2020 december 18

More documents

Recommendations

Info

VéleményLeszámolhatnánk már azzala szamársággal, hogy csak azpofázhat, aki szavazottSzándékosan nem a választás elõttírtam errõl a témáról, mert tartok tõle,hogy – fõként némi rosszindulattal –könnyû félreértelmezni a mondan dó mat,vagyis olybá venni, miszerint otthon -ma radásra buzdítanék. (Nem buzdítokilyesmire.) Sõt most sem írnék róla, haa szociális média árja nem dobta volnaelém Mircea Cãrtãrescu minapi be jegy -zését, amelyben a kitûnõ román író, arészvételi adatok miatti csalódott ságá -ban, erre a kijelentésre ragadtatja ma gát(szabad fordításban):„Egy em ber, aki nem szavaz, pol gá -ri és politikai értelemben halott.”Nem õ az egyetlen, akinek a részé -rõl visszaköszön ez a retorika: a fel fo ko -zott kampányhangulatban – természe -tesen a háttérbõl a pártok professzi o ná -lis üzenetátadási módszereivel megtá mo -gatva, öntudatos polgárok tömegeit vál -toztatva önkéntes reklámfelületté – kü -lönbözõ platformokon gyakran hang za -nak el az effajta szentenciák, mint „akinem megy szavazni, utána ne pofáz zon”,„szavazni erkölcsi kötelesség” és ha son -lók.Akik ilyesmiket hangoztatnak, ki -mond va-kimondatlanul abból a felté te -lezésbõl indulnak ki, hogy a választá -soktól távol maradni pusztán nemtö rõ -dömségbõl, restségbõl vagy egyfajta un -dorból lehet – de ez távolról sincs így.Mindenek elõtt azonban szögezzük le:nem, bármit mondjanak az ebben érde -kelt politikusok és egyházfõk, szavaz ninem erkölcsi kötelesség, hanem po liti -kai jog.Mint ahogy, bármit mondjanak a kri -tikai értelmiségiek, demokráciában „po -fázni” sem erkölcsi kötelesség, hanempolitikai jog.Vannak, akik meg sem szólalnak po -litikai ügyekben, aztán négyévente el -mennek szavazni, egyre gyakrabban meg -lepetéseket szerezve ezzel a közvé le -mény- kutató intézeteknek (vö. „csen desRomán és angol nyelvû igazolástkapnak azok, akiket beoltanakkoronavírus el lenPapíralapú vagy elektronikus igazolást kapnak azok a személyek,a kiket Romániában beoltanak koronavírus el len, a dokumentum ro -mán és angol nyelvû lesz.Valeriu Gheorghiþã, az oltási kam -pány koordinálásával megbízott kato na -orvos azt mondja, ez nem egy „jár vány -ügyi útlevél”, hanem egy törvényes or -vosi dokumentum, amelyben egyebekmellett szerepelnek majd a vakcina gyár -tási adatai és más technikai infor má -ciók.Amennyiben, Isten ments, jelentke -zik egy ismeretlen mellékhatás, ellen õ -rizni fogják, hogy megfelelõen tá rol ták- e,megfelelõen szállították-e az oltást, el -lenõrzik a minõségi kritériumokat, utá -na megnézik az illetõ szállítmányt, hogylássák, azzal van-e a gond” – mutatottrá a szakember.Az igazolás melletti további érv kéntazt hozta fel, elõfordulhat, hogy valakipéldául Bukarestben kapta meg a vak -ci nát, de a mellékhatás Suceaván je lent -többség”); mások egyebet sem csinál nak,mint folyamatosan véleményt for mál -nak, mégsem mennek el szavazni. Mind -kettõ rendben van: a szabad választás ésa szabad szólás joga közt nincs köz vet -len összefüggés, és mindkettõ jog, nemkötelesség.A szavazást morális ügyként kezelõálláspont – hangsúlyoznám, hogy