Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer
Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer
Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer
Erfolgreiche ePaper selbst erstellen
Machen Sie aus Ihren PDF Publikationen ein blätterbares Flipbook mit unserer einzigartigen Google optimierten e-Paper Software.
Das Magazin der<br />
<strong>Deutsch</strong>-<strong>Ungarische</strong>n<br />
<strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong><br />
<strong>Handelskammer</strong><br />
April<br />
2008<br />
2<br />
DaimlerChrysler Leasing Kft. · DATEV e.G. Recherche-<strong>Die</strong>nst · Datorg Team Számítástechnikai Tanácsadó Kft · DB Systems GmbH Magyarországi Fióktelepe c/o DTM · DBH Keleti Kereskedelmi Társaság Kereskedelmi Képviselet<br />
· DE-Consult <strong>Deutsch</strong>e Eisenbahn Consulting GmbH, ITRS · De Lage Landen Finance Zrt. · Evonik Degussa Hungária Kft. · Dekorsy Kft. · DEKRA Certification Kft. · DEKRA-Expert Kft. · Deloitte Zrt. · DELTA-POPP Kft. · Deltasped<br />
Szállítmányozási és Szolgáltató Kft · Demmler és Társa Kft. · Dental Klinik Kft. · DERAG Hotel <strong>und</strong> Living AG · Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda · Desso - DLW Textil Képviseleti Iroda · <strong>Deutsch</strong>-<strong>Ungarische</strong> Gesellschaft in<br />
der B<strong>und</strong>esrepublik <strong>Deutsch</strong>land e.V. · <strong>Deutsch</strong>e Bahn Generalvertretung für Südosteuropa · <strong>Deutsch</strong>e Bank Zrt. · <strong>Deutsch</strong>e Leasing Hungaria Kft. · <strong>Deutsch</strong>e Schule Budapest · Dezső és Társai Ügyvédi Iroda · DHL Expressz<br />
Magyarország Kft. · DHT Speditionsgesellschaft mbH · Diamant-Gesellschaft Tesch GmbH · Digital Disc Drives Kft. · DINOX-H Nemesacéltermék Gyártó Kft. · DIS <strong>Deutsch</strong>er Idustrie Service AG · DIW Service Kft. · DKV EURO<br />
SERVICE GmbH + Co. KG · DMS Dialogmarketing Kft. · Döbert GmbH · Dr. Oetker Magyarország Élelmiszer Kft. · Dr. Pendl & Dr. Piswanger International Vezetői Tanácsadó Kft. · Dr. Tuller András Repräsentanz Döttelbeck Dr.<br />
Wemhöner Schulte · Udvarhelyi Rechtsanwälte · Dresdner Bank AG Magyarországi Fióktelep · Dresdner Bank Luxembourg S.A. · Duna Hulladékhasznosító Bt. · Duna Vitex Csiszolóanyag Gyártó és Forgalmazó Kft. · Duna-Dráva<br />
Cement Kft. · Dunasecurity Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft · DUNATEC Mérnöki és Szolgáltató Kft · <strong>Deutsch</strong>er Wirtschaftsclub · E.ON Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Zrt. · E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. · E.ON Földgáz<br />
Storage Zrt. · E.ON Hungária Zrt. · E.ON IS Hungary Informatikai Szolgáltató Kft. · E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. · EagleBurgmann Hungaria Kft. · Eberhard G. P. Schmidt <strong>Industrie</strong>-Beratungs-GmbH · EBV Elektronik Kft. ·<br />
ECE Projektmanagement Budapest Kft. · Eckerle BT. Hungary · eCon Engineering Kft. · ECOVIS Dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Iroda · Edelstahlservice Nemesacél Feldolgozó Kft. · Egon Zehnder International Kft. · Eisele<br />
Hungária Kft. · Eissmann Automotive Hungaria Kft. · ELA Container Ungarn Kft · Elastogran Kemipur Poliuretán Rendszerek Kft. · Electraplan Termelő Kft. · Elektro-Metall Paks Kft · Elmon Hungária Kft. · Budapesti Elektromos<br />
Művek Nyrt. · ElringKlinger AG · Elso Elbe Hungária Bt. · Eltec Holding Kft. · EMCON Technologies Germany (Augsburg) GmbH · Emerging Market Properties Kft. · EMI-Technology Bt. · ÉMI-TÜV SÜD Minőségügyi és Biztonságtechnikai<br />
Kft. · EnBW Kereskedelmi Képviselet · EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft. · Eppinghoven Mezőgazdasági és Kereskedelmi Bt. · ERCO Leuchten GmbH · Ernst & Young Tanácsadó Kft. · Erős Ügyvédi Iroda - Squire,Sanders<br />
& Dempsey L.L.P · ERSTE BANK Hungary Nyrt. · Essmann GmbH · Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. · Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt. · Euro Instal Kft. · EURO-TAX International Kft. · euroAWK Bp. Kft. · Euroform<br />
Szerszámgyártó Kft. · Eurohypo AG Repräsentanz Ungarn · Európa Rendezvényiroda Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. · Europe Match GmbH, Magyarországi Fióktelep · Eurosped Zrt. · EuroVertical GmbH · evoness Hungary<br />
Üzletviteli Tanácsadó Kft. · Evonik Agroferm Zrt. · F.A.S.T. GmbH · FAG Magyarország Ipari Kft. · Famulus Bt. · Dr. Fritz Faulhaber GmbH & Co. · FCT Hungary Kft. · Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara · FELO Szerszámgyár<br />
Kft. · Fémalk Zrt. · Ferrobeton Zrt. Dunakeszi Gyár · Ferweld Kft. · FESTO-AM Kft. · FIEGE Kft. · Fix-Pack Kft. · FL Intercoop Fordító és Szolgáltató Kft. · Fővárosi Gázművek Zrt. · Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság<br />
· Fortis Bank SA/NV Magyarországi Fióktelepe · Fox Auto Kft. · Fraisa Hungária Kft. · Frankfurter Diakonie-Kliniken GmbH Bethanien-Krankenhaus · Franz Binder GmbH & Co. Elektrische Bauelemente KG · Fraport AG<br />
Frankfurt Airport Services Worldwide · Freudenberg Simmerringe Kft. · Freudenberg IT Hungary Kft. · Freudenberg Simrit Kft. · Frigo-Partner Kereskedelmi Kft. · Frimo Hungary Kft. · F<strong>und</strong>amenta-Lakáskassza Lakástakarékpénztár<br />
Zrt. · Funk International Hungária Kft. · GA Magyarország Kft. · Gála Party Service Kft. · Gallfood Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft. · GARDENA Magyarország Kft. · Gass Ing.-Büro · Gauff Műszaki-Gazdasági Mérnöki<br />
Iroda Budapest Kft. · Gavallér-Rothe, Piroska (Ass. iur) · Gedia Hungary Kft. · GeoGrid Építőipari Kereskedelmi Szolg. Kft. · GÉPÁSZ Kft. · Gerd Roderm<strong>und</strong> GmbH & Co. KG · German Dental Center Kft. · Germanischer Lloyd Hungary<br />
Kft. · GFK Hungária Piackutató Kft. · GGV-SCHUNCKS Assekuranz-Makler GmbH Magyarországi Fióktelepe · Ghibli Szállímányozási Kft. · Gide Loyrette Nouel Rechtsanwälte / Magyar GLN Kft. · GLB Alkatrészgyártó,<br />
Szerelőipari és Ker. Kft · Gobert, Fest és Társai Ügyvédi Iroda · Graphisoft R & D Zrt. · Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft. · Gumiművek PHOENIX Hungária Kft. · G<strong>und</strong>el Kft. (G<strong>und</strong>el Étterem) · Gustav Käser Training Szolgáltató Kft. ·<br />
Gyulai-Schmidt, Marcus Rechtsanwalt · H. Heitz Furnierkantenwerk GmbH & Co. KG · Hafen Hamburg Repräsentanz Budapest · Hafner Pneumatika Kft. · Hahn + Kolb Hungária Kft. · HAJDU AG Rechtsanwaltsaktiengesellschaft<br />
· halbo mce Tervező és Fővállalkozó Zrt. · Hammerstein Bt. · Handwerkskammer Dortm<strong>und</strong> · Hang Gépgyártó Kft. · Harman/Becker Automotive Systems Kft. · Hartmann-RICO Hungária Kft. · Hartmetall-Werkzeugfabrik Paul Horn<br />
GmbH · Hauni Hungária Gépgyártó Kft. · HBF Építőipari Kft. · Health and Beauty Business Media Kft. · HECTAS Magyarország Épületfenntartó Kft. · Heinemann Testvérek Kft. · Heinzelmann és Társai Ügyvédi Iroda · Heitz Élfurnér<br />
Művek Kft. · Helix Hungária Kft. · Herlitz Hungária Papíráru, Iroda- és Írószer Kereskedelmi Kft. · HI-GEM Fémipari és Kereskedelmi Vállalkozás · Hinn Elektronikai Fejlesztő és Gyártó Kft. · HIPP Termelő és Kereskedelmi Kft. ·<br />
Hirschmann Car Communication Kft. · Hitscher Hungária Kft. · HLB KLIENT Holding Kft. · HOCHTIEF AirPort GmbH · HOCHTIEF Development Hungary Kft. · Hochtief Facility Management Hungária Kft. · Hochtief Construction<br />
AG Magyarországi Fióktelepe · HÖNIG Gépépítő Kft. · Hörmann Hungária Kft. · HOESCH Metallurgie GmbH · Höszig Kft. · HSH Real Estate Management Ingatlankezelő Kft. · HUBER Kft. · HÜBNER Gummi- <strong>und</strong> Kunststoff GmbH<br />
· HÜBNER-H Gumi- és Műanyagipari Kft. · HUETTEMANN Logistik GmbH · Hummel Pincészet Kft. · Hungarian Country Beratungs- <strong>und</strong> Handels GmbH · Hungarian Interim Management Kft. · Hungaropress Kft. · Hupka Építő-<br />
Szerelő Kft. · i-quadrat hungária Kft. · I.C.E.Transport Kft. · IB Grant Thornton Consulting Kft. · IBM ISC Hungary Kft. · IBV Hungária Világitástechnikai és Műanyagipari Kft. · ICG Infora Consulting Group Kft. · IFUA Horváth &<br />
Partners Kft. · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> zu Aachen · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Arnsberg, Hellweg-Sauerland · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Ostwestfalen zu Bielefeld · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong><br />
Bonn/Rhein-Sieg · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Braun- schweig · <strong>Handelskammer</strong> Bremen · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Bremerhaven · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong><br />
Südwestsachsen Chemnitz- Plauen-Zwickau · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> zu Coburg · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Cottbus · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Darmstadt ·<br />
<strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Lippe zu Detmold · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> zu Dortm<strong>und</strong> · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Dresden · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> zu Düsseldorf<br />
· Niederrheinische <strong>Industrie</strong>- u. <strong>Handelskammer</strong> zu Duis- burg · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> für Ostfriesland <strong>und</strong> Papenburg · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> für Essen,<br />
Mülheim an der Ruhr, Oberhausen zu Essen · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> Han- delskammer Frankfurt am Main · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Ostthüringen zu Gera · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong><br />
Gießen-Friedberg Geschäftsstelle Gießen · Südwestfä- lische <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> zu Hagen · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Halle-Dessau · <strong>Handelskammer</strong><br />
Hamburg · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Hanau-Gelnhausen-Schlüchtern · <strong>Industrie</strong>-<br />
<strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Hannover · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Ostwürttemberg · <strong>Industrie</strong>-<br />
<strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Heilbronn- Franken · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong><br />
Karlsruhe · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> zu Kiel · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> zu<br />
Koblenz · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> zu Köln · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Hochrhein-Bodensee<br />
· <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> Handels- kammer zu Leipzig · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong><br />
zu Lübeck · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> Han- delskammer Lüneburg-Wolfsburg · <strong>Industrie</strong>-<br />
<strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Magdeburg · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> für Rheinhessen<br />
· <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Rhein- Neckar in Mannheim · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong><br />
Mittlerer Niederrhein Krefeld- Mönchengladbach-Neuss◊ <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong><br />
<strong>Handelskammer</strong> für München <strong>und</strong> Ober- bayern · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong><br />
Nord Westfalen · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> Handels- kammer Nordschwarzwald · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong><br />
<strong>Handelskammer</strong> Nürnberg für Mittelfranken · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> für Oberfran- ken Bayreuth · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Offenbach am Main · Oldenburgische <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> ·<br />
<strong>Industrie</strong>-<strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Osnabrück-Emsland · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> für Nie- derbayern in Passau · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> für die Pfalz · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Potsdam · <strong>Industrie</strong>-<br />
<strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Reutlingen · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> des Saarlandes · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Schwaben · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Siegen · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Stade für den Elbe-<br />
Weser-Raum · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Region Stuttgart · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Südthüringen · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Trier · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Ulm · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong><br />
Schwarzwald-Baar-Heuberg · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Bodensee-Oberschwaben · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Wiesbaden · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> Würzburg-Schweinfurt · <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong><br />
Wuppertal-Solingen-Remscheid · IHK-Akademie Oberfranken GmbH · IHR Techmark Kft. · IKB Leasing Hungária Kft. · Imerys Magyarország Tűzállóanyaggyártó Kft. · Innovative Management Partner Consulting Kft. · IMPAC<br />
Hungary Kereskedelmi és Termelő Kft. · IMS Connector Systems Kft. · INCONEX Vas- és Fémipari Kft. · IND Kft. · Infineon Technologies Cegléd Kft. · Inpiro Ipari Hötechnikai Kft. · Inspiral Üzletviteli Tanácsadó Kft. · INTEGA GmbH<br />
· Intega Hungária Kft. · Kairos Kft. · InterGest Hungaria Bt. · InterJob Vezetői Tanácsadó Kft. · International House Language School Kft. · Invest Info AG · iSAM International Ltd. · ISBH Bt. · IT Services Hungary Kft. · ITD Hungary<br />
Nonprofit Közhasznú Zrt. · IVG Hungary Ingatlanfejlesztési Kft. · J. Helmke & Co. · J.Stehle + Söhne Magyarország Kft. · bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda · Juhász és Társa Kereskedelmi Fafeldolgozó Kft · Jungheinrich Hungária<br />
Kft. · K+F Kutatás-Fejlesztési Tanácsadó Központ Kft · KACO GmbH + Co. KG Dichtungswerke · Kähny Gépgyártó Kft. · Katona és Társai Ügyvédi Iroda · KBC Securities NV German Branch · Keller & Kalmbach GmbH · Kempinski<br />
Hotel Budapest Zrt. · Kienbaum Executive Consultants Kft. · Kienle & Spiess Hungary Kft. · KIN-PEX Ipari Kereskedelmi Kft · KIRCHHOFF Hungária Kft. · KK Kavics-Beton Kft. · Klein Handelshaus GmbH · Kleindienst Datentechnik<br />
Magyarországi Fióktelepe · Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. · KNORR-BREMSE Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. · Koch's Torma (Hungária) Kft. · Koelnmesse GmbH · Koepfer Hungária Kft. · Köt R 92 Létesitménygazdálkodási<br />
Kft. · Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda · Karl Koltai Unternehmensberater · Konica Minolta Magyarország Kft. · Konnekt Számviteli és Könyvvizsgáló Kft. · KONTASET Vázszerkezet Gyártó és Szolgáltató Kft. · Kónusz<br />
Ipari Termelő Értékesítő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. · KPMG Hungária Kft. · KRACHT Hidraulik Kft. · KSB Szivattyú és Armatúra Kft. · KTW Wirtschaftsprüfer <strong>und</strong> Steuerberatersozietät · Kübler Hungary Kft. · Kühne + Nagel<br />
Kft. · Küpper Hungária Kft. · Kumpf-Fashion GmbH · KUNFERR Acélszerkezeti Kft. · Kunhalom Agrária Kft. · Kurt Kauffmann Technische Federn GmbH · Kvalikon Kft. · L-mobile Hungary Informatikai Kft. · L.F.A. Ágoston & Társai ·<br />
LAING Szivattyú Kft. · Landesbank Baden-Württemberg Repräsentanz Budapest · Laurus Solutions Informatika Kft. · LCI Interim Management Ungarn · Le MERIDIEN Budapest · Lear Corporation Hungary Autóipari Gyártó Kft. ·<br />
LeasePlan Hungária Zrt. · Lechleiter GmbH Filter- u. Siebtechnik · Leipziger Messe GmbH · Leister & Lambsdorff Versicherungsmakler GmbH · Leitz Hungária Szerszám Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. · Leonardo Group Lean<br />
Manufacturing Kft. · Leoni Hungaria Ipari és Kereskedelmi Kft. · LevCard Bt. · Liegl&Dachser Szállítmányozási és Logisztikai Kft. · LINDE Gáz Magyarország Zrt. · Linde Magyarország Anyagmozgatási Kft. · Lindner Budapest Kft.<br />
· LK-Metallwaren GmbH · LKH Leoni Kft. · Locomotiv Travel Utazási Iroda Kft. · Lodenfrey Kft. · Lombard Lízing Zrt. · LOXX Tiszatrans Kft. · LS Dialogmarketing GmbH & Co. KG · Lufthansa German Airlines · Lufthansa AirPlus<br />
Servicekarten GmbH · Lufthansa Systems Hungária Kft. · Lufthansa Technik Budapest Kft. · LuK Savaria Kft. · LURDY Beruházási és Kereskedelmi Kft. · Tibor S. Lutz Unternehmensberatung · M Factory Kommunikációs Szolgáltató<br />
Zrt. · M2 Kollektion · M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. · Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. · Märklin Hungaria Kft. · März Fashion Kft. · MAG Hungary Kft. · Magnetec-Ungarn Kft. · Mágus-CAD Kft. · Magyar Pályázatkészítő<br />
Iroda Kft. · Magyar Telekom Nyrt. · Magyar Vasúti-,Vízi- és Légiközlekedési Szövetség · MagyarCom Services Ltd. · MAHIR Cityposter Média és Közterületi Reklámügynökség Kft. · MAN Ferrostaal AG Direct Commercial Representation<br />
· MAN Kamion és Busz Kereskedelmi Kft. · Management Special Kft. · MANZ Automation Hungary Kft. · Budapest Marriott Hotel Duna Szálloda Zrt. · Marubeni-Itochu Steel Europe GmbH · Masped-Expo Nemzetközi<br />
Szállitmányozási Kft. · Mátrai Erőmű Zrt. · Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. · Max Aicher GmbH + Co. · Mazars Metrum Könyvszakértő és Tanácsadó Kft. · MCS Management & Controlling- Service Vezetési<br />
Tanácsadó Kft. · MD Hungária Kereskedelmi Kft. · MEDICONS Kft. · Mélyépítö Labor Kft. · Mercedes-Benz Hungária Kft. · MERCK Vegyi és Gyógyszeripari Kereskedelmi Kft. · Messe Berlin GmbH · Messer Hungarogáz Kft. ·<br />
Mester Nyomda Kft. · Metro Kereskedelmi Kft. · METZ CONNECT Hungary Kft. · MEVA Zsalurendszerek Zrt. · MEY Hungária Kft. · Mezőgép-Debrecen Kereskedelmi Kft. · MIAS Maschinenbau, <strong>Industrie</strong>anlagen & Service GmbH ·<br />
Miele Kft. · MINIMAX Hungária Kft. · mister + lady Kft. · MKB Bank Zrt. · MOM Vízméréstechnikai Zrt. · Montáltech Épületelem Gyártó Kft. · Motor-Presse Budapest Lapkiadó Kft. · MSK Verpackungs Systeme GmbH · MSK Hungary<br />
Gépgyártó Bt. · MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet · MTD Products AG European Corporate Office · MTT Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. · Murrplastik Hungaria Kft. · NA-TOTO Szerencsejátékszervező és<br />
Kereskedelmi Bt. · Nafém Kft. · Nagel Hungária Logisztikai Kft. · Nagy, Zäh + Partner Rechtsanwälte · NEAC Compressor Service GmbH & Co. KG · Négypólus Műszaki és Kereskedelmi Kft. · NEMAK Győr Kft. · Nematech Kft. · Német-Magyar<br />
Képző Központ Egyesület · Német-Magyar Gazdasági Ház Ingatlankezelő Kft. · Dr. Németh, Dr. Jéhn & Társai Ügyvédi Iroda · Neuman & Esser <strong>Deutsch</strong>land GmbH & Co. KG Vertrieb <strong>und</strong> Anlagentechnik · Neumann<br />
International Kft. · NH Hungary Szállodaüzemeltető Kft. · NORDENIA HUNGARY KFT. · Nordmann, Rassmann Hungária Kereskedelmi Kft. · Nortel Networks Germany GmbH & Co. KG · Novasol Hungária Kft. · Accor-Pannonia<br />
Hotels Zrt. Novotel Budapest Centrum · Nürnberg Messe GmbH · Nycomed Pharma Kft. · OAM Ózdi Acélművek Kft. · Oberbank AG Magyarországi Fióktelep · OBI Hungary Retail Kft. · Öko-Steuer Adótanácsadó Kft. · Armin Ölke<br />
· OKIN Hungary Gépgyártó Kft. · Oppenheim Ügyvédi Iroda · Ost - <strong>und</strong> Mitteleuropa Verein e. V. · OTP Travel Kft. · Otto Bock Hungária Kft. · OTTO Central Europe Kft. · Otto Fuchs Metallwerke · OVENTROP Magyarország Kft. ·<br />
P+M Polimer Kémia Kft. · P. Dussmann Kft. · PALOTAKER KFT. · Pana Textil GmbH · Panalpina Magyarország Kft. · Pannon-Quality Menedzsment Tanácsadó Kft. · Papyrus Hungária Zrt. · PARRAGH Kereskedelmi és Holding Zrt. ·<br />
Penny Market Kft. · Pepperl+Fuchs Fém- és Műanyagtechnikai Kft. · PERI Zsalukölcsönző, Értékesítő és Technológiai Szolg. Kft. · Petschl Transporte Hungaria Kft. · PEX Hungária Ipari Bt. · Pfenning Kft. · PHARMANOVA Zrt. ·<br />
Phoenix Mecano Kecskemét Kft. · Phoenix Pharma Zrt. · Pirex´98 Kft. · Pohlen-Dach Hungária Bt. · Poppe & Potthoff Hungária Bt. · Porsche Hungária Kft. · POT Zrt. Pécsi Beruházó és Technológiafejlesztési Zrt. · Präzi-Flachstahl<br />
AG · Praktiker Építési- és Barkácspiacok Magyarország Kft. · PREC-CAST Öntödei Kft. · Precíziós Méréstechnika Kft. · PricewaterhouseCoopers Kft. · Professional Publishing Hungary Kft. · Profi-Bagger Épitőipari Gépkereskedelmi<br />
Kft. · Profilplast Műanyagtermék Gyártó Kft. · ProfiPower Kft. · PROGAS GmbH & Co. KG · Protan Informatikai Biztonsági Tanácsadó Zrt. · Protektorwerk Florenz Maisch GmbH & Co. KG. · Protektorwerk Hungaria Kft. · Proudfoot<br />
Consulting Kft. · PROVERTHA Electronic Components Zrt. · PSP Siklóssy & Partner Vezetői Tanácsadó Kft. · puren GmbH · Pylon-94 Gép-és Acélszerkezetgyártó Kft. · Qualysoft Informatikai Zrt. · Quelle Kereskedelmi Betéti Társaság<br />
· R70 Invest Budapest Kft. · RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. · Radnóczy & Mészáros NÖRR STIEFENHOFER LUTZ · RAFI Hungaria Kft. · RAFI GmbH & Co. KG · Raiffeisen Bank Zrt. · Rampf Formen Bt. · ratiopharm Hungária Kft.<br />
· Reflex Übersetzungsbüro · REGA-Metall Fémfeldolgozó Kft. · REHAU Kft. · REM-FWS Kft. · Remondis Data Office Kft. · Réti, Antall & Madl Rechtsanwaltskanzlei in Zusammenarbeit mit PWC · Rhenus Kft. · Rhenus Archico Kft. ·<br />
Richard Fritz Műanyag és Gumi Autóalkatrészeket Gyártó Kft. · Rieger Behälterbau GmbH · RISS & Partners Kft. Humánpolitikai Tanácsadó · RITZ Mérőtranszformátor Kft. · Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó<br />
Konjunkturbericht<br />
Unsicherheit belastet<br />
Unternehmen<br />
15 Jahre DUIHK<br />
Rückblick auf die<br />
Gründung am 7. Mai 1993<br />
Weiterbildung<br />
Bildungspartnerschaften<br />
für den Erfolg
BÜCHL HUNGARIA Kft. bietet <strong>Die</strong>nstleistungen in allen Bereichen<br />
der Abfallentsorgung für Gewerbe, <strong>Industrie</strong>, Handel <strong>und</strong> Kommunen.<br />
Innerbetriebliche Logistik ab Arbeitsplatz<br />
Transport von gefährlichen <strong>und</strong> nicht gefährlichen festen <strong>und</strong> flüssigen Abfällen<br />
Transport, Umschlag <strong>und</strong> Verwertung von Metallabfällen <strong>und</strong> –spänen<br />
Sachgemäße Sortierung diverser Verpackungsmaterialien, Aufbereitung <strong>und</strong> Verwertung<br />
von Papier, Kunststoff, Holz, usw.<br />
Behandlung von <strong>Industrie</strong>abwässern, z. B. Emulsionen, Waschlaugen. Das Wasser kann tech-<br />
nologisch wiederverwendet oder als gereinigtes Abwasser entsorgt werden. Das gewonnene<br />
Ölkonzentrat lässt sich aufgr<strong>und</strong> des hohen Heizwertes energetisch verwerten.<br />
Akten- <strong>und</strong> Datenvernichtung in einem geschlossenen System<br />
K<strong>und</strong>enberatung <strong>und</strong> Entwicklung von Entsorgungskonzepten<br />
Optimierung von Ökologie <strong>und</strong> Ökonomie<br />
EBS Produktion durch Zerkleinerungstechnik<br />
Metallspäne <strong>und</strong> Schlamm Brikettierung<br />
Zertifiziert nach DIN EN ISO 9001:2001, nach DIN EN ISO 14001:1997 <strong>und</strong> dem EMAS II.<br />
<strong>Die</strong> BÜCHL HUNGARIA Gesellschaft für Umweltschutz <strong>Die</strong>nstleistungen GmbH betreibt eine mo-<br />
derne Emulsionsspaltanlage in Ungarn.<br />
Unsere jahrelange Erfahrung <strong>und</strong> unser Know-How im Bereich von Umweltdienstleistungen bieten<br />
höchstes Maß an Entsorgungssicherheit.<br />
Unsere Partner sind zufrieden!<br />
Geben auch Sie uns eine Möglichkeit, Ihr Partner zu werden!<br />
Kontakt:<br />
BÜCHL HUNGARIA<br />
Gesellschaft für<br />
Umweltschutz<br />
<strong>Die</strong>nstleistungen GmbH<br />
Gyôr<br />
Ipari Park<br />
HU-9027 Gyôr,<br />
Csörgôfa sor 8.<br />
Tel.: +36-96-516-620<br />
Fax: +36-96-516-622<br />
info@buechl.hu<br />
www.buechl.hu
In wenigen Wochen begeht unsere Kammer den 15. Jahrestag ihrer Gründung. Am 8.<br />
Mai 1993 gründeten 47 Unternehmen <strong>und</strong> Institutionen die DUIHK <strong>und</strong> setzten damit<br />
eine Tradition der bilateralen Zusammenarbeit fort, die 1920 mit der Schaffung der<br />
<strong>Deutsch</strong>-<strong>Ungarische</strong>n <strong>Handelskammer</strong> begonnen hatte. Heute ist die DUIHK mit etwa<br />
900 Mitgliedern die größte bilaterale Wirtschaftsorganisation in Ungarn, respektiertes<br />
Mitglied im weltweiten Netz von 120 deutschen Auslandshandelskammern <strong>und</strong> erfolgreicher<br />
<strong>Die</strong>nstleister <strong>und</strong> Berater für Firmen beider Länder.<br />
Mit ihrer Arbeit begleitete die DUIHK bzw. ihr unmittelbarer Vorläufer, das Delegiertenbüro<br />
der <strong>Deutsch</strong>en Wirtschaft, nahezu zwei Jahrzehnte einer äußerst dynamischen Entwicklung<br />
der Zusammenarbeit. Heute stehen Umfang <strong>und</strong> Qualität der deutsch-ungarischen<br />
Wirtschaftsbeziehungen auf einem beispielhaften Niveau, nicht nur im Außenhandel, sondern<br />
auch bei Investitionen oder in Forschung <strong>und</strong> Entwicklung. <strong>Die</strong> vorliegende Ausgabe<br />
bietet quasi eine Bestandsaufnahme dieser Beziehungen, nicht nur aus volkswirtschaftlicher<br />
Sicht, sondern auch am Beispiel erfolgreicher Unternehmen.<br />
Zugleich stellen wir die jüngste Konjunkturumfra-<br />
ge der DUIHK vor. Sie belegt, dass die Unternehmen<br />
sich in vielen Fragen kritischer zu den konjunkturellen<br />
Aussichten, aber auch zum Investitionsklima in Ungarn<br />
äußern als noch vor einem Jahr. <strong>Die</strong> Ursachen dafür sind<br />
vielfältig, Kernfragen der aktuellen wirtschaftspolitischen<br />
Diskussionen fasst einer unserer Beiträge zusammen.<br />
Im vergangenen Jahr haben deutsche Unternehmen<br />
erneut für fast 600 Millionen Euro neue Beteiligungen in<br />
Ungarn erworben – durch neu gegründete Unternehmen<br />
oder die Beteiligung an bestehenden ungarischen<br />
Firmen. Hinzu kommen umfangreiche Erweiterungsinvestitionen<br />
der bereits in Ungarn tätigen deutschen<br />
Unternehmen. <strong>Die</strong>se Zahlen belegen, dass das F<strong>und</strong>ament<br />
der Zusammenarbeit breit <strong>und</strong> stabil ist <strong>und</strong> auch<br />
in Zeiten konjunktureller Schwankungen Bestand hat.<br />
Damit dies auch langfristig so bleibt, sind jedoch rasch<br />
verlässliche Rahmenbedingungen für die Wirtschaft zu<br />
schaffen. Nur dann verfügen die Unternehmen über die<br />
notwendige Planungssicherheit für Investitionen, die<br />
Voraussetzung für Wohlstand <strong>und</strong> Beschäftigung sind.<br />
Gabriel A. Brennauer<br />
Geschäftsführender Vorstand<br />
ügyvezetô elnökségi tag<br />
Editorial<br />
Kamaránk néhány hét múlva ünnepli<br />
alapításának 15. évfordulóját: 1993.<br />
május 8-án 47 vállalat és szervezet alapította<br />
meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi<br />
Kamarát. Ezzel folytatódott a kétoldalú<br />
együttműködés hagyománya, amely 1920-ban<br />
a Német-Magyar kereskedelmi Kamara létrehozásával<br />
vette kezdetét. Mintegy 900 tagjával a<br />
DUIHK ma a legnagyobb kétoldalú gazdasági<br />
szerveződés Magyarországon, egyben pedig tisztelettel<br />
övezett tagja a 120 német külkereskedelmi<br />
kamara az egész világra kiterjedő hálózatának,<br />
valamint szolgáltatásaival és tanácsaival sikeresen<br />
szolgálja mindkét ország vállalatait.<br />
A DUIHK illetve közvetlen elődje, a Német<br />
