Pedagógiai Program - Upc

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 

„SZILVÁSI NEVELÉSI-OKTATÁSI 

KÖZPONT” 

ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA 

HELYI NEVELÉSI, SZAKMAI ÉS 

PEDAGÓGIAI 

PROGRAMJA 

Érvényes: 2008/2009. tanévtől 

Módosítva: 2010. szeptember 1-től

- 1 - 

BEVEZETÉS ....................................................................................................................... - 3 - 

A SZILVÁSI NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖZPONT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ... - 4 - 

A SZILVÁSI NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖZPONT MÓDOSÍTOTT ALAPÍTÓ 

OKIRATA ............................................................................................................................ - 5 - 

AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK BEMUTATÁSA .......................................................... - 11 - 

Szilvási Óvoda ................................................................................................................. - 11 - 

Felsőszilvási Óvoda ......................................................................................................... - 12 - 

Szilvási Általános Iskola és Felsőszilvási Tagintézménye ............................................... - 13 - 

A SZILVÁSI NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖZPONT MŰKÖDÉSI ALAPELVEI ÉS 

AZOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI ............................................................. - 17 - 

A SZILVÁSI ÉS FELSŐSZILVÁSI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA .. - 18 - 

I. Bevezető ....................................................................................................................... - 18 - 

II. Gyermekképünk, óvodaképünk ................................................................................... - 20 - 

III. Az óvodai nevelés feladatai ....................................................................................... - 22 - 

IV. A program ajánlott napirendje .................................................................................. - 34 - 

V. A program tevékenységi formái ................................................................................. - 35 - 

VI. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei .............................................. - 54 - 

VII. Az óvoda kapcsolatrendszere ................................................................................... - 55 - 

VIII. A program erőforrásai ........................................................................................... - 59 - 

IX. Gyermekvédelem ........................................................................................................ - 69 - 

A SZILVÁSI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS FELSŐSZILVÁSI TAGINTÉZMÉNYE 

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE ............................................. - 73 - 

I. Pedagógiai alapelveink ................................................................................................ - 73 - 

II. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....... - 77 - 

III. Iskoláink kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének 

kapcsolata ........................................................................................................................ - 84 - 

IV. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... - 91 - 

V. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................ - 96 - 

VI. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló 

tevékenységi rendszer és szervezeti formák ................................................................... - 103 - 

VII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ........................ - 117 - 

VIII. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere ......................... - 119 - 

IX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök 

és felszerelések jegyzéke ................................................................................................ - 130 - 

X. A tankönyvválasztás-rendelés és a szakmai eszközbeszerzés alapelvei, rendje ........ - 147 -

- 2 - 


EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ...................................................................... - 148 - 


KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA................................................................ - 152 - 

HELYI TANTERV ......................................................................................................... - 160 - 

I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglakozások, 

ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények ................................................... - 160 - 

II. A nem szakrendszerű oktatás .................................................................................... - 186 - 

III. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ......................................... - 198 - 

IV A magasabb évfolyamra lépés feltételei ................................................................... - 199 - 

V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és 

értékelése ....................................................................................................................... - 200 - 

VI. A felsőszilvási általános iskola ökoiskolai programja ............................................ - 213 - 

VII. Német nemzetiségi program ................................................................................... - 219 - 

VIII. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ................................................. - 224 - 

IX. Az otthoni (napközis) felkészüléshez, előkészüléshez előírt házi feladatok 

meghatározása .............................................................................................................. - 226 - 

X. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések ..................................... - 226 - 

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ....................................................................................... - 228 -

BEVEZETÉS 

- 3 - 

Pedagógiai programunk a 2008-ban a Komló Város Önkormányzat „Szilvási Nevelési- 

Oktatási Központ” Bölcsőde, Óvoda és Általános Iskola pedagógiai programjának 

módosítása. 

A módosítás az alábbi okok miatt vált szükségszerűvé: 

1. Szervezeti változás: 

A bölcsődei intézményegység 2010. július 1-től képviselőtestületi döntés 

alapján nem tartozik Komló Város Önkormányzat „Szilvási Nevelési- 

Oktatási Központ” intézményei közé. 

2. Alapító Okirat változása 

a szervezeti felépítés változása névváltozással is együtt járt, 

a Központ Szilvási óvodai és általános iskolai intézményegységei SNIfogadó 

intézményekké váltak, ami a 2010. június 17-én kelt Alapító 

Okiratunkban rögzítésre került. 

3. Jogszabályi változások: 

A Nemzeti Alaptanterv változásai 

(202/2007.(VII.31.) Korm. rendelet) 

az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának változása 

(221/2010.(VII.30.))Kormányrendelet 

Közokt. tv. módosítás 

(2010. évi LXXI. törvény) 

Osztályzás lehetőségének visszaállítása az alsóbb évfolyamokon. 

Évfolyamismétlésre utasítás jogát visszakapja a nevelőtestület. 

5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás kötelező-arányára 

vonatkozó rendelkezés eltörlésre került. 

Közokt. tv. módosítás (2010. évi LXVI. törvény) 

A családi pótlék folyósításának a tankötelezettség teljesítéséhez történő 

kötése és az ebből adódó iskolai feladatok 

4. Egységes formátumra történő szerkesztés

- 4 - 

A SZILVÁSI NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖZPONT SZERVEZETI 

FELÉPÍTÉSE 

ÓVODAI INTÉZMÉNY-EGYSÉG, 

SZILVÁSI TAGÓVODA 

(intézményegység-vezető) 

Komló, Függetlenség u. 30. 

FELSŐSZILVÁSI 

TAGÓVODA 

(tagintézmény-vezető) 

Komló, Május 1. u. 13. 

SZILVÁSI ÁLTALÁNOS 

ISKOLA 

(székhely intézmény; 

magasabb vezető) 

Komló, Függetlenség u. 32. 

FELSŐSZILVÁSI ÁLTALÁNOS 

ISKOLA TAGINTÉZMÉNY 

(tagintézmény-vezető) 

Komló, Május 1. u. 13.

- 5 - 

A SZILVÁSI NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖZPONT MÓDOSÍTOTT 

ALAPÍTÓ OKIRATA 

Komló Város Önkormányzat „Szilvási Nevelési-Oktatási Központ” Óvoda és Általános Iskola 

elnevezésű intézményt, a 2008. évi CV. törvény 2. §. (1) és 4. §. (1) bekezdése, valamint az 

1993. évi LXXXIX. tv. 37. §. (1) és (5) bekezdése szerinti tartalmi követelményeknek 

megfelelően alapította, Komló Város Tanácsa 1966. évi határozatában foglaltra figyelemmel. 

Neve: Komló Város Önkormányzat 

„Szilvási Nevelési-Oktatási Központ” 

Óvoda és Általános Iskola 

Székhelye: 7300 Komló, Függetlenség u. 32. 

Telephelyei neve, címe: 

1.) Neve: Felsőszilvási Általános Iskola 

Címe: 7300 Komló, Május 1. u. 13. 

Óvodai Intézményegység: 

2.) Neve: Szilvási Óvoda 

Címe: 7300 Komló, Függetlenség u. 30. 

3.) Neve: Felsőszilvási Óvoda 


Az intézmény irányító szervének, neve, címe: Komló Város Önkormányzat 

Képviselő-testülete 

7300 Komló, Városház tér 3. 

Az intézmény fenntartójának neve, címe: Komló Város Önkormányzat 

7300 Komló, Városház tér 3. 

Az intézmény illetékességi területe: Komló város közigazgatási területe 

Az intézmény felvételi körzete: Komló Város Önkormányzat Képviselő- 

testülete által meghatározott 

Az intézmény közfeladatának ellátása módja: helyi önkormányzati költségvetési szerv 

Az intézmény közfeladatának ellátása módja: iskolai nevelés-oktatás 

többcélú intézmény: közös igazgató 

közoktatási intézmény 

(általános iskola, óvoda)

- 6 - 

Az intézmény típus szerinti besorolása: 

- tevékenység jellege szerinti besorolás: közszolgáltató 

- közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény, többcélú közös igazgatású 

közoktatási 

- feladatellátáshoz kapcsolódó funkció 

szerint önállóan működő költségvetési szerv – 

Komló Város Önkormányzat Gazdasági 

Ellátó Szervezettel kötött megállapodás 

alapján láttatja el. 

OM azonosítója: 027209 

Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: Pályázat útján a Komló Város Önkormányzat 

Képviselő-testülete bízza meg határozott időre a vezetőt, a közalkalmazottak jogállásáról 

szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint. 

Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: 

A foglalkoztatottak jogviszonya alapesetben közalkalmazotti, amelyre a közalkalmazottak 

jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak 

jogviszonya lehet munkavállalói, amelyre a Munkatörvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. 

törvény az irányadó. A foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyra a Polgári 

Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó. 

Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény vezetője 

Ellátható vállalkozások köre, mértéke: Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 

Gazdasági társaságban nem vehet részt. 

A feladat ellátását szolgáló vagyon: ingó vagyont az intézményi leltár tartalmazza. Az 

önálló szakmai egységeknél felsorolt telephelyek címe alatt lévő ingatlanokat és 

berendezéseiket a feladatok ellátására szabadon használhatja, de nem idegenítheti el, és nem 

terhelheti meg azokat. A használatba adott vagyonnal kapcsolatos helyi rendelkezéseket a 

20/2007.(X.18) önkormányzati rendelet tartalmazza. 

A vagyon felett rendelkező: A 20/2007. (X.18.) sz. Ökr. rendeletben foglaltak szerint Komló 

Város Önkormányzat 

Az intézmény tevékenysége, TEAOR száma: 852010 

PIR száma: 631716 

Szakágazat megnevezése, száma: 

iskolai nevelés-oktatás (801000)

- 7 - 

- emelt szintű angol nyelvoktatás, 2-8. évfolyamon 

- német nemzetiségi nevelés-oktatás 

Az intézmény alaptevékenysége 2010. január 1. napjától: 

562912 Óvodai intézményi étkeztetés 

562917 Munkahelyi étkeztetés 

561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 

562913 Iskolai intézményi étkeztetés 

851011 Óvodai nevelés, ellátás 

851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás 

852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 

852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai 

nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) 

852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5.-8. 

évfolyamon) 

852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai 

nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 

855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 

855913 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése 

855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 

855916 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 

931204 Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása 

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 

852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, 

oktatása (1-4. évfolyamon) 

852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, 

oktatása (5-8. évfolyamon) 

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szervekkel 

890441 Közcélú foglalkoztatás 

890442 Közhasznú foglalkoztatás 

854238 Tankönyv- és jegyzettámogatás 

479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 

Az intézmény kiegészítő tevékenysége 

561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 

8 évfolyamos alapfokú általános iskolai nevelés-oktatás 

A 8. évfolyamot sikeresen elvégzettek számára általános iskolai bizonyítványt bocsát ki. 

Az intézmény évfolyamainak száma: 8 évfolyamos, évenként változó csoportszámban, 

1-8. évfolyamon. 

Felvehető maximális tanulólétszám: évfolyamonként két osztállyal, 16 csoportban 416 

tanuló

- 8 - 

Az iskola rendelkezik a cégbíróság által bejegyzett alapítvánnyal. „Iskolafejlesztési 

Alapítvány” Komló-Szilvás elnevezéssel. 

Az intézményben tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek sajátos fogyatékossági típusa: 

- tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékosság) 

- látássérültek (vakok, gyengénlátók) 

- hallássérültek (siketek, nagyothallók) 

- beszédfogyatékosok 

- megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető 

tartós és súlyos rendellenessége 

- megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem 

vezethető tartós és súlyos rendellenessége 

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása integrált oktatás keretében folyik. 

Telephelyei neve, címe: 

1.) Felsőszilvási Általános Iskola 

Neve: Felsőszilvási Általános Iskola 


- német nemzetiségi kisebbséghez tartozók nevelése-oktatási, 1-8. évfolyamon. 

Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás: 

- kisebbségi oktatás irányelve alapján szervezett nyelvoktató programban résztvevő iskolai 

tanulók részére 

Az intézmény évfolyamaink száma: 8 évfolyamos, évenként változó csoportszámban 1-8 

évfolyamon. A 2004/2005. tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben az első évfolyamon egy 

osztályt indíthat. 

Felvehető maximális tanulólétszám: 

2004/2005. tanévtől felmenő rendszerben 

első évfolyamon egy osztályt indíthat 

9 csoportban 

254 tanuló 

Az iskola rendelkezik a cégbíróság által bejegyzett „Felsőszilvás a gyermekekért” elnevezésű 

alapítvánnyal. 

Az intézményben tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek sajátos fogyatékossági típusa: 



- hallássérültek (siketek, nagyothallók)

- 9 - 


- megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető 

tartós és súlyos rendellenessége 



A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása integrált oktatás keretében folyik. 

Óvodai Intézményegység: 

2.) Neve: Szilvási Óvoda 

Címe: Komló, Függetlenség u. 30. 

Csoportok száma: 4 

Felvehető maximális gyermeklétszám: 30 gyermek csoportonként, 

120 gyermek 

A tagóvoda rendelkezik a cégbíróság által bejegyzett „A Komlói Szilvási Óvodáért” 

elnevezésű alapítvánnyal. 

b.) óvodai feladat-ellátásban a sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékossági típusa: 





- megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra 

visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége 

- megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza 

nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége 

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése integráltan folyik. 

3.) Neve: Felsőszilvási Óvoda 

Címe: Komló, Május 1. u. 15. 

német nemzetiségi óvodai nevelés 

Nem magyar nyelven folyó nevelés, oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás: 

- a kisebbségi oktatás irányelve alapján szervezett programban résztvevő óvódások nevelése 

Csoportok száma: 4 

Felvehető maximális gyermeklétszám: 30 gyermek csoportonként, 

120 gyermek 

Az óvoda rendelkezik a cégbíróság által bejegyzett „Felsőszilvási Óvoda Gyermekeiért” 

elnevezésű alapítvánnyal.

- 10 - 

A Szilvási Óvoda és Felsőszilvási Óvoda esetében a képviselő-testület engedélyezte a 

közoktatási törvény szerinti maximálisan felvehető gyermeklétszám 20%-kal történő 

túllépését. 

Komló, 2010. június 17. 

Páva Zoltán 

Polgármester

- 11 - 

AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK BEMUTATÁSA 

SZILVÁSI ÓVODA 

Óvodánk 4 csoportos, tágas csoportszobákkal, tornaszobával, nagy füves és betonos 

udvarral, főúttól távol, bölcsőde és iskola között, ideális helyen fekszik a 3-8 éves 

gyermek egészséges fejlődéséhez. A szülők többsége ezért is választja szívesen 

óvodánkat. Városi viszonylatban jómódú családokból érkeznek a gyerekek. Az elmúlt 

évekhez képest viszont érezzük, hogy ezen a lakótelepen is romlik a családok anyagi 

helyzete. Ettől függetlenül eddig még mindig támogatták elképzeléseinket, 

maximálisan együttműködnek velünk. 

Csoportjaink vegyes életszervezésűek, mely jól illeszkedik az elképzeléseinkhez, a 

családias légkör kialakításához. Az óvó, védő szeretet, az összetartozás érzése ezekben 

a csoportokban sokkal erősebben alakul ki a gyerekekben. Óvodánk nyitott, a 

családokkal való szoros együttműködést és kapcsolatot fontosnak tartjuk. Lehetővé 

tesszük az " anyás beszoktatást ", hogy zökkenő mentesebb legyen az elszakadás, így a 

szülő és a gyermek együtt tapasztalja meg óvodánk szokásrendszerét. Fontos, hogy a 

szülő biztonságban érezze gyermekét, szeressenek óvodába járni. Napirendünk 

folyamatos, amelyet a mi óvodánk vezetett be elsőnek. Rendelkezünk egy 

tornaszobával, amire büszkék vagyunk, mert szülői segítséggel, pályázatok 

megnyerésével alakítottuk ki. Csodálatos természeti környezettel is rendelkezünk, így 

óvodánk fő profilja az egészséges életmód, ezen belül az egészségvédelem, 

mozgásfejlesztés, preventív torna. Gyermekeink minden nap mezítláb tornáznak, 

minden évszakban sok időt töltenek az udvaron. Sportversenyeket szervezünk az 

óvoda udvarán, a Városi Sportcentrumban óvodák között és családi délutánokat. A 

gyerekek torna után mindig fogyasztanak gyümölcsöt, reggeli és ebéd után is mosnak 

fogat. 

1998-ban megalakítottuk a testnevelés szakmai munkaközösséget, a szakmai 

kapcsolat karbantartása, valamint fejlesztés céljából. Munkaközösségünk óvodánkra 

kidolgozta a „Mozgáskotta módszert, amely jól illeszkedik fő céljainkhoz. A 

módszer egy komplex mozgás és személyiségfejlesztő módszer,amelynek 

eszközrendszerével is rendelkezünk. 

2010 szeptember 01-től óvodánk fogadja a sajátos nevelési igényű gyermekeket és 

látjuk el integrált keretek között e gyermekek óvodai nevelését. 

1997-ben a szülők alapítványt hoztak létre „A Komlói Szilvási Óvodáért " névvel. 

Az alapítvány az óvodai nevelés feltételeinek javítása, fejlesztése céljából jött létre. 

Külön szolgáltatásként különtornát és angol nyelvvel való ismerkedést biztosítunk. 

Évente kétszer családi délutánra várjuk a családokat , amelynek bevétele az 

alapítványunk bevételét gyarapítja. Minden évben az akkori nagycsoportos gyerekeket 

Sporttáborba visszük.

- 12 - 

Szakképzett úszóedzőnk lehetőség szerint úszásoktatást tart a nagycsoportos 

gyerekeknek, szakképzett fejlesztőpedagógusaink pedig az arra rászoruló gyermekek 

fejlesztését segítik. 

FELSŐSZILVÁSI ÓVODA 

Óvodánk 1980-ban épült, német kisebbségi nevelést folytató, kétnyelvű óvoda. A 

szilvási lakótelepen, csendes, nyugodt környezetben, kertekre, erdőre néző udvarral 

rendelkezünk, mellettünk német nemzetiségi oktatás folytató általános iskola található. 

Mind a három csoportszobánk egyenként 50 m2 –es, tágas és világos, minden 

csoportszobához külön öltöző, mosdó tartozik. Egy csoport megszűntetésével egy 

tornaszobát alakítottunk ki és szereltünk fel mozgásfejlesztő eszközökkel. Udvarunk 

az akkori előírásoknak megfelelően készült, melyet folyamatosan igyekszünk 

természet közelivé tenni, pályázatokon nyert udvari játékokkal. 

Fennállásunk óta szervezünk német nemzetiségi nyelvű nevelést, a Nemzeti, etnikai 

kisebbség óvodai nevelésének irányelve alapján. A szülők nyilatkozata alapján a 

szűkebb-tágabb családok 50 %-ban beszélnek vagy tanulnak németül vagy svábul. 

Ezzel ellentétben a gyerekek otthonról nem hoznak német nyelvi tudást, a 

nyelvtanuláshoz is kevesen kapnak segítséget. A nyelvtanítás zöme így az óvodára 

hárul. A gyerekek az óvodába kerüléstől az iskolába lépésig lehetőséget kapnak a 

német nyelv gyakorlására a hét, illetve nap bármely szakában. A tevékenységek 

mindig játékosan, érdeklődést felkeltő és önkéntes érdeklődést fenntartó, esztétikus 

eszközökkel motiváltak. A gyerekek többsége a mellettünk lévő német nemzetiségi 

iskolába jelentkezik, így a folytatás is teljes mértékben biztosított. Kapcsolatban 

vagyunk a Német Kisebbségi Önkormányzattal, segítséget kapunk a helyi kisebbségi 

szokások, hagyományok megismeréséhez. Látogatjuk a Német Klub rendezvényeit. 

Óvodánkban német munkaközösség működik. 

A családok érdeklődéssel, figyelemmel kísérik gyermekük fejlődését, az óvoda életét 

és vállalnak aktív szerepet. 

2003. februárban jegyezték be „A Felsőszilvási óvoda gyermekeiért” nevű 

alapítványunkat, amely az óvodai nevelés feltételeinek javítása céljából jött létre.

- 13 - 

SZILVÁSI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS FELSŐSZILVÁSI TAGINTÉZMÉNYE 

A két szilvási általános iskola helye és helyzete Komló városban illetve a szilvási 

lakótelepen 

Komló bányászváros volt évtizedekig, könnyűiparral kiegészítve. Az iparban dolgozók 

kiskertműveléssel is szívesen foglalkoztak, illetve foglalkoznak, Szilvás lakótelepet is 

kiskertek övezik. 2000-ben az utolsó bánya, Zobák is bezárt. A város lakossága 

folyamatosan csökken, jelenleg mintegy 26-27 ezer fő. A férfiak a néhány újabban 

alapított üzemben, vállalkozásban illetve a szolgáltatóiparban dolgoznak, vagy Pécsett 

lévő munkahelyekre utaznak naponta. Egyre elterjedtebb az ország távoli pontjain, 

vagy külföldön való munkavállalás, és ezzel a családok ideiglenes szétszakadása. A 

nők a még üzemelő néhány varrodában, a kereskedelmi egységekben tudnak 

elhelyezkedni, illetve közalkalmazottak, köztisztviselők. (A városi kórház, a 

Városháza és az oktatási intézmények a legnagyobb munkáltatók.) Egyre többen 

utaznak közülük is pécsi munkahelyekre, illetve keresnek munkát külföldön, 

gyermekeiket gyakran a nagyszülőkre bízva. 

Városi szinten a beiskolázandó gyermekek száma évről évre csökken – 200-220 fő 

körüli jelenleg. 

A városban – iskoláink szempontjából – nem kedvező a helyi közlekedés: a 

lakótelepre reggel induló helyijáratok túlzsúfoltak, Kökönyös, Körtvélyes, Dávidföld 

városrészekből csak átszállással lehet eljutni iskoláinkba. 

A beiskolázás szempontjából kedvezőtlenül érintette intézményeinket a megszüntetett 

Körtvélyes-Szilvás diákjárat. 

A sok tartalmas, érdekes program célja, hogy minél több szülő, illetve gyermek 

válassza a szilvási iskolákat. 

Iskolánk és tagintézménye egyaránt nagyon szép környezetben található. Szép kilátás, 

zöldövezet, az erdő közelsége, tiszta levegő jellemzi közvetlen környezetünket. 

Az anyaiskola 1966-ban , tagintézménye 1980-ban nyitotta meg kapuit az általános 

iskolás diákok előtt. Mindkét épület felújításra, korszerűsítésre szorul. 

Komló Város Önkormányzati Képviselőtestülete a 2005/2006-os tanévtől integrálta a 

szilvási lakótelepen működő két általános iskolát. 

