1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT

EGYNEHÁNY HAZAI
UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT- ÉS
HORVÁTORSZÁGOKNAK
RÖVID ESMÉRTETÉSÉVEL
EGYÜTT
méltán említhetem. Különös díszére voltak pedig ezen főoskolának ama nagy hírű filozófus, néhai Fagarasi Pap
József 26 és ama csak nemrégen megholt nagy filológus, Kovásznai Sándor. 27
A katolikusoknak Vásárhelyt egy parókiájok, két klastromjok és egy gimnáziumjok vagyon; a parochiális
templom derék épület. M[aros]vásárhely 1616-tól fogva királyi város. Annak előtte mezőváros volt, mely hat
falukból állott öszve; ezek voltak: Nagy- és Kissásvári, Gundolyfalva, Benefalva, Kisfalud és Székelyfalva.
Régen Székelyvásárhelynek, deákul Forum Siculorumnak hívatott, minthogy a székelyek azon ökröket,
melyeket a régi szokás szerint a királynak koronázásakor, házasságakor vagy elsőszülöttjének születésekor adni
szoktak [Teleki Domokos jegyzete: Ezt a taxáját a székelyeknek, melyen kívül más nem is volt, a régibb időben
ökörsütésnek hívták, mivel az ökröket megbélyegezték.] (minden székely família ti. a hatodik ökröt), mind ide
hajtották, és azok is, akiknek magoknak nem volt, itt vették meg a királynak adandó ökröket; és oly
alkalmatossággal itt nagy ökörvásár tartatott. Itt és a közel lévő Sáromberkén g. T. S. udvari kancellárius
kellemetes jószágocskáján 28 egy darabig mulatván, azután innen indulva (egy ifjú Asculapius társaságában) 29
jöttem E[RDŐ]SZENTGYÖRGYRE, mely oda két m.föld; Marosszékben, a Kis-Küköllő mellett fekszik, mely
a falun keresztülfoly, és amelyen egy derék híd vagyon. Lakosai rész szerint magyarok, rész szerint pedig
oláhok, három grófi és egynéhány szabad székely famíliák bírnak benne. A több lakosok pedig ezeknek földjeit
ülik. Egy jól épült refor. templomot és három alkalmatos udvarházat láthatsz benne. A helység véginél szép
szőlők vagynak.
Sz[ent]györgyről Gyalakután, Kisudvarhelyen, Széplakon által Héderfájára jöttünk. Ezt a helységet, mely is
Küküllő vármegyében esik, iktári g. Bethlen Sámuel bírja. Reform. magyarok és oláhok is lakják. Az udvarház,
mely alkalmatos, de nem szép épület, dombon fekszik, és onnan szép kilátás van a körül lévő vidékre, messze.
Ez az udvarház eredet szerint egy igen régi és még a XII-dik százban épült, de sokszor megújított épület;
úgyhogy annak régi részeiből csak éppen két falak vagynak meg a mostani épületben, melyek igen vastagok.
Egy, a külső kőfalban az udvarháznak homlokrészin lévő faragott kőbe metszett írás a régi épületnek idejét,
annak építőjét és tulajdonosát megtudatja.
Héderfájáról Ebesfalva felé indultunk, Bonyhán, Kund nevű szász helységen [Teleki Domokos jegyzete:
Erdélyben a vármegyékben is vagynak számos szász helységek, melyekbe a Szászföldről általköltözött lakosok
telepedtek. Ezek nem tartoznak a szász nemzet lakföldjéhez, és lakosaik is, törvényesen szólván, nem tartoznak
a szász nemzethez.] és más falukon is által. Bonyhán a gróf Bethlenéknek két régi nagy kastélyok vagyon,
melyeknek kivált egyike az újítást kívánja. A gróf Bethlen Pál úr istállója nézést érdemel, holott Erdélyben talán
a legszebb ménlovakat láthatod. Ugyanezen gróf úr ménese számos szép lovakkal bővölködik, és sok jó fajakat
szaporít.
Ebesfalvának mintegy fele útjáig jó úton mehetsz, de azután egy hegyet érsz, amelyről egy meredek és
egyszersmind hosszú, görbe és keskeny lejtő viszen le. Itt vigyázni kell, hogy az ember feljövő szekérrel ne
találkozzon, mert mind a megfordulás, mind két szekérnek egymás mellett való elmenetele lehetetlen. Sem
valami más lejövő szekértől, akinek p. o. kereke vagy tengelye eltört, akadályt ne lásson, mert sok baja lesz.
Megesett rajtunk is. Említenem kell ezt a bajt, csak azért is, hogy az ember az oláh karakterről magának ideát
csinálhasson. Nyolc felette megterhelt nagy szekerek (oláh szekeresek hajtották), melyek Ebesfalvára a
kereskedőknek portékákot vittek, előttünk mentek a lejtőn. Öt szekér már leért volt, amikor a hatodiknak kereke
eltörék. Ez a történet a mi menetelünket is megakasztá: és annyival inkább, mentől lassabban segítettek
magokan a szekeresek. A sok unszalás után is későre amaz lement szekereknek egyikéből egy kereket kivévén,
a törött kerék helyett szekerekhez igazgatták. Alig mozdult meg ez a hatodik szekér, a nyolcadiknak eltörék a
kereke. Már estvellett. A többi szekér nem sokat vigyázván az utolsóra, a lejtőn lehaladt, és a lejtő végéről
nemigen messzire a pásinton, egy erdő alatt kieresztett. Mi és cselédeink eleget kiáltottunk ezen szekerek mellett
lévő emberek után, de hiában, mert nem akarták hallani. Amint egy darabig várnánk ezeknek segedelmekre, el is
menvén az előttünk lévő szekerektől vagy két ember, akit mi kerék után menni gondoltunk, csak azon vesszük
észre magunkat, hogy a hátra lévő két ember a szekérből kifog, és csakhamar a lovakkal eltűnik; kiáltottunk
26 Fogarasi Pap József (1744–1784) bölcseleti doktor, református főiskolai tanár. Svájcban, Németországban, Hollandiában tanult. Hazatérve
előbb szülővárosában, Szászvároson papi hivatalt viselt, majd a marosvásárhelyi főiskola tanáraként működött.
27 Kovásznai Sándor (1730–1792) református főiskolai tanár. Marosvásárhelyen 1764-től haláláig a történelem és az ókori irodalom
tanszékén oktatott.
28 Gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellár, vagyis a szerző édesapja birtokán.
29 Aszklépiosz az ókori görög mitológiában Apollón fia, a gyógyítás, az orvostudomány istene; a bizalmas nyelvhasználatban jelentése orvos.
Kazinczy egyik megjegyzése alapján (Kazinczy Ferenc levelezése VII. köt. 437) feltehető, hogy ez az ifjú orvos Pataki Sámuel (1765–1824)
volt, a híres erdélyi orvosdinasztia tagja. Tanulmányait Göttingenben, Bécsben és Pesten végezte, ahol 1794-ben szerezte meg oklevelét.
Később Erdély főorvosa lett, és könyvet írt az erdélyi ásványvizek fizikai-kémiai összetételéről.
21
Created by XMLmind XSL-FO Converter.