Gazdasági Képviseleti Iroda kíséri közel két évtizede a két ország együttműködésének<br />
rendkívül dinamikus fejlődését. A német-magyar gazdasági kapcsolatok napjainkra<br />
mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben példamutató szintet értek el, nem pusztán<br />
a külkereskedelem, hanem a beruházások, vagy a kutatás és fejlesztés területén is.<br />
Folyóiratunk jelen kiadása egyfajta pillanatképpel szolgál ezen kapcsolatokról, és nem<br />
csupán nemzetgazdasági szemszögből, hanem sikeres vállalatok példájával is.<br />
Kamarai folyóiratunk jelen kiadásával egyidejűleg mutatjuk be a DUIHK legújabb konjunktúra-jelentését<br />
is, amely azt bizonyítja, hogy a vállalatok számos kérdésben kritikusabban<br />
vélekednek a gazdasági konjunktúra kilátásairól, de a magyarországi beruházási környezetről<br />
is, mint egy évvel korábban. Ennek a legkülönbözőbb okai vannak, így a jelenleg<br />
folyó gazdaságpolitikai vita alapvető kérdéseit egy önálló cikkben foglaljuk össze.<br />
Az elmúlt év során közel 600 millió euró értékben szereztek érdekeltségeket német<br />
vállalatok Magyarországon – új alapítású társaságok formájában, vagy tulajdonszerzéssel<br />
a már működő vállalatokban. Ezt tetézik a Magyarországon már jelen lévő német vállalatok<br />
bővítését szolgáló beruházások is. A fenti számok igazolják, hogy az együttműködés<br />
széles és stabil alapokon nyugszik, valamint a konjunktúra ingadozásának időszakában<br />
is fennáll. Annak érdekében azonban, hogy ez hosszú távon is így maradjon, gyorsan<br />
kell megteremteni a megbízható keretfeltételeket a gazdaságnak, mert csak ebben<br />
az esetben rendelkeznek a vállalatok a beruházások tervezéséhez szükséges biztonsággal,<br />
amely feltétele a jólétnek és a foglalkoztatásnak.<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
3
Inhalt<br />
<strong>Deutsch</strong>-ungarische<br />
Wirtschaftsbeziehungen<br />
<strong>Die</strong> deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen<br />
haben seit 1990 eine eindrucksvolle<br />
Entwicklung genommen.<br />
Sowohl der Umfang als auch die Qualität<br />
der Beziehungen haben einen für beide<br />
Länder bemerkenswerten Stand erreicht:<br />
der Außenhandelsumsatz hat sich seit<br />
1990 fast versechsfacht, tausende deutsche<br />
Unternehmen in Ungarn tragen zu<br />
Wohlstand <strong>und</strong> Beschäftigung bei.<br />
Impressum<br />
Wirtschaft in Ungarn<br />
Német-Magyar Gazdaság<br />
Das Magazin der DUIHK<br />
Erscheinungsweise: zweimonatlich<br />
Herausgeber:<br />
<strong>Deutsch</strong>-<strong>Ungarische</strong> <strong>Industrie</strong>-<br />
<strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong><br />
Geschäftsführender Vorstand:<br />
Gabriel A. Brennauer<br />
Lövôház utca 30, H-1024 Budapest<br />
Telefon: 0036/1/3457 600,<br />
E-Mail: magazin@ahkungarn.hu<br />
Chefredaktion:<br />
Tamás Kelemen<br />
Anzeigenberatung:<br />
Tímea Kovács<br />
Übersetzungen:<br />
Attila Till<br />
Jahresabonnement: 60 Euro.<br />
Probeexemplare gibt es auf Wunsch gratis.<br />
Design: Auth Design<br />
Layout: Balázs Horváth<br />
Druck: Mester Nyomda, Budapest<br />
Auflage: 5000 Exemplare<br />
Copyright: DUIHK Budapest, Ungarn<br />
ISSN: 1588-8932<br />
16<br />
4 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
6<br />
19<br />
21<br />
24<br />
Investitionen basieren auf Vertrauen<br />
<strong>Die</strong> Nachrichten der letzten Wochen haben nicht dazu beigetragen, den Unternehmen<br />
in Ungarn mehr Gewissheit über den künftigen Kurs der Wirtschaft <strong>und</strong> der Wirtschaftspolitik<br />
zu geben. <strong>Die</strong> Hiobsbotschaften von den internationalen Finanzmärkten<br />
verdüstern die Aussichten für die Weltwirtschaft, der Finanzminister musste seine<br />
Wachstumsprognosen nach unten korrigieren, notwendige Reformen stocken. <strong>Die</strong><br />
Unternehmen erwarten jedoch von der Wirtschaftspolitik vor allem eine konsistente<br />
<strong>und</strong> verlässliche Strategie für die Zukunft.<br />
6 Erfolgreich <strong>und</strong> beispielhaft<br />
10 Unsicherheit belastet Unternehmen<br />
12 Tradition im Interesse der Wirtschaft<br />
16 Wirtschaft & Politik<br />
16 Investitionen basieren auf Vertrauen<br />
22<br />
Fokus<br />
Branchen <strong>und</strong> Märkte<br />
19 Clustermarkt noch in den Kinderschuhen<br />
Management<br />
21 Erfolgreiche Partnerschaften<br />
Recht & Tipps<br />
22 Eingegrenzte Windenergie<br />
23 Geschäftsgeheimnis im Vergabeverfahren?<br />
DUIHK intern<br />
24 Keinen Appetit auf radikale Reformen<br />
25 Firmennachrichten<br />
26 <strong>Die</strong> DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder<br />
46 Termine <strong>und</strong> Publikationen<br />
6
Clusterpolitik in Ungarn<br />
„Cluster“ ist heute ein oft bemühter Begriff<br />
der Wirtschaftspolitik <strong>und</strong> des Marketing,<br />
obwohl zum Teil stark divergierende Vorstellungen<br />
darüber existieren. Eine Studie<br />
der Management & Controlling Service<br />
Kft. (MCS) hilft jetzt, ein einheitliches<br />
Akkreditierungssystem zu etablieren. Im<br />
europäischen Vergleich hat Ungarns Clusterlandschaft<br />
jedoch noch deutlich Entwicklungspotential.<br />
Eingegrenzte Windenergie<br />
Neues Regelwerk für erneuerbare Energie<br />
in Ungarn: zum 1.1.2008 sind in Ungarn<br />
Bestimmungen eines neuen Elektrizitätsgesetzes<br />
sowie einer darauf aufbauenden<br />
Rechtsverordnung in Kraft getreten, welche<br />
das System der<br />
Einspeisegebühren für<br />
22<br />
Strom aus erneuerbaren<br />
Energiequellen<br />
auf eine neue Gr<strong>und</strong>lage<br />
stellen..<br />
27 Fókusz<br />
36<br />
19<br />
27 Hagyomány a gazdaság szolgálatában<br />
30 Német-magyar gazdasági kapcsolatok<br />
34 Megterhelô bizonytalanság<br />
33 Ágazatok és piacok<br />
33 A klaszterpolitika még gyerekcipôben jár<br />
Gazdaság és politika<br />
36 A beruházások bizalmon alapulnak<br />
37 weltwärts – Irány a világ<br />
39 Jog és Adók<br />
39 Hogyan számoljuk el a szélenergiát?<br />
40 Management<br />
40 Közös programok a siker jegyében<br />
42 Turizmus és vásárok<br />
42 Átélni a történelmet<br />
44 Hannoveri vásár<br />
45 AUTOMATICA • IFAT 2008 • interpack2008<br />
PCIM Europe • Sensor+Test<br />
Átélni a történelmet<br />
A „Kastélyok, parkok és kertek – romantikus<br />
Németország“ elnevezésû tematikus<br />
év folyamán a Német Turisztikai<br />
Központ (DZT) 2008-ban is következetesen<br />
folytatja kulturális offenzíváját<br />
Németország mint célország érdekében<br />
egy világméretű marketing keretében.<br />
Impresszum<br />
Wirtschaft in Ungarn<br />
Német-Magyar Gazdaság<br />
A DUIHK magazinja<br />
Megjelenés kéthavonta<br />
Kiadó:<br />
Német-Magyar Ipari<br />
és Kereskedelmi Kamara<br />
Az elnökség ügyvezetô tagja:<br />
Gabriel A. Brennauer<br />
H-1024 Budapest, Lövôház utca 30.<br />
Telefon: 06-1/345 7600,<br />
E-Mail: magazin@ahkungarn.hu<br />
Fôszerkesztô:<br />
Kelemen Tamás<br />
Hirdetések:<br />
Kovács Tímea<br />
Fordítás:<br />
Till Attila<br />
Inhalt<br />
42<br />
Lapterv: Auth Design<br />
Grafikai munka: Horváth Balázs<br />
Nyomda: Mester Nyomda Kft.<br />
Éves elôfizetés: 60 euro<br />
Ingyenes bemutató pédányt<br />
kérésre küldünk.<br />
Példányszám: 5000<br />
Copyright: DUIHK Budapest<br />
ISSN 1588-8932<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
5
Inhalt Fokus<br />
<strong>Deutsch</strong>-ungarische Wirtschaftsbeziehungen<br />
Erfolgreich <strong>und</strong><br />
beispielhaft<br />
<strong>Die</strong> deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen haben seit 1990 eine eindrucksvolle<br />
Entwicklung genommen. Sowohl der Umfang als auch die Qualität<br />
der Beziehungen haben einen für beide Länder bemerkenswerten Stand<br />
erreicht: der Außenhandelsumsatz hat sich seit 1990 fast versechsfacht, tausende<br />
deutsche Unternehmen in Ungarn tragen zu Wohlstand <strong>und</strong> Beschäftigung<br />
bei, <strong>und</strong> gegenseitige Besuche von Politikern <strong>und</strong> Wirtschaftsexperten sind<br />
heute alltägliche Selbstverständlichkeit.<br />
<strong>Die</strong> gegenseitigen Warenlieferungen<br />
verdeutlichen die Dynamik<br />
der Entwicklung vielleicht<br />
am augenscheinlichsten. Für den ungarischen<br />
Außenhandel ist <strong>Deutsch</strong>land seit<br />
vielen Jahren der mit Abstand wichtigste<br />
Absatz- <strong>und</strong> Beschaffungsmarkt. Nahezu<br />
30% des Umsatzes werden mit deutschen<br />
Partnern abgewickelt, das entspricht etwa<br />
Ungarns Handel mit allen anderen 14<br />
„alten“ EU-Ländern zusammen.<br />
Aber auch aus deutscher Sicht ist der<br />
Handel mit Ungarn keine Marginalie.<br />
Das vergleichsweise kleine Land hat sich<br />
6 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
2007 in der Rangliste der Lieferländer<br />
deutscher K<strong>und</strong>en um gleich zwei Plätze<br />
auf Rang 15 nach oben gearbeitet,<br />
<strong>und</strong> dort steht es auch als Absatzmarkt<br />
für deutsche Waren. Damit ist das Land<br />
an der Donau für den deutschen Außenhandel<br />
etwa genauso wichtig wie Schweden<br />
oder wie die zweitgrößte Wirtschaftsmacht<br />
der Welt, Japan. Der Anteil<br />
Ungarns am deutschen Außenhandel<br />
stieg 2007 auf über 2% - das ist etwa<br />
dreimal so viel wie noch Anfang der 90er<br />
Jahre. Nicht unerwähnt bleiben darf<br />
dabei, dass der bilaterale Handel weitge-<br />
hend ausgeglichen ist <strong>und</strong> in den vergangen<br />
Jahren sogar meist ein leichtes Plus<br />
für Ungarn zeigt.<br />
Alle wollen in den Osten<br />
Ungarn fügt sich damit in die generelle<br />
Ostausrichtung des deutschen Außenhandels<br />
ein. Heute wickeln deutsche Firmen<br />
r<strong>und</strong> ein Sechstel ihres gesamten<br />
Außenhandels mit den Ländern Osteuropas<br />
ab – ihr Anteil hat sich damit seit<br />
1990 verdoppelt.<br />
Aber auch für Ungarn wird der Wirtschaftsraum<br />
Osteuropa immer wichtiger.<br />
Der Außenhandel mit den Ländern<br />
der Region wuchs auch 2007 überdurchschnittlich<br />
stark. Heute nehmen allein die<br />
neuen EU-Beitrittsländer ein Fünftel aller<br />
ungarischen Ausfuhren ab. 2003, dem<br />
letzten Jahr vor der EU-Erweiterung, war<br />
es gerade einmal ein Zehntel.<br />
Parallel dazu mussten die Länder der<br />
„alten EU“ schrittweise Marktanteile<br />
abgeben – trotz teilweise beachtlicher<br />
Zuwachsraten von 10% oder mehr. So<br />
sank der Anteil der EU15 an den ungarischen<br />
Einfuhren 2007 auf knapp 56%<br />
- noch vor vier Jahren lag dieser Wert bei<br />
67%. Noch stärker war der Rückgang bei<br />
den Ausfuhren, wo der Anteil der EU15<br />
um fast 15 Prozentpunkte zurückfiel.<br />
<strong>Deutsch</strong>land war dabei jedoch weniger<br />
betroffen als die anderen Länder Westeuropas.<br />
Zwar musste auch <strong>Deutsch</strong>land<br />
Marktanteile abgeben, die Verluste waren<br />
jedoch deutlich geringer <strong>und</strong> änderten<br />
nichts an der dominierenden Rolle<br />
<strong>Deutsch</strong>lands unter den Handelspartnern<br />
Ungarns. Österreich beispielsweise musste<br />
im gleichen Zeitraum nahezu eine Halbierung<br />
seines Anteils am ungarischen<br />
Warenverkehr hinnehmen.<br />
<strong>Deutsch</strong>e Investoren: von<br />
Anfang an dabei<br />
Einen wesentlichen Schub erhielten die<br />
Wirtschaftsbeziehungen zwischen deutschen<br />
<strong>und</strong> ungarischen Partnern durch die
Globalisierung der Produktionsprozesse<br />
<strong>und</strong> die zunehmende internationale Kapitalverflechtung.<br />
Zahl <strong>und</strong> Umfang der<br />
deutschen Investitionen in Ungarn wuchsen<br />
seit der ersten Hälfte der 1990-er Jahre<br />
stetig an, heute stammen fast 30% aller ausländischen<br />
Direktinvestitionen in Ungarn<br />
aus <strong>Deutsch</strong>land, insgesamt r<strong>und</strong> 15 Milliarden<br />
Euro. Das ist mehr als das Volumen<br />
aller Investitionen aus Österreich, dem Vereinigten<br />
Königreich, den USA <strong>und</strong> Frankreich<br />
zusammen.<br />
Branchenstruktur der <strong>Deutsch</strong>en Investitionen<br />
22.4<br />
10.1<br />
37.6<br />
29.9<br />
26.7<br />
10.9<br />
33.2<br />
29.3<br />
30.0<br />
11.9<br />
30.5<br />
27.7<br />
29.6<br />
13.5<br />
29.6<br />
27.3<br />
30.4<br />
14.0<br />
28.8<br />
26.8<br />
NichtEU<br />
NM12<br />
Ungarn war seit Anfang der 90-er Jahre<br />
eines der beliebtesten Ziele ausländischer<br />
Investoren in Mittel- <strong>und</strong> Osteuropa.<br />
Neben den vorteilhaften wirtschaftlichen<br />
Rahmenbedingungen war dies auch ein<br />
Ergebnis früher Reformschritte.<br />
Ungarn erlaubt 1972 erstmals Gemeinschaftsunternehmen<br />
mit westlichen Firmen<br />
– bis dahin unvorstellbar in einem sozialistischen<br />
Land. Einer der Pioniere auf diesem<br />
Gebiet war die deutsche Firma Siemens,<br />
die 1974 als erste ausländische Firma<br />
Import Export<br />
Quelle: KSH EU14 = EU15 ohne <strong>Deutsch</strong>land NM12 = EU-Beitrittsstaaten 2004+2007<br />
Rückblick: <strong>Deutsch</strong>lanDs Gewicht im unGaRischen aussenhanDel<br />
EU14<br />
DE<br />
2003 2004 2005 2006 2007 2003 2004 2005 2006 2007<br />
Bis zum 1. Weltkrieg wurden etwa drei Viertel des ungarischen Außenhandels quasi<br />
„innergemeinschaftlich“ abgewickelt, also innerhalb österreichischen-ungarischen Monarchie.<br />
Allerdings gelangte ein Teil dieser Waren über österreichische Firmen auch zu Käufern<br />
in Drittländern. Unter den externen Partnern war schon damals <strong>Deutsch</strong>land der<br />
Wichtigste, noch vor Großbritannien, Rumänien <strong>und</strong> Italien.<br />
Auch nach der Auflösung der Monarchie dominierten vor allem Beziehungen mit<br />
Österreich <strong>und</strong> der Tschechoslowakei, an dritter Stelle rangierte <strong>Deutsch</strong>land. Gegen Ende<br />
der 1930-er Jahre <strong>und</strong> vor allem während des zweiten Weltkriegs war Ungarn gezwungen,<br />
sich wirtschaftlich äußerst massiv auf <strong>Deutsch</strong>land zu konzentrieren – gut die Hälfte des<br />
Außenhandels wurden gegen Ende des Krieges mit dem <strong>Deutsch</strong>en Reich abgewickelt.<br />
Auch nach dem Krieg erzwangen äußere Umstände eine Neuorientierung der Außenwirtschaft,<br />
diesmal auf die Sowjetunion. Anfang der 1970-er Jahre erreichte deren Anteil<br />
an den ungarischen Ein- <strong>und</strong> Ausfuhren etwa ein Drittel, bis zum Ende der 1980-er Jahre<br />
ging er dann auf etwa ein Viertel zurück. Das damals noch geteilte <strong>Deutsch</strong>land war aber<br />
auch zu Zeiten der Planwirtschaft de facto der zweitwichtigste Handelspartner Ungarns.<br />
Anfang der 1970-er Jahre dominierte dabei noch die DDR mit einem Anteil von r<strong>und</strong><br />
10%, die B<strong>und</strong>esrepublik kam nur auf die Hälfte dieses Wertes. Bis zum Ende der 1980-er<br />
Jahre kehrte sich allerdings dieses Verhältnis um: 1989 entfielen auf die DDR noch etwa<br />
6%, auf die B<strong>und</strong>esrepublik hingegen etwa 14% des Warenverkehrs.<br />
Wenig bekannt ist übrigens die Tatsache, dass sich die DDR schon zu Planwirtschaftszeiten<br />
einen großen Teil ihrer Lieferungen an Ungarn in harter Währung bezahlen ließ. 1989<br />
musste Ungarn für 16% aller aus der DDR bezogenen Waren mit Dollar zahlen, umgekehrt<br />
machte aber die DDR für gerade einmal 2% ihrer Importe aus Ungarn Devisen locker.<br />
15.8<br />
10.5<br />
39.7<br />
33.9<br />
16.9<br />
12.4<br />
39.2<br />
31.6<br />
19.2<br />
15.3<br />
35.4<br />
30.1<br />
20.9<br />
17.8<br />
31.8<br />
29.5<br />
21.2<br />
19.7<br />
30.8<br />
28.3<br />
Fokus<br />
in Ungarn das Gemeinschaftsunternehmen<br />
Sicontact gründete. Bis Ende der 80-er Jahre<br />
blieb jedoch ausländisches Engagement<br />
eher unbedeutend. Bis Ende 1988 entstanden<br />
gerade einmal 140 Firmen, die Summe<br />
des investierten Kapitals erreichte heute<br />
bescheiden anmutende 400 Mio. US-Dollar.<br />
Noch vor der politischen Wende, im<br />
Jahre 1988 wurden jedoch auch rein ausländische<br />
Firmen zugelassen <strong>und</strong> damit ein<br />
neues Kapitel der (Re-)Integration Ungarns<br />
in die Weltwirtschaft aufgeschlagen.<br />
<strong>Die</strong> Motive der deutschen Investoren sind<br />
vielfältig. Zum einen kann durch Standorte<br />
in Ungarn die Rentabilität <strong>und</strong> damit<br />
die internationale Wettbewerbsfähigkeit des<br />
Gesamtunternehmens verbessert werden<br />
– vorausgesetzt, das Verhältnis von Kosten<br />
<strong>und</strong> Ergebnis stimmt. Ein zweites wichtiges<br />
Motiv ist die Erschließung solcher neuen<br />
Märkte (in Ungarn selbst oder in der Region),<br />
die eine Präsenz in Nähe der K<strong>und</strong>en<br />
erfordert. Und schließlich können mit der<br />
Wahl von Standorten im Ausland auch<br />
Risiken – ökonomische, politische oder<br />
natürliche – minimiert werden.<br />
Heute gibt es in Ungarn schätzungsweise<br />
4.000 aktive Unternehmen mit<br />
deutscher Beteiligung, die mit ihren Produktions-<br />
<strong>und</strong> <strong>Die</strong>nstleistungsstätten<br />
direkt <strong>und</strong> indirekt annähernd 300.000<br />
Arbeitsplätze in Ungarn sichern, zugleich<br />
aber auch ihre eigene internationale Wettbewerbsfähigkeit<br />
stärken.<br />
Besonders stark haben sich deutsche<br />
Firmen in den vergangenen eineinhalb<br />
Jahrzehnten im ungarischen Fahrzeugbau<br />
<strong>und</strong> der chemischen <strong>Industrie</strong> engagiert,<br />
ebenso aber auch im Maschinenbau, im<br />
Handel, bei der Energieversorgung oder<br />
im Bereich Banken <strong>und</strong> Versicherungen.<br />
<strong>Deutsch</strong>e Unternehmen gehören dabei<br />
heute in Ungarn vielfach zu den führenden<br />
Akteuren ihrer Branche. So entstand<br />
z.B. in Győr mit der Audi Hungaria<br />
Motor Kft. das weltweit größte Motoren-<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
7
Fokus<br />
werk des Volkswagen-Konzerns. <strong>Die</strong> Energieversorger<br />
Eon, RWE <strong>und</strong> EnBW sind<br />
maßgeblich an der Energieversorgung des<br />
Landes beteiligt, <strong>und</strong> zahlreiche deutsche<br />
Handelsketten sind erfolgreich im ungarischen<br />
Einzelhandel tätig.<br />
<strong>Die</strong>s spiegelt sich auch in der Branchenstruktur<br />
der deutschen Investitionen<br />
in Ungarn wider. <strong>Die</strong> dominierenden<br />
Wirtschaftszweige für deutsche Investoren<br />
sind der Fahrzeugbau, die Telekommunikation<br />
<strong>und</strong> der Handel. Besonders wichtig:<br />
es sind nicht nur „die Großen“, die<br />
nach Ungarn kommen, sondern der Zahl<br />
nach vor allem mittelständische Unternehmen.<br />
Von den mehreren Tausend ungarischen<br />
Firmen mit deutscher Beteiligung<br />
sind nur die wenigsten große Konzerne. Im<br />
Bereich Automotive haben sich z.B. nicht<br />
nur Audi mit einer Investitionssumme<br />
von bisher mehr als 3,3 Mrd. Euro angesiedelt,<br />
sondern auch unzählige deutsche<br />
Zulieferer. Neben Kostenvorteilen <strong>und</strong><br />
der Nähe zu großen K<strong>und</strong>en, also Fahrzeug-<br />
<strong>und</strong> Motorenbauern in Ungarn <strong>und</strong><br />
nahegelegenen Ländern wie Österreich,<br />
der Slowakei oder Tschechien spielen dabei<br />
sicher auch jahrzehntelange Erfahrungen<br />
Ungarns im Automobilbau eine Rolle.<br />
Mit einer Jahresproduktion von ca.<br />
12.000 Autobussen gehörte z.B. die Firma<br />
Ikarus vor der Wende zu den größten<br />
Herstellern der Welt, <strong>und</strong> die Firma Rába<br />
in Győr blickt auf eine gut 100 Jahre alte<br />
Tradition im Fahrzeugbau zurück. So wurden<br />
z.B. schon seit Ende der 1960-er Jahre<br />
<strong>Die</strong>selmotoren in Kooperation mit der<br />
deutschen Firma MAN hergestellt.<br />
<strong>Deutsch</strong>e Investitionen:<br />
strategisch orientiert<br />
Eine Besonderheit der deutschen Unternehmen<br />
in Ungarn ist mit Sicherheit die<br />
langfristige Ausrichtung ihres Engagements.<br />
<strong>Die</strong>s lässt sich am ehesten an der<br />
hohen Investitionsquote der deutschen<br />
Firmen ablesen. Der Anteil der Gewinne,<br />
die nicht an das Mutterunternehmen ausgeschüttet,<br />
sondern in Ungarn wieder in<br />
neue Anlagen investiert werden, ist unter<br />
den deutschen Firmen nämlich überdurchschnittlich<br />
hoch. Seit 1999 entfiel etwa die<br />
Hälfte dieser „Reinvestitionen“ in Ungarn<br />
auf deutsche Unternehmen.<br />
Dass sich deutsche Investoren nicht in<br />
erster Linie von kurzfristigen Motiven leiten<br />
lassen, wird auch dadurch belegt, dass<br />
sie trotz eines schwieriger gewordenen<br />
wirtschaftlichen Umfeldes auch in den<br />
vergangenen 2-3 Jahren aktiv in Ungarn<br />
investert haben. Allein zwischen 2005<br />
2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
<strong>und</strong> 2007 brachten deutsche Firmen zwei<br />
Milliarden Euro frisches Beteiligungskapital<br />
ins Land, hinzu kommen noch die<br />
umfangreichen Investitionen der bereits<br />
hier ansässigen Unternehmen.<br />
Dabei ist Ungarn längst nicht mehr<br />
die verlängerte Werkbank deutscher Konzerne.<br />
Insbesondere im produzierenden<br />
Gewerbe haben viele deutsche Firmen<br />
Teile ihrer Fertigung in Ungarn angesiedelt,<br />
die dort produzierten Güter wiederum<br />
werden zum einem großen Teil wieder<br />
nach <strong>Deutsch</strong>land geliefert <strong>und</strong> gehen<br />
dort in die Weiterverarbeitung ein. Umge-<br />
Ungarn war seit Anfang der 90-er Jahre<br />
eines der beliebtesten Ziele ausländischer<br />
Investoren in Mittel- <strong>und</strong> Osteuropa<br />
kehrt basiert die Produktion vieler deutscher<br />
Töchter in Ungarn auf Komponenten,<br />
die von anderen Standorten des<br />
Unternehmens geliefert werden. Damit<br />
sind die ungarischen Standorte wichtige<br />
Bestandteile vertikaler Produktionsabläufe<br />
<strong>und</strong> haben eine enorme Bedeutung für<br />
den Gesamterfolg des Unternehmens.<br />
Viel High-Tech, wenig Paprika<br />
Zugleich beeinflusst diese Form der<br />
Arbeitsteilung auch Umfang <strong>und</strong> Qualität<br />
des bilateralen Handels ganz wesentlich.<br />
Dessen Warenstruktur wird heute vor allem<br />
von technologisch hochwertigen Gütern<br />
geprägt – in beiden Richtungen. Besonders<br />
deutlich wird dies am Beispiel der Automobilindustrie.<br />
Kraftwagen <strong>und</strong> Kraftwagenteile<br />
machten im vergangenen Jahr 29%<br />
der deutschen Einfuhren aus Ungarn aus,<br />
zugleich aber auch 26% der deutschen Lieferungen<br />
nach Ungarn. Während jedoch<br />
bei den deutschen Importen mit 20% (fertige)<br />
Motoren dominierten, bestanden die<br />
deutschen Lieferungen zum überwiegenden<br />
Teil aus Motoren-Komponenten.<br />
Insgesamt machen Maschinen, Geräte<br />
<strong>und</strong> Fahrzeuge heute 68% aller deutschen<br />
Einfuhren aus Ungarn aus, darunter entfallen<br />
allein 28% auf elektrische <strong>und</strong> elektronische<br />
Geräte <strong>und</strong> Anlagen <strong>und</strong> 10%<br />
auf klassische Maschinenbauprodukte.<br />
Im vergangenen Jahr kaufte <strong>Deutsch</strong>land<br />
von Ungarn z.B. für etwa 2,5 Mrd. Euro<br />
Erzeugnisse der Nachrichten- <strong>und</strong> Computertechnik<br />
– vier mal so viel, wie für<br />
ungarische Agrarprodukte <strong>und</strong> Lebensmittel<br />
ausgegeben wurde.<br />
Bei den deutschen Ausfuhren nach Ungarn<br />
spielen neben dem Fahrzeugbau (26%),<br />
Erzeugnissen der Elektrotechnik/Elektro-<br />
nik bzw. des Gerätebaus (18%) <strong>und</strong> dem<br />
klassischen Maschinenbau (14%) auch chemische<br />
Produkte (12%) eine große Rolle.<br />
Mehr als Wirtschaftspartner: Gesellschaftliches<br />
Engagement<br />
<strong>Deutsch</strong>e Investoren tragen heute maßgeblich<br />
zu Wachstum <strong>und</strong> Export, zu<br />
Investitionen <strong>und</strong> Beschäftigung <strong>und</strong><br />
damit zum Wohlstand in Ungarn bei. Sie<br />
fördern aber ebenso auch den internationalen<br />
Austausch von Wissen <strong>und</strong> Erfahrung<br />
über Ländergrenzen hinweg, kooperieren<br />
mit ungarischen Bildungs- <strong>und</strong> Forschungseinrichtungen<br />
<strong>und</strong> engagieren sich<br />
im Umweltschutz <strong>und</strong> für soziale Belange.<br />
So gehörten z.B. zwei deutsche Unternehmen<br />
zu den ersten 10 Einrichtungen des<br />
Landes, die mit dem strengen europäischen<br />
Umweltmanagement-Siegel „EMAS“ zertifiziert<br />
wurden.<br />
Viele deutsche Firmen wirken aktiv<br />
an der Aus- <strong>und</strong> Weiterbildung im beruflichen<br />
<strong>und</strong> akademischen Bereich mit.<br />
Und immer stärker engagieren sie sich in<br />
Ungarn auch im Bereich Forschung <strong>und</strong><br />
Entwicklung. Unternehmen wie Bosch,<br />
Audi, Knorr Bremse oder SAP haben in<br />
Ungarn Entwicklungszentren eingerichtet,<br />
<strong>und</strong> kooperieren eng mit universitären<br />
<strong>und</strong> außeruniversitären Forschungseinrichtungen<br />
im Lande. <strong>Die</strong> innovativen<br />
Lösungen der ungarischen Mitarbeiter<br />
stärken damit nicht nur die heimische<br />
Wirtschaft, sondern auch die Leistungsfähigkeit<br />
der Gruppe.<br />
Kultur <strong>und</strong> Sport sind weitere Bereiche,<br />
die von den deutschen Unternehmen tatkräftig<br />
gefördert werden. Auch damit<br />
beweisen sie, dass sie längst zu einem organischen<br />
Teil der ungarischen Gesellschaft<br />
geworden sind. Das Energieunternehmen<br />
E.on unterstützt das ungarische olympische<br />
Komitee, Siemens fördert das Nationale<br />
Blindenhilfswerk <strong>und</strong> Theater. Doch<br />
es sind nicht nur "die Großen". Auch zahlreiche<br />
kleine <strong>und</strong> mittlere Firmen engagieren<br />
sich auf lokaler oder regionaler Ebene<br />
für Schulen, Sportvereine oder Kulturprojekte,<br />
wie z.B. die Fa. Eckerle in Kiskőrös,<br />
die eine Handballmannschaft fördert.<br />
<strong>Die</strong> deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen<br />
stehen heute auf einem stabilen<br />
<strong>und</strong> breiten F<strong>und</strong>ament, die Zusammenarbeit<br />
ist beispielhaft. Daran ändern<br />
auch vorübergehende Verunsicherungen<br />
nichts, solange die Unternehmen die<br />
Gewissheit haben, dass ihr Engagement<br />
von der Wirtschaftspolitik in beiden Ländern<br />
geachtet <strong>und</strong> gefördert wird.<br />
Dirk Wölfer
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
9
Fokus<br />
DUIHK stellt jährlichen Konjunkturbericht vor<br />
Unsicherheit belastet<br />
Unternehmen<br />
<strong>Deutsch</strong>e <strong>und</strong> andere ausländische Unternehmen bemängeln vor allem die<br />
Unsicherheit in Bezug auf die wirtschaftspolitischen Rahmenbedingungen <strong>und</strong><br />
auf die künftige konjunkturelle Entwicklung des Landes. <strong>Die</strong>s bestätigt die<br />
jüngste Konjunkturumfrage der DUIHK, die in diesem Jahr zum 14. Mal durchgeführt<br />
wurde, <strong>und</strong> an der sich neben Mitgliedsunternehmen der DUIHK auch<br />
mehrere andere europäische Firmen, insbesondere Mitglieder der Britischen<br />
<strong>Handelskammer</strong> (BCCH) beteiligt haben.<br />
<strong>Die</strong> Erstellung des Konjunkturberichts<br />
wurde auch in diesem<br />
Jahr von der Magyar Külkereskedelmi<br />
Bank Nyrt. unterstützt. Bei der Präsentation<br />
am 10. April betonte DUIHK-<br />
Präsident Tamás Vahl, dass die Investitionsbereitschaft<br />
