1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT
1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT
1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>EGYNEHÁNY</strong> <strong>HAZAI</strong><br />
<strong>UTAZÁSOK</strong> <strong>LEÍRÁSA</strong> <strong>TÓT</strong>- ÉS<br />
HORVÁTORSZÁGOKNAK<br />
RÖVID ESMÉRTETÉSÉVEL<br />
EGYÜTT<br />
megmagyarosodván nem oly vad és bárdolatlan. [Teleki Domokos jegyzete: Itt az oláhok nyelveket is elfelejtik,<br />
melyet szinte csak papjaik tudnak. Vallásokat azonban, mely őnálok majd csak külső ceremóniákból áll,<br />
megtartják mindenütt.] A helységek, melyek nagy számmal vagynak, szebbek és rendesebben épültek, mint más<br />
erdélyi magyar vagy oláh helységek; a szász faluknak mindjárt utánok lehet tenni. Vallásokra nézve a lakosok<br />
nagyobbára reformátusok. Kevesebb része katolikus és unitárius; nagy része pedig a parasztoknak oláh lévén,<br />
óhitű. A háromszéki székelyek szorgalmatos földmívelők, nagy juhgazdák, jó takácsok, nagy méhészek.<br />
Deszkával és zsendellyel Erdélybe sokfelé kereskednek. Szövött áruiknak pedig Oláhországban nagy keletje<br />
vagyon: különösen a mezővárosiak sokféle kézi mesterségekből nem kevés hasznot látnak. A két Oláhországgal<br />
pedig és a szász székekkel minden tekintetben oly viszontagos közösülésben él Háromszék, hogy ezek nélkül<br />
nagy szükséget látna, de sőt ezeknek is, kivált a szász székeknek hasznok kívánja, hogy a székelyek mentől jobb<br />
lábon álljanak; tudva vagyon, hogy a szomszéd szászok a székelyeknek nagy barátjaik.<br />
A nevezetesebb vizei Háromszéknek az Olt és a Fekete-ügy, amely is az elsőbe foly, az Olt Gyergyóból eredvén<br />
és Csíkből jővén, csak egy kis részén foly által ezen tartománynak, azután Fejér vármegyének egy részén és<br />
Fogaras földjén által veszi folyását, és Szebenszéken keresztül a Verestoronyi-passzusnál Oláhországba szakad.<br />
Bővebben a Székelyföldről nem írhattam, de oka ez, hogy keveset mulattam. Ezen utazásnak leírása legalább<br />
útmutatásra jó lehet, ha valakinek kedve tartaná, hogy Erdélynek ezt a részét lássa; legalább arra használhat,<br />
hogy valamely ifjú hazámfiának kívánságát felgerjessze olyan országnak bővebb visgálására, melynek csak egy<br />
kisebb részében is ennyi szépet és nézni méltót talál: holott milyen hiános ez a rövid utazás leírása!<br />
4. HARMADIK UTAZÁS. EGY ERDÉLYI MAGYAR<br />
NEMES IFJÚNAK MAGYARORSZÁG DÉLI RÉSZEIBEN<br />
TETT UTAZÁSA<br />
Elhagyván budai lakásomat, holott egy telet töltöttem vala, egy barátom tár[sa]ságában útnak indultam 2. maji<br />
1794., hogy magyar hazámnak egy részét bejárnám. Szándékoztam legelőbb is Szegedig lemenni. Budáról első<br />
megnyugvó stációnk ÓCSA nevű helység volt. Ez egy nagy magyar falu, Pestről három mértföld; g. Teleki<br />
József és konzil. Tihanyi Tamás urak birtokosok benne. Az itt lévő reform. templom a maga régiségiért igen<br />
nevezetes; némelyek még pogány templomnak tartják, melyet egész alkotása is láttatik bizonyítani. De ha nem<br />
is tartanok ilyen réginek, egynek tarthatjuk a legelső keresztény templomok közül, amelyek a keresztény<br />
vallásnak az orientálisi rítus szerént való bevételekor építtettek; látszanak is a külső falán görög módú régi<br />
festések.<br />
Ez a templom belsőképpen g. Teleki József úr őexcell.-ja bőkezűsége által renováltatott, a régi architektúrának<br />
mindazáltal változtatása nélkül, melynek emlékezetét egy, a kóruson lévő táblán olvasható arany inscriptión<br />
láthatni. Ócsárol nagy pusztaságon keresztül, mely szinte nyolc órákig tartott, Nagykőrösre érkeztem. Innét<br />
kevés idei mulatásom után továbbfolytattam utamat, még ez nap Kecskemétre szándékozván.<br />
4.<strong>1.</strong> Nagykőrös<br />
Nagykőrös középszerű nagyságú mezőváros, Pesttől tizenegy mértföld. Építése falu módjára vagyon; utcái<br />
rendetlenek, és a házak többnyire egymástól széjjel, egyenes sor nélkül állanak. Kőházakat keveseket<br />
számlálhatni benne, azonban épületjeit mind jó, közönséges falusi épületeknek mondhatni. A házak száma<br />
mintegy kétezerre, a lakosok száma pedig tizenkétezerre vettethetik. Erdélyi hazámban egy várost sem tudok<br />
Szeben- és Brassón kívül, amelynek több lakosa volna. A körösiek főképpen a marha- s különösön a<br />
juhtartásból keresik hasznokat. A földmívelést szűkebben gyakorolják, minthogy a földjök terméketlen;<br />
szőlőmívelésre is adják magokat, és a szőlőjök a városon kívül térségen fekszik. Bővölködik ennek felette Kőrös<br />
sokféle jó gyümölcsökkel, melyek a vidékben nagy becsbe vagynak. A lakosok mind reformátusok, kivévén<br />
némely igen kevés r. katolikusokat, akik egy templomot bírnak. A reform. templom, mely nagy és régi, de<br />
renovált épület, eredet szerént katolikusoké, és azután a két fél közt közös volt. Történvén pedig annak utána,<br />
hogy a katolikusok is reformálódtak, úgy lett a templom egészen reformátusoké. A nagykőrösi derék refor.<br />
oskola is említésre méltó. Ezt egy kis kollégiumnak nevezhetem. Olyan gyarapadó állapottal vagyon különösön<br />
a mostani t. rektornak igyekezete által, hogy ha a kecskeméti oskolával, mely ennél még nagyobb,<br />
egyesíttethetnék, egy országos oskolát valóban tehetne, mely úgyis ebben a Duna mellyéki<br />
31<br />
Created by XMLmind XSL-FO Converter.