Az integrációt az alábbi körülmények tették megvalósíthatóvá: 

a két oktatási intézmény területi elhelyezkedése, közelsége (kb. 600 

méter) 

a hasonló profil (emelt szintű angol, illetve német nemzetiségi nyelv 

oktatása) 

a két tantestület jó kapcsolata, együttműködési készsége 

Az integrációtól várható előnyök: 

gazdaságosság az áttanítások megszervezésével 

arányosabb helykihasználtság szükség szerint két osztály elhelyezhető a 

tagintézményben

- 14 - 

kínálatbővülés az idegennyelv oktatása területén 

(igény esetén angol, illetve német szakkörök indítása) 

Alapelveink az integráció megvalósítása során: 

egy szervezeti egységen belül, egyszemélyi felelős vezető irányítása 

mellett a két tagintézmény szakmai önállóságának, profiljának, 

hagyományainak megőrzése 

igazságosság a költségvetési keretösszegek felhasználása során mind a 

személyi, mind a dologi kiadások tekintetében 

egymás munkájának megismerése, megbecsülése, egyre több közös 

program szervezése a szakmai munkaközösségek együttműködése révén 

Erősségeink, amelyekre építjük az integrált iskola jövőjét: 

a tantestület felkészültsége, elhivatottsága, gyermekközpontú oktatónevelőmunkája 

az angol és a német nyelv – mint Európában a legjelentősebb területeken 

a leginkább használatos és használható nyelv – emelt szintű oktatása 

kiemelkedően szép természeti környezet, tiszta levegő 

sokszínű tanórán kívüli nevelési alkalom kínálata 

Elvárásaink a fenntartó önkormányzat felé a sikeres és gazdaságos működés 

érdekében: 

felújítási keret biztosítása ötéves ütemterv alapján az iskolaépületek a 

mosdók teljes körű korszerűsítéséhez 

ésszerűbb helyi közlekedés szervezésével iskolánk átszállás nélküli 

elérhetővé tétele a Körtvélyesben, Kökönyösben és Dávidföldön lakók 

számára 

tagiskolánként legalább egy fejlesztő pedagógus foglalkoztatásához heti 

20-20 óra biztosítása a súlyos beilleszkedési és tanulási nehézséggel 

küzdő gyermekek fejlesztése és a nyugodt tanulási környezet biztosítása 

érdekében 

Az integrált iskola főbb várható mutatói 

Alapító okiratunkban tanévenként három első osztály indítására adott engedélyt a 

fenntartó önkormányzat. (A Szilvási Általános Iskolában kettő, a Felsőszilvási 

tagintézményben egy osztály indítható.) 

Ebben a 2010/2011-es tanévben állt be az integrált iskola a 16+8=24 osztály 

működtetésének lehetőségére. 

A napközis csoportokat 1.-4. évfolyamon a szülők igényei alapján szervezzük meg. Az 

ingyenes étkezés biztosítása a rászoruló alsó tagozatosok számára feltehetően tovább 

növeli a napközis tanulók számát –vagy legalábbis szinten tartja a jelenlegi 100-120 

fős létszámot -, így szükségessé válik 5-6 napközis csoport működtetése. (Négy 

csoport a Szilvási, kettő a Felsőszilvási tagintézményben.) 

A tanulószobát igény szerint szervezzük meg 5.-6. osztályos tanulók számára:

- 15 - 

A csellengő, szülői felügyelet nélkül maradó, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek 

számára ajánljuk fel elsősorban. 

Egy-egy tanulószobai csoport indítását tervezzük tagintézményenként. 

A Felsőszilvási tagintézményben felszabaduló tantermek hasznosításáról 

gondoskodunk: 

egy, vagy két alsó tagozatos osztály -amennyiben a Szilvási Általános 

Iskola épületében az osztályok elhelyezése nem megoldható- átjár a 

tagintézménybe, közismereti óráikat ott tartjuk meg, így csökken a 

zsúfoltság az anyaiskolában 

a tagiskolában megszüntetjük a szükség-tanteremként használt, hideg, 

huzatos, zajos „átjárót” 

távlati terveink között szerepel- fenntartói támogatás esetén – egy 

lakótelepi szolgáltatást is nyújtó „Tele-kuckó” létesítése internetezési, 

könyvkölcsönzési, hírlapolvasási szolgáltatással illetve lehetőséggel 

Tanulólétszámunk – várhatóan – beáll, esetleg néhány fővel fog csökkeni a következő 

években. A csökkenés oka részben a születések számának a csökkenése, részben a 

kisgyermekes szülők Komlóról történő elvándorlása. A demográfiai apály hátrányos 

következményei iskolánkat sem kerülik el. 

Az engedélyezett tanévenkénti három első osztályt 20-25 fővel tervezzük 

megszervezni. 

Átgondolt, tervszerű személyzeti munkával, a nyugdíjba vonulások miatt felszabaduló 

álláshelyek részbeni megszüntetésével elérhető, hogy az összevont tantestület létszáma 

1-2 fővel csökkenjen. Ilyen módon jelentős megtakarítás érhető el. 

Amennyiben a tanulólétszám csökkenését követi a pedagóguslétszám csökkentése, úgy 

megtartható az egy pedagógusra jutó 10-11 tanuló. Ez a mutató kedvező, gazdaságos 

iskolaműködtetésre utal, kiállja az országos, a megyei és a városi összehasonlítás 

próbáját is. 

Mindkét intézmény rendelkezik bejegyzett alapítvánnyal. 

Beiskolázási lehetőségeink, profilunk 

A Szilvási Óvodával és felsőszilvási tagintézményével hagyományosan jó, szinte napi 

munkakapcsolatunk van. Ezekből az óvodákból a nagycsoportosok többsége 

iskoláinkba iratkozik, ez a létszám azonban nem elegendő a tanévenkénti három 

osztály indításához. Ezért a város többi óvodájával is igyekszünk oktatónevelőmunkánkat 

megismertetni. 

Heti rendszerességgel tartunk foglalkozást nagycsoportos óvodásoknak iskoláinkban. 

Sajátos profilunk az idegen nyelvek emelt szintű oktatása. 

Az anyaintézményben angol tagozat működik. A szomszédos óvodában, és amelyik 

óvodában igény van rá, heti egy alkalommal játékos angol foglalkozást tartunk. A 

szülők és a kicsik szeretik, igénylik az angol foglalkozásokat. Első osztályban heti egy, 

órában angol szakkört tartunk, melynek célja az érdeklődés felkeltése, a szóbeli 

kezdőszakasz megterhelés nélküli elnyújtása. Második osztálytól tantárgyi

- 16 - 

rendszerünkbe építve, fokozatosan növekvő heti óraszámban – heti 2,3,4, majd 6. 

osztálytól heti 5 órában – oktatjuk az angol nyelvet. Tanórán kívüli nevelési alkalmak 

is segítik a nyelv megszerettetését. (Fordítóverseny, angol nyelvű vers- és prózamondó 

verseny, angol délután, stb.) 

Angliai cserekapcsolatunk nincs a nagy távolság miatt, de – igény szerint – tanulmányi 

kirándulásokat szervezünk a szigetországba. 

A felsőszilvási tagintézmény profilja a német nemzetiségi nyelv tanítása. Szerencsére 

városunkban több olyan család él, amely úgy gondolja, hogy a nemzetiségi nyelv 

elsajátítása fontos. A felsőszilvási tagóvodában kezdik a gyerekek a német nyelvvel 

való ismerekedést, majd első osztálytól kezdve tantárgyi rendszerbe építve, a német 

nemzetiségi program alapján folyik az oktatás-nevelés. Ez a nyelvtanuláson kívül 

nemzetiségi hagyományokat, népi táncot, nemzetiségi ételek ismeretét is magába 

foglalja. 

Ösztönözzük, támogatjuk az alapfokú állami nyelvvizsga megszerzését angol illetve 

német nyelvből. 

Tanítványaink közül a legtehetségesebbek, legszorgalmasabbak egyre nagyobb 

arányban jelentkeznek olyan középiskolába, amelyben angol nyelvi előkészítő, illetve 

német nemzetiségi osztály működik. 

Profiljaink mellett kiemelt fontosságúnak tartjuk az egészséges életmódra nevelést. 

(Pl. Egészség-hónap szervezésével), valamint a környezetvédelmet (ÖKO-ISKOLA 

címet nyert el a Felsőszilvási tagintézmény) és az informatika-számítástechnika 

oktatását.) Harmadik osztálytól szakköri formában, hatodik osztálytól modulként, 7. 

osztálytól tantárgyként oktatjuk az informatikai, számítástechnikai ismereteket. 

2010 szeptember 1-től a Szilvási Általános Iskola fogadja a sajátos nevelési igényű 

gyermekeket és látjuk el integrált keretek között e gyermekek általános iskolai 

nevelését-oktatását. 

Szülői, tanulói háttér 

Az iskoláinkba járó gyermekek különböző családi háttérrel, értékekkel rendelkeznek. 

Egyre nő a tanulási, beilleszkedési zavarral érkező gyermekek aránya, melynek fő oka 

a megfelelő családi biztonság, nevelés hiánya. 

Végzett tanulóink nagyobb hányada érettségit adó középiskolában tanul tovább – kb. 

egynegyedük szakképző intézményt választ. 

Rendszeresen mérjük a szülők és a gyermekek elégedettségét a minőségirányítási 

munka keretében. Az eredmények bíztatóak és lelkiismeretes munkára köteleznek. 

Összegezve: az integrált szilvási általános iskolák sikeres és gazdaságos 

működtetéséhez az alapvető feltételek adottak.

- 17 - 

A SZILVÁSI NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖZPONT MŰKÖDÉSI 

ALAPELVEI ÉS AZOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI 

• A központ épületei egymáshoz közel, Szilvás lakótelepen helyezkednek el, így 

zökkenőmentesen biztosítható a gyermekek azonos szellemű nevelése az óvodától az 

általános iskolai nevelés befejeződéséig. 

A területi közelség megkönnyíti a szakdolgozók, a központ vezetőinek munkájában az 

együttműködés elvének megvalósítását. (Rendszeresen, havonta legalább egy 

alkalommal.) 

• Nevelési elveink az alábbi területeken azonosak: 

a gyermekek érdekeinek mindenek felett történő érvényesítse, szem előtt 

tartása 

a szocializációs színterek, a közösségi nevelés hangsúlyozása az egyéni 

bánásmód elvének együttes alkalmazásával 

a családdal történő együttműködés fontosságának elismerése, az 

együttműködés színereinek megteremtésével 

egységes nevelőhatások biztosítása a fokozatosság elvének kiemelésével, az 

életkori sajátosságok figyelembevételével 

alapelveink azonosak az óvodákban és az általános iskolában a tanulási 

folyamat értékelése tekintetében 

mindkettő intézménytípusban hangsúlyosan szerepel és programokban, napi 

tevékenységben folyamatosan megjelenik az egészséges életmódra nevelés elve 

az óvodai nevelési területek, színterek előkészítik és megalapozzák az iskolai, 

tantárgyi keretek között történő nevelést-oktatást. 

Nevelési céljainak összehangolásának, elérésének érdekében: 

- rendszeresen hospitálásokat, szakmai megbeszéléseket szervezünk 

- folytatjuk az óvodában megkezdett angol, illetve német nyelvoktatást, a 

mozgáskotta módszer alkalmazását általános iskoláinkban 

- közös kulturális- és sportrendezvényeket szervezünk

- 18 - 

A SZILVÁSI ÉS FELSŐSZILVÁSI ÓVODA HELYI NEVELÉSI 

PROGRAMJA 

I. BEVEZETŐ 

Programunkat többféle magyar szakirodalom tanulmányozása alapján óvodáink 

arculatára formálva készítettük el. Alapirodalomként értelemszerűen az Óvodai 

Nevelés Országos Alapprogramja szolgált, mely átfogja az óvodás kor nevelő - 

fejlesztő munkáját. Programunk magába foglalja nevelőtestületünk gyakorlati 

tapasztalatait a jól bevált hagyományos értékek megőrzésével. Emellett 

érvényesülhetnek a különböző innovatív pedagógiai törekvések. A nevelésünk a 

gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeket megillető jogok, 

alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul, az egyenlő 

hozzáférés biztosításával. A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás 

és különös védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és 

kötelessége, ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. A nevelési és szakmai 

programunk elkészítésénél figyelembe vettük a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai 

nevelésének irányelveit is. 

Körzetünkben, 7 csoportban " a jó családhoz " hasonló körülményeket nyújtó 

vegyes életszervezéssel, folyamatos napirenddel zajlik az élet. Legfontosabb 

partnereinknek, a szülőknek, évek óta lehetővé tesszük, hogy megválasszák az óvónőt 

és a gyermekcsoportot. Munkánk középpontjában a hozzánk járó gyermekek állnak, 

akik soha többet nem lesznek 3-8 évesek, így fejlődésükhöz most kell megadni 

mindent. Kiindulási elvünk az egyénre szabott nevelés és az, hogy minden gyermek 

saját képességei szerint fejlődjön. Legfontosabb igényünk, hogy boldog gyermekeket 

neveljünk, okos szeretetben, érzelmi biztonságban, derűs, nyugodt, szeretetteljes 

légkörben, hogy élvezzék az óvodában eltöltött éveket, szülő és gyermeke egyaránt. 

