DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti ...

Recommendations

Info

történeti és szinkrón helynévgyőjtemények – a korábbi idıkhöz képest nagyságrendekkel bıségesebben rendelkezésre álló – adataival. Kutatómunkája során a helynévi szórványokat helynév-tipológiai, névrendszertani, névszociológiai stb. vizsgálatoknak vetette alá, áttekintette továbbá, hogy lehet-e a helynevek etimológiájának etnikumjelölı szerepe. Eredményeit számos tanulmányban tette közzé (HOFFMANN 2006a, b, c, 2007 b, d, e), majd 2007-ben akadémiai doktori disszertációjában foglalta össze (2007a). Kutatásait ezután is folytatta (2008, 2009), majd eredményeit összegzı módon, nagyszabású önálló monográfia formájában (2010) tette közzé. 12
A dolgozat elızményei, célkitőzései, alkalmazott módszerek I. Elızmények A Tihanyi alapítólevéllel 2005 tavaszán kerültem kapcsolatba, amikor a Pannonhalmi Bencés Fıapátság, illetve a Bencés Kiadó részérıl azt a megtisztelı felkérést kaptam, hogy a készülı ünnepi kiadvány (ZELLIGER 2005) számára készítsem el az alapítólevél új fordítását (késıbb átiratát is). A felkérést igen nagy szakmai kihívásnak éreztem, mégis örömmel tettem neki eleget. A fordítómunka során szembesültem azzal, hogy a középkori oklevelek fordítása nem egyszerően nyelvi transzformáció, de filológiai, történeti földrajzi stb. ismereteket is megkíván. Az átírás és a fordítás elkészült (SZENTGYÖRGYI 2005), s bár a megjelenését követı kutatások eredményeinek nyomán néhány apróbb pontosításra szorult, egészében ma is vállalhatónak gondolom. Az átírás készítése és a fordítómunka során ugyanakkor feltárult számomra, hogy – bár korábban magam is úgy véltem, hogy BÁRCZI monográfiája (1951) után nincs mit mondani az alapítólevélrıl – bizony még vannak kutatható és kutatandó kérdések az alapítólevél vonatkozásában. Érdeklıdésem elsıként az alapítólevél hátoldala felé fordult, azt tapasztaltam ugyanis, hogy munkájában BÁRCZI még csak utalást sem tesz rá, s talán ennek is lehet a következménye, hogy a hátoldal, illetve az itt található magyar nyelvi anyag a kutatók számára jellemzıen nem ismeretes. Ez az elıadásként megfogalmazott, a témában elsı munkám (2006) inkább az ismeretterjesztést szolgálta, még csak meg sem fogalmazódott bennem annak a lehetısége, hogy BÁRCZI GÉZA egyes megállapításaival vitába szálljak, sokkal inkább újabb érvekkel az ı álláspontját kívántam erısíteni (pl. a thelena szórvány esetében, amit HOFFMANN ISTVÁN vonatkozó kutatásainak fényében ma már nem tartok vállalhatónak). A következı kérdés, ami foglalkoztatott, történeti földrajzi jellegő. A népszerősítı irodalom az alapítólevél legismertebb részletét, a Kesztölcrıl Fehérvárra menı hadutat a Dunántúlon többfelé is azonosíthatónak véli. A szőkebb szakmai vélekedés azt világosan látta, hogy az út alapítólevélben határként említett szakaszát Tolna megyében kell keresni, a vonatkozó térképek azonban Tolna városán keresztül vezették. Kutatásaim során sikerült megrajzolni a hadút tolnai szakaszát, felfedni, hogy a Tolnán átvezetı út egy másik, az alapítólevélben