der Unternehmen beeinträchtigt<br />
werde, wenn verlässliche Parameter für<br />
die unternehmerische Planung fehlen.<br />
Verunsichert sind die Unternehmen<br />
laut Umfrage zum einen über den zu<br />
erwartenden Kurs der Wirtschaftspolitik,<br />
insbesondere hinsichtlich des Steuersystems<br />
<strong>und</strong> der notwendigen Reformen in<br />
den Sozialsystemen. Zum anderen bieten<br />
auch die konjunkturellen Unsicherheiten<br />
Anlass zur Sorge.<br />
Wie attraktiv sind diese Länder als Investitionsstandort?<br />
Rumänien<br />
Tschechien<br />
Slowakei<br />
Slowenien<br />
Polen<br />
<strong>Deutsch</strong>land<br />
Estland<br />
Kroatien<br />
Lettland<br />
China<br />
Ungarn<br />
Litauen<br />
Bulgarien<br />
Russland<br />
Ukraine<br />
Mazedonien<br />
Serbien<br />
Montenegro<br />
Bosnien-Herzegowina<br />
Albanien<br />
Veränderung<br />
zu 2007<br />
10 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
Trotz der schwierigen Bedingungen würde<br />
jedoch die große Mehrheit der Firmen<br />
– nahezu drei Viertel – auch heute<br />
wieder Ungarn als Investitionsstandort<br />
wählen, was darauf schließen lässt, dass<br />
das Engagement in Ungarn insgesamt<br />
erfolgreich ist.<br />
Im Vergleich zum Vorjahr konstatieren<br />
die Unternehmen allerdings nach wie<br />
vor keine Verbesserung des Investitionsklimas,<br />
in vielen Fragen fiel ihr Urteil sogar<br />
schlechter aus als im Vorjahr. Den größten<br />
wirtschaftspolitischen Handlungsbedarf<br />
sehen die Unternehmen in den Feldern<br />
Steuersystem, Schwarzarbeit <strong>und</strong> Korruption,<br />
Berechenbarkeit der Wirtschaftspolitik,<br />
Verwaltung <strong>und</strong> politische Stabilität.<br />
1= sehr attraktiv 6= nicht attraktiv<br />
2.29<br />
2.35<br />
2.36<br />
2.39<br />
2.46<br />
2.65<br />
2.74<br />
2.81<br />
2.89<br />
2.92<br />
2.95<br />
2.96<br />
3.12<br />
3.16<br />
Investitionen <strong>und</strong> Beschäftigungsaufbau<br />
trotz schwieriger Konjunkturlage<br />
Dem schwierigen gesamtwirtschaftlichen<br />
Umfeld in Ungarn können sich auch die<br />
deutschen Firmen nicht entziehen. 57%<br />
aller Befragten meinten, die Wirtschaftslage<br />
des Landes sei schlecht, gerade einmal<br />
1% bewerteten sie als gut. Für das laufende<br />
Jahr rechnet zwar noch immer gut ein<br />
Drittel der Befragten mit einer weiteren<br />
Verschlechterung, allerdings glauben wieder<br />
etwas mehr Firmen als im Vorjahr,<br />
dass die Situation sich im laufenden Jahr<br />
wieder bessert.<br />
Das eigene Unternehmen sehen die<br />
Befragten – wie schon in den Vorjahren –<br />
besser aufgestellt als die Wirtschaft insgesamt.<br />
Sowohl hinsichtlich der gegenwärtigen<br />
Lage als auch der Aussichten für das<br />
laufende Jahr änderte sich der Saldo von<br />
positiven <strong>und</strong> negativen Antworten gegenüber<br />
dem Vorjahr kaum <strong>und</strong> zeigt erneut ein<br />
deutliches Übergewicht der Optimisten.<br />
Optimistisch stimmt auch, dass die<br />
Unternehmen trotz des schwierigen konjunkturellen<br />
Umfeldes ihre Investitions-<br />
3.56<br />
4.05<br />
4.08<br />
4.15<br />
4.50<br />
4.83
<strong>und</strong> Beschäftigungspläne offensichtlich<br />
an langfristigen Strategien ausrichten. Mit<br />
Investitionen halten sich die Unternehmen<br />
allerdings etwas mehr zurück: nur<br />
noch 28% wollen ihre Investitionsausgaben<br />
erhöhen, die Mehrheit (48%) will auf<br />
dem Niveau des Vorjahres investieren.<br />
Auch 2008 wollen jedoch deutlich<br />
mehr Firmen ihr Personal aufstocken<br />
(39%) als verringern - nur 13% planen<br />
einen Personalabbau.<br />
Erwartungen für das laufende Jahr<br />
Unternehmen<br />
Branche<br />
Ungarn<br />
Unternehmen<br />
Branche<br />
Ungarn<br />
Unternehmen<br />
Branche<br />
Ungarn<br />
Unternehmen<br />
Branche<br />
Ungarn<br />
besser unverändert<br />
Faktor Arbeit: zufriedenstellend,<br />
aber Kosten steigen<br />
In der Rangfolge der investitionsentscheidenden<br />
Standortfaktoren haben sich im<br />
Vergleich zum Vorjahr nur geringe Verschiebungen<br />
ergeben. An erster Stelle<br />
unter den untersuchten 25 Faktoren steht<br />
in diesem Jahr die Steuerbelastung (gegenüber<br />
Rang 3 im Vorjahr), aber nach wie<br />
vor finden sich unter den 10 wichtigsten<br />
Entscheidungskriterien fünf, die den Faktor<br />
Arbeit betreffen.<br />
Gerade deshalb ist es erfreulich, dass die<br />
meisten Faktoren, die den Arbeitsmarkt<br />
betreffen, bei der Zufriedenheit unverändert<br />
gute <strong>und</strong> teilweise sogar bessere Werte<br />
erreichten als im Vorjahr. Allerdings gibt<br />
es zwei Ausnahmen, die den Unternehmen<br />
Sorgen bereiten: <strong>Die</strong> Verfügbarkeit von<br />
Fachkräften <strong>und</strong> die Arbeitskosten. Bei den<br />
Arbeitskosten sank die Zufriedenheit in den<br />
vergangenen Jahren deutlich von Rang 10<br />
im Jahr 2006 auf Rang 19 in diesem Jahr,<br />
jedes fünfte Unternehmen äußerte sich „sehr<br />
unzufrieden“. Ähnlich schlecht fiel das Urteil<br />
hinsichtlich der Verfügbarkeit von Fachkräften<br />
aus. Sorgen macht dabei vor allem, dass<br />
bereits fast jedes zweite Unternehmen angab,<br />
dass das Fehlen von Fachkräften negative<br />
wirtschaftliche Auswirkungen auf das Unternehmen<br />
habe, bei jedem zehnten Unternehmen<br />
sogar sehr negative.<br />
schlechter<br />
37 50 13<br />
22 51 27<br />
19 45 36<br />
43 37 20<br />
23 46 30<br />
14 36 50<br />
45 43 12<br />
27 48 25<br />
19 57 24<br />
43 47 10<br />
26 53 21<br />
24 57 19<br />
Wirtschaftspolitik: Keine Verbesserung<br />
der Rahmenbedingungen<br />
Am meisten schmerzen die Unternehmen<br />
jedoch die Themen Steuern, Bürokratie,<br />
fehlende Berechenbarkeit der Wirtschaftspolitik,<br />
mangelnde Transparenz bei<br />
Ausschreibungen sowie Korruption. Seit<br />
nunmehr drei Jahren teilen sich diese fünf<br />
Themen die untersten fünf der insgesamt<br />
25 Ränge auf der Zufriedenheitsskala, der<br />
Grad der Unzufriedenheit hat in diesem<br />
Jahr noch einmal zugenommen.<br />
Im Zusammenhang mit dem Steuersystem<br />
wies Tamás Vahl jedoch darauf<br />
hin, dass niedrige Steuersätze allein keine<br />
Garantie für Wettbewerbsfähigkeit<br />
<strong>und</strong> Wachstum sind. „Ungarns Unternehmenssteuersätze<br />
sind im internationalen<br />
Vergleich eher moderat“, so Vahl, „das<br />
Problem liegt vielmehr bei der Kompliziertheit<br />
des Systems, die Steuervermei-<br />
Fokus<br />
dung fördert. Eine effektive Steuerreform<br />
muss daher mit einer gr<strong>und</strong>sätzlichen<br />
Vereinfachung des Systems einhergehen,<br />
<strong>und</strong> gleichzeitig Maßnahmen zur massiven<br />
Zurückdrängung der Schattenwirtschaft<br />
beinhalten. Ohne ein solches komplexes<br />
Paket würde jede Steuersenkung<br />
ohne positive Wirkung auf Wachstum <strong>und</strong><br />
Beschäftigung bleiben, <strong>und</strong> lediglich zu<br />
neuen Risiken im Staatshaushalt führen.“<br />
<strong>Die</strong>s bestätigte auch der Präsident der<br />
Britischen <strong>Handelskammer</strong> in Ungarn,<br />
István Varga. Bei der Vorstellung des<br />
Berichts betonte Varga, dass für die Wirtschaft<br />
unter den Hauptproblemen Korruption<br />
<strong>und</strong> der Mangel an Fachkräften<br />
an vorderster Stelle stehen, aber nach wie<br />
vor seien die Firmen auch darüber unzufrieden,<br />
dass das Steuersystem zu bürokratisch,<br />
intransparent <strong>und</strong> unberechenbar<br />
sei. „<strong>Die</strong> britischen Unternehmen wollen<br />
in einer berechenbaren, transparenten <strong>und</strong><br />
planbaren Umgebung arbeiten.“<br />
Ungarn verliert an Attraktivität<br />
gegenüber anderen Ländern<br />
In der Umfrage zeigte sich, dass Ungarn<br />
gegenüber alternativen Investitionsstandorten<br />
an Attraktivität eingebüßt hat <strong>und</strong> nur<br />
noch im Mittelfeld rangiert. Im Vergleich<br />
mit 18 Ländern Mittel- <strong>und</strong> Osteuropas<br />
(sowie <strong>Deutsch</strong>lands <strong>und</strong> Chinas) als Investitionsstandort<br />
rangiert Ungarn in der diesjährigen<br />
Umfrage auf Platz 11, also deutlich<br />
schlechter als in den beiden Vorjahren<br />
(Rang 4). Auf dem ersten Platz wurde übrigens<br />
Tschechien von Rumänien verdrängt,<br />
an dritter Stelle folgt die Slowakei. Gerade<br />
die beiden Nachbarländer Rumänien<br />
<strong>und</strong> Slowakei werden also immer stärker als<br />
Alternativstandorte wahrgenommen.<br />
Allerdings wies Tamás Vahl darauf<br />
hin, dass die Antworten die Meinung der<br />
bereits in Ungarn ansässigen Unternehmen<br />
widerspiegeln – potentielle Investoren aus<br />
dem Ausland könnten also durchaus andere<br />
Prioritäten setzen. Zum anderen konnten<br />
weder die DUIHK noch die BCCH<br />
bisher nennenswerte Abwanderungspläne<br />
beobachten, zugleich kamen im vergangenen<br />
Jahr allein aus <strong>Deutsch</strong>land ca. 580<br />
Millionen Euro Beteiligungskapital neu<br />
nach Ungarn. Hinzu kommen die Reinvestitionen<br />
bereits etablierter Unternehmen,<br />
die nach MNB-Angaben 2007 sogar<br />
ein Rekordniveau erreichten.<br />
Der komplette Konjunkturbericht<br />
steht auf der Homepage der DUIHK zum<br />
Download zur Verfügung (www.duihk.hu/<br />
publikationen/konjunkturbericht).<br />
D. W.<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
11
Fokus<br />
Gründung der DUIHK vor 15 Jahren<br />
Tradition im Interesse<br />
der Wirtschaft<br />
Mit der Neugründung der DUIHK am 7. Mai 1993, 73 Jahre nach dem Entstehen<br />
ihrer historischen Vorgängerin, schufen sich die Unternehmen beider Länder<br />
eine wichtige Organisation zur Förderung der bilateralen Wirtschaftsbeziehungen.<br />
Damit setzte sie jahrzehntelange Bemühungen der fort, auch unter<br />
historisch manchmal schwierigen Bedingungen die Auslandsgeschäfte der<br />
Unternehmen aus beiden Ländern zu unterstützen.<br />
Gründungssitzung der DUHK im Jahre 1920<br />
1920: <strong>Deutsch</strong>e <strong>und</strong> ungarische<br />
Kaufleute als Vorreiter<br />
<strong>Die</strong> Gründung der DUIHK im Jahre<br />
1993 war eigentlich kein Novum in den<br />
deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen.<br />
Bereits 1919 strebten deutsche<br />
Kaufleute in Ungarn die Gründung einer<br />
<strong>Deutsch</strong>en Wirtschaftskammer an, um die<br />
deutsche Exportwirtschaft anzukurbeln.<br />
Dank der diplomatischen<br />
Anstrengungen des<br />
späteren ersten Kammerpräsidenten<br />
Paul Kühnemann<br />
beim Auswärtigen<br />
Amt in Berlin konnte am 6.<br />
August 1920 die <strong>Deutsch</strong>-<br />
<strong>Ungarische</strong> <strong>Handelskammer</strong><br />
(DUHK) als erste deutsche<br />
AHK nach Ende des 1. Weltkrieges<br />
gegründet werden.<br />
Eine Besonderheit der<br />
Kammer in Ungarn war schon<br />
damals die bilaterale Ausrich-<br />
12 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
tung <strong>und</strong> paritätische Besetzung ihrer Gremien.<br />
Es galt daher als Privileg, als sie 1931<br />
außerordentliches Mitglied des <strong>Deutsch</strong>en<br />
<strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> Handelstages wurde.<br />
Kalter Krieg: Ungarns Marktöffnung<br />
zum Westen<br />
Nach dem zweiten Weltkrieg änderten sich<br />
die Rahmenbedingungen für die Wirtschaftsbeziehungendramatisch.<br />
Mit Aufkommen<br />
des Ost-West-Konfliktes<br />
rutschte der Außenhandel<br />
der B<strong>und</strong>esrepublik mit<br />
den Staaten Mittelosteuropas<br />
in die Bedeutungslosigkeit:<br />
im Jahr 1952<br />
entfiel auf sie lediglich<br />
ein Prozent des deutschen<br />
Außenhandels.<br />
In dieser Zeit setze<br />
die Gründung des Ostausschuss<br />
der Deut-<br />
schen Wirtschaft ein Signal, das auf bessere<br />
Zeiten hoffen ließ. Der Vorsitzende<br />
des Ausschusses <strong>und</strong> spätere Präsident des<br />
<strong>Deutsch</strong>en <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> Handelstages,<br />
Otto Wolf von Amerongen sondierte 1963,<br />
inwieweit die Handelsbeziehungen mit den<br />
sozialistischen Staaten des „Rates für gegenseitige<br />
Wirtschaftshilfe“ (RGW) verbessert<br />
werden können.<br />
Ungarn spielte dabei schon immer eine<br />
Vorreiterrolle. Mit der Einrichtung einer<br />
Handelsmission als erste offizielle Vertretung<br />
der B<strong>und</strong>esrepublik in Budapest<br />
1963 nahm der deutsch-ungarische Handel<br />
einen ersten Aufschwung.<br />
1960-er Jahre: Wirtschaftsreformen<br />
beflügeln Handel<br />
<strong>Die</strong> ungarischen Reformbestrebungen<br />
der folgenden Jahre schufen schrittweise<br />
die Voraussetzungen für den Ausbau der<br />
Beziehungen. 1968 wurden die Vorgaben<br />
für den staatlich reglementierten Außenhandel<br />
gelockert, <strong>und</strong> 1972 ließ Ungarn<br />
erstmals „wirtschaftliche Vereinigungen<br />
mit ausländischer Beteiligung“ zu.<br />
Der Ostausschuss antwortete auf die<br />
einzigartige Marktöffnung mit der Einrichtung<br />
eines Arbeitskreises Ungarn.<br />
<strong>Die</strong> B<strong>und</strong>esrepublik wurde nach der<br />
UdSSR zum zweitwichtigsten Handelspartner<br />
Ungarns. Als erstes Jointventure<br />
mit einem westlichen Partner entstand<br />
1974 die SICONTACT Kft., an dem die<br />
Siemens AG als Minderheitsgesellschafter<br />
mit 49% beteiligt war.<br />
1980-er Jahre: Liberalisierung der<br />
Wirtschaft<br />
<strong>Die</strong> nach 1985 in Ungarn eingeleiteten<br />
neuerlichen Reformen gaben weitere<br />
Impulse für die Wirtschaftsbeziehungen<br />
mit der B<strong>und</strong>esrepublik <strong>und</strong> ermöglichten<br />
u.a. das Investitionsschutz- <strong>und</strong> Förderabkommen<br />
(1986), aber auch die<br />
Herausgabe des ersten „Investitionsführers<br />
Ungarn“ für deutsche Unternehmen.
<strong>Die</strong> <strong>Deutsch</strong>-<strong>Ungarische</strong> <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> ist mit nahezu 900 Mitgliedern die<br />
wichtigste Institution zur praktischen Förderung deutsch-ungarischer Geschäftsbeziehungen.<br />
Als marktwirtschaftlich ausgerichteter <strong>Die</strong>nstleister <strong>und</strong> Berater unterstützen wir vor allem<br />
kleine <strong>und</strong> mittelständische Firmen beim Ausbau Ihrer internationalen Aktivitäten.<br />
Unser <strong>Die</strong>nstleistungsangebot<br />
| Markteinstiegsberatung | Marktstudien | Fördermittelberatung |<br />
Geschäftspartnervermittlung | Rechtsauskunft | Messeberatung |<br />
Individuelle Absatzberatung | Aus- <strong>und</strong> Weiterbildung | Umweltmarkt-<br />
Beratung | Veranstaltungsorganisation<br />
Unsere Mitglieder profitieren vom ausgebauten Netzwerk der DUIHK in Ungarn, <strong>Deutsch</strong>land<br />
<strong>und</strong> weltweit, von exklusiven Veranstaltungen <strong>und</strong> Informationsangeboten <strong>und</strong> von<br />
Vorzugskonditionen für unsere <strong>Die</strong>nstleistungen.<br />
Nutzen Sie unsere jahrzehntelange Erfahrung, unser Know-How <strong>und</strong> unsere Kontakte.<br />
www.duihk.hu<br />
<strong>Deutsch</strong>-<strong>Ungarische</strong> <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong><br />
H-1024 Budapest, Lövôház utca 30 | Tel. +36 1 345 76 00 | E-Mail: info@ahkungarn.hu
Fokus<br />
1989 wurden auch 100%-ige Auslandsbeteiligungen<br />
bei Jointventures zugelassen.<br />
1990 wurden die Genehmigungspflicht<br />
für ausländische Investitionen <strong>und</strong> 1991<br />
das Außenhandelsmonopol des Staates<br />
abgeschafft. Damit waren günstige Bedingungen<br />
für eine beispiellose Ausweitung<br />
der Wirtschaftsbeziehungen geschaffen.<br />
Zwischen 1990 <strong>und</strong> 1992 vervierfachten<br />
sich die deutschen Direktinvestitionen<br />
von 201 Mio. DM auf 860 Mio. DM.<br />
Angesichts dieser Entwicklung wurde die<br />
Schaffung institutioneller Voraussetzungen<br />
für die Betreuung der Auslandsaktivitäten<br />
der Unternehmen immer dringlicher.<br />
Das Handelsblatt berichtete bereits am<br />
19.12.1989, dass Ostausschuss <strong>und</strong> <strong>Deutsch</strong>er<br />
<strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> Handelstag (DIHT)<br />
die Gründung einer deutsch-ungarischen<br />
<strong>Handelskammer</strong> vorbereiten.<br />
Als B<strong>und</strong>eskanzler Helmut Kohl<br />
zusammen mit dem Vorsitzenden des<br />
Ost-Ausschusses, Otto Wolf von Amerongen,<br />
sowie dem Präsidenten des B<strong>und</strong>esverbands<br />
der <strong>Deutsch</strong>en <strong>Industrie</strong> (BDI)<br />
Tyll Necker <strong>und</strong> dem Präsidenten des<br />
<strong>Deutsch</strong>en <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> Handelstages<br />
(DIHT) Hans Peter Stihl zwei Monate<br />
später Ungarn besuchte, nahmen diese<br />
Pläne Gestalt an.<br />
1990: Delegiertenbüro als<br />
Vorläuferin der DUIHK<br />
Im November 1990 bezog die Delegierte<br />
der <strong>Deutsch</strong>en Wirtschaft in Ungarn,<br />
Eva Dude, ihr erstes festes Domizil in der<br />
Stefánia út 99, der ehemaligen Außenwirtschaftsvertretung<br />
der DDR.<br />
Offiziell wurde das Delegiertenbüro<br />
dann am 7. März 1991 eröffnet. Eva Dude<br />
<strong>und</strong> ihre beiden Mitarbeiter sahen sich<br />
einem gewaltigem Arbeitspensum gegenüber.<br />
R<strong>und</strong> 50 Unternehmensanfragen zu<br />
Marktbedingungen, Steuern oder Recht<br />
hatte das Büro täglich zu bewältigen.<br />
14 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
<strong>Die</strong> Einrichtung einer AHK wurde umso<br />
dringlicher, als am 1. Juli 1992 die Handelsförderstelle<br />
der <strong>Deutsch</strong>en Botschaft<br />
aufgelöst wurde. <strong>Die</strong> erstarkende privatwirtschaftliche<br />
Basis in Ungarn suchte<br />
nach einer Organisation ihrer Interessen.<br />
Anfang September 1992 drängte Eva<br />
Dude beim DIHT, das Delegiertenbüro in<br />
eine Auslandshandelskammer zu überführen,<br />
zumal Unternehmen einiger anderer<br />
Länder bereits bilaterale Kammern eröffnet<br />
hatten. Gut 200 deutsche Unternehmen<br />
hatten ihr schon signalisiert, dass sie<br />
Mitglied einer deutsch-ungarischen Kammer<br />
werden würden, <strong>und</strong> auch die <strong>Deutsch</strong>e<br />
Botschaft bezeichnete Dudes Gesuch<br />
damals als „nicht chancenlos“ – zu Recht,<br />
wie sich bald erweisen sollte.<br />
1993: Neue Aufgaben – neue<br />
Organisation<br />
Nur wenige Monate später, am 7.Mai 1993<br />
wurde von 47 Unternehmen <strong>und</strong> Institutionen<br />
die <strong>Deutsch</strong>-<strong>Ungarische</strong>n <strong>Industrie</strong>-<br />
<strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong> gegründet.<br />
Zum ersten Präsidenten der Kammer<br />
wurde Dr. Hans Messner gewählt,<br />
Geschäftsführerin wurde Eva Dude. Sie<br />
betonte im Juni 1993 gegenüber dem<br />
Handelsblatt, dass nicht nur deutschen<br />
oder deutsch-ungarischen Unternehmen<br />
die Mitgliedschaft offen stünde, sondern<br />
die Kammer besonders ungarische Unternehmen<br />
anspreche, die am Ausbau ihrer<br />
Wirtschaftsbeziehungen mit <strong>Deutsch</strong>land<br />
interessiert seien. Bereits einem Jahr nach<br />
ihrer Gründung verfügte die Kammer<br />
über einen soliden Mitgliederbestand von<br />
350 Unternehmen.<br />
Im Januar 1994 erhielt die Kammer<br />
den Status eines Vereins nach ungarischem<br />
Recht, womit sie ein weiteres<br />
wichtiges Kriterium deutscher Auslandshandelskammern<br />
erfüllte.<br />
Seit 1998 ist die DUIHK außerordentliches<br />
Mitglied des <strong>Deutsch</strong>en <strong>Industrie</strong>-<br />
<strong>und</strong> Handelstages (seit 2001: <strong>Deutsch</strong>er<br />
<strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong>tag).<br />
Angesichts der immer umfangreicheren<br />
Aufgaben – die sich auch in der wachsenden<br />
Mitarbeiterzahl niederschlug – wurde<br />
eine Erweiterung der Büros immer dringender.<br />
Bereits Ende 1996 gab es erste<br />
Überlegungen ein eigenes Haus zu erwerben.<br />
Unter 40 Objekten fiel die Wahl<br />
schließlich auf das Haus Lövőház u. 30.<br />
im 2. Stadtbezirk. Es war 1913 von der<br />
Unternehmerfamilie Ganz in unmittelbarer<br />
Nähe zu den Werkshallen des Traditionsunternehmens<br />
errichtet worden (das<br />
übrigens in den zwanziger Jahren Mitglied<br />
der DUHK war).<br />
Das Gebäude wurde mit finanzieller<br />
Unterstützung zahlreicher Mitgliedsunternehmen<br />
umfassend saniert <strong>und</strong> am<br />
27. April 1999 als „Haus der <strong>Deutsch</strong>-<br />
<strong>Ungarische</strong>n Wirtschaft“ im Beisein<br />
von Ungarns Ministerpräsident Viktor<br />
Orbán <strong>und</strong> DIHT-Präsident Hans Peter<br />
Stihl eingeweiht.<br />
Heute ist die DUIHK mit etwa 900<br />
Mitgliedern nicht nur die größte bilaterale<br />
Wirtschaftsorganisation in Ungarn,<br />
sondern gehört zu den 10 umsatzstärksten<br />
deutschen Auslandshandelskammern<br />
weltweit. Doch auch wenn der Umfang<br />
<strong>und</strong> die Komplexität ihrer Leistungen<br />
sich in den vergangenen 15 Jahren ständig<br />
erweitert haben, hat sich an ihrem Auftrag<br />
nichts geändert: als Mitgliederorganisation,<br />
<strong>Die</strong>nstleister <strong>und</strong> Interessenvertreter<br />
die deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen<br />
zu pflegen <strong>und</strong> zu fördern.<br />
Agnes Müller
<strong>Die</strong> DUIHK im Spiegel der deutschungarischen<br />
Wirtschaftsbeziehungen<br />
6. August 1920<br />
Gründung der <strong>Deutsch</strong>-<strong>Ungarische</strong>n<br />
<strong>Handelskammer</strong> (DUHK)<br />
1927<br />
Gründung des <strong>Deutsch</strong>en<br />
<strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> Handelstages (DIHT)<br />
1931<br />
<strong>Die</strong> DUHK wird außerordentliches<br />
Mitglied des DIHT<br />
1945<br />
<strong>Die</strong> DUHK stellt ihre Arbeit ein<br />
(deutsches Außenhandelsverbot)<br />
1949<br />
Ungarn tritt dem osteuropäischen<br />
Wirtschaftsverb<strong>und</strong> RGW bei<br />
1952<br />
Gründung des Ostausschusses<br />
der <strong>Deutsch</strong>en Wirtschaft<br />
1963<br />
Handelsabkommen, Einrichtung<br />
einer deutschen Handelsmission<br />
als erste offizielle Vertretung<br />
der B<strong>und</strong>esrepublik in Ungarn<br />
1972<br />
Zulassung von Jointventures<br />
in Ungarn<br />
1972<br />
Der Ostausschuss der deutschen<br />
Wirtschaft richtet einen<br />
„Arbeitskreis Ungarn“ ein<br />
1973<br />
Aufnahme diplomatischer<br />
Beziehungen zwischen der<br />
B<strong>und</strong>esrepublik <strong>und</strong> Ungarn<br />
1974<br />
Abkommen zur Entwicklung<br />
der wirtschaftlichen, technischen,<br />
industriellen Zusammenarbeit<br />
zwischen der B<strong>und</strong>esrepublik<br />
<strong>und</strong> Ungarn<br />
1974<br />
<strong>Die</strong> Siemens AG gründet mit der<br />
SICONTACT Kft. das erste b<strong>und</strong>esdeutsch-ungarische<br />
Jointventure<br />
19 6<br />
Investitionsschutz- <strong>und</strong><br />
Förderabkommen<br />
19 6<br />
Herausgabe des<br />
„Investitionsführer Ungarn“<br />
des Ostausschusses<br />
19<br />
Ungarn lockert die<br />
Einreisebestimmungen<br />
für Geschäftsreisende<br />
19 9<br />
Ungarn lässt 100%-ige<br />
Auslandsbeteiligungen bei<br />
Jointventures zu<br />
1990<br />
Ungarn schafft die<br />
Genehmigungspflicht für<br />
Auslandsinvestitionen ab.<br />
In Budapest wird das<br />
Delegiertenbüro der <strong>Deutsch</strong>en<br />
Wirtschaft eingerichtet<br />
7. März 1991<br />
Offizielle Eröffnung des<br />
Delegiertenbüros der <strong>Deutsch</strong>en<br />
Wirtschaft<br />
Fokus<br />
1991<br />
Auflösung des Rates für gegenseitige<br />
Wirtschaftshilfe (RGW)<br />
1992<br />
Auflösung der Handelsförderungsstelle<br />
der <strong>Deutsch</strong>en Botschaft<br />
7. Mai 1993<br />
Gründung der <strong>Deutsch</strong>-<strong>Ungarische</strong>n<br />
<strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong><br />
(DUIHK)<br />
1994<br />
<strong>Die</strong> DUIHK erhält den rechtlichen<br />
Status einer gesellschaftlichen<br />
Organisation nach ungarischem Recht<br />
1994<br />
Ungarn wird assoziiertes Mitglied der<br />
Europäischen Gemeinschaft (EG)<br />
199<br />
<strong>Die</strong> DUIHK wird außerordentliches<br />
Mitglied des DIHT<br />
(Seit 2001: <strong>Deutsch</strong>er <strong>Industrie</strong><strong>und</strong><br />
<strong>Handelskammer</strong>tag)<br />
1. Mai 2004<br />
Beitritt Ungarns zur<br />
Europäischen Union (EU)<br />
2007<br />
Beitritt Ungarns zum<br />
Schengenabkommen<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
15
Wirtschaft & Politik<br />
Aufschub der Reformen bereitet Nachteile<br />
Investitionen basieren<br />
auf Vertrauen<br />
<strong>Die</strong> Nachrichten der letzten Wochen haben nicht dazu beigetragen, den<br />
Unternehmen in Ungarn mehr Gewissheit über den künftigen Kurs der<br />
Wirtschaft <strong>und</strong> der Wirtschaftspolitik zu geben. <strong>Die</strong> Hiobsbotschaften<br />
von den internationalen Finanzmärkten verdüstern die Aussichten für die<br />
Weltwirtschaft, der Finanzminister musste seine Wachstumsprognosen<br />
nach unten korrigieren, notwendige Reformen stocken. <strong>Die</strong> Unternehmen<br />
erwarten jedoch von der Wirtschaftspolitik vor allem eine konsistente <strong>und</strong><br />
verlässliche Strategie für die Zukunft.<br />
<strong>Die</strong> gegenwärtige Krise der internationalen<br />
Finanzmärkte trifft<br />
Ungarn zu einem denkbar ungünstigen<br />
Zeitpunkt. Das Wachstum ging 2007<br />
auf den niedrigsten Stand seit 10 Jahren<br />
zurück, die Investitionen stagnierten praktisch<br />
(nachdem sie schon im Vorjahr um<br />
fast drei Prozent zurückgegangen waren),<br />
private Haushalte <strong>und</strong> der Staat konsumierten<br />
deutlich weniger als noch vor einem<br />
Jahr. Lediglich die Exportwirtschaft bietet<br />
Gr<strong>und</strong> zur Freude: im vergangenen Jahr lieferte<br />
Ungarn 14% mehr Waren <strong>und</strong> Leistungen<br />
ins Ausland, <strong>und</strong> erreichte damit<br />
schon das vierte Jahr in Folge zweistellige<br />
Zuwachsraten, der Handelssaldo ist erstmals<br />
seit 1992 wieder fast ausgeglichen.<br />
Für die ungarischen Arbeitnehmer ist<br />
die Situation weniger erfreulich. Im vergangenen<br />
Jahr mussten sie einen Rück-<br />
16 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
gang ihrer Reallöhne um fast 5% hinnehmen<br />
– trotz eines Anstiegs der Bruttolöhne<br />
um 8%. Schuld daran waren zum einen<br />
höhere Steuern <strong>und</strong> Abgaben, die zwei<br />
Drittel der Lohnsteigerungen auffraßen,<br />
<strong>und</strong> zum anderen die hohe Inflationsrate,<br />
die mit 8% den höchsten Stand seit 2001<br />
erreichte. Zudem geht die Zahl der Jobs<br />
zurück – vor allem im öffentlichen <strong>Die</strong>nst,<br />
der Ende 2007 fast 50 tausend Mitarbeiter<br />
weniger beschäftigte als vor einem Jahr.<br />
Finanzmärkte: Seismograph<br />
der Erwartungen<br />
Für die Unternehmen wiederum ist vor<br />
allem das Fehlen einer klaren wirtschaftpolitischen<br />
Perspektive die größte Sorge.<br />
Verlässliche Orientierungspunkte sind<br />
schließlich Voraussetzung für betriebliche<br />
Planungen <strong>und</strong> damit auch für eine stär-<br />
Foto: Best Relation<br />
kere Investitionsbereitschaft der Unternehmen<br />
– <strong>und</strong> zwar von ausländischen<br />
wie ungarischen Firmen gleichermaßen.<br />
