1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT
1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT
1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>EGYNEHÁNY</strong> <strong>HAZAI</strong><br />
<strong>UTAZÁSOK</strong> <strong>LEÍRÁSA</strong> <strong>TÓT</strong>- ÉS<br />
HORVÁTORSZÁGOKNAK<br />
RÖVID ESMÉRTETÉSÉVEL<br />
EGYÜTT<br />
szándékotokra négyszáz karót csináltattam, veletek tölteni meg, és azonkívül Kecskemét ötezer tatárnak házat és<br />
istállót készítsetek; Kőrös is ötezer tatárnak etc. Ebbe semmi mulatság ne legyen, mert halálatok érkezik tireátok<br />
nyilványoson. 2dik December 1683.<br />
Más: Mi, az hatalmos budai vezérnek minden fő dolgaiban lévő főkajmakamja, úgymint megnevezve vár építője<br />
Hatzi Sziaus aga Isten engedelméből.<br />
(L. S.) Két lófarkú basa subscriptiója<br />
Ezen erős parancsolatom látván, kecskeméti, körösi bírák, hagyom és parancsolom fejetek ítéletire, hogy a<br />
hatalmas budai vezér Esztergom alá ment; az alá mindjárt lovaskocsit küldjétek, Kecskemét húsz kocsit, Kőrös<br />
tizenöt kocsit két hétig való élésvel, amely órában levelem érkezik, félórát se múlassatok, ha fejetek kell; holnap<br />
dél tájára ha Budán nem lesznek a kocsik, karóba száradtak meg, a kocsikra minden kocsira négy-négy tallért<br />
fizetünk. Akár a bíráknak adjuk, akár a kocsisnak a pénzt. Ti, városi bírák, vakmerőségre el ne halgassátok[?],<br />
mert meg kell halnotok érette.<br />
A. D. 1685. 1<strong>1.</strong> Augustus.<br />
Felyülírás: Ezen levelem adassék kecskeméti, körösi bíráknak nagy lóhalálával. – NB. Ahol a levelekbe L. S.<br />
van, az az originálison Stempel.<br />
Ezeken kívül még a város protokollumában sok török levelek olvastatnak in copia, valamint sokak a r. császártól<br />
s magyar királytól, német vezérektől, vármegyéktől, főemberektől, amelyekben a városnak mindenféle<br />
parancsolatokat adtak, és mindennemű prastatiót kívántak, azonban az ellenkező féllel tartani keményen<br />
megtiltották, mely környülállásokban a város nagy szorongatások közt lehetett. A többek közt a város<br />
protokollumában egy különös dolog olvastatik, mely ez: A török Magyarország egy részit meghódolván,<br />
Kecskemétre is, mint más városokra, felette nagy adót vetett, és sok egyebeket is kívánt a várostól. A város<br />
pedig minden kívánságainak eleget tévén, és minden parancsolatait nagy készséggel teljesítvén, azáltal és sok<br />
ajándékai által a törököt megnyerte; úgyhogy a török császár kegyelmének jeléül a városnak egy aranyos<br />
materiából készült kaftánt ajándékozott azon izenettel: hogy ha valamikor török vagy tatár seregek a várost<br />
pusztítással fenyegetnék, azon kaftánt a bíró magára vévén ezeknek eleibe menne, mely által a város minden<br />
ellenséges erőszaktól ment lenne. Vették is azután hasznát a kecskemétiek a kaftánnak, és egynéhányszor<br />
történt, hogy török vagy tatár seregek a várost prédálni jővén, a bíró vagy más elöljáró a kaftánt magára vévén,<br />
azoknak eleikbe ment, akik a kaftánt rendre megcsókolván, ahhoz és a város elöljáróihoz nagy tisztelettel<br />
voltak, és a város mellett, ha ez őket önként befogadni nem akarta, csendesen elmentek; ez a kaftán többé<br />
nincsen meg, és nem tudatik ugyan jól, mi módon, elveszett. Kecskemét a maga legszorongatóbb<br />
környülállásaiban úgy tudta magát viselni, hogy mind az ellenségnek – kéntelen lévén véle – annyira eleget tett,<br />
hogy annak minden pusztításaitól és kegyetlenkedéseitől magát mindenkor megmentette, mind pedig a hazához<br />
való hűségét meg nem szegte, sőt annak lehető módokon tehetsége szerént szolgált.<br />
KECSKEMÉT egy nagy mezőváros, szép térségen elterjedve fekszik. Építése falu módjára vagyon, utcái<br />
hosszak, csavargósok, és a házak egymástól elhányva vagynak rendes sor nélkül, azonban ezeket nagyobbára<br />
mind jó, közönséges épületeknek lehet mondani. Kőházak ezen városba kis számmal vagynak, amelyek közt<br />
szép épületeknek neveztethetnek: a reform. és katolikum templom, mely mind a kettő igen nagy épület is;<br />
ezeken kívül vagynak még a piaristák temploma és kollégiuma és a franciskánusok temploma klastrommal<br />
együtt; a városháza, a normális oskola, 38 melyek mind derék kőépületek.<br />
A most folyó 1794-dik esztendőben Kecskemét felette nagy égést szenyvedett, mely által közel kilencszáz házak<br />
lőnek lángok prédájává. De a lakosok már majd mind felépítették a hamvaikból házaikat, és ezek az új házak<br />
mind szebben, mind egyenesebb sorban és jobb rendben vagynak épülve, mint az elégettek, úgyhogy a káros<br />
égésnek azt az egy jó következését nem lehet tagadni, hogy a várost megdíszesebbítette. A házak száma<br />
Kecskeméten szinte háromezer, a lakosoké huszonnégyezer, kiknek fele katolikusokból, fele pedig<br />
reformátusokból és ezeken kívül rácokból és kevés zsidókból is áll. A katolikusok és reformátusok eleitől fogva<br />
Kecskeméten nagy egyességben éltek együtt; sőt régen a mostani franciskánusok temploma a kettő közt közös<br />
volt.<br />
38 A Ratio Educationis rendelkezése értelmében a tankerületek székhelyén szervezett háromosztályos elemi iskola, ahol a tanítójelöltek<br />
tanulmányozták a tanítás normáját, mintáját; más szóval gyakorló mintaiskola.<br />
33<br />
Created by XMLmind XSL-FO Converter.