Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer

Das Magazin der 

Deutsch-Ungarischen 

Industrie- und 

Handelskammer 

April 

2008 

2 

DaimlerChrysler Leasing Kft. · DATEV e.G. Recherche-Dienst · Datorg Team Számítástechnikai Tanácsadó Kft · DB Systems GmbH Magyarországi Fióktelepe c/o DTM · DBH Keleti Kereskedelmi Társaság Kereskedelmi Képviselet 

· DE-Consult Deutsche Eisenbahn Consulting GmbH, ITRS · De Lage Landen Finance Zrt. · Evonik Degussa Hungária Kft. · Dekorsy Kft. · DEKRA Certification Kft. · DEKRA-Expert Kft. · Deloitte Zrt. · DELTA-POPP Kft. · Deltasped 

Szállítmányozási és Szolgáltató Kft · Demmler és Társa Kft. · Dental Klinik Kft. · DERAG Hotel und Living AG · Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda · Desso - DLW Textil Képviseleti Iroda · Deutsch-Ungarische Gesellschaft in 

der Bundesrepublik Deutschland e.V. · Deutsche Bahn Generalvertretung für Südosteuropa · Deutsche Bank Zrt. · Deutsche Leasing Hungaria Kft. · Deutsche Schule Budapest · Dezső és Társai Ügyvédi Iroda · DHL Expressz 

Magyarország Kft. · DHT Speditionsgesellschaft mbH · Diamant-Gesellschaft Tesch GmbH · Digital Disc Drives Kft. · DINOX-H Nemesacéltermék Gyártó Kft. · DIS Deutscher Idustrie Service AG · DIW Service Kft. · DKV EURO 

SERVICE GmbH + Co. KG · DMS Dialogmarketing Kft. · Döbert GmbH · Dr. Oetker Magyarország Élelmiszer Kft. · Dr. Pendl & Dr. Piswanger International Vezetői Tanácsadó Kft. · Dr. Tuller András Repräsentanz Döttelbeck Dr. 

Wemhöner Schulte · Udvarhelyi Rechtsanwälte · Dresdner Bank AG Magyarországi Fióktelep · Dresdner Bank Luxembourg S.A. · Duna Hulladékhasznosító Bt. · Duna Vitex Csiszolóanyag Gyártó és Forgalmazó Kft. · Duna-Dráva 

Cement Kft. · Dunasecurity Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft · DUNATEC Mérnöki és Szolgáltató Kft · Deutscher Wirtschaftsclub · E.ON Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Zrt. · E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. · E.ON Földgáz 

Storage Zrt. · E.ON Hungária Zrt. · E.ON IS Hungary Informatikai Szolgáltató Kft. · E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. · EagleBurgmann Hungaria Kft. · Eberhard G. P. Schmidt Industrie-Beratungs-GmbH · EBV Elektronik Kft. · 

ECE Projektmanagement Budapest Kft. · Eckerle BT. Hungary · eCon Engineering Kft. · ECOVIS Dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Iroda · Edelstahlservice Nemesacél Feldolgozó Kft. · Egon Zehnder International Kft. · Eisele 

Hungária Kft. · Eissmann Automotive Hungaria Kft. · ELA Container Ungarn Kft · Elastogran Kemipur Poliuretán Rendszerek Kft. · Electraplan Termelő Kft. · Elektro-Metall Paks Kft · Elmon Hungária Kft. · Budapesti Elektromos 

Művek Nyrt. · ElringKlinger AG · Elso Elbe Hungária Bt. · Eltec Holding Kft. · EMCON Technologies Germany (Augsburg) GmbH · Emerging Market Properties Kft. · EMI-Technology Bt. · ÉMI-TÜV SÜD Minőségügyi és Biztonságtechnikai 

Kft. · EnBW Kereskedelmi Képviselet · EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft. · Eppinghoven Mezőgazdasági és Kereskedelmi Bt. · ERCO Leuchten GmbH · Ernst & Young Tanácsadó Kft. · Erős Ügyvédi Iroda - Squire,Sanders 

& Dempsey L.L.P · ERSTE BANK Hungary Nyrt. · Essmann GmbH · Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. · Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt. · Euro Instal Kft. · EURO-TAX International Kft. · euroAWK Bp. Kft. · Euroform 

Szerszámgyártó Kft. · Eurohypo AG Repräsentanz Ungarn · Európa Rendezvényiroda Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. · Europe Match GmbH, Magyarországi Fióktelep · Eurosped Zrt. · EuroVertical GmbH · evoness Hungary 

Üzletviteli Tanácsadó Kft. · Evonik Agroferm Zrt. · F.A.S.T. GmbH · FAG Magyarország Ipari Kft. · Famulus Bt. · Dr. Fritz Faulhaber GmbH & Co. · FCT Hungary Kft. · Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara · FELO Szerszámgyár 

Kft. · Fémalk Zrt. · Ferrobeton Zrt. Dunakeszi Gyár · Ferweld Kft. · FESTO-AM Kft. · FIEGE Kft. · Fix-Pack Kft. · FL Intercoop Fordító és Szolgáltató Kft. · Fővárosi Gázművek Zrt. · Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság 

· Fortis Bank SA/NV Magyarországi Fióktelepe · Fox Auto Kft. · Fraisa Hungária Kft. · Frankfurter Diakonie-Kliniken GmbH Bethanien-Krankenhaus · Franz Binder GmbH & Co. Elektrische Bauelemente KG · Fraport AG 

Frankfurt Airport Services Worldwide · Freudenberg Simmerringe Kft. · Freudenberg IT Hungary Kft. · Freudenberg Simrit Kft. · Frigo-Partner Kereskedelmi Kft. · Frimo Hungary Kft. · Fundamenta-Lakáskassza Lakástakarékpénztár 

Zrt. · Funk International Hungária Kft. · GA Magyarország Kft. · Gála Party Service Kft. · Gallfood Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft. · GARDENA Magyarország Kft. · Gass Ing.-Büro · Gauff Műszaki-Gazdasági Mérnöki 

Iroda Budapest Kft. · Gavallér-Rothe, Piroska (Ass. iur) · Gedia Hungary Kft. · GeoGrid Építőipari Kereskedelmi Szolg. Kft. · GÉPÁSZ Kft. · Gerd Rodermund GmbH & Co. KG · German Dental Center Kft. · Germanischer Lloyd Hungary 

Kft. · GFK Hungária Piackutató Kft. · GGV-SCHUNCKS Assekuranz-Makler GmbH Magyarországi Fióktelepe · Ghibli Szállímányozási Kft. · Gide Loyrette Nouel Rechtsanwälte / Magyar GLN Kft. · GLB Alkatrészgyártó, 

Szerelőipari és Ker. Kft · Gobert, Fest és Társai Ügyvédi Iroda · Graphisoft R & D Zrt. · Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft. · Gumiművek PHOENIX Hungária Kft. · Gundel Kft. (Gundel Étterem) · Gustav Käser Training Szolgáltató Kft. · 

Gyulai-Schmidt, Marcus Rechtsanwalt · H. Heitz Furnierkantenwerk GmbH & Co. KG · Hafen Hamburg Repräsentanz Budapest · Hafner Pneumatika Kft. · Hahn + Kolb Hungária Kft. · HAJDU AG Rechtsanwaltsaktiengesellschaft 

· halbo mce Tervező és Fővállalkozó Zrt. · Hammerstein Bt. · Handwerkskammer Dortmund · Hang Gépgyártó Kft. · Harman/Becker Automotive Systems Kft. · Hartmann-RICO Hungária Kft. · Hartmetall-Werkzeugfabrik Paul Horn 

GmbH · Hauni Hungária Gépgyártó Kft. · HBF Építőipari Kft. · Health and Beauty Business Media Kft. · HECTAS Magyarország Épületfenntartó Kft. · Heinemann Testvérek Kft. · Heinzelmann és Társai Ügyvédi Iroda · Heitz Élfurnér 

Művek Kft. · Helix Hungária Kft. · Herlitz Hungária Papíráru, Iroda- és Írószer Kereskedelmi Kft. · HI-GEM Fémipari és Kereskedelmi Vállalkozás · Hinn Elektronikai Fejlesztő és Gyártó Kft. · HIPP Termelő és Kereskedelmi Kft. · 

Hirschmann Car Communication Kft. · Hitscher Hungária Kft. · HLB KLIENT Holding Kft. · HOCHTIEF AirPort GmbH · HOCHTIEF Development Hungary Kft. · Hochtief Facility Management Hungária Kft. · Hochtief Construction 

AG Magyarországi Fióktelepe · HÖNIG Gépépítő Kft. · Hörmann Hungária Kft. · HOESCH Metallurgie GmbH · Höszig Kft. · HSH Real Estate Management Ingatlankezelő Kft. · HUBER Kft. · HÜBNER Gummi- und Kunststoff GmbH 

· HÜBNER-H Gumi- és Műanyagipari Kft. · HUETTEMANN Logistik GmbH · Hummel Pincészet Kft. · Hungarian Country Beratungs- und Handels GmbH · Hungarian Interim Management Kft. · Hungaropress Kft. · Hupka Építő- 

Szerelő Kft. · i-quadrat hungária Kft. · I.C.E.Transport Kft. · IB Grant Thornton Consulting Kft. · IBM ISC Hungary Kft. · IBV Hungária Világitástechnikai és Műanyagipari Kft. · ICG Infora Consulting Group Kft. · IFUA Horváth & 

Partners Kft. · Industrie- und Handelskammer zu Aachen · Industrie- und Handelskammer Arnsberg, Hellweg-Sauerland · Industrie- und Handelskammer Ostwestfalen zu Bielefeld · Industrie- und Handelskammer 

Bonn/Rhein-Sieg · Industrie- und Handelskammer Braun- schweig · Handelskammer Bremen · Industrie- und Handelskammer Bremerhaven · Industrie- und Handelskammer 

Südwestsachsen Chemnitz- Plauen-Zwickau · Industrie- und Handelskammer zu Coburg · Industrie- und Handelskammer Cottbus · Industrie- und Handelskammer Darmstadt · 

Industrie- und Handelskammer Lippe zu Detmold · Industrie- und Handelskammer zu Dortmund · Industrie- und Handelskammer Dresden · Industrie- und Handelskammer zu Düsseldorf 

· Niederrheinische Industrie- u. Handelskammer zu Duis- burg · Industrie- und Handelskammer für Ostfriesland und Papenburg · Industrie- und Handelskammer für Essen, 

Mülheim an der Ruhr, Oberhausen zu Essen · Industrie- und Han- delskammer Frankfurt am Main · Industrie- und Handelskammer Ostthüringen zu Gera · Industrie- und Handelskammer 

Gießen-Friedberg Geschäftsstelle Gießen · Südwestfä- lische Industrie- und Handelskammer zu Hagen · Industrie- und Handelskammer Halle-Dessau · Handelskammer 

Hamburg · Industrie- und Handelskammer Hanau-Gelnhausen-Schlüchtern · Industrie- 

und Handelskammer Hannover · Industrie- und Handelskammer Ostwürttemberg · Industrie- 

und Handelskammer Heilbronn- Franken · Industrie- und Handelskammer 

Karlsruhe · Industrie- und Handelskammer zu Kiel · Industrie- und Handelskammer zu 

Koblenz · Industrie- und Handelskammer zu Köln · Industrie- und Handelskammer Hochrhein-Bodensee 

· Industrie- und Handels- kammer zu Leipzig · Industrie- und Handelskammer 

zu Lübeck · Industrie- und Han- delskammer Lüneburg-Wolfsburg · Industrie- 

und Handelskammer Magdeburg · Industrie- und Handelskammer für Rheinhessen 

· Industrie- und Handelskammer Rhein- Neckar in Mannheim · Industrie- und Handelskammer 

Mittlerer Niederrhein Krefeld- Mönchengladbach-Neuss◊ Industrie- und 

Handelskammer für München und Ober- bayern · Industrie- und Handelskammer 

Nord Westfalen · Industrie- und Handels- kammer Nordschwarzwald · Industrie- und 

Handelskammer Nürnberg für Mittelfranken · Industrie- und Handelskammer für Oberfran- ken Bayreuth · Industrie- und Handelskammer Offenbach am Main · Oldenburgische Industrie- und Handelskammer · 

Industrie-und Handelskammer Osnabrück-Emsland · Industrie- und Handelskammer für Nie- derbayern in Passau · Industrie- und Handelskammer für die Pfalz · Industrie- und Handelskammer Potsdam · Industrie- 

und Handelskammer Reutlingen · Industrie- und Handelskammer des Saarlandes · Industrie- und Handelskammer Schwaben · Industrie- und Handelskammer Siegen · Industrie- und Handelskammer Stade für den Elbe- 

Weser-Raum · Industrie- und Handelskammer Region Stuttgart · Industrie- und Handelskammer Südthüringen · Industrie- und Handelskammer Trier · Industrie- und Handelskammer Ulm · Industrie- und Handelskammer 

Schwarzwald-Baar-Heuberg · Industrie- und Handelskammer Bodensee-Oberschwaben · Industrie- und Handelskammer Wiesbaden · Industrie- und Handelskammer Würzburg-Schweinfurt · Industrie- und Handelskammer 

Wuppertal-Solingen-Remscheid · IHK-Akademie Oberfranken GmbH · IHR Techmark Kft. · IKB Leasing Hungária Kft. · Imerys Magyarország Tűzállóanyaggyártó Kft. · Innovative Management Partner Consulting Kft. · IMPAC 

Hungary Kereskedelmi és Termelő Kft. · IMS Connector Systems Kft. · INCONEX Vas- és Fémipari Kft. · IND Kft. · Infineon Technologies Cegléd Kft. · Inpiro Ipari Hötechnikai Kft. · Inspiral Üzletviteli Tanácsadó Kft. · INTEGA GmbH 

· Intega Hungária Kft. · Kairos Kft. · InterGest Hungaria Bt. · InterJob Vezetői Tanácsadó Kft. · International House Language School Kft. · Invest Info AG · iSAM International Ltd. · ISBH Bt. · IT Services Hungary Kft. · ITD Hungary 

Nonprofit Közhasznú Zrt. · IVG Hungary Ingatlanfejlesztési Kft. · J. Helmke & Co. · J.Stehle + Söhne Magyarország Kft. · bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda · Juhász és Társa Kereskedelmi Fafeldolgozó Kft · Jungheinrich Hungária 

Kft. · K+F Kutatás-Fejlesztési Tanácsadó Központ Kft · KACO GmbH + Co. KG Dichtungswerke · Kähny Gépgyártó Kft. · Katona és Társai Ügyvédi Iroda · KBC Securities NV German Branch · Keller & Kalmbach GmbH · Kempinski 

Hotel Budapest Zrt. · Kienbaum Executive Consultants Kft. · Kienle & Spiess Hungary Kft. · KIN-PEX Ipari Kereskedelmi Kft · KIRCHHOFF Hungária Kft. · KK Kavics-Beton Kft. · Klein Handelshaus GmbH · Kleindienst Datentechnik 

Magyarországi Fióktelepe · Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. · KNORR-BREMSE Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. · Koch's Torma (Hungária) Kft. · Koelnmesse GmbH · Koepfer Hungária Kft. · Köt R 92 Létesitménygazdálkodási 

Kft. · Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda · Karl Koltai Unternehmensberater · Konica Minolta Magyarország Kft. · Konnekt Számviteli és Könyvvizsgáló Kft. · KONTASET Vázszerkezet Gyártó és Szolgáltató Kft. · Kónusz 

Ipari Termelő Értékesítő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. · KPMG Hungária Kft. · KRACHT Hidraulik Kft. · KSB Szivattyú és Armatúra Kft. · KTW Wirtschaftsprüfer und Steuerberatersozietät · Kübler Hungary Kft. · Kühne + Nagel 

Kft. · Küpper Hungária Kft. · Kumpf-Fashion GmbH · KUNFERR Acélszerkezeti Kft. · Kunhalom Agrária Kft. · Kurt Kauffmann Technische Federn GmbH · Kvalikon Kft. · L-mobile Hungary Informatikai Kft. · L.F.A. Ágoston & Társai · 

LAING Szivattyú Kft. · Landesbank Baden-Württemberg Repräsentanz Budapest · Laurus Solutions Informatika Kft. · LCI Interim Management Ungarn · Le MERIDIEN Budapest · Lear Corporation Hungary Autóipari Gyártó Kft. · 

LeasePlan Hungária Zrt. · Lechleiter GmbH Filter- u. Siebtechnik · Leipziger Messe GmbH · Leister & Lambsdorff Versicherungsmakler GmbH · Leitz Hungária Szerszám Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. · Leonardo Group Lean 

Manufacturing Kft. · Leoni Hungaria Ipari és Kereskedelmi Kft. · LevCard Bt. · Liegl&Dachser Szállítmányozási és Logisztikai Kft. · LINDE Gáz Magyarország Zrt. · Linde Magyarország Anyagmozgatási Kft. · Lindner Budapest Kft. 

· LK-Metallwaren GmbH · LKH Leoni Kft. · Locomotiv Travel Utazási Iroda Kft. · Lodenfrey Kft. · Lombard Lízing Zrt. · LOXX Tiszatrans Kft. · LS Dialogmarketing GmbH & Co. KG · Lufthansa German Airlines · Lufthansa AirPlus 

Servicekarten GmbH · Lufthansa Systems Hungária Kft. · Lufthansa Technik Budapest Kft. · LuK Savaria Kft. · LURDY Beruházási és Kereskedelmi Kft. · Tibor S. Lutz Unternehmensberatung · M Factory Kommunikációs Szolgáltató 

Zrt. · M2 Kollektion · M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. · Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. · Märklin Hungaria Kft. · März Fashion Kft. · MAG Hungary Kft. · Magnetec-Ungarn Kft. · Mágus-CAD Kft. · Magyar Pályázatkészítő 

Iroda Kft. · Magyar Telekom Nyrt. · Magyar Vasúti-,Vízi- és Légiközlekedési Szövetség · MagyarCom Services Ltd. · MAHIR Cityposter Média és Közterületi Reklámügynökség Kft. · MAN Ferrostaal AG Direct Commercial Representation 

· MAN Kamion és Busz Kereskedelmi Kft. · Management Special Kft. · MANZ Automation Hungary Kft. · Budapest Marriott Hotel Duna Szálloda Zrt. · Marubeni-Itochu Steel Europe GmbH · Masped-Expo Nemzetközi 

Szállitmányozási Kft. · Mátrai Erőmű Zrt. · Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. · Max Aicher GmbH + Co. · Mazars Metrum Könyvszakértő és Tanácsadó Kft. · MCS Management & Controlling- Service Vezetési 

Tanácsadó Kft. · MD Hungária Kereskedelmi Kft. · MEDICONS Kft. · Mélyépítö Labor Kft. · Mercedes-Benz Hungária Kft. · MERCK Vegyi és Gyógyszeripari Kereskedelmi Kft. · Messe Berlin GmbH · Messer Hungarogáz Kft. · 

Mester Nyomda Kft. · Metro Kereskedelmi Kft. · METZ CONNECT Hungary Kft. · MEVA Zsalurendszerek Zrt. · MEY Hungária Kft. · Mezőgép-Debrecen Kereskedelmi Kft. · MIAS Maschinenbau, Industrieanlagen & Service GmbH · 

Miele Kft. · MINIMAX Hungária Kft. · mister + lady Kft. · MKB Bank Zrt. · MOM Vízméréstechnikai Zrt. · Montáltech Épületelem Gyártó Kft. · Motor-Presse Budapest Lapkiadó Kft. · MSK Verpackungs Systeme GmbH · MSK Hungary 

Gépgyártó Bt. · MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet · MTD Products AG European Corporate Office · MTT Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. · Murrplastik Hungaria Kft. · NA-TOTO Szerencsejátékszervező és 

Kereskedelmi Bt. · Nafém Kft. · Nagel Hungária Logisztikai Kft. · Nagy, Zäh + Partner Rechtsanwälte · NEAC Compressor Service GmbH & Co. KG · Négypólus Műszaki és Kereskedelmi Kft. · NEMAK Győr Kft. · Nematech Kft. · Német-Magyar 

Képző Központ Egyesület · Német-Magyar Gazdasági Ház Ingatlankezelő Kft. · Dr. Németh, Dr. Jéhn & Társai Ügyvédi Iroda · Neuman & Esser Deutschland GmbH & Co. KG Vertrieb und Anlagentechnik · Neumann 

International Kft. · NH Hungary Szállodaüzemeltető Kft. · NORDENIA HUNGARY KFT. · Nordmann, Rassmann Hungária Kereskedelmi Kft. · Nortel Networks Germany GmbH & Co. KG · Novasol Hungária Kft. · Accor-Pannonia 

Hotels Zrt. Novotel Budapest Centrum · Nürnberg Messe GmbH · Nycomed Pharma Kft. · OAM Ózdi Acélművek Kft. · Oberbank AG Magyarországi Fióktelep · OBI Hungary Retail Kft. · Öko-Steuer Adótanácsadó Kft. · Armin Ölke 

· OKIN Hungary Gépgyártó Kft. · Oppenheim Ügyvédi Iroda · Ost - und Mitteleuropa Verein e. V. · OTP Travel Kft. · Otto Bock Hungária Kft. · OTTO Central Europe Kft. · Otto Fuchs Metallwerke · OVENTROP Magyarország Kft. · 

P+M Polimer Kémia Kft. · P. Dussmann Kft. · PALOTAKER KFT. · Pana Textil GmbH · Panalpina Magyarország Kft. · Pannon-Quality Menedzsment Tanácsadó Kft. · Papyrus Hungária Zrt. · PARRAGH Kereskedelmi és Holding Zrt. · 

Penny Market Kft. · Pepperl+Fuchs Fém- és Műanyagtechnikai Kft. · PERI Zsalukölcsönző, Értékesítő és Technológiai Szolg. Kft. · Petschl Transporte Hungaria Kft. · PEX Hungária Ipari Bt. · Pfenning Kft. · PHARMANOVA Zrt. · 

Phoenix Mecano Kecskemét Kft. · Phoenix Pharma Zrt. · Pirex´98 Kft. · Pohlen-Dach Hungária Bt. · Poppe & Potthoff Hungária Bt. · Porsche Hungária Kft. · POT Zrt. Pécsi Beruházó és Technológiafejlesztési Zrt. · Präzi-Flachstahl 

AG · Praktiker Építési- és Barkácspiacok Magyarország Kft. · PREC-CAST Öntödei Kft. · Precíziós Méréstechnika Kft. · PricewaterhouseCoopers Kft. · Professional Publishing Hungary Kft. · Profi-Bagger Épitőipari Gépkereskedelmi 

Kft. · Profilplast Műanyagtermék Gyártó Kft. · ProfiPower Kft. · PROGAS GmbH & Co. KG · Protan Informatikai Biztonsági Tanácsadó Zrt. · Protektorwerk Florenz Maisch GmbH & Co. KG. · Protektorwerk Hungaria Kft. · Proudfoot 

Consulting Kft. · PROVERTHA Electronic Components Zrt. · PSP Siklóssy & Partner Vezetői Tanácsadó Kft. · puren GmbH · Pylon-94 Gép-és Acélszerkezetgyártó Kft. · Qualysoft Informatikai Zrt. · Quelle Kereskedelmi Betéti Társaság 

· R70 Invest Budapest Kft. · RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. · Radnóczy & Mészáros NÖRR STIEFENHOFER LUTZ · RAFI Hungaria Kft. · RAFI GmbH & Co. KG · Raiffeisen Bank Zrt. · Rampf Formen Bt. · ratiopharm Hungária Kft. 

· Reflex Übersetzungsbüro · REGA-Metall Fémfeldolgozó Kft. · REHAU Kft. · REM-FWS Kft. · Remondis Data Office Kft. · Réti, Antall & Madl Rechtsanwaltskanzlei in Zusammenarbeit mit PWC · Rhenus Kft. · Rhenus Archico Kft. · 

Richard Fritz Műanyag és Gumi Autóalkatrészeket Gyártó Kft. · Rieger Behälterbau GmbH · RISS & Partners Kft. Humánpolitikai Tanácsadó · RITZ Mérőtranszformátor Kft. · Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó 

Konjunkturbericht 

Unsicherheit belastet 

Unternehmen 

15 Jahre DUIHK 

Rückblick auf die 

Gründung am 7. Mai 1993 

Weiterbildung 

Bildungspartnerschaften 

für den Erfolg

BÜCHL HUNGARIA Kft. bietet Dienstleistungen in allen Bereichen 

der Abfallentsorgung für Gewerbe, Industrie, Handel und Kommunen. 

Innerbetriebliche Logistik ab Arbeitsplatz 

Transport von gefährlichen und nicht gefährlichen festen und flüssigen Abfällen 

Transport, Umschlag und Verwertung von Metallabfällen und –spänen 

Sachgemäße Sortierung diverser Verpackungsmaterialien, Aufbereitung und Verwertung 

von Papier, Kunststoff, Holz, usw. 

Behandlung von Industrieabwässern, z. B. Emulsionen, Waschlaugen. Das Wasser kann tech- 

nologisch wiederverwendet oder als gereinigtes Abwasser entsorgt werden. Das gewonnene 

Ölkonzentrat lässt sich aufgrund des hohen Heizwertes energetisch verwerten. 

Akten- und Datenvernichtung in einem geschlossenen System 

Kundenberatung und Entwicklung von Entsorgungskonzepten 

Optimierung von Ökologie und Ökonomie 

EBS Produktion durch Zerkleinerungstechnik 

Metallspäne und Schlamm Brikettierung 

Zertifiziert nach DIN EN ISO 9001:2001, nach DIN EN ISO 14001:1997 und dem EMAS II. 

Die BÜCHL HUNGARIA Gesellschaft für Umweltschutz Dienstleistungen GmbH betreibt eine mo- 

derne Emulsionsspaltanlage in Ungarn. 

Unsere jahrelange Erfahrung und unser Know-How im Bereich von Umweltdienstleistungen bieten 

höchstes Maß an Entsorgungssicherheit. 

Unsere Partner sind zufrieden! 

Geben auch Sie uns eine Möglichkeit, Ihr Partner zu werden! 

Kontakt: 

BÜCHL HUNGARIA 

Gesellschaft für 

Umweltschutz 

Dienstleistungen GmbH 

Gyôr 

Ipari Park 

HU-9027 Gyôr, 

Csörgôfa sor 8. 

Tel.: +36-96-516-620 

Fax: +36-96-516-622 

info@buechl.hu 

www.buechl.hu

In wenigen Wochen begeht unsere Kammer den 15. Jahrestag ihrer Gründung. Am 8. 

Mai 1993 gründeten 47 Unternehmen und Institutionen die DUIHK und setzten damit 

eine Tradition der bilateralen Zusammenarbeit fort, die 1920 mit der Schaffung der 

Deutsch-Ungarischen Handelskammer begonnen hatte. Heute ist die DUIHK mit etwa 

900 Mitgliedern die größte bilaterale Wirtschaftsorganisation in Ungarn, respektiertes 

Mitglied im weltweiten Netz von 120 deutschen Auslandshandelskammern und erfolgreicher 

Dienstleister und Berater für Firmen beider Länder. 

Mit ihrer Arbeit begleitete die DUIHK bzw. ihr unmittelbarer Vorläufer, das Delegiertenbüro 

der Deutschen Wirtschaft, nahezu zwei Jahrzehnte einer äußerst dynamischen Entwicklung 

der Zusammenarbeit. Heute stehen Umfang und Qualität der deutsch-ungarischen 

Wirtschaftsbeziehungen auf einem beispielhaften Niveau, nicht nur im Außenhandel, sondern 

auch bei Investitionen oder in Forschung und Entwicklung. Die vorliegende Ausgabe 

bietet quasi eine Bestandsaufnahme dieser Beziehungen, nicht nur aus volkswirtschaftlicher 

Sicht, sondern auch am Beispiel erfolgreicher Unternehmen. 

Zugleich stellen wir die jüngste Konjunkturumfra- 

ge der DUIHK vor. Sie belegt, dass die Unternehmen 

sich in vielen Fragen kritischer zu den konjunkturellen 

Aussichten, aber auch zum Investitionsklima in Ungarn 

äußern als noch vor einem Jahr. Die Ursachen dafür sind 

vielfältig, Kernfragen der aktuellen wirtschaftspolitischen 

Diskussionen fasst einer unserer Beiträge zusammen. 

Im vergangenen Jahr haben deutsche Unternehmen 

erneut für fast 600 Millionen Euro neue Beteiligungen in 

Ungarn erworben – durch neu gegründete Unternehmen 

oder die Beteiligung an bestehenden ungarischen 

Firmen. Hinzu kommen umfangreiche Erweiterungsinvestitionen 

der bereits in Ungarn tätigen deutschen 

Unternehmen. Diese Zahlen belegen, dass das Fundament 

der Zusammenarbeit breit und stabil ist und auch 

in Zeiten konjunktureller Schwankungen Bestand hat. 

