A zsidóság szervezete az európai államokban.

50
sebb volt a községek fejlődésére, s ennek tulajdonít-
ható, hogy minden üldöztetés daczára is a német köz-
ségek voltak a legerőteljesebbek. A községek fejlődését
bénító joghatósági összeütközések nem fordultak elő,
s egészen egyedül álló esetnek tekinthető a regensburgi
község kellemetlen helyzete, melybe 1389-ben juttatta
Venczel király. Eladdig ugyanis egészen a város vé-
delme s hatósága alatt álltak a zsidók, csak bizonyos
adójárulékot tartottak fenn maguk részére a bajor her-
czegek; úgy látszik, hogy a zsidók feletti bíráskodásnak
1383-ban a prépostra történt átruházása illetéktelen
beleavatkozás volt a városi hatóság jogkörébe, mert
1389-ben Venczel két lovagot bízott meg a zsidók ügyei-
nek vezetésével s utasította a várost, hogy őket támo-
gassa De csakhamar kitűnt, hogy Venczel czélja csak
az volt, hogy két megbízható embere legyen a város-
ban, kik hűségesen elősegítik zsarolásait; ezért a vá-
rosi tanács nem fogadta el a megbízottakat, hanem
kieszközölte a zsidóknál, hogy nagyobb évi összeget
fizessenek a királynak; erre Venczel visszarendelte lo-
vagjait, kiket azonban már egy év múlva ismét Regens-
burgba küldött az előbbi czélzattal. 1 )
A királyi főhatóság képviseletét Németország Bran-
denburg tartományában látjuk leghatározottabban ki-
fejezve, hol a kamaraszolgaság fentartása mellett léte-
sített a választó-fejedelem külön hatóságot a zsidók
ügyeinek elintézésére. Midőn ugyanis 1670-ben a bécsi
kiűzöttek közül az első 50 család megtelepedett Bran-
denburgban, a fejedelem úgy intézkedett, hogy a vidéki
1) Stobbe, i. m. 73. I.