Õ r h a j ó i m

H. TÚRI KLÁRA
Napnyugta elõtt
Boldog Asszony, földig bõ palástban
bús magyar Piéta...koronásan
szittyaország paraszt-Máriája
- szobor a tûzfalon...egy kicsiny fülkében:
Anya és Fia...kik ma /holtan s szépen
s híven-tiszten, Rómának színében
meszelt sárgán és meszelt fehéren/ -
e gond-taposta átjáró-hazában
- sok nagypéntekkel súlyosult reménnyel
: Fájdalmak Férfia s Fájdalmak Anyja -
várták hogy...jönnének szakadatlan sorba’
roskadtan járni a magyar golgotát
...megint, kik tették százéveken át.
- “Fegyveres õrség és kutya”! írva rá
a ház szint alá süllyedt padlatán
kívül-belül hámlott vakolatán
tört kerítésén ajtaján
gyomvert udvarán a múlt mocorgott
s nem nyíltak ki - élettel teli -
zavaros üvegszemei.-
Csupán a fülkeszem ragyogott
s vele reménylett új korok
hangján csendült elõ: -”Vak szemem
sorsa kit nem hagy hidegen:
azt a nõt, én azt keresem
- ki által új nap s új jövõ várna
e hazára - egy régi nõt
:Kõmíves Kelemennét -:hiába keresem õt?”
S...hogy:-”Munkás akarat, sem tettvágy,
sem gyöngeséget számbavevõ
húsvéti erõ másban nincsen elég-?
- kiken kifogott az Idõ-rosta rég
s lettek önzõk, irigyek és henyék:
miattuk kell épülnie e falba
hazánkért ‘élve s halva? ...e g y-nek?! Miért?”
- kérdeztem volna tõle én. S mintha emlék
: egyedül maradtam az úton
ridegen hullt reám az est
markolta szívem fájdalom
s magamnak feleltem: Örömest...
59