Damit dies auch langfristig so bleibt, sind jedoch rasch 

verlässliche Rahmenbedingungen für die Wirtschaft zu 

schaffen. Nur dann verfügen die Unternehmen über die 

notwendige Planungssicherheit für Investitionen, die 

Voraussetzung für Wohlstand und Beschäftigung sind. 

Gabriel A. Brennauer 

Geschäftsführender Vorstand 

ügyvezetô elnökségi tag 

Editorial 

Kamaránk néhány hét múlva ünnepli 

alapításának 15. évfordulóját: 1993. 

május 8-án 47 vállalat és szervezet alapította 

meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi 

Kamarát. Ezzel folytatódott a kétoldalú 

együttműködés hagyománya, amely 1920-ban 

a Német-Magyar kereskedelmi Kamara létrehozásával 

vette kezdetét. Mintegy 900 tagjával a 

DUIHK ma a legnagyobb kétoldalú gazdasági 

szerveződés Magyarországon, egyben pedig tisztelettel 

övezett tagja a 120 német külkereskedelmi 

kamara az egész világra kiterjedő hálózatának, 

valamint szolgáltatásaival és tanácsaival sikeresen 

szolgálja mindkét ország vállalatait. 

A DUIHK illetve közvetlen elődje, a Német 

Gazdasági Képviseleti Iroda kíséri közel két évtizede a két ország együttműködésének 

rendkívül dinamikus fejlődését. A német-magyar gazdasági kapcsolatok napjainkra 

mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben példamutató szintet értek el, nem pusztán 

a külkereskedelem, hanem a beruházások, vagy a kutatás és fejlesztés területén is. 

Folyóiratunk jelen kiadása egyfajta pillanatképpel szolgál ezen kapcsolatokról, és nem 

csupán nemzetgazdasági szemszögből, hanem sikeres vállalatok példájával is. 

Kamarai folyóiratunk jelen kiadásával egyidejűleg mutatjuk be a DUIHK legújabb konjunktúra-jelentését 

is, amely azt bizonyítja, hogy a vállalatok számos kérdésben kritikusabban 

vélekednek a gazdasági konjunktúra kilátásairól, de a magyarországi beruházási környezetről 

is, mint egy évvel korábban. Ennek a legkülönbözőbb okai vannak, így a jelenleg 

folyó gazdaságpolitikai vita alapvető kérdéseit egy önálló cikkben foglaljuk össze. 

Az elmúlt év során közel 600 millió euró értékben szereztek érdekeltségeket német 

vállalatok Magyarországon – új alapítású társaságok formájában, vagy tulajdonszerzéssel 

a már működő vállalatokban. Ezt tetézik a Magyarországon már jelen lévő német vállalatok 

bővítését szolgáló beruházások is. A fenti számok igazolják, hogy az együttműködés 

széles és stabil alapokon nyugszik, valamint a konjunktúra ingadozásának időszakában 

is fennáll. Annak érdekében azonban, hogy ez hosszú távon is így maradjon, gyorsan 

kell megteremteni a megbízható keretfeltételeket a gazdaságnak, mert csak ebben 

az esetben rendelkeznek a vállalatok a beruházások tervezéséhez szükséges biztonsággal, 

amely feltétele a jólétnek és a foglalkoztatásnak. 

Wirtschaft in Ungarn 2008 | 2 

3

Inhalt 

Deutsch-ungarische 

Wirtschaftsbeziehungen 

Die deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen 

haben seit 1990 eine eindrucksvolle 

Entwicklung genommen. 

Sowohl der Umfang als auch die Qualität 

der Beziehungen haben einen für beide 

Länder bemerkenswerten Stand erreicht: 

der Außenhandelsumsatz hat sich seit 

1990 fast versechsfacht, tausende deutsche 

Unternehmen in Ungarn tragen zu 

Wohlstand und Beschäftigung bei. 

Impressum 

Wirtschaft in Ungarn 

Német-Magyar Gazdaság 

Das Magazin der DUIHK 

Erscheinungsweise: zweimonatlich 

Herausgeber: 

Deutsch-Ungarische Industrie- 

und Handelskammer 

Geschäftsführender Vorstand: 


Lövôház utca 30, H-1024 Budapest 

Telefon: 0036/1/3457 600, 

E-Mail: magazin@ahkungarn.hu 

Chefredaktion: 

Tamás Kelemen 

Anzeigenberatung: 

Tímea Kovács 

Übersetzungen: 

Attila Till 

Jahresabonnement: 60 Euro. 

Probeexemplare gibt es auf Wunsch gratis. 

Design: Auth Design 

Layout: Balázs Horváth 

Druck: Mester Nyomda, Budapest 

Auflage: 5000 Exemplare 

Copyright: DUIHK Budapest, Ungarn 

ISSN: 1588-8932 

16 

4 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn 

6 

19 

21 

24 

Investitionen basieren auf Vertrauen 

Die Nachrichten der letzten Wochen haben nicht dazu beigetragen, den Unternehmen 

in Ungarn mehr Gewissheit über den künftigen Kurs der Wirtschaft und der Wirtschaftspolitik 

zu geben. Die Hiobsbotschaften von den internationalen Finanzmärkten 

verdüstern die Aussichten für die Weltwirtschaft, der Finanzminister musste seine 

Wachstumsprognosen nach unten korrigieren, notwendige Reformen stocken. Die 

Unternehmen erwarten jedoch von der Wirtschaftspolitik vor allem eine konsistente 

und verlässliche Strategie für die Zukunft. 

6 Erfolgreich und beispielhaft 

10 Unsicherheit belastet Unternehmen 

12 Tradition im Interesse der Wirtschaft 

16 Wirtschaft & Politik 

16 Investitionen basieren auf Vertrauen 

22 

Fokus 

Branchen und Märkte 

19 Clustermarkt noch in den Kinderschuhen 

Management 

21 Erfolgreiche Partnerschaften 

Recht & Tipps 

22 Eingegrenzte Windenergie 

23 Geschäftsgeheimnis im Vergabeverfahren? 

DUIHK intern 

24 Keinen Appetit auf radikale Reformen 

25 Firmennachrichten 

26 Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder 

46 Termine und Publikationen 

6

Clusterpolitik in Ungarn 

„Cluster“ ist heute ein oft bemühter Begriff 

der Wirtschaftspolitik und des Marketing, 

obwohl zum Teil stark divergierende Vorstellungen 

darüber existieren. Eine Studie 

der Management & Controlling Service 

Kft. (MCS) hilft jetzt, ein einheitliches 

Akkreditierungssystem zu etablieren. Im 

europäischen Vergleich hat Ungarns Clusterlandschaft 

jedoch noch deutlich Entwicklungspotential. 

Eingegrenzte Windenergie 

Neues Regelwerk für erneuerbare Energie 

in Ungarn: zum 1.1.2008 sind in Ungarn 

Bestimmungen eines neuen Elektrizitätsgesetzes 

sowie einer darauf aufbauenden 

Rechtsverordnung in Kraft getreten, welche 

das System der 

Einspeisegebühren für 

22 

Strom aus erneuerbaren 

Energiequellen 

auf eine neue Grundlage 

stellen.. 

27 Fókusz 

36 

19 

27 Hagyomány a gazdaság szolgálatában 

30 Német-magyar gazdasági kapcsolatok 

34 Megterhelô bizonytalanság 

33 Ágazatok és piacok 

33 A klaszterpolitika még gyerekcipôben jár 

Gazdaság és politika 

36 A beruházások bizalmon alapulnak 

37 weltwärts – Irány a világ 

39 Jog és Adók 

39 Hogyan számoljuk el a szélenergiát? 

40 Management 

40 Közös programok a siker jegyében 

42 Turizmus és vásárok 

42 Átélni a történelmet 

44 Hannoveri vásár 

45 AUTOMATICA • IFAT 2008 • interpack2008 

PCIM Europe • Sensor+Test 

Átélni a történelmet 

A „Kastélyok, parkok és kertek – romantikus 

Németország“ elnevezésû tematikus 

év folyamán a Német Turisztikai 

Központ (DZT) 2008-ban is következetesen 

folytatja kulturális offenzíváját 

Németország mint célország érdekében 

egy világméretű marketing keretében. 

Impresszum 



A DUIHK magazinja 

Megjelenés kéthavonta 

Kiadó: 

Német-Magyar Ipari 

és Kereskedelmi Kamara 

Az elnökség ügyvezetô tagja: 


H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. 

Telefon: 06-1/345 7600, 

E-Mail: magazin@ahkungarn.hu 

Fôszerkesztô: 

Kelemen Tamás 

Hirdetések: 

Kovács Tímea 

Fordítás: 

Till Attila 

Inhalt 

42 

Lapterv: Auth Design 

Grafikai munka: Horváth Balázs 

Nyomda: Mester Nyomda Kft. 

Éves elôfizetés: 60 euro 

Ingyenes bemutató pédányt 

kérésre küldünk. 

Példányszám: 5000 

Copyright: DUIHK Budapest 

ISSN 1588-8932 


5

Inhalt Fokus 

Deutsch-ungarische Wirtschaftsbeziehungen 

Erfolgreich und 

beispielhaft 

Die deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen haben seit 1990 eine eindrucksvolle 

Entwicklung genommen. Sowohl der Umfang als auch die Qualität 

der Beziehungen haben einen für beide Länder bemerkenswerten Stand 

erreicht: der Außenhandelsumsatz hat sich seit 1990 fast versechsfacht, tausende 

deutsche Unternehmen in Ungarn tragen zu Wohlstand und Beschäftigung 

bei, und gegenseitige Besuche von Politikern und Wirtschaftsexperten sind 

heute alltägliche Selbstverständlichkeit. 

Die gegenseitigen Warenlieferungen 

verdeutlichen die Dynamik 

der Entwicklung vielleicht 

am augenscheinlichsten. Für den ungarischen 

Außenhandel ist Deutschland seit 

vielen Jahren der mit Abstand wichtigste 

Absatz- und Beschaffungsmarkt. Nahezu 

30% des Umsatzes werden mit deutschen 

Partnern abgewickelt, das entspricht etwa 

Ungarns Handel mit allen anderen 14 

„alten“ EU-Ländern zusammen. 

Aber auch aus deutscher Sicht ist der 

Handel mit Ungarn keine Marginalie. 

Das vergleichsweise kleine Land hat sich 


2007 in der Rangliste der Lieferländer 

deutscher Kunden um gleich zwei Plätze 

auf Rang 15 nach oben gearbeitet, 

und dort steht es auch als Absatzmarkt 

für deutsche Waren. Damit ist das Land 

an der Donau für den deutschen Außenhandel 

etwa genauso wichtig wie Schweden 

oder wie die zweitgrößte Wirtschaftsmacht 

der Welt, Japan. Der Anteil 

Ungarns am deutschen Außenhandel 

stieg 2007 auf über 2% - das ist etwa 

dreimal so viel wie noch Anfang der 90er 

Jahre. Nicht unerwähnt bleiben darf 

dabei, dass der bilaterale Handel weitge- 

hend ausgeglichen ist und in den vergangen 

Jahren sogar meist ein leichtes Plus 

für Ungarn zeigt. 

Alle wollen in den Osten 

Ungarn fügt sich damit in die generelle 

Ostausrichtung des deutschen Außenhandels 

ein. Heute wickeln deutsche Firmen 

rund ein Sechstel ihres gesamten 

Außenhandels mit den Ländern Osteuropas 

ab – ihr Anteil hat sich damit seit 

1990 verdoppelt. 

Aber auch für Ungarn wird der Wirtschaftsraum 

Osteuropa immer wichtiger. 

Der Außenhandel mit den Ländern 

der Region wuchs auch 2007 überdurchschnittlich 

stark. Heute nehmen allein die 

neuen EU-Beitrittsländer ein Fünftel aller 

ungarischen Ausfuhren ab. 2003, dem 

letzten Jahr vor der EU-Erweiterung, war 

es gerade einmal ein Zehntel. 

Parallel dazu mussten die Länder der 

„alten EU“ schrittweise Marktanteile 

abgeben – trotz teilweise beachtlicher 

Zuwachsraten von 10% oder mehr. So 

sank der Anteil der EU15 an den ungarischen 

Einfuhren 2007 auf knapp 56% 

- noch vor vier Jahren lag dieser Wert bei 

67%. Noch stärker war der Rückgang bei 

den Ausfuhren, wo der Anteil der EU15 

um fast 15 Prozentpunkte zurückfiel. 

Deutschland war dabei jedoch weniger 

betroffen als die anderen Länder Westeuropas. 

Zwar musste auch Deutschland 

Marktanteile abgeben, die Verluste waren 

jedoch deutlich geringer und änderten 

nichts an der dominierenden Rolle 

Deutschlands unter den Handelspartnern 

Ungarns. Österreich beispielsweise musste 

im gleichen Zeitraum nahezu eine Halbierung 

seines Anteils am ungarischen 

Warenverkehr hinnehmen. 

Deutsche Investoren: von 

Anfang an dabei 

Einen wesentlichen Schub erhielten die 

Wirtschaftsbeziehungen zwischen deutschen 

und ungarischen Partnern durch die

Globalisierung der Produktionsprozesse 

und die zunehmende internationale Kapitalverflechtung. 

Zahl und Umfang der 

deutschen Investitionen in Ungarn wuchsen 

seit der ersten Hälfte der 1990-er Jahre 

stetig an, heute stammen fast 30% aller ausländischen 

Direktinvestitionen in Ungarn 

aus Deutschland, insgesamt rund 15 Milliarden 

Euro. Das ist mehr als das Volumen 

aller Investitionen aus Österreich, dem Vereinigten 

Königreich, den USA und Frankreich 

zusammen. 

Branchenstruktur der Deutschen Investitionen 

22.4 

10.1 

37.6 

29.9 

26.7 

10.9 

33.2 

29.3 

30.0 

11.9 

30.5 

27.7 

29.6 

13.5 

29.6 

27.3 

30.4 

14.0 

28.8 

26.8 

NichtEU 

NM12 

Ungarn war seit Anfang der 90-er Jahre 

eines der beliebtesten Ziele ausländischer 

Investoren in Mittel- und Osteuropa. 

Neben den vorteilhaften wirtschaftlichen 

Rahmenbedingungen war dies auch ein 

Ergebnis früher Reformschritte. 

Ungarn erlaubt 1972 erstmals Gemeinschaftsunternehmen 

mit westlichen Firmen 

– bis dahin unvorstellbar in einem sozialistischen 

Land. Einer der Pioniere auf diesem 

Gebiet war die deutsche Firma Siemens, 

die 1974 als erste ausländische Firma 

Import Export 

Quelle: KSH EU14 = EU15 ohne Deutschland NM12 = EU-Beitrittsstaaten 2004+2007 

Rückblick: DeutschlanDs Gewicht im unGaRischen aussenhanDel 

EU14 

DE 

2003 2004 2005 2006 2007 2003 2004 2005 2006 2007 

Bis zum 1. Weltkrieg wurden etwa drei Viertel des ungarischen Außenhandels quasi 

„innergemeinschaftlich“ abgewickelt, also innerhalb österreichischen-ungarischen Monarchie. 

Allerdings gelangte ein Teil dieser Waren über österreichische Firmen auch zu Käufern 

in Drittländern. Unter den externen Partnern war schon damals Deutschland der 

Wichtigste, noch vor Großbritannien, Rumänien und Italien. 

Auch nach der Auflösung der Monarchie dominierten vor allem Beziehungen mit 

Österreich und der Tschechoslowakei, an dritter Stelle rangierte Deutschland. Gegen Ende 

der 1930-er Jahre und vor allem während des zweiten Weltkriegs war Ungarn gezwungen, 

sich wirtschaftlich äußerst massiv auf Deutschland zu konzentrieren – gut die Hälfte des 

Außenhandels wurden gegen Ende des Krieges mit dem Deutschen Reich abgewickelt. 

Auch nach dem Krieg erzwangen äußere Umstände eine Neuorientierung der Außenwirtschaft, 

diesmal auf die Sowjetunion. Anfang der 1970-er Jahre erreichte deren Anteil 

an den ungarischen Ein- und Ausfuhren etwa ein Drittel, bis zum Ende der 1980-er Jahre 

ging er dann auf etwa ein Viertel zurück. Das damals noch geteilte Deutschland war aber 

auch zu Zeiten der Planwirtschaft de facto der zweitwichtigste Handelspartner Ungarns. 

Anfang der 1970-er Jahre dominierte dabei noch die DDR mit einem Anteil von rund 

10%, die Bundesrepublik kam nur auf die Hälfte dieses Wertes. Bis zum Ende der 1980-er 

Jahre kehrte sich allerdings dieses Verhältnis um: 1989 entfielen auf die DDR noch etwa 

6%, auf die Bundesrepublik hingegen etwa 14% des Warenverkehrs. 

Wenig bekannt ist übrigens die Tatsache, dass sich die DDR schon zu Planwirtschaftszeiten 

einen großen Teil ihrer Lieferungen an Ungarn in harter Währung bezahlen ließ. 1989 

musste Ungarn für 16% aller aus der DDR bezogenen Waren mit Dollar zahlen, umgekehrt 

machte aber die DDR für gerade einmal 2% ihrer Importe aus Ungarn Devisen locker. 

15.8 

10.5 

39.7 

33.9 

16.9 

12.4 

39.2 

31.6 

19.2 

15.3 

35.4 

30.1 

20.9 

17.8 

31.8 

29.5 

21.2 

19.7 

30.8 

28.3 

Fokus 

in Ungarn das Gemeinschaftsunternehmen 

Sicontact gründete. Bis Ende der 80-er Jahre 

blieb jedoch ausländisches Engagement 

eher unbedeutend. Bis Ende 1988 entstanden 

gerade einmal 140 Firmen, die Summe 

des investierten Kapitals erreichte heute 

bescheiden anmutende 400 Mio. US-Dollar. 

Noch vor der politischen Wende, im 

Jahre 1988 wurden jedoch auch rein ausländische 

Firmen zugelassen und damit ein 

neues Kapitel der (Re-)Integration Ungarns 

in die Weltwirtschaft aufgeschlagen. 

Die Motive der deutschen Investoren sind 

vielfältig. Zum einen kann durch Standorte 

in Ungarn die Rentabilität und damit 

die internationale Wettbewerbsfähigkeit des 

Gesamtunternehmens verbessert werden 

– vorausgesetzt, das Verhältnis von Kosten 

und Ergebnis stimmt. Ein zweites wichtiges 

Motiv ist die Erschließung solcher neuen 

Märkte (in Ungarn selbst oder in der Region), 

die eine Präsenz in Nähe der Kunden 

erfordert. Und schließlich können mit der 

Wahl von Standorten im Ausland auch 

Risiken – ökonomische, politische oder 

natürliche – minimiert werden. 

Heute gibt es in Ungarn schätzungsweise 

4.000 aktive Unternehmen mit 

deutscher Beteiligung, die mit ihren Produktions- 

und Dienstleistungsstätten 

direkt und indirekt annähernd 300.000 

Arbeitsplätze in Ungarn sichern, zugleich 

aber auch ihre eigene internationale Wettbewerbsfähigkeit 

stärken. 

Besonders stark haben sich deutsche 

Firmen in den vergangenen eineinhalb 

Jahrzehnten im ungarischen Fahrzeugbau 

und der chemischen Industrie engagiert, 

ebenso aber auch im Maschinenbau, im 

Handel, bei der Energieversorgung oder 

im Bereich Banken und Versicherungen. 

Deutsche Unternehmen gehören dabei 

heute in Ungarn vielfach zu den führenden 

Akteuren ihrer Branche. So entstand 

z.B. in Győr mit der Audi Hungaria 

Motor Kft. das weltweit größte Motoren- 


7

Fokus 

werk des Volkswagen-Konzerns. Die Energieversorger 

Eon, RWE und EnBW sind 

maßgeblich an der Energieversorgung des 

Landes beteiligt, und zahlreiche deutsche 

Handelsketten sind erfolgreich im ungarischen 

Einzelhandel tätig. 

Dies spiegelt sich auch in der Branchenstruktur 

der deutschen Investitionen 

in Ungarn wider. Die dominierenden 

Wirtschaftszweige für deutsche Investoren 

sind der Fahrzeugbau, die Telekommunikation 

und der Handel. Besonders wichtig: 

es sind nicht nur „die Großen“, die 

nach Ungarn kommen, sondern der Zahl 

nach vor allem mittelständische Unternehmen. 

Von den mehreren Tausend ungarischen 

Firmen mit deutscher Beteiligung 

sind nur die wenigsten große Konzerne. Im 

Bereich Automotive haben sich z.B. nicht 

nur Audi mit einer Investitionssumme 

von bisher mehr als 3,3 Mrd. Euro angesiedelt, 

sondern auch unzählige deutsche 

Zulieferer. Neben Kostenvorteilen und 

der Nähe zu großen Kunden, also Fahrzeug- 

und Motorenbauern in Ungarn und 

nahegelegenen Ländern wie Österreich, 

der Slowakei oder Tschechien spielen dabei 

sicher auch jahrzehntelange Erfahrungen 

Ungarns im Automobilbau eine Rolle. 

Mit einer Jahresproduktion von ca. 

12.000 Autobussen gehörte z.B. die Firma 

Ikarus vor der Wende zu den größten 

Herstellern der Welt, und die Firma Rába 

in Győr blickt auf eine gut 100 Jahre alte 

Tradition im Fahrzeugbau zurück. So wurden 

z.B. schon seit Ende der 1960-er Jahre 

Dieselmotoren in Kooperation mit der 

deutschen Firma MAN hergestellt. 

Deutsche Investitionen: 

strategisch orientiert 

Eine Besonderheit der deutschen Unternehmen 

in Ungarn ist mit Sicherheit die 

langfristige Ausrichtung ihres Engagements. 

Dies lässt sich am ehesten an der 

hohen Investitionsquote der deutschen 

Firmen ablesen. Der Anteil der Gewinne, 

die nicht an das Mutterunternehmen ausgeschüttet, 

sondern in Ungarn wieder in 

neue Anlagen investiert werden, ist unter 

den deutschen Firmen nämlich überdurchschnittlich 

hoch. Seit 1999 entfiel etwa die 

Hälfte dieser „Reinvestitionen“ in Ungarn 

auf deutsche Unternehmen. 

Dass sich deutsche Investoren nicht in 

erster Linie von kurzfristigen Motiven leiten 

lassen, wird auch dadurch belegt, dass 

sie trotz eines schwieriger gewordenen 

wirtschaftlichen Umfeldes auch in den 

vergangenen 2-3 Jahren aktiv in Ungarn 

investert haben. Allein zwischen 2005 

2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn 

und 2007 brachten deutsche Firmen zwei 

Milliarden Euro frisches Beteiligungskapital 

ins Land, hinzu kommen noch die 

umfangreichen Investitionen der bereits 

hier ansässigen Unternehmen. 

Dabei ist Ungarn längst nicht mehr 

die verlängerte Werkbank deutscher Konzerne. 

Insbesondere im produzierenden 

Gewerbe haben viele deutsche Firmen 

Teile ihrer Fertigung in Ungarn angesiedelt, 

die dort produzierten Güter wiederum 

werden zum einem großen Teil wieder 

nach Deutschland geliefert und gehen 

dort in die Weiterverarbeitung ein. Umge- 

Ungarn war seit Anfang der 90-er Jahre 

eines der beliebtesten Ziele ausländischer 

Investoren in Mittel- und Osteuropa 

kehrt basiert die Produktion vieler deutscher 

Töchter in Ungarn auf Komponenten, 

die von anderen Standorten des 

Unternehmens geliefert werden. Damit 

sind die ungarischen Standorte wichtige 

Bestandteile vertikaler Produktionsabläufe 

und haben eine enorme Bedeutung für 

den Gesamterfolg des Unternehmens. 

Viel High-Tech, wenig Paprika 

Zugleich beeinflusst diese Form der 

Arbeitsteilung auch Umfang und Qualität 

des bilateralen Handels ganz wesentlich. 

Dessen Warenstruktur wird heute vor allem 

von technologisch hochwertigen Gütern 

geprägt – in beiden Richtungen. Besonders 

deutlich wird dies am Beispiel der Automobilindustrie. 

Kraftwagen und Kraftwagenteile 

machten im vergangenen Jahr 29% 

der deutschen Einfuhren aus Ungarn aus, 

zugleich aber auch 26% der deutschen Lieferungen 

nach Ungarn. Während jedoch 

bei den deutschen Importen mit 20% (fertige) 

Motoren dominierten, bestanden die 

deutschen Lieferungen zum überwiegenden 

Teil aus Motoren-Komponenten. 

Insgesamt machen Maschinen, Geräte 

und Fahrzeuge heute 68% aller deutschen 

Einfuhren aus Ungarn aus, darunter entfallen 

allein 28% auf elektrische und elektronische 

Geräte und Anlagen und 10% 

auf klassische Maschinenbauprodukte. 

Im vergangenen Jahr kaufte Deutschland 

von Ungarn z.B. für etwa 2,5 Mrd. Euro 

Erzeugnisse der Nachrichten- und Computertechnik 

– vier mal so viel, wie für 

ungarische Agrarprodukte und Lebensmittel 

ausgegeben wurde. 

Bei den deutschen Ausfuhren nach Ungarn 

spielen neben dem Fahrzeugbau (26%), 

Erzeugnissen der Elektrotechnik/Elektro- 

nik bzw. des Gerätebaus (18%) und dem 

klassischen Maschinenbau (14%) auch chemische 

Produkte (12%) eine große Rolle. 

Mehr als Wirtschaftspartner: Gesellschaftliches 

Engagement 

Deutsche Investoren tragen heute maßgeblich 

zu Wachstum und Export, zu 

Investitionen und Beschäftigung und 

damit zum Wohlstand in Ungarn bei. Sie 

fördern aber ebenso auch den internationalen 

Austausch von Wissen und Erfahrung 

über Ländergrenzen hinweg, kooperieren 

mit ungarischen Bildungs- und Forschungseinrichtungen 

und engagieren sich 

im Umweltschutz und für soziale Belange. 

So gehörten z.B. zwei deutsche Unternehmen 

zu den ersten 10 Einrichtungen des 

Landes, die mit dem strengen europäischen 

Umweltmanagement-Siegel „EMAS“ zertifiziert 

wurden. 

Viele deutsche Firmen wirken aktiv 

an der Aus- und Weiterbildung im beruflichen 

und akademischen Bereich mit. 

Und immer stärker engagieren sie sich in 

Ungarn auch im Bereich Forschung und 

Entwicklung. Unternehmen wie Bosch, 

Audi, Knorr Bremse oder SAP haben in 

Ungarn Entwicklungszentren eingerichtet, 

und kooperieren eng mit universitären 

und außeruniversitären Forschungseinrichtungen 

im Lande. Die innovativen 

Lösungen der ungarischen Mitarbeiter 

stärken damit nicht nur die heimische 

Wirtschaft, sondern auch die Leistungsfähigkeit 

der Gruppe. 

Kultur und Sport sind weitere Bereiche, 

die von den deutschen Unternehmen tatkräftig 

gefördert werden. Auch damit 

beweisen sie, dass sie längst zu einem organischen 

Teil der ungarischen Gesellschaft 

geworden sind. Das Energieunternehmen 

E.on unterstützt das ungarische olympische 

Komitee, Siemens fördert das Nationale 

Blindenhilfswerk und Theater. Doch 

es sind nicht nur "die Großen". Auch zahlreiche 

kleine und mittlere Firmen engagieren 

sich auf lokaler oder regionaler Ebene 

für Schulen, Sportvereine oder Kulturprojekte, 

wie z.B. die Fa. Eckerle in Kiskőrös, 

die eine Handballmannschaft fördert. 

Die deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen 

stehen heute auf einem stabilen 

und breiten Fundament, die Zusammenarbeit 

ist beispielhaft. Daran ändern 

auch vorübergehende Verunsicherungen 

nichts, solange die Unternehmen die 

Gewissheit haben, dass ihr Engagement 

von der Wirtschaftspolitik in beiden Ländern 

geachtet und gefördert wird. 

Dirk Wölfer


9

Fokus 

DUIHK stellt jährlichen Konjunkturbericht vor 

Unsicherheit belastet 

Unternehmen 

Deutsche und andere ausländische Unternehmen bemängeln vor allem die 

Unsicherheit in Bezug auf die wirtschaftspolitischen Rahmenbedingungen und 

auf die künftige konjunkturelle Entwicklung des Landes. Dies bestätigt die 

jüngste Konjunkturumfrage der DUIHK, die in diesem Jahr zum 14. Mal durchgeführt 

wurde, und an der sich neben Mitgliedsunternehmen der DUIHK auch 

mehrere andere europäische Firmen, insbesondere Mitglieder der Britischen 

Handelskammer (BCCH) beteiligt haben. 

Die Erstellung des Konjunkturberichts 

wurde auch in diesem 

Jahr von der Magyar Külkereskedelmi 

Bank Nyrt. unterstützt. Bei der Präsentation 

am 10. April betonte DUIHK- 

Präsident Tamás Vahl, dass die Investitionsbereitschaft 

der Unternehmen beeinträchtigt 

werde, wenn verlässliche Parameter für 

die unternehmerische Planung fehlen. 

