A zsidóság szervezete az európai államokban.

26
feleltek meg a zsidók iránti védelmi kötelezettségüknek.
Nürnbergben 134S-ban a czéhek magukhoz vissza ra-
gadták az uralmat, a patricziusokat megfosztották a
város vezetésétől s hogy a város pénztárát megtöltsék,
kirabolták a zsidókat; ezt IV. Károly «saját személye és
vagyona elleni merényletnek tekintvén» szigorú utasí-
tást adott a várgrófnak a zsidók oltalmazására 1 ) Az
égeri zsidókat IV. Venczel király vette 1379-ben hat-
hatós pártfogásába a város zaklatása miatt, hangsúlyoz-
ván, hogy a zsidók az ő saját «Kammergut»-ját képe-
zik. 2 ) Nagy Lajos 1376-ban a pozsonyi városi hatóság
igaztalansága ellen oltalmazza az ottani zsidókat, 3 ) III.
Frigyes 1443-ban a konstanzi városi tanácsot dorgálja
meg s ellene szigorú vizsgálatot rendel egy üldözés miatt,
« dies geschehe jedoch nicht, − mondja maga a király −
um die Juden zu schützen, sondern nur, damit die
königliche Kammer in ihren Freiheiten nicht ge-
schwächt werde, was bei längerer Gefangenschaft der
Juden zu befürchten wäre,» 4 ) holott Posenben, hol oly
városrészben laktak a zsidók, mely nem volt sem a vá-
rosi tanács, sem a papság hatósága alatt, hanem
1
) Haenle, Geschichte der Juden im
Ansbach, 1867. 10. 1.
2
) Saitschick, i. m. 41. 1.; Hermann, i. m. 36. 1.
Fürstenthum Ansbach.
3
) Egy tűzeset alkalmával egy pozsonyi polgár kirabolta
valamely zsidónak a házát; a zsidó a városi hatóságnál nem
nyervén igazságot, magához a királyhoz fordult, ki az ügy
megvizsgálása után elítélte a rablót, de ítéletét többször meg
kellett sürgetnie, míg a város
Zsidók tört. Magyarországon, 174. l.
4
) Löwenstein, i. m. 44. 1.
azt végre is hajtotta Kohn,