Az óvodai nevelés tekintetében célunk: a nyitott játékban nevelő óvoda 

megteremtése, melyben a gyermekek egyéni fejlődésüknek és érésüknek ütemében 

válnak alkalmassá iskolai tanulmányaik megkezdésére. Programunk a komplexitás 

elvére épül. Céljaink megvalósításához esztétikus, biztonságos, ingergazdag, magas 

színvonalú pedagógiai környezet kialakítására törekszünk. 

Minőségbiztosítási munkánkat a Comenius 2000. Közoktatási Minőségfejlesztési 

Program I. sz. modellje „Partnerközpontú működés” modell alapján dolgoztuk ki. 

A Közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.törv.86.§ (1)-(2) bek. szerint a községi, városi, 

a fővárosi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni a sajátos 

nevelési igényű gyermekek ellátásáról, amennyiben azok a többi gyermekkel együtt 

nevelhetők. Az esélyegyenlőség biztosítását és a társadalmi befogadást a sajátos 

nevelési igényű gyermek intézményes nevelésének kezdeti, korai szakaszában kell 

elkezdeni. Ezen jogszabályi előírásra tekintettel, valamint az esélyegyenlőség 

biztosítása érdekében, az óvodát fenntartó önkormányzat az óvoda feladatként 

határozta meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését.

- 19 - 

A nevelési program kidolgozása során figyelemmel voltunk a Sajátos nevelési igényű 

gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai 

oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005.(III.01.) OM. Rendelet előírásaira. 

Programunk reális, szakszerű, a két óvoda közös munkája, megbeszélés és 

megegyezés útján jött létre. 

Egy élet a kezedben 

Ha a gyerekek kritizálva élnek, 

Megtanulják, milyen megbélyegzettnek lenni. 

Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, 

Megtanulnak veszekedni. 

Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, 

Megtanulnak szégyenlősnek lenni. 

Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, 

Megtanulnak bűnösnek lenni. 

Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, 

Megtanulnak türelmesnek lenni. 

Ha a gyerekek bátorítva élnek, 

Megtanulnak bizalommal élni. 

Ha a gyerekek megdicsérve élnek, 

Megtanulják megbecsülve érezni magukat. 

Ha a gyerekek méltóságban élnek, 

Megtanulják az igazságot. 

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, 

Megtanulnak hinni. 

Ha a gyerekek hitelesen élnek, 

Megtanulják mit jelent szeretni. 

Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, 

Megtanulják megkeresni a szeretetet a világon

- 20 - 

II. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK 

Gyermekkép 

A gyermek ajándék, kincs. A gyermek mindig korának, fejlődési szakaszainak 

megfelelő ember. Bármilyen kicsi is, méltósága van, eszerint kell bánni vele. A 

gyermeknek sajátos,életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei 

vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi 

és tárgyi környezet meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, 

ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva 

minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Az óvoda nem ad helyet az 

előítéletek kibontakozásának sem társadalmi,sem nemi,sem egyéb értelemben. 

Elvünk a gyermekközpontú, szeretetteljes, biztonságot adó, érzelemben gazdag óvodai 

élet megteremtése, ahol a gyermek legfontosabb tevékenysége - a mással nem 

helyettesíthető - játék. 

A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében a kisebbségi 

önazonosság megőrzésének, ápolásának, erősítésének biztosítása. 

Óvodakép 

Az óvoda a közoktatási rendszer szerves része, szakmailag önálló nevelési intézmény. 

A magyar közoktatás első láncszeme,a rendszer legnyugodtabb, 

legkiegyensúlyozottabb területe. A családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik 

életévétől az iskolába lépésig, de ez a kiegészítés meghatározó a gyermek 

személyiségfejlődésében. Az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő 

funkciót lát el. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges teljes óvodai 

életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. 

Az óvodások nyugodt, harmonikus, élménygazdag fejlődésének elősegítése derűs, 

családias légkörben, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Ez 

hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez, a mások 

elfogadásához. 

Biztosítjuk gyermekeink fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Segítjük az 

iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások 

fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segíti a 

gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Gondoskodunk sokszínű 

tevékenységekről, a szabad játékról. 

Biztosítjuk, ( amennyiben óvodáinkat érinti) a hazájukat elhagyni kényszerülő 

(migráns) gyermekek önazonosságának megőrzését, ápolását, erősítését,társadalmi 

integrálását,az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 

Nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik a tevékenységeken 

keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó 

műveltségtartalmak közvetítéséről. 

Intézkedéseinkkel a gyermeki személyiségekhez igazodunk.

- 21 - 

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai integrációjának nevelési koncepciója 

Célja: 

Olyan nevelési feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek 

változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a 

harmonikus személyiségfejlesztést: a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az 

iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás 

érdekében. 

Ennek érvényesülése érdekében: 

A gyermekek családi nevelésének, a közösségbe való beilleszkedésének az elősegítése 

a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelés során. Fejlesztésük megvalósítása a 

számukra megfelelő területeken úgy, hogy a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl a 

gyermeket, minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez. Az egészségügyi 

és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység, team munkában kialakított és 

szervezett nevelési folyamatban történő megvalósítása, az egyes gyermekek igényeitől 

függő eljárások, időkeret, eszközök,módszerek,terápiák alkalmazásával. 

A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó 

támasznyújtás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl a nevelés 

- az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret 

fejlesztésére, attitűdök, normák kialakítására irányul; 

- speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíti az egyre pontosabb 

észlelést, fejleszti a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, 

elősegíti a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását; 

- a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra 

alapoz; 

- a gyermek egyéni szükségleteihez, eltérő fejlődési üteméhez igazodik; 

- differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással szolgálja a 

képességfejlesztést, törekszik a hiányosan működő képességek korrekciójára 

valamennyi területen.

- 22 - 

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 

Feladatunk az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen 

belül: 

Az egészséges életmód alakítása 

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 

Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés nevelés megvalósítása 

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésével kapcsolatos feladatok 

Az óvodai nevelés során a gyermekeknél a nevelés általános célkitűzéseinek 

megvalósítására törekszünk. Kiemelt szerepet kap a másság elfogadása, elfogadtatása. 

A legtöbb kisgyermek kisebb – nagyobb nehézségekkel küzd a társadalmi 

beilleszkedés területén. Pedagógiai törekvéseink célja ezért, hogy hozzásegítsük a 

gyermekeket korunk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódáshoz és ezen 

keresztül a társadalmi beilleszkedéshez. 

A fejlesztés legfontosabb területei: 

A fejlesztés folyamatában elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek 

elsajátítását, képességek kialakulását, viszonyulások, érzelmi akarati tulajdonságok 

fejlődését, a közösségi magatartás tanulását segíti a pedagógus. A verbális, mozgásos 

és szociális tanulás eredményeként alakulnak a gyermek érzelmei, a cselekvés módja, 

a szociális magatartás, különböző tulajdonságok és képességek. 

önkiszolgálásra nevelés: feladatai: a tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, 

egyszerű munkavégzés, szobatisztaságra nevelés terén minél nagyobb önállóságra 

nevelni az óvodás gyermeket 

mozgásfejlesztés: az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs 

zavarok, a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó 

pszichomotoros állapot elősegítése 

anyanyelvi nevelés: kettős feladata: a beszédmegértés fejlesztése, szükség 

szerint az aktív beszéd indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési 

móddal, kis lépésekkel, minden érzékszerv egyidejű bevonásával a szűkebb 

környezet megismertetése, egyszerű mesék, versek, mondókák megtanítása 

a vizuomotoros készség fejlesztése: a vizuális és taktilis észlelés, a testséma 

fejlesztése a szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-háttér felismerő 

képesség fejlesztése, a téri tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás 

megtanítása, az ábrázoló kedv felkeltése, ábrázoló technikák, eszközök 

megismertetése

- 23 - 

játékra nevelés: az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, 

konstruáló és elemi szerepjátékok megismertetése, az egymás melletti és 

együttes játék megvalósítása énekes-verses népi játékok játszása 

zenei nevelés alapjai: egyszerű ritmusú versek, mondókák segítségével a 

ritmus, a zenei hallás fejlesztése 

egyéni fejlesztés, habilitációs, rehabilitációs ellátás: az adott gyermek 

fejlettségi szintjének megfelelő komplex, sérülésspecifikus fejlesztés 

A habilitációs, rehabilitációs ellátás 

A sajátos nevelési igény kifejezi 

a) a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy 

teljes körû módosulását, 

b) a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérõ ütemû 

fejleszthetõségét. 

Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan 

teammunkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az 

egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitõl függõ eljárások (idõkeret, 

eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. 

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérõ, 

nagyobb mértékû differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítõ 

fejlesztõ, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai 

eljárások alkalmazását teszi szükségessé. 

Az általánosan kötelezõ feltételeket a jogszabályok több területen módosítják, illetve 

kiegészítik olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani és 

hozzáférhetõvé kell tenni. 

A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértõi 

bizottság szakvéleménye. Az óvodai nevelõmunka során figyelemmel kell lenni arra, 

hogy: 

- a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlõdését az elfogadó, az eredményeket 

értékelõ környezet segíti; 

- a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke 

határozza meg; 

- terhelhetõségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, 

személyiségjegyei befolyásolják. 

A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai 

kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának 

típusához igazodó szakképzettséggel rendelkezõ gyógypedagógiai tanár, terapeuta 

közremûködése szükséges.

- 24 - 

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezõk 

a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. 

b) A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás 

megkezdésének ideje. 

c) A gyermek 

- életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs mûtétei, 

- képességei, kialakult készségei, 

- kognitív funkciói, meglévõ ismeretei. 

Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos 

észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. 

Az egyes fogyatékossági típusok függvényében másmás terület kap nagyobb 

hangsúlyt. 

Halmozott fogyatékosság esetén az adott gyermeknél, gyermekcsoportnál 

megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. 

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényû gyermek 

számára 

a) A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerû megválasztása és 

alkalmazása; 

b) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a 

segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés; 

c) a kompenzációs lehetõségek körének bõvítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók 

differenciáltabb mûködésének tudatos fejlesztésével; 

d) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényû kisgyermek egyes területeken 

kiemelkedõ teljesítményre is képes; 

e) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényû gyermekek egyéni 

foglalkoztatásának megvalósulásához; 

f) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítõ alkalmazottai és a szülõk 

megfelelõ tájékoztatása a sajátos nevelési igényû gyermek befogadására, 

együttmûködés a sérült gyermek családjával. 

A nevelés keretei 

Az egészséges életmód alakítása 

Korunk emberének egészségi állapotára jelentős befolyása van életmódja, 

életvitele. Éppen ezért kiemelt feladatként kezeljük e témát, hiszen a jövő nemzedéke 

nevelkedik kezünk alatt, s nem mindegy hogyan indítjuk el őket, milyen szokások 

rögzülnek, válnak igényükké. 

Célunk: 

A gyerekek egészséges életvitel - igényének kialakítása, testi fejlődésük elősegítése.

- 25 - 

SNI gyermekek számára az egészséges és kulturált életmód megvalósulásának, a 

személyes kompetencia működésének kiinduló feltétele az önkiszolgálási képességek 

megfelelő színvonalú fejlettsége. Az óvodai nevelésnek az a feladata, hogy az 

optimális önállósulást, önállóságot, az optimális önállóságú személyiség kialakulását 

elősegítse. 

Feladatunk: 

A gyermek egészségének védelme,edzése,óvása, megőrzése 

Az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés szokásainak alakítása 

A gyerekek gondozása, az egészséges életmód, az egészségmegőrzés 

szokásainak alakítása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése 

A testi képességek fejlesztése, a mindennapi edzési lehetőségek biztosítása az 

óvodában 

A gyerekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet 

biztosítása 

A pihenés, alvás lehetőségének megteremtése 

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása 

A szülő és az óvodapedagógus együttműködése 

Önellátási képesség fejlesztése – SNI gyermekek 

A gyerekek gondozása, az egészséges életmód, az egészségmegőrzés szokásainak 

alakítása. 

