A zsidóság szervezete az európai államokban.

22
a római császárok utódai nemcsak a védelem köteles-
ségét, de az adószedés jogát is örökölték? A zsidók a
császár birtoka, melynek megóvásáról gondoskodik s
élvezi a hasznát, amelylyel azonban tetszés szerint
rendelkezhetik is, akár elzálogosítás, akár eladás útján,
csakhogy az elidegenítés védelmi kötelezettség átruhá-
zásával is járjon.
Ez a felfogás nem egyszerre keletkezett, hanem tör-
téneti fejlődés eredménye. Az első keresztes háború
okozta szenvedések késztették a német zsidókat arra,
hogy császári oltalomhoz folyamodjanak; 1 ) de jel-
lemző, hogy még az 1084. és 1090. évbeli okmányok
csak Speyer város zsidóira vonatkozólag említik a csá-
szári védelmet, 2 ) holott 1103-ban IV. Henrik, valamint
a második keresztes hadjárat idején III. Konrád már
általános védelmet igér. 3 ) Így fejlődött az előbb csak
szórványosan s maguk a zsidók által kért oltalom már
a 13. század elején oly irányú szilárd intézménynyé,
hogy a zsidók az egész birodalom területén a császár
közvetlen védelme alatt állnak s minden vagyonukkal
kincstára tulajdonát képezik. 4 )
Nem érdektelen, hogy a Schwabenspiegel, valamint
Wernher mainzi érsek 1265-ben kötött békeszerződése
1
) Schaab, Diplomatische Geschichte der Juden zu Mainz
und dessen Umgebung. Mainz, 1855. 45. I.
2
) Stobbe, i. m. 8. 1.
3
) U. o.
4
) U. o. 12. 1. A kamaraszolgaság kifejlettsége idejének
meghatározására vonatkozó eltérő nézeteket 1. Wertheimer,
Die Juden in Oesterreich. I. k. 28. 1. és Graetz VI. k. 113.
és 269. 11.