Õ r h a j ó i m

CSÁKY KÁROLY
Ipolydamásd szakrális emlékei
Kis falutörténet
A dél-honti település festõi környezetben, az Ipoly folyó alsó szakaszának egyik szurdoka és
a Fekete-hegy lejtõje közt fekszik, a túlparti Helemba szomszédságában. Határának jelentõs része
a Nyugati-Börzsöny déli részéhez tartozik. Hajdan a királyok kedvenc vadászterülete volt az itteni erdõség,
Damásd pedig várhelyként is funkcionált. Középkori várát többször is lerombolták és felépítették, mígnem
a török alatt, a XVII. század közepén szinte teljesen elpusztult maga a település is.
A falu elsõ írásos említését ugyan több forrás is (Wikipedi-lexikon; Dercsényi, 1958:431) 1262-
re teszi, ám Györffy György szerint a Damasa név már 1138-ban is felbukkant egy okiratban, melyben
arról olvashatunk, hogy „a dömösi prépost helembai halászainak halászó helye az Ipolyban
Damás(á)tól a Béla-patakig tartott“. (1987:189) A török pusztítás után Privigye környéki szlovákokat
telepítettek ide, s a falu a mai Ódamásd dûlõben épült újjá. Innen aztán 1804 táján költöztek át a lakók
a régi-új Damásdra, azaz a mai község belterületére. Hosszú idõn át föld- és érdõmûveléssel, illetve
bányászással és kõfaragással foglalkoztak.
Ipolydamásd régi templomairól
A Szobhoz közeli Damásdon, mely ma az ottani plébánia filiálisa, a jelenlegi, a XIX. század közepén
emelt templom elõtt is állt már Istennek valamiféle hajléka. A Esztergomi Fõegyházmegye címû
kiadványban ennek kapcsán csak azt említik, hogy „Ipolydamásdon a várban volt egy templom, de
elpusztult“. (2000:222) 150 éves az ipolydamásdi Rózsafûzér Királynéja Templom címmel
megjelentetett kis összefoglalóban egy kicsit többet mondanak a régmúltról: „Az 1600-as évek végén
íródott Canonica Visitatio szerint a damásdi romos templom a várban állt. A török idõk után csak
a XVIII. század utolsó harmadában épült meg egy új kõtemplom a Szob és Márianosztra felé vezetõ
út keresztezõdésénél.“ Azt is közlik, hogy ennek a templomnak az építõanyagát használták fel a mai
templom építésénél. (é.n., h.n.)
Korcsmáros László falutörténete szerint a kõtemplom Ódamásdon állt, s azt „Pásztor János
földjén megtalálta, majd teljesen kiásta a templom alapjait“. Ugyancsak Korcsmáros László írja,
hogy a jelenlegi templom egy ugyanott állt zsindelyes fatemplom helyére épült. (Kézirat, 1995:147)
A falu mai honlapján viszont az alábbiak olvashatók: „ Ipolydamásd középkori temploma – mely
a várban volt – nincs meg. Nincs meg az a templom sem, mely 1779 után épült, de lebontották és
köveibõl építették fel“ a mai templomot. (http://ipolydamasd.hu/ipolydamasd)
Találunk adatokat a damásdi templomról a Magyarországi Mûemléki Topográfában is. Itt azt
közlik, hogy „Az 1697-es és az 1732-es canonica visitatio „diruta“-nak mondja a régi templomot,
az utóbbi szerint „in castro Damasdiensis“ állt. (Vagyis a lerombolt templom a várban állt. – Cs.K.
megj.) Az 1779-es canonica visitatio szerint Damas községnek nincs temploma.
A helyi hagyomány régebbi, más helyen álló templomról is tud; valószínû, hogy ezt az 1779
után épült egyházat 1861-ben bontották le, amikor a mai, mûérték nélküli új templom a falu közepén
felépült“. (Dercsényi, 1958:431) A Pest megye középkori templomai címû összefoglalóban,
Magyarország Régészeti Topográfiájára hivatkozva írják, hogy a damásdi „templom helyét nem
ismerjük“. A továbbiakban pedig arról olvashatunk, hogy „Romos templomát az esztergomi érsekség
1697-es és 1732-es Canonica Visitatioja említi, az utóbbi szerint a várban állt. A kérdést csak
régészeti kutatás dönthetné el“. (Tari, 2000:76) A régészeti topográfiában megemlítik, hogy Ódamásd
72