tel -je sen függetlenül a jelenlegi parla men -ti választástól – könnyen visszájára for -dítható: ha a megválasztott parlament (ésaz általa megválasztott kormány) rosz -szul végzi a dolgát, mondhatjuk-e azt,hogy akik megszavazták, ne pofáz za nak,hiszen, lám, mit okoztak?Ha azok, akik nem szavaznak, „pol -gá ri és politikai értelemben halottak”, ezcsakis azt jelentheti, hogy a polgári éspolitikai tevékenység egyetlen érvé nyesformája a négyévenkénti választáso konvaló részvétel – de ez, ha a politikát aszó eredeti értelmében, vagyis a polisz,a közösség ügyeivel való foglala tos ko -dásként használjuk, nem így van. Ép penerrõl látszik megfeledkezni az a poli ti -kai és véleményformáló elit, amely a köz -ügyek képviseletét a pártpolitikával a -zonosítja, és amely saját hitelvesz tésé -nek súlyát a passzív plebszre terhelné.Márpedig a passzivitás – minél na -gyobb mértékû, annál inkább – mindigjelzés: azt (is) jelezheti, hogy olyan lég -kör alakult ki, amelyben az állam pol gá -rok közéleti-politikai ügyekben nem ér -zik érintve magukat, a kamarilla politi -zá lás pitiáner, napi trükközései (ame lyetpolitikaként igyekeznek lenyomni a tor -kukon) nem hozzák lázba õket. Úgy ér -zik, az õ szavuk úgyse számít, vagy atá volmaradást a tiltakozás egy formá -ja ként használják. A mindenkori poli ti -kai osztálynak, kioktatás helyett, fi gyel -nie kéne ezekre a jelzésekre.Hát, ezúttal nem – ezúttal sem – si -került.(PAZS/foter.ro)kezik. Bizonyítania kell, hogy beol tot -ták. „Úgy hisszük, fontos, hogy min den -ki rendelkezzen ezzel a dokumentummal”– szögezte le Gheorghitã.Jelezte egyúttal, hogy mindent fel -jegyeznek az országos elektronikus ol -tási jegyzékbe is.A Különleges Hírszerzõ Szolgálat(STS) ugyanakkor elmondása szerintegy olyan platformon dolgozik, amelylehetõvé teszi, hogy a polgárok elõ ze -te sen idõpontot foglaljanak maguknakaz oltásra.Klaus Iohannis államelnök szerintmár karácsony és szilveszter között meg -érkezhet Romániába az elsõ 10.000 dó -zis a COVID-19 elleni vakcinából. Bárhivatalosan nem teszik kötelezõvé, egy -re valószínûbb, hogy többletjogokat él -vezhetnek akik megkapták (Krónika)2020. de cem ber 18.Nagybányaés környékeÚJ KIADÁSTöbb mint 125 éve annak, hogy vi -dékünk elsõ útikalauza, a Palmer Kál -mán által szerkesztett „Nagybánya éskörnyéke” (1894) megjelent. Szín vo -nalát, a Bányavidék múltjának és ak -kori jelenének szinte minden vo nat ko -zására kiterjedõ alaposságát – bár tör -téntek rá kísérletek – azóta sem sike -rült túlszárnyalni.Az 1930-as évek elején Krizsán P.Pál szerkesztésében kiadott „Nagy bá -nya tükre”, s a Tréger Lajos által 1935-ben megjelentetett „A Baia-Mare-i ki -rándulók népszerû útmutatója” is aPalmer könyv adataira támaszkodott.Az 1990-es évek népszerû fekete- fe -hér közmûvelõdési kiadvány soro za -ta, a Metz József által szerkesztett nagy -bányai „EMKE Füzetek” részben pó -tolták ugyan az évszázados hiányt, e -zek a kötetek azonban nagyrészt márelkeltek, ma már nemigazán adha tunkbelõlük az idõközben felnõtt gene rá -ció, a Nagybánya és környéke iránt ér -deklõdõ lokálpatrióta helybéliek és azidevetõdõ turisták kezébe.Kötetünk 2006-ban megjelent el -sõ, majd a 2007-ben, 2014-ben meg -jelent folyamatosan javított és bõví -tett újabb kiadásai az EMKE Füzeteknagybányai, koltói és misztótfalusi ka -lauzainak javított, részben átszer kesz -tett anyagára támaszkodtak, s mind -HETIRENDENEGYSZERVOLTNAGYBÁNYAFalinaptár 2021-reEgy csodálatos válogatása nagy bá nyai neósokfest ménye i bõl, a buda -pes ti Virág Judit Ga lériaközre mûkö dé sé nekkö szön hetõen. 