Verunsichert sind die Unternehmen 

laut Umfrage zum einen über den zu 

erwartenden Kurs der Wirtschaftspolitik, 

insbesondere hinsichtlich des Steuersystems 

und der notwendigen Reformen in 

den Sozialsystemen. Zum anderen bieten 

auch die konjunkturellen Unsicherheiten 

Anlass zur Sorge. 

Wie attraktiv sind diese Länder als Investitionsstandort? 

Rumänien 

Tschechien 

Slowakei 

Slowenien 

Polen 

Deutschland 

Estland 

Kroatien 

Lettland 

China 

Ungarn 

Litauen 

Bulgarien 

Russland 

Ukraine 

Mazedonien 

Serbien 

Montenegro 

Bosnien-Herzegowina 

Albanien 

Veränderung 

zu 2007 


Trotz der schwierigen Bedingungen würde 

jedoch die große Mehrheit der Firmen 

– nahezu drei Viertel – auch heute 

wieder Ungarn als Investitionsstandort 

wählen, was darauf schließen lässt, dass 

das Engagement in Ungarn insgesamt 

erfolgreich ist. 

Im Vergleich zum Vorjahr konstatieren 

die Unternehmen allerdings nach wie 

vor keine Verbesserung des Investitionsklimas, 

in vielen Fragen fiel ihr Urteil sogar 

schlechter aus als im Vorjahr. Den größten 

wirtschaftspolitischen Handlungsbedarf 

sehen die Unternehmen in den Feldern 

Steuersystem, Schwarzarbeit und Korruption, 

Berechenbarkeit der Wirtschaftspolitik, 

Verwaltung und politische Stabilität. 

1= sehr attraktiv 6= nicht attraktiv 

2.29 

2.35 

2.36 

2.39 

2.46 

2.65 

2.74 

2.81 

2.89 

2.92 

2.95 

2.96 

3.12 

3.16 

Investitionen und Beschäftigungsaufbau 

trotz schwieriger Konjunkturlage 

Dem schwierigen gesamtwirtschaftlichen 

Umfeld in Ungarn können sich auch die 

deutschen Firmen nicht entziehen. 57% 

aller Befragten meinten, die Wirtschaftslage 

des Landes sei schlecht, gerade einmal 

1% bewerteten sie als gut. Für das laufende 

Jahr rechnet zwar noch immer gut ein 

Drittel der Befragten mit einer weiteren 

Verschlechterung, allerdings glauben wieder 

etwas mehr Firmen als im Vorjahr, 

dass die Situation sich im laufenden Jahr 

wieder bessert. 

Das eigene Unternehmen sehen die 

Befragten – wie schon in den Vorjahren – 

besser aufgestellt als die Wirtschaft insgesamt. 

Sowohl hinsichtlich der gegenwärtigen 

Lage als auch der Aussichten für das 

laufende Jahr änderte sich der Saldo von 

positiven und negativen Antworten gegenüber 

dem Vorjahr kaum und zeigt erneut ein 

deutliches Übergewicht der Optimisten. 

Optimistisch stimmt auch, dass die 

Unternehmen trotz des schwierigen konjunkturellen 

Umfeldes ihre Investitions- 

3.56 

4.05 

4.08 

4.15 

4.50 

4.83

und Beschäftigungspläne offensichtlich 

an langfristigen Strategien ausrichten. Mit 

Investitionen halten sich die Unternehmen 

allerdings etwas mehr zurück: nur 

noch 28% wollen ihre Investitionsausgaben 

erhöhen, die Mehrheit (48%) will auf 

dem Niveau des Vorjahres investieren. 

Auch 2008 wollen jedoch deutlich 

mehr Firmen ihr Personal aufstocken 

(39%) als verringern - nur 13% planen 

einen Personalabbau. 

Erwartungen für das laufende Jahr 

Unternehmen 

Branche 

Ungarn 

Unternehmen 

Branche 

Ungarn 

Unternehmen 

Branche 

Ungarn 

Unternehmen 

Branche 

Ungarn 

besser unverändert 

Faktor Arbeit: zufriedenstellend, 

aber Kosten steigen 

In der Rangfolge der investitionsentscheidenden 

Standortfaktoren haben sich im 

Vergleich zum Vorjahr nur geringe Verschiebungen 

ergeben. An erster Stelle 

unter den untersuchten 25 Faktoren steht 

in diesem Jahr die Steuerbelastung (gegenüber 

Rang 3 im Vorjahr), aber nach wie 

vor finden sich unter den 10 wichtigsten 

Entscheidungskriterien fünf, die den Faktor 

Arbeit betreffen. 

Gerade deshalb ist es erfreulich, dass die 

meisten Faktoren, die den Arbeitsmarkt 

betreffen, bei der Zufriedenheit unverändert 

gute und teilweise sogar bessere Werte 

erreichten als im Vorjahr. Allerdings gibt 

es zwei Ausnahmen, die den Unternehmen 

Sorgen bereiten: Die Verfügbarkeit von 

Fachkräften und die Arbeitskosten. Bei den 

Arbeitskosten sank die Zufriedenheit in den 

vergangenen Jahren deutlich von Rang 10 

im Jahr 2006 auf Rang 19 in diesem Jahr, 

jedes fünfte Unternehmen äußerte sich „sehr 

unzufrieden“. Ähnlich schlecht fiel das Urteil 

hinsichtlich der Verfügbarkeit von Fachkräften 

aus. Sorgen macht dabei vor allem, dass 

bereits fast jedes zweite Unternehmen angab, 

dass das Fehlen von Fachkräften negative 

wirtschaftliche Auswirkungen auf das Unternehmen 

habe, bei jedem zehnten Unternehmen 

sogar sehr negative. 

schlechter 

37 50 13 

22 51 27 

19 45 36 

43 37 20 

23 46 30 

14 36 50 

45 43 12 

27 48 25 

19 57 24 

43 47 10 

26 53 21 

24 57 19 

Wirtschaftspolitik: Keine Verbesserung 

der Rahmenbedingungen 

Am meisten schmerzen die Unternehmen 

jedoch die Themen Steuern, Bürokratie, 

fehlende Berechenbarkeit der Wirtschaftspolitik, 

mangelnde Transparenz bei 

Ausschreibungen sowie Korruption. Seit 

nunmehr drei Jahren teilen sich diese fünf 

Themen die untersten fünf der insgesamt 

25 Ränge auf der Zufriedenheitsskala, der 

Grad der Unzufriedenheit hat in diesem 

Jahr noch einmal zugenommen. 

Im Zusammenhang mit dem Steuersystem 

wies Tamás Vahl jedoch darauf 

hin, dass niedrige Steuersätze allein keine 

Garantie für Wettbewerbsfähigkeit 

und Wachstum sind. „Ungarns Unternehmenssteuersätze 

sind im internationalen 

Vergleich eher moderat“, so Vahl, „das 

Problem liegt vielmehr bei der Kompliziertheit 

des Systems, die Steuervermei- 

Fokus 

dung fördert. Eine effektive Steuerreform 

muss daher mit einer grundsätzlichen 

Vereinfachung des Systems einhergehen, 

und gleichzeitig Maßnahmen zur massiven 

Zurückdrängung der Schattenwirtschaft 

beinhalten. Ohne ein solches komplexes 

Paket würde jede Steuersenkung 

ohne positive Wirkung auf Wachstum und 

Beschäftigung bleiben, und lediglich zu 

neuen Risiken im Staatshaushalt führen.“ 

Dies bestätigte auch der Präsident der 

Britischen Handelskammer in Ungarn, 

István Varga. Bei der Vorstellung des 

Berichts betonte Varga, dass für die Wirtschaft 

unter den Hauptproblemen Korruption 

und der Mangel an Fachkräften 

an vorderster Stelle stehen, aber nach wie 

vor seien die Firmen auch darüber unzufrieden, 

dass das Steuersystem zu bürokratisch, 

intransparent und unberechenbar 

sei. „Die britischen Unternehmen wollen 

in einer berechenbaren, transparenten und 

planbaren Umgebung arbeiten.“ 

Ungarn verliert an Attraktivität 

gegenüber anderen Ländern 

In der Umfrage zeigte sich, dass Ungarn 

gegenüber alternativen Investitionsstandorten 

an Attraktivität eingebüßt hat und nur 

noch im Mittelfeld rangiert. Im Vergleich 

mit 18 Ländern Mittel- und Osteuropas 

(sowie Deutschlands und Chinas) als Investitionsstandort 

rangiert Ungarn in der diesjährigen 

Umfrage auf Platz 11, also deutlich 

schlechter als in den beiden Vorjahren 

(Rang 4). Auf dem ersten Platz wurde übrigens 

Tschechien von Rumänien verdrängt, 

an dritter Stelle folgt die Slowakei. Gerade 

die beiden Nachbarländer Rumänien 

und Slowakei werden also immer stärker als 

Alternativstandorte wahrgenommen. 

Allerdings wies Tamás Vahl darauf 

hin, dass die Antworten die Meinung der 

bereits in Ungarn ansässigen Unternehmen 

widerspiegeln – potentielle Investoren aus 

dem Ausland könnten also durchaus andere 

Prioritäten setzen. Zum anderen konnten 

weder die DUIHK noch die BCCH 

bisher nennenswerte Abwanderungspläne 

beobachten, zugleich kamen im vergangenen 

Jahr allein aus Deutschland ca. 580 

Millionen Euro Beteiligungskapital neu 

nach Ungarn. Hinzu kommen die Reinvestitionen 

bereits etablierter Unternehmen, 

die nach MNB-Angaben 2007 sogar 

ein Rekordniveau erreichten. 

Der komplette Konjunkturbericht 

steht auf der Homepage der DUIHK zum 

Download zur Verfügung (www.duihk.hu/ 

publikationen/konjunkturbericht). 

D. W. 


11

Fokus 

Gründung der DUIHK vor 15 Jahren 

Tradition im Interesse 

der Wirtschaft 

Mit der Neugründung der DUIHK am 7. Mai 1993, 73 Jahre nach dem Entstehen 

ihrer historischen Vorgängerin, schufen sich die Unternehmen beider Länder 

eine wichtige Organisation zur Förderung der bilateralen Wirtschaftsbeziehungen. 

Damit setzte sie jahrzehntelange Bemühungen der fort, auch unter 

historisch manchmal schwierigen Bedingungen die Auslandsgeschäfte der 

Unternehmen aus beiden Ländern zu unterstützen. 

Gründungssitzung der DUHK im Jahre 1920 

1920: Deutsche und ungarische 

Kaufleute als Vorreiter 

Die Gründung der DUIHK im Jahre 

1993 war eigentlich kein Novum in den 

deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen. 

Bereits 1919 strebten deutsche 

Kaufleute in Ungarn die Gründung einer 

Deutschen Wirtschaftskammer an, um die 

deutsche Exportwirtschaft anzukurbeln. 

Dank der diplomatischen 

Anstrengungen des 

späteren ersten Kammerpräsidenten 

Paul Kühnemann 

beim Auswärtigen 

Amt in Berlin konnte am 6. 

August 1920 die Deutsch- 

Ungarische Handelskammer 

(DUHK) als erste deutsche 

AHK nach Ende des 1. Weltkrieges 

gegründet werden. 

Eine Besonderheit der 

Kammer in Ungarn war schon 

damals die bilaterale Ausrich- 


tung und paritätische Besetzung ihrer Gremien. 

Es galt daher als Privileg, als sie 1931 

außerordentliches Mitglied des Deutschen 

Industrie- und Handelstages wurde. 

Kalter Krieg: Ungarns Marktöffnung 

zum Westen 

Nach dem zweiten Weltkrieg änderten sich 

die Rahmenbedingungen für die Wirtschaftsbeziehungendramatisch. 

Mit Aufkommen 

des Ost-West-Konfliktes 

rutschte der Außenhandel 

der Bundesrepublik mit 

den Staaten Mittelosteuropas 

in die Bedeutungslosigkeit: 

im Jahr 1952 

entfiel auf sie lediglich 

ein Prozent des deutschen 

Außenhandels. 

In dieser Zeit setze 

die Gründung des Ostausschuss 

der Deut- 

schen Wirtschaft ein Signal, das auf bessere 

Zeiten hoffen ließ. Der Vorsitzende 

des Ausschusses und spätere Präsident des 

Deutschen Industrie- und Handelstages, 

Otto Wolf von Amerongen sondierte 1963, 

inwieweit die Handelsbeziehungen mit den 

sozialistischen Staaten des „Rates für gegenseitige 

Wirtschaftshilfe“ (RGW) verbessert 

werden können. 

Ungarn spielte dabei schon immer eine 

Vorreiterrolle. Mit der Einrichtung einer 

Handelsmission als erste offizielle Vertretung 

der Bundesrepublik in Budapest 

1963 nahm der deutsch-ungarische Handel 

einen ersten Aufschwung. 

1960-er Jahre: Wirtschaftsreformen 

beflügeln Handel 

Die ungarischen Reformbestrebungen 

der folgenden Jahre schufen schrittweise 

die Voraussetzungen für den Ausbau der 

Beziehungen. 1968 wurden die Vorgaben 

für den staatlich reglementierten Außenhandel 

gelockert, und 1972 ließ Ungarn 

erstmals „wirtschaftliche Vereinigungen 

mit ausländischer Beteiligung“ zu. 

Der Ostausschuss antwortete auf die 

einzigartige Marktöffnung mit der Einrichtung 

eines Arbeitskreises Ungarn. 

Die Bundesrepublik wurde nach der 

UdSSR zum zweitwichtigsten Handelspartner 

Ungarns. Als erstes Jointventure 

mit einem westlichen Partner entstand 

1974 die SICONTACT Kft., an dem die 

Siemens AG als Minderheitsgesellschafter 

mit 49% beteiligt war. 

1980-er Jahre: Liberalisierung der 

Wirtschaft 

Die nach 1985 in Ungarn eingeleiteten 

neuerlichen Reformen gaben weitere 

Impulse für die Wirtschaftsbeziehungen 

mit der Bundesrepublik und ermöglichten 

u.a. das Investitionsschutz- und Förderabkommen 

(1986), aber auch die 

Herausgabe des ersten „Investitionsführers 

Ungarn“ für deutsche Unternehmen.

Die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer ist mit nahezu 900 Mitgliedern die 

wichtigste Institution zur praktischen Förderung deutsch-ungarischer Geschäftsbeziehungen. 

Als marktwirtschaftlich ausgerichteter Dienstleister und Berater unterstützen wir vor allem 

kleine und mittelständische Firmen beim Ausbau Ihrer internationalen Aktivitäten. 

Unser Dienstleistungsangebot 

| Markteinstiegsberatung | Marktstudien | Fördermittelberatung | 

Geschäftspartnervermittlung | Rechtsauskunft | Messeberatung | 

Individuelle Absatzberatung | Aus- und Weiterbildung | Umweltmarkt- 

Beratung | Veranstaltungsorganisation 

Unsere Mitglieder profitieren vom ausgebauten Netzwerk der DUIHK in Ungarn, Deutschland 

und weltweit, von exklusiven Veranstaltungen und Informationsangeboten und von 

Vorzugskonditionen für unsere Dienstleistungen. 

Nutzen Sie unsere jahrzehntelange Erfahrung, unser Know-How und unsere Kontakte. 

www.duihk.hu 

Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer 

H-1024 Budapest, Lövôház utca 30 | Tel. +36 1 345 76 00 | E-Mail: info@ahkungarn.hu

Fokus 

1989 wurden auch 100%-ige Auslandsbeteiligungen 

bei Jointventures zugelassen. 

1990 wurden die Genehmigungspflicht 

für ausländische Investitionen und 1991 

das Außenhandelsmonopol des Staates 

abgeschafft. Damit waren günstige Bedingungen 

für eine beispiellose Ausweitung 

der Wirtschaftsbeziehungen geschaffen. 

Zwischen 1990 und 1992 vervierfachten 

sich die deutschen Direktinvestitionen 

von 201 Mio. DM auf 860 Mio. DM. 

Angesichts dieser Entwicklung wurde die 

Schaffung institutioneller Voraussetzungen 

für die Betreuung der Auslandsaktivitäten 

der Unternehmen immer dringlicher. 

Das Handelsblatt berichtete bereits am 

19.12.1989, dass Ostausschuss und Deutscher 

Industrie- und Handelstag (DIHT) 

die Gründung einer deutsch-ungarischen 

Handelskammer vorbereiten. 

Als Bundeskanzler Helmut Kohl 

zusammen mit dem Vorsitzenden des 

Ost-Ausschusses, Otto Wolf von Amerongen, 

sowie dem Präsidenten des Bundesverbands 

der Deutschen Industrie (BDI) 

Tyll Necker und dem Präsidenten des 

Deutschen Industrie- und Handelstages 

(DIHT) Hans Peter Stihl zwei Monate 

später Ungarn besuchte, nahmen diese 

Pläne Gestalt an. 

1990: Delegiertenbüro als 

Vorläuferin der DUIHK 

Im November 1990 bezog die Delegierte 

der Deutschen Wirtschaft in Ungarn, 

Eva Dude, ihr erstes festes Domizil in der 

Stefánia út 99, der ehemaligen Außenwirtschaftsvertretung 

der DDR. 

Offiziell wurde das Delegiertenbüro 

dann am 7. März 1991 eröffnet. Eva Dude 

und ihre beiden Mitarbeiter sahen sich 

einem gewaltigem Arbeitspensum gegenüber. 

Rund 50 Unternehmensanfragen zu 

Marktbedingungen, Steuern oder Recht 

hatte das Büro täglich zu bewältigen. 


Die Einrichtung einer AHK wurde umso 

dringlicher, als am 1. Juli 1992 die Handelsförderstelle 

der Deutschen Botschaft 

aufgelöst wurde. Die erstarkende privatwirtschaftliche 

Basis in Ungarn suchte 

nach einer Organisation ihrer Interessen. 

Anfang September 1992 drängte Eva 

Dude beim DIHT, das Delegiertenbüro in 

eine Auslandshandelskammer zu überführen, 

zumal Unternehmen einiger anderer 

Länder bereits bilaterale Kammern eröffnet 

hatten. Gut 200 deutsche Unternehmen 

hatten ihr schon signalisiert, dass sie 

Mitglied einer deutsch-ungarischen Kammer 

werden würden, und auch die Deutsche 

Botschaft bezeichnete Dudes Gesuch 

damals als „nicht chancenlos“ – zu Recht, 

wie sich bald erweisen sollte. 

1993: Neue Aufgaben – neue 

Organisation 

Nur wenige Monate später, am 7.Mai 1993 

wurde von 47 Unternehmen und Institutionen 

die Deutsch-Ungarischen Industrie- 

und Handelskammer gegründet. 

Zum ersten Präsidenten der Kammer 

wurde Dr. Hans Messner gewählt, 

Geschäftsführerin wurde Eva Dude. Sie 

betonte im Juni 1993 gegenüber dem 

Handelsblatt, dass nicht nur deutschen 

oder deutsch-ungarischen Unternehmen 

die Mitgliedschaft offen stünde, sondern 

die Kammer besonders ungarische Unternehmen 

anspreche, die am Ausbau ihrer 

Wirtschaftsbeziehungen mit Deutschland 

interessiert seien. Bereits einem Jahr nach 

ihrer Gründung verfügte die Kammer 

über einen soliden Mitgliederbestand von 

350 Unternehmen. 

Im Januar 1994 erhielt die Kammer 

den Status eines Vereins nach ungarischem 

Recht, womit sie ein weiteres 

wichtiges Kriterium deutscher Auslandshandelskammern 

erfüllte. 

Seit 1998 ist die DUIHK außerordentliches 

Mitglied des Deutschen Industrie- 

und Handelstages (seit 2001: Deutscher 

Industrie- und Handelskammertag). 

Angesichts der immer umfangreicheren 

Aufgaben – die sich auch in der wachsenden 

Mitarbeiterzahl niederschlug – wurde 

eine Erweiterung der Büros immer dringender. 

Bereits Ende 1996 gab es erste 

Überlegungen ein eigenes Haus zu erwerben. 

Unter 40 Objekten fiel die Wahl 

schließlich auf das Haus Lövőház u. 30. 

im 2. Stadtbezirk. Es war 1913 von der 

Unternehmerfamilie Ganz in unmittelbarer 

Nähe zu den Werkshallen des Traditionsunternehmens 

errichtet worden (das 

übrigens in den zwanziger Jahren Mitglied 

der DUHK war). 

Das Gebäude wurde mit finanzieller 

Unterstützung zahlreicher Mitgliedsunternehmen 

umfassend saniert und am 

27. April 1999 als „Haus der Deutsch- 

Ungarischen Wirtschaft“ im Beisein 

von Ungarns Ministerpräsident Viktor 

Orbán und DIHT-Präsident Hans Peter 

Stihl eingeweiht. 

Heute ist die DUIHK mit etwa 900 

Mitgliedern nicht nur die größte bilaterale 

Wirtschaftsorganisation in Ungarn, 

sondern gehört zu den 10 umsatzstärksten 

deutschen Auslandshandelskammern 

weltweit. Doch auch wenn der Umfang 

und die Komplexität ihrer Leistungen 

sich in den vergangenen 15 Jahren ständig 

erweitert haben, hat sich an ihrem Auftrag 

nichts geändert: als Mitgliederorganisation, 

Dienstleister und Interessenvertreter 

die deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen 

zu pflegen und zu fördern. 

Agnes Müller

Die DUIHK im Spiegel der deutschungarischen 

Wirtschaftsbeziehungen 

6. August 1920 

Gründung der Deutsch-Ungarischen 

Handelskammer (DUHK) 

1927 

Gründung des Deutschen 

Industrie- und Handelstages (DIHT) 

1931 

Die DUHK wird außerordentliches 

Mitglied des DIHT 

1945 

Die DUHK stellt ihre Arbeit ein 

(deutsches Außenhandelsverbot) 

1949 

Ungarn tritt dem osteuropäischen 

Wirtschaftsverbund RGW bei 

1952 

Gründung des Ostausschusses 

der Deutschen Wirtschaft 

1963 

Handelsabkommen, Einrichtung 

einer deutschen Handelsmission 

als erste offizielle Vertretung 

der Bundesrepublik in Ungarn 

1972 

Zulassung von Jointventures 

in Ungarn 

1972 

Der Ostausschuss der deutschen 

Wirtschaft richtet einen 

„Arbeitskreis Ungarn“ ein 

1973 

Aufnahme diplomatischer 

Beziehungen zwischen der 

Bundesrepublik und Ungarn 

1974 

Abkommen zur Entwicklung 

der wirtschaftlichen, technischen, 

industriellen Zusammenarbeit 

zwischen der Bundesrepublik 

und Ungarn 

1974 

Die Siemens AG gründet mit der 

SICONTACT Kft. das erste bundesdeutsch-ungarische 

Jointventure 

19 6 

Investitionsschutz- und 

Förderabkommen 

19 6 

Herausgabe des 

„Investitionsführer Ungarn“ 

des Ostausschusses 

19 

Ungarn lockert die 

Einreisebestimmungen 

für Geschäftsreisende 

19 9 

Ungarn lässt 100%-ige 

Auslandsbeteiligungen bei 

Jointventures zu 

1990 

Ungarn schafft die 

Genehmigungspflicht für 

Auslandsinvestitionen ab. 

In Budapest wird das 

Delegiertenbüro der Deutschen 

Wirtschaft eingerichtet 

7. März 1991 

Offizielle Eröffnung des 

Delegiertenbüros der Deutschen 

Wirtschaft 

Fokus 

1991 

Auflösung des Rates für gegenseitige 

Wirtschaftshilfe (RGW) 

1992 

Auflösung der Handelsförderungsstelle 

der Deutschen Botschaft 

7. Mai 1993 

Gründung der Deutsch-Ungarischen 

Industrie- und Handelskammer 

(DUIHK) 

1994 

Die DUIHK erhält den rechtlichen 

Status einer gesellschaftlichen 

Organisation nach ungarischem Recht 

1994 

Ungarn wird assoziiertes Mitglied der 

Europäischen Gemeinschaft (EG) 

199 

Die DUIHK wird außerordentliches 

Mitglied des DIHT 

(Seit 2001: Deutscher Industrieund 

Handelskammertag) 

1. Mai 2004 

Beitritt Ungarns zur 

Europäischen Union (EU) 

2007 

Beitritt Ungarns zum 

Schengenabkommen 


15

Wirtschaft & Politik 

Aufschub der Reformen bereitet Nachteile 

Investitionen basieren 

auf Vertrauen 

Die Nachrichten der letzten Wochen haben nicht dazu beigetragen, den 

Unternehmen in Ungarn mehr Gewissheit über den künftigen Kurs der 

Wirtschaft und der Wirtschaftspolitik zu geben. Die Hiobsbotschaften 

von den internationalen Finanzmärkten verdüstern die Aussichten für die 

Weltwirtschaft, der Finanzminister musste seine Wachstumsprognosen 

nach unten korrigieren, notwendige Reformen stocken. Die Unternehmen 

erwarten jedoch von der Wirtschaftspolitik vor allem eine konsistente und 

verlässliche Strategie für die Zukunft. 

Die gegenwärtige Krise der internationalen 

Finanzmärkte trifft 

Ungarn zu einem denkbar ungünstigen 

Zeitpunkt. Das Wachstum ging 2007 

auf den niedrigsten Stand seit 10 Jahren 

zurück, die Investitionen stagnierten praktisch 

(nachdem sie schon im Vorjahr um 

fast drei Prozent zurückgegangen waren), 

private Haushalte und der Staat konsumierten 

deutlich weniger als noch vor einem 

Jahr. Lediglich die Exportwirtschaft bietet 

Grund zur Freude: im vergangenen Jahr lieferte 

Ungarn 14% mehr Waren und Leistungen 

ins Ausland, und erreichte damit 

schon das vierte Jahr in Folge zweistellige 

Zuwachsraten, der Handelssaldo ist erstmals 

seit 1992 wieder fast ausgeglichen. 

Für die ungarischen Arbeitnehmer ist 

die Situation weniger erfreulich. Im vergangenen 

Jahr mussten sie einen Rück- 


gang ihrer Reallöhne um fast 5% hinnehmen 

– trotz eines Anstiegs der Bruttolöhne 

um 8%. Schuld daran waren zum einen 

höhere Steuern und Abgaben, die zwei 

Drittel der Lohnsteigerungen auffraßen, 

und zum anderen die hohe Inflationsrate, 

die mit 8% den höchsten Stand seit 2001 

erreichte. Zudem geht die Zahl der Jobs 

zurück – vor allem im öffentlichen Dienst, 

der Ende 2007 fast 50 tausend Mitarbeiter 

weniger beschäftigte als vor einem Jahr. 

Finanzmärkte: Seismograph 

der Erwartungen 

Für die Unternehmen wiederum ist vor 

allem das Fehlen einer klaren wirtschaftpolitischen 

Perspektive die größte Sorge. 

Verlässliche Orientierungspunkte sind 

schließlich Voraussetzung für betriebliche 

Planungen und damit auch für eine stär- 

Foto: Best Relation 

kere Investitionsbereitschaft der Unternehmen 

– und zwar von ausländischen 

wie ungarischen Firmen gleichermaßen. 

Die augenblicklich schwache Konjunktur 

ist für Investitionsentscheidungen 

sicher nicht gerade förderlich, aber nicht 

allein entscheidend. Vor wenigen Tagen 

musste Finanzminister Veres die Wachstumsprognose 

der Regierung für das laufende 

Jahr nach unten auf 2,4% korrigieren, 

und zugleich eingestehen, dass die 

Inflationsrate höher als bisher angenommen 

ausfallen dürfte. 

Schwerer als die konjunkturellen 

Unwägbarkeiten wiegen jedoch die Risiken 

in Bezug auf den zukünftigen Reformkurs 

der Wirtschaftspolitik. Die renommierte 

Ratingagentur Standard & Poor’s versah 

deshalb Mitte März die Bonitätseinstufung 

des Landes mit dem Zusatz „Aussichten 

negativ“. In ihrer Begründung konstatierten 

die Analysten einen „schwindenden 

Appetit“ der Ungarn für eine weitere Konsolidierung 

der Staatsfinanzen, die „zeitlich 

schlecht platzierte“ Ankündigung von 

Steuersenkungsplänen für 2009 und den 

Mangel einer klaren und glaubhaften Stabilisierungsperspektive. 

An Finanzmärkten sind die Folgen der 

derzeitigen Unsicherheiten schon jetzt 

spürbar. Bei den jüngsten Anleiheauktionen, 

auf denen der ungarische Staat sich 

mit Geld von den Banken versorgt, musste 

die für die Verwaltung der Schulden 

der Regierung zuständige Agentur (AKK) 

teilweise um bis zu 146 Basispunkte (d.h. 

1,46 Prozentpunkte) höhere Zinskosten 

akzeptieren als noch vor drei Monaten. 

