A zsidóság szervezete az európai államokban.

32
fogjuk, a minő jogtalan alapból indult ki, a kamara-
szolgaság aranybányából, époly meglepően sok igazta-
lanság merül fel a történet folyamán a zsidók részéről
is, kik vagyonuk s befolyásuk révén kiaknázták a hely-
zetet s kezükben tartották a községek kifelé irányuló
szervezetét, mely magában az uralkodóban, mint a
zsidók személyes birtokosában csúcsosodott ki a leg-
főbb felügyelő és intéző hatáskörre.
II. FEJEZET.
A királyi védelem átruházása
A zsidók helyzetének és szervezeti viszonyának tör-
ténete a legszorosabban függ össze a városok és földes-
úri jogok történetével, a mely jogok fejlődésének viharai
mindenkor magukkal ragadták a zsidókat is. Ezen át-
alakulások egyes fázisai nem jelölhetők meg pontos év-
számmal, de általában a következő korszakokat hatá-
rozhatjuk meg: 1. a földesúri jogok korszaka, a midőn
egyházi vagy világi hatalom kezébe volt letéve kisebb-
nagyobb területek sorsa, a nélkül, hogy az illető földes-
úr bárminő felelősséggel tartozott volna a területen
lakók helyzetére vonatkozólag valamely felettes
hatóság iránt; ebben a korszakban volt legtűrhe-
tőbb a zsidók helyzete, mert a földesúr igényeit kielé-
gítve nem kellett tartaniok külön zaklatásoktól. 2. A bi-
rodalmi hatalom egységesítésének korszaka, a midőn a
zsidók − mint a császár vagy király kamaraszolgái −
birodalmi joghatóság alatt éltek az egyházi és világi
földesurak birtokain, mely korszak a keresztes had-
járatoktól a 14. század végéig terjedt. 3. A városok ön-