1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT

EGYNEHÁNY HAZAI
UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT- ÉS
HORVÁTORSZÁGOKNAK
RÖVID ESMÉRTETÉSÉVEL
EGYÜTT
megmagyarosodván nem oly vad és bárdolatlan. [Teleki Domokos jegyzete: Itt az oláhok nyelveket is elfelejtik,
melyet szinte csak papjaik tudnak. Vallásokat azonban, mely őnálok majd csak külső ceremóniákból áll,
megtartják mindenütt.] A helységek, melyek nagy számmal vagynak, szebbek és rendesebben épültek, mint más
erdélyi magyar vagy oláh helységek; a szász faluknak mindjárt utánok lehet tenni. Vallásokra nézve a lakosok
nagyobbára reformátusok. Kevesebb része katolikus és unitárius; nagy része pedig a parasztoknak oláh lévén,
óhitű. A háromszéki székelyek szorgalmatos földmívelők, nagy juhgazdák, jó takácsok, nagy méhészek.
Deszkával és zsendellyel Erdélybe sokfelé kereskednek. Szövött áruiknak pedig Oláhországban nagy keletje
vagyon: különösen a mezővárosiak sokféle kézi mesterségekből nem kevés hasznot látnak. A két Oláhországgal
pedig és a szász székekkel minden tekintetben oly viszontagos közösülésben él Háromszék, hogy ezek nélkül
nagy szükséget látna, de sőt ezeknek is, kivált a szász székeknek hasznok kívánja, hogy a székelyek mentől jobb
lábon álljanak; tudva vagyon, hogy a szomszéd szászok a székelyeknek nagy barátjaik.
A nevezetesebb vizei Háromszéknek az Olt és a Fekete-ügy, amely is az elsőbe foly, az Olt Gyergyóból eredvén
és Csíkből jővén, csak egy kis részén foly által ezen tartománynak, azután Fejér vármegyének egy részén és
Fogaras földjén által veszi folyását, és Szebenszéken keresztül a Verestoronyi-passzusnál Oláhországba szakad.
Bővebben a Székelyföldről nem írhattam, de oka ez, hogy keveset mulattam. Ezen utazásnak leírása legalább
útmutatásra jó lehet, ha valakinek kedve tartaná, hogy Erdélynek ezt a részét lássa; legalább arra használhat,
hogy valamely ifjú hazámfiának kívánságát felgerjessze olyan országnak bővebb visgálására, melynek csak egy
kisebb részében is ennyi szépet és nézni méltót talál: holott milyen hiános ez a rövid utazás leírása!
4. HARMADIK UTAZÁS. EGY ERDÉLYI MAGYAR
NEMES IFJÚNAK MAGYARORSZÁG DÉLI RÉSZEIBEN
TETT UTAZÁSA
Elhagyván budai lakásomat, holott egy telet töltöttem vala, egy barátom tár[sa]ságában útnak indultam 2. maji
1794., hogy magyar hazámnak egy részét bejárnám. Szándékoztam legelőbb is Szegedig lemenni. Budáról első
megnyugvó stációnk ÓCSA nevű helység volt. Ez egy nagy magyar falu, Pestről három mértföld; g. Teleki
József és konzil. Tihanyi Tamás urak birtokosok benne. Az itt lévő reform. templom a maga régiségiért igen
nevezetes; némelyek még pogány templomnak tartják, melyet egész alkotása is láttatik bizonyítani. De ha nem
is tartanok ilyen réginek, egynek tarthatjuk a legelső keresztény templomok közül, amelyek a keresztény
vallásnak az orientálisi rítus szerént való bevételekor építtettek; látszanak is a külső falán görög módú régi
festések.
Ez a templom belsőképpen g. Teleki József úr őexcell.-ja bőkezűsége által renováltatott, a régi architektúrának
mindazáltal változtatása nélkül, melynek emlékezetét egy, a kóruson lévő táblán olvasható arany inscriptión
láthatni. Ócsárol nagy pusztaságon keresztül, mely szinte nyolc órákig tartott, Nagykőrösre érkeztem. Innét
kevés idei mulatásom után továbbfolytattam utamat, még ez nap Kecskemétre szándékozván.
4.1. Nagykőrös
Nagykőrös középszerű nagyságú mezőváros, Pesttől tizenegy mértföld. Építése falu módjára vagyon; utcái
rendetlenek, és a házak többnyire egymástól széjjel, egyenes sor nélkül állanak. Kőházakat keveseket
számlálhatni benne, azonban épületjeit mind jó, közönséges falusi épületeknek mondhatni. A házak száma
mintegy kétezerre, a lakosok száma pedig tizenkétezerre vettethetik. Erdélyi hazámban egy várost sem tudok
Szeben- és Brassón kívül, amelynek több lakosa volna. A körösiek főképpen a marha- s különösön a
juhtartásból keresik hasznokat. A földmívelést szűkebben gyakorolják, minthogy a földjök terméketlen;
szőlőmívelésre is adják magokat, és a szőlőjök a városon kívül térségen fekszik. Bővölködik ennek felette Kőrös
sokféle jó gyümölcsökkel, melyek a vidékben nagy becsbe vagynak. A lakosok mind reformátusok, kivévén
némely igen kevés r. katolikusokat, akik egy templomot bírnak. A reform. templom, mely nagy és régi, de
renovált épület, eredet szerént katolikusoké, és azután a két fél közt közös volt. Történvén pedig annak utána,
hogy a katolikusok is reformálódtak, úgy lett a templom egészen reformátusoké. A nagykőrösi derék refor.
oskola is említésre méltó. Ezt egy kis kollégiumnak nevezhetem. Olyan gyarapadó állapottal vagyon különösön
a mostani t. rektornak igyekezete által, hogy ha a kecskeméti oskolával, mely ennél még nagyobb,
egyesíttethetnék, egy országos oskolát valóban tehetne, mely úgyis ebben a Duna mellyéki
31
Created by XMLmind XSL-FO Converter.