12 oldalasfalinaptárunkat keresd aTeleki Mag yar Házirodájábanmunkanapokon 12-20 óraközött, az Ex li brisAntikvá ri um ban, vala -mint a Bányavidéki ÚjSzó szerkesztõségében!Amíg a készlet tart...má ig több mint 3000 olvasónknak sze -reztek örömet. Az idei, legfrissebb kö -tet újabb adatokkal, színes fotókkal éstérképmellékletekkel egészíti ki az e -zekben foglalt ismereteket. Ajánljukmindenkinek, aki városunk utcáin ba -rangolva, vagy a Bányavidék útjain jár -va – a szemnek gyönyörûséget szerzõlátványon túl – szeretné jobban meg -ismerni múltunkat és jelenünket, és hi -teles, pontos tájékoztatást kapni anya -gi és szellemi örökségünkrõl, törté nel -mi, mûvészeti és mûvelõdési hagyo má -nyainkról.NAGYBÁNYA ÉSKÖRNYÉKE - negyedikezer... Negyedik, javított ésbõvített kiadás, számosképpel, melléklettel éstérképpel HOLNAPTÓL KE -MÉNY KÖTÉSBEN IS! A Teleki Társaságkiadása, Nagybánya, 2020 Megvásárolható a TelekiMag yar Házban, munka -napokon 15-18 óra között.
8. szám • 2020. de cem ber 18. • Kiadja a Pro Ge nius EgyesületKöztünk élõ történelemBeszélgetés Bácsa Lajossal, a rónaszékideportáltak egyetlen még élõ képviselõjével (VII.)A 94 éves Bá csa La jossal beszélgettem, mely beszélgetésnek szer kesz tett vál -toza tát közöl jük itt. Igyekeztem szöveg hûen visszaadni mindazt, amit mond, csu -pán ott módo sítottunk a szövegen, ahol a jobb megér tés végett ez indokolt volt.Legyen ez a megemlékezõ beszélgetés ugyan ak kor tisztelgõ fõhajtás is min -den deportált e lõtt, füg get lenül attól, hogy Rónaszékrõl, Nagy bocs kó ról, Hos szú -mezõrõl stb. hurcolták el egy is me ret len világba.Vigyázz, hogyan gondolkodol!Amit az észfelfog és elhiszKedves olvasóm, a figyelmedbeajánlom a következõ gondolatot: ,,Azt,amit az ész felfog és elhisz, meg istudja valósítani a pozitív gon dol ko -dás által.” Na po leon Hill és W. Cle -ment Stone A siker kulcsa. A pozitívgondolkodás címû könyvében talál -koztam vele.Azt hiszem, hogy bátorító gon do -lat mindannyiunk számára, mert aztjelenti, hogy értelmünk, eszünk fel -használásával mindent elérhetünk,megvalósíthatunk az életben azzal afeltétellel, hogy pozitív gondol ko dás -sal, pozitív hozzáállással haladunka kitûzött célok irányába. A célbaéréshez az is szükséges, hogy kellõhittel és önbizalommal felvértezveéljünk és cselekedjünk.A negatív gondolkodással vi szontgátakat, korlátokat állítunk saját ma -gunk elé.Mindezt nemcsak okos könyvekbölcs szerzõitõl tudom, tanultam, ha -nem személyes életutam tapasz ta la -tai is ezt igazolják. Amikor nega tí -van gondolkodtam, amikor nem hit -tem abban, hogy egy bizonyos cé lo -mat képes vagyok valóra váltani, ezis történt: kudarcot teremtettem