A zsidóság szervezete az európai államokban.

44
gróf intézte az egész közigazgatást, törvénykezést, ka-
tonai s közgazdasági hatalmat a király nevében; a gró-
fon kívül királyi kiküldöttek (missi Regii) is voltak,
kik felülvizsgálták a grófok s a közigazgatási közegek
működését. Nagy Károly után megszűnt e rendszer,
minthogy utódai gyengék voltak a grófok erőszakosko-
dásaival szemben.
A következő két századból nem nyújt adatot a tör-
ténet a magister Judaeorum hivatal mibenlétére s fenn-
állására vonatkozólag, de annál kifejezettebb formát
ölt a helyi védnök hivatala, a mennyiben VI. és VII.
Lajos alatt (1108-1180) polgármesterek (prévôt, prav
positus) álltak a községek élén, kiket maguk a községek
választottak, de a király vagy a város bárója megerő-
sített, s a kiknek feladata volt mindenben képviselni a
zsidók érdekeit. 1 ) Utánuk a 12. század végén Fülöp
Ágost szervezett új hatóságot (rendeletének nincsen
dátuma), melynek azonban inkább bírói hatásköre volt;
a király ugyanis minden község részére két très-probes
embert nevezett ki «a zsidók pecsétjének őrizete» czél-
jából s melléjük, mint jegyzőt, scriptor litterarum ju-
dseorum-ot érvényes okmányok kiállítására 2 ) Ezen
hatóságokat e korban − mint látni fogjuk − Európa
minden államában megtaláljuk, de Francziaországban
közvetlen királyi kinevezés alatt állván, föl nem téte-
lezhető, hogy bírói hatáskörük mellett ne lettek volna --
közvetve vagy közvetlenül -- a koronának informáló
közegei. A történeti okmányok különben oly kevés fel-
1 ) Graetz, VI. 169. 1.
2 ) Beugnot, i. m. 87. 1.