A gondozás alapja az óvónő és gyerekek közötti meghitt, bensőséges kapcsolat, a 

testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, 

hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk és tapintatot, elfogadást közvetítenek. 

Amikor a gyerekek óvodába kerülnek, igyekezzünk minél előbb megismerni 

igényeiket, családból hozott szokásaikat. A fokozatosság betartásával törekszünk arra, 

hogy a gyerekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az óvodába lépés első 

pillanatától kezdve biztosítjuk az önálló testápolás, étkezés, öltözködés lehetőségét. 

Személyes példaadással, közvetlen segítséggel irányítjuk a helyes szokások 

kialakítását. 

Az egy csoportban dolgozó óvónők a dajkák bevonásával állapodjanak meg a 

szükségleteket kielégítő szokások pontos menetével, az azonos gyakoroltatás 

érdekében szakképzett dajkáinkkal ez megvalósítható. 

Figyelmet fordítunk arra, hogy testi szükségleteit intim, egymástól elkülönített, 

nyugodt helyen végezhesse el minden gyermek. Fontosnak tartjuk, hogy alakuljon ki 

tisztaságigényük. Nagy hangsúlyt fektetünk a rendszeres fogmosásra. A rágóizmok 

erősítése érdekében hetente fogyasztanak almát és sárgarépát (gyümölcsnap, 

testnevelés utáni gyümölcsfogyasztás). 

A fejlődésnek, növekedésnek egyik fontos feltétele a táplálkozás. A gyerekek napi 

háromszori étkezéssel a tápanyagszükségletük 3/4 részét az óvodában kapják meg. Az 

étkezési szokásokat úgy alakítjuk, hogy minél kevesebb várakozási idő legyen. A 

tízórai és uzsonna folyamatossága már mindenütt a gyerekek egyéni étkezési igényeit

- 26 - 

szolgálják. Napirendünkben az étkezésekre azonos időben kerül sor. Biztosítjuk, hogy 

a nap bármely részében folyadékhoz jussanak a gyerekek. 

A gyermekek testi képességeinek fejlesztése, mindennapi edzési lehetőségek 

biztosítása az óvodában 

A gyerekek mozgásigényének kielégítését, fejlesztését a testnevelési 

foglalkozásokon, illetve a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek 

szolgálják, melyet a gyerekek szabadon választhatnak, vagy az óvónő szervezi, 

kezdeményezi. Az udvaron a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg 

gyakorolhatják különféle mozgásfejlesztő eszközökön / csúszkálás, szánkózás, 

rollerezés, kerékpározás/. 

A gyerekek mozgásigényének kielégítéséhez szervezett séták, kirándulások is 

hozzájárulnak. 

Az egészséges környezet biztosítása 

Az óvoda környezeti adottsága jelentősen befolyásolja a gondozás színvonalát, 

hatékonyságát, feltételrendszere kihat a gyerekek egészséges életmódjára. Mivel az 

óvodák udvara az egészséges életmódra való nevelés egyik színtere,ezért legyenek 

füves,betonos,napos,árnyékos területek is. A gyerekek megtalálják helyüket a játékra, 

mozgásra, edzésre. Mindhárom udvarunk él, napjaink hasznos segítője, kiegészítője, 

hiszen az egészséges életmódra nevelés fontos része a légfürdőzés, a szabad levegőn 

való aktív mozgás. 

Csoportszobáinkat az ízlésközvetítés miatt igyekszünk barátságossá, esztétikussá, 

otthonossá tenni. A nyugtató hatású színharmónia a gyerekek jó közérzetének 

biztosítása miatt is fontos. A több funkciót betöltő csoportszobák alkalmasak a szabad 

játékra, változatos tevékenységek végzésre, étkezésre, alvásra, pihenésre. 

Pihenés, alvás rendszere az óvodában 

A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki, amely egészséges 

fejlődésükhöz nélkülözhetetlen. Ezért fordítunk nagy gondot a nyugodt, csendes 

pihenéshez kellemes légkör megteremtésével. Fektetés előtt alaposan kiszellőztetünk, 

hiszen a friss levegő elengedhetetlen feltétele a pihenésnek, alvásnak. Napközben 

viselt ruháikat pizsamára váltják át. A zavaró külső és belső ingereket igyekszünk 

megszüntetni. Elalvás előtt mesélés oldja a feszültséget, nyugodt hangulatot teremt. 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén 

Testápolás 

A kialakított testápolási szokásoknak megfelelően a gyerekek önállóan, figyelmeztetés 

nélkül tisztálkodjanak, amikor csak szükséges. Egyedül fésülködjenek. Fogaikat 

elsajátított helyes fogmosási technikával mossák. A tisztálkodási eszközökre

- 27 - 

vigyázzanak, használat után tegyék helyükre. Zsebkendőjüket önállóan használják 

köhögéskor, tüsszentéskor egyaránt. Orrukat helyesen fújják. 

Önkiszolgálás 

Az önkiszolgálást önállóan, biztonságosan, természetes teendőként lássák el. Vegyék 

észre az elvégezhető feladatokat, önként és szívesen segítsenek társaiknak, illetve a 

felnőtteknek. Iskolába lépés előtt legyenek képesek mindennapi szükségleteiket 

életkoruknak megfelelően önállóan kielégíteni. 

Étkezés 

Készségszinten használják az evőeszközöket (kés, villa, kanál). Önállóan töltsenek a 

kancsóból. Merítéskor az étel mennyiségét helyesen ítéljék meg. Váljék igényükké az 

esztétikus terítés, higiénikus étkezés. 

Öltözködés 

Önállóan, megfelelő sorrendben vetkőzzenek, öltözzenek. Ruháikat ki- begombolják, 

cipőjüket fűzik, kötik. A holmijukat összehajtogatva tegyék el. 

Német nemzetiségi: 

A gondozási tevékenységek közben is használjuk a német nyelvet. Megnevezzük 

németül az evőeszközöket, több étel nevét, a testápolás eszközeit, ruhadarabok, 

berendezési tárgyak nevét. 

SNI gyermekek 

Megfelelő fejlesztés esetén az érzelmileg motivált gyermek felismerve a cselekvés 

eszközeit, örömét és irányát, maga is utánozni kezd. Spontán és aktívan 

tevékenykedik. Biztosítjuk, hogy sok gyakorlással, cselekvéses mozzanatok 

lebonyolításával és hangsúlyozott bemutatásával a szokások elsajátítása terén a 

gyermek önmagához mérten a lehető legnagyobb önállósággal étkezzen,öltözködjön 

stb. Tehát a gyakori ismétléssel tesszük a gondozási helyzeteket jól ismertté és arra 

törekszünk,hogy valóban tanulási folyamattá váljon a művelet. 

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 

A 3-8 éves gyermek életében igen jelentős helyet foglalnak el az érzelmek. Az első 

időszakban a nevelés folyamatában az érzelmek megelőzik a tudat szerepét, tehát az 

érzelmek nemcsak kitérő, hanem késztető jelenségek is. Az érzelmek fejlesztése 

tapasztalatok és a tudatosság fejlődésével illetve fejlesztésével oldható meg. Az 

érzelmeket olyan erőnek kell tekintenünk, mely a nevelés minden mozzanatát átszövi.

Célunk: 

- 28 - 

A gyermek biztonságérzetének megalapozása, az önbizalom erősítése, a szocializáció 

elősegítése, szűkebb és tágabb környezet megismerése, amely a szülőföldhöz kötődő 

alapjait teremti meg. 

Feladatunk: 

Az érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör 

megteremtése. Ez a légkör alapozza meg a gyermekek kötődését az óvónőjükhöz, 

társaikhoz. Gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd érzelmi 

töltés jellemezze. 

Feladatunk a gyermek szociális érzékenységének fejlődése, én-tudatának alakítása, 

önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek segítése. 

Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas 

szükségleteit, a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük. 

A gyermekek élettere legyen otthonos, barátságos, játéksarkok kialakításánál 

érvényesüljenek a gyerekek elképzelései. 

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modellértékű legyen az 

óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és 

viselkedése. 

A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, 

valamint a kiemelkedő képességű gyerekek nevelése. 

A beszoktatás rendszere 

Körültekintést, türelmet igényel a családtól közvetlenül óvodába kerülő gyerekek 

beszoktatása. Az óvónő a szülőkkel együtt teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek 

a zökkenőmentes, nyugodt beilleszkedéshez vezetnek. 

Családlátogatás (bölcsőde látogatás) ismerkedés a gyerekkel, a családi háttérrel. 

Nyíljon lehetőség arra, hogy a gyerekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával - 

akik ezt így igénylik. A beszoktatásban lehetőség szerint mindkét óvónő vegyen részt, 

a dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. 

Már a beszoktatás ideje alatt is a csoport szokás- és szabályrendszerének kialakítására 

törekszünk, a gyermekek egyéni képességeinek, fejlődési ütemének, 

figyelembevételével. 

A közösségbe való beilleszkedés szempontjából az SNI gyermekek számára fontos 

faktor a csoporttársak el-és befogadó képessége, ezt a szemléletet és elvárást a 

beszoktatástól kezdve következetesen szükséges közvetíteni a csoport felé. Az óvónő 

mintaadása döntő a befogadás folyamatában.

Az integrált fejlesztés sajátos feladatai: 

- 29 - 

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése során sikerkritériumnak a 

gyermekek beilleszkedése, fejlõdése, az együtt haladás lehetõsége tekinthetõ, melynek 

eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: 

a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs 

szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, 

módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást 

jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérõ mértékéhez, az egyéni fejlõdési 

sajátosságokhoz. 

b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevõ, magas szintû 

pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és 

az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezõ óvodapedagógus: 

- egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, 

- a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplõ javaslatokat beépíti, a 

gyermek fejlõdésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az 

adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, 

- egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres, 

- alkalmazkodik az eltérõ képességekhez, az eltérõ viselkedésekhez, 

- együttmûködik a különbözõ szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, 

javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. 

c) A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkezõ – 

gyógypedagógus/terapeuta - az együttmûködés során: 

- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, 

- javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk 

alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a 

gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, 

- segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a 

beszerzés lehetõségérõl, 

- együttmûködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó 

óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, 

- kapcsolatot tart a szülõvel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.

A fejlődés jellemzői 

- 30 - 

3-4 éves korban: 

Óvodába lépéskor köszönjék meg, ha kapnak valamit. Óvják játékaikat, kérjék el 

egymástól, adják át, várják meg, amíg megkapják. Vigyázzanak a használati tárgyakra, 

egymás holmijára. Hagyják egymást nyugodtan játszani, énekelni, rajzolni. 

Próbáljanak meg segíteni egymásnak. Vegyék észre hiányzó társukat, örüljenek, ha 

visszatér. Szívesen járnak óvodába és játszanak együtt. Kezdjenek kialakulni az együtt 

játszó párok, csoportok. 


Kialakult szokásokat gyakorolják. Köszönnek felnőttnek, gyereknek. Segítsék 

egymást öltözés, étkezés, séta közben. Hiányzó társukat keressék, örülnek, ha 

visszatér. A leejtett tárgyakat emeljék fel. Vegyék észre a rendetlenséget, próbáljanak 

rendet rakni. A foglalkozáson jelezzék, ha mondanivalójuk van. Érezzék magukat jól 

az óvodában, keressék a közös tevékenységek lehetőségeit. Forduljanak bizalommal a 

felnőttekhez és társaikhoz. Figyeljenek egymás játékára, alkotására, hallgassák meg 

egymást. Szívesen segítenek egymásnak, legyenek türelmesek. Konfliktusukat óvónő 

segítségével oldják meg. 


A szokások a gyerekek igényévé válnak. A közös tevékenységben aktívan vesznek 

részt. Vegyék észre kinek van szüksége segítségre, és segítenek. Vegyék észre 

társaikat és érdeklődnek a hiányzók iránt. Foglalkozáson figyeljenek az óvónőre, 

kérdéseire érthetően válaszoljanak. Tisztelettel viselkedjenek a felnőttekkel és 

vigyázzanak munkájuk eredményeire. Közösségi öntudatuk alakuljon, örüljenek a 

közösen elért sikereknek. Fogják fel az alapvető meta-kommunikatív jelzéseket. A 

megkezdett munkájukat felszólítás nélkül fejezzék be. Önálló véleményüket bátran 

mondják el, mondjanak igazat. 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén 

Kötődjenek, ragaszkodjanak óvodájukhoz, a felnőttekhez, társaikhoz. 