<strong>Die</strong> augenblicklich schwache Konjunktur<br />
ist für Investitionsentscheidungen<br />
sicher nicht gerade förderlich, aber nicht<br />
allein entscheidend. Vor wenigen Tagen<br />
musste Finanzminister Veres die Wachstumsprognose<br />
der Regierung für das laufende<br />
Jahr nach unten auf 2,4% korrigieren,<br />
<strong>und</strong> zugleich eingestehen, dass die<br />
Inflationsrate höher als bisher angenommen<br />
ausfallen dürfte.<br />
Schwerer als die konjunkturellen<br />
Unwägbarkeiten wiegen jedoch die Risiken<br />
in Bezug auf den zukünftigen Reformkurs<br />
der Wirtschaftspolitik. <strong>Die</strong> renommierte<br />
Ratingagentur Standard & Poor’s versah<br />
deshalb Mitte März die Bonitätseinstufung<br />
des Landes mit dem Zusatz „Aussichten<br />
negativ“. In ihrer Begründung konstatierten<br />
die Analysten einen „schwindenden<br />
Appetit“ der Ungarn für eine weitere Konsolidierung<br />
der Staatsfinanzen, die „zeitlich<br />
schlecht platzierte“ Ankündigung von<br />
Steuersenkungsplänen für 2009 <strong>und</strong> den<br />
Mangel einer klaren <strong>und</strong> glaubhaften Stabilisierungsperspektive.<br />
An Finanzmärkten sind die Folgen der<br />
derzeitigen Unsicherheiten schon jetzt<br />
spürbar. Bei den jüngsten Anleiheauktionen,<br />
auf denen der ungarische Staat sich<br />
mit Geld von den Banken versorgt, musste<br />
die für die Verwaltung der Schulden<br />
der Regierung zuständige Agentur (AKK)<br />
teilweise um bis zu 146 Basispunkte (d.h.<br />
1,46 Prozentpunkte) höhere Zinskosten<br />
akzeptieren als noch vor drei Monaten.<br />
Und das verteuert die Bedienung des<br />
Staatsschulden weiter: schon heute muss<br />
Ungarn fast jeden achten Steuerforint für<br />
Zinsen ausgeben.<br />
Steuern: Senken? Erhöhen?<br />
Abwarten?<br />
Mittelfristig ist jedoch für die Unternehmen<br />
entscheidend, ob <strong>und</strong> wie dringend<br />
notwendige Reformprojekte umgesetzt
werden. Kaum ein Thema wird dabei derzeit<br />
so intensiv diskutiert wie die Reform<br />
des Steuersystems. Ende Februar stellte<br />
der Ministerpräsident dafür mehrere<br />
alternative Vorschläge vor, <strong>und</strong> Unternehmen<br />
<strong>und</strong> Bürgern für 2009 Entlastungen<br />
um 250 Milliarden Forint in Aussicht.<br />
Schon wenige Wochen später musste<br />
jedoch Finanzminister Veres eingestehen,<br />
dass wohl höchstens 100 Milliarden<br />
Forint für Steuersenkungen zur Verfügung<br />
stünden. Daher fühlen sich viele<br />
Beobachter an das Jahr 2005/2006 erinnert,<br />
als sich in gerade einmal 12 Monaten<br />
ein zuvor angekündigtes Steuersenkungsprogramm<br />
in eine drastische Anhebung<br />
der Abgabenlast umkehrte.<br />
<strong>Die</strong> aktuelle Diskussion konzentriert<br />
sich vor allem auf die Frage, wie eine Steuerreform<br />
aussehen muss, die nachhaltiges<br />
Wachstum fördert. Zahlreiche Experten<br />
sind der Meinung, dass nur deutlich stärkere<br />
Abgabensenkungen in der Lage seien, die<br />
ungarische Wirtschaft wieder in Gang zu<br />
bringen. Andere haben Zweifel, ob geringere<br />
Steuern tatsächlich zur erhofften nachhaltigen<br />
Belebung der Wirtschaft führen.<br />
Was die meisten übersehen: es gibt<br />
praktisch gar nichts zu verteilen. Im<br />
Gegenteil: selbst wenn die angestrebte<br />
weitere Konsolidierung der öffentlichen<br />
Kassen nach Plan liefe, wäre das Haushaltsdefizit<br />
noch immer deutlich höher<br />
als nach den Maastricht-Kriterien erlaubt.<br />
Es war eine auch international anerkannte<br />
Leistung, dass Ungarn innerhalb von<br />
nur 18 Monaten seine Neuverschuldung<br />
um ca. fünf Prozentpunkte reduziert hat.<br />
Aber selbst so waren es 2007 noch 5,7%<br />
des BIP – die Maastricht-Kriterien erlauben<br />
maximal 3%. Und diese Kriterien<br />
wurden schließlich nicht zur Knebelung<br />
von Volkswirtschaften erf<strong>und</strong>en, sondern<br />
Mittelfristig ist für die Unternehmen entscheidend,<br />
ob <strong>und</strong> wie dringend notwendige<br />
Reformprojekte umgesetzt werden<br />
basieren auf der theoretisch <strong>und</strong> empirisch<br />
belegten Erkenntnis, dass andauernd<br />
hohe Haushaltsdefizite auf längere<br />
Sicht Wachstums- <strong>und</strong> Wohlstandsverluste<br />
bedeuten.<br />
Und noch etwas wird bei allen Klagen<br />
über die ungarischen Steuern gern übersehen:<br />
Trotz der höheren Belastungen seit<br />
2006 gehören die Unternehmenssteuersätze<br />
in Ungarn noch immer zu den niedrigsten<br />
in Europa. Von den Unternehmen ent-<br />
Wirtschaft & Politik<br />
stammt zwar ein großer Teil der Steuereinnahmen<br />
der Gemeinden, aber nur knapp<br />
ein Sechstel aller Steuereinnahmen des<br />
Zentralhaushaltes. <strong>Die</strong> Steigerung der Konkurrenzfähigkeit<br />
der Unternehmen dürfte<br />
daher mit anderen Maßnahmen bedeutend<br />
effektiver zu bewerkstelligen sein. Wirtschaftsminister<br />
Kákosy bezifferte z.B. im<br />
März auf einer Veranstaltung der europäischen<br />
<strong>Handelskammer</strong>n in Ungarn die verwaltungsbedingten<br />
Kosten für die Unternehmen<br />
auf etwa 7% des BIP – gegenüber<br />
nur zwei Prozent in Skandinavien.<br />
Wechselkurs: 1 EURO=260 HUF<br />
Ein anderes Thema, das den Unternehmen<br />
Kopfzerbrechen bereitet, ist der<br />
Wechselkurs des Forint. Allein in den<br />
vergangenen 15 Monaten schwankte der<br />
Kurs des Forint gegenüber dem Euro um<br />
etwa 8%, gegenüber dem Dollar um etwa<br />
20%. In den Devisenabteilungen der Banken<br />
lässt sich zwar mit solchen „Volatilitäten“<br />
prächtig spekulieren, für Unternehmen<br />
können sie jedoch verheerende Auswirkungen<br />
haben.<br />
Im Februar fand nun ein markanter<br />
Richtungswechsel in der Wechselkurspolitik<br />
statt. <strong>Die</strong> Zentralbank (MNB)<br />
gab am 25. Februar den 2001 eingeführ-<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
17
ten Wechselkurskorridor der nationalen<br />
Währung auf. <strong>Die</strong> MNB hatte einen<br />
solchen Schritt schon früher erwogen,<br />
scheiterte aber bisher an der Ablehnung<br />
der Regierung. <strong>Die</strong>se gab jetzt ihren<br />
Widerstand auf. <strong>Die</strong> Notenbank hat nun<br />
zwar einen größeren Spielraum für ihre<br />
Zinspolitik, dieser Spielraum schlägt sich<br />
aber bei Unternehmen <strong>und</strong> Privathaushalten<br />
in einem höheren Wechselkursrisiko<br />
nieder. Größere Wechselkursschwankungen<br />
würden jedoch ernste Folgen<br />
5<br />
4<br />
3<br />
2<br />
1<br />
0<br />
10<br />
8<br />
6<br />
4<br />
2<br />
0<br />
6<br />
5<br />
4<br />
3<br />
2<br />
1<br />
0<br />
Wirtschaft & Politik<br />
Bruttoinlandsprodukt<br />
1.3<br />
2.4<br />
2007 2008 2009 2010<br />
Verbraucherpreise<br />
8<br />
5.9<br />
haben: Heute lauten in Ungarn mehr als<br />
die Hälfte aller Unternehmenskredite,<br />
fast die Hälfte aller Wohnungsbaudarlehen<br />
<strong>und</strong> nahezu 100% aller Autofinanzierungen<br />
auf Fremdwährungen. Standard<br />
& Poor’s sieht im hohen Anteil von<br />
ungesicherten Fremdwährungskrediten<br />
sogar eine Gefahr für die gesamtwirtschaftliche<br />
Stabilität.<br />
Aus Sicht der Notenbank ist in einem<br />
intensiv Handel treibenden Land wie<br />
Ungarn eine starke Währung hilfreich<br />
bei der Eindämmung der Inflation. Viele<br />
Exporteure beklagen aber auf der anderen<br />
Seite seit Jahren die fortgesetzte reale<br />
Aufwertung des Forint. Bereinigt um<br />
die unterschiedlichen Inflationsraten in<br />
Ungarn <strong>und</strong> im Ausland verzeichnete der<br />
1 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
4<br />
4.1<br />
3 2.9<br />
2007 2008 2009 2010<br />
Haushaltsdefizit<br />
5.7<br />
4<br />
3.2<br />
2.7<br />
2007 2008 2009 2010<br />
Forint in den letzten 10 Jahren eine Aufwertung<br />
von etwa einem Drittel. Theoretisch<br />
schwächt das die Wettbewerbsfähigkeit<br />
der einheimischen Wirtschaft<br />
gegenüber Konkurrenz. In der Praxis zeigt<br />
sich aber, dass die Aufwertung der nationalen<br />
Währung keineswegs zwangsläufig<br />
zu einer dauernden Verschlechterung der<br />
Wettbewerbsfähigkeit führen muss. Der<br />
Aufwertungsdruck fördert nämlich auch<br />
Strukturwandel <strong>und</strong> Rationalisierung –<br />
nur so konnte z.B. <strong>Deutsch</strong>land in den<br />
<strong>Die</strong> Unternehmen erwarten schnell<br />
Klarheit über den zukünftigen Kurs der<br />
Wirtschaftspolitik<br />
letzten Jahren Exportweltmeister bleiben<br />
<strong>und</strong> seine Marktanteile weltweit ausbauen.<br />
Und auch Ungarns Außenhandelsbilanz<br />
hat sich in den vergangenen Jahren kontinuierlich<br />
verbessert – trotz Aufwertung.<br />
Auch in Ungarn warnen daher immer<br />
mehr Experten vor einer Währungsabwertung<br />
als leichtem Weg zur Verbesserung<br />
der Konkurrenzfähigkeit. Den kurzfristig<br />
positiven Wirkungen auf die Exporterlöse<br />
steht nämlich auch eine negative Wirkung<br />
auf die Inflationsrate gegenüber, was der<br />
Wirtschaft insgesamt schadet.<br />
Reformpolitik in der Zwickmühle<br />
Neben Steuern <strong>und</strong> Wechselkurs stehen<br />
die ungarischen Politiker – in der Regierungskoalition<br />
ebenso wie in der Opposition<br />
– auch in weiteren Feldern vor einem<br />
Dilemma, das auch in <strong>Deutsch</strong>land bestens<br />
bekannt ist. <strong>Die</strong> Fortführung oder<br />
die Einleitung wichtiger Reformvorhaben<br />
stößt oft auf innenpolitische (manchmal<br />
auch innerparteiliche) Widerstände, aber<br />
der Aufschub dieser Reformen würde dem<br />
Land langfristig enorme wirtschaftliche<br />
Nachteile bereiten.<br />
Beispiel Marktliberalisierung: Zum<br />
Jahresbeginn hat Ungarn den Markt für<br />
Elektroenergie gemäß den Vorgaben der<br />
EU weitgehend liberalisiert. <strong>Die</strong> damit<br />
verb<strong>und</strong>ene Abschaffung von Subventionen<br />
für die gewerblichen Energiepreise<br />
hat jedoch die Kosten für die Unternehmen<br />
z.T. drastisch erhöht <strong>und</strong> gefährdet<br />
nicht selten die Rentabilität des Betriebs.<br />
Natürlich ist die Liberalisierung der<br />
Märkte zu begrüßen, denn ein marktgerechtes<br />
Preisniveau ist die Voraussetzung<br />
für erforderliche Investitionen in<br />
die Energieproduktion auf der einen <strong>und</strong><br />
energiesparende Lösungen auf der anderen<br />
Seite. Unverständlich bleibt jedoch,<br />
warum die vielfach kritisierte Monopolstellung<br />
des staatlichen Energieunternehmens<br />
MVM im Zuge der Liberalisierung<br />
de facto unangetastet blieb.<br />
Erst jetzt, zwei Monate nach Inkrafttreten<br />
der Marktöffnung, wird diese Frage<br />
zum Gegenstand heftiger wirtschaftspolitischer<br />
Diskussionen.<br />
Beispiel Ges<strong>und</strong>heitsreform: Nicht<br />
nur in Ungarn gehören die sozialen Sicherungssysteme<br />
– allen voran das Renten-<br />
<strong>und</strong> das Ges<strong>und</strong>heitssystem – zu den<br />
innenpolitisch sensibelsten Bereichen.<br />
Umso höher sind Anstrengungen der Politik<br />
zu bewerten, diese Systeme langfristig<br />
finanzierbar zu gestalten – auch wenn solche<br />
Reformen teilweise schmerzhaft sind.<br />
Ungarn hat erste Maßnahmen in diesem<br />
Bereich ergriffen, jedoch könnten nach<br />
dem Referendum die innenpolitischen<br />
Konstellationen nun eine Abkehr von<br />
dieser Reformpolitik nach sich ziehen –<br />
zumindest vorübergehend. Aus der Sicht<br />
der Wirtschaft ist jedoch Klarheit über<br />
den zukünftigen Kurs der Ges<strong>und</strong>heitsreform<br />
gleich aus mehreren Gründen von<br />
enormer Bedeutung. Zum einen beeinflussen<br />
Reformschritte (oder deren Ausbleiben)<br />
direkt die Kosten der Unternehmen,<br />
z.B. die gesetzlichen Sozialabgaben.<br />
Zum anderen brauchen Investoren verlässliche<br />
Parameter, in welchem Maße privates<br />
Kapital z.B. im Ges<strong>und</strong>heitswesen bzw. in<br />
der Krankenversicherung gewünscht ist.<br />
Und schließlich bestimmt die Qualität der<br />
Sozialsysteme auch das allgemeine wirtschaftliche<br />
Klima im Land nicht unerheblich,<br />
<strong>und</strong> wird damit auch zum Faktor für<br />
die internationale Konkurrenzfähigkeit.<br />
Angesichts dieser Probleme sind ungarische<br />
Politiker derzeit sicher nicht um<br />
ihren Job zu beneiden. Sie müssen die<br />
Wirtschaft auf eine langfristig stabile<br />
Bahn bringen <strong>und</strong> sich zugleich kurzfristigen<br />
wirtschaftlichen Zwängen beugen<br />
– z.B. denen zur Verfügung stehenden<br />
Haushaltsmitteln.<br />
<strong>Die</strong> Unternehmen erwarten schnell<br />
Klarheit über den zukünftigen Kurs der<br />
Wirtschaftspolitik. Aber trotz des enormen<br />
politischen Drucks sollte jedoch vor allem<br />
Aktionismus vermieden werden. Ein breiter<br />
gesellschaftlicher Konsens ist die Voraussetzung<br />
für das Vertrauen in die Verlässlichkeit<br />
der Entscheidungen. Erneute<br />
Enttäuschungen über nicht eingehaltene<br />
Zusagen würden der Wirtschaft schweren<br />
Schaden zufügen, vor allem aber würden<br />
sie die Glaubwürdigkeit der Politik auf<br />
lange Sicht irreparabel beschädigen.<br />
D. W.
Foto: Best Relation<br />
Clusterpolitik in Ungarn<br />
Clustermarkt noch in<br />
den Kinderschuhen<br />
„Cluster“ ist heute ein oft bemühter<br />
Begriff der Wirtschaftspolitik <strong>und</strong> des<br />
Marketing, obwohl zum Teil stark<br />
divergierende Vorstellungen darüber<br />
existieren. Das Fehlen einheitlicher<br />
Kriterien erschwert den Vergleich<br />
der Cluster untereinander – dies aber<br />
wäre eine wichtige Voraussetzung<br />
für die Vergabe von EU-Fördergeldern.<br />
Eine Studie der Management<br />
& Controlling Service Kft. (MCS)<br />
hilft jetzt, ein einheitliches Akkreditierungssystem<br />
zu etablieren. Im<br />
europäischen Vergleich hat Ungarns<br />
Clusterlandschaft jedoch noch deutlich<br />
Entwicklungspotential.<br />
Um an Ausschreibungen für<br />
öffentliche Fördergelder teilnehmen<br />
zu können, müssen sich<br />
Cluster einem Akkreditierungsverfahren<br />
unterziehen. Dazu sind jedoch einheitliche<br />
Kriterien erforderlich – <strong>und</strong> die gab<br />
es bisher nicht. Obwohl nahezu inflationär<br />
gebraucht, versteht unter dem Begriff<br />
„Cluster“ heute jeder etwas anderes. 1998<br />
Dr. Antal Nikodémus, Stellvertretender<br />
Abteilungsleiter Innovationen <strong>und</strong> F+E,<br />
Wirtschaftsministerium<br />
prägte Michael Porter, Wirtschaftsprofessor<br />
der Universität Harvard, diesen<br />
Begriff <strong>und</strong> bezeichnete damit ein regionales<br />
Netzwerk von Unternehmen, Produzenten,<br />
Zulieferern, <strong>Die</strong>nstleistern sowie<br />
universitären oder außeruniversitären Forschungseinrichtungen,<br />
die auf demselben<br />
Technologiefeld tätig sind <strong>und</strong> durch<br />
Kooperationen Synergien nutzen. Ande-<br />
Branchen <strong>und</strong> Märkte<br />
re Definitionen nennen die „Integration<br />
von vertikalen oder horizontalen selbständigen<br />
juristischen Personen oder eine Verb<strong>und</strong>enheit<br />
„durch langfristige Innovation<br />
<strong>und</strong> einer gemeinsamen Geschäftsführung<br />
zur Arbeitsrationalisierung <strong>und</strong> Erhöhung<br />
der Effizienz“. Doch keine dieser Definitionen<br />
gilt als verbindlich.<br />
Eine einheitliche Clusterdefinition<br />
ist deshalb das erklärte Ziel einer Studie<br />
von MCS Kft., die in Zusammenarbeit<br />
mit dem Wirtschaftsministerium durchgeführt<br />
wird <strong>und</strong> Ende April erste Ergebnisse<br />
vorstellen will.<br />
Auf dieser Gr<strong>und</strong>lage könnten bald<br />
Kriterien für die Akkreditierungsverfahren<br />
von der Regierung bestätigt werden,<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
19
Branchen <strong>und</strong> Märkte<br />
erläutert Dr. Antal Nikodémus, zuständig<br />
für Innovation <strong>und</strong> Forschung &<br />
Entwicklung im Wirtschaftsministerium,<br />
den derzeitigen Stand. „Daraufhin<br />
können dann bereits im frühen Herbst<br />
die Ausschreibungen für akkreditierte<br />
Cluster laufen.“<br />
Der Betriebswirt rechnet mit dem<br />
Interesse von 50-60 Clustern, die je nach<br />
Lebenszyklus in vier Gruppen unterteilt<br />
werden: „Wir unterscheiden vier Klassen<br />
von Clustern: Cluster in der Startphase,<br />
Cluster in der Entwicklungsphase, bereits<br />
akkreditierte Cluster <strong>und</strong> akkreditierte<br />
Pol-Cluster. <strong>Die</strong> Klassifizierung bestimmt<br />
die jeweiligen Fördermöglichkeiten. Beispielsweise<br />
können Cluster der 4. Klasse<br />
an den Ausschreibungen für innovative<br />
Milliardenprojekte teilnehmen.<br />
<strong>Die</strong> Erwartungen bei MCS Kft. hingegen<br />
sind gedämpfter: „Wir haben die<br />
interne <strong>und</strong> externe Zusammenarbeit<br />
der ungarischen Cluster untersucht <strong>und</strong><br />
wollten dazu alle hiesigen Cluster ansprechen,“<br />
erklärt Márton Pongrácz, Berater<br />
von MCS die Ausgangssituation. Das<br />
Interesse war jedoch eher gering: trotz<br />
aktiver Unterstützung durch den Auftraggeber,<br />
die Regionale Fördermittelvergabe-Gesellschaft<br />
(Regionális Támogatás-<br />
20 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
Márton Pomgrácz, Fachberater, MCS<br />
Management & Controlling-Service Kft.<br />
közvetítő Kht.) beteiligten sich nur 64<br />
Cluster – das entspricht einer Rücklaufquote<br />
von nur 27,5%. „Man begegnete<br />
der Studie mit Misstrauen <strong>und</strong> wenig<br />
Kooperationsbereitschaft.”<br />
Dennoch hat die aus EU-Geldern<br />
finanzierte Studie wichtige Erkenntnisse<br />
gebracht: neben den Stärken zeigt<br />
sie nämlich vor allem auch die Schwächen<br />
auf <strong>und</strong> benennt Handlungsbedarf.<br />
Überraschenderweise liegt dieser jedoch<br />
weniger im oft bemängelten Bereich<br />
der ländlichen Infrastruktur oder auf<br />
dem Gebiet wirtschaftspolitischer Maßnahmen.<br />
Nachholbedarf besteht vielmehr<br />
bei der Organisations- <strong>und</strong> Kulturentwicklung<br />
<strong>und</strong> in der Zusammenarbeit<br />
zwischen den Cluster-Partnern, vor<br />
allem aufgr<strong>und</strong> mangelnden gegenseitigen<br />
Vertrauens zwischen den Cluster-<br />
Beteiligten selbst.<br />
In Sachen Organisations- <strong>und</strong> Kulturentwicklung<br />
„können die Ausschreibungen<br />
einen Schub bringen,“ so die<br />
Erwartung Pongrácz’: „Gemeinsam in<br />
Anspruch genommene <strong>Die</strong>nstleistungen,<br />
wie Buchhaltung, Messenauftritt oder<br />
Marketingaktionen können ein Ausgangspunkt<br />
sein, der später über gemeinsame<br />
internationale Auftritte, Zusammenarbeit<br />
der F+E-Abteilungen oder Benchmarking<br />
weiter vertieft werden kann.“<br />
Das sich dies lohnt, zeigt der Blick ins<br />
Ausland: In Italien verbuchen Clusterteilnehmer<br />
einen 4%-igen Anstieg ihres<br />
Betriebsergebnisses, während in Massachussets<br />
die Produktivität von Clusterfirmen<br />
um 12% besser war als die von<br />
Nicht-Clusterfirmen.<br />
Éva Farkas
Maßgeschneiderte Weiterbildungsangebote<br />
Erfolgreiche<br />
Partnerschaften<br />
Langfristige Bildungspartnerschaften tragen zum Unternehmenserfolg bei, wie<br />
Kooperationen zwischen dem <strong>Deutsch</strong>-<strong>Ungarische</strong>n Bildungszentrum (DUBZ)<br />
<strong>und</strong> der Robert Bosch Elektronika Kft. oder der dm Drogeriemarkt Kft. belegen.<br />
Bosch, größter Arbeitgeber der Region um Hatvan, hat seit 2003 mehr als 160<br />
Techniker ausgebildet <strong>und</strong> eingestellt. Branchenmarktführer dm wurde kürzlich<br />
als frauenfre<strong>und</strong>lichster Arbeitgeber ausgezeichnet.<br />
Erstmalig haben wir die Fortbildungsreihe<br />
mit dem DUBZ im Jahre<br />
2006 auf freiwilliger Basis angeboten.<br />
Zu unserem Erstaunen haben sich<br />
alle 87 Mitarbeiter des mittleren Managements<br />
zum Training gemeldet, meint dm<br />
Personalleiterin Annamária Sélei. „In diesem<br />
Jahr nutzen bereits 132 Mitarbeiter<br />
zusammen mit den Filialleitern diese<br />
Chance, die mittlerweile wegen ihres<br />
Erfolges von unserer Geschäftsführung<br />
als verbindlich angesehen wird.“ <strong>Die</strong> diesjährige<br />
Trainingsreihe, die ausschließlich<br />
während der regulären Arbeitszeit stattfindet,<br />
behandelt u.a. Themen wie Konfliktbewältigung,<br />
Teambuilding, Kommunikation<br />
<strong>und</strong> situationsbedingte Führung.<br />
Mit der Bosch-Gruppe besteht eine<br />
Zusammenarbeit auf den Gebieten der<br />
dualen kaufmännischen Ausbildung<br />
bereits seit 1994. Durchgeführte Inhouseschulungen<br />
widmeten sich u.a. der interkulturellen<br />
Kommunikation, dem Arbeitsrecht<br />
oder der Konfliktbewältigung. <strong>Die</strong><br />
sechsmonatige Intensivausbildung für<br />
Elektrotechniker wurde 2003 mit fachlicher<br />
Unterstützung des DUBZ eigens<br />
akkreditiert. „Wir entwickeln kontinuierlich<br />
die fachlichen Inhalte unserer Ausbildung<br />
weiter“, erläutert Judit Magyari, Leiterin<br />
Personalentwicklung bei Bosch. „Für<br />
die Akkreditierung, die Anpassung an die<br />
gesetzlichen Richtlinien <strong>und</strong> die Kontrolle<br />
der Thematik konnten wir das Bildungszentrum<br />
gewinnen.“<br />
Geboren wurde diese mustergültige<br />
Initiative eher aus der Not – doch mittlerweile<br />
bietet sie für die Absolventen<br />
von 12 Ausbildungskursen einen sicheren<br />
Arbeitsplatz. „<strong>Die</strong> mit diesem Programm<br />
Fotos: dm<br />
geschulten Fachleute werden von uns in<br />
höhere Position übernommen, wenn sie<br />
die Aufnahmekriterien erfüllen. Sie beziehen<br />
bereits während der Ausbildung<br />
Gehalt, die Ausbildung wird von Robert<br />
Bosch Elektronika Kft. finanziert. Sie können<br />
aber mit dem erworbenen Wissen<br />
auch bei Bosch im Ausland zum Einsatz<br />
kommen können”, so die Personalleiterin.<br />
Bildungsseminar bei dm<br />
Hohe Ansprüche: Kontinuiät, Vertrauen<br />
<strong>und</strong> Qualität in der Ausbildung<br />
Solche <strong>und</strong> ähnliche Projekte betreut das<br />
<strong>Deutsch</strong>-<strong>Ungarische</strong> Bildungszentrum seit<br />
17 Jahren. „Wir bevorzugen langfristige<br />
Beziehungen, wir möchten als Berater<br />
<strong>und</strong> Partner Unterstützung leisten <strong>und</strong> uns<br />
zusammen mit den Partnerunternehmen<br />
entwickeln“, betont Mária Boros-Huber,<br />
Vorsitzende des Trägervereins. „Dafür ist<br />
eine gemeinsame Vertrauensbasis <strong>und</strong> ständiger<br />
Erfahrungsaustausch unerlässlich.”<br />
<strong>Die</strong> Messlatte setzt das DUBZ dabei<br />
sehr hoch, nicht nur für die Bandbreite<br />
der angebotenen Serviceleistungen, son-<br />
Management<br />
dern für deren Qualität. Neben einer breiten<br />
Palette von Aus- <strong>und</strong> Fortbildungskursen<br />
bietet das DUBZ auch Kurse zu speziellen<br />
Themen an, die in Ungarn noch<br />
nicht etabliert sind, <strong>und</strong> engagiert dafür<br />
anerkannte ausländische Trainer.<br />
Maßgebend für die Auftraggeber ist,<br />
dass die Mitarbeiter das Erlernte in der<br />
täglichen Arbeit umsetzen können. Andere<br />
wichtige Kriterien bei der Auswahl eines<br />
Trainingpartners sind jedoch auch das<br />
organisatorische Niveau der Bildungseinrichtung<br />
<strong>und</strong> die Kontaktpflege, bezieht<br />
dm-Personalleiterin Annamária Sélei Stellung.<br />
Dazu gehört die proaktive Empfehlung<br />
von neuen Kursangeboten ebenso wie<br />
die vertrauensvolle Zusammenarbeit bei-<br />
der Partner bei der Umsetzung der Maßnahmen.<br />
Bei Bosch werden Effizienz <strong>und</strong><br />
Qualität der Ausbildung durch ein internes<br />
Monitoring überwacht. „Unter jenen<br />
Mitarbeitern, die sich dabei besonders<br />
engagieren, verlosen wir z.B. Auslandsreisen“,<br />
so Judit Magyari.<br />
Wie sehr man auf die K<strong>und</strong>enwünsche<br />
eingeht, zeigt sich auch an einem anderen<br />
Beispiel: R<strong>und</strong> 95 % der gut 1700 dm-Mitarbeiter<br />
sind Frauen. Damit z.B. 30 Damen<br />
aus einer Abteilung auf Fortbildung „bei<br />
Laune gehalten“ werden, setzt man als<br />
Kursleiter vorzugsweise Herren ein.<br />
Éva Farkas<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
21
Recht & Tipps<br />
Neues Regelwerk für erneuerbare Energie in Ungarn<br />
Eingegrenzte<br />
Windenergie<br />
<strong>Die</strong> Abnahme sowie die Vergütung<br />
der erzeugten Elektrizität<br />
aus erneuerbaren Energiequellen<br />
erfolgt nach der neuen Rechtslage<br />
über den ungarischen Transmission System<br />
Operator MAVIR. Kraftwerksbetreiber<br />
haben nunmehr mit MAVIR hinsichtlich<br />
der Stromabnahme zu kontrahieren<br />
<strong>und</strong> erhalten von MAVIR auch die Einspeisevergütung<br />
für die erzeugte erneuerbare<br />
Energie, auch wenn die Einspeisung<br />
bei einem anderen Netzwerkbetreiber<br />
stattfindet. Entsprechend dieser zentralen<br />
Rolle von MAVIR wurden die bisherigen<br />
Abnahme- <strong>und</strong> Ankaufsverträge durch<br />
das neue Elektrizitätsgesetz für unwirksam<br />
erklärt. <strong>Die</strong> Betreiber müssen nunmehr<br />
Verträge mit MAVIR abschließen, wobei<br />
für Altanlagen die bereits vom ungarischen<br />
Energieamt festgelegten Bedingungen vereinbart<br />
werden müssen.<br />
Bei der Bemessung der Vergütungssätze<br />
differenziert die neue Rechtsverordnung<br />
danach, ob die förderungsfähige Energiekapazität<br />
der Anlage vor dem 1.1.2008 festgelegt<br />
oder vollständig beantragt worden<br />
ist (Altanlagen) oder ob dies erst nach diesem<br />
Zeitpunkt geschah. Windkraftanlagen<br />
22 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
Zum 1.1.200 sind in Ungarn Bestimmungen<br />
eines neuen Elektrizitätsgesetzes<br />
sowie einer darauf aufbauenden Rechtsverordnung<br />
in Kraft getreten, welche das<br />
System der Einspeisegebühren für Strom<br />
aus erneuerbaren Energiequellen auf eine<br />
neue Gr<strong>und</strong>lage stellen.<br />
beispielsweise, deren Eintritt in das Abnahmesystem<br />
vor 2008 erfolgte oder beantragt<br />
worden ist, erhalten nun eine feste Einspeisegebühr<br />
von 26,46 HUF pro kWh. Für<br />
Neuanlagen wird hingegen tageszeitabhängig<br />
eine Gebühr von 29,56, 26,46 bzw.<br />
10,80 HUF/kWh zu entrichten sein.<br />
Für Neuanlagen mit einer Leistung ab<br />
20 MW <strong>und</strong> in einer nächsten Stufe ab 50<br />
MW werden sogar nur erheblich geringere<br />
Vergütungssätze zu zahlen sein. <strong>Die</strong>s wird<br />
sich etwa bei großen Windparks auswirken,<br />
da diese unter der Rechtsverordnung<br />
gr<strong>und</strong>sätzlich zusammen betrachtet werden<br />
müssen. Eine zusätzliche Schwierigkeit insbesondere<br />
für Windkraftanlagen resultiert<br />
vor allem daraus, dass Kraftwerksbetreiber<br />
einen Plan über die von ihnen einzuspeisende<br />
Energiemenge abzugeben haben,<br />
wobei Abweichungen von den gemeldeten<br />
Werten zu Strafgebühren führen.<br />
Dem Ausbau der Windenergie hatte<br />
das Energieamt schon zuvor dadurch eine<br />
Grenze gesetzt, dass es eine Höchstmenge<br />
an insgesamt zulässiger Windenergie<br />
bei 330 MW festgelegt hat. Hintergr<strong>und</strong><br />
sind Befürchtungen, dass die Zulassung<br />
einer höheren Kapazität die Stabilität des<br />
Stromnetzes gefährden könnte. Allerdings<br />
steht zu erwarten, dass Ungarn diese starre<br />
