1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT

EGYNEHÁNY HAZAI
UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT- ÉS
HORVÁTORSZÁGOKNAK
RÖVID ESMÉRTETÉSÉVEL
EGYÜTT
FÉLEGYHÁZA derék mezőváros, mind kunok lakják; rendesebben van építve, mint Kecskemét. Házakat
mintegy ezret és lakosokat nyolcezret számlál. Ez a helység ennek előtte ötvenkét esztendővel fundáltatott,
ennek előtte is kun föld ugyan, de puszta lévén. Az első lakosok a Jászságból telepedtek oda, rész szerént pedig
a szomszéd vármegyékből, és mind katolikusok. A Kiskunságnak, mely nyolc helységekből áll, ez a fő helye; itt
lakik a v.kapitány is, és a kerület háza s magisztrátusa is itt vagyon.
Hogy a kunoknak, valamint a jászoknak a főkapitánya és bírája a palatínus, minden tudja; ezenkívül a három
kerületnek együtt egy kapitánya és ennek minden kerületben külön kapitánya vagyon. A kunok magános ügyei s
perei előbb a kerület vicekapitánya és magisztrátusa vagy törvényszéke előtt fordulnak meg, azután pedig a
palatínushoz mennek egyenesen végső elintézésre. A közdolgai pedig a kerületeknek az ő közönséges egyesült
gyűléseken folynak, melyen a magisztrátusok és minden helyből való deputátusok megjelennek, és amelyek a
kerületeknek közkapitánya elölülése alatt Berény nevű mezővárosban a Jászságban tartatnak. A kunoknak és
jászoknak mely régi és nevezetes szabadságai voltak, a históriákból lehet tudni; de ettől ők a múlt században,
minekutána a török pusztításai s rablásai által sokat szenyvedtek, és lakóföldjek is szorosabb határok közé
szoríttatott volna, elestenek. Elzálogosíttattanak ti. ezen három districtusok akkori időben a németországi
Teutonicus Ordónak 39 ötszázezer Rft summában, és minden szabadságoktól ezáltal megfosztattak, amelyeket
csak Mária Terézia királyné azután az 1751-ben tartatott országgyűlésében adott nékik vissza, a régi törvényes
lábra visszaállítván őket. Ez alkalmatossággal a jászok és kunok az ötszázezer Rft zálogos summát tizenötezer
ft-nak felyüladásával lefizették.
A mostani kunok nagyobbára új kunok, olyanok ti., akik eredet szerént nem a régi kunoktól származnak, hanem
magyarok; de kunoknak neveztetnek azért, mivel a kun földet lakják. A régi kunok sok helységeikkel együtt,
melyek közül némelyeknek emlékezetek a rólok neveztető pusztákban még fennmaradt, kipusztultak. A sok
hadakozások, a törököknek és a rácoknak ezen század elein való nagy pusztításaik ezt a népet felette
megfogyasztották, úgyhogy ma csak kevés számmal vagynak azok, akik a régi kunoktól való származatokat
megmutathatnák. A kun nyelv is egészen kiholt, és alig találkozik valaki a Kunságon, aki még annak valami
töredékeit tudná. A legrégibb mostam kun helyek a Kiskunságon Halas és Maisa; a Nagykunságon, mely hat
helységekből áll, Kisújszállás, ahol még 1300-ba, valamint most is, kapitány lakott, és Kunszentmiklós. A kun
helységekről közönségesen meg lehet azt jegyezni, hogy igen népesek. Aki egyet látott, a többit is látta,
mindegyik egy nagy faluhoz hasonlít. Népinek karaktere a legtisztább és -igazabb magyar karakter. A kiskunok
részint katolikusok, részint reformátusok. A nagykunok pedig, egy helységet kivéven, majd mind reformátusok.
4.4. További út
Félegyházáról jöttem Kisteleken által estvére Szegedre. SZEGED nagy és hosszan nyúló város a Tisza partján, a
Maros vizének a Tiszába szakadásától nem messze. Nem szép város, és nagy házakat keveset láthatni benne.
Egy a legrégiebb városok közül az országban, és Mátyás király alatt a nevezetesebb városok közé számláltatott,
minthogy hajdani nagyságát abból el lehet gondolni, hogy ennek előtte húsz templomnál több volt benne. Most
azonban ezekből csak kettő áll fenn: úm. a katol. parókia és a franciskánusok temploma. Az itten kereskedő
görögöknek és rácoknak is vagyon templomok. Mostani népessége Szegednek tizenhatezer lélekre vettetik. A
vár, amely a várost két részre (úm. az alsó- és felsővárosra) egymástól elszakasztja, kicsiny és most tekintetre
nem méltó; ennek előtte jó erősség volt. A várbéli épületek egynéhány kaszárnyákból s ezekhez tartozó kis
épületekből és az ezektől elkülönözött fenyítékház (Zuchthaus) épületéből állanak. A kaszárnyába most fogoly
franciák vagynak, 40 a fenyítékházba pedig számos rabok tartatnak, minthogy az olyan vétkekért, melyekért itt
lakóinak, M[agyar]országnak sok vármegyéiből ide hozattatnak, és a vármegyék költségin itt tartatnak. Vagynak
még némely más fenyítékházak is az országba, ahova hasonlóképpen szokták vinni más vármegyékből a
rabokat.
Szeged a maga nagy kereskedéséről megjegyezni méltó, melyet főképpen a gabonával és dohánnyal folytat,
mely produktumokat a Tiszán le, a Dunán és Száván fel Slavoniába, Croatiába, a Török Birtokba, a Littoráléba
és az olasz földekre is viszik. A hajók, melyek ezekkel megterheltetnek, többnyire mind Németországban,
különösön Passauban és Magyarországba Révkomáromban készült nagy dunai hajók, melyek onnan a Dunán
egész Zemlinig és azon tájékra lejöttek, azután a Tiszán Szegedig üresen felhúzatnak, ott pedig vagy sóval
39 Német Lovagrendnek. A harmadik keresztes hadjárat idején gazdag lübecki és brémai kereskedők betegápolásra vállalkoztak, majd 1198ban
lovagrenddé alakultak. Öltözetük fehér köpönyeg fekete kereszttel. II. András a Barcaságot adományozta nekik, azzal a kikötéssel, hogy
Erdélyt a kunok ellen védelmezik. Miután a rend ennek a kötelezettségének nem tett eleget, a király 1225-ben hadsereg élén kiűzte őket az
országból.
40 A forradalmi Franciaország ellen indított porosz–osztrák intervenciós háború során foglyul ejtett s ide szállított francia katonákról van szó.
35
Created by XMLmind XSL-FO Converter.