Ezt érzelmekkel fejezzék ki: szavakban, tettekben 

A gyermekeknek igényévé váljon a viselkedés és helyes cselekvés 

szokásszabályainak betartása 

Figyelmeztessék a szabályok megszegőit, tudják felmérni a szabályok 

betartásának fontosságát 

Segítsenek egymásnak, érdeklődjenek egymás iránt, együtt érezzenek 

a közösség tagjaival 

A konfliktushelyzeteket egymás közt próbálják elintézni, megoldani 

A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják 

Igényükké váljon a közös, tevékeny együttműködés 

Legyenek képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatni a 

felnőttet, és a gyerekeket, a tevékenységeket türelmesen, a 

megbeszélés alapján befejezni 

Érvényesítsék kezdeményezőképességüket, tartós érdeklődéssel 

legyenek képesek a feladatokra koncentrálni

- 31 - 

A felmerült akadályokat, nehézségeket igyekezzenek legyőzni 

A közösségért szívesen dolgozzanak, értsék környezetük jelzéseit, 

érzéseit 

Értékeljék saját tetteiket és a magatartási példákat 

Szociálisan éretté váljanak az iskolába lépésre 


Már a gyermekek óvodai beíratásakor érdeklődünk, hogy a családban beszélnek–e és a 

gyerekekhez beszélnek-e németül. A gyerekek az óvodába lépésüktől találkoznak a 

német nyelvvel. A szokások kialakítása magyar és német nyelven is történik. A 

gyerekek örömmel éljék meg, hogy németül is be tudnak mutatkozni, tudnak köszönni, 

megköszönni dolgokat, majd a napi életben is egyre több mondatot megértenek és 

fokozatosan kialakul az egyszerű párbeszéd. 

SNI gyermek: 

Fontos, hogy a csoporttársak lássák, milyen jellegű erőfeszítéseket kell tenni a 

fogyatékos kisgyermeknek az - önmagukhoz mért - eredmények eléréséhez és lássák 

azt is, hogy miben jó, sőt igen jó a gyermek. 

A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése 

A pedagógus a tanév elején pedagógiai megfigyeléseit írásban rögzíti 

(pedagógiai jellemzés). Mindezek és a gyermek szakvéleménye alapján készíti el a 

sajátos nevelési igényű gyermek egyéni fejlesztési tervét, s tervezi az adott csoport 

munkáját. 

Munkájára jellemző a folyamatellenőrzés, mely fejlesztési ciklusonként 

történik (az adott gyermek állapotától függően 3 vagy 6 hónaponként). 

A nevelőtestület rendszeres esetbeszélésein team munkában keresik a lehető 

legjobb megoldást egy-egy gyermek esetében. Ez a team gyakran kiegészül a 

gyermeket kezelő szakorvossal, pszichológussal, egyéb szakemberekkel. 

A tanköteles gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és 

Rehabilitációs Bizottság vizsgálatán vesznek részt. A Bizottság véleménye, a 

gyermekkel foglalkozó pedagógus és a szülő véleménye alapján kezdi meg a gyermek 

tanulmányait a Bizottság által kijelölt általános iskolában.

- 32 - 

Az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó 

feladat. Kiemelt az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak 

alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a 

javítgatások elkerülésével). Fontos az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, 

szeretetére nevelés, közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs 

kedvének fenntartása, ösztönzése. 

A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve biztosítjuk a változatos 

tevékenységeket, különböző élethelyzetekben való gyakorlást, amelyeken keresztül 

szerezhet a gyermek tapasztalatokat a természeti és társadalmi környezetéről. 

Célunk: 

A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos 

feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek 

emlékezetben tartását. Továbbá tanulási vágy kialakulását a szűkebb,tágabb környezet 

nyitott érzékeny befogadását. 

A gyermek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket 

/érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, kreatív gondolkodás/ 

A gyermek számára nélkülözhetetlen, hogy felismerje a dolgok, jelenségek 

közötti összefüggéseket. Minél több összefüggést ismer fel, gondolkodása, 

érzelmi élete annál harmonikusabban fejlődik. 

A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermek beszélőkedvét. 

A program megvalósításához szükséges módszerek: 

Az óvónő vegye észre, és vetesse észre a hirtelen fellépő, előre meg nem tervezett 

helyzetek élménynyújtó erejét. 

Fontos az otthoni és az óvodai megbízások adása, a szülők és (nagyszülők) bevonása a 

tanulási folyamatba. 

A kötetlen szervezési forma valamennyi korcsoportban a tevékenységek egyik 

alapformája, a kiscsoportosoknál - a testnevelésen kívül - az egyetlen szervezési 

forma. A kötetlenség a gyermek önkéntes részvételét jelenti, s mivel a már kialakult 

játékot nem zavarhatja, történhet a nap bármely időszakában akkor, amikor a nevelési 

helyzet és a gyermek tevékenysége erre lehetőséget ad. 

Az 5-8 éves gyermek számára kötött és kötetlen jellegű tevékenységek is 

szervezhetők. Az óvónő a csoport fejlettségi szintjét figyelembe véve önállóan dönthet 

erről. 

A kötött tevékenységek más jellegű magatartást igényelnek a gyerekektől. A 

kötött- és kötetlen tevékenységek egyaránt oldottak, játékosak, élményszerűek 

legyenek! 

Lehetőség szerint minden gyerek mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést! 

Kerülni kell a sztereotip értékelést. Helyette a gyerek konkrét jó cselekedetét emeljük 

ki.

- 33 - 

Az óvónő alkalmazza a jutalmazás olyan módszerét, mint a simogatás, testközelség, 

gesztus, pillantás, szóbeli dicséret egyénileg és a szülők előtt is. 

Az óvónő tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a tárgyi 

jutalmazásra. / kerülje a képek, pontok osztogatását / A büntetést teljes mértékben 

kerülje, mert a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját visszaszorítja, 

lefékezi. 

A szokásokat úgy alakítsa ki, hogy egy gesztus, egy tekintet, egy kérdés szerepeljen a 

nemkívánatos magatartás megszüntetésében. A gyermek értékelésében mérvadó 

legyen a megértő és segítő szándék! 


A nyelvvel való ismerkedés átszövi az egész napi tevékenységet. A gyerekek a nap 

folyamán többször hallanak német kifejezéseket, felszólításokat, megválaszolandó 

kérdéseket. 

A tevékenységeket mindig jól motiváltan, igen játékosan és eszközökkel jól ellátva 

kell szervezni. A gyerekek várják a német nyelven szerveződő tevékenységeket és 

örömmel vegyenek azokon részt! 

SNI gyermekek 

A gyermekek értelmi nevelésének lényege abban rejlik,hogy a fejlesztés eredményeit 

felhasználva újabb célok kitűzésével és megvalósításával biztosítjuk a fejlesztés 

hatékonyságát.

- 34 - 

IV. A PROGRAM AJÁNLOTT NAPIRENDJE 

530 - 1130 Játékba integrált egyéni, mikrocsoportos és csoportos tevékenységek 

- Rajz, mintázás, kézimunka 

- Ének- zenei készségek fejlesztése 

- Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése 

- Matematikai tartalmú játékok kezdeményezése 

- Német nyelven szervezett játékos tevékenységek 

- Vers, mese, dramatikus játékok 

Részképességek fejlesztése egyéni szükségletek alapján 

- Hetente egyszer frontálisan szervezett testnevelési játékok 

- Testápolási tevékenységek 

- Folyamatos tízórai 

Játék a szabadban 

- Mindennapos testnevelés 

- Tapasztalatszerzési séták 

1130 - 1300 - Ebéd 

- Tisztálkodási tevékenységek 

1300 - 1500 - Pihenés, elalvás mesével, altatódallal 

1500 - 1700 - Testápolási tevékenységek 

- Folyamatos uzsonna 

- Szabadon választott játékos tevékenységek 

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a 

feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált 

tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a tevékenységekhez a 

gyermek egyéni szükségleteihez, a helyi szokásokhoz és igényekhez. A harmonikus 

arányok kialakítása fontos a játék kitüntetett szerepe miatt. A napirendet a gyerekek 

szükségleteinek és az aktualitásoknak megfelelően rugalmasan kezeljük. 

Ezt elsősorban olyan napirend kialakításával, működtetésével lehet megvalósítani, 

amelyben a gyermekek biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási 

szabályok átláthatók, kiszámíthatók. A nyitvatartási időben minden tevékenységet az 

óvodapedagógus irányít. A csoportnaplóban az időintervallumokat részletezzük. 

SNI gyermekek esetében 

A szervezés rugalmasságának biztosítása 

Az egyes foglalkozások időtartama függ az adott gyermekcsoport fejlettségétől, a 

témától, illetve az egyes gyermekek aznapi állapotától.

- 35 - 

V. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 

Játék 

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége s így az óvodai 

nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, 

melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell 

elégülnie. 

A játékban a gyerekek azokat a tagolatlan élményeket, amelyeket a külvilág 

benyomásai, és a saját belső világából származó benyomások keltettek benne kivetíti 

és újra meg újra tagolja. Ha a belső képteremtésük szabadon működhet, nagyszerűen 

élnek a feldolgozás lehetőségével. Ezzel oldódnak a feszültségek, indulatok, vágyak, 

szorongások. 

A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt, a szülő és 

az óvodapedagógus. A felnőtt bevonható társ marad, illetve segítővé,kezdeményezővé 

lesz,ha a játékfolyamat elakad. 

Célunk: 

Minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a szabad játék, amely által a 

gyermek fejlődik, értelmi képességeit kibontakoztatja, és érzelmi intelligenciára tesz 

szert. 

Fontos, hogy a játék pszichikumot,a kreativitást fejlesztő, erősítő élményt adó 

tevékenység legyen. 

Feladatunk: 

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása 

Különböző játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása, a 

gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. 

Az óvónő játéksegítő módszerei 

A környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának 

biztosítása a játékban és a játékba integrált tanulás során. 

Az óvodapedagógus tudatos jelenléte hangsúlyos legyen 

A gyerek csak érzelmi biztonságban tud fejlődni, játszani. Ehhez szeretetteljes, 

nyugodt légkört, egészséges környezetet kell biztosítani. Az óvónő személyisége, 

érzelem gazdag, toleráns, anyapótló és követendő példa legyen. 

A játékhoz a szükségleteknek megfelelő helyet teremtjük meg. A csoportszobák 

berendezése mobil, átalakítható legyen akár önállóan vagy a felnőtt segítségével. 

Legyen szűkíthető, (kuckó) bővíthető a nagyobb mozgásteret kívánó játékhoz. Mégis 

legyen meg a biztos helye a különböző tevékenységeknek, mint a mesesarok, vizuális 

kifejezéshez szükséges hely - eszköz, a környezet megismerésére szervezett séták 

során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, kincsek. Melyeket a gyerekek 

rendeznek, alakítanak különböző szempontok alapján. Az udvar legyen nagy, 

gondozott, természetes, hogy környezetbarát teret és lehetőséget nyújtson és 

ösztönözzön a nagymozgásos tevékenységre és a környezetorientált magatartásra.

Idő 

- 36 - 

Játéktevékenység folyik az óvoda nyitásától - kis megszakítással: étkezés, pihenés - 

zárásig. A folyamatos napirend jól biztosítja az egybefüggő, több órán át folyó 

elmélyült játékot. Nem tesszük zaklatottá, felszabadulttá az élmények újratagolását, 

feldolgozását és képességeik kibontakozását. A hosszú játékidő alatt az óvónő 

figyelemmel kíséri a kisebbek és nagyobbak igényeit, és differenciáltan segít. A 

nagyobbaknak biztosítja a lehetőséget a többnapos, komolyabb szervezést, kitartást, 

kívánó játékhoz. 