Grenzmarke bald weiter anheben wird. Das<br />
neue Regelungswerk für das Einspeisesystem<br />
bietet – insbesondere durch die niedrigeren<br />
Vergütungssätze – den Rahmen für<br />
die Zulassung weiterer Kapazitäten.<br />
<strong>Die</strong> neuen Kraftwerkskapazitäten würden<br />
dann in einem Ausschreibungsverfahren<br />
vergeben, wobei damit zu rechnen ist,<br />
dass eine Vielzahl von Antragstellern daran<br />
teilnehmen wird. Der Umfang einer neuen<br />
Ausschreibung bleibt abzuwarten, da<br />
sich die ungarischen Bedenken hinsichtlich<br />
der Stabilität des Elektrizitätsnetzes<br />
bei der Genehmigung von Windkraftanlagen<br />
auch an verschiedenen Stellen des<br />
neuen Gesetzes wiederfinden.<br />
Für die Solarenergie wird durch die<br />
neuen Regelungen eine von Tageszeit <strong>und</strong><br />
Anlagengröße unabhängige Gebühr von<br />
26,46 HUF/kWh festgelegt, welche für<br />
Alt- <strong>und</strong> Neuanlagen gilt. Für alle anderen<br />
Neuanlagen zur Erzeugung erneuerbarer<br />
Energie gelten wie bei der Windkraft<br />
Abstufungen nach Anlagengröße <strong>und</strong> Zeit<br />
der Energieeinspeisung.<br />
<strong>Die</strong> zukünftigen Basispreise für die<br />
Einspeisegebühr sollen jährlich vom Energieamt<br />
unter Berücksichtigung des allgemeinen<br />
Preisanstiegs neu berechnet werden.<br />
Bei der Berechnung wird der ermittelte<br />
Preisanstieg für Neuanlagen allerdings<br />
jedes Jahr um einen sogenannten „Effizienzkorrekturfaktor“<br />
reduziert, um den<br />
technischen Fortschritt auf dem Gebiet der<br />
erneuerbaren Energien zu berücksichtigen<br />
<strong>und</strong> Effizienzsteigerungen einzufordern.<br />
Martin L. Wodraschke, LL.M.<br />
Henning Thomas, LL.M.<br />
K o n t a K t<br />
German Desk<br />
CMS Cameron McKenna LLP<br />
Tel.: +36 1 483 4828<br />
Fax: +36 1 483 4801<br />
E-mail: Martin.Wodraschke@cms-cmck.com
§<br />
Foto: Best Relation<br />
Vergabemonitor<br />
<strong>Die</strong> geplante Novellierung des<br />
ungarischen Vergabegesetzes regelt,<br />
wann eine Geheimhaltung unter<br />
Berufung auf das Geschäftsgeheimnis zulässig<br />
ist: Als Geschäftsgeheimnis zu behandelnde<br />
Angaben sollten von übrigen Inhalten gut<br />
getrennt <strong>und</strong> unter Einhaltung bestimmter<br />
Schutzvorkehrungen (z. B. Bildung geschlossener<br />
Einheiten aus den Geschäftsgeheimnissen<br />
innerhalb des Angebots, auszugsweise<br />
Wiedergabe des Angebots) offen gelegt werden.<br />
Sie sind in einem gesonderten Verzeichnis<br />
aufzuführen. Bei der Öffnung der eingegangenen<br />
Angebote gibt der öffentliche Auftraggeber<br />
den Inhalt dieses Verzeichnisses<br />
bekannt. Ist ein anderer Bieter der Ansicht,<br />
dass bestimmte Informationen unbegründet<br />
als Geschäftsgeheimnis eingestuft wurden,<br />
kann er die Revision des Verzeichnisses bei der<br />
ungarischen Schiedskommission für Öffentliche<br />
Auftragsvergabe (KDB) beantragen.<br />
Gr<strong>und</strong>sätzlich gilt, dass eine Geheimhaltung<br />
nur sehr beschränkt möglich<br />
sein soll. Name <strong>und</strong> Adresse des Bieters<br />
sowie Angaben, die als Bewertungskriterium<br />
herangezogen werden, unterliegen<br />
nicht dem Geschäftsgeheimnis. Nach<br />
Bekanntgabe des Verfahrensergebnisses<br />
§<br />
§<br />
Geschäftsgeheimnis<br />
im Vergabeverfahren?<br />
Nach europäischem Recht gilt bei Vergabeverfahren gr<strong>und</strong>sätzlich das Öffentlichkeitsprinzip.<br />
Eingereichte Lösungen, die als Geschäftsgeheimnis gelten,<br />
wären daher auch für die Konkurrenz zugänglich. Nicht selten werden Angebote<br />
jedoch in größerem Umfang öffentlich gemacht, als dies notwendig wäre.<br />
dürfen Auftraggeber auch nicht mehr<br />
unter Berufung auf das Geschäftsgeheimnis<br />
untersagen, dass Daten, die der<br />
Auftraggeber bei der Wertung der Angebote<br />
für die Zuschlagserteilung berücksichtigt<br />
hat, zugänglich gemacht werden,<br />
oder dies zu beschränken. Das führte<br />
bei der Schiedskommission zu der gängigen<br />
Praxis, dass der Auftraggeber nach<br />
der Zuschlagserteilung allen Bietern Einsicht<br />
in die Angebote der anderen Bieter<br />
gewähren muss. Jedoch ist die Einsichtnahme<br />
nur zur Prüfung der Rechtmäßigkeit<br />
des Vergabeverfahrens zulässig. <strong>Die</strong><br />
Verwendung der im Rahmen der Akteneinsicht<br />
erworbenen Informationen kann<br />
die sonstigen Regeln für das Geschäftsgeheimnis<br />
nicht verletzen.<br />
Der Vertrag, der zwischen Auftraggeber<br />
<strong>und</strong> erfolgreichem Bieter zustande<br />
kommt, ist Information von öffentlichem<br />
Interesse <strong>und</strong> somit öffentlich (bis auf den<br />
sehr beschränkten Kreis der als Geschäftsgeheimnis<br />
eingestuften Angaben).<br />
Kommt es zu einem Vergabenachprüfungsverfahren,<br />
so sind der Antragsteller,<br />
der Antragsgegner <strong>und</strong> die Mitglieder der<br />
Schiedskommission berechtigt, jederzeit<br />
Recht & Tipps<br />
Einsicht in alle Dokumente des Verfahrens<br />
zu nehmen <strong>und</strong> Kopien oder Aufzeichnungen<br />
zu erstellen.<br />
Vergabeverfahren-Vorschau<br />
Der Gemeindeverband für Abfallwirtschaft,<br />
Győr (Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási<br />
Önkormányzati Társulás)<br />
hat eine Angebotsaufforderung in<br />
einem offenen Verfahren für die Vergabe<br />
eines Auftrags zur „Errichtung eines regionalen<br />
komplexen Abfallbehandlungswerks<br />
<strong>und</strong> Abfalldeponie im Gebiet von Győr-<br />
Sashegy“ veröffentlicht. Den Auftragskonditionen<br />
liegt die ungarische Ausgabe<br />
des FIDIC Red Book 2005 zugr<strong>und</strong>e.<br />
Der geschätzte Auftragswert beträgt HUF<br />
3.359.000.000,-. <strong>Die</strong> Angebotsfrist ist der<br />
15. Mai 2008, 11.00 Uhr. Weitere Informationen:<br />
TED 2008/S 62-083764<br />
Ergebnisse <strong>und</strong> Verträge<br />
<strong>Die</strong> Bekanntmachung über das Ergebnis<br />
des Vergabeverfahrens zur Erteilung<br />
des öffentlichen Bauauftrags „Autobahn<br />
M1 – Hegyeshalom 2008“ wurde in der<br />
TED-Datenbank am 29. März 2008<br />
unter Nr. 2008/S 62-08-3244 veröffentlicht.<br />
<strong>Die</strong> Staatliche Autobahnverwaltungs-<br />
geschlossene AG (Állami Autópálya<br />
Kezelő Zrt.), hat den Bauauftrag im<br />
Wert von HUF 1.643.989.597,- im Rahmen<br />
eines offenen Verfahrens am 18.<br />
März 2008 erteilt. Den Zuschlag hat die<br />
Bieterin Colas-Eger Zrt. erhalten.<br />
Am 2. April 2008 ist in der TED-<br />
Datenbank unter Nr. 2008/S 64-086198<br />
eine Bekanntmachung über das Ergebnis<br />
eines Vergabeverfahrens zur Erteilung<br />
eines öffentlichen IT-Auftrags erschienen.<br />
<strong>Die</strong> Auftraggeberin ist die Gemeinde des V.<br />
Bezirks, Budapest, die den Auftrag im Wert<br />
von HUF 945.576.000,-- dem Konsortium<br />
Modul Info Kft. (der Monor Telefontársaság<br />
Kft., der Hewlett-Packard Magyarország<br />
Kft.) am 28. Januar 2008 erteilt hat.<br />
Orsolya Hajós, Attila Dezső<br />
Dezső & Partners Rechtsanwälte<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
23
DUIHK intern<br />
Business Breakfast mit Wirtschaftsminister Kákosy<br />
Keinen Appetit auf<br />
radikale Reformen<br />
Für Wirtschaftsminister Csaba<br />
Kákosy ist das mangelnde Vertrauen<br />
in die ungarische Wirtschaftspolitik<br />
eines der Hauptprobleme<br />
für die Wirtschaft. Um dieses Vertrauen<br />
wieder herzustellen, seien<br />
Kontinuität, Verlässlichkeit <strong>und</strong><br />
Transparenz erforderlich. Für neue<br />
große Reformvorhaben in der laufenden<br />
Legislaturperiode sieht der<br />
Minister wenig Chancen.<br />
Das grösste Problem ist der Mangel<br />
an internationaler Glaubwürdigkeit<br />
der Regierung. <strong>Die</strong> Hauptaufgabe<br />
ist deshalb, Versprechen einzuhalten,<br />
gestellte Ziele zu erreichen <strong>und</strong> Vertrauen<br />
zurückgewinnen, sagte Kákosy beim<br />
Business Breakfast im Sofitel, zu dem die<br />
DUIHK am 14. März zusammen mit den<br />
Bilateralen Europäischen <strong>Handelskammer</strong>n<br />
in Ungarn eingeladen hatte.<br />
Steuersenkungen für mehr<br />
Investitionen<br />
Der Minister versicherte, dass die Regierung<br />
am begonnenen Kurs festhalten werde:<br />
„Das Konvergenzprogramm muss eingehalten<br />
werden.“ Ziel sei die Senkung des<br />
Staatsdefizits bis Ende 2008 unter 4% des<br />
Bruttoinlandsproduktes.<br />
Kákosy äußerte sich zuversichtlich,<br />
dass begonnene Reformprojekte der Regierung<br />
umgesetzt würden, mit neuen sei aber<br />
24 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
Wirtschaftsminister Csaba Kákosy <strong>und</strong> DUIHK-Präsident Tamás Vahl<br />
wohl in der Amtszeit der jetzigen Regierung<br />
nicht mehr zu rechnen. Von zentraler<br />
Bedeutung sind die Reduzierung der Steuerlast,<br />
um Investitionen zu fördern <strong>und</strong> der<br />
Ausbau von Forschung <strong>und</strong> Entwicklung.<br />
Um die Wirtschaft anzukurbeln, sei<br />
die Reduzierung der allgemeinen Steuerlast,<br />
die in den letzten zwei Jahren um<br />
zwei Prozentpunkte auf 39% des BIP<br />
anstieg, unerlässlich, so Kákosy. Auch<br />
die Abschaffung der Solidaritätssteuer,<br />
die seit 2006 Unternehmensgewinne<br />
zusätzlich mit etwa 4% belastet, sei eine<br />
wichtige Voraussetzung für neue (ausländische)<br />
Investitionen. Potential liege auch<br />
im Bürokratieabbau. Verwaltungskosten<br />
verschlingen in Ungarn 7% des BIP<br />
– in Skandinavien müssen Unternehmen<br />
nur 2% des BIP für bürokratische Arbeiten<br />
aufwenden. Zu einem möglichen<br />
Einheitssteuersatz, der sogen. „flat tax“<br />
äußerte sich Kákosy dennoch zurückhal-<br />
tend: „Wir könnten das Spiel natürlich<br />
mitmachen <strong>und</strong> eine flat tax einführen.<br />
Der Steuersatz wäre aber dann bei uns<br />
wohl sehr hoch.“<br />
Stakeholder in Reformvorhaben<br />
einbeziehen<br />
Als eine notwendige vertrauensbildende<br />
Maßnahme bezeichnete Kákosy den Dialog<br />
zwischen Politik <strong>und</strong> Wirtschaft, wie<br />
er in anderen europäischen Ländern längst<br />
üblich sei. <strong>Die</strong> Einbeziehung der Stakeholder<br />
in Reformvorhaben sei notwendig für<br />
deren erfolgreiche Umsetzung. Das Ministerium<br />
verstehe sich dabei immer als Interessenvertretung<br />
der Wirtschaft innerhalb<br />
der Regierung. Laut Kákosy erschwert<br />
allerdings bislang die fehlende Koordination<br />
existierender Interessenverbände die<br />
Gestaltung einer erfolgreichen Politik.<br />
F+E: Ungarn Bewerber für EIT<br />
Ein weiteres Augenmerk muss auf der Förderung<br />
von Innovationen liegen. Derzeit<br />
bewirbt sich Ungarn um den Hauptsitz<br />
des European Institute of Innovation and<br />
Technology (EIT). Anliegen des EIT ist es,<br />
Ausbildung <strong>und</strong> Forschung stärker mit der<br />
Wirtschaft zu vernetzen, um sie effizienter<br />
in marktfähige Innovationen zu überführen.<br />
Das Business Breakfast oder auch<br />
Business Luncheon ist eine regelmäßige<br />
Veranstaltung des 1994 gegründeten Verbands<br />
der Europäischen Bilateralen Kammern.<br />
Den rotierenden Vorsitz hat derzeit<br />
die DUIHK inne.<br />
Foto: Best Relation
Gleich vier DUIHK-Mitglieder geehrt<br />
Der Hauptpreis ging an Pro<br />
Planta 3M Mezőgazdasági Szaktanácsadó<br />
Bt., eine Spin-off Firma<br />
des MTA Forschungsinstituts für<br />
Agrochemie <strong>und</strong> Landwirtschaft für das<br />
kosten- <strong>und</strong> umweltschonende Softwaresystem<br />
für die Düngerwirtschaft. Daneben<br />
wurden aber noch weitere Firmen mit<br />
Sonderpreisen verschiedener Organisationen<br />
<strong>und</strong> Anerkennungen der Jury geehrt,<br />
unter ihnen gleich vier Mitgliedsunternehmen<br />
der DUIHK.<br />
<strong>Die</strong> Firma 77 Elektronika Kft. erhielt<br />
den Innovationspreis des Ministeriums<br />
für Wirtschaft <strong>und</strong> Verkehr für ihr<br />
„Automatisches Analyselabor für Urinproben“.<br />
Drei weitere Mitglieder – die<br />
Contitech Rubber Industrial Kft., die<br />
Magyar Telekom Nyrt. <strong>und</strong> die Budapester<br />
Wasserbetriebe (Fővárosi Vízművek<br />
Zrt.) erhielten für innovative Lösungen<br />
eine Anerkennung der Jury.<br />
„Fabrik des Jahres“: Claas Hungaria Kft.<br />
Günstige Produktion bei hoher Qualität<br />
Claas Hungaria Kft., die ungarische<br />
Tochtergesellschaft der deutschen<br />
Claas-Gruppe wurde am 6. März<br />
2008 in Nürnberg als „Fabrik des Jahres<br />
2007“ für die „Beste Produktion in Osteuropa“<br />
geehrt.<br />
Claas ist vor allem als Hersteller innovativer<br />
Land- <strong>und</strong> Agrartechnik bekannt.<br />
Der deutsche Preis stellt die härtesten Kriterien<br />
an die verarbeitende <strong>Industrie</strong> <strong>und</strong><br />
Der Innovationspreis wurde vor 16 Jahren<br />
ins Leben gerufen, um die Innovationsbereitschaft<br />
der ungarischen Wirtschaft zu<br />
fördern. Ein wichtiges Anliegen des Wettbewerbs<br />
ist es, solche Innovationen – neue<br />
Produkte, Verfahren oder <strong>Die</strong>nstleistungen<br />
– zu fördern, die nicht nur technologisches<br />
Neuland betreten, sondern deren praktische<br />
Umsetzung den Unternehmen zugleich<br />
einen spürbaren wirtschaftlichen Vorteil<br />
wird zusammen von der Wirtschaftszeitung<br />
„Produktion“ <strong>und</strong> der Unternehmensberatung<br />
A.T. Kearney vergeben.<br />
Das im ostungarischen Törökszentmiklós<br />
ansässige Werk produziert<br />
Schneid- <strong>und</strong> Mähwerke für landwirtschaftliche<br />
Nutzmaschinen. Bei vergleichsweise<br />
niedrigen Prozesskosten steht<br />
die Firma für eine hohe Herstellungsqualität.<br />
Laut Geschäftsführer Bernd Hoff-<br />
DUIHK intern<br />
<strong>Ungarische</strong>r<br />
Innovationspreis 2007<br />
„Innovation ist keine Frage der<br />
Ressourcen, sondern der Einstellung“,<br />
sagte Dr. Péter Závodszky,<br />
Vorsitzender des <strong>Ungarische</strong>n Innovationsfonds<br />
bei der Verleihung des<br />
diesjährigen nationalen Innovationspreises<br />
am 2 . März im <strong>Ungarische</strong>n<br />
Parlament.<br />
Gábor Bayer,<br />
Entwicklungsleiter der Firma<br />
77 Elektronika Kft. <strong>und</strong><br />
Staatssekretär Géza Egyed<br />
bei der Preisverleihung<br />
verschaffen <strong>und</strong> somit die Wettbewerbsfähigkeit<br />
des Landes stärken. Vergeben wird<br />
der Innovationspreis vom <strong>Ungarische</strong>n<br />
Innovationsfonds gemeinsam mit dem<br />
Wirtschaftsministerium, dem Agrarministerium,<br />
dem Ministerium für Umwelt, der<br />
Nationalen Forschungs- <strong>und</strong> Technologieagentur<br />
(NKTH), dem <strong>Ungarische</strong>n Patentamt<br />
<strong>und</strong> der <strong>Ungarische</strong>n <strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong><br />
<strong>Handelskammer</strong> (MKIK).<br />
mann folgt man im Betriebsalltag dem<br />
Kearny-Gr<strong>und</strong>satz „Control the physics,<br />
Finance will follow.“<br />
<strong>Die</strong> ungarische Tochter hat erfolgreich<br />
das Claas-Produktionssystem bei sich<br />
eingeführt <strong>und</strong> kann mit geringen externen<br />
Qualitätskosten, einer hohen Liefertreue<br />
<strong>und</strong> einem sehr geringen Anteil an<br />
Qualitätsbeanstandungen bei seinen Lieferanten<br />
aufwarten.<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
Foto: Vizkelety Márton<br />
25
DUIHK intern<br />
<strong>Die</strong> DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder<br />
<strong>Industrie</strong>- <strong>und</strong> <strong>Handelskammer</strong><br />
Würzburg-Schweinfurt<br />
AP: Dr. Ralph Jahn,<br />
Hauptgeschäftsführer<br />
Mainaustraße 33<br />
Postfach 58 40<br />
D-97082 Würzburg<br />
Tel: +49 931 4194 353<br />
Fax: +49 931 4194 111<br />
E-Mail: oker@wuerzburg.ihk.de<br />
Web: www.wuerzburg.ihk.de<br />
LeasePlan Hungária Zrt.<br />
Internationales Fuhrparkmanagement<br />
<strong>und</strong> Kfz. Leasing<br />
AP: Dr. Gyula Sarlós, Geschäftsführer<br />
Bocskai út 134-146.<br />
H-1113 Budapest<br />
Tel: +36 1 236 3636<br />
Fax: +36 1 236 3699<br />
E-Mail: ugyfelszolgalat@leaseplan.hu<br />
Web: www.leaseplan.hu<br />
Qualysoft Informatikai Zrt.<br />
Informationstechnologie, Software<br />
AP: Tamás Simon, Generaldirektor<br />
Németvölgyi út 97.<br />
H-1124 Budapest<br />
Tel: +36 1 889 9800<br />
Fax: +361 889 9810<br />
E-Mail: office@qualysoft.com<br />
Web: www.qualysoft.com<br />
Budapest Marriott Hotel<br />
Duna Szálloda Zrt.<br />
Gastgewerbe, Hotel<br />
AP: Robert Grader, Geschäftsführer<br />
Apaczai Csere János u. 4.<br />
H-1052 Budapest<br />
Tel: +36 1 486 5000<br />
Fax: +36 1 266 7000<br />
E-Mail: marriott.budapest@t-online.hu<br />
Web: www.marriott.com/BUDHU<br />
M Factory Kommunikációs<br />
Szolgáltató Zrt<br />
Datenverarbeitungsdienste<br />
AP: Maximilian Péter Malcsiner,<br />
Geschäftsführer<br />
Gábor Dénes u. 2.<br />
H-1117 Budapest<br />
Tel: +36 1 265 7400<br />
Fax: +36 1 265 8620<br />
E-Mail: sales@factory.hu<br />
Web: www.mfactory.hu<br />
26 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
Laurus Solutions Informatika Kft.<br />
Software-Entvicklung,<br />
-vertrieb, IT-Beratung<br />
AP: Vilmos Bajzik, Geschäftsführer<br />
Gyömrõi út 128.<br />
H-1103 Budapest<br />
Tel: +36 1 431 2500<br />
Fax: +36 1 431 2525<br />
E-Mail: info@laurusonline.com<br />
Web: www.laurusonline.com<br />
Ghibli Szállímányozási Kft.<br />
Verkehr, Spedition, Logistik<br />
AP: Károly Bende, Geschäftsführer<br />
Szabadkikötõ út 5-7.<br />
H-1211 Budapest<br />
Tel: +36 1 801 8600<br />
Fax: +36 1 801 8601<br />
E-Mail: info@ghibli.hu<br />
Web: www.ghibli.hu<br />
Cewe Color Magyarország Kft.<br />
Photos, Videoaufnahmen, Drucksachen<br />
AP: Zoltán Zoboki,<br />
Geschäftsführer<br />
Béke út 21-29.<br />
H-1135 Budapest<br />
Tel: +36 1 451 1087<br />
Fax: +36 1 238 0709<br />
E-Mail: cewehun@cewecolor.hu<br />
Web: www.fotokonyv.hu<br />
Health and Beauty<br />
Business Media Kft.<br />
Zeitungsverlag, Fachzeitschriften,<br />
Schönheitsmagazine<br />
AP: Anita Zsilák,<br />
Geschäftsführerin<br />
Naphegy tér 8.<br />
H-1016 Budapest<br />
Tel: +36 1 457 0067<br />
Fax: +36 1 201 3248<br />
E-Mail: info@health-and-beauty.hu<br />
Web: www.health-and-beauty.hu<br />
Diamant-Gesellschaft Tesch GmbH<br />
Schmuck <strong>und</strong> Edelstahl - Produktion<br />
AP: Dr. Joachim Kübler-Tesch,<br />
Geschäftsführer<br />
Carl-Goerdeler-Str. 14.<br />
D-71636 Ludwigsburg<br />
Tel: +49 7141 403 212<br />
Fax: +49 7141 403 217<br />
E-Mail: info@diamanttesch.de<br />
Web: www.diamanttesch.de<br />
Aquaworld Zrt.<br />
Hotel-<strong>Die</strong>nstleistungen<br />
AP: Péter Szomjas, Geschäftsführer<br />
Bajza utca 48.<br />
H-1062 Budapest<br />
Tel: +36 1 231 3700<br />
Fax: +36 1 231 3705<br />
E-Mail: info@aqua-world.hu<br />
Web: www.aqua-world.hu<br />
Arrow Super Kft.<br />
Personalberatung,<br />
Unternehmensberatung, Schulung<br />
AP: Judit Karas, Geschäftsführerin<br />
Széchenyi u. 70. II/205-207<br />
Pf 69.<br />
H-3503 Miskolc<br />
Tel: +36 46 505 821<br />
Fax: +36 46 505 877<br />
E-Mail: info@arrowsuper.hu<br />
Web: www.arrowsuper.hu<br />
AS AGE GmbH – die Behälterbörse<br />
Handel <strong>und</strong> Vermietung von<br />
Transportbehältern <strong>und</strong> Transportmitteln<br />
AP: Jürgen Baars,<br />
Geschäftsführender<br />
Gesellschafter<br />
Wilhelmstraße 3<br />
D-73540 Heubach<br />
Tel: +36 49 7173 18400 0<br />
Fax: +36 49 7173 18400 69<br />
E-Mail: juergen.baars@as-age.eu<br />
Web: www.as-age.eu<br />
Bossard Hungary Kft.<br />
Großhandel mit Metall- <strong>und</strong><br />
Kunststoffwaren für Bauzwecke sowie<br />
Installationsbedarf für Gas,<br />
Wasser <strong>und</strong> Heizung<br />
AP: Hans van der Velden,<br />
Geschäftsführer<br />
Hosszúrét DEPO 062/65 hrsz.<br />
H-2046 Törökbálint<br />
Tel: +36 23 332 504<br />
Fax: +36 23 332 505<br />
E-mail: hvandervelden@bossard.com<br />
Web: www.bossard.com
A DUIHK 15 évvel ezelôtti megalakulása<br />
Fókusz<br />
Hagyomány a gazdaság<br />
szolgálatában<br />
A DUIHK 1993. május 7-i újbóli megalapításával – 73 évvel történelmi<br />
elôdje után – a két ország vállalkozásai a kétoldalú gazdasági kapcsolatok<br />
elôsegítésére szolgáló fontos szervezetet hoztak létre. Ezzel folytatódtak<br />
az évtizedes erôfeszítések, amelyek azt szolgálták, hogy a történelmileg<br />
néha nem könnyû feltételek között is segítséget kapjanak mindkét ország<br />
vállalkozásainak külföldi ügyletei.<br />
A DUHK alapító ülése 1920-ban<br />
1920: Éllovas német és magyar<br />
kereskedôk<br />
A DUIHK 1993. évi megalapítása tulajdonképpen<br />
nem jelentett újdonságot<br />
a német-magyar gazdasági kapcsolatok<br />
tekintetében. A magyarországi kereskedők<br />
már 1919-ben egy Német Gazdasági<br />
Kamara létrehozására törekedtek, hogy a<br />
német exportgazdaságot felélénkítsék.<br />
A kamara későbbi, első elnökének, Paul<br />
Kühnemannak a berlini külügyminisztériumnál<br />
kifejtett diplomáciai erőfeszítéseinek<br />
köszönhetően 1920. augusztus 6-án<br />
megalakulhatott a Német-Magyar Kereskedelmi<br />
Kamara (DUHK), az 1. világháborút<br />
követően az első német külkereskedelmi<br />
kamaraként.<br />
A magyarországi kamara sajátossága<br />
volt már akkoriban is a kétoldalú irányultság,<br />
valamint a kamara grémiumainak<br />
paritásos személyi összetétele. Ezért<br />
kiváltságnak számított, hogy 1931-ben a<br />
Német Ipari és Kereskedelmi Szövetség<br />
rendkívüli tagja lett.<br />
Hidegháború: Magyarország<br />
nyugati piacnyitása<br />
A 2. világháborút követően drámai<br />
módon megváltoztak a gazdasági kapcsolatokra<br />
vonatkozó keretfeltételek. A<br />
Kelet-Nyugat konfliktus megjelenésével a<br />
Szövetségi Köztársaságnak a közép-keleteurópai<br />
államokkal folytatott külkereskedelme<br />
jelentéktelenné vált: 1952-ben<br />
a német külkereskedelemnek mindössze<br />
egy százalékát tette ki.<br />
Ebben az időszakban a Német Gazdaság<br />
Keleti Bizottságának megalapítása<br />
olyan jel volt, amely jobb idők bekövetkeztével<br />
kecsegtetett. Otto Wolf von<br />
Amerongen, a bizottság elnöke és a Német<br />
Ipari és Kereskedelmi Szövetség későbbi<br />
feje 1963-ban azt vizsgálta, mennyiben<br />
javíthatók a Kölcsönös Gazdasági Segítség<br />
Tanácsa szocialista tagállamaival folytatott<br />
kereskedelmi kapcsolatok.<br />
Magyarország ennek során mindig<br />
is éllovas szerepet töltött be, a budapesti<br />
kereskedelmi képviselet, mint a Német<br />
Szövetségi Köztársaság első hivatalos képviselete,<br />
1963. évi megalapításával a németmagyar<br />
kereskedelem fejlődésnek indult.<br />
1960-as évek: A gazdasági reformok<br />
ösztönzôleg hatnak a kereskedelemre<br />
A következő évek magyar reformtörekvései<br />
fokozatosan megteremtették a kapcsolatok<br />
kiépítésének feltételeit. 1968-ban lazítottak<br />
az államilag szabályozott külkereskedelemre<br />
vonatkozó előírásokon, 1972-ben pedig<br />
Magyarország első ízben hagyta jóvá a „külföldi<br />
részesedésű gazdasági egyesüléseket”.<br />
A Keleti Bizottság a páratlan piacnyitásra<br />
egy magyarországi munkacsoport létrehozásával<br />
válaszolt. A Szövetségi Köztársaság a<br />
Szovjetunió után Magyarország második<br />
legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált.<br />
Első joint venture-ként nyugati partnerrel<br />
1974-ben alakult meg a SICONTACT<br />
Kft., amelyben a Siemens AG 49%-kal,<br />
kisebbségi tulajdonosként volt jelen.<br />
1980-as évek: A gazdaság liberalizációja<br />
Az 1985-ben bevezetett újabb magyarországi<br />
reformok további impulzusokat<br />
adtak a Szövetségi Köztársasággal ápolt<br />
gazdasági kapcsolatoknak, és lehetővé tették<br />
többek között a Befektetésvédelmi és<br />
támogatási egyezmény létrejöttét (1986),<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
27
Fókusz<br />
valamint az első, német vállalkozásoknak<br />
szánt „Magyarországi befektetési kalauz”<br />
kiadását. 1989-ben engedélyezték a<br />
100%-os külföldi tulajdonban lévő joint<br />
venture-öket is, 1990-ben pedig eltörölték<br />
a külföldi befektetésekre vonatkozó engedélyezési<br />
kötelezettséget, 1991-ben pedig<br />
megszüntették az állam külkereskedelmi<br />
monopóliumát. Ezzel kedvező feltételek<br />
teremtődtek a gazdasági<br />
kapcsolatok példa nélküli<br />
kiterjesztésére. 1990<br />
és 1992 között négyszeresére<br />
– 201 millió márkáról<br />
860 millió márkára – nőttek a<br />
német közvetlen beruházások.<br />
Ezt a fejlődést tekintve egyre<br />
sürgetőbb feladat volt a vállalkozások<br />
külföldi tevékenységének<br />
intézményi támogatása feltételeinek<br />
megteremtése. A Handelsblatt már<br />
1989. december 19-én arról számolt be,<br />
hogy a Keleti Bizottság és a Német Ipari<br />
és Kereskedelmi Szövetség (DIHT) egy<br />
német-magyar kereskedelmi kamara alapítását<br />
készíti elő.<br />
A tervek akkor kezdtek alakot ölteni,<br />
amikor 1990 elején Helmut Kohl kancellár,<br />
a Keleti Bizottság elnökével Otto Wolf von<br />
Amerongennel, valamint a Német Iparszövetség<br />
(BDI) elnökével, Tyll Neckerrel,<br />
és a Német Ipari és Kereskedelmi Szövetség<br />
(DIHT) elnökével, Hans Peter Stihllel<br />
magyarországi látogatáson járt.<br />
1990: a Delegációs Iroda,<br />
mint a DUIHK elôdje<br />
1990 novemberében a Német Gazdaság<br />
magyarországi delegáltja, Eva Dude birtokba<br />
vette első fix lakóhelyét a Stefánia út<br />
99. szám alatt, amely egykoron az NDK<br />
külgazdasági képviselete volt.<br />
A Delegációs Iroda hivatalos megnyitására<br />
1991. március 7-én került sor. Eva<br />
Dude és két munkatársa hatalmas mennyiségű<br />
elvégzendő feladatot kapott. Naponta<br />
mintegy 50 vállalati felmérést kellett készítenie<br />
az irodának a piaci feltételek, adók<br />
vagy a jog témájában.<br />
A külkereskedelmi kamara létrehozása<br />
annál is inkább egyre sürgetőbb feladattá<br />
vált, mivel 1992. július 1-jén megszüntették<br />
a Német Nagykövetség Kereskedelmi<br />
Támogató szervét. A megerősödő magyarországi<br />
magángazdaság érdekeiknek megfelelő<br />
szervezetet keresett.<br />
1992. szeptember elején Eva Dude<br />
a DIHT-nál azt sürgette, hogy a Delegációs<br />
irodát alakítsák át külkereskedelmi<br />
kamarává, kiváltképp hogy néhány másik<br />
ország vállalatai már megnyitották kétol-<br />
2 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
dalú kamaráikat. Már mintegy 200 német<br />
vállalat jelezte, hogy tagjai lennének egy<br />
német-magyar kamarának, és a Német<br />
Nagykövetség is „nem esélytelen” minősítést<br />
használt Dude kérelmére – joggal,<br />
ahogy az hamarosan bebizonyosodott.<br />
1993: Új feladatok – új szervezet<br />
Csupán néhány hónappal később, 1993.<br />
május 7-én 47 vállalat és intézmény megalapította<br />
a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi<br />
Kamarát.<br />
A kamara első elnökévé Dr. Hans<br />
Messnert választották, az ügyvezető pedig<br />
Eva Dude lett, aki 1993 júniusában a<br />
Handelsblattnak nyilatkozva azt hang-<br />
súlyozta, hogy a tagságba nem csupán<br />
a német vagy német-magyar vállalatokat<br />
várják, hanem a kamara főleg azokat<br />
a magyar vállalkozásokat kívánja megszólítani,<br />
akik Németországgal szeretnének<br />
gazdasági kapcsolatokat kiépíteni. A<br />
kamara már egy évvel megalakulása után<br />
egy erős, 350 vállalatot számláló tagsággal<br />
rendelkezett. 1994 januárjában a kamara<br />
a magyar jog szerinti egyesület státuszát<br />
