1,4 MB - PDF - EPA

Agrár- és Környezetjog
2013. 14. szám
CEDR Magyar Agrárjogi Egyesület
Journal of Agricultural and Environmental Law
14/2013
CEDR Hungarian Association of Agricultural Law
projektek számára (kettős elszámolású kibocsátási
egységekkel) tartalékot különítettek el (a kormányrendelet
1. sz. melléklete szerint). Az érintett
beruházásokat előzetesen be kell jelenteni; ezeket a
8. sz. konkrétan meg is nevezi. További együttes
végrehajtási projektek nem engedélyezhetők.
3.3.3. Összehasonlítás
Németországban a kiosztásnak mind az anyagi,
mind az eljárásjogi szabályait ugyanzon törvény (a
ZuG) állapítja meg. Magyarországon az anyagi jogi
előírásokat maga a nemzeti kisosztási terv rögzíti,
míg az Üht. és a 213/2006. (X.27.) kormányrendelet
csak az eljárást szabályozza.
Mindkét szabályozás különbséget tesz a működő és
az új létesítmények között: utóbbiak csak a zerre
elkülönített tartalékból kaphatnak kibocsátási egységeket.
Ezen létesítmények esetében Benchmarkrendszert
alkalmaznak, amely szerint a létesítményeknek
az elérhető legjobb technikát kell
alkalmazniuk. Németországban 2008-tól ez a
szabályozás vonatkozik az energiaágazat működő
létesítményeire is.
Mind Németországban, mind magyarországon a
Grandfathering a főszabály: a kibocsátási egységek
mennyiségét a történelmi bázisadatok alapján állapítják
meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy a német
és a magyar vállalatok azonos feltételekkel
részesülnek a kiosztásból: a bázisidőszakokat
ugyanis eltérően állapították meg. Ezen túlmenően
a mennyiségek kiszámolására különböző (technikai
jellegük miatt e tanulmányban nem részletezett)
képletek szerint kerül sor.
A német szabályozás összetettsége ötvennyolc
lehetséges kombinációhoz vezet, ezek száma
magyarországon jóval kevesebb (az eredetileg
tizennyolc variáció száma 2008-ban még csökkent
is). Egyértelmű bizonysága ez a két ország közötti
és már többször említett gazdasági különbségeknek.
A kapcsolt energiatermelést mindkét ország
gemeinsamen Durchführungsprojekte (mit
doppelt zu verrechnender Emissionsreduktion)
wird die im Anhang 1 bestimmte Reserve
getrennt. Die betroffenen Projekte sollen vorherig
angezeigt werden; sie sind im Anhang 8
aufgelistet. Weitere gemeinsame Durchführungsprojekte
dürfen nicht genehmigt werden.
3.3.3. Vergleich
In Deutschland werden sowohl die materiellen als
auch die formellen Regeln über die Zuteilung in
demselben Gesetz (ZuG) bestimmt. In Ungarn
befinden sich die materiellen Vorschriften im
NAP selbst, und nur das Verfahrensrecht der
Zuteilung wird im Üht. bzw. in der VO Nr. 213
normiert.
Beide Regelungen unterscheiden zwischen den
bestehenden und den neuen Anlagen: die letzteren
können Emissionszertifikate nur aus einer Reserve
bekommen. Im Falle dieser Anlagen wird das
sogenannte Benchmark-System eingesetzt, nach
der die Anlagen die beste verfügbare Technik
anzuwenden haben. Diese Zuteilungsregel erstreckt
sich im Deutschland seit 2008 auch auf die
Bestandsanlagen der Energieproduktion.
Als Hauptregel gilt aber sowohl in Deutschland
als auch in Ungarn das Grandfathering: Die
Menge an Zertifikaten wird aufgrund historischer
Basiswerte festgelegt. Dieses bedeutet freilich
nicht, dass die ungarischen und die deutschen
Anlagen unter gleichen Bedingungen Zertifikate
bekommen: Die Basiszeiträume werden nämlich
unterschiedlich bestimmt. Darüber hinaus werden
die Mengen aufgrund unterschiedlicher (wegen
ihrer technischen Charakter hier nicht beschriebenen)
Formeln berechnet.
Die Komplexität der deutschen Regelung führt
zur 58 möglichen Kombinationen, die Anzahl
derjenigen in Ungarn ist wesentlich niedriger (die
ursprünglich 18 Kombinationen wurden seit 2008
weiter vermindert). Dies ist ein eindeutiger Beleg
für die mehrmals erwähnten wirtschaftlichen
Unterschiede zwischen den beiden Länder.
Die Anlagen mit Kraft-Wärme-Kopplung werden
30