ma -gamnak. Amikor viszont nemcsak ki -tûztem egy célt, hanem hittel, ön bi -zalommal, kitartással, egy tervet kö -vetve, pozitívan gondolkodva tevé -kenykedtem, céljaimat megvaló sí tot -tam. Amibõl nyilvánvalóan követ ke -zik: igaz az, hogy az életünket a gon -dolkodásunk határozza meg. Ha po -zitívan gondolkodunk, minden ál -munkat, célunkat valóra válthatjuk,ha viszont negatív gondolkodás bék -lyóz meg, kudarc vár ránk. Te me -lyiket választod, kedves olvasóm?Farkas Imre- folytatás az elõzõ lapszámból -Milyen érzés tölti el Lajos bácsit,mikor visszagondol minderre?Nem bírom ki sírás nélkül. Lehe tet -len.Csodaszámba megy, hogy ki tet -szett bírni.Hát na. Mondok még. Volt egy al -kalom, amikor behívott a mester, mertfedélszerkezetet kellett csinálni. Há -rom részbõl. A közepén egy részt csakösszeraktuk, de nem szegeztük, hogytudják szállítani. A mester adott egyraj zot, tervet. Nagybátyám Szatmáronvégezte a faipari iskolát. Egy sámedlit,széket nem engedett csinálni, amíg nemrajzoljuk le. Tehát értettem a raj zok -hoz. A tervet tanulmányozni kezdtem.A számítások megvoltak. Én néztem arajzot és láttam, hogy a hossza 15 mé -ter kell legyen, de a terv számításai sze -rint, ahogyan még egyszer utánaszá mol -tam, nekem vagy két méterrel több jöttki. Mutatom a mesternek, hogy hát mia helyzet, de õ jóformán nem tudottannyit se, mint én. Elég az hozzá, hogymindjárt telefonált és értesítette a gyármérnökét. Az eljött. A mérnök letak -nyosodott és azt mondja: „te ebbe' ta -lálsz hibát? Ezt a tervet Moszkvába' csi -nálták!” Mondom neki, hogy ne hara -gudjon, de melyik után menjek? Mert,ha ez után megyek, amit csináltak, kétméterrel nagyobb lesz. Elmegy a rajz -zal és rá egy idõre jön vissza és mond -ja, hogy a középpontokat kell mérni,mert akkor kijön a számítás. Azóta énott csak ,,stu dent” voltam, egyete mis -ta, aki megkérdõjelezte a tudományt.Még egy történet. Egy német, dol -go zott a gyalugépen, én segédkeztem.Egyik deszka vége vastagabb volt, megkellett támasszam. De rá is csaptam ésmikor rányomtam a kezem, a deszkátkiütötte a gép a kezembõl, én odaestemés a kezemet legyalulta. Még a csontotis érte, évekig fájt. A többiek elmentekmellõlem, mikor látták, hogy spriccel avér a kezembõl. Az udvaron volt egykórházféle, elsõsegély nyújtásra. Ott egynõ máris vette az ollót, hogy vágja le.Én szépen magyarul elküldtem az any -jába. Na azt mondja: „ha te jobban tu -dod, menj vissza.” Nem volt annyi be -csület benne, hogy egy szikra tiszta vi -zet, vagy valamit tegyen rá. Semmit azég világon. Megfogta a lapáttal, le nyom -ta, bekötötte és csorgott a vér. Mikor akezem megfordítottam, csak folyt a vér.Ezzel mentem a bejárat felé, hogy men -jek vissza a lágerbe. Mentem az õrhöz,hogy kísérjen be. Elküldött magamba.De nem láttam azt, hogy Jeremiás Gyu -la Bocskóról, aki a hídépítésnél dol go -zott, itthon a vasútnál, eljött mellettem,de nem is láttam az ijedtségtõl és fáj da -lomtól. Õ akkor hazajött. Az ukrá nok -kal jött haza, körülbelül egy évvel ha -marabb, mint én.Mikor õ hazajött, itt volt Szla ti -nán egy ideig, mert nem engedték átSzigetre.Ezt nem tudom, mert