2020 december 18

Brutális átalakulást
hozhat az Alpokban
a klímaváltozás
A klímaváltozás az Alpok legtöbb
gleccserjét fenyegeti: egy kutatás sze -
rint az évszázad végére a gleccserek 92
százaléka eltûnhet a hegyláncból. A
walesi Aberystwyth Egyetem tudósai a
Change (változás) projekt keretében
2019-ben végeztek kutatásokat az Al -
pokban. A hegyvonulatban mintegy
4000 gleccsert tartanak számon, köz -
tük olyan híres síparadicsomokat, mint
a svájci Zermatt vagy a franciaországi
Tignes – ismertette a BBC News. Az
egyetem elõrejelzése szerint ezek a
népszerû síterepek is eltûnnek, de az
Alpok vízfolyásait, víztartalékait, öko -
szisztémáját is jelentõsen érinti a klí -
maváltozás. A kutatók az Alpok euró -
pai régióinak több mint száz évre visz -
szatekintõ klímaadatait elemezték és
2100-ig állították fel elõrejelzésüket.
A kutatás modellezte az Alpok glecs -
cserjeinek úgynevezett környezeti „ma -
gassági egyensúlyvonalát”„” (ELA).
Ez az a tengerszint feletti magasság,
ahol a felhalmozódó hó és jég mennyi -
sége megegyezik azzal, amely egy év
alatt megolvad vagy elpárolog. Ez
alapján fogalmazták meg a tudósok
elõrejelzésüket arról, hogy hogyan hat
a gleccserekre a klímaváltozás. A ku -
tatás megállapítása szerint “gyors és
nagyon változó” hatásokkal számol -
nak. Neil Glas ser professzor, az Euró -
pai Unió által finanszírozott projekt
vezetõje szerint a gleccserek olyanok,
mint a mérges gázokat jelzõ kanári a
bányában, annyira gyorsan megfi gyel -
hetõk rajtuk a klímaváltozás hatásai. A
professzor hozzátette, hogy ha a glecs -
cserek viselkedésére globális minta -
ként tekintünk, az a tengerszint emel -
kedésére is figyelmeztet. Drámai ha -
tással jár, ha a gleccserek eltûnnek az
Alpokból, egyebek mellett az ivóvíz -
forrás, a termények, az öntözés, a
szennyvízkezelés és a vízenergia is
megsínyli. A tudósok szerint 2050-re
már szinte az összes, 3500 méter alatt
fekvõ gleccser elolvad az Alpokban.
Milyen kapcsolatban
voltak a dinoszauruszok
egymással?
A Mag yar Természettudományi
Múzeum, MTA-ELTE-MTM Paleon -
tológiai Kutatócsoport és az ELTE TTK
Õslénytani Tanszék kutatói a páncélos
dinoszauruszok (Ankylosauria) szo -
ciális viselkedését vizsgálták legújabb
kutatásukban. A paleontológusok azt
kutatták, hogy egyes dinoszauruszok
miért szerettek egymás közelében élni,
míg mások miért törekedtek arra, hogy
fajtársuktól tartsák a biztos távolságot.
Munkájuk eredményeit a Cre ta ceous
Re search címû szakfolyóiratban publi -
kálták a kutatók. „A napjainkban meg -
figyelhetõ nagytestû növényevõ álla -
tok gyakran élnek egy vagy több gene -
rációt magába foglaló csordákban, mely
életmód feltételezése logikusnak tûn -
het a nagytestû növényevõ dinoszau ru -
szok esetében is” – írják a vizsgálat
eredményeirõl beszámoló közlemény -
ben. Mint hozzáteszik, a dinoszauru -
szok társas életmódjára utalhatnak az
úgynevezett tömeges halálközösségek,
melyek olyan egyedek maradványait
tartalmazzák, amelyek nagyon rövid
idõ alatt ugyanazon esemény követ -
keztében vesztették életüket, így indi -
rekt módon arra utalnak, hogy az élõ -
lények a haláluk elõtt kisebb-nagyobb
csoportokba tömörülhettek. A kutatók
szerint az ankylosauriáknak nevezett
páncélos dinoszauruszok esetén azon -
ban a helyzet nem ennyire egyértelmû.