Und das verteuert die Bedienung des 

Staatsschulden weiter: schon heute muss 

Ungarn fast jeden achten Steuerforint für 

Zinsen ausgeben. 

Steuern: Senken? Erhöhen? 

Abwarten? 

Mittelfristig ist jedoch für die Unternehmen 

entscheidend, ob und wie dringend 

notwendige Reformprojekte umgesetzt

werden. Kaum ein Thema wird dabei derzeit 

so intensiv diskutiert wie die Reform 

des Steuersystems. Ende Februar stellte 

der Ministerpräsident dafür mehrere 

alternative Vorschläge vor, und Unternehmen 

und Bürgern für 2009 Entlastungen 

um 250 Milliarden Forint in Aussicht. 

Schon wenige Wochen später musste 

jedoch Finanzminister Veres eingestehen, 

dass wohl höchstens 100 Milliarden 

Forint für Steuersenkungen zur Verfügung 

stünden. Daher fühlen sich viele 

Beobachter an das Jahr 2005/2006 erinnert, 

als sich in gerade einmal 12 Monaten 

ein zuvor angekündigtes Steuersenkungsprogramm 

in eine drastische Anhebung 

der Abgabenlast umkehrte. 

Die aktuelle Diskussion konzentriert 

sich vor allem auf die Frage, wie eine Steuerreform 

aussehen muss, die nachhaltiges 

Wachstum fördert. Zahlreiche Experten 

sind der Meinung, dass nur deutlich stärkere 

Abgabensenkungen in der Lage seien, die 

ungarische Wirtschaft wieder in Gang zu 

bringen. Andere haben Zweifel, ob geringere 

Steuern tatsächlich zur erhofften nachhaltigen 

Belebung der Wirtschaft führen. 

Was die meisten übersehen: es gibt 

praktisch gar nichts zu verteilen. Im 

Gegenteil: selbst wenn die angestrebte 

weitere Konsolidierung der öffentlichen 

Kassen nach Plan liefe, wäre das Haushaltsdefizit 

noch immer deutlich höher 

als nach den Maastricht-Kriterien erlaubt. 

Es war eine auch international anerkannte 

Leistung, dass Ungarn innerhalb von 

nur 18 Monaten seine Neuverschuldung 

um ca. fünf Prozentpunkte reduziert hat. 

Aber selbst so waren es 2007 noch 5,7% 

des BIP – die Maastricht-Kriterien erlauben 

maximal 3%. Und diese Kriterien 

wurden schließlich nicht zur Knebelung 

von Volkswirtschaften erfunden, sondern 

Mittelfristig ist für die Unternehmen entscheidend, 

ob und wie dringend notwendige 

Reformprojekte umgesetzt werden 

basieren auf der theoretisch und empirisch 

belegten Erkenntnis, dass andauernd 

hohe Haushaltsdefizite auf längere 

Sicht Wachstums- und Wohlstandsverluste 

bedeuten. 

Und noch etwas wird bei allen Klagen 

über die ungarischen Steuern gern übersehen: 

Trotz der höheren Belastungen seit 

2006 gehören die Unternehmenssteuersätze 

in Ungarn noch immer zu den niedrigsten 

in Europa. Von den Unternehmen ent- 


stammt zwar ein großer Teil der Steuereinnahmen 

der Gemeinden, aber nur knapp 

ein Sechstel aller Steuereinnahmen des 

Zentralhaushaltes. Die Steigerung der Konkurrenzfähigkeit 

der Unternehmen dürfte 

daher mit anderen Maßnahmen bedeutend 

effektiver zu bewerkstelligen sein. Wirtschaftsminister 

Kákosy bezifferte z.B. im 

März auf einer Veranstaltung der europäischen 

Handelskammern in Ungarn die verwaltungsbedingten 

Kosten für die Unternehmen 

auf etwa 7% des BIP – gegenüber 

nur zwei Prozent in Skandinavien. 

Wechselkurs: 1 EURO=260 HUF 

Ein anderes Thema, das den Unternehmen 

Kopfzerbrechen bereitet, ist der 

Wechselkurs des Forint. Allein in den 

vergangenen 15 Monaten schwankte der 

Kurs des Forint gegenüber dem Euro um 

etwa 8%, gegenüber dem Dollar um etwa 

20%. In den Devisenabteilungen der Banken 

lässt sich zwar mit solchen „Volatilitäten“ 

prächtig spekulieren, für Unternehmen 

können sie jedoch verheerende Auswirkungen 

haben. 

Im Februar fand nun ein markanter 

Richtungswechsel in der Wechselkurspolitik 

statt. Die Zentralbank (MNB) 

gab am 25. Februar den 2001 eingeführ- 


17

ten Wechselkurskorridor der nationalen 

Währung auf. Die MNB hatte einen 

solchen Schritt schon früher erwogen, 

scheiterte aber bisher an der Ablehnung 

der Regierung. Diese gab jetzt ihren 

Widerstand auf. Die Notenbank hat nun 

zwar einen größeren Spielraum für ihre 

Zinspolitik, dieser Spielraum schlägt sich 

aber bei Unternehmen und Privathaushalten 

in einem höheren Wechselkursrisiko 

nieder. Größere Wechselkursschwankungen 

würden jedoch ernste Folgen 

5 

4 

3 

2 

1 

0 

10 

8 

6 

4 

2 

0 

6 

5 

4 

3 

2 

1 

0 


Bruttoinlandsprodukt 

1.3 

2.4 

2007 2008 2009 2010 

Verbraucherpreise 

8 

5.9 

haben: Heute lauten in Ungarn mehr als 

die Hälfte aller Unternehmenskredite, 

fast die Hälfte aller Wohnungsbaudarlehen 

und nahezu 100% aller Autofinanzierungen 

auf Fremdwährungen. Standard 

& Poor’s sieht im hohen Anteil von 

ungesicherten Fremdwährungskrediten 

sogar eine Gefahr für die gesamtwirtschaftliche 

Stabilität. 

Aus Sicht der Notenbank ist in einem 

intensiv Handel treibenden Land wie 

Ungarn eine starke Währung hilfreich 

bei der Eindämmung der Inflation. Viele 

Exporteure beklagen aber auf der anderen 

Seite seit Jahren die fortgesetzte reale 

Aufwertung des Forint. Bereinigt um 

die unterschiedlichen Inflationsraten in 

Ungarn und im Ausland verzeichnete der 


4 

4.1 

3 2.9 

2007 2008 2009 2010 

Haushaltsdefizit 

5.7 

4 

3.2 

2.7 

2007 2008 2009 2010 

Forint in den letzten 10 Jahren eine Aufwertung 

von etwa einem Drittel. Theoretisch 

schwächt das die Wettbewerbsfähigkeit 

der einheimischen Wirtschaft 

gegenüber Konkurrenz. In der Praxis zeigt 

sich aber, dass die Aufwertung der nationalen 

Währung keineswegs zwangsläufig 

zu einer dauernden Verschlechterung der 

Wettbewerbsfähigkeit führen muss. Der 

Aufwertungsdruck fördert nämlich auch 

Strukturwandel und Rationalisierung – 

nur so konnte z.B. Deutschland in den 

Die Unternehmen erwarten schnell 

Klarheit über den zukünftigen Kurs der 

Wirtschaftspolitik 

letzten Jahren Exportweltmeister bleiben 

und seine Marktanteile weltweit ausbauen. 

Und auch Ungarns Außenhandelsbilanz 

hat sich in den vergangenen Jahren kontinuierlich 

verbessert – trotz Aufwertung. 

Auch in Ungarn warnen daher immer 

mehr Experten vor einer Währungsabwertung 

als leichtem Weg zur Verbesserung 

der Konkurrenzfähigkeit. Den kurzfristig 

positiven Wirkungen auf die Exporterlöse 

steht nämlich auch eine negative Wirkung 

auf die Inflationsrate gegenüber, was der 

Wirtschaft insgesamt schadet. 

Reformpolitik in der Zwickmühle 

Neben Steuern und Wechselkurs stehen 

die ungarischen Politiker – in der Regierungskoalition 

ebenso wie in der Opposition 

– auch in weiteren Feldern vor einem 

Dilemma, das auch in Deutschland bestens 

bekannt ist. Die Fortführung oder 

die Einleitung wichtiger Reformvorhaben 

stößt oft auf innenpolitische (manchmal 

auch innerparteiliche) Widerstände, aber 

der Aufschub dieser Reformen würde dem 

Land langfristig enorme wirtschaftliche 

Nachteile bereiten. 

Beispiel Marktliberalisierung: Zum 

Jahresbeginn hat Ungarn den Markt für 

Elektroenergie gemäß den Vorgaben der 

EU weitgehend liberalisiert. Die damit 

verbundene Abschaffung von Subventionen 

für die gewerblichen Energiepreise 

hat jedoch die Kosten für die Unternehmen 

z.T. drastisch erhöht und gefährdet 

nicht selten die Rentabilität des Betriebs. 

Natürlich ist die Liberalisierung der 

Märkte zu begrüßen, denn ein marktgerechtes 

Preisniveau ist die Voraussetzung 

für erforderliche Investitionen in 

die Energieproduktion auf der einen und 

energiesparende Lösungen auf der anderen 

Seite. Unverständlich bleibt jedoch, 

warum die vielfach kritisierte Monopolstellung 

des staatlichen Energieunternehmens 

MVM im Zuge der Liberalisierung 

de facto unangetastet blieb. 

Erst jetzt, zwei Monate nach Inkrafttreten 

der Marktöffnung, wird diese Frage 

zum Gegenstand heftiger wirtschaftspolitischer 

Diskussionen. 

Beispiel Gesundheitsreform: Nicht 

nur in Ungarn gehören die sozialen Sicherungssysteme 

– allen voran das Renten- 

und das Gesundheitssystem – zu den 

innenpolitisch sensibelsten Bereichen. 

Umso höher sind Anstrengungen der Politik 

zu bewerten, diese Systeme langfristig 

finanzierbar zu gestalten – auch wenn solche 

Reformen teilweise schmerzhaft sind. 

Ungarn hat erste Maßnahmen in diesem 

Bereich ergriffen, jedoch könnten nach 

dem Referendum die innenpolitischen 

Konstellationen nun eine Abkehr von 

dieser Reformpolitik nach sich ziehen – 

zumindest vorübergehend. Aus der Sicht 

der Wirtschaft ist jedoch Klarheit über 

den zukünftigen Kurs der Gesundheitsreform 

gleich aus mehreren Gründen von 

enormer Bedeutung. Zum einen beeinflussen 

Reformschritte (oder deren Ausbleiben) 

direkt die Kosten der Unternehmen, 

z.B. die gesetzlichen Sozialabgaben. 

Zum anderen brauchen Investoren verlässliche 

Parameter, in welchem Maße privates 

Kapital z.B. im Gesundheitswesen bzw. in 

der Krankenversicherung gewünscht ist. 

Und schließlich bestimmt die Qualität der 

Sozialsysteme auch das allgemeine wirtschaftliche 

Klima im Land nicht unerheblich, 

und wird damit auch zum Faktor für 

die internationale Konkurrenzfähigkeit. 

Angesichts dieser Probleme sind ungarische 

Politiker derzeit sicher nicht um 

ihren Job zu beneiden. Sie müssen die 

Wirtschaft auf eine langfristig stabile 

Bahn bringen und sich zugleich kurzfristigen 

wirtschaftlichen Zwängen beugen 

– z.B. denen zur Verfügung stehenden 

Haushaltsmitteln. 

Die Unternehmen erwarten schnell 

Klarheit über den zukünftigen Kurs der 

Wirtschaftspolitik. Aber trotz des enormen 

politischen Drucks sollte jedoch vor allem 

Aktionismus vermieden werden. Ein breiter 

gesellschaftlicher Konsens ist die Voraussetzung 

für das Vertrauen in die Verlässlichkeit 

der Entscheidungen. Erneute 

Enttäuschungen über nicht eingehaltene 

Zusagen würden der Wirtschaft schweren 

Schaden zufügen, vor allem aber würden 

sie die Glaubwürdigkeit der Politik auf 

lange Sicht irreparabel beschädigen. 

D. W.


Clusterpolitik in Ungarn 

Clustermarkt noch in 

den Kinderschuhen 

„Cluster“ ist heute ein oft bemühter 

Begriff der Wirtschaftspolitik und des 

Marketing, obwohl zum Teil stark 

divergierende Vorstellungen darüber 

existieren. Das Fehlen einheitlicher 

Kriterien erschwert den Vergleich 

der Cluster untereinander – dies aber 

wäre eine wichtige Voraussetzung 

für die Vergabe von EU-Fördergeldern. 

Eine Studie der Management 

& Controlling Service Kft. (MCS) 

hilft jetzt, ein einheitliches Akkreditierungssystem 

zu etablieren. Im 

europäischen Vergleich hat Ungarns 

Clusterlandschaft jedoch noch deutlich 

Entwicklungspotential. 

Um an Ausschreibungen für 

öffentliche Fördergelder teilnehmen 

zu können, müssen sich 

Cluster einem Akkreditierungsverfahren 

unterziehen. Dazu sind jedoch einheitliche 

Kriterien erforderlich – und die gab 

es bisher nicht. Obwohl nahezu inflationär 

gebraucht, versteht unter dem Begriff 

„Cluster“ heute jeder etwas anderes. 1998 

Dr. Antal Nikodémus, Stellvertretender 

Abteilungsleiter Innovationen und F+E, 

Wirtschaftsministerium 

prägte Michael Porter, Wirtschaftsprofessor 

der Universität Harvard, diesen 

Begriff und bezeichnete damit ein regionales 

Netzwerk von Unternehmen, Produzenten, 

Zulieferern, Dienstleistern sowie 

universitären oder außeruniversitären Forschungseinrichtungen, 

die auf demselben 

Technologiefeld tätig sind und durch 

Kooperationen Synergien nutzen. Ande- 


re Definitionen nennen die „Integration 

von vertikalen oder horizontalen selbständigen 

juristischen Personen oder eine Verbundenheit 

„durch langfristige Innovation 

und einer gemeinsamen Geschäftsführung 

zur Arbeitsrationalisierung und Erhöhung 

der Effizienz“. Doch keine dieser Definitionen 

gilt als verbindlich. 

Eine einheitliche Clusterdefinition 

ist deshalb das erklärte Ziel einer Studie 

von MCS Kft., die in Zusammenarbeit 

mit dem Wirtschaftsministerium durchgeführt 

wird und Ende April erste Ergebnisse 

vorstellen will. 

Auf dieser Grundlage könnten bald 

Kriterien für die Akkreditierungsverfahren 

von der Regierung bestätigt werden, 


19


erläutert Dr. Antal Nikodémus, zuständig 

für Innovation und Forschung & 

Entwicklung im Wirtschaftsministerium, 

den derzeitigen Stand. „Daraufhin 

können dann bereits im frühen Herbst 

die Ausschreibungen für akkreditierte 

Cluster laufen.“ 

Der Betriebswirt rechnet mit dem 

Interesse von 50-60 Clustern, die je nach 

Lebenszyklus in vier Gruppen unterteilt 

werden: „Wir unterscheiden vier Klassen 

von Clustern: Cluster in der Startphase, 

Cluster in der Entwicklungsphase, bereits 

akkreditierte Cluster und akkreditierte 

Pol-Cluster. Die Klassifizierung bestimmt 

die jeweiligen Fördermöglichkeiten. Beispielsweise 

können Cluster der 4. Klasse 

an den Ausschreibungen für innovative 

Milliardenprojekte teilnehmen. 

Die Erwartungen bei MCS Kft. hingegen 

sind gedämpfter: „Wir haben die 

interne und externe Zusammenarbeit 

der ungarischen Cluster untersucht und 

wollten dazu alle hiesigen Cluster ansprechen,“ 

erklärt Márton Pongrácz, Berater 

von MCS die Ausgangssituation. Das 

Interesse war jedoch eher gering: trotz 

aktiver Unterstützung durch den Auftraggeber, 

die Regionale Fördermittelvergabe-Gesellschaft 

(Regionális Támogatás- 


Márton Pomgrácz, Fachberater, MCS 

Management & Controlling-Service Kft. 

közvetítő Kht.) beteiligten sich nur 64 

Cluster – das entspricht einer Rücklaufquote 

von nur 27,5%. „Man begegnete 

der Studie mit Misstrauen und wenig 

Kooperationsbereitschaft.” 

Dennoch hat die aus EU-Geldern 

finanzierte Studie wichtige Erkenntnisse 

gebracht: neben den Stärken zeigt 

sie nämlich vor allem auch die Schwächen 

auf und benennt Handlungsbedarf. 

Überraschenderweise liegt dieser jedoch 

weniger im oft bemängelten Bereich 

der ländlichen Infrastruktur oder auf 

dem Gebiet wirtschaftspolitischer Maßnahmen. 

Nachholbedarf besteht vielmehr 

bei der Organisations- und Kulturentwicklung 

und in der Zusammenarbeit 

zwischen den Cluster-Partnern, vor 

allem aufgrund mangelnden gegenseitigen 

Vertrauens zwischen den Cluster- 

Beteiligten selbst. 

In Sachen Organisations- und Kulturentwicklung 

„können die Ausschreibungen 

einen Schub bringen,“ so die 

Erwartung Pongrácz’: „Gemeinsam in 

Anspruch genommene Dienstleistungen, 

wie Buchhaltung, Messenauftritt oder 

Marketingaktionen können ein Ausgangspunkt 

sein, der später über gemeinsame 

internationale Auftritte, Zusammenarbeit 

der F+E-Abteilungen oder Benchmarking 

weiter vertieft werden kann.“ 

Das sich dies lohnt, zeigt der Blick ins 

Ausland: In Italien verbuchen Clusterteilnehmer 

einen 4%-igen Anstieg ihres 

Betriebsergebnisses, während in Massachussets 

die Produktivität von Clusterfirmen 

um 12% besser war als die von 

Nicht-Clusterfirmen. 

Éva Farkas

Maßgeschneiderte Weiterbildungsangebote 

Erfolgreiche 

Partnerschaften 

Langfristige Bildungspartnerschaften tragen zum Unternehmenserfolg bei, wie 

Kooperationen zwischen dem Deutsch-Ungarischen Bildungszentrum (DUBZ) 

und der Robert Bosch Elektronika Kft. oder der dm Drogeriemarkt Kft. belegen. 

Bosch, größter Arbeitgeber der Region um Hatvan, hat seit 2003 mehr als 160 

Techniker ausgebildet und eingestellt. Branchenmarktführer dm wurde kürzlich 

als frauenfreundlichster Arbeitgeber ausgezeichnet. 

Erstmalig haben wir die Fortbildungsreihe 

mit dem DUBZ im Jahre 

2006 auf freiwilliger Basis angeboten. 

Zu unserem Erstaunen haben sich 

alle 87 Mitarbeiter des mittleren Managements 

zum Training gemeldet, meint dm 

Personalleiterin Annamária Sélei. „In diesem 

Jahr nutzen bereits 132 Mitarbeiter 

zusammen mit den Filialleitern diese 

Chance, die mittlerweile wegen ihres 

Erfolges von unserer Geschäftsführung 

als verbindlich angesehen wird.“ Die diesjährige 

Trainingsreihe, die ausschließlich 

während der regulären Arbeitszeit stattfindet, 

behandelt u.a. Themen wie Konfliktbewältigung, 

Teambuilding, Kommunikation 

und situationsbedingte Führung. 

Mit der Bosch-Gruppe besteht eine 

Zusammenarbeit auf den Gebieten der 

dualen kaufmännischen Ausbildung 

bereits seit 1994. Durchgeführte Inhouseschulungen 

widmeten sich u.a. der interkulturellen 

Kommunikation, dem Arbeitsrecht 

oder der Konfliktbewältigung. Die 

sechsmonatige Intensivausbildung für 

Elektrotechniker wurde 2003 mit fachlicher 

Unterstützung des DUBZ eigens 

akkreditiert. „Wir entwickeln kontinuierlich 

die fachlichen Inhalte unserer Ausbildung 

weiter“, erläutert Judit Magyari, Leiterin 

Personalentwicklung bei Bosch. „Für 

die Akkreditierung, die Anpassung an die 

gesetzlichen Richtlinien und die Kontrolle 

der Thematik konnten wir das Bildungszentrum 

gewinnen.“ 

Geboren wurde diese mustergültige 

Initiative eher aus der Not – doch mittlerweile 

bietet sie für die Absolventen 

von 12 Ausbildungskursen einen sicheren 

Arbeitsplatz. „Die mit diesem Programm 

Fotos: dm 

geschulten Fachleute werden von uns in 

höhere Position übernommen, wenn sie 

die Aufnahmekriterien erfüllen. Sie beziehen 

bereits während der Ausbildung 

Gehalt, die Ausbildung wird von Robert 

Bosch Elektronika Kft. finanziert. Sie können 

aber mit dem erworbenen Wissen 

auch bei Bosch im Ausland zum Einsatz 

kommen können”, so die Personalleiterin. 

Bildungsseminar bei dm 

Hohe Ansprüche: Kontinuiät, Vertrauen 

und Qualität in der Ausbildung 

Solche und ähnliche Projekte betreut das 

Deutsch-Ungarische Bildungszentrum seit 

17 Jahren. „Wir bevorzugen langfristige 

Beziehungen, wir möchten als Berater 

und Partner Unterstützung leisten und uns 

zusammen mit den Partnerunternehmen 

entwickeln“, betont Mária Boros-Huber, 

Vorsitzende des Trägervereins. „Dafür ist 

eine gemeinsame Vertrauensbasis und ständiger 

Erfahrungsaustausch unerlässlich.” 

Die Messlatte setzt das DUBZ dabei 

sehr hoch, nicht nur für die Bandbreite 

der angebotenen Serviceleistungen, son- 

Management 

dern für deren Qualität. Neben einer breiten 

Palette von Aus- und Fortbildungskursen 

bietet das DUBZ auch Kurse zu speziellen 

Themen an, die in Ungarn noch 

nicht etabliert sind, und engagiert dafür 

anerkannte ausländische Trainer. 

Maßgebend für die Auftraggeber ist, 

dass die Mitarbeiter das Erlernte in der 

täglichen Arbeit umsetzen können. Andere 

wichtige Kriterien bei der Auswahl eines 

Trainingpartners sind jedoch auch das 

organisatorische Niveau der Bildungseinrichtung 

und die Kontaktpflege, bezieht 

dm-Personalleiterin Annamária Sélei Stellung. 

Dazu gehört die proaktive Empfehlung 

von neuen Kursangeboten ebenso wie 

die vertrauensvolle Zusammenarbeit bei- 

der Partner bei der Umsetzung der Maßnahmen. 

Bei Bosch werden Effizienz und 

Qualität der Ausbildung durch ein internes 

Monitoring überwacht. „Unter jenen 

Mitarbeitern, die sich dabei besonders 

engagieren, verlosen wir z.B. Auslandsreisen“, 

so Judit Magyari. 

Wie sehr man auf die Kundenwünsche 

eingeht, zeigt sich auch an einem anderen 

Beispiel: Rund 95 % der gut 1700 dm-Mitarbeiter 

sind Frauen. Damit z.B. 30 Damen 

aus einer Abteilung auf Fortbildung „bei 

Laune gehalten“ werden, setzt man als 

Kursleiter vorzugsweise Herren ein. 

Éva Farkas 


21

Recht & Tipps 

Neues Regelwerk für erneuerbare Energie in Ungarn 

Eingegrenzte 

Windenergie 

Die Abnahme sowie die Vergütung 

der erzeugten Elektrizität 

aus erneuerbaren Energiequellen 

erfolgt nach der neuen Rechtslage 

über den ungarischen Transmission System 

Operator MAVIR. Kraftwerksbetreiber 

haben nunmehr mit MAVIR hinsichtlich 

der Stromabnahme zu kontrahieren 

und erhalten von MAVIR auch die Einspeisevergütung 

für die erzeugte erneuerbare 

Energie, auch wenn die Einspeisung 

bei einem anderen Netzwerkbetreiber 

stattfindet. Entsprechend dieser zentralen 

Rolle von MAVIR wurden die bisherigen 

Abnahme- und Ankaufsverträge durch 

das neue Elektrizitätsgesetz für unwirksam 

erklärt. Die Betreiber müssen nunmehr 

Verträge mit MAVIR abschließen, wobei 

für Altanlagen die bereits vom ungarischen 

Energieamt festgelegten Bedingungen vereinbart 

werden müssen. 

Bei der Bemessung der Vergütungssätze 

differenziert die neue Rechtsverordnung 

danach, ob die förderungsfähige Energiekapazität 

der Anlage vor dem 1.1.2008 festgelegt 

oder vollständig beantragt worden 

ist (Altanlagen) oder ob dies erst nach diesem 

Zeitpunkt geschah. Windkraftanlagen 


Zum 1.1.200 sind in Ungarn Bestimmungen 

eines neuen Elektrizitätsgesetzes 

sowie einer darauf aufbauenden Rechtsverordnung 

in Kraft getreten, welche das 

System der Einspeisegebühren für Strom 

aus erneuerbaren Energiequellen auf eine 

neue Grundlage stellen. 

beispielsweise, deren Eintritt in das Abnahmesystem 

vor 2008 erfolgte oder beantragt 

worden ist, erhalten nun eine feste Einspeisegebühr 

von 26,46 HUF pro kWh. Für 

Neuanlagen wird hingegen tageszeitabhängig 

eine Gebühr von 29,56, 26,46 bzw. 

10,80 HUF/kWh zu entrichten sein. 

Für Neuanlagen mit einer Leistung ab 

20 MW und in einer nächsten Stufe ab 50 

MW werden sogar nur erheblich geringere 

Vergütungssätze zu zahlen sein. Dies wird 

sich etwa bei großen Windparks auswirken, 

da diese unter der Rechtsverordnung 

grundsätzlich zusammen betrachtet werden 

müssen. Eine zusätzliche Schwierigkeit insbesondere 

für Windkraftanlagen resultiert 

vor allem daraus, dass Kraftwerksbetreiber 

einen Plan über die von ihnen einzuspeisende 

Energiemenge abzugeben haben, 

wobei Abweichungen von den gemeldeten 

Werten zu Strafgebühren führen. 

Dem Ausbau der Windenergie hatte 

das Energieamt schon zuvor dadurch eine 

Grenze gesetzt, dass es eine Höchstmenge 

an insgesamt zulässiger Windenergie 

bei 330 MW festgelegt hat. Hintergrund 

sind Befürchtungen, dass die Zulassung 

einer höheren Kapazität die Stabilität des 

Stromnetzes gefährden könnte. Allerdings 

steht zu erwarten, dass Ungarn diese starre 

Grenzmarke bald weiter anheben wird. Das 

neue Regelungswerk für das Einspeisesystem 

bietet – insbesondere durch die niedrigeren 

Vergütungssätze – den Rahmen für 

die Zulassung weiterer Kapazitäten. 

Die neuen Kraftwerkskapazitäten würden 

dann in einem Ausschreibungsverfahren 

vergeben, wobei damit zu rechnen ist, 

dass eine Vielzahl von Antragstellern daran 

teilnehmen wird. Der Umfang einer neuen 

Ausschreibung bleibt abzuwarten, da 

sich die ungarischen Bedenken hinsichtlich 

der Stabilität des Elektrizitätsnetzes 

bei der Genehmigung von Windkraftanlagen 

auch an verschiedenen Stellen des 

neuen Gesetzes wiederfinden. 

Für die Solarenergie wird durch die 

neuen Regelungen eine von Tageszeit und 

Anlagengröße unabhängige Gebühr von 

26,46 HUF/kWh festgelegt, welche für 

Alt- und Neuanlagen gilt. Für alle anderen 

Neuanlagen zur Erzeugung erneuerbarer 

Energie gelten wie bei der Windkraft 

Abstufungen nach Anlagengröße und Zeit 

der Energieeinspeisung. 

Die zukünftigen Basispreise für die 

Einspeisegebühr sollen jährlich vom Energieamt 

unter Berücksichtigung des allgemeinen 

Preisanstiegs neu berechnet werden. 

Bei der Berechnung wird der ermittelte 

Preisanstieg für Neuanlagen allerdings 

jedes Jahr um einen sogenannten „Effizienzkorrekturfaktor“ 

reduziert, um den 

technischen Fortschritt auf dem Gebiet der 

erneuerbaren Energien zu berücksichtigen 

und Effizienzsteigerungen einzufordern. 

Martin L. Wodraschke, LL.M. 

Henning Thomas, LL.M. 

K o n t a K t 

German Desk 

CMS Cameron McKenna LLP 

Tel.: +36 1 483 4828 

Fax: +36 1 483 4801 

E-mail: Martin.Wodraschke@cms-cmck.com

§ 


Vergabemonitor 

Die geplante Novellierung des 

ungarischen Vergabegesetzes regelt, 

wann eine Geheimhaltung unter 

Berufung auf das Geschäftsgeheimnis zulässig 

ist: Als Geschäftsgeheimnis zu behandelnde 

Angaben sollten von übrigen Inhalten gut 

getrennt und unter Einhaltung bestimmter 

Schutzvorkehrungen (z. B. Bildung geschlossener 

Einheiten aus den Geschäftsgeheimnissen 

innerhalb des Angebots, auszugsweise 

Wiedergabe des Angebots) offen gelegt werden. 

