A zsidóság szervezete az európai államokban.

16
Az összetartozandóság érzetét ápolták az idegenben,
szoros kapcsolatú testületeket alkottak, s jellemző,
hogy Julius Caesar, a ki minden régóta fennálló testü-
letet beszüntetett, egyedül a zsidóknak engedte meg,
hogy külön egyesületet alkothassanak, a mely engedé-
lyével a községek mint vallástársulatok ismertettek el. 1 )
Mint az Itálián kívül eső városokban letelepült ró-
maiak saját önálló bírósággal ellátott külön testülete-
ket képeztek «Conventus civium Romanorum» czím-
mel, úgy voltak az önálló törvénykezés és közös va-
gyonkezelés jogával felruházott testületek a római bi-
rodalom egész területén szétszórt zsidó községek is,' 2 )
mely szabad gyülekezési jogra nézve legjellemzőbb az
a körülmény, hogy a keresztények üldöztetése korában
sokan csak azért tértek át a zsidó vallásra, hogy meg-
meneküljenek a római üldözéstől. 3 )
A zsidók szabad községi szervezkedése s ennek kere-
tében az önkormányzati jogú bíráskodása addig tartott,
míg Constantin a kereszténységet államvallássá nem
tette. Ekkor kezdődik a megszorító rendszabályok kora,
melyek fokozatosan megfosztották a zsidókat az ön-
rendelkezéstől, ekkor kezdődik már a keresztény pap-
ság apostoli buzgólkodása is, melynek törekvései elől
az egyes jóindulatú, vagy a helyzetet saját előnyükre
1 ) Josephus, Antiquitäten XIV. 10. 8. 1. Berliner, Gesch.
der Juden in Rom. Frankfurt a/M. 1893. I. k. Ιδ. 1.
2 ) Schürer, Geschichte des jüdischen Volkes im Zeitalter
J. Gh. Leipzig, 1898. 3. kiadás. III. 60. 1.
3 ) Eusebius, História Ecclesiastica VI. 12. 1.; Schürer, Die
(Jemeindeverfassung der Juden in Rom. Leipzig, 1879. 9. 1.