A dinoszaurusz csontvázanyagok több -
sége arra utal, hogy ezek az élõlények
inkább kedvelhették a magányos élet -
módot. A kutatási téma alapját a ba ko -
nyi iharkúti dinoszaurusz lelõhelyrõl
elõkerülõ 12 páncélos dinoszaurusz
csontváz adta, melyek azonos kõzet ré -
tegbõl és egymáshoz közeli helyzetben
kerültek elõ, azt sugallva, hogy az an -
kylosauriákról általában feltételezett
magányos életmód nem tekinthetõ
minden esetben megalapozottnak –
írják. A vizsgálat során a kutatók arra
az eredményre jutottak, hogy az ihar -
kúti leletanyagon kívül további két
Ankylosauria – a Gastonia és a Pina co -
saurus – esetében is feltételezhetõ a
társas életmód. A kutatók szerint a tár -
sas életmódnak több hátránya is lehet
az élõlények számára: amellett, hogy
megnöveli az egyedek közötti versen -
gést az élelemért és más forrásokért,
megkönnyíti a paraziták és más beteg -
ségek terjedését is. Pozitív hozadéka vi -
szont, hogy a csordában élõ élõlé nyek
egyedeihez nehezebben férnek hozzá a
ragadozók. Azonban a nagyobb testtö -
meg, valamint a defenzív struktúrák
(például a szarvak, tüskék) jelenléte is
védelmet nyújthat a ragadozóktól, így
lehetõvé válik a magányos életmód.
„Munkánk során összehasonlítottuk az
ankylosauriáknál megfigyelhetõ pán -
célzat felépítését más dinoszauru szok -
nál látható, hasonló jellegû struktú rák -
kal és megállapítottuk, hogy a többi
vizsgált növényevõhöz képest az an -
kylosauriák páncélzata kiemelkedõen
hatékony lehetett a ragadozók elleni
védekezésben. Ez elméletben lehetõvé
tehette a magányos életmódot egy
olyan világban, ahol a növényevõ álla -
tokra gyakorolt predációs nyomás a
kor hatalmas testû ragadozó dino szau -
ruszainak ismeretében igen magas le he -
tett” – fejtette ki Botfalvai Gábor a Ma -
g yar Természettudományi Múzeum és
az ELTE TTK Õslénytani Tanszé ké -
nek munkatársa,. A társas életmód má -
sik negatív hozadéka, hogy a csordá -
ban élõ állatoknak nagy területeket
kell bejárniuk, hogy a csoport egyedei
hozzájuthassanak a szükséges táplá lék -
mennyiséghez. Ezt figyelembe véve,
az ankylosauriák arányaiban rövid vég -
tagjai, zömök teste, és a testüket borító
nehéz páncélzat jelentõsen megnehe -
zíthette a nagyobb területeken átívelõ
folyamatos vándorlást. Továbbá kimu -
tatható, hogy a legtöbb páncélos dino -
szaurusz végtagjaira jutó testtömeg
aránya jóval nagyobb, mint más nö -
vényevõ dinoszauruszok esetén, mely
szintén a csoportos életmóddal járó fo -
lyamatos vándorláshoz szükséges ener -
giahatékony helyváltoztatásnak ellent -
mondó anatómiai jellegzetesség. Ez az
általános megállapítás azonban kevés -
bé igaz az agilisabb testarányokkal
rendelkezõ iharkúti Hungarosaurusra –
azaz pont az egyik olyan ankylo sauriá -
ra, mely valószínûleg csoportos élet -
módot folytatott – jegyezte meg Õsi
At tila az ELTE TTK Õslénytani Tan -
székének vezetõje. A kutatók szerint
az állatok szociális viselkedését az
életterük fizikai strukturáltsága is je -
lentõsen befolyásolja. Azt tapasztal -
ták, hogy a nagyobb csordák nyílt ve -
getációjú területeken alakulnak ki, míg
a zárt erdõségek nem igazán kedvez -
nek az ilyen csoportosulásoknak. Az
eddigi vizsgálatok megállapításai sze -
rint a páncélos dinoszauruszok töme -
ges halálközösségei leggyakrabban si -
vatagos, vagy félsivatagos, gyér növény -
zettel borított paleokörnyzetekbõl is -
mertek. A magyarországi dinoszau -
rusz-lelõhelyrõl ismert páncélos dino -
szaurusz leletek azonban sûrû ártéri er -
dõkkel jellemezhetõ szubtrópusi kör -
nyezetekbõl ismertek, mely azt mutat -
ja, hogy ezek az élõlények a zárt erdõ -
ségek ellenére is csoportokban mozog -
tak. „Természetesen teljes bizonyos -
sággal nem lehet meghatározni, hogy
egy mai rokonokkal nem rendelkezõ
kihalt állat miként viselkedett, mikor
kerülte vagy éppen kereste fajtársai
kö zelségét. Azonban a mai élõvilág
beható tanulmányozásával olyan ana -
lógiákra tudunk támaszkodni, melyek
segítségével közelebb kerülhetünk a
megoldáshoz” – fejtette ki Botfalvai Gá -
bor. A faktorok együttes értelme zé sé -
vel kirajzolódott kép alapján az anky -
losauria fajok többsége magányos élet -
módot folytathatott, míg egyéb anky -
lo sauriák, például az iharkúti páncélos
dinoszauruszok is, kisebb méretû cso -
portokat képeztek. (MTI)
Büntet a rendõr
- Tegnap megbüntetett a rendõr -
meséli Kovács Szabónak.