A napi életszervezésben törekedjen arra, hogy az egészséges életmód kialakítása 

érdekében minél több időt töltsenek a szabadban. 

Eszközök 

A tapasztalatok szerzéséhez szükséges eszközök nagymértékben befolyásolják a 

kreativitás alakulását, gazdagítják, kibontakoztatják a gyermek elképzeléseit. 

Biztosítsunk megfelelő mennyiségű, jó minőségű, esztétikus, változatos anyagokból 

készült és kreativitásra késztető eszközöket. A természetes anyagokból készülteket 

előnyben részesítjük. A kész játékokon kívül sokféle játszásra alkalmas anyagot, 

félkész eszközt adjunk a gyermek kezébe pl.: ruhák, táskák, köpenyek, termények, 

különböző, a természetben megtalálható anyagok. 

A német nyelvű szerep-, és különböző asztali, társasjátékokhoz lehetőséget nyújtsunk 

a speciálisan e célra készített játékeszközökkel is. 

A programban kiemelt helyet kapnak a természeti és társadalmi környezet 

megismerését szolgáló, tapasztalatgyűjtő séták, erdei óvoda, túrák, kirándulások. 

Mindez a tapasztalatgazdagság meg kell, hogy mutatkozzon a játék tartalmában és 

fejlődésében. 

Játékfajták 

A gyerekek játékában keverednek a különböző játékfajták, úgy mint, gyakorló játék, 

mely az eszközök rakosgatásából áll. 

Ehhez az óvónő biztosítja a szükséges eszközöket. 

Szerepjáték 

Már a kisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. A szerepjáték a mindennapi élet 

valóságából és a képzelet játékából táplálkozik. Ebben a játékfajtában az óvónő 

indirekt módon irányítson. A konfliktusok megoldásában szükség szerint vegyen részt, 

jó ha a gyerekek a szabályok ismeretében egymás közt is meg tudják oldani azt. 

Különös figyelmet igényel az osztatlan csoportokban zajló szerepjáték és annak 

vezetése. Ebben a játékfajtában rejlő fejlesztő lehetőségek kimeríthetetlenek. 

Szabályjáték 

Ennél a játékfajtánál a legfontosabb a szabályokhoz való igazodás, alkalmazkodás.

- 37 - 

Mozgásos szabályjátékok 

Testnevelési játékok, népi dalos játékok. Feladatunk, hogy sok ilyennel ismertessük 

meg, különösen a nagyobb gyermekeket, hogy változatos körülmények között 

alkalmazni is tudják. 

Értelemfejlesztő szabályjátékok 

Társasjátékok, dominók, kirakók, kártyák stb. Az óvónő feladata a szabályok 

ismertetése és betartatása, eleinte együtt játszás a gyerekkel. Ha már jól ismerik a 

szabályokat egymást ellenőrizve kisebb csoportok önállóan is játszhatják, mivel ez a 

játék szociális és értelmi érettséget feltételez és ezek fejlesztését is szolgálja. Ezek a 

játékok a nagyobbak játékai, ezért fontos, hogy vegyes életkorú csoportokban az 

óvónők olyan légkört biztosítsanak, hogy a nagyok zavartalanul, odafigyelve tudják 

ezt játszani. 

Barkácsolás 

Mindig a játék igényéből indul ki és kötetlen, ne legyen öncélú. Az elkészített 

eszközökkel játsszanak, a szerepjátékok tartalmát gazdagítsák, bővítsék azt. 

Bábozás 

A gyermek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze. A bábozás elősegíti a 

beszoktatást, beilleszkedést és különböző szociális probléma megoldását. A 

bábozásnak szerepe van a személyiségfejlődésben, a bábok mögé bújva, bátrabban 

megszólalnak a gátlásos gyermekek is, így a kommunikáció fejlődését is elősegíti. 

Megfelelő méretű, esztétikus és kifejező bábok biztosításával ösztönözzük a 

gyermeket erre a tevékenységre. 

Dramatizálás 

A bábozás és a dramatizálás szoros összefüggésben és kölcsönhatásban áll 

egymással. Dramatizáláskor a gyerekek saját vagy irodalmi élményeiket játsszák el 

kötetlen módon, úgy, hogy ezek tartalma megragadja érzelmileg. Az aktuális játékhoz 

biztosítjuk az eszközöket, kellékeket, jelmezeket, fejdíszeket. Ha kell óvónői 

segítséggel rendezzük be a teret, készítünk díszleteket, választjuk ki a szereplőket. 

Az óvónő játéksegítő módszerei 

Az óvónő a játékvezetésben legyen szituáció-érzékeny: akkor és ott, úgy segítsen, 

avatkozzon bele, amennyire a helyzet szükségessé teszi, kreativitást, továbblépést, 

feldolgozást segítve. Határozottan avatkozzon bele a játékba, ha alapvető 

alkalmazkodási szabályok csorbulnak pl. durvaság illetve egymás épségét 

veszélyeztetik. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az 

indirekt irányítás felelőségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának 

érvényesülése. Óvodás korban a tanulás valódi színtere a játék. A játék által, azon 

keresztül fejlődik értelmi képessége, érzelmi intelligenciája. 

Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek játékidőben zajlanak, a folyamatosság 

elve alapján. A gyermekek a tevékenység befejezése után vagy közben is 

visszatérhetnek eredeti játékukhoz, illetve újat kezdhetnek, mást csinálhatnak. Ehhez 

társulnak olyan szervezett tanulási formák, mint az óvónő által irányított

- 38 - 

szabályjátékok, melyek a környezetorientált magatartás kialakulását segítik, azt 

szolgálják változatos formákban: szabadon, teremben. 


A gyerekek legyenek képesek kitartóan, akár több napon keresztül egyazon 

játéktémákban együttesen részt venni. 

Többnyire szerepjátékot játszanak 

Ismert meséket, kitalált történeteket dramatizáljanak, bábozzák el akár 

többször is 

Bonyolult építményeket kreáljanak különböző eszközök felhasználásával 

Élvezzék a szabályjátékokat és képesek legyenek a normák betartására 

Viselkedésükben jelenjen meg a természetorientált magatartás 

A német csoportokban a játékban is spontán használják a már megismert 

kifejezéseket, mondatformákat 


A gyerekek és az óvónők által kezdeményezett és spontán játékokban is jelenjen meg a 

német nyelv, amely lehetőséget ad arra, hogy újabb és újabb ismeretet kapjanak a 

gyerekek. Szervezzen az óvónő német nyelven értelemfejlesztő, mozgásos 

szabályjátékokat, iktasson be népi gyermekjátékokat is. A nap folyamán használja ki 

az adódó alkalmat a német nyelv gyakorlására. 

SNI gyermekek 

A játék során a tanultakat ismétlik, begyakorolják. A játék alkalmas arra, hogy eggyé 

szervezze az értelmi, érzelmi és társas folyamatokat. Így tág teret nyújt a társakkal, 

felnőttekkel való viselkedésmódok, viselkedési szabályok begyakorlására. A 

játékeszközök kiválasztása, játékszeretet fejlesztése azt jelenti, hogy az óvoda az SNI 

gyermekek számára gazdag játékprogramot dolgoz ki és működtet, az életkortól és 

fejlettségi szinttől függően fokozódó komplexitású játékok megtanítását, 

megszerettetését tűzve ki célul. 

Mese, vers, irodalmi nevelés 

Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos 

eszközei a mondókák, dúdolók, versek,mesék. 

Célunk: 

A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, a csodákkal teli 

meseélmények segítségével és a versek zeneiségével. 

Feladatunk: 

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, a népi a klasszikus és 

a kortárs irodalmi művek felhasználása 

Mesélés, verselés,dramatizálás,bábozás, dramatikus játékok tartalmának 

biztosítása.

- 39 - 

A gyerekek nyelvi képességének fejlesztése 

A gyermekek saját vers és mesealkotása,annak mozgással vagy ábrázolással 

történő kombinálása az önkifejezés egyik módszere 

A mese belső képvilágot jelenít meg. A mindennapos mesélés, verselés és 

mondókázás a kisgyermekek mentális higiéniájának elmaradhatatlan eleme. 

Biztonságot ad a gyermeknek a mesélővel való személyes kontaktushoz. A 7 éven 

aluli kisgyermekek tartósan, kényszer nélkül képesek figyelni a mesei beszédmódra. A 

mese, vers élmény, örömforrás oktató szándék nélkül. A mese beszédnevelő, énerősítő, 

személyiség összerendező hatása felbecsülhetetlen. Segíti a világ 

megismerését. A magyar gyermekköltészet, népi hagyományok sok alkalmat, jó alapot 

nyújtanak a mindennapi verseléshez, mondókázáshoz. 

Lényeges az is, hogy a gyerekek kézbe vegyék, nézegessék azokat a könyveket, 

amelyekben kedves verseik, meséik találhatók. 

Az óvónő dolga a mesélés, versmondás helyének megkeresése a gyermekcsoport 

napirendjében. A mese és versmondás helyzeteinek, szokásainak kigondolása, a 

mesék, versek kiválasztása. Fontos a rendszeres, elalvás előtti mesemondás. A csend 

helyet készít a mesélésnek. 

Meg kell adnunk a gyermeknek a mesehallgatás, mondókázás, verselés örömét. Verset 

nem megtanítunk, hanem sokszor mondogatunk. Széleskörű irodalmi felkészültségre 

van szükségünk. 

A felhasznált irodalmi anyag rendező elvei lehetnek pl.: népszokások, népi 

hagyományok, évszakok, ünnepek, társadalmi aktualitások. 

Figyelembe kell venni a gyerek életkori jellemzőit, egyéni sajátosságait, érdeklődési 

körét. 

Dramatikus játékok, bábozások alkalmával a gyermek saját vagy irodalmi élményét 

játssza el kötetlen módon, ehhez biztosítsuk a tartalmat, tevékenységet és a változatos 

eszközöket. (ruhák, díszletek, jelmezek, kellékek, fejdíszek stb.) 

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése verssel, mesével, dramatikus 

játékokkal, bábokkal a leghatásosabb. 

Az irodalmi és népi alkotásokkal - melyeket igényesen válogattunk - alakítsuk a 

gyermek: 

beszédfejlettségét 

szókincsét 

fogalmi ismereteit 

helyes mondatépítését 

tiszta kiejtését 

beszédemlékezetét 

Az óvodás korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása: 

A kiscsoportos korú gyermekek 10 –12 mondókát és 10-14 új mesét ismerjenek meg. 

A 4-5 éves gyermekek 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset és 10-14 új mesét ismerjenek 

meg.

- 40 - 

5-8 éves korban 4-5 kiolvasóval gazdagodjon a nagycsoportok repertoárja. 

A nagyobb gyermekek halljanak 15-20 új mesét a nevelési év folyamán. 

A gyermekek ismételgessék az előző években tanult verseket mondókákat. 

A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: 

Szilárduljanak meg a gyermekek mese-, vershallgatáshoz tartozó szokásaik 

Figyelmesen, csendben hallgassák végig a mesét 

Kérjék a mesemondást, segítsenek a mesemondás feltételeinek 

kialakításában 

A folytatásos meséket, meseregények tudják összeilleszteni 

A kedvenc mesehősöket vegyék bele játékukba, dramatizálásukba 

A mesekönyvekre vigyázzanak. Önállóan is nézegessenek könyveket 

A képek alapján ismerjék fel kedvenc meséiket, verseiket, mondókáikat 

A mesében hallott szófordulatokat beszélgetésükben, dramatizálásukban, 

bábozásukban is alkalmazzák. 


A német anyanyelvű irodalmi anyag kiválasztásánál építeni kell a helyi 

hagyományokra, a szülők, nagyszülők által ismert mondókák épüljenek be a csoportok 

tervébe. A kicsiknél a népi mondókáktól, rigmusoktól, kiszámolóktól jutunk el a 

rövidebb-hosszabb versekig, melyek tartalmát a gyerekek értik, ritmusát, lüktetését 

érzik. 

