1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT

EGYNEHÁNY HAZAI
UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT- ÉS
HORVÁTORSZÁGOKNAK
RÖVID ESMÉRTETÉSÉVEL
EGYÜTT
bővebben lehet értekezni.] mivelhogy Serviából, egy a Duna mellett lévő, Kolumbác nevű régi várnak tájékáról
származnak. Amint közönségesen mondatik, bizonyos hegyi barlangokban veszik eredeteket. Nagy
csoportonként, úgyhogy messzünnen vastag füstfellegeknek látszanak, szárnyalnak széjjel, és a lovakra s
mindenféle marhákra ráesnek, s azoknak szőr nélkül való részeit meglepik, füleikbe, orrlyukaikba, szemeikbe s
nemzőtagjaikba belécsipeszkednek, s a szegény állatokat addig kínozzák, míg azokat a legnagyobb kínok között
megölték.
A lakosokról Torontál vármegye leírásánál emlékeztem. Hogy ezek nagyobbára serviai rácok, bolgárok és
idegen németek, azon nem lehet csudálkozni, mert Magyarországnak ez a része legtovább volt a töröknek
birtoka alatt. Annak visszavételekor a magyar lakosok vagy kipusztultak, vagy elköltöztek volt, és csak idővel
telepedtek ide ismét mások; de ezek meg nem népesíthették ismét a tartományt. Az itt régenten törsökös
jussokkal bíró magyar és erdélyi nemesekről is szó volt egynehányszor mind a két hazának országgyűléseiben.
Ilyenek a többek között a g. iktári Bethlen família és a g. Csákiak jószágai. Iktár és Csákvár, honnan a két
família magát nevezi, itt feküsznek. A k. kamara által némely jószágok conferáltattak, némelyek eladattak
magyar nemeseknek, egy része pedig licitációval, amint Torontál vármegyénél emlékeztem, másoknak is.
Ennélfogva már a k. kamara mellett, mely a töröktől való visszafoglalás után egészen bírta vala a Banátust, és
most is legtöbbet bír, némely magyar és más famíliák béférkeztek a birtokba, és naponként inkább kívánnak a
gazdagabb magyar nemesurak itten vásárt tenni.
Hogy a Banatus a római Dáciához tartozott, és annak azt a részét tette, mely Dácia ripensisnek neveztetett, az
tudva vagyon a régi históriából. A rómaiak birtoka alatt itt sok kolóniák telepíttettek, és egynéhány városok is
építtettek, melyeknek neveik ezek voltak: Tschernes, Margum, Arcira, Turris litterata, Centum Putea, Bersovia,
Ad Aquas, Morisenum és Tibiscum. Itt, valamint Erdélyben, sok nevezetes és nagy becsű római régiségek
maradványait szemlélheti az azokat felkereső utazó.
A rómaiak után a Dáciát ellepő barbarus nemzetségek egymást felváltották a Banatus birtokában, míg végre a
magyarok jutottak bírására. Kuntról, a régi magyarok kapitányáról 49 kunti kapitányságnak, későbbre Temesi
vármegyének neveztetett az egész Banatus, és a temesi grófok v. főispányok méltósága egy volt az első közül az
országban. A törökök, amint Temesvárról is említettem, 1552-dik esztendőben némely helyeket kivévén az
egész Banatust elfoglalták és 1716-ig bírták. Akkor visszavétetvén, katonai igazgatás alatt volt a tartomány
1751-dik esztendőig, amidőn a Serviával és Oláhországgal határos része megkülönöztetvén, a katonai
igazgatásban megmaradott, és két regementekre osztatott, melyek Banatusi-illyriai regementeknek
neveztettenek. A másik rész egy kamarai adminisztráció alá jött, amely egyszersmind gubernium gyanánt is
volt, és Bécsből az udvari kamarai deputációtól függött. Ez alatt az adminisztráció alatt a Banátusnak
népesítésére és jó karba hozására sok tétetett: azonban egy ily igazgatás az ország törvényeivel ellenkezvén, M.
Terézia királyné ezt a Magyar Koronától elszakadott részt az országgal egyesítette és három vármegyékre
osztotta, meghagyatván a két katonai kerületek. Történt ez 1779-ben.
4.13. A banatusi vagy temesi határnokokról
Ezeknek lakosai rácok és oláhok; minthogy nagyobb része rác, őket pedig stylo curiali illyricusoknak is nevezik,
azért a két banatusi határregementek is illyricus regementeknek neveztetnek. Százötvennyolcra mégyen a
határnokosok lakhelyeinek számok. Közöttök a nagyobbak, melyek régi váracskák is voltak, ezek: Pancsova
(melyről már emlékeztem) 2) Újpalánka 3) Óorsova [Teleki Domokos jegyzete: Újorsova emettől egy fél
mértföldnyire fekszik egy dunai szigeten.] és 4) Mehadia. Ezen utolsó egy nagy falu, mely is egy sáncerősítéssel
bír. Innen egy mértföldnyire vagyon az a hely, melyet a rómaiak Ad Aquasnak neveztenek, és amelyek a híres
Hercules feredői voltanak. Itt tízféle feredővizek erednek, melyeknek mindmegannyi neveik vagynak és
amelyek mindmegannyi különbféle betegségekben használtatnak. Azonban mindnyájan büdöskövet tartanak. A
számoson ide gyűlő feredőbéli vendégeknek mulatására tágas épületek és fogadók vagynak.
a Bánátban, adalékul Magyarország természethistóriájához] Wien 1795. Kivonatos ismertetése: E. J. P.: A kolumbáci szúnyogról
(Tudományos Gyűjtemény 1839).
49 Kund magyar vezér, az Árpádot fejedelemmé választó vezérek egyike.
47
Created by XMLmind XSL-FO Converter.