én itt láttamõt. Õ Dombaszban volt, de itt már együttvoltunk. Üzent, vagy személyesen ment,de az apámat értesítette itthon, hogy e -gyik kezemet elvesztettem. Mikor ha -zajöttem, apámnak az volt az elsõ sza -va, hogy melyik kezem hiányzik. Ez aJeremiás Gyula is ott valamilyen fõnökvolt. Együtt vittek minket, együtt gya -logoltunk.Az orosz akkor vette el a bõr ka -bátját, induláskor.Volt egy rónaszéki jó barátom, Új -helyi Andor, és neki egy fekete bakan -csa volt, nekem meg sárga. Ott kezdtékaz oroszok elvenni ezeket. „Dáváj bo -kinyki.” Volt rá eset, hogy az õr a ba -kancsát odaadta, de volt, hogy elvitte,hogy kapjon érte egy pohár pájinkát, temeg csavartál egy darab rongyot a lá -badra, hogy gyalogolj tovább. Mi An -dorral kitaláltuk azt, hogy kicserélünkegy bakancsot. Rajtam volt egy fekete,meg egy sárga, és rajta is. Mikor meg -látta az orosz, seggbe rúgott. Ez, amitmi tapasztaltunk, nagyobb mint egy e -gyetem.- vége -Kérdezett: Orosz Krisztofer LeventeKulákékMa törvény tiltja hátrányos megkülönböztetést tenni em ber és em ber kö -zött faji, nyelvi, vallási stb. kritériumok alapján. Ez nem volt mindig így. Aszocializmus alatt állami szinten diszkriminálták az állampolgárokat kizsák -mányolókra és kizsákmányoltakra. Falusi viszonylatban volt szegényparaszt,középparaszt és kulák (zsírosparaszt). A bánásmód is körülbelül megfelelt abesorolásnak.Közismert, hogy egy olyan tízéves periódusban (1950-1960), a kollek ti vi -zá lás befejezéséig, a szegényparasztságot kivéve, a falusi gazdákat ter ménybeszolgáltatásrakötelezték. Különösképpen „rájárt a rúd” a kulákokra, akik -nek az volt a bûnük, hogy miért van annyi földjük, mint amennyi van? Ha agazda megtett minden tõle telhetõt, és beszolgáltatta a kirótt mennyiséget,biztosra vehette, hogy a következõ évre megnövelik a terhelést. És ha nem tu -dott eleget tenni a kirótt kötelezettségeinek, jöttek az adóhajtók és vitték, amittaláltak. Nem messze tõlünk, kis túlzással mondva, úgy egy kõhajításnyira la -kott egy kuláknak besorolt gazda. Azt beszélték a faluban, hogy még a kor -pásládáját is kiseperték, a kiskacsákat meg felszedték az udvarról, és elvittéka húskvótába.De ez volt a kisebbik baj.A telkén kívül, ahol lakott, volt még egy kertje, úgy kb. 5-6 ár. Nos, egy em -ber elkezdett oda építõanyagot hordani és építkezni. (Azt nem tudom, hogy ahatóság részérõl volt-e valamilyen felhatalmazása.) De a gazda felesége le azutcán, fel az utcán, egyfolytában átkozta, amíg elhallgattatták. Az asszonyokazt suttogták: „evittik”. Miután haza engedték, valamilyen alkalommal bejötthozzánk. Elmondta, hogy egy cellába volt zárva a felõri grófnõvel.- Hozták reggelire a pujiszkalevet*, nem tudtam megenni.- Éva néni, meg kell enni! Mindent meg kell enni! Amit adnak, azt kell meg -enni!Bálint András* hígra fõzött málédara
Page 1 and 2: 62. (LXII.)/32. (XXXII.) évf. 175
Page 3: HETIRENDEN2020. de cem ber 18.,,A K
Page 7 and 8: Palmer Kálmán emlékezeteKevés h
Page 9 and 10: HUMOR-ZSÁK2020. de cem ber 18.HUMO
Page 11 and 12: HÍRDETÉSEK2020. de cem ber 18.KEG

2020 december 18

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?