megkapta, ezzel pedig teljesült egy további,<br />
a német külkereskedelmi kamarákra<br />
vonatkozó fontos kritérium.<br />
1998 óta a DUIHK a Német Ipari és<br />
Kereskedelmi Szövetség rendkívüli tagja<br />
(2001 óta: Német Ipari és Kereskedelmi<br />
Kamarák Szövetsége).<br />
Az egyre növekvő feladatok miatt –<br />
amely a növekvő munkatársi létszámban<br />
is megmutatkozott<br />
– egyre sürgősebb lett az<br />
irodák bővítése. Már 1996.<br />
végén felmerült egy saját ház<br />
megszerzésének gondolata. 40<br />
épület közül a választás végül a II.<br />
kerületi Lövőház u. 30. alatt fekvő<br />
épületre esett. A házat 1913-ban a<br />
Ganz család hozta létre a tradicionális<br />
vállalkozás gyárcsarnokainak közvetlen<br />
közelében (a vállalat egyébként a 20as<br />
években a DUHK tagja volt).<br />
Az épületet számos tagvállalat pénzügyi<br />
támogatásával teljeskörűen felújították,<br />
majd 1999. április 27-én a „Német-<br />
Magyar Gazdaság Házaként” Magyarország<br />
miniszterelnöke, Orbán Viktor és a<br />
DIHT elnöke, Hans Peter Stihl jelenlétében<br />
felavatták.<br />
A DUIHK ma mintegy 900 tagjával<br />
nem csupán a legnagyobb bilaterális gazdasági<br />
szervezet Magyarországon, hanem forgalmát<br />
tekintve a 120 német külkereske-<br />
delmi kamara között az első 10 között szerepel<br />
világviszonylatban nézve. Bár az általa<br />
nyújtott szolgáltatások köre és komplexitása<br />
az elmúlt 15 évben folyamatosan bővült,<br />
a küldetése mit sem változott: ez pedig nem<br />
más, mint a tagok szervezeteként, szolgáltatóként<br />
és a német-magyar gazdasági kapcsolatok<br />
ápolása és támogatása.<br />
Agnes Müller
A DUIHK a német-magyar gazdasági<br />
kapcsolatok tükrében<br />
1920. augusztus 6.:<br />
A Német-Magyar Kereskedelmi<br />
Kamara (DUHK) megalakítása<br />
1927.<br />
A Német Ipari és Kereskedelmi<br />
Szövetség megalakulása (DIHT)<br />
1931.<br />
A DUHK a DIHT<br />
rendkívüli tagja lesz<br />
1945.<br />
A DUHK bezárása<br />
(német külkereskedelmi tilalom)<br />
1949.<br />
Magyarország a kelet-európai<br />
gazdasági szövetség, a Kölcsönös<br />
Gazdasági Segítség Tanácsa<br />
(RGW) tagja lesz<br />
1952.<br />
A Német Gazdaság Keleti<br />
Bizottságának megalakulása<br />
1963.<br />
Kereskedelmi Egyezmény,<br />
Kereskedelmi képviselet létrehozása<br />
1972.<br />
A joint venture-ök törvényi<br />
engedélyezése<br />
1972.<br />
A Keleti Bizottság „Magyarország<br />
munkacsoportot” hoz létre<br />
1973.<br />
A diplomáciai kapcsolatok<br />
felvétele<br />
1974.<br />
Egyezmény a gazdasági,<br />
mûszaki és ipari együttmûködés<br />
fejlesztésérôl a Szövetségi<br />
Köztársaság és<br />
Magyarország között<br />
1974.<br />
A Siemens AG SINCONTACT GmbH<br />
nevû cége: az elsô német-magyar<br />
joint venture<br />
19 6.<br />
Befektetésvédelmi és<br />
támogatási egyezmény<br />
19 6.<br />
A Keleti Bizottság<br />
„Magyarországi beruházási kalauz”<br />
c. kiadványának megjelenése<br />
19 .<br />
Magyarország könnyít<br />
a beutazási rendelkezéseken<br />
az üzleti úton lévôknek<br />
19 9.<br />
Magyarország engedélyezi a<br />
100%-os külföldi részesedést<br />
a joint venture-ökben<br />
1990.<br />
Magyarország eltörli a külföldi<br />
befektetések állami engedélyezésének<br />
kötelezettségét.<br />
Budapesten megnyílik a Német<br />
Gazdaság Delegációs irodája.<br />
1991. március 7.<br />
A Német Gazdasági Delegációs<br />
Iroda hivatalos megnyitása<br />
1991.<br />
A Kölcsönös Gazdasági Segítség<br />
Tanácsának (RGW) feloszlatása<br />
Fókusz<br />
1992.<br />
A Német Nagykövetség<br />
kereskedelmi támogató szervének<br />
megszüntetése<br />
1993. május 7.<br />
A Német-Magyar<br />
Kereskedelmi és Iparkamara<br />
(DUIHK) megalakítása<br />
1994.<br />
A DUIHK jogi státusza:<br />
társadalmi szervezet a magyar<br />
jogrend szerint<br />
1994.<br />
Magyarország az Európai Közösség<br />
társult tagja lesz<br />
199 .<br />
A DUIHK a DIHT rendkívüli tagja<br />
lesz (2001-tôl DIHK: Német Ipari és<br />
Kereskedelmi Kamarák Szövetsége)<br />
2004. május 1.<br />
Magyarország az Európai Unió<br />
tagjává válik<br />
2007.<br />
Magyarország csatlakozik<br />
a schengeni övezethez.<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
29
Fókusz<br />
Német-magyar gazdasági kapcsolatok<br />
Sikeres és<br />
példamutató<br />
A német-magyar gazdasági kapcsolatok 1990 óta lenyûgözô fejlôdést mutattak<br />
fel. Mind a kapcsolatok volumene, mind pedig színvonala figyelemre méltó<br />
mindkét országra nézve: a külkereskedlemi forgalom 1990 óta közel hatszorosára<br />
nôtt, és több ezernyi német vállalat járul hozzá Magyarországon a jóléthez<br />
és a foglalkoztatáshoz, miközben a politikusok és gazdasági szakemberek<br />
kölcsönös látogatásai ma már magától értetôdôen mindennaposak.<br />
A<br />
két ország közötti árucsere jellemezheti<br />
talán a leginkább szemléletesen<br />
a fejlődés dinamikáját.<br />
A magyar külkereskedelemben sok éve<br />
Németország a messze legfontosabb felvevő<br />
és egyben beszerzési piac is. A külkereskedelmi<br />
forgalom közel 30 százalékát<br />
bonyolítják német partnerekkel, ami<br />
annyit tesz ki, mint a magyar külkereskedelem<br />
mind a 14 további „régi” uniós tagországgal<br />
összesen.<br />
Emellett azonban német szemszögből<br />
sem hanyagolható el a Magyarországgal<br />
folytatott kereskedelem. A viszonylag<br />
kis ország a német megrendelőknek szállító<br />
importőrök rangsorában 2007-ben rögtön<br />
két hellyel kapaszkodott feljebb a 15ik<br />
pozícióra, és ugyanitt szerepel a német<br />
áruk felvevő piacainak rangsorában is.<br />
Ennek köszönhetően a Duna-menti ország<br />
a német külkereskedelemben hozzávetőlegesen<br />
ugyanolyan fontos szerepet tölt be,<br />
mint Svédország, vagy a világ második gazdasági<br />
nagyhatalma, Japán. Magyarország<br />
részesedése a német külkereskedelemben<br />
2007-ben 2 százalék fölé emelkedett – ami<br />
hozzávetőlegesen háromszorosan a kilencvenes<br />
évek elején elfoglalt súlyának.<br />
Nem hallgathatjuk el azt a körülményt,<br />
hogy a kétoldalú kereskedelem messzemenően<br />
kiegyensúlyozott, sőt az elmúlt években<br />
még kisebb mértékű többletet is mutat<br />
Magyarország javára.<br />
Mindenki Keletre igyekszik<br />
Magyarország illeszkedik a német külkereskedelemben<br />
általánosan uralkodó keleti<br />
orientációba. A német vállalatok külkereskedelmi<br />
forgalmuk egyhatodát bonyolítják<br />
napjainkban kelet-európai orszá-<br />
30 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
gokkal – és ezzel a részesedésük 1990 óta<br />
kétszeresére nőtt. Mindazonáltal Magyarországnak<br />
is egyre fontosabbá válik a<br />
kelet-európai gazdasági térség, és 2007ben<br />
is átlagon felüli mértékben nőtt a<br />
térség országaival folytatott magyra külkereskedelem.<br />
Az újonnan csatlakozott<br />
uniós tagállamok már ma is az egyötödét<br />
veszik fel a teljes magyar kivitelnek,<br />
miközben 2003-ban, az Európai Unió<br />
bővítését megelőző évben éppen ez tizednyi<br />
részesedéssel bírtak.<br />
Az 1990-es évek kezdetétôl<br />
Magyarország volt a külföldi beruházók<br />
egyik legkedveltebb célország<br />
Közép-Kelet-Európában<br />
Ezzel párhuzamosan a „régi” Európai<br />
Unió államai fokozatosan veszítettek piaci<br />
részesedésükből – annak ellenére, hogy<br />
a külkereskedelmük 10 százalékkal vagy<br />
még ennél is nagyobb mértékben bővült.<br />
Ennek megfelelően az EU15-ök részesedése<br />
a magyar behozatalból 2007-ben alig<br />
56 százalékra csökkent, miközben négy<br />
éve még 67 százalékot tett ki. Még ennél is<br />
nagyobb mértékű volt a csökkenés a kivitelben,<br />
ahol az Eu15-ök aránya közel 15<br />
százalékponttal esett vissza.<br />
Németországot azonban kisebb mértékben<br />
érintette ez a változás, mint a többi<br />
nyugat-európai országot, mert ugyan<br />
Németországnak is el kellett szenvednie<br />
a piaci részesedésének csökkenését, de az<br />
mégis jelentősen kisebb mértékű volt és<br />
nem változtatott Németország meghatározó<br />
szerepén a magyar kereskedelmi partnerek<br />
sorában. Ausztria például ugyaneb-<br />
ben az időszakban a magyar áruforgalomban<br />
képviselt részesedésének közel feleződését<br />
kellett elkönyvelnie.<br />
A német beruházók kezdettôl<br />
fogva jelen vannak<br />
A német és magyar partnerek közötti gazdasági<br />
kapcsolatoknak komoly lendületet<br />
adott a termelési folyamatok globalizálódása,<br />
valamint a tőkeszerkezet egyre<br />
nagyobb mértékű nemzetközi összefonódása.<br />
A Magyarországon végrehajtott<br />
német beruházások száma és volumene<br />
az 1990-es évek első felétől folyamatosan<br />
nőtt, így ma már a magyarországi közvetlen<br />
külföldi befektetések közel 30 százaléka<br />
Németországból érkezett, ami összesen<br />
mintegy 15 milliárd eurót jelent. Ez több,<br />
mint az Ausztriából, az Egyesült Királyságból,<br />
az USÁ-ból és Franciaországból érkezett<br />
beruházások összesen.<br />
Az 1990-es évek kezdetétől Magyarország<br />
volt a külföldi beruházók egyik legkedveltebb<br />
célország Közép-Kelet-Európában.<br />
A kedvező gazdasági keretfeltételek<br />
mellett ez a reformlépések eredményeinek<br />
is volt köszönhető.<br />
Magyarország 1972-ben engedélyezte<br />
először nyugati cégekkel közös vállalatok<br />
létrehozását – ami azidáig elképzelhetetlen<br />
volt egy szocialista országban. Ezen a téren<br />
az úttörők közé tartozott a német Siemens<br />
vállalat, amely a külföldiek közül elsőként<br />
alapított 1974-ben Sicontact néven közös<br />
vállalatot Magyarországon. A nyolcvanas<br />
évek végéig azonban a külföldiek szerepvállalása<br />
elhanyagolható maradt – 1988<br />
végéig éppen csak 140 vállalatuk alakult,<br />
és a beruházott tőke összesen a napjainkban<br />
szerénynek tűnő 400 millió USA dolláros<br />
összeget érte le. Még a politikai fordulatot<br />
megelőzően, 1988-ban engedélyezték<br />
azonban a kizárólag külföldi tulajdonú<br />
vállalatok működését, ami új fejezetet nyitott<br />
Magyarország be-, illetve visszatagozódásában<br />
a világgazdaságba.<br />
A német beruházók a legkülönbözőbb<br />
okból jelennek meg: magyarországi telephelyekkel<br />
egyrészt a vállalatuk egészének<br />
versenyképességét és ezzel nemzetközi versenyképességét<br />
tudják fokozni – feltéve,<br />
ha megfelelő arányban állnak a költségek<br />
az eredménnyel. A másik fontos ösztönző<br />
olyan új piacok feltárása (vagy közvetlenül<br />
Magyarországon, vagy a térségben), amelyek<br />
megkövetelik a jelenlétet a megrendelők<br />
közelségében. Végezetül pedig a külföldi<br />
telephelyek kiválasztásával a kockázati<br />
tényezőket – mind a gazdasági, mind<br />
a politikai vagy természeti kockázatokat –<br />
lehet minimálisra csökenteni.
A vertikális és horizontális munkamegosztás egyes formáit már a tervgazdálkodás idején<br />
alkalmazták a gyakorlatban a kelet-európai „KGST” gazdasági tömbben (Kölcsönös Gazdasági<br />
Segítségnyújtás Tanácsa) – így az NDK és Magyarország között is. Ebben a „keleti<br />
EU-ban” (amely egyébként már egy – kezdetleges, de - közös fizetôeszközt is használt)<br />
két- és többoldalú „szakosodási és együttmûködési megállapodások”-kal osztották<br />
fel gyakorlatilag bizonyos termékek elôállítását a tagországok között. A gyártó országok a<br />
többi érintettnek biztosították a késztermékek szállítását, és ennek fejében bizonyos a termeléshez<br />
szükséges részegységeket, valamint olyan árukat kaptak, amelyek elôállításáról<br />
saját maguk lemondtak.<br />
Ebben a rendszerben Magyarország lett a buszok fô szállítója a „KGST”-n belül, és<br />
lemondott például személygépkocsik vagy bizonyos tehergépjármû-fajták gyártásáról. A<br />
klcsönös szállításokat úgynevezett „éves jegyzôkönyvekben” rögzítették. Magyarország<br />
és az NDK között az utolsó ilyen éves jegyzôkönyvet 1990 januárjában az akkori külkereskedelmi<br />
miniszterhelyettesek, <strong>Die</strong>ter Lemke és Apró Piroska írta alá. Ennek értelmében<br />
Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy 1990-ben közel 1.000 darab Ikarus buszt<br />
szállít az NDK-nak, amelynek fejében részegységeket és kardántengelyeket kapott. Másrészrôl<br />
az NDK például mezôgazdasági gépekre, tehergépjármûvekre vagy személygépkocsikra<br />
szakosodott, és ezekhez részegységeket szerzett be Magyarországról. Az ilyen<br />
barterügyletek az utolsó idôszakban több mint egy ötödét adták az NDK és Magyarország<br />
közötti akkori árucserének.<br />
A becslések szerint ma mintegy 4.000<br />
német érdekeltségű vállalat működik aktívan<br />
Magyarországon, amelyek termékeikkel<br />
és szolgáltatásaikkal közvetlenül és közvetve<br />
közel 300.000 munkahelyet biztosítanak<br />
Magyarországon, miközben a saját<br />
nemzetközi versenyképességüket is erősítik.<br />
Az elmúlt másfél évtizedben a német<br />
vállalatok kiemelten a magyar járműgyártásban<br />
és a vegyiparban vállaltak szerepet,<br />
de ugyanez igaz a gépgyártásra, a kereskedelemre,<br />
az energia-szolgáltatásra vagy a<br />
bankok és biztosítók területére is.<br />
A német vállalatok manapság az adott<br />
iparág vezető szereplői közé tartoznak. Így<br />
jött létre például Győrött az Audi Hungária<br />
Motor Kft., a Volkswagen-konszern<br />
A német beruházások ágazati struktúrája<br />
22.4<br />
10.1<br />
37.6<br />
29.9<br />
26.7<br />
10.9<br />
33.2<br />
29.3<br />
30.0<br />
11.9<br />
30.5<br />
27.7<br />
29.6<br />
13.5<br />
29.6<br />
27.3<br />
30.4<br />
14.0<br />
28.8<br />
26.8<br />
NichtEU<br />
NM12<br />
EU14<br />
világviszonylatban is legnagyobb motorgyára.<br />
Az E·on, RWE és EnBW energiaszolgáltatók<br />
meghatározó szerepet töltenek<br />
be az ország energia-ellátásban, és<br />
számos német kereskedelmi lánc is eredményesen<br />
tevékenykedik a magyarországi<br />
kiskereskedelemben.<br />
Ez tükröződik a magyarországi német<br />
beruházások ágazatok szerinti megoszlásában<br />
is. A német beruházók szempontjából<br />
meghatározó iparágak közé tartozik a járműgyártás,<br />
a távközlés és a kereskedelem.<br />
Kiemelkedően fontos, hogy nem csupán a<br />
„nagyok” jönnek Magyarországra, hanem a<br />
számukat tekintve főként a közepes méretű<br />
vállalatok is. A több ezer német érdekeltségű<br />
magyar vállalat közül csak igen<br />
EU14 = Az EU15-ök Németország nélkül NM12 = 2004-ben és 2007-ben csatlakozott uniós tagállamok<br />
DE<br />
2003 2004 2005 2006 2007 2003 2004 2005 2006 2007<br />
15.8<br />
10.5<br />
39.7<br />
33.9<br />
16.9<br />
12.4<br />
39.2<br />
31.6<br />
19.2<br />
15.3<br />
35.4<br />
30.1<br />
Import Export<br />
20.9<br />
17.8<br />
31.8<br />
29.5<br />
21.2<br />
19.7<br />
30.8<br />
28.3<br />
Fókusz<br />
kevesen tartoznak nagy konszernekhez. A<br />
járműiparban például nem csupán az Audi<br />
jelent meg eddigi összesen több mint 3,3<br />
milliárd eurós beruházással, hanem számtalan<br />
német beszállító is. A költségek terén<br />
nyújtott előnyök, valamint a nagy megrendelők,<br />
tehát a magyarországi, valamint<br />
a közeli országokban, Ausztriában, Szlovákiában<br />
vagy Csehországban működő megrendelők<br />
közelsége mellett ebben kétségtelenül<br />
szerepe van az ország a járműiparban<br />
szerzett több évtizedes tapasztalatainak is.<br />
A rendszerváltást megelőzően mintegy<br />
12.000 darabos éves termelési mennyiségével<br />
például az Ikarus a világ legnagyobb<br />
buszgyártói közé tartozott, a győri Rába<br />
pedig bő 100 éves tapasztalatokra tekinthet<br />
vissza a járműiparban, így például a német<br />
MAN gyárral együttműködve már a hatvanas<br />
évek végén is gyártott dízelmotorokat.<br />
A német beruházások stratégiai megfontolásokhoz<br />
igazodnak<br />
A Magyarországon működő német vállalatok<br />
sajátosságai közé tartozik kétségtelenül,<br />
hogy hosszú távra tervezik szerepvállalásukat.<br />
Ezt leginkább a német vállalatok magas<br />
beruházási rátáján ismerhetjük fel. A nyereségnek<br />
azon része, amelyet nem az anyavállalatnak<br />
fizetnek ki, hanem Magyarországon<br />
ruháznak be újabb berendezésekbe,<br />
a német vállalatok körében ugyanis átlagon<br />
elüli mértékű. 1999 óta az ilyen „visszaforgatott<br />
beruházások” mintegy fele német vállalatoknak<br />
tudható be Magyarországon.<br />
Azt, hogy a német beruházókat első<br />
sorban nem rövid távú szempontok vezérlik,<br />
szintén bizonyítja, hogy a nehézzé vált<br />
gazdasági környezet ellenére az elmúlt 2-<br />
3 évben is aktívan ruháztak be Magyarországon.<br />
A német vállalatok 2005 és 2007<br />
között is már két milliárd eurónyi friss<br />
beruházási tőkét hoztak az országba,amelyet<br />
még tetéznek is a már korábban letelepült<br />
vállalatok tetemes beruházásai.<br />
Ezen a téren azonban Magyarország<br />
már jó ideje nem a német konszernek<br />
kihelyezett termelőegysége. Főként a termelő<br />
ágazatra igaz, hogy számos német<br />
vállalat helyezte át részben a gyártást<br />
Magyarországra, hogy az itt gyártott termékeket<br />
ismét jelentős részben Németországba<br />
szállítsa, ahol a további feldolgozásuk<br />
történik. Másrészről számos magyarországi<br />
német leányvállalat termelése<br />
olyan részegységeken alapul, amelyeket a<br />
vállalat más telephelyeiről szállítanak be.<br />
Ezzel a magyarországi üzemek is fontos<br />
elemévé válnak a termelési vertikumnak,<br />
és hatalmas jelentőséggel bírnak a vállalat<br />
egészének eredményessége tekintetében.<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
31
Fókusz<br />
Sok csúcstechnológia, kevés paprika<br />
A munkamegosztás ilyen formája ezen<br />
kívül a kétoldalú kereskedelem volumenét<br />
és minőségét is jelentős mértékben befolyásolja.<br />
A kereskedelmi áruszerkezetben<br />
manapság meghatározó szerephez jutnak<br />
a magas technológiai színvonalú javak –<br />
mind a két irányban. Rendkívül érzékletes<br />
ez a járműipar példáján.<br />
A múlt évben a járművek és járműalkatrészek<br />
a Magyarországból származó<br />
német behozatal 29 százalékát adták,<br />
miközben 26 százalékot képviseltek a<br />
Magyarországra irányuló német szállításokból<br />
is. Amíg azonban Németország<br />
behozatalában 20 százalékkal az (összeszelt)<br />
motorok uralkodtak, addig a német<br />
kivitel túlnyomórészt motoralkatrészekből<br />
tevődött össze.<br />
A gépek, készülékek és járművek a<br />
Magyarországról érkező teljes behozatal<br />
összesen 68 százalékát teszik ki, amiből<br />
28 százalékot képviselnek a villamos és<br />
elektronikai eszközök, valamint 10 százalékot<br />
a hagyományos értelemben vett<br />
gépipari termékek. A múlt évben például<br />
mintegy 2,5 milliárd euró értékben<br />
vásárolt Németország Magyarországról<br />
távközlési és számítástechnikai termékeket<br />
– ami négyszer annyi, mint amenynyit<br />
magyar mezőgazdasági termékekre<br />
és élelmiszerekre fordítottak.<br />
32 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
A Magyarországra irányuló német kivitelen<br />
belül a járműgyártás (26%), az elektrotechnikai<br />
és elektronikai termékek ill.<br />
készülékek (18%) és a hagyományos értelemben<br />
vett gépgyártás (14%) mellett a<br />
vegyipari termékek is komoly szerepet<br />
töltenek be (12 százalékos részesedéssel).<br />
A gazdasági partnerségen túlmutató<br />
társadalmi szerepvállalás<br />
A német beruházók ma meghatározó mértékben<br />
járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez<br />
és kivitelhez, a beruházásokhoz és<br />
a foglalkoztatáshoz, ezzel pedig a jóléthez<br />
Magyarországon. Mindemellett azonban<br />
ugyanígy segítik a szaktudás és a tapasztalatok<br />
az országhatárokon túlmutató cseréjét,<br />
együttműködnek a magyar oktatási és<br />
kutatási intézményekkel, valamint síkra<br />
szállnak a környezetvédelemben és társadalmi<br />
ügyekért is.<br />
Ennek keretében például két német vállalat<br />
is szerepel az ország első tíz olyan szervezete<br />
között, amelyeket a szigorú követelményekkel<br />
járó „EMAS” európai környezetirányítási<br />
rendszer alapján tanúsítottak.<br />
Számos német vállalat működik közre hathatósan<br />
a középfokú szakmai és felsőfokú<br />
alap- és továbbképzés, és egyre nagyobb<br />
szerepet vállalnak Magyarországon a kutatás<br />
és fejlesztés területén is. Olyan vállalatok,<br />
mint a Bosch, az Audi, a Knorr Bremse<br />
vagy az SAP kutató központokat hoztak létre<br />
Magyarországon, és szoros együttműködést<br />
ápolnak az ország egyetemi és egyetemeken<br />
kívüli kutatóintézeteivel. A magyar<br />
dolgozók innovatív megoldásai ezzel nem<br />
csupán a hazai gazdaságot, hanem a vállalatcsoport<br />
teljesítőképességé tis erősítik.<br />
A kultúra és a sport szintén azon területek<br />
közé tartozik, amelyeket a német<br />
vállalatok tettre készen támogatnak, ezzel<br />
is bizonyítva, hogy jó ideje már szerves<br />
részévé váltak a magyar társadalomnak.<br />
Az E.on energetikai vállalat hosszú ideje<br />
támogatja a magyar olimpiai bizottságot,<br />
a Siemens a Vakok és Gyengénlátók Intézetének<br />
és színházaknak nyújt anyagi és<br />
tárgyi segítséget. Mindazonáltal nem csupán<br />
a nagyok vállalnak társadalmi felelősséget,<br />
hanem számos kis és közepes méretű<br />
cég is, amikor helyi vagy regionális<br />
szinten nyújtanak támogatást iskoláknak,<br />
a sportegyesületeknek vagy kulturális<br />
projekteknek, mint pl. a kikőrösi Eckerle<br />
cég, amely kézilabdacsapat pártfogol.<br />
A magyar-német gazdasági kapcsolatok<br />
ma stabil és széles alapokon nyugszanak, az<br />
együttműködés pedig példamutató. Ezen<br />
az átmeneti elbizonytalanodás sem változtat,<br />
amíg a vállalatok szilárd meggyőződése,<br />
hogy a szerepvállalásukat mindkét országban<br />
tiszteletben tartják és támogatják.<br />
Dirk Wölfer
Klaszterek Magyarországon<br />
A klaszterpolitika még<br />
gyerekcipôben jár<br />
A „klaszter“ szót gyakran és szívesen használják gazdasági körökben – annak<br />
ellenére, hogy senki sem tudja pontosan, mit jelent, milyen típusai vannak,<br />
és hány létezik belôle. A szó maga angolszász eredetô és annyit jelent, mint<br />
fürt, az internetes keresés kb. 120.000 találatot, valamint néhány elég rugalmas<br />
és különbözô definíciót eredményez. A homályt az MCS Management &<br />
Controlling-Service Kft. tanulmánya oszlatja, amelynek segítségével a kormány<br />
számára is lehetôvé válhat a rég esedékes, EU által is támogatott, klaszterpályázatok<br />
részvételi kritériumainak meghatározása mellett azok kiírása is.<br />
Prof. Dr. Michael E. Porter, az<br />
elismert közgazdász, már 1998-ban<br />
lefektette azon definícióját, amely<br />
szerint a klaszterek kapcsolódó vállalatok,<br />
szakosodott beszállítók, szolgáltatók<br />
és támogató intézmények, mint egyetemek,<br />
vagy egyetemen kívüli kutató intézmények<br />
helyi koncentrációi, amelyek egy<br />
bizonyos üzletágra vagy technológiai területre<br />
összpontosítanak és együttműködnek,<br />
de emellett egymásnak versenytársai.<br />
Más meghatározási próbálkozások olyan<br />
fogalmakat tartalmaznak, mint „horizontálisan,<br />
vagy vertikálisan kapcsolódó<br />
önálló jogi személyiségű cégek integrációja”,<br />
vagy „összekötve a hosszú távú innováció,<br />
a közösen racionalizált tevékenységek<br />
költségcsökkentő és hatékonyságot<br />
növelő üzletvitele által”.<br />
Egyik definíció sem bír azonban<br />
(még) kötelező erővel, így nem csoda,<br />
hogy az MCS tanulmányának első<br />
javaslata a tizennégyből, az egységes<br />
klasztermeghatározás irányába mutat, s<br />
egy ehhez kapcsolódó tanulmány már felvetette<br />
a klaszter akkreditáció kérdéskörét<br />
is. Ezen dolgoznak a Gazdasági és Közlekedési<br />
Minisztérium munkatársai is, az<br />
első eredményeket már április végére várják:<br />
„Hogy egy klaszter részt tudjon venni<br />
a pályázatokon, alá kell vetnie magát egy<br />
akkreditációs folyamatnak, amelynek kritériumait<br />
a kormány remélhetően hamarosan<br />
elfogadja” – magyarázza az aktuális<br />
helyzetet Dr. Nikodémus Antal, az Innovációs<br />
és K+F főosztályvezető helyettese.<br />
„Ezek alapján már kora ősszel ki lehetne<br />
írni a tendereket az akkreditált klaszerek<br />
részére.” A közgazdász 50-60 klaszter<br />
érdeklődésére számít, amelyeket életciklusuk<br />
szerint négy csoportra osztanának:<br />
„Kidolgoztunk egy 4 osztatú rendszert,<br />
induló és fejlődő, valamint akkreditált<br />
és akkreditált pólus klaszterek számára”<br />
- konkretizálja a terveket az 51 éves<br />
szakember. „A rendszerbesorolás határozza<br />
meg a támogatás szintjét is, például<br />
a negyedik csoportba tartozó klaszterek<br />
milliárdos nagyságrendű innovációs projektekre<br />
is pályázhatnak.” Az együttmű-<br />
Tanulmányok szerint, minden legalább<br />
20 munkatársat foglalkoztató külföldi<br />
vállalat klaszter-tag<br />
ködés tartalma és gyakorlata szempontjából<br />
vizsgálta a helyzetet az MCS: „Kilenc<br />
munkahipotézis nyomán vizsgáltuk a<br />
klaszterek belső és külső együttműködését<br />
azzal a céllal, hogy feltárjuk a fejlesztési<br />
szükségleteket” – ismerteti a hónapokig<br />
tartó kutatás kiindulási pontját Pongrácz<br />
Márton, az MCS tanácsadója.<br />
„A magyarországi klaszterekre jellemző<br />
a földrajzi koncentráció, az ilyen fajta<br />
együttműködésre való igény alulról építkező,<br />
azaz jellemzően a KKV-k látnak<br />
benne esélyeket. A klaszterhez való csatlakozásban<br />
a közös érdekek képviselete,<br />
jelenti hazánkban az első számú motivációt,<br />
a résztvevők piaci stabilitásának megteremtése,<br />
vagy növekedési pályára kerülés<br />
érdekében. Az együttműködés jellemzően<br />
akkor bizonyul sikeresnek, ha a<br />
résztvevők rendelkeznek közös értékek-<br />
Ágazatok és piacok<br />
kel, hasonló kompetenciákkal, szakmai<br />
alapokkal. A résztvevők közötti bizalmi<br />
légkör és a konkrét közös akciók fontos<br />
elemei a további fejlődésnek.”<br />
A fenti eredményeket részletezve mutatott<br />
rá a részben EU-pénzekből finanszírozott<br />
kutatás néhány erősség mellett sok<br />
gyengeségre, és az ezzel fejlesztendő területekre.<br />
Utóbbiak meglepő módon nem a<br />
sokszor kifogásolt vidéki infrastruktúra<br />
területén vagy a gazdaságpolitikai intézkedésekben<br />
keresendők, hanem inkább<br />
a puhább szervezet- és kultúrafejlesztés,<br />
valamint a klaszter-partnerek közötti<br />
bizalomépítés körét érintik. „A pályázatok<br />
itt egy löketet adhatnak a klaszterek<br />
fejlődéséhez” – világít rá a mechanizmusokra<br />
Pongrácz – „kezdetben kiindulási<br />
alap lehet a közösen igénybe vett szolgáltatás,<br />
mint a könyvelés, kiállításokon<br />
való részvétel vagy egy marketingakció,<br />
később elképzelhető a közös nemzetközi<br />
bemutatkozás vagy akár K+F, tapasztalatcsere<br />
és benchmarking.”<br />
De mindenekelőtt a MCS-kutatás<br />
által fontosnak tartott bizalom szükséges<br />
a későbbi klaszter-résztvevők körében.<br />
Külföldi tanulmányok kimutatták például<br />
Olaszországban, hogy a klaszterbe<br />
szerveződött vállalatok 4%-os ROI-emelkedést<br />
értek el, valamsint Massachussets<br />
államban a klasztercégek hatékonysága<br />
12%-al volt magasabb a klaszteren kívül<br />
tevékenykedőkénél.<br />
„Magyarországon nem mértek szignifikáns<br />
különbségeket, fontos figyelembe<br />
venni, hogy a külföldön működő példát<br />
nem lehet egyszerűen átvenni, valódi eredményeket<br />
csak egy megfelelő adaptáció fog<br />
hozni” – véli a tanácsadó.<br />
Tanulmányok szerint, minden legalább<br />
20 munkatársat foglalkoztató külföldi vállalat<br />
klaszter-tag – Magyarországnak ezek<br />
szerint van mit pótolnia. De emellett optimizmusra<br />
