1. fejezet - EGYNEHÁNY HAZAI UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT

EGYNEHÁNY HAZAI
UTAZÁSOK LEÍRÁSA TÓT- ÉS
HORVÁTORSZÁGOKNAK
RÖVID ESMÉRTETÉSÉVEL
EGYÜTT
melyet I. Apafi Mihály fejedelem tétetett, bizonyítja. Kár, hogy ez a monumentum felette sok szükségtelen
írásokkal van megterhelve, melyek mind ezért, mind pedig azért, hogy többnyire nem az illő helyen vagynak
bemetszve, nemcsak fárasztják és untatják az olvasó szemet, hanem a monumentumot is rútítják. A
monumentum felett egy fából készült és megfestett baldachinum vagyon, mely is újabb csinálmány. Ezen is
felette sok az írás, és némelyik csak azt mondja más szókkal, amit a kőbe metszett. Egy írás pedig, mely
legelőbb szembe tűnik, hibás: mert jóllehet a kőmonumentumban lehet olvasni, hogy Apafi György 1635-be
holt meg, ez az említett írás a baldachinumon a monumentumról azt mondja: In Memoriam Georgii Apafi Ao.
1634.
Mely szerint az előbb készült volna, mint az Apafi halála történt; pedig egy más írás is a baldachinumon
mutatja, hogy 1635-be temettetett el. Ugyanezen a baldachinumon ki van fában faragva, festve és aranyozva az
Apafi-címer egy más címerrel együtt, mely a felesége címere. Apafi György, akinek monumentumáról szólék, a
fejedelem (I. Rákóczi György) titoktanácsa, Küköllő vármegye főispánja és törvényes táblafia volt.
A monumentumnak készítője egy Éliás Nicolai nevű szebeni kőfaragó volt, aki, jóllehet, az esztétika regulái
szerint a képfaragást bizonyoson nem tanulta, mégis oly remek munkát tett, hogy mint akkori időben készült
munka, az akkori ízlés szerint ítélve, minden tekintetben szépnek mondathatik. Azonban most is kritikusabb
szemekkel nézve, sok mesterséget és szépséget lehet benne találni, és készítőjének emlékezete méltán dicséretbe
marad. Annyival emlékezetesebb pedig ez a monumentum Erdélyben, hogy ehhez hasonló nincsen.
Almakerékről Segesvárra mentünk, mely is oda négy óra. Az út téren megyen, amíg az ember arra a hegyre ér,
melyről éppen Segesvárra ereszkedik le.
De szólok immár az egész vidékről, melyen M[aros]vásárhelytől fogva Segesvárig általjöttem. Ez, némely útban
lévő hegyeket kivévén, mindenütt vagy egyenes, vagy dombos térség, melyet kétfelől törpe hegyeknek sorai
rekesztnek, ezek nagyobb részint simák és legelőkkel s szántóföldekkel fedettek, egyrészint pedig erdősök vagy
szőlőket teremnek.
A faluk, melyeket az utazó sűrűebb számmal láthat ezen útjában, mint sok más részében Erdélynek, és azoknak
szép fekvések gyönyörűséggel szemléltethetnek. Az egész környékben pedig valami különös vidámság és
kellemetesség vagyon, melyet inkább érezni, mint leírni lehet.
3.1. Segesvár
Ez a szász királyi város a magáról nevezett szász székben, a Nagy-Küköllő mellett fekszik; hegyektől körül
vagyon véve. Az 1198-dik esztendőre teszik építésének idejét. Két része van: az első a felsőváros, vagyis a vár,
a másik része pedig az alsóváros.
1) A vár egy hegyen van, kerítéssel és sok erős bástyákkal vagyon megerősítve, hajdan erős lehetett, de már
most a kerítése sok helyeken leromlott és meghasadozott.
A hegynek egyik része a másik részénél sokkal magosabb; ezen fekszik a nagy és régi evángelikum templom és
egy újonnan épült gimnázium, de egyéb épület nincsen. A várnak pedig kőfalai és bástyái erre a magosobb
részre is felvonulnak; de régenten ennek a résznek külön erősítése is volt.
2) Az alsóváros a hegynek, melyen a vár vagyon építve, éppen tövében fekszik, és azt félig körülveszi, hosszan
és görbén a vár alatt elnyúlván. Régen kerítése volt, de már most semmi nincsen, hanem a bemenő kapui
megvagynak, mint más kerített városoknak; egyik végén egy, a másik végén két kaput láttam.
A Nagy-Küköllő ezen két kapu mellett foly el, melynek egyikénél ezen a vízen egy malom, a másikánál pedig
egy híd vagyon helyheztetve. Az alsóvárosnak főutcája (mert a többi tekintetet nem is érdemel) elnyúlik a
bemenő kaputól fogva egészen a kimenő kapuig, de nem egyenesen, sőt inkább görbén mégyen, a város tágas
piacát közbenvévén.
Ebben az utcában egynehány kapukat lehet szemlélni, mely kapuk ezt néhol megrekesztik, és valaha a városnak
jobban és többször lehető megoltalmazására szolgálhattak, de most nyitva, sőt minden ajtók nélkül állanak. Az
alsóvároson kívül mindkét felől a külső város vagyon, melyben a számos házakon kívül igen sok szép kertek (s
többnyire gyümölcsösök) szemléltetnek, melyek különösön ékesítik és kedveltetik Segesvár táját. A körül lévő
hegyeknek egy része erdőkkel és legelőhelyekkel, más része szőlőkkel van fedve, valamint a várat hátán tartó
23
Created by XMLmind XSL-FO Converter.