Õ r h a j ó i m

Az Északi-Börzsöny (másként Börzsönylába), valamint a Magas-Börzsöny nyugati és keleti szegélye
tagolt, dombvidéki táj. A Magas-Börzsönyt a Csóványos keleti oldalában eredõ Kemence-patak völgye
választja el az Északi-Börzsönytõl. Az Északi-Börzsöny a hegység legszebben tönkösödött, 200-660 m
magas része. Észak felé közeledve válik fokozatosan alacsonyabbá. Egymástól eléggé eltérõ felépítésû
hegycsoportokból áll, melynek tagjai a Kámor (661 m), Kõember (609 m), Bugyihó (663 m), a Nagyvölgytõl
északra a Karajsó (524 m), Várhegy (444 m), Dobogó-hegy (429 m). A miocén vulkanizmust
megelõzõ üledékek (homok, agyag) a Honti-szakadékban és Parassapusztánál mutatkoznak.
Délnyugati-Börzsöny vagy Nyugat-Börzsöny határa: északkelet felõl a Nagybörzsönyt Kóspallaggal
összekötõ Hosszú-völgy, délkelet felõl a Kóspallag – Márianosztra – Szob vonal, nyugatról az Ipoly. Az
Ipoly völgye választja el a hasonló földtani felépítésû Helembai-hegységtõl. A Délnyugati-Börzsöny
magassága 140 – 600 m között váltakozik, legmagasabb csúcsa a Nagy-Sas-hegy (608 m). A kistáj
képét meghatározzák az egykori vulkáni magmakamrákból, hasadékkitöltésekbõl kipreparálódott, kúp
alakú, többnyire vörös amfibol andezitbõl és agglomerátumból felépülõ hegyek, mint a Nagy-Koppány
(548 m), Kis- és Nagy-Sas-hegy, Só-hegy (584 m). Ilyen hegyek övezik a Márianosztrai-félmedencét is:
a kettõs csúcsú Nagy-Galla (479 m), Zuvár (313 m) Varjú-hegy (440 m), illetve Nagy-Koppány, Vastaghegy
(497 m), Kopasz-hegy (508 m). Az Ipoly menti hegylábakon elõfordul lajtamészkõ és löszlerakódás.
19. A Nagy-Galla kettõs kúpja Szalka határából (a szerzõ felvétele)
A Déli-Börzsönyt (a visegrádi Dunaszoros környékét), az úgynevezett Börzsönyalját nyugaton a Bõszobiés
Medresz-patak, északon a kóspallagi és márianosztrai kismedencék, keleten a Katalin-völgy, délen a
Duna határolja.
10