Sie sind in einem gesonderten Verzeichnis 

aufzuführen. Bei der Öffnung der eingegangenen 

Angebote gibt der öffentliche Auftraggeber 

den Inhalt dieses Verzeichnisses 

bekannt. Ist ein anderer Bieter der Ansicht, 

dass bestimmte Informationen unbegründet 

als Geschäftsgeheimnis eingestuft wurden, 

kann er die Revision des Verzeichnisses bei der 

ungarischen Schiedskommission für Öffentliche 

Auftragsvergabe (KDB) beantragen. 

Grundsätzlich gilt, dass eine Geheimhaltung 

nur sehr beschränkt möglich 

sein soll. Name und Adresse des Bieters 

sowie Angaben, die als Bewertungskriterium 

herangezogen werden, unterliegen 

nicht dem Geschäftsgeheimnis. Nach 

Bekanntgabe des Verfahrensergebnisses 

§ 

§ 

Geschäftsgeheimnis 

im Vergabeverfahren? 

Nach europäischem Recht gilt bei Vergabeverfahren grundsätzlich das Öffentlichkeitsprinzip. 

Eingereichte Lösungen, die als Geschäftsgeheimnis gelten, 

wären daher auch für die Konkurrenz zugänglich. Nicht selten werden Angebote 

jedoch in größerem Umfang öffentlich gemacht, als dies notwendig wäre. 

dürfen Auftraggeber auch nicht mehr 

unter Berufung auf das Geschäftsgeheimnis 

untersagen, dass Daten, die der 

Auftraggeber bei der Wertung der Angebote 

für die Zuschlagserteilung berücksichtigt 

hat, zugänglich gemacht werden, 

oder dies zu beschränken. Das führte 

bei der Schiedskommission zu der gängigen 

Praxis, dass der Auftraggeber nach 

der Zuschlagserteilung allen Bietern Einsicht 

in die Angebote der anderen Bieter 

gewähren muss. Jedoch ist die Einsichtnahme 

nur zur Prüfung der Rechtmäßigkeit 

des Vergabeverfahrens zulässig. Die 

Verwendung der im Rahmen der Akteneinsicht 

erworbenen Informationen kann 

die sonstigen Regeln für das Geschäftsgeheimnis 

nicht verletzen. 

Der Vertrag, der zwischen Auftraggeber 

und erfolgreichem Bieter zustande 

kommt, ist Information von öffentlichem 

Interesse und somit öffentlich (bis auf den 

sehr beschränkten Kreis der als Geschäftsgeheimnis 

eingestuften Angaben). 

Kommt es zu einem Vergabenachprüfungsverfahren, 

so sind der Antragsteller, 

der Antragsgegner und die Mitglieder der 

Schiedskommission berechtigt, jederzeit 

Recht & Tipps 

Einsicht in alle Dokumente des Verfahrens 

zu nehmen und Kopien oder Aufzeichnungen 

zu erstellen. 

Vergabeverfahren-Vorschau 

Der Gemeindeverband für Abfallwirtschaft, 

Győr (Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási 

Önkormányzati Társulás) 

hat eine Angebotsaufforderung in 

einem offenen Verfahren für die Vergabe 

eines Auftrags zur „Errichtung eines regionalen 

komplexen Abfallbehandlungswerks 

und Abfalldeponie im Gebiet von Győr- 

Sashegy“ veröffentlicht. Den Auftragskonditionen 

liegt die ungarische Ausgabe 

des FIDIC Red Book 2005 zugrunde. 

Der geschätzte Auftragswert beträgt HUF 

3.359.000.000,-. Die Angebotsfrist ist der 

15. Mai 2008, 11.00 Uhr. Weitere Informationen: 

TED 2008/S 62-083764 

Ergebnisse und Verträge 

Die Bekanntmachung über das Ergebnis 

des Vergabeverfahrens zur Erteilung 

des öffentlichen Bauauftrags „Autobahn 

M1 – Hegyeshalom 2008“ wurde in der 

TED-Datenbank am 29. März 2008 

unter Nr. 2008/S 62-08-3244 veröffentlicht. 

Die Staatliche Autobahnverwaltungs- 

geschlossene AG (Állami Autópálya 

Kezelő Zrt.), hat den Bauauftrag im 

Wert von HUF 1.643.989.597,- im Rahmen 

eines offenen Verfahrens am 18. 

März 2008 erteilt. Den Zuschlag hat die 

Bieterin Colas-Eger Zrt. erhalten. 

Am 2. April 2008 ist in der TED- 

Datenbank unter Nr. 2008/S 64-086198 

eine Bekanntmachung über das Ergebnis 

eines Vergabeverfahrens zur Erteilung 

eines öffentlichen IT-Auftrags erschienen. 

Die Auftraggeberin ist die Gemeinde des V. 

Bezirks, Budapest, die den Auftrag im Wert 

von HUF 945.576.000,-- dem Konsortium 

Modul Info Kft. (der Monor Telefontársaság 

Kft., der Hewlett-Packard Magyarország 

Kft.) am 28. Januar 2008 erteilt hat. 

Orsolya Hajós, Attila Dezső 

Dezső & Partners Rechtsanwälte 


23

DUIHK intern 

Business Breakfast mit Wirtschaftsminister Kákosy 

Keinen Appetit auf 

radikale Reformen 

Für Wirtschaftsminister Csaba 

Kákosy ist das mangelnde Vertrauen 

in die ungarische Wirtschaftspolitik 

eines der Hauptprobleme 

für die Wirtschaft. Um dieses Vertrauen 

wieder herzustellen, seien 

Kontinuität, Verlässlichkeit und 

Transparenz erforderlich. Für neue 

große Reformvorhaben in der laufenden 

Legislaturperiode sieht der 

Minister wenig Chancen. 

Das grösste Problem ist der Mangel 

an internationaler Glaubwürdigkeit 

der Regierung. Die Hauptaufgabe 

ist deshalb, Versprechen einzuhalten, 

gestellte Ziele zu erreichen und Vertrauen 

zurückgewinnen, sagte Kákosy beim 

Business Breakfast im Sofitel, zu dem die 

DUIHK am 14. März zusammen mit den 

Bilateralen Europäischen Handelskammern 

in Ungarn eingeladen hatte. 

Steuersenkungen für mehr 

Investitionen 

Der Minister versicherte, dass die Regierung 

am begonnenen Kurs festhalten werde: 

„Das Konvergenzprogramm muss eingehalten 

werden.“ Ziel sei die Senkung des 

Staatsdefizits bis Ende 2008 unter 4% des 

Bruttoinlandsproduktes. 

Kákosy äußerte sich zuversichtlich, 

dass begonnene Reformprojekte der Regierung 

umgesetzt würden, mit neuen sei aber 


Wirtschaftsminister Csaba Kákosy und DUIHK-Präsident Tamás Vahl 

wohl in der Amtszeit der jetzigen Regierung 

nicht mehr zu rechnen. Von zentraler 

Bedeutung sind die Reduzierung der Steuerlast, 

um Investitionen zu fördern und der 

Ausbau von Forschung und Entwicklung. 

Um die Wirtschaft anzukurbeln, sei 

die Reduzierung der allgemeinen Steuerlast, 

die in den letzten zwei Jahren um 

zwei Prozentpunkte auf 39% des BIP 

anstieg, unerlässlich, so Kákosy. Auch 

die Abschaffung der Solidaritätssteuer, 

die seit 2006 Unternehmensgewinne 

zusätzlich mit etwa 4% belastet, sei eine 

wichtige Voraussetzung für neue (ausländische) 

Investitionen. Potential liege auch 

im Bürokratieabbau. Verwaltungskosten 

verschlingen in Ungarn 7% des BIP 

– in Skandinavien müssen Unternehmen 

nur 2% des BIP für bürokratische Arbeiten 

aufwenden. Zu einem möglichen 

Einheitssteuersatz, der sogen. „flat tax“ 

äußerte sich Kákosy dennoch zurückhal- 

tend: „Wir könnten das Spiel natürlich 

mitmachen und eine flat tax einführen. 

Der Steuersatz wäre aber dann bei uns 

wohl sehr hoch.“ 

Stakeholder in Reformvorhaben 

einbeziehen 

Als eine notwendige vertrauensbildende 

Maßnahme bezeichnete Kákosy den Dialog 

zwischen Politik und Wirtschaft, wie 

er in anderen europäischen Ländern längst 

üblich sei. Die Einbeziehung der Stakeholder 

in Reformvorhaben sei notwendig für 

deren erfolgreiche Umsetzung. Das Ministerium 

verstehe sich dabei immer als Interessenvertretung 

der Wirtschaft innerhalb 

der Regierung. Laut Kákosy erschwert 

allerdings bislang die fehlende Koordination 

existierender Interessenverbände die 

Gestaltung einer erfolgreichen Politik. 

F+E: Ungarn Bewerber für EIT 

Ein weiteres Augenmerk muss auf der Förderung 

von Innovationen liegen. Derzeit 

bewirbt sich Ungarn um den Hauptsitz 

des European Institute of Innovation and 

Technology (EIT). Anliegen des EIT ist es, 

Ausbildung und Forschung stärker mit der 

Wirtschaft zu vernetzen, um sie effizienter 

in marktfähige Innovationen zu überführen. 

Das Business Breakfast oder auch 

Business Luncheon ist eine regelmäßige 

Veranstaltung des 1994 gegründeten Verbands 

der Europäischen Bilateralen Kammern. 

Den rotierenden Vorsitz hat derzeit 

die DUIHK inne. 

Foto: Best Relation

Gleich vier DUIHK-Mitglieder geehrt 

Der Hauptpreis ging an Pro 

Planta 3M Mezőgazdasági Szaktanácsadó 

Bt., eine Spin-off Firma 

des MTA Forschungsinstituts für 

Agrochemie und Landwirtschaft für das 

kosten- und umweltschonende Softwaresystem 

für die Düngerwirtschaft. Daneben 

wurden aber noch weitere Firmen mit 

Sonderpreisen verschiedener Organisationen 

und Anerkennungen der Jury geehrt, 

unter ihnen gleich vier Mitgliedsunternehmen 

der DUIHK. 

Die Firma 77 Elektronika Kft. erhielt 

den Innovationspreis des Ministeriums 

für Wirtschaft und Verkehr für ihr 

„Automatisches Analyselabor für Urinproben“. 

Drei weitere Mitglieder – die 

Contitech Rubber Industrial Kft., die 

Magyar Telekom Nyrt. und die Budapester 

Wasserbetriebe (Fővárosi Vízművek 

Zrt.) erhielten für innovative Lösungen 

eine Anerkennung der Jury. 

„Fabrik des Jahres“: Claas Hungaria Kft. 

Günstige Produktion bei hoher Qualität 

Claas Hungaria Kft., die ungarische 

Tochtergesellschaft der deutschen 

Claas-Gruppe wurde am 6. März 

2008 in Nürnberg als „Fabrik des Jahres 

2007“ für die „Beste Produktion in Osteuropa“ 

geehrt. 

Claas ist vor allem als Hersteller innovativer 

Land- und Agrartechnik bekannt. 

Der deutsche Preis stellt die härtesten Kriterien 

an die verarbeitende Industrie und 

Der Innovationspreis wurde vor 16 Jahren 

ins Leben gerufen, um die Innovationsbereitschaft 

der ungarischen Wirtschaft zu 

fördern. Ein wichtiges Anliegen des Wettbewerbs 

ist es, solche Innovationen – neue 

Produkte, Verfahren oder Dienstleistungen 

– zu fördern, die nicht nur technologisches 

Neuland betreten, sondern deren praktische 

Umsetzung den Unternehmen zugleich 

einen spürbaren wirtschaftlichen Vorteil 

wird zusammen von der Wirtschaftszeitung 

„Produktion“ und der Unternehmensberatung 

A.T. Kearney vergeben. 

Das im ostungarischen Törökszentmiklós 

ansässige Werk produziert 

Schneid- und Mähwerke für landwirtschaftliche 

Nutzmaschinen. Bei vergleichsweise 

niedrigen Prozesskosten steht 

die Firma für eine hohe Herstellungsqualität. 

Laut Geschäftsführer Bernd Hoff- 

DUIHK intern 

Ungarischer 

Innovationspreis 2007 

„Innovation ist keine Frage der 

Ressourcen, sondern der Einstellung“, 

sagte Dr. Péter Závodszky, 

Vorsitzender des Ungarischen Innovationsfonds 

bei der Verleihung des 

diesjährigen nationalen Innovationspreises 

am 2 . März im Ungarischen 

Parlament. 

Gábor Bayer, 

Entwicklungsleiter der Firma 

77 Elektronika Kft. und 

Staatssekretär Géza Egyed 

bei der Preisverleihung 

verschaffen und somit die Wettbewerbsfähigkeit 

des Landes stärken. Vergeben wird 

der Innovationspreis vom Ungarischen 

Innovationsfonds gemeinsam mit dem 

Wirtschaftsministerium, dem Agrarministerium, 

dem Ministerium für Umwelt, der 

Nationalen Forschungs- und Technologieagentur 

(NKTH), dem Ungarischen Patentamt 

und der Ungarischen Industrie- und 

Handelskammer (MKIK). 

mann folgt man im Betriebsalltag dem 

Kearny-Grundsatz „Control the physics, 

Finance will follow.“ 

Die ungarische Tochter hat erfolgreich 

das Claas-Produktionssystem bei sich 

eingeführt und kann mit geringen externen 

Qualitätskosten, einer hohen Liefertreue 

und einem sehr geringen Anteil an 

Qualitätsbeanstandungen bei seinen Lieferanten 

aufwarten. 


Foto: Vizkelety Márton 

25

DUIHK intern 

Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder 

Industrie- und Handelskammer 

Würzburg-Schweinfurt 

AP: Dr. Ralph Jahn, 

Hauptgeschäftsführer 

Mainaustraße 33 

Postfach 58 40 

D-97082 Würzburg 

Tel: +49 931 4194 353 

Fax: +49 931 4194 111 

E-Mail: oker@wuerzburg.ihk.de 

Web: www.wuerzburg.ihk.de 

LeasePlan Hungária Zrt. 

Internationales Fuhrparkmanagement 

und Kfz. Leasing 

AP: Dr. Gyula Sarlós, Geschäftsführer 

Bocskai út 134-146. 

H-1113 Budapest 

Tel: +36 1 236 3636 

Fax: +36 1 236 3699 

E-Mail: ugyfelszolgalat@leaseplan.hu 

Web: www.leaseplan.hu 

Qualysoft Informatikai Zrt. 

Informationstechnologie, Software 

AP: Tamás Simon, Generaldirektor 

Németvölgyi út 97. 


Tel: +36 1 889 9800 

Fax: +361 889 9810 

E-Mail: office@qualysoft.com 

Web: www.qualysoft.com 

Budapest Marriott Hotel 

Duna Szálloda Zrt. 

Gastgewerbe, Hotel 

AP: Robert Grader, Geschäftsführer 

Apaczai Csere János u. 4. 


Tel: +36 1 486 5000 

Fax: +36 1 266 7000 

E-Mail: marriott.budapest@t-online.hu 

Web: www.marriott.com/BUDHU 

M Factory Kommunikációs 

Szolgáltató Zrt 

Datenverarbeitungsdienste 

AP: Maximilian Péter Malcsiner, 

Geschäftsführer 

Gábor Dénes u. 2. 


Tel: +36 1 265 7400 

Fax: +36 1 265 8620 

E-Mail: sales@factory.hu 

Web: www.mfactory.hu 


Laurus Solutions Informatika Kft. 

Software-Entvicklung, 

-vertrieb, IT-Beratung 

AP: Vilmos Bajzik, Geschäftsführer 

Gyömrõi út 128. 


Tel: +36 1 431 2500 

Fax: +36 1 431 2525 

E-Mail: info@laurusonline.com 

Web: www.laurusonline.com 

Ghibli Szállímányozási Kft. 

Verkehr, Spedition, Logistik 

AP: Károly Bende, Geschäftsführer 

Szabadkikötõ út 5-7. 


Tel: +36 1 801 8600 

Fax: +36 1 801 8601 

E-Mail: info@ghibli.hu 

Web: www.ghibli.hu 

Cewe Color Magyarország Kft. 

Photos, Videoaufnahmen, Drucksachen 

AP: Zoltán Zoboki, 


Béke út 21-29. 


Tel: +36 1 451 1087 

Fax: +36 1 238 0709 

E-Mail: cewehun@cewecolor.hu 

Web: www.fotokonyv.hu 

Health and Beauty 

Business Media Kft. 

Zeitungsverlag, Fachzeitschriften, 

Schönheitsmagazine 

AP: Anita Zsilák, 

Geschäftsführerin 

Naphegy tér 8. 


Tel: +36 1 457 0067 

Fax: +36 1 201 3248 

E-Mail: info@health-and-beauty.hu 

Web: www.health-and-beauty.hu 

Diamant-Gesellschaft Tesch GmbH 

Schmuck und Edelstahl - Produktion 

AP: Dr. Joachim Kübler-Tesch, 


Carl-Goerdeler-Str. 14. 

D-71636 Ludwigsburg 

Tel: +49 7141 403 212 

Fax: +49 7141 403 217 

E-Mail: info@diamanttesch.de 

Web: www.diamanttesch.de 

Aquaworld Zrt. 

Hotel-Dienstleistungen 

AP: Péter Szomjas, Geschäftsführer 

Bajza utca 48. 


Tel: +36 1 231 3700 

Fax: +36 1 231 3705 

E-Mail: info@aqua-world.hu 

Web: www.aqua-world.hu 

Arrow Super Kft. 

Personalberatung, 

Unternehmensberatung, Schulung 

AP: Judit Karas, Geschäftsführerin 

Széchenyi u. 70. II/205-207 

Pf 69. 

H-3503 Miskolc 

Tel: +36 46 505 821 

Fax: +36 46 505 877 

E-Mail: info@arrowsuper.hu 

Web: www.arrowsuper.hu 

AS AGE GmbH – die Behälterbörse 

Handel und Vermietung von 

Transportbehältern und Transportmitteln 

AP: Jürgen Baars, 

Geschäftsführender 

Gesellschafter 

Wilhelmstraße 3 

D-73540 Heubach 

Tel: +36 49 7173 18400 0 

Fax: +36 49 7173 18400 69 

E-Mail: juergen.baars@as-age.eu 

Web: www.as-age.eu 

Bossard Hungary Kft. 

Großhandel mit Metall- und 

Kunststoffwaren für Bauzwecke sowie 

Installationsbedarf für Gas, 

Wasser und Heizung 

AP: Hans van der Velden, 


Hosszúrét DEPO 062/65 hrsz. 

H-2046 Törökbálint 

Tel: +36 23 332 504 

Fax: +36 23 332 505 

E-mail: hvandervelden@bossard.com 

Web: www.bossard.com

A DUIHK 15 évvel ezelôtti megalakulása 

Fókusz 

Hagyomány a gazdaság 

szolgálatában 

A DUIHK 1993. május 7-i újbóli megalapításával – 73 évvel történelmi 

elôdje után – a két ország vállalkozásai a kétoldalú gazdasági kapcsolatok 

elôsegítésére szolgáló fontos szervezetet hoztak létre. Ezzel folytatódtak 

az évtizedes erôfeszítések, amelyek azt szolgálták, hogy a történelmileg 

néha nem könnyû feltételek között is segítséget kapjanak mindkét ország 

vállalkozásainak külföldi ügyletei. 

A DUHK alapító ülése 1920-ban 

1920: Éllovas német és magyar 

kereskedôk 

A DUIHK 1993. évi megalapítása tulajdonképpen 

nem jelentett újdonságot 

a német-magyar gazdasági kapcsolatok 

tekintetében. A magyarországi kereskedők 

már 1919-ben egy Német Gazdasági 

Kamara létrehozására törekedtek, hogy a 

német exportgazdaságot felélénkítsék. 

A kamara későbbi, első elnökének, Paul 

Kühnemannak a berlini külügyminisztériumnál 

kifejtett diplomáciai erőfeszítéseinek 

köszönhetően 1920. augusztus 6-án 

megalakulhatott a Német-Magyar Kereskedelmi 

Kamara (DUHK), az 1. világháborút 

követően az első német külkereskedelmi 

kamaraként. 

A magyarországi kamara sajátossága 

volt már akkoriban is a kétoldalú irányultság, 

valamint a kamara grémiumainak 

paritásos személyi összetétele. Ezért 

kiváltságnak számított, hogy 1931-ben a 

Német Ipari és Kereskedelmi Szövetség 

rendkívüli tagja lett. 

Hidegháború: Magyarország 

nyugati piacnyitása 

A 2. világháborút követően drámai 

módon megváltoztak a gazdasági kapcsolatokra 

vonatkozó keretfeltételek. A 

Kelet-Nyugat konfliktus megjelenésével a 

Szövetségi Köztársaságnak a közép-keleteurópai 

államokkal folytatott külkereskedelme 

jelentéktelenné vált: 1952-ben 

a német külkereskedelemnek mindössze 

egy százalékát tette ki. 

Ebben az időszakban a Német Gazdaság 

Keleti Bizottságának megalapítása 

olyan jel volt, amely jobb idők bekövetkeztével 

kecsegtetett. Otto Wolf von 

Amerongen, a bizottság elnöke és a Német 

Ipari és Kereskedelmi Szövetség későbbi 

feje 1963-ban azt vizsgálta, mennyiben 

javíthatók a Kölcsönös Gazdasági Segítség 

Tanácsa szocialista tagállamaival folytatott 

kereskedelmi kapcsolatok. 

Magyarország ennek során mindig 

is éllovas szerepet töltött be, a budapesti 

kereskedelmi képviselet, mint a Német 

Szövetségi Köztársaság első hivatalos képviselete, 

1963. évi megalapításával a németmagyar 

kereskedelem fejlődésnek indult. 

1960-as évek: A gazdasági reformok 

ösztönzôleg hatnak a kereskedelemre 

A következő évek magyar reformtörekvései 

fokozatosan megteremtették a kapcsolatok 

kiépítésének feltételeit. 1968-ban lazítottak 

az államilag szabályozott külkereskedelemre 

vonatkozó előírásokon, 1972-ben pedig 

Magyarország első ízben hagyta jóvá a „külföldi 

részesedésű gazdasági egyesüléseket”. 

A Keleti Bizottság a páratlan piacnyitásra 

egy magyarországi munkacsoport létrehozásával 

válaszolt. A Szövetségi Köztársaság a 

Szovjetunió után Magyarország második 

legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált. 

Első joint venture-ként nyugati partnerrel 

1974-ben alakult meg a SICONTACT 

Kft., amelyben a Siemens AG 49%-kal, 

kisebbségi tulajdonosként volt jelen. 

1980-as évek: A gazdaság liberalizációja 

Az 1985-ben bevezetett újabb magyarországi 

reformok további impulzusokat 

adtak a Szövetségi Köztársasággal ápolt 

gazdasági kapcsolatoknak, és lehetővé tették 

többek között a Befektetésvédelmi és 

támogatási egyezmény létrejöttét (1986), 


27

Fókusz 

valamint az első, német vállalkozásoknak 

szánt „Magyarországi befektetési kalauz” 

kiadását. 1989-ben engedélyezték a 

100%-os külföldi tulajdonban lévő joint 

venture-öket is, 1990-ben pedig eltörölték 

a külföldi befektetésekre vonatkozó engedélyezési 

kötelezettséget, 1991-ben pedig 

megszüntették az állam külkereskedelmi 

monopóliumát. Ezzel kedvező feltételek 

teremtődtek a gazdasági 

kapcsolatok példa nélküli 

kiterjesztésére. 1990 

és 1992 között négyszeresére 

– 201 millió márkáról 

860 millió márkára – nőttek a 

német közvetlen beruházások. 

Ezt a fejlődést tekintve egyre 

sürgetőbb feladat volt a vállalkozások 

külföldi tevékenységének 

intézményi támogatása feltételeinek 

megteremtése. A Handelsblatt már 

1989. december 19-én arról számolt be, 

hogy a Keleti Bizottság és a Német Ipari 

és Kereskedelmi Szövetség (DIHT) egy 

német-magyar kereskedelmi kamara alapítását 

készíti elő. 

A tervek akkor kezdtek alakot ölteni, 

amikor 1990 elején Helmut Kohl kancellár, 

a Keleti Bizottság elnökével Otto Wolf von 

Amerongennel, valamint a Német Iparszövetség 

(BDI) elnökével, Tyll Neckerrel, 

és a Német Ipari és Kereskedelmi Szövetség 

(DIHT) elnökével, Hans Peter Stihllel 

magyarországi látogatáson járt. 

1990: a Delegációs Iroda, 

mint a DUIHK elôdje 

1990 novemberében a Német Gazdaság 

magyarországi delegáltja, Eva Dude birtokba 

vette első fix lakóhelyét a Stefánia út 

99. szám alatt, amely egykoron az NDK 

külgazdasági képviselete volt. 

A Delegációs Iroda hivatalos megnyitására 

1991. március 7-én került sor. Eva 

Dude és két munkatársa hatalmas mennyiségű 

elvégzendő feladatot kapott. Naponta 

mintegy 50 vállalati felmérést kellett készítenie 

az irodának a piaci feltételek, adók 

vagy a jog témájában. 

A külkereskedelmi kamara létrehozása 

annál is inkább egyre sürgetőbb feladattá 

vált, mivel 1992. július 1-jén megszüntették 

a Német Nagykövetség Kereskedelmi 

Támogató szervét. A megerősödő magyarországi 

magángazdaság érdekeiknek megfelelő 

szervezetet keresett. 

1992. szeptember elején Eva Dude 

a DIHT-nál azt sürgette, hogy a Delegációs 

irodát alakítsák át külkereskedelmi 

kamarává, kiváltképp hogy néhány másik 

ország vállalatai már megnyitották kétol- 


dalú kamaráikat. Már mintegy 200 német 

vállalat jelezte, hogy tagjai lennének egy 

német-magyar kamarának, és a Német 

Nagykövetség is „nem esélytelen” minősítést 

használt Dude kérelmére – joggal, 

ahogy az hamarosan bebizonyosodott. 

1993: Új feladatok – új szervezet 

Csupán néhány hónappal később, 1993. 

május 7-én 47 vállalat és intézmény megalapította 

a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi 

Kamarát. 

A kamara első elnökévé Dr. Hans 

Messnert választották, az ügyvezető pedig 

Eva Dude lett, aki 1993 júniusában a 

Handelsblattnak nyilatkozva azt hang- 

súlyozta, hogy a tagságba nem csupán 

a német vagy német-magyar vállalatokat 

várják, hanem a kamara főleg azokat 

a magyar vállalkozásokat kívánja megszólítani, 

akik Németországgal szeretnének 

gazdasági kapcsolatokat kiépíteni. A 

kamara már egy évvel megalakulása után 

egy erős, 350 vállalatot számláló tagsággal 

rendelkezett. 1994 januárjában a kamara 

a magyar jog szerinti egyesület státuszát 

megkapta, ezzel pedig teljesült egy további, 

a német külkereskedelmi kamarákra 

vonatkozó fontos kritérium. 

1998 óta a DUIHK a Német Ipari és 

Kereskedelmi Szövetség rendkívüli tagja 

(2001 óta: Német Ipari és Kereskedelmi 

Kamarák Szövetsége). 

Az egyre növekvő feladatok miatt – 

amely a növekvő munkatársi létszámban 

is megmutatkozott 

– egyre sürgősebb lett az 

irodák bővítése. Már 1996. 

végén felmerült egy saját ház 

megszerzésének gondolata. 40 

épület közül a választás végül a II. 

kerületi Lövőház u. 30. alatt fekvő 

épületre esett. A házat 1913-ban a 

Ganz család hozta létre a tradicionális 

vállalkozás gyárcsarnokainak közvetlen 

közelében (a vállalat egyébként a 20as 

években a DUHK tagja volt). 

Az épületet számos tagvállalat pénzügyi 

támogatásával teljeskörűen felújították, 

majd 1999. április 27-én a „Német- 

Magyar Gazdaság Házaként” Magyarország 

miniszterelnöke, Orbán Viktor és a 

DIHT elnöke, Hans Peter Stihl jelenlétében 

felavatták. 

A DUIHK ma mintegy 900 tagjával 

nem csupán a legnagyobb bilaterális gazdasági 

szervezet Magyarországon, hanem forgalmát 

tekintve a 120 német külkereske- 

delmi kamara között az első 10 között szerepel 

világviszonylatban nézve. Bár az általa 

nyújtott szolgáltatások köre és komplexitása 

az elmúlt 15 évben folyamatosan bővült, 

a küldetése mit sem változott: ez pedig nem 

más, mint a tagok szervezeteként, szolgáltatóként 

és a német-magyar gazdasági kapcsolatok 

ápolása és támogatása. 

