1,4 MB - PDF - EPA

Agrár- és Környezetjog
2013. 14. szám
CEDR Magyar Agrárjogi Egyesület
Journal of Agricultural and Environmental Law
14/2013
CEDR Hungarian Association of Agricultural Law
államterülete ugyanis pontosan negyede a
németnek, a lakosságszám pedig alig egynyolcada
amaznak. Ezen kívül Németország ipari ország, míg
Magyarország az átmeneti gazdaságú országok közé
tartozik. Ezek a körülmények, valamint Magyarországnak
az EU-hoz való későbbi csatlakozása a két
ország eltérő kötelezettségeihez vezetnek: Németországnak
21%-kal, míg Magyarországnak csupán
6%-kal kell a kibocsátásait csökkenteni.
Mivel a bázisidőszakokat is eltérően állapították
meg (1990 illetve 1985-87.), a Németország
számára irányadó kibocsátási mennyiség tényleges
csökkentési kötelezettséget tükröz, miközben az
alacsonyabb mértékű kibocsátható mennyiség
Magyarország számára – egyelőre legalábbis – nem
igényel fájdalmas intézkedéseket. Az érintett
magyar létesítményeket (legalábbis az első kereskedési
időszakokban) túlallokálással támogatják. Ez a
megoldás az EU hosszú távú klímapolitikai
célkitűzéseivel aligha egyeztethető össze.
Megállapítható továbbá, hogy a kibocsátható
mennyiséget a második kereskedési időszaktól
mindkét országban csökkentették. Ez az egyes
létesítményekre jutó kibocsátási egységek mennyiségének
az arányos csökkentéséhez vezet (lásd
alább).
Németország komolyabban veszi az EU-val
szemben fennálló kötelezettségeit, mint Magyarország:
mind az első, mind a második Nkt-t határidőn
belül juttatta el az Európai Bizottsághoz. Magyarország
mindkét tervét jelentős késedelemmel
nyújtotta be, továbbá a Kormány nem fogadja el a
Bizottság határozatait (végérvényesnek illetve
irányadónak).
Ungarns Staatsgebiet beträgt nämlich genau ein
Viertel Deutschlands und seine Bevölkerung
weniger als ein Achtel derjenigen Deutschlands.
Ferner ist Deutschland ein Industrieland und
Ungarn gehört zu den Mitgliedstaaten, die sich im
Übergang zur Marktwirtschaft befinden. Diese
Umständen bzw. der spätere Beitritt Ungarns zur
EG führen zu den voneinander abweihenden
Verpflichtungen der beiden Länder: Deutschland
soll seine Emissionen um 21% senken, Ungarn
hat seine nur um 6% zu senken.
Da auch die Basiszeiträume unteschiedlich
bestimmt wurden (1990 bzw. 1985/87), spiegelt
die Gesamtmenge an Emissionseinheiten in
Deutschland eine tatsächliche Minderungspflicht
wider, während die geringere Gesamtmenge
Ungarn – zumindest heute – nicht dazu zwingt,
schmerzhafte Massnahme zu treffen. Die
betroffenen ungarischen Anlagen werden sogar
(mindestens in der ersten Periode) durch eine
Überallokation gefördert. Dieses Vorgehen ist mit
den langfristigen klimapolitischen Zielsetzungen
der EG kaum zu vereinbaren.
Festzuhalten ist ferner, dass die Gesamtmenge
wurde ab 2008 in beider Länder vermindert. Dies
führt zur anteiligen Kürzung der an die einzelnen
Anlagen zuteilenden Emissionseinheiten (s.
unten).
Deutschland hat seine Verpflichtungen gegenüber
der EG ernster genommen als Ungarn: die NAP I
und NAP II wurden fristgemäss der Kommission
vorgelegt. Ungarn hat die beiden NAP mit
wesentlicher Verzögerung eingereicht, ferner hat
seine Regierung die Kommisionsentscheidungen
nicht (als endgültig bzw. wirksam) respektiert.
14