A zsidóság szervezete az európai államokban.

20
oltalmába fogadott zsidókat privilégiumokkal. 1 ) melyek
a zsidók kötelességeit állandóan a következő szavakkal
fejezik ki: ad cameram nostram fideliter ex suo nego-
tio deservire, 2 ) «kötelesek kamaránkhoz hűségesen ke-
reskedelmükből beszolgáltatni.» Hogy e szavaknak mi
a tulajdonképeni értelme, vajon kereskedelmi szolgálat
volt-e a védelem bére, avagy a kereskedelmi üzem
nagysága szerint kellett-e adót fizetni, nem mutatható
ki, de annyi bizonyos, hogy a királyi személyes olta-
lomért kellett adózniok s hogy ezen szabadalomleve-
lekben fordul először elő az «ad cameram deservire»
«a kamarához beszolgáltatni» kifejezés, mely magá-
ban véve semmitmondó kitétel − akár félreértés, akár
szándékosság következtében − alapját képezte a ké-
sőbbi rendkívüli nyomasztó kihatással bíró «Servi
Camerae» «Kamaraszolgaság» fogalmának. Eredetileg
a Servi Camerae, vagy Servi camerae Imperialis spe-
ciales, vagy Servi Fiscelini 3 ) kifejezések inkább mi-
1
) Aronius, Regesten
1887−92. 30. 1. 81. sz.
zur Geschichte der Juden. Berlin
2
) Stobbe, i. m. 199. 1. A kamaraszolgaság kezdetének első
fokát a «mundium» (gyámság) rendszerében találhatjuk meg,
mely a királyok részéről gyakorolt védelmi képviselet volt s
kiterjedt nőkre, gyermekekre, szellemi és testi fogyatkozásban
szenvedőkre, tehát olyan egyénekre, kik szabadok voltakugyan,
de nem lehettek jogilag önállók; az ilyenek védelme
ebben a korban a királyi hatalom vele született attribútuma
volt; 1. Wenzel, Egyetemes
Budapest, 1873. 232. 1.
európai jogtörténet. III. kiadás.
3
) Barbeek, Geschichte der Juden in Nürnberg und Fürth.
Nürnberg, 1878. 1. 1.