Agnes Müller

A DUIHK a német-magyar gazdasági 

kapcsolatok tükrében 

1920. augusztus 6.: 

A Német-Magyar Kereskedelmi 

Kamara (DUHK) megalakítása 

1927. 

A Német Ipari és Kereskedelmi 

Szövetség megalakulása (DIHT) 

1931. 

A DUHK a DIHT 

rendkívüli tagja lesz 

1945. 

A DUHK bezárása 

(német külkereskedelmi tilalom) 

1949. 

Magyarország a kelet-európai 

gazdasági szövetség, a Kölcsönös 

Gazdasági Segítség Tanácsa 

(RGW) tagja lesz 

1952. 

A Német Gazdaság Keleti 

Bizottságának megalakulása 

1963. 

Kereskedelmi Egyezmény, 

Kereskedelmi képviselet létrehozása 

1972. 

A joint venture-ök törvényi 

engedélyezése 

1972. 

A Keleti Bizottság „Magyarország 

munkacsoportot” hoz létre 

1973. 

A diplomáciai kapcsolatok 

felvétele 

1974. 

Egyezmény a gazdasági, 

mûszaki és ipari együttmûködés 

fejlesztésérôl a Szövetségi 

Köztársaság és 

Magyarország között 

1974. 

A Siemens AG SINCONTACT GmbH 

nevû cége: az elsô német-magyar 

joint venture 

19 6. 

Befektetésvédelmi és 

támogatási egyezmény 

19 6. 

A Keleti Bizottság 

„Magyarországi beruházási kalauz” 

c. kiadványának megjelenése 

19 . 

Magyarország könnyít 

a beutazási rendelkezéseken 

az üzleti úton lévôknek 

19 9. 

Magyarország engedélyezi a 

100%-os külföldi részesedést 

a joint venture-ökben 

1990. 

Magyarország eltörli a külföldi 

befektetések állami engedélyezésének 

kötelezettségét. 

Budapesten megnyílik a Német 

Gazdaság Delegációs irodája. 

1991. március 7. 

A Német Gazdasági Delegációs 

Iroda hivatalos megnyitása 

1991. 

A Kölcsönös Gazdasági Segítség 

Tanácsának (RGW) feloszlatása 

Fókusz 

1992. 

A Német Nagykövetség 

kereskedelmi támogató szervének 

megszüntetése 

1993. május 7. 

A Német-Magyar 

Kereskedelmi és Iparkamara 

(DUIHK) megalakítása 

1994. 

A DUIHK jogi státusza: 

társadalmi szervezet a magyar 

jogrend szerint 

1994. 

Magyarország az Európai Közösség 

társult tagja lesz 

199 . 

A DUIHK a DIHT rendkívüli tagja 

lesz (2001-tôl DIHK: Német Ipari és 

Kereskedelmi Kamarák Szövetsége) 

2004. május 1. 

Magyarország az Európai Unió 

tagjává válik 

2007. 

Magyarország csatlakozik 

a schengeni övezethez. 


29

Fókusz 

Német-magyar gazdasági kapcsolatok 

Sikeres és 

példamutató 

A német-magyar gazdasági kapcsolatok 1990 óta lenyûgözô fejlôdést mutattak 

fel. Mind a kapcsolatok volumene, mind pedig színvonala figyelemre méltó 

mindkét országra nézve: a külkereskedlemi forgalom 1990 óta közel hatszorosára 

nôtt, és több ezernyi német vállalat járul hozzá Magyarországon a jóléthez 

és a foglalkoztatáshoz, miközben a politikusok és gazdasági szakemberek 

kölcsönös látogatásai ma már magától értetôdôen mindennaposak. 

A 

két ország közötti árucsere jellemezheti 

talán a leginkább szemléletesen 

a fejlődés dinamikáját. 

A magyar külkereskedelemben sok éve 

Németország a messze legfontosabb felvevő 

és egyben beszerzési piac is. A külkereskedelmi 

forgalom közel 30 százalékát 

bonyolítják német partnerekkel, ami 

annyit tesz ki, mint a magyar külkereskedelem 

mind a 14 további „régi” uniós tagországgal 

összesen. 

Emellett azonban német szemszögből 

sem hanyagolható el a Magyarországgal 

folytatott kereskedelem. A viszonylag 

kis ország a német megrendelőknek szállító 

importőrök rangsorában 2007-ben rögtön 

két hellyel kapaszkodott feljebb a 15ik 

pozícióra, és ugyanitt szerepel a német 

áruk felvevő piacainak rangsorában is. 

Ennek köszönhetően a Duna-menti ország 

a német külkereskedelemben hozzávetőlegesen 

ugyanolyan fontos szerepet tölt be, 

mint Svédország, vagy a világ második gazdasági 

nagyhatalma, Japán. Magyarország 

részesedése a német külkereskedelemben 

2007-ben 2 százalék fölé emelkedett – ami 

hozzávetőlegesen háromszorosan a kilencvenes 

évek elején elfoglalt súlyának. 

Nem hallgathatjuk el azt a körülményt, 

hogy a kétoldalú kereskedelem messzemenően 

kiegyensúlyozott, sőt az elmúlt években 

még kisebb mértékű többletet is mutat 

Magyarország javára. 

Mindenki Keletre igyekszik 

Magyarország illeszkedik a német külkereskedelemben 

általánosan uralkodó keleti 

orientációba. A német vállalatok külkereskedelmi 

forgalmuk egyhatodát bonyolítják 

napjainkban kelet-európai orszá- 


gokkal – és ezzel a részesedésük 1990 óta 

kétszeresére nőtt. Mindazonáltal Magyarországnak 

is egyre fontosabbá válik a 

kelet-európai gazdasági térség, és 2007ben 

is átlagon felüli mértékben nőtt a 

térség országaival folytatott magyra külkereskedelem. 

Az újonnan csatlakozott 

uniós tagállamok már ma is az egyötödét 

veszik fel a teljes magyar kivitelnek, 

miközben 2003-ban, az Európai Unió 

bővítését megelőző évben éppen ez tizednyi 

részesedéssel bírtak. 

Az 1990-es évek kezdetétôl 

Magyarország volt a külföldi beruházók 

egyik legkedveltebb célország 

Közép-Kelet-Európában 

Ezzel párhuzamosan a „régi” Európai 

Unió államai fokozatosan veszítettek piaci 

részesedésükből – annak ellenére, hogy 

a külkereskedelmük 10 százalékkal vagy 

még ennél is nagyobb mértékben bővült. 

Ennek megfelelően az EU15-ök részesedése 

a magyar behozatalból 2007-ben alig 

56 százalékra csökkent, miközben négy 

éve még 67 százalékot tett ki. Még ennél is 

nagyobb mértékű volt a csökkenés a kivitelben, 

ahol az Eu15-ök aránya közel 15 

százalékponttal esett vissza. 

Németországot azonban kisebb mértékben 

érintette ez a változás, mint a többi 

nyugat-európai országot, mert ugyan 

Németországnak is el kellett szenvednie 

a piaci részesedésének csökkenését, de az 

mégis jelentősen kisebb mértékű volt és 

nem változtatott Németország meghatározó 

szerepén a magyar kereskedelmi partnerek 

sorában. Ausztria például ugyaneb- 

ben az időszakban a magyar áruforgalomban 

képviselt részesedésének közel feleződését 

kellett elkönyvelnie. 

A német beruházók kezdettôl 

fogva jelen vannak 

A német és magyar partnerek közötti gazdasági 

kapcsolatoknak komoly lendületet 

adott a termelési folyamatok globalizálódása, 

valamint a tőkeszerkezet egyre 

nagyobb mértékű nemzetközi összefonódása. 

A Magyarországon végrehajtott 

német beruházások száma és volumene 

az 1990-es évek első felétől folyamatosan 

nőtt, így ma már a magyarországi közvetlen 

külföldi befektetések közel 30 százaléka 

Németországból érkezett, ami összesen 

mintegy 15 milliárd eurót jelent. Ez több, 

mint az Ausztriából, az Egyesült Királyságból, 

az USÁ-ból és Franciaországból érkezett 

beruházások összesen. 

Az 1990-es évek kezdetétől Magyarország 

volt a külföldi beruházók egyik legkedveltebb 

célország Közép-Kelet-Európában. 

A kedvező gazdasági keretfeltételek 

mellett ez a reformlépések eredményeinek 

is volt köszönhető. 

Magyarország 1972-ben engedélyezte 

először nyugati cégekkel közös vállalatok 

létrehozását – ami azidáig elképzelhetetlen 

volt egy szocialista országban. Ezen a téren 

az úttörők közé tartozott a német Siemens 

vállalat, amely a külföldiek közül elsőként 

alapított 1974-ben Sicontact néven közös 

vállalatot Magyarországon. A nyolcvanas 

évek végéig azonban a külföldiek szerepvállalása 

elhanyagolható maradt – 1988 

végéig éppen csak 140 vállalatuk alakult, 

és a beruházott tőke összesen a napjainkban 

szerénynek tűnő 400 millió USA dolláros 

összeget érte le. Még a politikai fordulatot 

megelőzően, 1988-ban engedélyezték 

azonban a kizárólag külföldi tulajdonú 

vállalatok működését, ami új fejezetet nyitott 

Magyarország be-, illetve visszatagozódásában 

a világgazdaságba. 

A német beruházók a legkülönbözőbb 

okból jelennek meg: magyarországi telephelyekkel 

egyrészt a vállalatuk egészének 

versenyképességét és ezzel nemzetközi versenyképességét 

tudják fokozni – feltéve, 

ha megfelelő arányban állnak a költségek 

az eredménnyel. A másik fontos ösztönző 

olyan új piacok feltárása (vagy közvetlenül 

Magyarországon, vagy a térségben), amelyek 

megkövetelik a jelenlétet a megrendelők 

közelségében. Végezetül pedig a külföldi 

telephelyek kiválasztásával a kockázati 

tényezőket – mind a gazdasági, mind 

a politikai vagy természeti kockázatokat – 

lehet minimálisra csökenteni.

A vertikális és horizontális munkamegosztás egyes formáit már a tervgazdálkodás idején 

alkalmazták a gyakorlatban a kelet-európai „KGST” gazdasági tömbben (Kölcsönös Gazdasági 

Segítségnyújtás Tanácsa) – így az NDK és Magyarország között is. Ebben a „keleti 

EU-ban” (amely egyébként már egy – kezdetleges, de - közös fizetôeszközt is használt) 

két- és többoldalú „szakosodási és együttmûködési megállapodások”-kal osztották 

fel gyakorlatilag bizonyos termékek elôállítását a tagországok között. A gyártó országok a 

többi érintettnek biztosították a késztermékek szállítását, és ennek fejében bizonyos a termeléshez 

szükséges részegységeket, valamint olyan árukat kaptak, amelyek elôállításáról 

saját maguk lemondtak. 

Ebben a rendszerben Magyarország lett a buszok fô szállítója a „KGST”-n belül, és 

lemondott például személygépkocsik vagy bizonyos tehergépjármû-fajták gyártásáról. A 

klcsönös szállításokat úgynevezett „éves jegyzôkönyvekben” rögzítették. Magyarország 

és az NDK között az utolsó ilyen éves jegyzôkönyvet 1990 januárjában az akkori külkereskedelmi 

miniszterhelyettesek, Dieter Lemke és Apró Piroska írta alá. Ennek értelmében 

Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy 1990-ben közel 1.000 darab Ikarus buszt 

szállít az NDK-nak, amelynek fejében részegységeket és kardántengelyeket kapott. Másrészrôl 

az NDK például mezôgazdasági gépekre, tehergépjármûvekre vagy személygépkocsikra 

szakosodott, és ezekhez részegységeket szerzett be Magyarországról. Az ilyen 

barterügyletek az utolsó idôszakban több mint egy ötödét adták az NDK és Magyarország 

közötti akkori árucserének. 

A becslések szerint ma mintegy 4.000 

német érdekeltségű vállalat működik aktívan 

Magyarországon, amelyek termékeikkel 

és szolgáltatásaikkal közvetlenül és közvetve 

közel 300.000 munkahelyet biztosítanak 

Magyarországon, miközben a saját 

nemzetközi versenyképességüket is erősítik. 

Az elmúlt másfél évtizedben a német 

vállalatok kiemelten a magyar járműgyártásban 

és a vegyiparban vállaltak szerepet, 

de ugyanez igaz a gépgyártásra, a kereskedelemre, 

az energia-szolgáltatásra vagy a 

bankok és biztosítók területére is. 

A német vállalatok manapság az adott 

iparág vezető szereplői közé tartoznak. Így 

jött létre például Győrött az Audi Hungária 

Motor Kft., a Volkswagen-konszern 

A német beruházások ágazati struktúrája 

22.4 

10.1 

37.6 

29.9 

26.7 

10.9 

33.2 

29.3 

30.0 

11.9 

30.5 

27.7 

29.6 

13.5 

29.6 

27.3 

30.4 

14.0 

28.8 

26.8 

NichtEU 

NM12 

EU14 

világviszonylatban is legnagyobb motorgyára. 

Az E·on, RWE és EnBW energiaszolgáltatók 

meghatározó szerepet töltenek 

be az ország energia-ellátásban, és 

számos német kereskedelmi lánc is eredményesen 

tevékenykedik a magyarországi 

kiskereskedelemben. 

Ez tükröződik a magyarországi német 

beruházások ágazatok szerinti megoszlásában 

is. A német beruházók szempontjából 

meghatározó iparágak közé tartozik a járműgyártás, 

a távközlés és a kereskedelem. 

Kiemelkedően fontos, hogy nem csupán a 

„nagyok” jönnek Magyarországra, hanem a 

számukat tekintve főként a közepes méretű 

vállalatok is. A több ezer német érdekeltségű 

magyar vállalat közül csak igen 

EU14 = Az EU15-ök Németország nélkül NM12 = 2004-ben és 2007-ben csatlakozott uniós tagállamok 

DE 

2003 2004 2005 2006 2007 2003 2004 2005 2006 2007 

15.8 

10.5 

39.7 

33.9 

16.9 

12.4 

39.2 

31.6 

19.2 

15.3 

35.4 

30.1 

Import Export 

20.9 

17.8 

31.8 

29.5 

21.2 

19.7 

30.8 

28.3 

Fókusz 

kevesen tartoznak nagy konszernekhez. A 

járműiparban például nem csupán az Audi 

jelent meg eddigi összesen több mint 3,3 

milliárd eurós beruházással, hanem számtalan 

német beszállító is. A költségek terén 

nyújtott előnyök, valamint a nagy megrendelők, 

tehát a magyarországi, valamint 

a közeli országokban, Ausztriában, Szlovákiában 

vagy Csehországban működő megrendelők 

közelsége mellett ebben kétségtelenül 

szerepe van az ország a járműiparban 

szerzett több évtizedes tapasztalatainak is. 

A rendszerváltást megelőzően mintegy 

12.000 darabos éves termelési mennyiségével 

például az Ikarus a világ legnagyobb 

buszgyártói közé tartozott, a győri Rába 

pedig bő 100 éves tapasztalatokra tekinthet 

vissza a járműiparban, így például a német 

MAN gyárral együttműködve már a hatvanas 

évek végén is gyártott dízelmotorokat. 

A német beruházások stratégiai megfontolásokhoz 

igazodnak 

A Magyarországon működő német vállalatok 

sajátosságai közé tartozik kétségtelenül, 

hogy hosszú távra tervezik szerepvállalásukat. 

Ezt leginkább a német vállalatok magas 

beruházási rátáján ismerhetjük fel. A nyereségnek 

azon része, amelyet nem az anyavállalatnak 

fizetnek ki, hanem Magyarországon 

ruháznak be újabb berendezésekbe, 

a német vállalatok körében ugyanis átlagon 

elüli mértékű. 1999 óta az ilyen „visszaforgatott 

beruházások” mintegy fele német vállalatoknak 

tudható be Magyarországon. 

Azt, hogy a német beruházókat első 

sorban nem rövid távú szempontok vezérlik, 

szintén bizonyítja, hogy a nehézzé vált 

gazdasági környezet ellenére az elmúlt 2- 

3 évben is aktívan ruháztak be Magyarországon. 

A német vállalatok 2005 és 2007 

között is már két milliárd eurónyi friss 

beruházási tőkét hoztak az országba,amelyet 

még tetéznek is a már korábban letelepült 

vállalatok tetemes beruházásai. 

Ezen a téren azonban Magyarország 

már jó ideje nem a német konszernek 

kihelyezett termelőegysége. Főként a termelő 

ágazatra igaz, hogy számos német 

vállalat helyezte át részben a gyártást 

Magyarországra, hogy az itt gyártott termékeket 

ismét jelentős részben Németországba 

szállítsa, ahol a további feldolgozásuk 

történik. Másrészről számos magyarországi 

német leányvállalat termelése 

olyan részegységeken alapul, amelyeket a 

vállalat más telephelyeiről szállítanak be. 

Ezzel a magyarországi üzemek is fontos 

elemévé válnak a termelési vertikumnak, 

és hatalmas jelentőséggel bírnak a vállalat 

egészének eredményessége tekintetében. 


31

Fókusz 

Sok csúcstechnológia, kevés paprika 

A munkamegosztás ilyen formája ezen 

kívül a kétoldalú kereskedelem volumenét 

és minőségét is jelentős mértékben befolyásolja. 

A kereskedelmi áruszerkezetben 

manapság meghatározó szerephez jutnak 

a magas technológiai színvonalú javak – 

mind a két irányban. Rendkívül érzékletes 

ez a járműipar példáján. 

A múlt évben a járművek és járműalkatrészek 

a Magyarországból származó 

német behozatal 29 százalékát adták, 

miközben 26 százalékot képviseltek a 

Magyarországra irányuló német szállításokból 

is. Amíg azonban Németország 

behozatalában 20 százalékkal az (összeszelt) 

motorok uralkodtak, addig a német 

kivitel túlnyomórészt motoralkatrészekből 

tevődött össze. 

A gépek, készülékek és járművek a 

Magyarországról érkező teljes behozatal 

összesen 68 százalékát teszik ki, amiből 

28 százalékot képviselnek a villamos és 

elektronikai eszközök, valamint 10 százalékot 

a hagyományos értelemben vett 

gépipari termékek. A múlt évben például 

mintegy 2,5 milliárd euró értékben 

vásárolt Németország Magyarországról 

távközlési és számítástechnikai termékeket 

– ami négyszer annyi, mint amenynyit 

magyar mezőgazdasági termékekre 

és élelmiszerekre fordítottak. 


A Magyarországra irányuló német kivitelen 

belül a járműgyártás (26%), az elektrotechnikai 

és elektronikai termékek ill. 

készülékek (18%) és a hagyományos értelemben 

vett gépgyártás (14%) mellett a 

vegyipari termékek is komoly szerepet 

töltenek be (12 százalékos részesedéssel). 

A gazdasági partnerségen túlmutató 

társadalmi szerepvállalás 

A német beruházók ma meghatározó mértékben 

járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez 

és kivitelhez, a beruházásokhoz és 

a foglalkoztatáshoz, ezzel pedig a jóléthez 

Magyarországon. Mindemellett azonban 

ugyanígy segítik a szaktudás és a tapasztalatok 

az országhatárokon túlmutató cseréjét, 

együttműködnek a magyar oktatási és 

kutatási intézményekkel, valamint síkra 

szállnak a környezetvédelemben és társadalmi 

ügyekért is. 

Ennek keretében például két német vállalat 

is szerepel az ország első tíz olyan szervezete 

között, amelyeket a szigorú követelményekkel 

járó „EMAS” európai környezetirányítási 

rendszer alapján tanúsítottak. 

Számos német vállalat működik közre hathatósan 

a középfokú szakmai és felsőfokú 

alap- és továbbképzés, és egyre nagyobb 

szerepet vállalnak Magyarországon a kutatás 

és fejlesztés területén is. Olyan vállalatok, 

mint a Bosch, az Audi, a Knorr Bremse 

vagy az SAP kutató központokat hoztak létre 

Magyarországon, és szoros együttműködést 

ápolnak az ország egyetemi és egyetemeken 

kívüli kutatóintézeteivel. A magyar 

dolgozók innovatív megoldásai ezzel nem 

csupán a hazai gazdaságot, hanem a vállalatcsoport 

teljesítőképességé tis erősítik. 

A kultúra és a sport szintén azon területek 

közé tartozik, amelyeket a német 

vállalatok tettre készen támogatnak, ezzel 

is bizonyítva, hogy jó ideje már szerves 

részévé váltak a magyar társadalomnak. 

Az E.on energetikai vállalat hosszú ideje 

támogatja a magyar olimpiai bizottságot, 

a Siemens a Vakok és Gyengénlátók Intézetének 

és színházaknak nyújt anyagi és 

tárgyi segítséget. Mindazonáltal nem csupán 

a nagyok vállalnak társadalmi felelősséget, 

hanem számos kis és közepes méretű 

cég is, amikor helyi vagy regionális 

szinten nyújtanak támogatást iskoláknak, 

a sportegyesületeknek vagy kulturális 

projekteknek, mint pl. a kikőrösi Eckerle 

cég, amely kézilabdacsapat pártfogol. 

A magyar-német gazdasági kapcsolatok 

ma stabil és széles alapokon nyugszanak, az 

együttműködés pedig példamutató. Ezen 

az átmeneti elbizonytalanodás sem változtat, 

amíg a vállalatok szilárd meggyőződése, 

hogy a szerepvállalásukat mindkét országban 

tiszteletben tartják és támogatják. 

Dirk Wölfer

Klaszterek Magyarországon 

A klaszterpolitika még 

gyerekcipôben jár 

A „klaszter“ szót gyakran és szívesen használják gazdasági körökben – annak 

ellenére, hogy senki sem tudja pontosan, mit jelent, milyen típusai vannak, 

és hány létezik belôle. A szó maga angolszász eredetô és annyit jelent, mint 

fürt, az internetes keresés kb. 120.000 találatot, valamint néhány elég rugalmas 

és különbözô definíciót eredményez. A homályt az MCS Management & 

Controlling-Service Kft. tanulmánya oszlatja, amelynek segítségével a kormány 

számára is lehetôvé válhat a rég esedékes, EU által is támogatott, klaszterpályázatok 

részvételi kritériumainak meghatározása mellett azok kiírása is. 

Prof. Dr. Michael E. Porter, az 

elismert közgazdász, már 1998-ban 

lefektette azon definícióját, amely 

szerint a klaszterek kapcsolódó vállalatok, 

szakosodott beszállítók, szolgáltatók 

és támogató intézmények, mint egyetemek, 

vagy egyetemen kívüli kutató intézmények 

helyi koncentrációi, amelyek egy 

bizonyos üzletágra vagy technológiai területre 

összpontosítanak és együttműködnek, 

de emellett egymásnak versenytársai. 

Más meghatározási próbálkozások olyan 

fogalmakat tartalmaznak, mint „horizontálisan, 

vagy vertikálisan kapcsolódó 

önálló jogi személyiségű cégek integrációja”, 

vagy „összekötve a hosszú távú innováció, 

a közösen racionalizált tevékenységek 

költségcsökkentő és hatékonyságot 

növelő üzletvitele által”. 

Egyik definíció sem bír azonban 

(még) kötelező erővel, így nem csoda, 

hogy az MCS tanulmányának első 

javaslata a tizennégyből, az egységes 

klasztermeghatározás irányába mutat, s 

egy ehhez kapcsolódó tanulmány már felvetette 

a klaszter akkreditáció kérdéskörét 

is. Ezen dolgoznak a Gazdasági és Közlekedési 

Minisztérium munkatársai is, az 

első eredményeket már április végére várják: 

„Hogy egy klaszter részt tudjon venni 

a pályázatokon, alá kell vetnie magát egy 

akkreditációs folyamatnak, amelynek kritériumait 

a kormány remélhetően hamarosan 

elfogadja” – magyarázza az aktuális 

helyzetet Dr. Nikodémus Antal, az Innovációs 

és K+F főosztályvezető helyettese. 

„Ezek alapján már kora ősszel ki lehetne 

írni a tendereket az akkreditált klaszerek 

részére.” A közgazdász 50-60 klaszter 

érdeklődésére számít, amelyeket életciklusuk 

szerint négy csoportra osztanának: 

„Kidolgoztunk egy 4 osztatú rendszert, 

induló és fejlődő, valamint akkreditált 

és akkreditált pólus klaszterek számára” 

- konkretizálja a terveket az 51 éves 

szakember. „A rendszerbesorolás határozza 

meg a támogatás szintjét is, például 

a negyedik csoportba tartozó klaszterek 

milliárdos nagyságrendű innovációs projektekre 

is pályázhatnak.” Az együttmű- 

Tanulmányok szerint, minden legalább 

20 munkatársat foglalkoztató külföldi 

vállalat klaszter-tag 

ködés tartalma és gyakorlata szempontjából 

vizsgálta a helyzetet az MCS: „Kilenc 

munkahipotézis nyomán vizsgáltuk a 

klaszterek belső és külső együttműködését 

azzal a céllal, hogy feltárjuk a fejlesztési 

szükségleteket” – ismerteti a hónapokig 

tartó kutatás kiindulási pontját Pongrácz 

Márton, az MCS tanácsadója. 

„A magyarországi klaszterekre jellemző 

a földrajzi koncentráció, az ilyen fajta 

együttműködésre való igény alulról építkező, 

azaz jellemzően a KKV-k látnak 

benne esélyeket. A klaszterhez való csatlakozásban 

a közös érdekek képviselete, 

jelenti hazánkban az első számú motivációt, 

a résztvevők piaci stabilitásának megteremtése, 

vagy növekedési pályára kerülés 

érdekében. Az együttműködés jellemzően 

akkor bizonyul sikeresnek, ha a 

résztvevők rendelkeznek közös értékek- 

Ágazatok és piacok 

kel, hasonló kompetenciákkal, szakmai 

alapokkal. A résztvevők közötti bizalmi 

légkör és a konkrét közös akciók fontos 

elemei a további fejlődésnek.” 

A fenti eredményeket részletezve mutatott 

rá a részben EU-pénzekből finanszírozott 

kutatás néhány erősség mellett sok 

gyengeségre, és az ezzel fejlesztendő területekre. 

Utóbbiak meglepő módon nem a 

sokszor kifogásolt vidéki infrastruktúra 

területén vagy a gazdaságpolitikai intézkedésekben 

keresendők, hanem inkább 

a puhább szervezet- és kultúrafejlesztés, 

valamint a klaszter-partnerek közötti 

bizalomépítés körét érintik. „A pályázatok 

itt egy löketet adhatnak a klaszterek 

fejlődéséhez” – világít rá a mechanizmusokra 

Pongrácz – „kezdetben kiindulási 

alap lehet a közösen igénybe vett szolgáltatás, 

mint a könyvelés, kiállításokon 

való részvétel vagy egy marketingakció, 

később elképzelhető a közös nemzetközi 

bemutatkozás vagy akár K+F, tapasztalatcsere 

és benchmarking.” 

De mindenekelőtt a MCS-kutatás 

által fontosnak tartott bizalom szükséges 

a későbbi klaszter-résztvevők körében. 

Külföldi tanulmányok kimutatták például 

Olaszországban, hogy a klaszterbe 

szerveződött vállalatok 4%-os ROI-emelkedést 

értek el, valamsint Massachussets 

államban a klasztercégek hatékonysága 

12%-al volt magasabb a klaszteren kívül 

tevékenykedőkénél. 

„Magyarországon nem mértek szignifikáns 

különbségeket, fontos figyelembe 

venni, hogy a külföldön működő példát 

nem lehet egyszerűen átvenni, valódi eredményeket 

csak egy megfelelő adaptáció fog 

hozni” – véli a tanácsadó. 

Tanulmányok szerint, minden legalább 

20 munkatársat foglalkoztató külföldi vállalat 

klaszter-tag – Magyarországnak ezek 

szerint van mit pótolnia. De emellett optimizmusra 

ad okot az a tény, hogy az eredetileg 

27 ismert és megszólított klaszter 

közül 29 válaszolt a kutatás kérdéseire! 

Farkas Éva 


33

Fókusz 

Bemutatta éves konjunktúra-jelentését a DUIHK 

Megterhelô 

bizonytalanság 

A német és más külföldi érdekeltségû 

vállalatok fôként a gazdaságpolitikai 

keretfeltételeket és az ország 

várható konjunktúrát övezô bizonytalanságra 

panaszkodnak – ezt 

bizonyítja a Német-Magyar Ipari- és 

Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idén 

14-ik alkalommal készített felmérése, 

amelyben a DUIHK tagvállalatai 

mellett több más európai, kiemelten 

a Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) 

tagvállalatai is részt vettek. 

A 

konjunktúra-jelentés elkészítését 

idén is a Magyar Külkereskedelmi 

Bank Nyrt. támogatta. 