ad okot az a tény, hogy az eredetileg<br />
27 ismert és megszólított klaszter<br />
közül 29 válaszolt a kutatás kérdéseire!<br />
Farkas Éva<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
33
Fókusz<br />
Bemutatta éves konjunktúra-jelentését a DUIHK<br />
Megterhelô<br />
bizonytalanság<br />
A német és más külföldi érdekeltségû<br />
vállalatok fôként a gazdaságpolitikai<br />
keretfeltételeket és az ország<br />
várható konjunktúrát övezô bizonytalanságra<br />
panaszkodnak – ezt<br />
bizonyítja a Német-Magyar Ipari- és<br />
Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idén<br />
14-ik alkalommal készített felmérése,<br />
amelyben a DUIHK tagvállalatai<br />
mellett több más európai, kiemelten<br />
a Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH)<br />
tagvállalatai is részt vettek.<br />
A<br />
konjunktúra-jelentés elkészítését<br />
idén is a Magyar Külkereskedelmi<br />
Bank Nyrt. támogatta.<br />
Bemutatása alkalmából a DUIHK elnöke,<br />
Vahl Tamás hangsúlyozta, hogy visszafogja<br />
a vállalatok beruházási hajlandóságát,<br />
ha nem állnak rendelkezésre megbízható<br />
paraméterek a vállalati tervezéshez.<br />
A felmérés szerint a bizonytalanság<br />
egyik tárgya a gazdaságpolitika várható iránya,<br />
különösen az adórendszer és a szociális<br />
ellátó rendszerek szükséges reformja tekin-<br />
Mennyire vonzó befektetési helyszínek a következô országok?<br />
Románia<br />
Csehország<br />
Szlovákia<br />
Szlovénia<br />
Lengyelország<br />
Németország<br />
Észtország<br />
Horvátország<br />
Lettország<br />
Kína<br />
Magyarország<br />
Litvánia<br />
Bulgária<br />
Oroszország<br />
Ukrajna<br />
Macedónia<br />
Szerbia<br />
Montenegró<br />
Bosznia-Hercegovina<br />
Albánia<br />
Változás<br />
2007-hez képest<br />
34 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
tetében. A másik oldalon a makrogazdasági<br />
kilátások is okot szolgálnak aggodalomra.<br />
A nehéz feltételek ellenére a vállalatok<br />
nagy többsége – közel háromnegyede – ma<br />
is Magyarországot választaná beruházásai<br />
színhelyének, ami arra vall, hogy összességében<br />
sikeres a magyarországi tevékenység.<br />
A megelőző évhez viszonyítva azonban<br />
a vállalatok változatlanul nem látják a beruházási<br />
környezet javulását, sőt számos kérdésben<br />
még a tavalyinál is rosszabb a véleményük.<br />
A gazdaságpolitika kapcsán a vállalatok<br />
főként az adórendszer, a feketemunka<br />
és a korrupció, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága,<br />
a közigazgatás és politikai stabilitás<br />
területén látnak sürgős tennivalót.<br />
A nehéz konjunkturális helyzet ellenére<br />
folytatódnak a beruházások és<br />
a foglalkoztatás bôvítése.<br />
A magyarországi makrogazdasági környezet<br />
adta nehézségek alól a külföldi vállalatok sem<br />
vonhatják ki magukat. A válaszadók 57 százaléka<br />
vélekedett úgy, hogy az ország gazdasági<br />
helyzete rossz, és éppen csak egy százalékuk<br />
tartotta azt jónak. A folyó év tekinte-<br />
1= nagyon vonzó 6= nem vonzó<br />
2.29<br />
2.35<br />
2.36<br />
2.39<br />
2.46<br />
2.65<br />
2.74<br />
2.81<br />
2.89<br />
2.92<br />
2.95<br />
2.96<br />
3.12<br />
3.16<br />
tében a válaszadók még mindig bő harmada<br />
számít további romlásra, azonban a tavalyinál<br />
ismét valamivel több vállalat vélekedik<br />
úgy, hogy a folyó évben a helyzet javul majd.<br />
A válaszadók a saját vállalatukat – a<br />
megelőző évekhez hasonlóan – kedvezőbb<br />
helyzetben látják, mint a gazdaságot<br />
összességében. Mind a jelenlegi helyzet,<br />
mind pedig a folyó évre vonatkozó kilátások<br />
tekintetében alig változott a pozitív és<br />
negatív válaszok mérlege, amely világosan<br />
a derűlátóak javára billen.<br />
Derűlátásra ad okot az is, hogy a vállalatok<br />
a nehéz konjunkturális környezet<br />
ellenére a jelek szerint hosszú távú stratégiai<br />
megfontolásoknak megfelelően igazítják<br />
beruházási és foglalkoztatási terveiket. Új<br />
beruházásokkal azonban visszafogottabbak<br />
a vállalatok – csupán 28 százalékuk tervez<br />
a tavalyinál nagyobb beruházásokat, a<br />
többség (48%) a tavalyi szinten akarja tartani<br />
beruházási kiadásait.<br />
Ugyanakkor 2008-ban is jóval több<br />
vállalat (39%) tervez létszámbővítést, mint<br />
létszámcsökkentést – ez utóbbira csak 13<br />
százalékuk számít.<br />
3.56<br />
4.05<br />
4.08<br />
4.15<br />
4.50<br />
4.83
A munkaerôpiaci tényezôk: kielégítô a<br />
helyzet – emelkedô költségek mellett<br />
A beruházási döntéseket meghatározó<br />
tényezők rangsorában a megelőző évhez<br />
viszonyítva csak csekély mértékű változás<br />
mutatkozik. A vizsgált 25 tényező közül<br />
idén az adóterhek állnak az élen (a tavalyi<br />
harmadik helyezés után), miközben a 10<br />
legfontosabb döntési szempont között változatlanul<br />
öt vonatkozik a munkára, mint<br />
termelési tényezőre. Éppen ennek tükrében<br />
is örvendetes az, hogy a munkaerőt<br />
érintő tényezők legtöbbjét változatlanul<br />
jónak értékelik, sőt részben a tavalyinál is<br />
jobbnak. Ez alól mégis kivételt képez két<br />
tényező: a szakemberek rendelkezésre állása,<br />
valamint a munkaköltségek alakulása.<br />
A munkaerőköltségek terén jelentősen<br />
romlott az elégedettség az elmúlt évek során,<br />
az elégedettségi rangsorban a 2006. évi 10.<br />
helyről az idén már 19. helyre csúszott le ez<br />
a kérdés, minden ötödik cég „nagyon elégedetlen”<br />
választ adott. Hasonlóan visszafogott<br />
a vállalatok véleménye a szakképzett munkaerő<br />
rendelkezésre állását illetően is, ráadásul<br />
majd' minden második válaszadó szerint<br />
a szakemberhiány kedvezőtlen, sőt minden<br />
tizedik vállalatnál egyenesen rendkívül kedvezőtlen<br />
üzleti hatást gyakorol a vállalatra.<br />
Nem javultak a gazdaságpolitikai<br />
keretfeltételek<br />
A vállalatoknak azonban a leginkább az<br />
adók, a gazdaságpolitikai kiszámíthatóságának<br />
hiánya, a közbeszerzési pályázatok<br />
elégtelen átláthatósága, valamint a korrupció<br />
fáj. Az elégedettségi rangsor összesen<br />
25 helye közül utolsó ötön évek óta ez<br />
az öt osztozik, sőt az elégedetlenség foka az<br />
idén még nagyobbnak bizonyult.<br />
Az adórendszerrel kapcsolatban Vahl<br />
azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsony<br />
adókulcs önmagában nem garantálja a<br />
versenyképességet és a növekedést. „Magyarország<br />
vállalati adókulcsai nemzetközi összehasonlításban<br />
inkább alacsonynak számíta-<br />
Fotó: Best Relation<br />
nak” - fejtette ki Vahl Tamás. „A probléma<br />
sokkal inkább az adórendszer bonyolultságában<br />
rejlik, amely elősegíti az adóelkerülést.<br />
Egy hathatós adóreformnak ezért az adórendszer<br />
alapvető egyszerűsítésével kell párosulnia,<br />
egyben pedig a szürkegazdaság maszszív<br />
visszaszorítására irányuló intézkedésekkel<br />
kell együtt járnia. Egy ilyen összetett csomag<br />
nélkül az adócsökkentés semmilyen kedvező<br />
hatást nem fejtene ki a gazdasági növekedésre<br />
és a foglalkoztatásra, miközben új kockázatokat<br />
teremtene az államháztartásban.”<br />
Idei várakozások<br />
Vállalat<br />
Ágazat<br />
Magyarország<br />
Vállalat<br />
Ágazat<br />
Magyarország<br />
Vállalat<br />
Ágazat<br />
Magyarország<br />
Vállalat<br />
Ágazat<br />
Magyarország<br />
jobb változatlan<br />
Ezt erősítette meg a Magyarországi Brit<br />
Kereskedelmi Kamara elnöke, Varga István<br />
is. A jelentés bemutatása alkalmából Varga<br />
hangsúlyozta, hogy az üzleti világ problémái<br />
között vezet a korrupció, a szakképzettség<br />
hiánya, de a vállatok változatlanul<br />
elégedetlenek azzal is, hogy túl bürokratikus,<br />
átláthatatlan és kiszámíthatatlan az<br />
adórendszer. „A brit vállalatok kiszámítható,<br />
átlátható és tervezhető környezetben<br />
akarnak dolgozni”.<br />
Magyarország veszít más országokkal<br />
szemben élvezett vonzerejébôl<br />
A felmérés során bebizonyosodott, hogy<br />
Magyarország veszített vonzerejéből a beruházási<br />
alternatívát jelentő országokkal szemben,<br />
és ma már csupán a középmezőnyben<br />
szerepel. A 18 közép- és kelet-európai ország,<br />
valamint Németország és Kína beruházá-<br />
Fókusz<br />
si környezetet vizsgáló összehasonlításában<br />
Magyarország az idei felmérésben már csak<br />
a 11. helyen szerepel, vagyis jelentősen roszszabb<br />
helyezést ért el a megelőző évekhez<br />
mérten (amikor negyedik volt). Az első helyről<br />
egyébként Románia szorította le Csehországot,<br />
majd a harmadik helyen Szlovákia<br />
következik, vagyis éppen a két szomszédot,<br />
Romániát és Szlovákiát tekintik egyre inkább<br />
a beruházások alternatív helyszínének.<br />
Vahl Tamás azonban felhívta a figyelmet<br />
arra, hogy a válaszok a Magyarorszá-<br />
rosszabb<br />
37 50 13<br />
22 51 27<br />
19 45 36<br />
43 37 20<br />
23 46 30<br />
14 36 50<br />
45 43 12<br />
27 48 25<br />
19 57 24<br />
43 47 10<br />
26 53 21<br />
24 57 19<br />
gon már jelen lévő vállalatok véleményét<br />
tükrözik – a potenciális külföldi beruházók<br />
tehát igenis más prioritásokat tűzhetnek<br />
ki. Másrészről sem a DUIHK, sem a<br />
BCCH eddig nem figyelt meg említésre<br />
méltó elvándorlási terveket, ugyanakkor a<br />
múlt évben már egyedül Németországból<br />
is mintegy 580 millió eurónyi tőkével szereztek<br />
új érdekeltségeket Magyarországon,<br />
és ezt tetézik még a már megtelepedett vállalatok<br />
visszaforgatott nyeresége, amely az<br />
MNB adatai szerint 2007-ben egyenesen<br />
rekordszintet ért el.<br />
Dirk Wölfer<br />
K o n t a K t<br />
A konjunktúrajelentés teljes terjedelemben<br />
letölthetô a DUIHK honlapjáról (www.duihk.<br />
hu/publikationen/konjunkturbericht).<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
35
Gazdaság és politika<br />
Szükség van a reformokra<br />
A beruházások<br />
bizalmon alapulnak<br />
Az elmúlt hetek hírei növelték a bizonytalanságot a magyarországi vállalatok<br />
körében. A nemzetközi pénzpiacokról érkezô lesújtó hírek beárnyékolják a<br />
világgazdaság kilátásokat, a pénzügyminiszter a növekedési elôrejelzésének<br />
csökkentésére kényszerült, és elakadtak a szükséges reformok. A vállalatok<br />
azonban fôként egységes és megbízható jövôstratégiát várnak.<br />
A<br />
nemzetközi pénzpiacok jelenlegi<br />
válsága a lehető legrosszabb<br />
időpontban sújtja Magyarországot.<br />
A gazdasági növekedés 2007-ben a<br />
tíz éve legalacsonyabb szintre esett viszsza,<br />
a beruházások volumene gyakorlatilag<br />
stagnált, a háztartások és az állam jócskán<br />
kevesebbet fogyaszt, mint egy évvel korábban.<br />
Csupán az exportgazdaságban találhatunk<br />
örömre: a múlt évben Magyarország<br />
14 százalékkal több árut és szolgáltatást<br />
szállított, illetve nyújtott külföldön,<br />
s a kereskedelmi mérleg 1992 óta először<br />
közel kiegyensúlyozott lehetett.<br />
A vállalati szféra számára viszont a gazdaságpolitikai<br />
pálya hiányzó megbízhatósága<br />
okozza a legnagyobb gondot, ami<br />
viszont hátrányosan érinti a vállalati tervezést<br />
ést a beruházási tevékenységet. Éppen<br />
erre hivatkozva Magyarország fizetőképességi<br />
besorolását a „negatív kilátások” jelzővel<br />
egészítette ki március közepén a Standard<br />
& Poor’s hitelminősítő intézet. A<br />
jelenlegi bizonytalanságok következményei<br />
már ma is érzékelhetőek a pénzpiacokon,<br />
az állam hitelfelvételének költsége az<br />
elmúlt három hónap alatt mintegy másfél<br />
százalékponttal emelkedtek.<br />
Reformdilemmák<br />
Az égetően szükséges reformprogramok<br />
közül alig akad hevesebben vitatott kérdés,<br />
mint az adórendszer reformja. A miniszterelnök<br />
még február végén mutatott be<br />
több alternatív adócsökkentési javaslatot,<br />
és akár 250 milliárd forintra tehető könynyítést<br />
helyezett kilátásba. Alig két hónappal<br />
később viszont a legtöbb elemző már<br />
nem tartja valószínűnek, hogy ebben a<br />
kormányciklusban bármilyen érdemi adóreformra<br />
kerülne sor.<br />
36 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
5<br />
4<br />
3<br />
2<br />
1<br />
0<br />
10<br />
8<br />
6<br />
4<br />
2<br />
0<br />
6<br />
5<br />
4<br />
3<br />
2<br />
1<br />
0<br />
Bruttó hazai termék<br />
1.3<br />
2.4<br />
2007 2008 2009 2010<br />
Fogyasztói árindex<br />
8<br />
Államháztartási deficit<br />
5.7<br />
5.9<br />
4<br />
A vállalatoknak fejfájást okozó másik<br />
kérdést a magyar forint árfolyama jelenti.<br />
A forint-euró árfolyam csak az utóbbi 15<br />
hónapot tekintve 8, a dollárral szemben<br />
pedig mintegy 20 százalékkal ingadozott.<br />
Februárban markáns irányváltás zajlott le<br />
az árfolyampolitikában: a Magyar Nemzeti<br />
Bank feladta a 2001-ben bevezetett<br />
ingadozási sávját. Az MNB már korábban<br />
mérlegelt egy ilyen lépést, ami azonban<br />
eddig zátonyra futott a kormány<br />
4<br />
3.2<br />
4.1<br />
3 2.9<br />
2007 2008 2009 2010<br />
2.7<br />
2007 2008 2009 2010<br />
elutasításán. Ez utóbbi most szűnt meg,<br />
így a jegybanknak tágabb mozgástere van<br />
a kamatpolitikában. Ugyanakkor nőhet a<br />
vállalatok és a háztartások árfolyam-kockázata,<br />
hiszen manapság a vállalati hitelek<br />
több mint fele, a lakásépítési kölcsönök<br />
közel fele és az autó-finanszírozás<br />
közel 100 százaléka külföldi fizetőeszközre<br />
szól. A Standard & Poor’s ezért a<br />
nem biztosított devizahitelekben akár a<br />
nemzetgazdaság stabilitását is veszélyeztető<br />
tényezőt lát.<br />
Kutyaszorítóban a reformpolitika<br />
A magyar politikusok – a kormánykoalícióban<br />
és az ellenzékben egyaránt – más<br />
területeken is egy olyan dilemma előtt állnak,<br />
amelyet Németországban is kimerítően<br />
ismernek. A fontos reformtervek folytatása<br />
vagy kezdeményezése gyakran belpolitikai<br />
(olykor még párton belüli) ellenállásra<br />
talál, azonban az ilyen reformok<br />
elhalasztása hosszú távon felmérhetetlen<br />
gazdasági hátrányokkal terhelné az országot.<br />
Ennek igazolására elég utalni pl társadalombiztosítási<br />
rendszerek – mindenek<br />
előtt a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer<br />
– elengedhetetlen átalakítására vagy a villamos<br />
energia piac liberalizálását.<br />
A politikusok dilemmája: hosszú távon<br />
fenntartható pályára kell állítaniuk a gazdaságot,<br />
egyben pedig alá kell vetniük magukat<br />
a rövid távú gazdasági kényszereknek<br />
– például a rendelkezésre álló költségvetési<br />
források mértékének és a lakosság gazdasági<br />
és politikai teherbíróképességének. A vállalatok<br />
pedig joggal várják el, hogy a gazdaságpolitika<br />
gyorsan adjon világos és megbízható<br />
képet a gazdaságpolitika jövőbeli<br />
irányvonaláról, miközben lemond merő<br />
akciózásról. A döntések megbízhatóságába<br />
vetett bizalom feltétele viszont a széles körű<br />
társadalmi konszenzus. A be nem tartott<br />
ígéretek miatt bekövetkező újabb csalódás<br />
súlyos kárt okozna a gazdaságnak, főként<br />
azonban hosszú távra helyrehozhatatlan<br />
kárt okozna a politika hitelének.<br />
D. W.
Interkulturális kompetencia és praktikus segítség<br />
weltwärts –<br />
Irány a világ<br />
A fejlôdô országokban teljesíthetô<br />
társadalmi munkalehetôségek iránt<br />
a fiatal korosztály az utóbbi idôkben<br />
nagy érdeklôdést mutatott. Ezt<br />
bizonyítja az a tény is, hogy a múltban<br />
a német szövetségi Gazdasági<br />
Együttmûködési és Fejlesztési Minisztériumhoz<br />
beérkezô pályázók száma<br />
messze felülmúlta a lehetôségeket.<br />
A minisztérium a magas jelentkezési<br />
aránytól indíttatva életre hívta<br />
az új, közpénzekbôl finanszírozott<br />
„weltwärts” elnevezésû önkéntes<br />
szolgálati programot.<br />
A<br />
projektet a minisztérium finanszírozza,<br />
és számtalan civil küldő<br />
szervezet partneri párbeszéd keretében<br />
bonyolítja le a fejlődő országokban<br />
működő, helyi projektpartnerek segítségével.<br />
Miután Heidemarie Wieczorek-Zeul,<br />
a gazdasági és fejlesztési ügyekért felelős<br />
miniszter asszony 2007. szeptember 3.án<br />
hivatalosan is bejelentette a weltwärts<br />
program elindítását, a Német Fejlesztési<br />
DeD – RöviD ismeRtetô:<br />
Szolgálat (<strong>Deutsch</strong>e Entwicklungsdienst -<br />
DED) technikai titkárságát bízta meg az<br />
adminisztratív-pénzügyi lebonyolítással és<br />
a támogatási program minőségének biztosításával.<br />
Április 22.-én rendezik meg az<br />
első nyilvános weltwärts-konferenciát.<br />
A megbízással előtérbe kerülnek a DED<br />
fejlesztési és társadalompolitikai kompetenciái,<br />
és erősödik szerepe a német fejlesztési<br />
együttműködés keretein belül. A Technikai<br />
Titkárság a mintegy 200 weltwärts küldő<br />
szervezettel együttműködésben hozzájárul a<br />
program hatékony lebonyolításához. A titkársági<br />
koordináció átvétele mellett a DED<br />
küldő szervezetként is részt vesz a fejlesz-<br />
Az 1963-ban alapított Német Fejlesztési Szolgálat (DED) Európa egyik vezetô küldô szolgálata.<br />
Megalapítása óta több mint 15.000 önkéntes nô és férfi került bevetésre, hogy hozzájáruljanak<br />
Afrika, Ázsia, Latin-Amerika országaiban az életfeltételek javításához. Jelenleg<br />
kereken 1.000 szakember tevékenykedik 45 országban, akik a szegénység csökkentésért,<br />
az önrendelkezô tartós fejlôdésért és a természetes életfeltételek fenntartásáért szállnak<br />
síkra. A Német Fejlesztési Szolgálat a bilaterális fejlesztési együttmûködés keretében<br />
a önkéntes küldô szerepén túl nemzetközi megbízók számára szolgáltatási tevékenységet<br />
is végez. Céljai a következôk: a szegénység mértékének csökkentése, civil konfliktuskezelés<br />
és a béke támogatása, a tartós fejlôdés és a természetes életfeltételek fenntartása, a<br />
nemek egyenlôsége a nôk szerepének erôsítésével, demokratikus elvek megvalósítása a<br />
civil társadalom erôsítésével és a fejlôdô országok decentralizált struktúráinak támogatása,<br />
valamint egy a világra nyitott és toleráns társadalom létrehozása Németországban végzett<br />
fejlesztéspolitikai oktató- és társadalmi tevékenység által. A weltwärts elnevezésû fejlesztéspolitikai<br />
önkéntes-program a német Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Minisztérium<br />
egy új kezdeményezése, mely során a fiatalok a fejlôdô országokban nemzetközi<br />
tapasztalatokat gyûjthetnek, valamint fejleszthetik interkulturális kompetenciájukat és<br />
szakmai képesítést szerezhetnek.<br />
Gazdaság és politika<br />
téspolitikai önkéntes programban, és 2008ban<br />
300 önkéntes bevetését tervezi körülbelül<br />
20 partnerországban. A weltwärts alapvető<br />
céljai közé tartozik, hogy a programot<br />
a partnerországok is elismerjék, és a partnerszervezetek<br />
aktívan közreműködjenek<br />
a kialakításában. Jürgen Wilhelm, a DED<br />
ügyvezető igazgatója különösen fontosnak<br />
tartja, hogy a programmal a fiatal korosztály<br />
is lehetőséget kap a fejlődő országokban<br />
való segítségnyújtásra. „Legfőbb törekvésünk<br />
a nők támogatása, akik a civil szolgálatról<br />
szóló törvény értelmében a támogatási<br />
lehetőségektől mindezidáig elestek.”<br />
Wilhelm hangsúlyozta, hogy az új programban<br />
a szövetségi állam és a DED támogatásával<br />
a fiatalok megismerhetik a fejlesztési<br />
politika alaptörekvéseit és saját kompetenciáikat<br />
is fejleszthetik.<br />
A szervezet célja lehetőséget biztosítani<br />
a fiatalok számára, hogy a fejlődő országokban<br />
dolgozva nemzetközi tapasztalatokat<br />
gyűjtsenek, fejlesszék interkulturális<br />
kompetenciáikat és szakmai képesítést<br />
szerezzenek. Az önkéntesek bevetése szolgálhat<br />
továbbá a fejlesztési politika jövőt<br />
érintő kérdéseinek kölcsönös világszintű<br />
megértéséhez és elfogadásához. A miniszter<br />
asszony kiemelte, hogy az önkénteseknek<br />
nincsenek anyagi kiadásai a programban<br />
való részvétellel. „Azt szeretnénk elérni,<br />
hogy a nemzetközi szerepvállalás ne a<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
37
Gazdaság és politika<br />
családok pénztárcájának függvénye legyen,<br />
hanem a lehető legtöbb fiatal önkéntes számára<br />
elérhetővé váljon.”<br />
A feladatok legalább annyira szerteágazóak,<br />
mint a projektek helyszínei. Dél-Afrikától<br />
az Indonéz szigetvilágon keresztül<br />
egészen Ecuadorig dolgoznak önkéntesek<br />
elsősegélynyújtás, átmeneti segítségnyújtás,<br />
erdők újratelepítése vagy utcagyerekek<br />
megsegítésére létrehozott programokban.<br />
A segélyprogramok több mint felének<br />
helyszíne Afrika, a kontinens ugyanis központi<br />
szerepet foglal el a programban.<br />
A szervezet többnyire a 18 és 28 év<br />
közötti fiatalokat célozza meg, akik az<br />
iskola vagy szakképzés elvégzése után<br />
minimum 6, maximum 24 hónapot szeretnének<br />
fejlődő országokban különböző<br />
projekteken eltölteni. A küldő szervezeteknél<br />
a programra jelentkező fiatalok<br />
intenzív képzést kapnak a kiutazást,<br />
a helyszíni viszonyokat és az ottani feladatokat<br />
illetően, és az önkéntes munka<br />
teljes időtartama alatt nyomon követik<br />
őket. Az önkéntesek feladatai az aktuális<br />
fejlesztési együttműködés teljes spektrumát<br />
lefedik. A szolgálat a föld minden<br />
pontján teljesíthető: Afrika, Ázsia, Latin-<br />
Amerika és Kelet-Európa országaiban<br />
egyaránt. Külföldi segélymunka támoga-<br />
3 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
tására a küldő szervezetek havonta személyenként<br />
580 eurót kapnak a minisztériumtól.<br />
Ezzel a támogatással fedezik<br />
az utazók elszállásolását, utazási költségeit,<br />
a helyszíni szak-pedagógiai kíséretet, a<br />
biztosítást és a zsebpénzt. Az önkéntesek<br />
számára a program térítésmentes, így a<br />
kevésbé tehetős családokból származó fiatalok<br />
is pályázhatnak.<br />
A ” weltwärts” program<br />
2007. szeptemberi meghirdetése óta<br />
kereken 800 pályázat érkezett.<br />
A minisztérium új programja már most<br />
nagy visszhangra talált. A weltwärts első<br />
50 részvevőjét Heidemarie Wieczorek-<br />
Zeul miniszter asszony Berlinben kísérte<br />
ki. Több mint száz szervezet kérelmezte<br />
wetwärts küldő szolgálati szervezeteként<br />
való elismerését. A legtöbb már elismert<br />
küldő szervezetnél számtalan pályázat<br />
várja a feldolgozást. Így például csak<br />
a „weltwärts és a DED” együttműködéséhez<br />
a program 2007. szeptemberi meghirdetése<br />
óta kereken 800 pályázat érkezett.<br />
A pályázatok és kérelmek kétharmada<br />
fiatal nőktől származik. A jelenleg<br />
kiutazó önkéntesek többsége szintén nő.<br />
Az év végiéig a minisztérium akár 3000<br />
jelentkezővel is számol, középtávon pedig<br />
összesen akár 10.000 hely is betölthető.<br />
Magyarországon a „Magyar Önkéntesküldő<br />
Alapitvány“ (<strong>Ungarische</strong> Stiftung<br />
für Freiwilligendienst) veszi át a weltwärts<br />
küldő szervezetének szerepét. A német<br />
partnerrel való együttműködés 2008 elején<br />
vette kezdetét.<br />
A weltwärts mottója „tanulás aktív<br />
segítségnyújtással”, célja, hogy hosszútávon<br />
segítse és támogassa a világ hátrányos<br />
helyzetű lakosait és magát oktató szolgálatként<br />
definiálva lehetővé tegye a fiatal generációk<br />
számára, hogy a fejlődő országokban<br />
interkulturális tapasztalatokat gyűjtsenek<br />
és cseréljenek. A helyi projektpartnerekkel<br />
való munka során az önkéntesek megtanulják<br />
jobban megérteni a globális összefüggéseket,<br />
a projektpartnerek számára pedig<br />
az aktív szerepvállalás segítség az önsegélyezéshez.<br />
A weltwärts támogatja a kölcsönös<br />
megértést, megbecsülést és toleranciát:<br />
a közös munka és tanulás nem ismeri sem<br />
a rasszizmus, sem pedig a kirekesztés fogalmát.<br />
Az új önkéntes szolgálat ezzel nagyban<br />
hozzájárul a fejlesztési politika információs-<br />
és képzési tevékenységhez, és támogatja az<br />
fejlesztéspolitikai utánpótlást.<br />
Anja Csali
Új szabályozás Magyarországon<br />
Hogyan számoljuk el<br />
a szélenergiát?<br />
200 .01.01.-én léptek életbe Magyarországon az új villamos<br />
energiáról szóló törvény (VET) rendelkezései, valamint<br />
az ehhez kapcsolódó törvényi rendelet,<br />
melyek a megújuló energiaforrásokból<br />
nyert energia átvételi elszámolását<br />
új alapokra helyezik.<br />
A<br />
megújuló energiaforrásból nyert<br />
energiával termelt villamos energia<br />
átvétele, valamint értékesítése az új<br />
jogállás szerint a Magyar Villamosenergiaipari<br />
Átviteli Rendszerirányító, a Zrt.-n<br />
keresztül történik. Az erőmű-üzemeltetők<br />
az áram átvételéről ezentúl a MAVIR-el kötnek<br />
szerződést, és a MAVIR fizet a megtermelt<br />
megújuló energiáért, még akkor is, ha<br />
az átvétel egy másik hálózatüzemeltetőnél<br />
történik. A MAVIR központi szerepének<br />
megfelelően az új villamos energiáról szóló<br />
törvény az eddig érvényes átvételi- és felvásárlási<br />
szerződéseket hatályon kívül helyezi.<br />
Az üzemeltetők a MAVIR-el kötelesek<br />
szerződni, melynek során a régi erőművekre<br />
vonatkozóan az Energia Hivatal által már<br />
rögzített feltételeket újra egyeztetni kell.<br />
A tarifa-megállapítás során az új rendelet<br />
a szerint differenciál, hogy az erőmű<br />
szállításra alkalmas energiakapacitását<br />
2008. január 1.-ig meghatározták, vagy teljes<br />
körűen kérelmezték e (régi erőművek)<br />
vagy erre ez időpont után került-e sor. Azok<br />
a szélerőművek például, melyek belépése az<br />
átvételi rendszerbe 2008 előtt történt vagy<br />
a belépést 2008 előtt kérelmezték, fix átvételi<br />
árat kapnak, azaz kilowattonként 26,46<br />
forintot. Az új erőművek esetében napszaktól<br />
függően történik a díj kifizetése, mely<br />
29,56, 26,46, illetve 10,80 forint/kWh.<br />
20 MW vagy ezt meghaladó teljesítményű<br />
új erőműveknek és a következő<br />
fokozatba sorolt 50 MW vagy ezt meg-<br />
haladó teljesítőképességű erőműveknek<br />
jelentősen alacsonyabb átvételi ár fizethető.<br />
Ennek főként a nagy szélparkokra lesz<br />
kihatása, mivel ezeket a rendelet együttesen<br />
szemléli. A szélerőművek esetében<br />
további nehézség, hogy a működtető<br />
köteles előzetes kalkulációt leadni az általa<br />
átadásra tervezett energiamennyiségről,<br />
a leadott értékektől való eltérés azonban<br />
büntetés fizetését vonhatja maga után.<br />
A jövôben az Energia Hivatal<br />
az átvételi bázisárakat minden évben<br />
az általános árnövekedés<br />
függvényében újra definiálja.<br />
A Magyar Energia Hivatal már azzal is<br />
gátat szabott a szélenergiát hasznosító<br />
erőművek kiépítésének, hogy maximum<br />
330 MW-ban határozta meg a megengedett<br />
szélenergia mennyiséget. A döntés<br />
hátterében az az aggodalom áll, hogy<br />
a magasabb kapacitás engedélyezése a villamoshálózat<br />
stabilitását veszélyeztetné.<br />
Várható azonban, hogy Magyarország a<br />
közeljövőben megemeli ezt a szigorúan<br />
vett mennyiséghatárt. Az új szabályozás<br />
az átvételi rendszer számára – különösen<br />
az alacsony átvételi díjak által – ugyanis<br />
a kapacitáskeret bővítését teszi lehetővé.Az<br />
új erőmű-kapacitásokat egy pályázat<br />
keretében ítélnék oda, melynek során<br />
azonban számolni kell a nagyszámú<br />
jelentkezővel. Az új pályázat terjedelme<br />
egyelőre nem ismert, a magyar aggályok<br />
a villamoshálózat stabilitását illetően a<br />
szélerőművek engedélyeztetésére vonatkozóan<br />
az új törvény bizonyos szakaszainál<br />
még visszaköszönnek.<br />
A napenergiát illetően az új szabályozás<br />
