Ér<strong>de</strong>kes kérdés, hogy a duális, dualista, dualizmus, dualitás stb., mint fogalmak közöttmilyen eltérések lehetnek (emlékeztetőül: a dualizmus általános jelentése kettősség, kettősrendszer). Az i<strong>de</strong>gen szavak szótára szerint:„duális lat. I. nyelvt kettős szám (egyes nyelvekben a névszók sajátos formája, annak jelzésére, hogy az illetődologból kettő van) II. kettősdualista lat. I. a dualizmus híve, követője II. a dualizmusra jellemző, vele kapcsolatosdualisztikus (dualiticus) lat. 1. a dualizmusnak megfelelő, a dualizmusra emlékeztető; kettős, kételvű, kettősrendszerű 2. ld. dualista II.dualitás lat. kettősség” (Bakos L. 1965, p. 176-177.).Ha ezeket a fogalmakat a földrajzi nyelvben is használni akarjuk, akkor célszerű tisztázniföldrajzi jelentésüket. A duális kifejezés egy „semleges” jelző, követeli a főnevet, a párját,melynek egyik jellemzőjét, a kettős jelleget domborítja ki (például duális fejlődés). A dualistamár kevésbé „önálló” jelző, kötődik a – szövegkörnyezetben nem mindig tisztázott,tisztázható – dualizmus fogalomhoz. Hasonló a probléma a dualisztikus jelzővel is, ráadásulennek tartalma nyelvünkben kicsit misz-tikus.A dualitás, mint főnév, egy állapotot, a kettősséget, illetve a kettős megosztottságotjelenti, hasonlóan a dualizmus fogalmához. De vajon tegyünk-e különbséget a két fogalomközött a földrajzban? És előállíthatunk-e mi magunk újabb, a lexikonokban, szótárakban nemfellelhető fogalmakat, melyek a kettősséghez (vagy hármassághoz) köthetőek? Ehhez agondolatkörhöz alapot nyújt az a fogalmi különbségtétel, mely Nemes Nagy József a térségekrégióvá válásának elméleti megközelítésű problematikájában fellelhető: „A térségekből valódirégiót, új entitást alkotó három jellegadó folyamat, illetve összefüggésrendszer összefoglalóantehát három kiemelt elem együttese: a lehatárolás, térfelosztás (a regionalizáció) momentuma,a térségi szerveződés reálfolyamata (a regionalizálódás), valamint a regionális i<strong>de</strong>ntitás ésirányítási rendszer létrejöttét átfogó rendszer (a regionalizmus).” (Nemes Nagy J. – Szabó P.2001, p. 57.). Némi analógiával a következő párok alkothatóak: regionalizáció–dualizáció,regionalizálódás–dualizálódás, regionalizmus–dualizmus, esetleg régió–duál, melyek közül akettősségre utaló kifejezések tartalmilag annyit jelentenek, hogy egy ország úgyregionalizálódik (lehatárolt térségei önálló entitásokká válnak), hogy két régió alakul ki. Ezenfogalmak használata Olaszországnál min<strong>de</strong>nképpen elgondolkodtató, hiszen elméletileglétezik egy térfelosztás, és így egy határvonal Észak- és Dél-Olaszország között (= dualizáció)(ld. később), az ország társadalmi-gazdasági élete – köszönhetően többek között az országhosszú ÉNy-DK elnyúlásának és a déli részek rosszabb adottságainak és elzártságának – az
Em Belo Horizonte a publicação da Lei Municipal 9074 em 18 <strong>de</strong> janeiro <strong>de</strong> 2005 ou “Lei<strong>de</strong> Regularização”, <strong>como</strong> é mais conhecida, é uma <strong>de</strong>ssas tentativas <strong>de</strong> formalizar ouniverso irregular <strong>de</strong> terrenos e edificações do município. Des<strong>de</strong> sua implantação muitoscidadãos se beneficiaram da mesma. A regularização <strong>de</strong> seus imóveis tem possibilitado aosmesmos, acesso ao sistema formal <strong>de</strong> financiamento imobiliário.O <strong>de</strong>safio <strong>de</strong>ste trabalho é estudar espacialmente o Programa <strong>de</strong> Regularização <strong>de</strong>Edificações <strong>de</strong> Caráter Social, uma modalida<strong>de</strong> <strong>de</strong> regularização proposta pela Lei9074/05, para que, através das respostas obtidas neste estudo, possamos apresentardiretrizes para aperfeiçoamento do mesmo.1.2. Objetivos1.2.1. Objetivo GeralContribuir para a maior abrangência do Programa <strong>de</strong> Regularização <strong>de</strong> Edificações<strong>de</strong> Caráter Social buscando <strong>de</strong>finir o perfil sócio-econômico-cultural dos munícipesenvolvidos e tentando correlacioná-los à aceitação ou recusa à regularização dosimóveis.1.2.2. Objetivos EspecíficosAnalisar espacialmente os munícipes envolvidos no Programa buscando umadiferenciação entre aqueles que aceitam e os que recusam a regularização <strong>de</strong> suasedificações;Calcular o aumento médio do valor venal dos imóveis regularizados <strong>como</strong> forma <strong>de</strong>avaliar se o consequente aumento no valor do IPTU caracteriza-se <strong>como</strong> motivopara recusa à regularização;Propor medidas que aumentem a aceitação ao Programa por parte dos munícipesinseridos e, consequentemente, aumento do número <strong>de</strong> edificações regularizadas.3