ohut-ként említett út, s e két útszakasz meghatározásával nagyjából elhelyezhetıvé vált a mortis nevő birtok (2007) 28 . A továbbiakban vizsgálódásaim több irányban is folytatódtak: néhány szórvány tekintetében újabb értelmezési javaslattal éltem (2008a, 2009b), etimológiai (2008b, 2010c) és helynév-azonosításra vonatkozó (2008c) kutatásokat folytattam, vizsgáltam a latin szöveg és a magyar szórványok grammatikai viszonyát (2010b), ez utóbbival összefüggésben kísérletet tettem a grammatikai terminológia pontosítására (2009a), továbbá igyekeztem rámutatni néhány jelenségre, melyek vélhetıen a nyelvi kontaktushatás nyomait tükrözik az alapítólevélben (2010d). 28 Amikor e kutatásokat végeztem, még nem volt tudomásom róla, hogy HOFFMANN ISTVÁN – részben más érvek nyomán – ugyanerre az eredményre jutott (a két kutatás egymáshoz való viszonyához l. HOFFMANN 2006a [melynek tényleges megjelenése: 2007, vö. JUHÁSZ 2008: 169. 1. j.], 2010: 129. 79, 82. j.; SZENTGYÖRGYI 2007: 23, 2008c: 256. 1. j.) 13
Page 1 and 2: Eötvös Loránd Tudományegyetem B
Page 3 and 4: Elöljáróban A tihanyi apátság
Page 5 and 6: A Tihanyi alapítólevél kutatása
Page 7 and 8: idején vették elı az alapítóle
Page 9 and 10: A XIX. század végén kisebb szakm
Page 11: 1956: 6-40; SZABÓ 1959: 8-9, 16-18
Page 15 and 16: Mindez - úgy vélem - elegendı in
Page 17 and 18: párhuzamos diplomatikai helyekre a
Page 19 and 20: A forrásközlésre vállalkozó ny
Page 21 and 22: III. Az alapítólevél átírásá
Page 23 and 24: ad [h]armu hig • inde ad iohtucou
Page 25 and 26: 1. A Tihanyi alapítólevél fordí
Page 27 and 28: kezdıdı huluoodi nevő terület i
Page 29 and 30: + Lutovic ispán jele. + Irnei isp
Page 31 and 32: 3. A Tihanyi alapítólevél latin
Page 33 and 34: kiemelés tılem: Sz. R.). Ha tehá
Page 35 and 36: Az alapítólevél nyelvi közege A
Page 37 and 38: Az alapítólevél stílusa Az alap
Page 39 and 40: A himnuszban a „rothadó hosszú
Page 41 and 42: Az alapítólevél magyar nyelve: k
Page 43 and 44: Vizsgálatok az alapítólevél hel
Page 45 and 46: (vö. pl. szinkrón helynévgyőjte
Page 47 and 48: IV. Néhány észrevétel az etimol
Page 49 and 50: 4. Az alternatív etimológia érve
Page 51 and 52: Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a de
Page 53 and 54: I. A Tihanyi alapítólevél p&ra h
Page 55 and 56: tenger partján meredı szirt, szik
Page 57 and 58: itt erıdítményt épít. 4. Edom,
Page 59 and 60: szerzetesek - köztük Magyar Móze
Page 61 and 62: távol” élı szerzetesek lakhely
Page 63 and 64:
III. A Tihanyi alapítólevél tich
Page 65 and 66:
az eredeti jelentés elhomályosul
Page 67 and 68:
1397/1398: Thoma, filio Tihan de Ku
Page 69 and 70:
5. A monostor „hivatalos” neve
Page 71 and 72:
A fordítás mint a filológia forr
Page 73 and 74:
kizárólagos, a középlatinban az
Page 75 and 76:
mocsárvilágot, hiszen az alapít
Page 77 and 78:
Mivel az azonosításban kiemelt he
Page 79 and 80:
kötıszóhasználattal 136 él (in
Page 81 and 82:
pedig feltehetıen egyik sem azonos
Page 83 and 84:
(terre sue hereditarie) kapta vissz
Page 85 and 86:
(P., SMFN. 166), Jabai-árok (SMFN.
