A zsidóság szervezete az európai államokban.

24
következő ítéletet hozta: «Dass er seinen Bürgern von
Frankfurt wegen der Treue, welche sie zu allen Zeiten
. . . erwiesen hätten, allen Schaden und jede Beleidi-
gunk erlasse, welche sie durch Ermordung und Ausrot-
tung der Juden zu Frankfurt, Knechte seiner Kammer,
mehr aus Nachlässigkeit und Zufall, als aus Vorsatz
zugefügt hätten», 1 ) tehát mintegy szentesítve az üldö-
zést, csak az alól a nagy bűn alól tartja szükségesnek
felmenteni a várost, hogy a zsidók lemészárlásával a
császári kincstárnak okoztak kárt.
Überlingenben 1332-ben vérvád következtében ül-
dözték a zsidókat, a mi miatt Bajor Lajos büntetést
szabott a városi tanácsra, de nem azért, mert ember-
telenséget követtek el, hanem «mert őt előzetesen nem
kérdezték meg ez iránt.» 2 )
Diessenhofenből 1349-ben kútmérgezés vádja folytán
körülbelül 300 zsidó Kyburgba menekült Albrecht osz-
trák herczeg védelme alá; Diessenhofen polgársága eré-
lyes hangú levélben követelte a herczegtől, hogy vagy
ő égettesse el a zsidókat, vagy szolgáltassa ki őket; «a
herczeg, hogy megmentse a zsidókat a felvadult nép
dühétől, inkább maga égettette el őket.» 3 )
Igaz ugyan, hogy sok esetre utal a történet, a mikor
a királyi védelem nem hunyászkodott meg az egyházi
vagy városi hatóság óhaja előtt, de ezek mind oly ese-
1 ) Schaab, i. m. 47. 1.
2 ) Quia in hoe facto non requisierant imperatorein. Löwen-
stein, Gesch. d. Juden am Bodensee und Umgebung. 1871).
1. 6. l.
3 ) U. o. 81. 1.