a napszaktól és az erőmű nagyságától<br />
független átvételi árat határoz meg<br />
26,46 HUF/kWh összegben, mely egyaránt<br />
érvényes a régi és új erőművekre is.<br />
Minden egyéb megújuló energiaforrásból<br />
származó energia átvételére azonos szabályozás<br />
érvényes, mint a szélenergiára, azaz<br />
az erőmű nagyságától és az átvétel napszakától<br />
függ a díjazás.<br />
A jövőben az Energia Hivatal az átvételi<br />
bázisárakat minden évben az általános<br />
árnövekedés függvényében újra definiálja.<br />
A számítás során azonban a megállapított<br />
árat az új erőművekre vonatkozóan egy<br />
úgynevezett korrekciós tényezővel évente<br />
csökkentik a hatékonyság növelése érdekében,<br />
és figyelembe véve a megújuló energiák<br />
területén várható műszaki fejlődést.<br />
Martin L. Wodraschke, LL.M.<br />
Henning Thomas, LL.M.<br />
K o n t a K t<br />
German Desk<br />
CMS Cameron McKenna LLP<br />
Tel.: +36 1 483 4828<br />
Fax: +36 1 483 4801<br />
E-mail: Martin.Wodraschke@cms-cmck.com<br />
Jog és Adók<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
39
Management<br />
Testreszabott képzési ajánlatok<br />
Közös programok<br />
a siker jegyében<br />
A jó és hosszú távú partnerség elônyei a felnôttképzésben is megmutatkoznak–<br />
ezt bizonyítja a Német-Magyar Képzô Központ (DUBZ) és két legfontosabb<br />
partnerintézményének, Robert Bosch Elektronika Kft. és a dm<br />
Drogeriemarkt Kft. gyümölcsözô együttmûködése is. A siker magáért beszél:<br />
A Bosch – mint a Hatvan környéki egyik legnagyobb foglalkoztató – 2003 óta<br />
több mint 160 technikust képzett ki és foglalkoztatott, míg a dm – iparágában<br />
piacvezetô – nemrég vette át a legjobb nôi munkahelynek járó díjat.<br />
Az DUBZ-tel közösen elő alkalommal<br />
2006-ban hirdettünk meg<br />
önkéntes továbbképzési lehetőséget.<br />
Legnagyobb meglepetésünkre minden<br />
megkeresett középvezető, azaz 87 munkatársunk<br />
jelentkezett a képzésre – meséli<br />
Sélei Annamária a dm személyzeti vezetője.<br />
„Ebben az évben a fiókvezetőkkel együtt<br />
már 132 munkatársunk élt a képzés lehetőségével,<br />
melyet a vezetőség a siker miatt<br />
szinte kötelezőnek tekint.” A képzéssorozat,<br />
melyre ebben az évben kizárólag rendes<br />
munkaidőben kerül sor többek között<br />
olyan témákkal foglalkozik, mint a konfliktuskezelés,<br />
csapatépítés, kommunikáció és<br />
helyzetfüggő vezetés.<br />
A Bosch-csoporttal a DUBZ 1994<br />
óta olyan témakörökben dolgozik együtt,<br />
mint a duális kereskedőképzés, illetve számos<br />
belső képzési témában, mint például<br />
az interkulturális kommunikáció, a munkajog,<br />
a konfliktuskezelés. A elektrotechnikusok<br />
hat hónapos intenzív képzési programját<br />
2003-ban közös együttműködésben<br />
akkreditálták. „Mivel cégünk a dolgozók<br />
40 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
képzésének minőségére a lehető legnagyobb<br />
hangsúlyt fekteti, a szakmai továbbképzéseink<br />
tartalmát folyamatosan fejlesztjük. Az<br />
akkreditáláshoz, a törvényi irányvonalakhoz<br />
való igazodáshoz és a tematika ellenőrzéséhez<br />
nyertük meg a Képzési Központot.”<br />
mondja Magyari Judit, a Bosch a személyi<br />
fejlesztésekért felelős vezetője. E mintaérté-<br />
Képzés a dm-nél<br />
kű kezdeményezést a szükség szülte, időközben<br />
azonban a 12 képzési irányzat végzőseinek<br />
biztos munkahelyet nyújt. „A program<br />
során kiképzett szakembereket, amennyiben<br />
teljesítik a felvételi követelményeket,<br />
alkalmazzuk. Ha a megszerzett tudás mellé<br />
jó nyelvismeret is társul, akkor a németországi<br />
anyacég is várja őket. Már a képzés<br />
alatt fizetést kapnak, a képzés költségeit is a<br />
Robert Bosch Elektronika Kft. finanszírozza.”<br />
– magyarázza a fejlesztési megbízott.<br />
Magas elvárások: folyamatosság,<br />
bizalom, és minôségi képzés<br />
Ilyen és ehhez hasonló projektek felett<br />
bábáskodik 17 éve a Német-Magyar Képzési<br />
Központ Boros-Huber Mária vezeté-<br />
Fotók: dm<br />
sével. „A hosszú távú kapcsolatokat részesítjük<br />
előnyben, tanácsadó- és partnerként<br />
nyújtunk támogatást, és a partnerintézménnyel<br />
együtt mi is fejlődünk.” – hangsúlyozza<br />
az elnöknő. „Mindehhez azonban<br />
elengedhetetlen a kölcsönös bizalom és a<br />
hatékony tapasztalatcsere.”<br />
A DUBZ magasra helyezi a mércét, és<br />
nem csupán a felkínált szolgáltatások sokszínűségét,<br />
de minőségét illetően is: első<br />
sorban a kamara tagvállalatainak szeretnének<br />
tartalomban és formában is széleskörű<br />
képzéseket és továbbképzéseket biztosítani<br />
– az élethosszig tartó tanulás jegyében. Ezeken<br />
felül tapasztalt külföldi trénerekkel speciális<br />
képzéseik is vannak, melyek Magyarországon<br />
még nem elterjedtek.<br />
A megbízók számára, például a dm személyügyi<br />
felelősének azonban az is mérvadó,<br />
hogy a képzésben részt vevő kollégák<br />
visszajelzése pozitív legyen, és a tanultakat<br />
a mindennapi életben is alkalmazni tudják.<br />
„A képzésben részt vevő partner kiválasztása<br />
esetében olyan tényezők is szerepet<br />
játszanak, mint az adminisztráció megfelelő<br />
lebonyolítása vagy a kapcsolatápolás”<br />
– magyarázza Sélei Annamária. „Szívesen<br />
vesszük továbbá, ha felhívják a figyelmünket<br />
a számunkra érdekes kurzusokra.”<br />
Összességében azonban a továbbképzések<br />
sikeresek, és ezt a Bosch munkatársnője<br />
is megerősíti: „Képzésünk hatékonyságának<br />
mutatóit, mint például a munka minőségét<br />
folyamatosan nyomon követjük. Ezért kollégáink<br />
a gyártás során jelentkező legkisebb<br />
rendellenességet is jelentik közvetlen felettesüknek.<br />
A legfigyelmesebb dolgozók nevét<br />
feljegyzik majd sorsolás dönt arról, ki nyer<br />
külföldi utazást” – fűzi hozzá Magyari.<br />
A képzés során a résztvevők igényeit<br />
is szem előtt kell tartani. A dm dolgozóinak<br />
például 95%-a nő, a tanároknak ezért<br />
kitartónak kell lenniük, nem egyszerű 30<br />
egy részlegen dolgozó hölgyet jó kedvre<br />
deríteni. A Képzési Központ azonban ilyen<br />
csoportdinamika esetében is előrelátó volt<br />
– előnyben részesítette a férfi előadókat.<br />
Farkas Éva
www.duihk.hu<br />
Wirtschaft in Ungarn<br />
Német-Magyar Gazdaság<br />
Das zweisprachige<br />
Business-Magazin der DUIHK<br />
Alle zwei Monate – aktuell <strong>und</strong> praxisbezogen:<br />
Branchenreports<br />
Unternehmensportraits<br />
Recht, Steuern, Finanzen<br />
Wirtschaftspolitik<br />
Investitionsstandorte<br />
Messen <strong>und</strong> Konferenzen<br />
Tourismus <strong>und</strong> Kultur<br />
DUIHK Inside: Termine, Events, Personen<br />
Abonnement <strong>und</strong> Anzeigenvertrieb: magazin@ahkungarn.hu
Turizmus és vásárok<br />
2008 a „Kastélyok, parkok és kertek“ tematikus éve<br />
Átélni a történelmet<br />
A „Kastélyok, parkok és kertek –<br />
romantikus Németország“ elnevezésû<br />
tematikus év folyamán a Német<br />
Turisztikai Központ (DZT) 200 -ban<br />
is következetesen folytatja kulturális<br />
offenzíváját Németország mint<br />
célország érdekében egy világméretû<br />
marketing keretében.<br />
Az európaiak körében Németország<br />
immár világszerte a 2. számú<br />
kulturális uticél lett. Csupán<br />
Franciaország vonz több „kulturistát“<br />
(kulturális utazót); az olyan versenytársak,<br />
mint Spanyolország, Nagy-Britannia,<br />
vagy Olaszország csak a 3-5. helyen<br />
állnak. A „Kastélyok, parkok és kertek<br />
– romantikus Németország“ elnevezésű<br />
tematikus év összeköti Németország<br />
építészeti műemlékekben gazdag történelmét<br />
az épületek, az építő- és kertépítő<br />
művészet élményével, valamint azzal a<br />
különleges értékkel, amit a kultúra élvezete<br />
nyújt a természetben.<br />
A kastélyok, parkok és kertek már most<br />
is egészen elöl állnak Németország legvonzóbb<br />
uticéljainak kedveltségi skáláján:<br />
évente kereken 20 millió vendég tekinti<br />
meg a német kastélyokat és parkokat.<br />
42 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
A müncheni angolpark, az Englischer<br />
Garten évi 3 millió, a neuschwansteini kastély<br />
1,3 millió látogatót vonz. A kastélyokban<br />
és parkokban gazdag német kulturális<br />
vidék különleges cégtáblájaként szolgál az<br />
a számos látnivaló, amelyet az UNESCO a<br />
világörökség részeként ismert el.<br />
A Németországba utazók lelkesednek<br />
minden korszak kastélyaiért, parkjaiért és<br />
kertjeiért. A barokk létesítmények a régi<br />
Dessau, Wörlitz<br />
Wartburg vára,<br />
Eisenach<br />
hercegi családok gazdagságát bizonyítják<br />
és a külföldi vendégek számára dokumentálják<br />
az európai királyi házakhoz<br />
fúződő történelmi kapcsolatokat, például<br />
az Orániai útvonal mentén.<br />
Számos kertbirodalom hívogat hoszszú<br />
sétákra és kikapcsolódásra művészien<br />
kialakított környezetben: ismert példa<br />
erre a Dessau-Wörlitzi kertbirodalom –<br />
éppúgy az UNESCO világörökség része,<br />
Fotók: DZT
mint a Bad Muskauban található Pückler<br />
hercegi park -, valamint Weimarban a<br />
Belvedere kastélypark, vagy a Bodeni<br />
tóban található virágos sziget, Mainau.<br />
Németországban a kastélyok, parkok és<br />
kertek azonban nem csupán a múltba<br />
Fontos FiGyelmeztetés Gépkocsivezetôknek<br />
tekintést szolgálják. Sokszor adnak otthont<br />
múzeumoknak, szerepelnek konferenciák<br />
vonzó színtereként, vagy számos<br />
ünnepi játék, koncert, színházi előadás<br />
és kisművészeti bemutató kuliszszájaként.<br />
Sok létesítmény szállodaként<br />
köRnyezetvéDelmi zónákat vezettek be a német naGyváRosokban<br />
A környezet és az egészség védelme érdekében néhány német városban környezetvédelmi<br />
zónákat alakítottak ki 2008. január 1-i hatállyal. Ezzel az intézkedéssel érezhetôen<br />
csökkenthetô a levegô károsanyag-tartalma, amelyet a gépjármûvek kipufogógáza okoz.<br />
A kijelölt környezetvédelmi zónákba csak olyan gépjármûvek hajthatnak be, amelyek<br />
megfelelnek a kipufogógázokra vonatkozó bizonyos szabványoknak. Az alacsony<br />
kibocsátású gépjármûvek megjelölésére színes matricákat vezettek be, amelyek minden<br />
környezetvédelmi zónában érvényesek a német városokban. A környezetvédelmi<br />
zónákat közlekedési jelzések jelölik, és egy kiegészítû tábla jelzi, hogy milyen matricával<br />
lehet behajtani az adott zónába. A károsanyagok négy csoportját különböztették meg, a<br />
legrosszabb csoport nem is kaphat matricát.<br />
1 károsanyag-csoport – nincs matrica, általános behajtási<br />
tilalom a környezetvédelmi zónán belül<br />
2 károsanyag-csoport – piros<br />
3 károsanyag-csoport – sárga<br />
4 károsanyag-csoport – zöld<br />
A matricákat jól láthatóan kell felragasztani a szélvédôre. Ha valaki a megfelelô matrica<br />
nélkül közlekedik a környezetvédelmi zónában, akár 40 euró bírsággal is büntethetô. A<br />
külföldön engedélyezett gépjármûveket a betartott európai kipufogógáz-norma igazolása,<br />
ill. a gépjármû engedélyezésének dátuma alapján sorolják be.<br />
Külföldön engedélyezett gépjármûvekhez a többnyelvû www.umwelt-plakette.de<br />
weboldalon rendelhetû meg a matrica. A matrica Németországban is beszerezhetô pl. a<br />
gépjármûengedélyezési hatóságoknál, a mûszaki vizsgaállomásokon (mint pl. „TÜV“) és<br />
az engedéllyel rendelkezô ipartestületi mûhelyekben. Ehhez be kell mutatni a gépjármûvet<br />
és a gépjármû papírjait. A matrica ára általában 5 és 15 euró között mozog.<br />
További információk a környezetvédelmi matricáról: (http://www.umwelt-plakette.de/)<br />
Turizmus és vásárok<br />
kínál fejedelmi lakást és étkezést – és a<br />
főúri házakban gyakran még személyesen<br />
maga a ház ura a vendéglátó házigazda.<br />
„Az egészségturizmus mellett a kulturális<br />
motivációjú utazások a nemzetközi turizmus<br />
csúcstrendjéhez tartoznak. Különö-<br />
Weimar-i kastély<br />
sen a tengerentúli piacokon, így például<br />
az USA-ban, Japánban, vagy Kinában<br />
jelentkezik nagy érdeklődés a kulturális<br />
utazások iránt – és ez Németország számára<br />
még nagy lehetőséget jelent.“ –<br />
jelentette ki Petra Hedorfer, a DZT igazgatóságának<br />
elnöke.<br />
A „Kastélyok, parkok és kertek –<br />
romantikus Németország“ elnevezésű<br />
tematikus évről átfogü átfogó internetes<br />
tartalom tájékoztat a www.deutschlandtourismus.de<br />
honlapon, amely átélhetővé<br />
teszi a látogatást Németország kastélyaiban,<br />
parkjaiban és kertjeiben. A tematikus<br />
év érzelmileg is átérezhetővé válik a 360fokos<br />
panorámafelvételek, több mint 300<br />
kép és a vizuális séták segítségével.<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
43
Turizmus és vásárok<br />
Az év legfontosabb technológiai eseménye<br />
Hannoveri vásár<br />
A hannoveri vásár 1000<br />
témaspecifikus rendezvényével és<br />
fórumok sorával a megfelelô helyszín<br />
ahhoz, hogy a legújabb ipari<br />
technológiákkal megismerkedhessünk.<br />
Már hatvan éve vezetô az ipari<br />
vásárok terén és mint ilyen a legideálisabb<br />
terepet nyújtja az új ötleteknek.<br />
Ez a vásár egyedülálló abból a<br />
szempontból is, hogy az egyes ágazatokon<br />
túl a komplett értékláncot<br />
bemutatja rálátást nyújtva a teljes<br />
folyamatokra, és lehetôvé teszi a<br />
tapasztalatok cseréjét.<br />
A<br />
vásár 2008-ban is felkarolja az<br />
energiahatékonyság témáját: az<br />
energiához és vezetékes technológiához<br />
kapcsolódó Energy és Pipeline<br />
Technology nemzetközi vezető vásárokhoz<br />
idén az erőműtechnológiával kapcsolatos<br />
új szakvásár is társul. Ez a nagyerőművek<br />
gyorsan növekvő piacát, a decentralizált<br />
energiatechnikát, az ipari erőműveket és az<br />
ágazathoz kapcsolódó szállítóipart mutatja<br />
be. 2007-ben a megújuló energiákon belül<br />
is kiemelt téma volt a szélenergia.<br />
Az idei évben Japán, mint partnerország<br />
100 kiállítóval mutatja be az ország<br />
teljes gazdasági spektrumát, elsősorban<br />
európai kereskedelmi kapcsolatai élénkítésének<br />
céljából.<br />
44 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
A 2008-as Hannoveri vásár necsak<br />
technikai kiállítás, hanem exkluzív<br />
állásbörze is egyben. Mintegy<br />
50 piacvezetô vállalat toborozza<br />
itt leendô munkatársait.<br />
A 26-os csarnokban található karrierpiacon<br />
állásajánlatokkal, diploma-munka<br />
projektekkel és gyakornoki<br />
álláslehetôségekkel várják<br />
az érdeklôdôket.<br />
Németország számára a szigetország elsősorban<br />
fejlett technológiája miatt érdekes.<br />
Az energiahatékonyság és az ökológiát<br />
érintő új technikák pedig különösen nagy<br />
érdeklődésre tarthatnak számot.<br />
Az április 21-én megrendezésre kerülő<br />
német-japán üzleti találkozó keretein<br />
belül kerül sor a politikusok, gazdasági<br />
vezetők és az ipari döntéshozók találkozójára.<br />
A kétoldalú találkozón a klímaváltozás,<br />
energiahatékonyság valamint<br />
a kereskedelem és befektetések terén az<br />
EU és Japán közti kooperációs lehetősé-<br />
Az idén április 21-tôl 25-ig tartó<br />
rendezvény 10 vezetô vásárral várja<br />
a látogatókat:<br />
• INTERKAMA+<br />
• Factory Automation (Gyári automatizáció)<br />
• Industrial Building Automation<br />
(Ipari építô automatizáció)<br />
• Digital Factory (Digitális technikák)<br />
• Subcontracting (Alvállalkozások)<br />
• Energy (Energia)<br />
• Power Plant Technology<br />
(Erômûtechnológia)<br />
• Pipeline Technology<br />
(Vezeték technológia)<br />
• MicroTechnology (Mikrotechnológia)<br />
• Research & Technology (Kutatás<br />
és technológia)<br />
gek kérdéseiről esik szó. A szervezők idén<br />
a tavalyi 240 ezer látogatónál is több<br />
érdeklődőt várnak, s legalább a tavalyi<br />
30%-os külföldi részvételi arányt.<br />
A kiállítókat illetően a nemzetközi részvétel<br />
még ennél is jobb volt: 6400 kiállítóból<br />
több mint 3200 68 más nemzet<br />
képviselőjeként érkezett, a legtöbben<br />
Olaszországból, Kínából, és a partnerország<br />
Törökországból.<br />
K o n t a K t<br />
Némethy Márta<br />
Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara<br />
H-1024 Budapest, Lövôház utca 30.<br />
Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644<br />
E-mail: nemethy@ahkungarn.hu
Düsseldorf, 2008. április 24-30.<br />
interpack2008<br />
düsseldorfi interpack kiállítás a<br />
A világ legfontosabb eseménye a csomagolástechnikai<br />
gépek, csomagolóanyagok<br />
és édesipari berendezések területén.<br />
A háromévente megrendezésre kerülő<br />
vásár egyedülálló lehetőséget kínál mindazoknak,<br />
akik a jövő csomagolástechnikája<br />
iránt érdeklődnek. Intelligens vagy aktív<br />
csomagolások, új anyagok, minőségellenőrzési<br />
eszközök, piacorientált design kialakítások<br />
és sok más egyéb újdonság bemutatására<br />
kerül sor a rendezvény idei, 18.dik<br />
születésnapján.<br />
München, 2008. május 5-9.<br />
IFAT 2008<br />
15. alkalommal kerül megrendezésre a víz,<br />
és szennyvízkezelés, hulladékkezelés és újrahasznosítás<br />
nemzetközi szakvására Münchenben.<br />
Az IFAT 2008 részvételi rekorddal<br />
büszkélkedhet, 42 országból mintegy 2500<br />
Új Müncheni Vásárváros, 2008. június 10-13.<br />
AUTOMATICA<br />
Az Automatica az első olyan nemzetközi<br />
szakvásár, amely a robotika<br />
és automatizálás minden ágát önálló rendezvényként<br />
egyesíti. A rendezvény a legújabb<br />
trendekkel és információkkal szolgál<br />
legyen szó összeszerelési és kezelési<br />
technikáról, robotikáról vagy akár ipari<br />
képfeldolgozásról.<br />
A kétévente megrendezésre kerülő vásár<br />
az automatizálás teljes spektrumát átfogja,<br />
a komponensektől a komplex rendsze-<br />
A vásár kiemelkedő nemzetközi szerepét<br />
mi sem bizonyítják jobban, mint az előző<br />
rendezvény számadatai. 2005-ben mintegy<br />
150.000 m2-en több mint 2.500 kiállító<br />
mutatta be termékeit, szolgáltatásait a<br />
mintegy 175.000 látogatónak, akik közül<br />
több mint 92.000 külföldről érkezett.<br />
További információt a www.interpack.<br />
com internetcímen találhatnak.<br />
K o n t a K t<br />
Máté Szilvia<br />
BD-EXPO Kft.<br />
1016 Budapest, Naphegy tér 8.<br />
Tel.: 346-0273 Fax: 346-0274<br />
E-mail: office@bdexpo.hu<br />
kiállító jelezte részvételi szándékát. A kiállítás<br />
felvonultatja a környzeti technológiák<br />
legfrisseb vívmányait és trendjeit. Változatos<br />
kísérő programok és szimpóziumok is várják<br />
a látogatókat, mint például a "WasserWissen"<br />
(Tudnivalók a vízről) kiállítás, valamint a<br />
„Research and Education Area”, azaz a kutatás-fejlesztés<br />
és képzés terület, ami idén premierét<br />
ünnepli Münchenben.<br />
rekig, a gyártástól a gyakorlati alkalmazásokon<br />
át a szolgáltatásokig. A júniusi vásárról<br />
további információkhoz a www.automaticamuenchen.de<br />
honlapon juthat.<br />
K o n t a K t<br />
Ravasz Ágota<br />
Promo Kft.<br />
1015 Budapest, Széna tér 1/a<br />
Tel.: +36/1/224 7740, Fax: +36/1/224 7763<br />
E-mail: hunmunch@elender.hu<br />
Turizmus és vásárok<br />
Nürnberg, 2008. május 6-8.<br />
Sensor+Test<br />
Sensor+Test a világ vezető érzékelés-,<br />
A mérés- és ellenőrzéstechnikai fóruma.<br />
Tavaly 25 országból 610 kiállító mutatta be<br />
a legújabb technikákat a legapróbb szenzoroktól<br />
a számítógépekig.<br />
Idén még ennél is több kiállítót, és a<br />
világ minden tájáról érkező szakközönséget<br />
várnak. Az esemény színvonalát tovább<br />
emeli az egyidőben megrendezésre kerülő<br />
kongresszusok (OPTO 2008 és IRS2<br />
2008), valamint a GESA szakértői fórum,<br />
ahol a szakma alapjain túl az ágazat jövőjéről<br />
is szó esik.<br />
A kiállítók listáját és bővebb információért<br />
érdemes felkereseni a www.sensortest.de<br />
honlapot.<br />
Nürnberg, 2008. május 27-29.<br />
PCIM Europe<br />
teljesítményelektronika, az intelli-<br />
A gens hajtástechnika és táplálási minőség<br />
nemzetközi szakvására és konferenciája<br />
az idén is tárt karokkal várja a látogatókat a<br />
nürnbergi vásárközpont területén.<br />
Itt megismerkedhetünk a legújabb<br />
félvezetőtechnikai újításokkal, az elemes<br />
passzívházakkal, hőmegtartást ösztönző<br />
termékekkel, új anyagokkal és a legújabb<br />
szenzorokkal, de a táplálási minőség és<br />
energiahatékonyság területeiről is átfogó<br />
képet kaphatunk.<br />
2007-ben 10500 m2-én 250 kiállító<br />
képviselte magát, s a nemében egyedülálló<br />
vásár több mint hatezer látogatót vonzott.<br />
A kiállítók listáját és részetesebb információkat<br />
a www.mesago.de honlapon a<br />
PCIM vásárra kattintva találhat.<br />
K o n t a K t<br />
Némethy Márta<br />
Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara<br />
H-1024 Budapest, Lövôház utca 30.<br />
Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644<br />
E-mail: nemethy@ahkungarn.hu<br />
Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2<br />
45
DUIHK Belsô hírek<br />
Nach erfolgreichen Gastspielen im<br />
Februar 2005 in Budapest, im Oktober<br />
2005 in Győr, im April 2006 <strong>und</strong> im<br />
September 2007 in Budapest wird am 05.<br />
<strong>und</strong> 06. Mai 2008 um 19 Uhr das aktuelle<br />
Distelprogramm „<strong>Die</strong> St<strong>und</strong>e der Experten“<br />
im Merlin-Theater Budapest aufgeführt.<br />
<strong>Die</strong> St<strong>und</strong>e der Experten<br />
Kennen Sie sich noch aus? Wissen Sie, wie<br />
man zum richtigen Stromtarif kommt?<br />
Zu bezahlbaren Telefontarifen? Oder<br />
dem passenden Patchwork-Partner? Wie<br />
man mit hyperaktiven Kindern umgeht?<br />
Mit geschützten Tierarten oder genmanipulierten<br />
Pflanzen?<br />
Können Sie nachvollziehen, warum<br />
ihr Geld auf der Bank nur dann sicher ist,<br />
wenn Sie es alle 15 Minuten umbuchen lassen?<br />
Sehen Sie! Für den Einzelnen ist die<br />
Sache verdammt schwierig geworden. Wir<br />
müssen heute Rat einholen. Hilfe. Für alles.<br />
Und jedes. Was wir bisher gelernt hatten:<br />
Multiplizieren ohne Taschenrechner, Trinkgeld<br />
für den Tankwart, Zug fahren ist billiger<br />
als Fliegen… das läuft heute so nicht<br />
Termine der DUIHK / következô rendezvényeink<br />
29.04.200 Informationsgespräch – Arbeiten in <strong>Deutsch</strong>land<br />
Információs beszélgetés a németországi munkavállalás feltételeirôl<br />
05.–06.05.200 5.Gastspiel der Distel in Budapest<br />
A Distel színház 5. vendégszereplése Budapesten<br />
0 .05.200 15 Jahre DUIHK - Jahres-Mitgliederversammlung<br />
in der <strong>Ungarische</strong>n Nationalgalerie<br />
15 éves a DUIHK – Éves közgyûlés a Magyar Nemzeti Galériában<br />
K o n t a K t<br />
5. Gastspiel der Distel<br />
in Budapest<br />
Kelemen-Raths Dominika tagsági szolgáltatások<br />
Lövôház utca 30, H-1024 Budapest<br />
Telefon: 0036/1/345-7630<br />
E-mail: kelemen.raths@ahkungarn.hu<br />
46 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
mehr. Das war früher. Vor der Globalisierung.<br />
Wende. Etc. Als es im TV noch drei<br />
Kanäle gab, maximal. Mit richtigen Ansagerinnen.<br />
Als es noch Sex gab, ohne Coaching.<br />
Und Politik noch von so genannten<br />
Politikern gemacht wurde. Heute <strong>und</strong>enkbar!<br />
Alles wird schneller, komplexer. Und<br />
eine neue Spezies hat sich herausgebildet:<br />
Menschen, die es in ihren Berufen zwar zu<br />
nichts gebracht haben, aber über ein tolles<br />
Nischenwissen verfügen. So entstand das<br />
Expertenwesen. <strong>Die</strong> DISTEL, eines der<br />
führenden Institute für angewandte Satire<br />
führt Sie butterweich ein in die knallharte<br />
Welt des Coachings <strong>und</strong> der Supervisor.<br />
Denn was nützt es Hunger zu haben?<br />
Man muss auch einen Ernährungsberater<br />
kennen. <strong>Die</strong> Zeit rast <strong>und</strong> es schlägt DIE<br />
STUNDE DER EXPERTEN!<br />
Karten zum Preis von 2 500,- HUF<br />
können ab 14. April 2008 gekauft werden.<br />
Merlin-Theater, Gerlóczy u. 4,<br />
1053 Budapest Tel: (36-1-317933 )<br />
Ansprechpartner: Frau Éri Ildikó<br />
Handy: 06-30-428-8403<br />
K o n t a K t<br />
Tímea Kovács, DUIHK publikációk<br />
Lövôház utca 30, H-1024 Budapest<br />
Telefon: 0036/1/345-7646<br />
E-mail: kovacs@ahkungarn.hu<br />
Konjunkturbericht<br />
10.04.2008 – <strong>Die</strong> 14. Konjunkturumfrage<br />
der DUIHK belegt, dass die deutschen<br />
Unternehmen in Ungarn deutlich<br />
kritischer hinsichtlich der wirtschaftlichen<br />
Erwrtungen <strong>und</strong> der Investitionsbedingungen<br />
im Lande sind als in den Vorjahren.<br />
Steuern, Kosten <strong>und</strong> mangelnde Verlässlichkeit<br />
der Wirtschaftspolitik sind die<br />
häufigsten Kritikpunkte.<br />
Den kompletten Bericht können Sie unter<br />
www.duihk.hu/publikationen/konjunkturbericht<br />
herunterladen.<br />
Konjunktúrajelentés<br />
2008.04.10. – A DUIHK 14. alkalommal<br />
elvégzett konjunktúrafelmérése azt mutatja,<br />
hogy a magyarországi német vállalatok<br />
érezhetően kritikusabbak lettek a gazdasági<br />
kilátások valamint a befektetési környezetre<br />
vonatkozóan. At adórendszer, a növekvő<br />
költségek valamint a gazdaságpolitika<br />
hiányzó kiszámíthatósága a leggyakrabban<br />
említett problémák.<br />
A felmérést letöltheti a www.duihk.hu/<br />
publikationen/konjunkturbericht oldalról.<br />
K o n t a K t<br />
Ilona Balogh, DUIHK<br />
Lövôház utca 30, H-1024 Budapest<br />
Telefon: 0036/1/245-7630<br />
E-mail: balogh@ahkungarn.hu
Vergütungsstudie<br />
Bérezési tanulmány<br />
Aktuelle <strong>und</strong> verlässliche Benchmarks für Vergütungen in Ungarn bietet die neue Ausgabe der gemeinsamen<br />
Vergütungsstudie der DUIHK <strong>und</strong> der Consulting-Firma Kienbaum, die ab Dezember 2007 erhältlich ist.<br />
Auswertung realer, aktueller Gehaltsdaten von etwa 10.000 Beschäftigten in – vorwiegend deutschen Unternehmen<br />
in Ungarn detaillierte Zahlen zur Höhe <strong>und</strong> zur Zusammensetzung der Vergütungen detaillierte<br />
Ergebnisse für 26 verschiedene Positionen, vom Geschäftsführer über Anwendungsprogrammierer bis<br />
zum einfachen Arbeiter Informationen zum Arbeitsmarkt in Ungarn <strong>und</strong> in der Region Ostmitteleuropa<br />
Gehaltsvergleich mit Tschechien<br />
<strong>Die</strong> Studie bietet eine objektive Entscheidungsgr<strong>und</strong>lage für die betriebliche Vergütungspolitik <strong>und</strong> damit die<br />
Voraussetzung für die Gestaltung marktgerechter Gehaltsstrukturen.<br />
07|08<br />
Vergütungsstudie Ungarn 2007/2008. Dezember 2007, 125 Seiten. EUR 600,<br />
Vorzugspreise für DUIHK-Mitglieder: 450 EUR.<br />
Bérezési tanulmány Magyarország 2007/2008. 125 oldal. EUR 600, Kedvezményes<br />
tagsági ár: 450 EUR. A magyar nyelvű verzió 2008. január 15-től áll rendelkezésre.<br />
Aktuális és megbízható bérezési referencia-értékeket nyújt a DUIHK és a Kienbaum tanácsadó cég közös<br />
Bérezési Tanulmányának legfrissebb kiadása, amely december közepén jelenik meg.<br />
Összesen 10 ezer alkalmazott tényleges, aktuális bérezési adatainak elemzése, elsősorban német tulajdonú<br />
hazai cégek adatai alapján Részletes adatok a keresetek szintjéről és összetételéről Az eredmények<br />
részletezése 26 tipikus beosztás szerint, az ügyvezető igazgatótól a programozón át a betanított munkásig<br />
A magyarországi valamint a közép-keleteurópai munkaerőpiacok általános jellemzőinek bemutatása<br />
A csehországi bérek összehasonlító elemzése<br />
A tanulmány objektív döntések meghozatalát teszi lehetővé,<br />
ami a piaci viszonyoknak megfelelő bérezés alapfeltétele.<br />
K o n ta K t Tímea Kovács<br />
E-Mail: kovacs@ahkungarn.hu<br />
Tel.: 0036-1-345 7646