Õ r h a j ó i m
Börzsönyi Helikon 2013 áprilisi termést összefoglaló szám
Börzsönyi Helikon 2013 áprilisi termést összefoglaló szám
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
a XIX. század elejéig részben a mai szobi határban állt. Nos, mindezek után egyet biztosra vehetünk:<br />
Damásdon volt már a középkorban is templom (s talán plébánia is), s épült itt Istennek hajléka a váron<br />
kívül, a mai elõtt is.<br />
A község mai temploma<br />
A mai templom építésérõl több forrásban is olvashatunk. Az Esztergomi Fõegyházmegye címû<br />
összefoglal<strong>ó</strong>ban például azt, hogy „1861-ben építették fel az új templomot R<strong>ó</strong>zsafüzér Királynõje<br />
tiszteletére“. (Hegedûs-T<strong>ó</strong>th, 2000:222) A Mûemléki Topográfia ugyanezt a dátumot említi, amikor is<br />
lebontották az 1779 után épült egyházat, s felépült a „mai, mûérték nélküli új templom“ a falu közepén“.<br />
(Dercsényi, 1958:431) A már említett helyi kiadványban olvassuk, hogy a mai, a Luczenbacher család<br />
által 1861-ben építtetett r<strong>ó</strong>mai katolikus templomhoz a XVIII. század utols<strong>ó</strong> harmadában emelt, a falut<strong>ó</strong>l<br />
északkeletre állt Isten házának köveit használták fel. S a megépült „egyhaj<strong>ó</strong>s templom mind a mai<br />
napig megõrizte neog<strong>ó</strong>tikus jellegét“.<br />
Részletesebben sz<strong>ó</strong>l az építkezés körülményeirõl Korcsmáros Lászl<strong>ó</strong> helytörténész kéziratos<br />
munkájában. Hivatkozik Pritzel Márton volt szobi plébános 1860. okt. 11-én Scitovszky prímáshoz<br />
írt levelére, melyben tájékoztatta õt arr<strong>ó</strong>l, hogy „Ipolydamásd templomot szándékozik építeni“. Az<br />
építkezés körülményeirõl aztán Andorszeghy Ferenc ipolyszakállosi plébános, kerületi esperes számolt<br />
be részletesebben. A falu 1860. okt. 31-én meg is kapta a prímási beleegyezést; 1862. május 20-án<br />
pedig a plébános már azt jelentette, hogy a templom készen áll, sõt az oltár is elkészült. A belsõ<br />
berendezésekhez aztán a prímás is hozzájárult anyagilag.<br />
A kelet-nyugati tájolású templom fõbejáratához egy lépcsõsor vezet. A neog<strong>ó</strong>tikus stílusú<br />
fõhomlokzat kõkeretes kapuja félköríves végzõdésû, felette kör alakú, díszes ökörszemablakkal.<br />
A fõhomlokzat déli és nyugati oldalát enyhén kiugr<strong>ó</strong> falsáv keretezi. A köralakú ablak feletti homlokzatrész<br />
háromszögcsúcsban végzõdik, illetve ebbõl emelkedik ki a keskeny, téglalap alakú torony, benne a két<br />
rézharanggal, oldalain a félkörívesen zár<strong>ó</strong>d<strong>ó</strong> hangvetõnyílásokkal, tetején a kereszttel ellátott, gúla alakú<br />
bádogsisakkal. A torony alatti falsávok fogazott díszítésûek.<br />
A templombejárat belsõ része fölé épült keskeny karzat nyugati fala félköríves bemélyedésû,<br />
mellvédje faburkolatú. A kis harm<strong>ó</strong>nium még az eredeti: Éder Antal Gyula zongora- és<br />
harm<strong>ó</strong>niumgyárában készült Budapesten. A k<strong>ó</strong>rus alatt két szentnek a szobra láthat<strong>ó</strong>. Kis Szent Teréz<br />
egy falra szerelt szobortart<strong>ó</strong>n áll, a szokásos ábrázolást<strong>ó</strong>l eltérõen itt teljes fehérben: szerzetesi ruhában,<br />
palástban és fátyolban. Csak rekvizitumai egyeznek a más hasonl<strong>ó</strong> szobrokéival: két kezében a színes<br />
r<strong>ó</strong>zsákkal ékesített feszület, oldalán a r<strong>ó</strong>zsafüzér láthat<strong>ó</strong>. Szent Antal is egy szobortat<strong>ó</strong>n áll barna szerzetesi<br />
ruhában. Bal kezében r<strong>ó</strong>zsafüzér s egy evangéliumos könyv, azon a fehér ruhás Kisjézus ül, jobb kezével<br />
Antal ajkát érintve. A szent jobbján liliom, s jobb kezével a Kisjézus lábát fogja.<br />
A templom téglalap alakú haj<strong>ó</strong>ja dongaboltozatos, két-két félkörívesen végzõdõ ablakkal.<br />
A mennyezet közepén egy Mária jelenését ábrázol<strong>ó</strong> fresk<strong>ó</strong>t láthatunk. A kép azt a pillanatot örökíti<br />
meg, amikor a Szûzanya megjelent Labouré Szent Katalinnak (1806-1876) a templomban. A fõoltáron<br />
három nagy égõ gyertya s a Szûzanya láthat<strong>ó</strong> fényárban. Fehér ruhában kék palástban áll egy ugyanolyan<br />
földgoly<strong>ó</strong>n. Elõtte térdel a Vincés-nõvér, Katalin fekete ruhában, fehér vállpalástban. A templomot egyébként<br />
Boz<strong>ó</strong>ki András festette ki 1968-ban. A haj<strong>ó</strong> ablakait R<strong>ó</strong>th Miksa (1873-1961) híres üvegfestõ munkái<br />
díszítik. A déli fal ablaküvegén Szent Imre és Szent Margit láthat<strong>ó</strong>; a két ablak közti falon pedig egy<br />
nagyméretû olajkép függ, amely Jézust a mennyben ábrázolja. Az északi fal ablakait Szent István és<br />
Szent Erzsébet képe ékesíti. Ezen a falon egy Mária-kép is helyet kapott. Van a templomban Szeplõtelen<br />
Szûznek is képe. Mária ezen egy kék földgoly<strong>ó</strong>n áll, lába a holdsarl<strong>ó</strong>n és a szájában piros almát tart<strong>ó</strong><br />
kígy<strong>ó</strong>n. Mária kezében fehér liliom, rajta fehér ruha és kék palást, felette fehér galamb, körülötte angyalok.<br />
A falakon továbbá kereszttel díszített kis fakeretekben láthat<strong>ó</strong>k még a stáci<strong>ó</strong>k képnyomatai is. A kettõs<br />
diadalív déli oldalán áll a Jézus Szíve-mellékoltár. Az oltár tabernákuluma felett láthat<strong>ó</strong> tulajdonképpen<br />
a nagyméretû Jézus Szíve-szobor. Lent két oldalt egy-egy réz gyertyatart<strong>ó</strong>t, illetve egy kék és egy r<strong>ó</strong>zsaszín<br />
ruhás térdeplõ angyalt helyeztek el. A mellékoltárral szemben, a diadalív északi oldalánál a Szent J<strong>ó</strong>zsefszobor<br />
láthat<strong>ó</strong> a j<strong>ó</strong>l ismert megjelenítésben. Ugyanitt van a márványb<strong>ó</strong>l készült, csúcsíves rézfedéllel ellátott<br />
73
Change language