanemha a jégbe vágott grádicsokan, könnyen
beléje nem mehet, és csak a nyílásnál kénteleníttetik a barlangot szemlélni. Télnek idejében sok állatok, kik a
hideget nem szenvedhetik, ebbe a barlangba veszik magokat. Találhatni ekkor benne számtalan sok legyeket és
b A két metszet témájáról a főszöveg tájékoztat: „Külső tekéntetére nézve a barlang olyanformán ötlik szembe, mint azt az ide ragasztott
rajzolatoknak elsője mutatja; belölről pedig félbehasítva s oldalról nézve olyan, amint a második rajzolatban szemléltetik.”
13
Created by XMLmind XSL-FO Converter.