A zsidóság szervezete az európai államokban.

40
Bizony igaza lehet Nüblingnek, 1 ) hogy a «fekete ha-
lál» néven ismert 1348-49-iki időszak egész Európára
kiterjedt üldözés rendkívüli méretének oka alapjában
abban rejlett, hogy a zsidók kivonattak a Landesherr-
schaft alól s a Reichsstädte hatalma s védelme alá ke-
rültek, miáltal a Landesherrek óriási jövedelmet veszí-
tettek el. Valóban még nem szűnt meg az üldözés
okozta jajkiáltás, midőn 1356-ban IV. Károly arany-
bullája új jogot teremt meg: a Judaeos habere vagy
tenere, a »zsidótartás» jogát. 2 )
Ugyanis a «fekete halál» pusztításai után a fejedel-
mek és főpapok legnagyobb igyekvése volt jogot sze-
rezni a zsidótartásra, 3 ) mely törekvésükben előzékeny-
séggel támogatta őket IV. Károly, ki a választófejedel-
meket le akarta maga részére kötelezni, a miért is az
1356-iki nürnbergi és metzi birodalmi gyűléseken le-
mondott kizárólagos védnöki s zsidóadományozási jo-
gáról, s az aranybulla 9. pontjában az összes választó-
fejedelmeknek megadta ezt a jogot, a mely jog nemcsak
a zsidótartásra, hanem idővel a zsidótartás engedélye-
zésére is kiterjedt az illető fejedelem birtokterületén
élő földesurakkal szemben. Az eszme tulajdonképen a
ravasz Gerlach mainzi érsektől eredt, a ki mint kan-
czellár bizonyára legjobban tudta, hogy mennyit jöve-
delmeznek a zsidók, s aki még haza sem ért a biro-
dalmi gyűlésről, már útközben oltalmába fogadott egy
nürnbergi zsidót, kit egyben fel is hatalmazott, hogy
1) Die Judengenieinden stb. 28(1. 1.
2 ) Haenle, i. m. 9. 1.
3 ) Graetz, VII. 2. k. 3. I.