Bemutatása alkalmából a DUIHK elnöke, 

Vahl Tamás hangsúlyozta, hogy visszafogja 

a vállalatok beruházási hajlandóságát, 

ha nem állnak rendelkezésre megbízható 

paraméterek a vállalati tervezéshez. 

A felmérés szerint a bizonytalanság 

egyik tárgya a gazdaságpolitika várható iránya, 

különösen az adórendszer és a szociális 

ellátó rendszerek szükséges reformja tekin- 

Mennyire vonzó befektetési helyszínek a következô országok? 

Románia 

Csehország 

Szlovákia 

Szlovénia 

Lengyelország 

Németország 

Észtország 

Horvátország 

Lettország 

Kína 

Magyarország 

Litvánia 

Bulgária 

Oroszország 

Ukrajna 

Macedónia 

Szerbia 

Montenegró 

Bosznia-Hercegovina 

Albánia 

Változás 

2007-hez képest 


tetében. A másik oldalon a makrogazdasági 

kilátások is okot szolgálnak aggodalomra. 

A nehéz feltételek ellenére a vállalatok 

nagy többsége – közel háromnegyede – ma 

is Magyarországot választaná beruházásai 

színhelyének, ami arra vall, hogy összességében 

sikeres a magyarországi tevékenység. 

A megelőző évhez viszonyítva azonban 

a vállalatok változatlanul nem látják a beruházási 

környezet javulását, sőt számos kérdésben 

még a tavalyinál is rosszabb a véleményük. 

A gazdaságpolitika kapcsán a vállalatok 

főként az adórendszer, a feketemunka 

és a korrupció, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, 

a közigazgatás és politikai stabilitás 

területén látnak sürgős tennivalót. 

A nehéz konjunkturális helyzet ellenére 

folytatódnak a beruházások és 

a foglalkoztatás bôvítése. 

A magyarországi makrogazdasági környezet 

adta nehézségek alól a külföldi vállalatok sem 

vonhatják ki magukat. A válaszadók 57 százaléka 

vélekedett úgy, hogy az ország gazdasági 

helyzete rossz, és éppen csak egy százalékuk 

tartotta azt jónak. A folyó év tekinte- 

1= nagyon vonzó 6= nem vonzó 

2.29 

2.35 

2.36 

2.39 

2.46 

2.65 

2.74 

2.81 

2.89 

2.92 

2.95 

2.96 

3.12 

3.16 

tében a válaszadók még mindig bő harmada 

számít további romlásra, azonban a tavalyinál 

ismét valamivel több vállalat vélekedik 

úgy, hogy a folyó évben a helyzet javul majd. 

A válaszadók a saját vállalatukat – a 

megelőző évekhez hasonlóan – kedvezőbb 

helyzetben látják, mint a gazdaságot 

összességében. Mind a jelenlegi helyzet, 

mind pedig a folyó évre vonatkozó kilátások 

tekintetében alig változott a pozitív és 

negatív válaszok mérlege, amely világosan 

a derűlátóak javára billen. 

Derűlátásra ad okot az is, hogy a vállalatok 

a nehéz konjunkturális környezet 

ellenére a jelek szerint hosszú távú stratégiai 

megfontolásoknak megfelelően igazítják 

beruházási és foglalkoztatási terveiket. Új 

beruházásokkal azonban visszafogottabbak 

a vállalatok – csupán 28 százalékuk tervez 

a tavalyinál nagyobb beruházásokat, a 

többség (48%) a tavalyi szinten akarja tartani 

beruházási kiadásait. 

Ugyanakkor 2008-ban is jóval több 

vállalat (39%) tervez létszámbővítést, mint 

létszámcsökkentést – ez utóbbira csak 13 

százalékuk számít. 

3.56 

4.05 

4.08 

4.15 

4.50 

4.83

A munkaerôpiaci tényezôk: kielégítô a 

helyzet – emelkedô költségek mellett 

A beruházási döntéseket meghatározó 

tényezők rangsorában a megelőző évhez 

viszonyítva csak csekély mértékű változás 

mutatkozik. A vizsgált 25 tényező közül 

idén az adóterhek állnak az élen (a tavalyi 

harmadik helyezés után), miközben a 10 

legfontosabb döntési szempont között változatlanul 

öt vonatkozik a munkára, mint 

termelési tényezőre. Éppen ennek tükrében 

is örvendetes az, hogy a munkaerőt 

érintő tényezők legtöbbjét változatlanul 

jónak értékelik, sőt részben a tavalyinál is 

jobbnak. Ez alól mégis kivételt képez két 

tényező: a szakemberek rendelkezésre állása, 

valamint a munkaköltségek alakulása. 

A munkaerőköltségek terén jelentősen 

romlott az elégedettség az elmúlt évek során, 

az elégedettségi rangsorban a 2006. évi 10. 

helyről az idén már 19. helyre csúszott le ez 

a kérdés, minden ötödik cég „nagyon elégedetlen” 

választ adott. Hasonlóan visszafogott 

a vállalatok véleménye a szakképzett munkaerő 

rendelkezésre állását illetően is, ráadásul 

majd' minden második válaszadó szerint 

a szakemberhiány kedvezőtlen, sőt minden 

tizedik vállalatnál egyenesen rendkívül kedvezőtlen 

üzleti hatást gyakorol a vállalatra. 

Nem javultak a gazdaságpolitikai 

keretfeltételek 

A vállalatoknak azonban a leginkább az 

adók, a gazdaságpolitikai kiszámíthatóságának 

hiánya, a közbeszerzési pályázatok 

elégtelen átláthatósága, valamint a korrupció 

fáj. Az elégedettségi rangsor összesen 

25 helye közül utolsó ötön évek óta ez 

az öt osztozik, sőt az elégedetlenség foka az 

idén még nagyobbnak bizonyult. 

Az adórendszerrel kapcsolatban Vahl 

azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsony 

adókulcs önmagában nem garantálja a 

versenyképességet és a növekedést. „Magyarország 

vállalati adókulcsai nemzetközi összehasonlításban 

inkább alacsonynak számíta- 

Fotó: Best Relation 

nak” - fejtette ki Vahl Tamás. „A probléma 

sokkal inkább az adórendszer bonyolultságában 

rejlik, amely elősegíti az adóelkerülést. 

Egy hathatós adóreformnak ezért az adórendszer 

alapvető egyszerűsítésével kell párosulnia, 

egyben pedig a szürkegazdaság maszszív 

visszaszorítására irányuló intézkedésekkel 

kell együtt járnia. Egy ilyen összetett csomag 

nélkül az adócsökkentés semmilyen kedvező 

hatást nem fejtene ki a gazdasági növekedésre 

és a foglalkoztatásra, miközben új kockázatokat 

teremtene az államháztartásban.” 

Idei várakozások 

Vállalat 

Ágazat 

Magyarország 

Vállalat 

Ágazat 

Magyarország 

Vállalat 

Ágazat 

Magyarország 

Vállalat 

Ágazat 

Magyarország 

jobb változatlan 

Ezt erősítette meg a Magyarországi Brit 

Kereskedelmi Kamara elnöke, Varga István 

is. A jelentés bemutatása alkalmából Varga 

hangsúlyozta, hogy az üzleti világ problémái 

között vezet a korrupció, a szakképzettség 

hiánya, de a vállatok változatlanul 

elégedetlenek azzal is, hogy túl bürokratikus, 

átláthatatlan és kiszámíthatatlan az 

adórendszer. „A brit vállalatok kiszámítható, 

átlátható és tervezhető környezetben 

akarnak dolgozni”. 

Magyarország veszít más országokkal 

szemben élvezett vonzerejébôl 

A felmérés során bebizonyosodott, hogy 

Magyarország veszített vonzerejéből a beruházási 

alternatívát jelentő országokkal szemben, 

és ma már csupán a középmezőnyben 

szerepel. A 18 közép- és kelet-európai ország, 

valamint Németország és Kína beruházá- 

Fókusz 

si környezetet vizsgáló összehasonlításában 

Magyarország az idei felmérésben már csak 

a 11. helyen szerepel, vagyis jelentősen roszszabb 

helyezést ért el a megelőző évekhez 

mérten (amikor negyedik volt). Az első helyről 

egyébként Románia szorította le Csehországot, 

majd a harmadik helyen Szlovákia 

következik, vagyis éppen a két szomszédot, 

Romániát és Szlovákiát tekintik egyre inkább 

a beruházások alternatív helyszínének. 

Vahl Tamás azonban felhívta a figyelmet 

arra, hogy a válaszok a Magyarorszá- 

rosszabb 

37 50 13 

22 51 27 

19 45 36 

43 37 20 

23 46 30 

14 36 50 

45 43 12 

27 48 25 

19 57 24 

43 47 10 

26 53 21 

24 57 19 

gon már jelen lévő vállalatok véleményét 

tükrözik – a potenciális külföldi beruházók 

tehát igenis más prioritásokat tűzhetnek 

ki. Másrészről sem a DUIHK, sem a 

BCCH eddig nem figyelt meg említésre 

méltó elvándorlási terveket, ugyanakkor a 

múlt évben már egyedül Németországból 

is mintegy 580 millió eurónyi tőkével szereztek 

új érdekeltségeket Magyarországon, 

és ezt tetézik még a már megtelepedett vállalatok 

visszaforgatott nyeresége, amely az 

MNB adatai szerint 2007-ben egyenesen 

rekordszintet ért el. 

Dirk Wölfer 

K o n t a K t 

A konjunktúrajelentés teljes terjedelemben 

letölthetô a DUIHK honlapjáról (www.duihk. 

hu/publikationen/konjunkturbericht). 


35


Szükség van a reformokra 

A beruházások 

bizalmon alapulnak 

Az elmúlt hetek hírei növelték a bizonytalanságot a magyarországi vállalatok 

körében. A nemzetközi pénzpiacokról érkezô lesújtó hírek beárnyékolják a 

világgazdaság kilátásokat, a pénzügyminiszter a növekedési elôrejelzésének 

csökkentésére kényszerült, és elakadtak a szükséges reformok. A vállalatok 

azonban fôként egységes és megbízható jövôstratégiát várnak. 

A 

nemzetközi pénzpiacok jelenlegi 

válsága a lehető legrosszabb 

időpontban sújtja Magyarországot. 

A gazdasági növekedés 2007-ben a 

tíz éve legalacsonyabb szintre esett viszsza, 

a beruházások volumene gyakorlatilag 

stagnált, a háztartások és az állam jócskán 

kevesebbet fogyaszt, mint egy évvel korábban. 

Csupán az exportgazdaságban találhatunk 

örömre: a múlt évben Magyarország 

14 százalékkal több árut és szolgáltatást 

szállított, illetve nyújtott külföldön, 

s a kereskedelmi mérleg 1992 óta először 

közel kiegyensúlyozott lehetett. 

A vállalati szféra számára viszont a gazdaságpolitikai 

pálya hiányzó megbízhatósága 

okozza a legnagyobb gondot, ami 

viszont hátrányosan érinti a vállalati tervezést 

ést a beruházási tevékenységet. Éppen 

erre hivatkozva Magyarország fizetőképességi 

besorolását a „negatív kilátások” jelzővel 

egészítette ki március közepén a Standard 

& Poor’s hitelminősítő intézet. A 

jelenlegi bizonytalanságok következményei 

már ma is érzékelhetőek a pénzpiacokon, 

az állam hitelfelvételének költsége az 

elmúlt három hónap alatt mintegy másfél 

százalékponttal emelkedtek. 

Reformdilemmák 

Az égetően szükséges reformprogramok 

közül alig akad hevesebben vitatott kérdés, 

mint az adórendszer reformja. A miniszterelnök 

még február végén mutatott be 

több alternatív adócsökkentési javaslatot, 

és akár 250 milliárd forintra tehető könynyítést 

helyezett kilátásba. Alig két hónappal 

később viszont a legtöbb elemző már 

nem tartja valószínűnek, hogy ebben a 

kormányciklusban bármilyen érdemi adóreformra 

kerülne sor. 


5 

4 

3 

2 

1 

0 

10 

8 

6 

4 

2 

0 

6 

5 

4 

3 

2 

1 

0 

Bruttó hazai termék 

1.3 

2.4 

2007 2008 2009 2010 

Fogyasztói árindex 

8 

Államháztartási deficit 

5.7 

5.9 

4 

A vállalatoknak fejfájást okozó másik 

kérdést a magyar forint árfolyama jelenti. 

A forint-euró árfolyam csak az utóbbi 15 

hónapot tekintve 8, a dollárral szemben 

pedig mintegy 20 százalékkal ingadozott. 

Februárban markáns irányváltás zajlott le 

az árfolyampolitikában: a Magyar Nemzeti 

Bank feladta a 2001-ben bevezetett 

ingadozási sávját. Az MNB már korábban 

mérlegelt egy ilyen lépést, ami azonban 

eddig zátonyra futott a kormány 

4 

3.2 

4.1 

3 2.9 

2007 2008 2009 2010 

2.7 

2007 2008 2009 2010 

elutasításán. Ez utóbbi most szűnt meg, 

így a jegybanknak tágabb mozgástere van 

a kamatpolitikában. Ugyanakkor nőhet a 

vállalatok és a háztartások árfolyam-kockázata, 

hiszen manapság a vállalati hitelek 

több mint fele, a lakásépítési kölcsönök 

közel fele és az autó-finanszírozás 

közel 100 százaléka külföldi fizetőeszközre 

szól. A Standard & Poor’s ezért a 

nem biztosított devizahitelekben akár a 

nemzetgazdaság stabilitását is veszélyeztető 

tényezőt lát. 

Kutyaszorítóban a reformpolitika 

A magyar politikusok – a kormánykoalícióban 

és az ellenzékben egyaránt – más 

területeken is egy olyan dilemma előtt állnak, 

amelyet Németországban is kimerítően 

ismernek. A fontos reformtervek folytatása 

vagy kezdeményezése gyakran belpolitikai 

(olykor még párton belüli) ellenállásra 

talál, azonban az ilyen reformok 

elhalasztása hosszú távon felmérhetetlen 

gazdasági hátrányokkal terhelné az országot. 

Ennek igazolására elég utalni pl társadalombiztosítási 

rendszerek – mindenek 

előtt a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer 

– elengedhetetlen átalakítására vagy a villamos 

energia piac liberalizálását. 

A politikusok dilemmája: hosszú távon 

fenntartható pályára kell állítaniuk a gazdaságot, 

egyben pedig alá kell vetniük magukat 

a rövid távú gazdasági kényszereknek 

– például a rendelkezésre álló költségvetési 

források mértékének és a lakosság gazdasági 

és politikai teherbíróképességének. A vállalatok 

pedig joggal várják el, hogy a gazdaságpolitika 

gyorsan adjon világos és megbízható 

képet a gazdaságpolitika jövőbeli 

irányvonaláról, miközben lemond merő 

akciózásról. A döntések megbízhatóságába 

vetett bizalom feltétele viszont a széles körű 

társadalmi konszenzus. A be nem tartott 

ígéretek miatt bekövetkező újabb csalódás 

súlyos kárt okozna a gazdaságnak, főként 

azonban hosszú távra helyrehozhatatlan 

kárt okozna a politika hitelének. 

D. W.

Interkulturális kompetencia és praktikus segítség 

weltwärts – 

Irány a világ 

A fejlôdô országokban teljesíthetô 

társadalmi munkalehetôségek iránt 

a fiatal korosztály az utóbbi idôkben 

nagy érdeklôdést mutatott. Ezt 

bizonyítja az a tény is, hogy a múltban 

a német szövetségi Gazdasági 

Együttmûködési és Fejlesztési Minisztériumhoz 

beérkezô pályázók száma 

messze felülmúlta a lehetôségeket. 

A minisztérium a magas jelentkezési 

aránytól indíttatva életre hívta 

az új, közpénzekbôl finanszírozott 

„weltwärts” elnevezésû önkéntes 

szolgálati programot. 

A 

projektet a minisztérium finanszírozza, 

és számtalan civil küldő 

szervezet partneri párbeszéd keretében 

bonyolítja le a fejlődő országokban 

működő, helyi projektpartnerek segítségével. 

Miután Heidemarie Wieczorek-Zeul, 

a gazdasági és fejlesztési ügyekért felelős 

miniszter asszony 2007. szeptember 3.án 

hivatalosan is bejelentette a weltwärts 

program elindítását, a Német Fejlesztési 

DeD – RöviD ismeRtetô: 

Szolgálat (Deutsche Entwicklungsdienst - 

DED) technikai titkárságát bízta meg az 

adminisztratív-pénzügyi lebonyolítással és 

a támogatási program minőségének biztosításával. 

Április 22.-én rendezik meg az 

első nyilvános weltwärts-konferenciát. 

A megbízással előtérbe kerülnek a DED 

fejlesztési és társadalompolitikai kompetenciái, 

és erősödik szerepe a német fejlesztési 

együttműködés keretein belül. A Technikai 

Titkárság a mintegy 200 weltwärts küldő 

szervezettel együttműködésben hozzájárul a 

program hatékony lebonyolításához. A titkársági 

koordináció átvétele mellett a DED 

küldő szervezetként is részt vesz a fejlesz- 

Az 1963-ban alapított Német Fejlesztési Szolgálat (DED) Európa egyik vezetô küldô szolgálata. 

Megalapítása óta több mint 15.000 önkéntes nô és férfi került bevetésre, hogy hozzájáruljanak 

Afrika, Ázsia, Latin-Amerika országaiban az életfeltételek javításához. Jelenleg 

kereken 1.000 szakember tevékenykedik 45 országban, akik a szegénység csökkentésért, 

az önrendelkezô tartós fejlôdésért és a természetes életfeltételek fenntartásáért szállnak 

síkra. A Német Fejlesztési Szolgálat a bilaterális fejlesztési együttmûködés keretében 

a önkéntes küldô szerepén túl nemzetközi megbízók számára szolgáltatási tevékenységet 

is végez. Céljai a következôk: a szegénység mértékének csökkentése, civil konfliktuskezelés 

és a béke támogatása, a tartós fejlôdés és a természetes életfeltételek fenntartása, a 

nemek egyenlôsége a nôk szerepének erôsítésével, demokratikus elvek megvalósítása a 

civil társadalom erôsítésével és a fejlôdô országok decentralizált struktúráinak támogatása, 

valamint egy a világra nyitott és toleráns társadalom létrehozása Németországban végzett 

fejlesztéspolitikai oktató- és társadalmi tevékenység által. A weltwärts elnevezésû fejlesztéspolitikai 

önkéntes-program a német Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Minisztérium 

egy új kezdeményezése, mely során a fiatalok a fejlôdô országokban nemzetközi 

tapasztalatokat gyûjthetnek, valamint fejleszthetik interkulturális kompetenciájukat és 

szakmai képesítést szerezhetnek. 


téspolitikai önkéntes programban, és 2008ban 

300 önkéntes bevetését tervezi körülbelül 

20 partnerországban. A weltwärts alapvető 

céljai közé tartozik, hogy a programot 

a partnerországok is elismerjék, és a partnerszervezetek 

aktívan közreműködjenek 

a kialakításában. Jürgen Wilhelm, a DED 

ügyvezető igazgatója különösen fontosnak 

tartja, hogy a programmal a fiatal korosztály 

is lehetőséget kap a fejlődő országokban 

való segítségnyújtásra. „Legfőbb törekvésünk 

a nők támogatása, akik a civil szolgálatról 

szóló törvény értelmében a támogatási 

lehetőségektől mindezidáig elestek.” 

Wilhelm hangsúlyozta, hogy az új programban 

a szövetségi állam és a DED támogatásával 

a fiatalok megismerhetik a fejlesztési 

politika alaptörekvéseit és saját kompetenciáikat 

is fejleszthetik. 

A szervezet célja lehetőséget biztosítani 

a fiatalok számára, hogy a fejlődő országokban 

dolgozva nemzetközi tapasztalatokat 

gyűjtsenek, fejlesszék interkulturális 

kompetenciáikat és szakmai képesítést 

szerezzenek. Az önkéntesek bevetése szolgálhat 

továbbá a fejlesztési politika jövőt 

érintő kérdéseinek kölcsönös világszintű 

megértéséhez és elfogadásához. A miniszter 

asszony kiemelte, hogy az önkénteseknek 

nincsenek anyagi kiadásai a programban 

való részvétellel. „Azt szeretnénk elérni, 

hogy a nemzetközi szerepvállalás ne a 


37


családok pénztárcájának függvénye legyen, 

hanem a lehető legtöbb fiatal önkéntes számára 

elérhetővé váljon.” 

A feladatok legalább annyira szerteágazóak, 

mint a projektek helyszínei. Dél-Afrikától 

az Indonéz szigetvilágon keresztül 

egészen Ecuadorig dolgoznak önkéntesek 

elsősegélynyújtás, átmeneti segítségnyújtás, 

erdők újratelepítése vagy utcagyerekek 

megsegítésére létrehozott programokban. 

A segélyprogramok több mint felének 

helyszíne Afrika, a kontinens ugyanis központi 

szerepet foglal el a programban. 

A szervezet többnyire a 18 és 28 év 

közötti fiatalokat célozza meg, akik az 

iskola vagy szakképzés elvégzése után 

minimum 6, maximum 24 hónapot szeretnének 

fejlődő országokban különböző 

projekteken eltölteni. A küldő szervezeteknél 

a programra jelentkező fiatalok 

intenzív képzést kapnak a kiutazást, 

a helyszíni viszonyokat és az ottani feladatokat 

illetően, és az önkéntes munka 

teljes időtartama alatt nyomon követik 

őket. Az önkéntesek feladatai az aktuális 

fejlesztési együttműködés teljes spektrumát 

lefedik. A szolgálat a föld minden 

pontján teljesíthető: Afrika, Ázsia, Latin- 

Amerika és Kelet-Európa országaiban 

egyaránt. Külföldi segélymunka támoga- 


tására a küldő szervezetek havonta személyenként 

580 eurót kapnak a minisztériumtól. 

Ezzel a támogatással fedezik 

az utazók elszállásolását, utazási költségeit, 

a helyszíni szak-pedagógiai kíséretet, a 

biztosítást és a zsebpénzt. Az önkéntesek 

számára a program térítésmentes, így a 

kevésbé tehetős családokból származó fiatalok 

is pályázhatnak. 

A ” weltwärts” program 

2007. szeptemberi meghirdetése óta 

kereken 800 pályázat érkezett. 

A minisztérium új programja már most 

nagy visszhangra talált. A weltwärts első 

50 részvevőjét Heidemarie Wieczorek- 

Zeul miniszter asszony Berlinben kísérte 

ki. Több mint száz szervezet kérelmezte 

wetwärts küldő szolgálati szervezeteként 

való elismerését. A legtöbb már elismert 

küldő szervezetnél számtalan pályázat 

várja a feldolgozást. Így például csak 

a „weltwärts és a DED” együttműködéséhez 

a program 2007. szeptemberi meghirdetése 

óta kereken 800 pályázat érkezett. 

A pályázatok és kérelmek kétharmada 

fiatal nőktől származik. A jelenleg 

kiutazó önkéntesek többsége szintén nő. 

Az év végiéig a minisztérium akár 3000 

jelentkezővel is számol, középtávon pedig 

összesen akár 10.000 hely is betölthető. 

Magyarországon a „Magyar Önkéntesküldő 

Alapitvány“ (Ungarische Stiftung 

für Freiwilligendienst) veszi át a weltwärts 

küldő szervezetének szerepét. A német 

partnerrel való együttműködés 2008 elején 

vette kezdetét. 

A weltwärts mottója „tanulás aktív 

segítségnyújtással”, célja, hogy hosszútávon 

segítse és támogassa a világ hátrányos 

helyzetű lakosait és magát oktató szolgálatként 

definiálva lehetővé tegye a fiatal generációk 

számára, hogy a fejlődő országokban 

interkulturális tapasztalatokat gyűjtsenek 

és cseréljenek. A helyi projektpartnerekkel 

való munka során az önkéntesek megtanulják 

jobban megérteni a globális összefüggéseket, 

a projektpartnerek számára pedig 

az aktív szerepvállalás segítség az önsegélyezéshez. 

A weltwärts támogatja a kölcsönös 

megértést, megbecsülést és toleranciát: 

a közös munka és tanulás nem ismeri sem 

a rasszizmus, sem pedig a kirekesztés fogalmát. 

Az új önkéntes szolgálat ezzel nagyban 

hozzájárul a fejlesztési politika információs- 

és képzési tevékenységhez, és támogatja az 

fejlesztéspolitikai utánpótlást. 

Anja Csali

Új szabályozás Magyarországon 

Hogyan számoljuk el 

a szélenergiát? 

200 .01.01.-én léptek életbe Magyarországon az új villamos 

energiáról szóló törvény (VET) rendelkezései, valamint 

az ehhez kapcsolódó törvényi rendelet, 

melyek a megújuló energiaforrásokból 

nyert energia átvételi elszámolását 

új alapokra helyezik. 

A 

megújuló energiaforrásból nyert 

energiával termelt villamos energia 

átvétele, valamint értékesítése az új 

jogállás szerint a Magyar Villamosenergiaipari 

Átviteli Rendszerirányító, a Zrt.-n 

keresztül történik. Az erőmű-üzemeltetők 

az áram átvételéről ezentúl a MAVIR-el kötnek 

szerződést, és a MAVIR fizet a megtermelt 

megújuló energiáért, még akkor is, ha 

az átvétel egy másik hálózatüzemeltetőnél 

történik. A MAVIR központi szerepének 

megfelelően az új villamos energiáról szóló 

törvény az eddig érvényes átvételi- és felvásárlási 

szerződéseket hatályon kívül helyezi. 

Az üzemeltetők a MAVIR-el kötelesek 

szerződni, melynek során a régi erőművekre 

vonatkozóan az Energia Hivatal által már 

rögzített feltételeket újra egyeztetni kell. 

A tarifa-megállapítás során az új rendelet 

a szerint differenciál, hogy az erőmű 

szállításra alkalmas energiakapacitását 

2008. január 1.-ig meghatározták, vagy teljes 

körűen kérelmezték e (régi erőművek) 

vagy erre ez időpont után került-e sor. Azok 

a szélerőművek például, melyek belépése az 

átvételi rendszerbe 2008 előtt történt vagy 

a belépést 2008 előtt kérelmezték, fix átvételi 

árat kapnak, azaz kilowattonként 26,46 

forintot. Az új erőművek esetében napszaktól 

függően történik a díj kifizetése, mely 

29,56, 26,46, illetve 10,80 forint/kWh. 

20 MW vagy ezt meghaladó teljesítményű 

új erőműveknek és a következő 

fokozatba sorolt 50 MW vagy ezt meg- 

haladó teljesítőképességű erőműveknek 

jelentősen alacsonyabb átvételi ár fizethető. 

Ennek főként a nagy szélparkokra lesz 

kihatása, mivel ezeket a rendelet együttesen 

szemléli. A szélerőművek esetében 

további nehézség, hogy a működtető 

köteles előzetes kalkulációt leadni az általa 

átadásra tervezett energiamennyiségről, 

a leadott értékektől való eltérés azonban 

büntetés fizetését vonhatja maga után. 

A jövôben az Energia Hivatal 

az átvételi bázisárakat minden évben 

az általános árnövekedés 

függvényében újra definiálja. 

A Magyar Energia Hivatal már azzal is 

gátat szabott a szélenergiát hasznosító 

erőművek kiépítésének, hogy maximum 

330 MW-ban határozta meg a megengedett 

szélenergia mennyiséget. A döntés 

hátterében az az aggodalom áll, hogy 

a magasabb kapacitás engedélyezése a villamoshálózat 

stabilitását veszélyeztetné. 

Várható azonban, hogy Magyarország a 

közeljövőben megemeli ezt a szigorúan 

vett mennyiséghatárt. Az új szabályozás 

az átvételi rendszer számára – különösen 

az alacsony átvételi díjak által – ugyanis 

a kapacitáskeret bővítését teszi lehetővé.Az 

új erőmű-kapacitásokat egy pályázat 

keretében ítélnék oda, melynek során 

azonban számolni kell a nagyszámú 

jelentkezővel. Az új pályázat terjedelme 

egyelőre nem ismert, a magyar aggályok 

a villamoshálózat stabilitását illetően a 

szélerőművek engedélyeztetésére vonatkozóan 

az új törvény bizonyos szakaszainál 

még visszaköszönnek. 

A napenergiát illetően az új szabályozás 

a napszaktól és az erőmű nagyságától 

független átvételi árat határoz meg 

26,46 HUF/kWh összegben, mely egyaránt 

érvényes a régi és új erőművekre is. 

Minden egyéb megújuló energiaforrásból 

származó energia átvételére azonos szabályozás 

érvényes, mint a szélenergiára, azaz 

az erőmű nagyságától és az átvétel napszakától 

függ a díjazás. 

A jövőben az Energia Hivatal az átvételi 

bázisárakat minden évben az általános 

árnövekedés függvényében újra definiálja. 

