22.12.2012 Views

1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT

1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT

1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>EGYNEHÁNY</strong> <strong>HAZAI</strong><br />

<strong>UTAZÁSOK</strong> <strong>LEÍRÁSA</strong> <strong>TÓT</strong>- ÉS<br />

HORVÁTORSZÁGOKNAK<br />

RÖVID ESMÉRTETÉSÉVEL<br />

EGYÜTT<br />

szándékotokra négyszáz karót csináltattam, veletek tölteni meg, és azonkívül Kecskemét ötezer tatárnak házat és<br />

istállót készítsetek; Kőrös is ötezer tatárnak etc. Ebbe semmi mulatság ne legyen, mert halálatok érkezik tireátok<br />

nyilványoson. 2dik December 1683.<br />

Más: Mi, az hatalmos budai vezérnek minden fő dolgaiban lévő főkajmakamja, úgymint megnevezve vár építője<br />

Hatzi Sziaus aga Isten engedelméből.<br />

(L. S.) Két lófarkú basa subscriptiója<br />

Ezen erős parancsolatom látván, kecskeméti, körösi bírák, hagyom és parancsolom fejetek ítéletire, hogy a<br />

hatalmas budai vezér Esztergom alá ment; az alá mindjárt lovaskocsit küldjétek, Kecskemét húsz kocsit, Kőrös<br />

tizenöt kocsit két hétig való élésvel, amely órában levelem érkezik, félórát se múlassatok, ha fejetek kell; holnap<br />

dél tájára ha Budán nem lesznek a kocsik, karóba száradtak meg, a kocsikra minden kocsira négy-négy tallért<br />

fizetünk. Akár a bíráknak adjuk, akár a kocsisnak a pénzt. Ti, városi bírák, vakmerőségre el ne halgassátok[?],<br />

mert meg kell halnotok érette.<br />

A. D. 1685. 1<strong>1.</strong> Augustus.<br />

Felyülírás: Ezen levelem adassék kecskeméti, körösi bíráknak nagy lóhalálával. – NB. Ahol a levelekbe L. S.<br />

van, az az originálison Stempel.<br />

Ezeken kívül még a város protokollumában sok török levelek olvastatnak in copia, valamint sokak a r. császártól<br />

s magyar királytól, német vezérektől, vármegyéktől, főemberektől, amelyekben a városnak mindenféle<br />

parancsolatokat adtak, és mindennemű prastatiót kívántak, azonban az ellenkező féllel tartani keményen<br />

megtiltották, mely környülállásokban a város nagy szorongatások közt lehetett. A többek közt a város<br />

protokollumában egy különös dolog olvastatik, mely ez: A török Magyarország egy részit meghódolván,<br />

Kecskemétre is, mint más városokra, felette nagy adót vetett, és sok egyebeket is kívánt a várostól. A város<br />

pedig minden kívánságainak eleget tévén, és minden parancsolatait nagy készséggel teljesítvén, azáltal és sok<br />

ajándékai által a törököt megnyerte; úgyhogy a török császár kegyelmének jeléül a városnak egy aranyos<br />

materiából készült kaftánt ajándékozott azon izenettel: hogy ha valamikor török vagy tatár seregek a várost<br />

pusztítással fenyegetnék, azon kaftánt a bíró magára vévén ezeknek eleibe menne, mely által a város minden<br />

ellenséges erőszaktól ment lenne. Vették is azután hasznát a kecskemétiek a kaftánnak, és egynéhányszor<br />

történt, hogy török vagy tatár seregek a várost prédálni jővén, a bíró vagy más elöljáró a kaftánt magára vévén,<br />

azoknak eleikbe ment, akik a kaftánt rendre megcsókolván, ahhoz és a város elöljáróihoz nagy tisztelettel<br />

voltak, és a város mellett, ha ez őket önként befogadni nem akarta, csendesen elmentek; ez a kaftán többé<br />

nincsen meg, és nem tudatik ugyan jól, mi módon, elveszett. Kecskemét a maga legszorongatóbb<br />

környülállásaiban úgy tudta magát viselni, hogy mind az ellenségnek – kéntelen lévén véle – annyira eleget tett,<br />

hogy annak minden pusztításaitól és kegyetlenkedéseitől magát mindenkor megmentette, mind pedig a hazához<br />

való hűségét meg nem szegte, sőt annak lehető módokon tehetsége szerént szolgált.<br />

KECSKEMÉT egy nagy mezőváros, szép térségen elterjedve fekszik. Építése falu módjára vagyon, utcái<br />

hosszak, csavargósok, és a házak egymástól elhányva vagynak rendes sor nélkül, azonban ezeket nagyobbára<br />

mind jó, közönséges épületeknek lehet mondani. Kőházak ezen városba kis számmal vagynak, amelyek közt<br />

szép épületeknek neveztethetnek: a reform. és katolikum templom, mely mind a kettő igen nagy épület is;<br />

ezeken kívül vagynak még a piaristák temploma és kollégiuma és a franciskánusok temploma klastrommal<br />

együtt; a városháza, a normális oskola, 38 melyek mind derék kőépületek.<br />

A most folyó 1794-dik esztendőben Kecskemét felette nagy égést szenyvedett, mely által közel kilencszáz házak<br />

lőnek lángok prédájává. De a lakosok már majd mind felépítették a hamvaikból házaikat, és ezek az új házak<br />

mind szebben, mind egyenesebb sorban és jobb rendben vagynak épülve, mint az elégettek, úgyhogy a káros<br />

égésnek azt az egy jó következését nem lehet tagadni, hogy a várost megdíszesebbítette. A házak száma<br />

Kecskeméten szinte háromezer, a lakosoké huszonnégyezer, kiknek fele katolikusokból, fele pedig<br />

reformátusokból és ezeken kívül rácokból és kevés zsidókból is áll. A katolikusok és reformátusok eleitől fogva<br />

Kecskeméten nagy egyességben éltek együtt; sőt régen a mostani franciskánusok temploma a kettő közt közös<br />

volt.<br />

38 A Ratio Educationis rendelkezése értelmében a tankerületek székhelyén szervezett háromosztályos elemi iskola, ahol a tanítójelöltek<br />

tanulmányozták a tanítás normáját, mintáját; más szóval gyakorló mintaiskola.<br />

33<br />

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!