Page 87 and 88:
Bikácstól keletre fekvı Tápéva
Page 89 and 90:
A kérdés lezárásaként egy újs
Page 91 and 92:
kori neve azonban Füzegy, vö. TA.
Page 93 and 94:
Az adatok alapján megállapíthatj
Page 95 and 96:
azonban az összekötı alak hiány
Page 97 and 98:
Minden bizonnyal ugyanennek a Balat
Page 99 and 100:
Ha köznévnek tekintjük a casteli
Page 101 and 102:
megnevezése a vulgáris, majd a k
Page 103 and 104:
Az 1855-ös, 1864-es térképeken,
Page 105 and 106:
szomszédos dombon állt - a mai V
Page 107 and 108:
mocsaras területén híd vezetett
Page 109 and 110:
109
Page 111 and 112:
Kesztölcön Szent György tisztele
Page 113 and 114:
épült 1484 körül Anyavár, a mo
Page 115 and 116:
amiért is ezeket gyakran elmosta a
Page 117 and 118:
ennek nyomán így szólna: „egy
Page 119 and 120:
felesleges i-t és a z eredeti láb
Page 121 and 122:
kunyorog *kuny- tövével 203 (vö.
Page 123 and 124:
homlít, homorú, homlok szavak tö
Page 125 and 126:
A nyelvemlékünk szórványával v
Page 127 and 128:
ugyanaz. 3. ’erdıbeli irtás’.
Page 129 and 130:
Baranya vm. Az Ormánságban járva
Page 131 and 132:
esetben a szórvány az út irány
Page 133 and 134:
VII. Összegzés A kangrez szórvá
Page 135 and 136:
zavar nem a helynévi homonima köv
Page 137 and 138:
természetesen nemigen feltételezh
Page 139 and 140:
alkalmazhattunk a lupa nevő birtok
Page 141 and 142:
mezee), így minden bizonnyal nem b
Page 143 and 144:
névrészekkel. Ha itt kereshetjük
Page 145 and 146:
alapjául szolgáló fidemsi, portu
Page 147 and 148:
2. A történeti szinkrón leírás
Page 149 and 150:
A magánhangzók nyíltabbá válá
Page 151 and 152:
találunk u-s alakokat, melyek ezt
Page 153 and 154:
hogy a korai magyar helyesírás
Page 155 and 156:
elül elıforduló 1275: Balatin ~
Page 157 and 158:
gyakorlattól részint eltérı sze
Page 159 and 160:
nem a mogyoró köznevet, hanem egy
Page 161 and 162:
név által jelzett hely földrajzi
Page 163 and 164:
Balwankure, OklSz.; 1273: ad menyte
Page 165 and 166:
Ezzel szemben a tisztán magyar sz
Page 167 and 168:
De tekinthetjük-e a fentiek alapj
Page 169 and 170:
dicitur”, „locus (…) cuius es
Page 171 and 172:
igét, illetıleg azonosító funkc
Page 173 and 174:
Az alapító királyt mint referens
Page 175 and 176:
A kiváltságokat kapott egyház mi
Page 177 and 178:
Függelék: az alapítólevél bet
Page 179 and 180:
A Tihanyi alapítólevél szövegé
Page 181 and 182:
u>dentur • 314 Al>uſ locuſ qu>
Page 183 and 184:
V>n>toreſ cum u>ne>ſ XX • equ>t
Page 185 and 186:
acc>n>a 416 duo • Ad>unx>t 417 qu
Page 187 and 188:
BENKİ LORÁND 1953. A magyar ly ha
Page 189 and 190:
ÉRSZEGI GÉZA 1978b. A középkor
Page 191 and 192:
HERVAY L. FERENC 1984. Repertorium
Page 193 and 194:
KNIEZSA ISTVÁN 1938. Magyarország
Page 195 and 196:
MOE = A Magyar Országgyőlési Eml
Page 197 and 198:
PÜSPÖKI NAGY PÉTER 1989. Piacok
Page 199 and 200:
TARNAI ANDOR 1984. „A magyar nyel
show all

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ - ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?