A számítás során azonban a megállapított 

árat az új erőművekre vonatkozóan egy 

úgynevezett korrekciós tényezővel évente 

csökkentik a hatékonyság növelése érdekében, 

és figyelembe véve a megújuló energiák 

területén várható műszaki fejlődést. 

Martin L. Wodraschke, LL.M. 

Henning Thomas, LL.M. 

K o n t a K t 

German Desk 

CMS Cameron McKenna LLP 

Tel.: +36 1 483 4828 

Fax: +36 1 483 4801 

E-mail: Martin.Wodraschke@cms-cmck.com 

Jog és Adók 


39

Management 

Testreszabott képzési ajánlatok 

Közös programok 

a siker jegyében 

A jó és hosszú távú partnerség elônyei a felnôttképzésben is megmutatkoznak– 

ezt bizonyítja a Német-Magyar Képzô Központ (DUBZ) és két legfontosabb 

partnerintézményének, Robert Bosch Elektronika Kft. és a dm 

Drogeriemarkt Kft. gyümölcsözô együttmûködése is. A siker magáért beszél: 

A Bosch – mint a Hatvan környéki egyik legnagyobb foglalkoztató – 2003 óta 

több mint 160 technikust képzett ki és foglalkoztatott, míg a dm – iparágában 

piacvezetô – nemrég vette át a legjobb nôi munkahelynek járó díjat. 

Az DUBZ-tel közösen elő alkalommal 

2006-ban hirdettünk meg 

önkéntes továbbképzési lehetőséget. 

Legnagyobb meglepetésünkre minden 

megkeresett középvezető, azaz 87 munkatársunk 

jelentkezett a képzésre – meséli 

Sélei Annamária a dm személyzeti vezetője. 

„Ebben az évben a fiókvezetőkkel együtt 

már 132 munkatársunk élt a képzés lehetőségével, 

melyet a vezetőség a siker miatt 

szinte kötelezőnek tekint.” A képzéssorozat, 

melyre ebben az évben kizárólag rendes 

munkaidőben kerül sor többek között 

olyan témákkal foglalkozik, mint a konfliktuskezelés, 

csapatépítés, kommunikáció és 

helyzetfüggő vezetés. 

A Bosch-csoporttal a DUBZ 1994 

óta olyan témakörökben dolgozik együtt, 

mint a duális kereskedőképzés, illetve számos 

belső képzési témában, mint például 

az interkulturális kommunikáció, a munkajog, 

a konfliktuskezelés. A elektrotechnikusok 

hat hónapos intenzív képzési programját 

2003-ban közös együttműködésben 

akkreditálták. „Mivel cégünk a dolgozók 


képzésének minőségére a lehető legnagyobb 

hangsúlyt fekteti, a szakmai továbbképzéseink 

tartalmát folyamatosan fejlesztjük. Az 

akkreditáláshoz, a törvényi irányvonalakhoz 

való igazodáshoz és a tematika ellenőrzéséhez 

nyertük meg a Képzési Központot.” 

mondja Magyari Judit, a Bosch a személyi 

fejlesztésekért felelős vezetője. E mintaérté- 

Képzés a dm-nél 

kű kezdeményezést a szükség szülte, időközben 

azonban a 12 képzési irányzat végzőseinek 

biztos munkahelyet nyújt. „A program 

során kiképzett szakembereket, amennyiben 

teljesítik a felvételi követelményeket, 

alkalmazzuk. Ha a megszerzett tudás mellé 

jó nyelvismeret is társul, akkor a németországi 

anyacég is várja őket. Már a képzés 

alatt fizetést kapnak, a képzés költségeit is a 

Robert Bosch Elektronika Kft. finanszírozza.” 

– magyarázza a fejlesztési megbízott. 

Magas elvárások: folyamatosság, 

bizalom, és minôségi képzés 

Ilyen és ehhez hasonló projektek felett 

bábáskodik 17 éve a Német-Magyar Képzési 

Központ Boros-Huber Mária vezeté- 

Fotók: dm 

sével. „A hosszú távú kapcsolatokat részesítjük 

előnyben, tanácsadó- és partnerként 

nyújtunk támogatást, és a partnerintézménnyel 

együtt mi is fejlődünk.” – hangsúlyozza 

az elnöknő. „Mindehhez azonban 

elengedhetetlen a kölcsönös bizalom és a 

hatékony tapasztalatcsere.” 

A DUBZ magasra helyezi a mércét, és 

nem csupán a felkínált szolgáltatások sokszínűségét, 

de minőségét illetően is: első 

sorban a kamara tagvállalatainak szeretnének 

tartalomban és formában is széleskörű 

képzéseket és továbbképzéseket biztosítani 

– az élethosszig tartó tanulás jegyében. Ezeken 

felül tapasztalt külföldi trénerekkel speciális 

képzéseik is vannak, melyek Magyarországon 

még nem elterjedtek. 

A megbízók számára, például a dm személyügyi 

felelősének azonban az is mérvadó, 

hogy a képzésben részt vevő kollégák 

visszajelzése pozitív legyen, és a tanultakat 

a mindennapi életben is alkalmazni tudják. 

„A képzésben részt vevő partner kiválasztása 

esetében olyan tényezők is szerepet 

játszanak, mint az adminisztráció megfelelő 

lebonyolítása vagy a kapcsolatápolás” 

– magyarázza Sélei Annamária. „Szívesen 

vesszük továbbá, ha felhívják a figyelmünket 

a számunkra érdekes kurzusokra.” 

Összességében azonban a továbbképzések 

sikeresek, és ezt a Bosch munkatársnője 

is megerősíti: „Képzésünk hatékonyságának 

mutatóit, mint például a munka minőségét 

folyamatosan nyomon követjük. Ezért kollégáink 

a gyártás során jelentkező legkisebb 

rendellenességet is jelentik közvetlen felettesüknek. 

A legfigyelmesebb dolgozók nevét 

feljegyzik majd sorsolás dönt arról, ki nyer 

külföldi utazást” – fűzi hozzá Magyari. 

A képzés során a résztvevők igényeit 

is szem előtt kell tartani. A dm dolgozóinak 

például 95%-a nő, a tanároknak ezért 

kitartónak kell lenniük, nem egyszerű 30 

egy részlegen dolgozó hölgyet jó kedvre 

deríteni. A Képzési Központ azonban ilyen 

csoportdinamika esetében is előrelátó volt 

– előnyben részesítette a férfi előadókat. 

Farkas Éva

www.duihk.hu 



Das zweisprachige 

Business-Magazin der DUIHK 

Alle zwei Monate – aktuell und praxisbezogen: 

Branchenreports 

Unternehmensportraits 

Recht, Steuern, Finanzen 

Wirtschaftspolitik 

Investitionsstandorte 

Messen und Konferenzen 

Tourismus und Kultur 

DUIHK Inside: Termine, Events, Personen 

Abonnement und Anzeigenvertrieb: magazin@ahkungarn.hu

Turizmus és vásárok 

2008 a „Kastélyok, parkok és kertek“ tematikus éve 

Átélni a történelmet 

A „Kastélyok, parkok és kertek – 

romantikus Németország“ elnevezésû 

tematikus év folyamán a Német 

Turisztikai Központ (DZT) 200 -ban 

is következetesen folytatja kulturális 

offenzíváját Németország mint 

célország érdekében egy világméretû 

marketing keretében. 

Az európaiak körében Németország 

immár világszerte a 2. számú 

kulturális uticél lett. Csupán 

Franciaország vonz több „kulturistát“ 

(kulturális utazót); az olyan versenytársak, 

mint Spanyolország, Nagy-Britannia, 

vagy Olaszország csak a 3-5. helyen 

állnak. A „Kastélyok, parkok és kertek 

– romantikus Németország“ elnevezésű 

tematikus év összeköti Németország 

építészeti műemlékekben gazdag történelmét 

az épületek, az építő- és kertépítő 

művészet élményével, valamint azzal a 

különleges értékkel, amit a kultúra élvezete 

nyújt a természetben. 

A kastélyok, parkok és kertek már most 

is egészen elöl állnak Németország legvonzóbb 

uticéljainak kedveltségi skáláján: 

évente kereken 20 millió vendég tekinti 

meg a német kastélyokat és parkokat. 


A müncheni angolpark, az Englischer 

Garten évi 3 millió, a neuschwansteini kastély 

1,3 millió látogatót vonz. A kastélyokban 

és parkokban gazdag német kulturális 

vidék különleges cégtáblájaként szolgál az 

a számos látnivaló, amelyet az UNESCO a 

világörökség részeként ismert el. 

A Németországba utazók lelkesednek 

minden korszak kastélyaiért, parkjaiért és 

kertjeiért. A barokk létesítmények a régi 

Dessau, Wörlitz 

Wartburg vára, 

Eisenach 

hercegi családok gazdagságát bizonyítják 

és a külföldi vendégek számára dokumentálják 

az európai királyi házakhoz 

fúződő történelmi kapcsolatokat, például 

az Orániai útvonal mentén. 

Számos kertbirodalom hívogat hoszszú 

sétákra és kikapcsolódásra művészien 

kialakított környezetben: ismert példa 

erre a Dessau-Wörlitzi kertbirodalom – 

éppúgy az UNESCO világörökség része, 

Fotók: DZT

mint a Bad Muskauban található Pückler 

hercegi park -, valamint Weimarban a 

Belvedere kastélypark, vagy a Bodeni 

tóban található virágos sziget, Mainau. 

Németországban a kastélyok, parkok és 

kertek azonban nem csupán a múltba 

Fontos FiGyelmeztetés Gépkocsivezetôknek 

tekintést szolgálják. Sokszor adnak otthont 

múzeumoknak, szerepelnek konferenciák 

vonzó színtereként, vagy számos 

ünnepi játék, koncert, színházi előadás 

és kisművészeti bemutató kuliszszájaként. 

Sok létesítmény szállodaként 

köRnyezetvéDelmi zónákat vezettek be a német naGyváRosokban 

A környezet és az egészség védelme érdekében néhány német városban környezetvédelmi 

zónákat alakítottak ki 2008. január 1-i hatállyal. Ezzel az intézkedéssel érezhetôen 

csökkenthetô a levegô károsanyag-tartalma, amelyet a gépjármûvek kipufogógáza okoz. 

A kijelölt környezetvédelmi zónákba csak olyan gépjármûvek hajthatnak be, amelyek 

megfelelnek a kipufogógázokra vonatkozó bizonyos szabványoknak. Az alacsony 

kibocsátású gépjármûvek megjelölésére színes matricákat vezettek be, amelyek minden 

környezetvédelmi zónában érvényesek a német városokban. A környezetvédelmi 

zónákat közlekedési jelzések jelölik, és egy kiegészítû tábla jelzi, hogy milyen matricával 

lehet behajtani az adott zónába. A károsanyagok négy csoportját különböztették meg, a 

legrosszabb csoport nem is kaphat matricát. 

1 károsanyag-csoport – nincs matrica, általános behajtási 

tilalom a környezetvédelmi zónán belül 

2 károsanyag-csoport – piros 

3 károsanyag-csoport – sárga 

4 károsanyag-csoport – zöld 

A matricákat jól láthatóan kell felragasztani a szélvédôre. Ha valaki a megfelelô matrica 

nélkül közlekedik a környezetvédelmi zónában, akár 40 euró bírsággal is büntethetô. A 

külföldön engedélyezett gépjármûveket a betartott európai kipufogógáz-norma igazolása, 

ill. a gépjármû engedélyezésének dátuma alapján sorolják be. 

Külföldön engedélyezett gépjármûvekhez a többnyelvû www.umwelt-plakette.de 

weboldalon rendelhetû meg a matrica. A matrica Németországban is beszerezhetô pl. a 

gépjármûengedélyezési hatóságoknál, a mûszaki vizsgaállomásokon (mint pl. „TÜV“) és 

az engedéllyel rendelkezô ipartestületi mûhelyekben. Ehhez be kell mutatni a gépjármûvet 

és a gépjármû papírjait. A matrica ára általában 5 és 15 euró között mozog. 

További információk a környezetvédelmi matricáról: (http://www.umwelt-plakette.de/) 


kínál fejedelmi lakást és étkezést – és a 

főúri házakban gyakran még személyesen 

maga a ház ura a vendéglátó házigazda. 

„Az egészségturizmus mellett a kulturális 

motivációjú utazások a nemzetközi turizmus 

csúcstrendjéhez tartoznak. Különö- 

Weimar-i kastély 

sen a tengerentúli piacokon, így például 

az USA-ban, Japánban, vagy Kinában 

jelentkezik nagy érdeklődés a kulturális 

utazások iránt – és ez Németország számára 

még nagy lehetőséget jelent.“ – 

jelentette ki Petra Hedorfer, a DZT igazgatóságának 

elnöke. 

A „Kastélyok, parkok és kertek – 

romantikus Németország“ elnevezésű 

tematikus évről átfogü átfogó internetes 

tartalom tájékoztat a www.deutschlandtourismus.de 

honlapon, amely átélhetővé 

teszi a látogatást Németország kastélyaiban, 

parkjaiban és kertjeiben. A tematikus 

év érzelmileg is átérezhetővé válik a 360fokos 

panorámafelvételek, több mint 300 

kép és a vizuális séták segítségével. 


43


Az év legfontosabb technológiai eseménye 

Hannoveri vásár 

A hannoveri vásár 1000 

témaspecifikus rendezvényével és 

fórumok sorával a megfelelô helyszín 

ahhoz, hogy a legújabb ipari 

technológiákkal megismerkedhessünk. 

Már hatvan éve vezetô az ipari 

vásárok terén és mint ilyen a legideálisabb 

terepet nyújtja az új ötleteknek. 

Ez a vásár egyedülálló abból a 

szempontból is, hogy az egyes ágazatokon 

túl a komplett értékláncot 

bemutatja rálátást nyújtva a teljes 

folyamatokra, és lehetôvé teszi a 

tapasztalatok cseréjét. 

A 

vásár 2008-ban is felkarolja az 

energiahatékonyság témáját: az 

energiához és vezetékes technológiához 

kapcsolódó Energy és Pipeline 

Technology nemzetközi vezető vásárokhoz 

idén az erőműtechnológiával kapcsolatos 

új szakvásár is társul. Ez a nagyerőművek 

gyorsan növekvő piacát, a decentralizált 

energiatechnikát, az ipari erőműveket és az 

ágazathoz kapcsolódó szállítóipart mutatja 

be. 2007-ben a megújuló energiákon belül 

is kiemelt téma volt a szélenergia. 

Az idei évben Japán, mint partnerország 

100 kiállítóval mutatja be az ország 

teljes gazdasági spektrumát, elsősorban 

európai kereskedelmi kapcsolatai élénkítésének 

céljából. 


A 2008-as Hannoveri vásár necsak 

technikai kiállítás, hanem exkluzív 

állásbörze is egyben. Mintegy 

50 piacvezetô vállalat toborozza 

itt leendô munkatársait. 

A 26-os csarnokban található karrierpiacon 

állásajánlatokkal, diploma-munka 

projektekkel és gyakornoki 

álláslehetôségekkel várják 

az érdeklôdôket. 

Németország számára a szigetország elsősorban 

fejlett technológiája miatt érdekes. 

Az energiahatékonyság és az ökológiát 

érintő új technikák pedig különösen nagy 

érdeklődésre tarthatnak számot. 

Az április 21-én megrendezésre kerülő 

német-japán üzleti találkozó keretein 

belül kerül sor a politikusok, gazdasági 

vezetők és az ipari döntéshozók találkozójára. 

A kétoldalú találkozón a klímaváltozás, 

energiahatékonyság valamint 

a kereskedelem és befektetések terén az 

EU és Japán közti kooperációs lehetősé- 

Az idén április 21-tôl 25-ig tartó 

rendezvény 10 vezetô vásárral várja 

a látogatókat: 

• INTERKAMA+ 

• Factory Automation (Gyári automatizáció) 

• Industrial Building Automation 

(Ipari építô automatizáció) 

• Digital Factory (Digitális technikák) 

• Subcontracting (Alvállalkozások) 

• Energy (Energia) 

• Power Plant Technology 

(Erômûtechnológia) 

• Pipeline Technology 

(Vezeték technológia) 

• MicroTechnology (Mikrotechnológia) 

• Research & Technology (Kutatás 

és technológia) 

gek kérdéseiről esik szó. A szervezők idén 

a tavalyi 240 ezer látogatónál is több 

érdeklődőt várnak, s legalább a tavalyi 

30%-os külföldi részvételi arányt. 

A kiállítókat illetően a nemzetközi részvétel 

még ennél is jobb volt: 6400 kiállítóból 

több mint 3200 68 más nemzet 

képviselőjeként érkezett, a legtöbben 

Olaszországból, Kínából, és a partnerország 

Törökországból. 

K o n t a K t 

Némethy Márta 

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 


Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 

E-mail: nemethy@ahkungarn.hu

Düsseldorf, 2008. április 24-30. 

interpack2008 

düsseldorfi interpack kiállítás a 

A világ legfontosabb eseménye a csomagolástechnikai 

gépek, csomagolóanyagok 

és édesipari berendezések területén. 

A háromévente megrendezésre kerülő 

vásár egyedülálló lehetőséget kínál mindazoknak, 

akik a jövő csomagolástechnikája 

iránt érdeklődnek. Intelligens vagy aktív 

csomagolások, új anyagok, minőségellenőrzési 

eszközök, piacorientált design kialakítások 

és sok más egyéb újdonság bemutatására 

kerül sor a rendezvény idei, 18.dik 

születésnapján. 

München, 2008. május 5-9. 

IFAT 2008 

15. alkalommal kerül megrendezésre a víz, 

és szennyvízkezelés, hulladékkezelés és újrahasznosítás 

nemzetközi szakvására Münchenben. 

Az IFAT 2008 részvételi rekorddal 

büszkélkedhet, 42 országból mintegy 2500 

Új Müncheni Vásárváros, 2008. június 10-13. 

AUTOMATICA 

Az Automatica az első olyan nemzetközi 

szakvásár, amely a robotika 

és automatizálás minden ágát önálló rendezvényként 

egyesíti. A rendezvény a legújabb 

trendekkel és információkkal szolgál 

legyen szó összeszerelési és kezelési 

technikáról, robotikáról vagy akár ipari 

képfeldolgozásról. 

A kétévente megrendezésre kerülő vásár 

az automatizálás teljes spektrumát átfogja, 

a komponensektől a komplex rendsze- 

A vásár kiemelkedő nemzetközi szerepét 

mi sem bizonyítják jobban, mint az előző 

rendezvény számadatai. 2005-ben mintegy 

150.000 m2-en több mint 2.500 kiállító 

mutatta be termékeit, szolgáltatásait a 

mintegy 175.000 látogatónak, akik közül 

több mint 92.000 külföldről érkezett. 

További információt a www.interpack. 

com internetcímen találhatnak. 

K o n t a K t 

Máté Szilvia 

BD-EXPO Kft. 

1016 Budapest, Naphegy tér 8. 

Tel.: 346-0273 Fax: 346-0274 

E-mail: office@bdexpo.hu 

kiállító jelezte részvételi szándékát. A kiállítás 

felvonultatja a környzeti technológiák 

legfrisseb vívmányait és trendjeit. Változatos 

kísérő programok és szimpóziumok is várják 

a látogatókat, mint például a "WasserWissen" 

(Tudnivalók a vízről) kiállítás, valamint a 

„Research and Education Area”, azaz a kutatás-fejlesztés 

és képzés terület, ami idén premierét 

ünnepli Münchenben. 

rekig, a gyártástól a gyakorlati alkalmazásokon 

át a szolgáltatásokig. A júniusi vásárról 

további információkhoz a www.automaticamuenchen.de 

honlapon juthat. 

K o n t a K t 

Ravasz Ágota 

Promo Kft. 

1015 Budapest, Széna tér 1/a 

Tel.: +36/1/224 7740, Fax: +36/1/224 7763 

E-mail: hunmunch@elender.hu 


Nürnberg, 2008. május 6-8. 

Sensor+Test 

Sensor+Test a világ vezető érzékelés-, 

A mérés- és ellenőrzéstechnikai fóruma. 

Tavaly 25 országból 610 kiállító mutatta be 

a legújabb technikákat a legapróbb szenzoroktól 

a számítógépekig. 

Idén még ennél is több kiállítót, és a 

világ minden tájáról érkező szakközönséget 

várnak. Az esemény színvonalát tovább 

emeli az egyidőben megrendezésre kerülő 

kongresszusok (OPTO 2008 és IRS2 

2008), valamint a GESA szakértői fórum, 

ahol a szakma alapjain túl az ágazat jövőjéről 

is szó esik. 

A kiállítók listáját és bővebb információért 

érdemes felkereseni a www.sensortest.de 

honlapot. 

Nürnberg, 2008. május 27-29. 

PCIM Europe 

teljesítményelektronika, az intelli- 

A gens hajtástechnika és táplálási minőség 

nemzetközi szakvására és konferenciája 

az idén is tárt karokkal várja a látogatókat a 

nürnbergi vásárközpont területén. 

Itt megismerkedhetünk a legújabb 

félvezetőtechnikai újításokkal, az elemes 

passzívházakkal, hőmegtartást ösztönző 

termékekkel, új anyagokkal és a legújabb 

szenzorokkal, de a táplálási minőség és 

energiahatékonyság területeiről is átfogó 

képet kaphatunk. 

2007-ben 10500 m2-én 250 kiállító 

képviselte magát, s a nemében egyedülálló 

vásár több mint hatezer látogatót vonzott. 

A kiállítók listáját és részetesebb információkat 

a www.mesago.de honlapon a 

PCIM vásárra kattintva találhat. 

K o n t a K t 

Némethy Márta 

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 


Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 

E-mail: nemethy@ahkungarn.hu 


45

DUIHK Belsô hírek 

Nach erfolgreichen Gastspielen im 

Februar 2005 in Budapest, im Oktober 

2005 in Győr, im April 2006 und im 

September 2007 in Budapest wird am 05. 

und 06. Mai 2008 um 19 Uhr das aktuelle 

Distelprogramm „Die Stunde der Experten“ 

im Merlin-Theater Budapest aufgeführt. 

Die Stunde der Experten 

Kennen Sie sich noch aus? Wissen Sie, wie 

man zum richtigen Stromtarif kommt? 

Zu bezahlbaren Telefontarifen? Oder 

dem passenden Patchwork-Partner? Wie 

man mit hyperaktiven Kindern umgeht? 

Mit geschützten Tierarten oder genmanipulierten 

Pflanzen? 

Können Sie nachvollziehen, warum 

ihr Geld auf der Bank nur dann sicher ist, 

wenn Sie es alle 15 Minuten umbuchen lassen? 

Sehen Sie! Für den Einzelnen ist die 

Sache verdammt schwierig geworden. Wir 

müssen heute Rat einholen. Hilfe. Für alles. 

Und jedes. Was wir bisher gelernt hatten: 

Multiplizieren ohne Taschenrechner, Trinkgeld 

für den Tankwart, Zug fahren ist billiger 

als Fliegen… das läuft heute so nicht 

Termine der DUIHK / következô rendezvényeink 

29.04.200 Informationsgespräch – Arbeiten in Deutschland 

Információs beszélgetés a németországi munkavállalás feltételeirôl 

05.–06.05.200 5.Gastspiel der Distel in Budapest 

A Distel színház 5. vendégszereplése Budapesten 

0 .05.200 15 Jahre DUIHK - Jahres-Mitgliederversammlung 

in der Ungarischen Nationalgalerie 

15 éves a DUIHK – Éves közgyûlés a Magyar Nemzeti Galériában 

K o n t a K t 

5. Gastspiel der Distel 

in Budapest 

Kelemen-Raths Dominika tagsági szolgáltatások 


Telefon: 0036/1/345-7630 

E-mail: kelemen.raths@ahkungarn.hu 


mehr. Das war früher. Vor der Globalisierung. 

Wende. Etc. Als es im TV noch drei 

Kanäle gab, maximal. Mit richtigen Ansagerinnen. 

Als es noch Sex gab, ohne Coaching. 

Und Politik noch von so genannten 

Politikern gemacht wurde. Heute undenkbar! 

Alles wird schneller, komplexer. Und 

eine neue Spezies hat sich herausgebildet: 

Menschen, die es in ihren Berufen zwar zu 

nichts gebracht haben, aber über ein tolles 

Nischenwissen verfügen. So entstand das 

Expertenwesen. Die DISTEL, eines der 

führenden Institute für angewandte Satire 

führt Sie butterweich ein in die knallharte 

Welt des Coachings und der Supervisor. 

Denn was nützt es Hunger zu haben? 

Man muss auch einen Ernährungsberater 

kennen. Die Zeit rast und es schlägt DIE 

STUNDE DER EXPERTEN! 

Karten zum Preis von 2 500,- HUF 

können ab 14. April 2008 gekauft werden. 

Merlin-Theater, Gerlóczy u. 4, 

1053 Budapest Tel: (36-1-317933 ) 

Ansprechpartner: Frau Éri Ildikó 

Handy: 06-30-428-8403 

K o n t a K t 

Tímea Kovács, DUIHK publikációk 


Telefon: 0036/1/345-7646 

E-mail: kovacs@ahkungarn.hu 

Konjunkturbericht 

10.04.2008 – Die 14. Konjunkturumfrage 

der DUIHK belegt, dass die deutschen 

Unternehmen in Ungarn deutlich 

kritischer hinsichtlich der wirtschaftlichen 

Erwrtungen und der Investitionsbedingungen 

im Lande sind als in den Vorjahren. 

Steuern, Kosten und mangelnde Verlässlichkeit 

der Wirtschaftspolitik sind die 

häufigsten Kritikpunkte. 

Den kompletten Bericht können Sie unter 

www.duihk.hu/publikationen/konjunkturbericht 

herunterladen. 

Konjunktúrajelentés 

2008.04.10. – A DUIHK 14. alkalommal 

elvégzett konjunktúrafelmérése azt mutatja, 

hogy a magyarországi német vállalatok 

érezhetően kritikusabbak lettek a gazdasági 

kilátások valamint a befektetési környezetre 

vonatkozóan. At adórendszer, a növekvő 

költségek valamint a gazdaságpolitika 

hiányzó kiszámíthatósága a leggyakrabban 

említett problémák. 

A felmérést letöltheti a www.duihk.hu/ 

publikationen/konjunkturbericht oldalról. 

K o n t a K t 

Ilona Balogh, DUIHK 


Telefon: 0036/1/245-7630 

E-mail: balogh@ahkungarn.hu

Vergütungsstudie 

Bérezési tanulmány 

Aktuelle und verlässliche Benchmarks für Vergütungen in Ungarn bietet die neue Ausgabe der gemeinsamen 

Vergütungsstudie der DUIHK und der Consulting-Firma Kienbaum, die ab Dezember 2007 erhältlich ist. 

Auswertung realer, aktueller Gehaltsdaten von etwa 10.000 Beschäftigten in – vorwiegend deutschen Unternehmen 

in Ungarn detaillierte Zahlen zur Höhe und zur Zusammensetzung der Vergütungen detaillierte 

Ergebnisse für 26 verschiedene Positionen, vom Geschäftsführer über Anwendungsprogrammierer bis 

zum einfachen Arbeiter Informationen zum Arbeitsmarkt in Ungarn und in der Region Ostmitteleuropa 

Gehaltsvergleich mit Tschechien 

Die Studie bietet eine objektive Entscheidungsgrundlage für die betriebliche Vergütungspolitik und damit die 

Voraussetzung für die Gestaltung marktgerechter Gehaltsstrukturen. 

07|08 

Vergütungsstudie Ungarn 2007/2008. Dezember 2007, 125 Seiten. EUR 600, 

Vorzugspreise für DUIHK-Mitglieder: 450 EUR. 

Bérezési tanulmány Magyarország 2007/2008. 125 oldal. EUR 600, Kedvezményes 

tagsági ár: 450 EUR. A magyar nyelvű verzió 2008. január 15-től áll rendelkezésre. 

Aktuális és megbízható bérezési referencia-értékeket nyújt a DUIHK és a Kienbaum tanácsadó cég közös 

Bérezési Tanulmányának legfrissebb kiadása, amely december közepén jelenik meg. 

Összesen 10 ezer alkalmazott tényleges, aktuális bérezési adatainak elemzése, elsősorban német tulajdonú 

hazai cégek adatai alapján Részletes adatok a keresetek szintjéről és összetételéről Az eredmények 

részletezése 26 tipikus beosztás szerint, az ügyvezető igazgatótól a programozón át a betanított munkásig 

A magyarországi valamint a közép-keleteurópai munkaerőpiacok általános jellemzőinek bemutatása 

A csehországi bérek összehasonlító elemzése 

A tanulmány objektív döntések meghozatalát teszi lehetővé, 

ami a piaci viszonyoknak megfelelő bérezés alapfeltétele. 

K o n ta K t Tímea Kovács 

E-Mail: kovacs@ahkungarn.hu 

Tel.: 0036-1-345 7646

Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer

Erfolgreiche ePaper selbst erstellen

Template löschen?

Als Template speichern?