- Miért?
- Mert túlléptem a hatvanat.
- … (poén a rejtvényben).
VÍZSZINTES: 1. A poén elsõ ré -
sze. 14. Gyógyít. 15. Hozzáfog a fel -
adathoz. 16. Ingdarab! 17. A gallok fõ -
istene. 19. Komolytalan, szélhámos ko -
dó. 20. Határozórag, a -nek párja. 22.
Az ukrán nemzeti tanács. 23. Sokba
kerültek! 25. Helység Léva közelében.
26. Forma. 28. Befolyását kifejtõ. 30.
Társul szegõdik. 32. Pontok sora. 34.
Ismert tény. 36. Beásás! 37. ... de Gau -
la; spanyol lovagregény. 39. Keret. 40.
Pesti ...; vicclap volt. 41. Könnyû, nyá -
ri fejfedõ. 44. Bibliai bárkás. 46. Vál -
tókezesség. 47. Árengedmény. 49.
Szamárfülek! 50. Orvosi gyakorlat. 52.
Japán város lakója. 53. A híres Vé nusz
jelzõje. 55. Japán város. 57. Lekaszált
fûcsonk. 58. A Tenkes kapi tá nya
(Máté). 59. Betonlapok! 61. Indiai
autómárka. 63. Nevem ...; Sean Penn
filmje. 65. Meleg italkeverék. 67. Ke -
resztgerenda. 70. Kezdeti tudás! 71.
Észak-olasz egyetemi város. 73. Arany
János verse.
FÜGGÕLEGES: 1. Ábrányi Emil
operája. 2. Németh László regénye. 3.
Havi részlet! 4. Pest megyei város. 5.
Elektronikus letapogatású antennával
ellátott lokátor (ang., röv.). 6. Idegen
nõi név. 7. Pénzzé tetet. 8. ... Máni
naptára (Bella István). 9. Ropogósra
kisütött. 10. Sakkfigurák! 11. Orosz
teherautó-márka. 12. Ritka férfinév.
13. Géniusz, zseni. 18. Tanulatlan,
ösztönös mûvész. 21. Fekvõbútor. 24.
Ostoba, meggondolatlan. 27. Ritka
férfinév. 29. Horatius kötete. 31. Ívelt!
33. Mélykék színû ásvány. 35. ... Sha -
rif; filmszínész v. 38. ...-borsa; a leg -
lényege. 40. Mesterember. 42. Szok -
nyahossz. 43. ...-jour; lámpaernyõ. 45.
Görög betû. 48. Bolgár uborkaleves.
50. Torino folyója. 51. Voksol. 53. A
poén befejezõ része. 54. Villanyt ki -
kapcsol. 56. Attila rokona. 60. Lévita,
a bibliai Sémája fia. 62. ... Hacsaturján;
örmény zeneszerzõ. 64. Bor lesz
belõle. 66. Gáziparosok Országos
Egyesülete (röv.). 68. Fészket épít a
madár. 69. Cink és bór vj. 72. Áttört
gát! 74. Személyes névmás.
Szerkesztette: Csatlós János
1 2 3 4 5 6 7
M 8 9 10 11 12 13 E
14 15
16 17 18 19
20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31
32 33 34 35 36
37 38 39 40
41 42 43
44 45 46 47 48
49 50 51 52
53 54 55 56 57
58 59 60 61 62 63 64
65 66 67 68 69 70
71 72 73 74
ÜÿÜ
A
R
Proiect realizat cu sprijinul Municipiului Baia Mare prin programul de finanþare nerambursabilã în anul 2020. Conþinutul acestui ma te rial
nu reprezintã în mod necesar poziþia oficialã a finanþatorului. Acest ma te rial se distribuie GRATUIT.