Magyar nyelven már hallott meséket hallgassanak meg, értsenek meg németül is. A 

német nyelvű mese -, vers kezdeményezésekor tanuljanak meg a gyerekek 8-10 verset, 

mondókát és ismerjenek meg 2 mesét. 

SNI gyermekek 

A fejlesztés területein a beszédszervek ügyesítése, a beszédhallás, az auditív ritmus,az 

auditív emlékezet. Az anyanyelv használat áthatja az óvoda egésznapi életét,ezért az 

anyanyelvi nevelés nem tekinthető kizárólag a tevékenységeken megvalósítandó 

feladatnak. Tevékenység, manipuláció, eszközhasználat, játék, ábrázolás közben is 

beszédre ösztönözzük a gyermekeket. 

Ének-zene, énekes játékok 

Nagyon fontos,hogy a gyermeket már óvodás korban minél több zenei élményhez 

juttassuk, felkeltsük zenei érdeklődésüket, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai 

fogékonyságukat. Szerettessük meg velük az éneklést, ismertessünk meg a 

gyerekekkel ölbéli játékot, népi gyermekdalokat,a dalos játékokat, néptánc jellegű 

mozgásokat. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti 

alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek és zenei 

kreativitásának alakításában. 

Célunk: 

A közös éneklés öröme

- 41 - 

A gyerekek érzelmeire, értelmére hassunk a közös játékokkal, ami fejleszti a 

gyerekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. 

Juttassuk minél több olyan élményhez, amellyel elősegítjük zenei anyanyelvünk 

megalapozását. 

Feladatunk: 

A zenei nevelés szervezeti formáinak biztosítása, feltételeinek megteremtése, 

hogy 

a gyermeknek legyen minél több alkalma arra, hogy ösztönös alkotó hajlama 

kibontakozhasson. 

A zenei anyagok igényes kiválasztásánál figyelembe kell vennünk a gyermekek 

korát, / a csoport összetételét / és az adott csoport képességszintjét. 

Fejlesszük a gyermekek nyelvi képességeit mondókákkal, gyermekdalokkal és a 

zenei képességfejlesztő játékokkal. 

Tegyük lehetővé, hogy a szülők is megismerjék, milyen jellegű dalokat 

használunk az ének-zenei neveléshez. 

A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe 

a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását 

is. 

Az óvónő tegye lehetővé,hogy a gyermek mindennapi játékában, 

tevékenységében minél nagyobb szerepet kapjon a zenei nevelés 

Az óvónő a zenehallgatással keltse fel a gyerekek érdeklődését az értékes zene 

iránt. A zenehallgatási anyag zömét tiszta forrásból válogatjuk össze. Az óvónő 

énekelhet, vagy hangszeren is előadhat. 

Forrai Katalin: Ének az óvodában című könyvéből felhasználjuk a dal-, és 

mondókagyűjteményt, illetve módszertani útmutatást. 

Tervezéskor az osztott ill. osztatlan csoport életkorának megfelelően válasszuk ki a 

dalokat, mondókákat, azok hangkészletét, a játék - mozgás nehézségét és a gyermekek 

éneklési és ritmus-halláskészségét szem előtt tartva. 

A kiválasztott anyagok művészi értékűek legyenek. Az ének-zene és az ehhez 

kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés, 

játék és kirándulások. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, 

mondókázásra vagy körjátékok játszására. A felnőtt minta utánzásával az 

éneklés,zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. 

SNI gyermekek számára a zenei befogadóképesség szándékos fejlesztését a 

megfontoltan válogatott zeneművel rendszeres hallgatásával valósítjuk meg. 

Az óvodás korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása 

A 3-4 éves gyermekek ismerjenek meg 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 10-15 

dalos játékot. A mondókák hossza 2-4 motívum, a dalok hossza 8-12 ütem legyen. A 

dalok váltakozva negyed és páros nyolcad ritmusok legyenek.

- 42 - 

A 4-5 éves gyerekek a 4-5 új mondóka és a 12-15 új dalos játék megismerése mellett 

ismételgessék a 3-4 éves korban tanult dalokat, mondókákat, ölbeli játékokat is. 

Énekelgessenek 4-8 motívumból álló dalos játékokat, műdalokat. A dalok 

hangterjedelme is dúr hexachosa maradjon. 

Az 5-7 és 8 éves gyerekek a kisebbekkel legyenek "anyáskodóak" játsszanak minél 

több ölbeli játékot velük. 

Tanuljanak meg 4-6 új mondókát, 16-18 új népi gyerekjátékdalt és 4-5 

alkalomhoz illő műdalt. A mondókák hossza 6-12 motívum, a daloké 12-18 ütem is 

lehet. 

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és 

a zenei képességfejlesztő játékokkal. 

Mivel a gyermekek gyorsabban beszélnek, mint énekelnek, ezáltal a lelassított 

mondókák, énekek ismételgetése segítse elő a helyes artikulációt, a szavak szép, 

pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, 

hangerejének utánzása éreztesse meg a nyelv kifejező erejét, szépségét. Az éneklési 

készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segítse a magán- és 

mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játékok adjanak alkalmat a 

szókincs bővítésére. 

A zenei élmény serkenti a gyermekek képi- és irodalmi alkotások iránti 

esztétikai kívánságát, alkotókedvét, miközben fejlődik zenei emlékezetük, s 

esztétikusan formálódik mozgásuk. A feladatok sikeres megoldása elősegíti a zenei 

anyanyelv megalapozását. 


A gyermekek szeressék, élvezettel játsszák az énekes játékokat játékidőben, 

foglalkozásokon, szabadidőben egyaránt. 

A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudjanak énekelni. /lehetőleg tisztán/. 

Különböztessék meg és tudják alkalmazni a zenei fogalompárokat 

Érezzék az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. 

Tudjanak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni, visszaénekelni, elbújtatni. 

Szeressék a népzenét, mozgásuk esztétikus legyen. 


A német ének-zenei nevelés anyagának kiválasztási elvei az irodalomhoz hasonlóak. 

Itt a dallam és a több mozgás adja a bővítést. A német és sváb énekes játékok, 

gyermekdalok játszása, tanulása mellett időnként hallgassanak nemzetiségi népdalt, 

népzenét. 

Az óvódáskor végéig sajátítsanak el 8-10 énekes játékot. 

SNI gyermek 

A zenei alapképessége elsajátításának feladatai közül legfontosabb az éneklés,de a 

hangszeres előadásra ( csörgőket, dobokat, és más ritmushangszereket mi is készítünk) 

is figyelmet fordítunk. Az óvodában a mozgással és játékkal kísért előadás és az

- 43 - 

éneklés mellett ritmusalkotással, tempóbeli és dinamikai ellentétek,ill. fokozatos 

átmenetek kivitelezését is gyakoroljuk. Főbb területei a hallás ( magas-mély), a 

ritmusérzék éneklési készség fejlesztése,a hangszerhasználat bevezetése. 

Rajzolás, mintázás, kézimunka 

A rajzolás,festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, ábrázolás különböző 

formái,a műalkotásokkal,az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos 

eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek 

gazdagítására épül. Maga a tevékenység – ennek öröme- a fontos valamint az igény 

kialakítása az alkotásra,az önkifejezésre a környezet esztétikai alakítására és az 

esztétikai élmények befogadására. 

Célunk: 

A vizuális tevékenységformák és lehetőségek fejlesszék a gyerekek 

megfigyelőképességét, érzelemvilágát, önbizalmát, finommotorika és az 

érzékszervekkel való kapcsolatát, egész személyiségét, szín, térérzékelés 

kialakulását, gazdagodását. 

Feladatunk: 

A különböző anyagokkal való tevékenységek közben ismerjék meg az egyszerű 

munkafolyamatokat, technikai lépések alapelemeit, eszközök használatát 

ezekhez a feltételek biztosítása, megteremtése szükséges. 

Az alkotó tevékenységek kapjanak pozitív megerősítést a gyerek egyéni 

kifejezéséhez, fejlettségéhez igazodva. 

Az óvodában állandóan legyen lehetőségük a gyerekeknek rajzolásra, festésre, 

gyurmázásra a beszoktatás pillanatától kezdve. Ezek az anyagok, eszközök 

bármikor hozzáférhető helyen legyenek az egész nap folyamán. 

Az óvónők bármikor partnerek legyenek a gyerekek ötleteinek, kéréseinek 

megvalósításához. Minden óvónő tájékozódjon, figyeljen az új ötletekre és 

módszerekre és természetesen azokat ki is próbálja alkalmazza munkája során. 

Igyekezzen a legváltozatosabb anyagokat felhasználni változatos módon és 

formában, teremben udvaron egyaránt. Használjunk természetes anyagokat és 

mást is, mert úgy gondoljuk azokat is meg kell ismernie a gyerekeknek, hisz a 

környezetükben megtalálják, együtt élnek velük. 

Tegyük lehetővé, hogy a gyerekek mellett a szülők is láthassák az elkészült 

alkotásokat. Ezáltal érjük el, hogy a gyerekek otthon is kaphassanak lehetőséget 

vizuális jellegű tevékenységre. Törekedjünk változatos és különböző minőségű, 

kellő mennyiségű eszköz biztosítására. 

Az SNI gyermek vizuális kommunikációs képessége az ábraolvasás és 

ábrázolás, vagyis a forma-és színlátás méretlátás, térlátás, a téri tájékozódás 

területeinek fejlesztésével erősödik. 

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

Képalkotásaikban is jelenítsék meg élményeiket, elképzeléseiket.

- 44 - 

Legyenek biztosak a színek ismeretében, használatában, több árnyalatot is 

tudjanak megkülönböztetni, egyénileg is alkalmazzák. 

Változatos formamegjelenítésre legyenek képesek, hangsúlyozzák a 

megkülönböztető jegyeket, formákat. 

Emberábrázolásuk határozott vonalvezetésű, részletesen kidolgozott legyen. 

Jelenjenek meg a mozgásábrázolások,. 

Tudják értékelni saját és mások munkáját. 

Formázzanak, mintázzanak megfigyelésük és fantáziájuk után. 

Lehetőleg önállóan tudják alkalmazni a megismert technikákat: hajtogatás, 

tépés, vágás, ragasztás, konstruálás, egyszerű összeszerelés, varrás, kötözés stb. 

Legyenek képesek figyelmüket hosszabb ideig tevékenységükre összpontosítani 

a megismert technikai fogásokat, módszereket alkalmazni, aktivizálni. Ezáltal a 

készülő alkotását igényének, elképzelésének megfelelően javítani, változtatni. 

Az általuk használt eszközöket tartsák tisztán, a megfelelő helyen és módon 

helyezzék el. 

Szívesen készítsenek egy-egy alkalomra ajándékot. 

Igyekezzenek partnerek lenni közös munkák, alkotások elkészítésében is. 


A gyerekek az ábrázolás tevékenységek közben is használják a német nyelvet. 

Tudják pár szóval elmondani, mit ábrázolnak. Nevezzék meg németül is az 

ábrázolási eszközöket, néhány technikát. Ismerkedjenek a nemzetiségi 

hagyományok tárgyi jellegzetességeivel / szövések, hímzések, népviselet, agyag, 

fa, vesszőtárgyak/. 

Próbálkozzanak egy-két alapmotívum esetleges felhasználásával. 

SNI gyermek: 

Lényeges, hogy az SNI gyermekek minél többféle képi kifejezésmódot 

megtanuljanak, mert gyakran fontos önkifejezési eszközhöz jutnak. A sérült 

szociális-kommunikáció kompenzálására és az alkotások elkészítése örömforrást 

is jelent. Esetükben a spontán érés nem elegendő, a megfelelő ingerek 

biztosítása,a játékos,motivált gyakorlás nem maradhat el. 

Mozgás, mozgásos játékok 

A mozgás legalább olyan fontos a gyermek számára, mint az elegendő alvás és a jó 

táplálkozás. A mozgás nemcsak a mozgásszervekre hat, hanem szinte az egész 

szervezet fejlődését elősegíti. Hozzájárul a harmonikus, összerendezett fegyelmezett 

nagy és kis mozgások alakulásához. A torna a mozgásos játékok fejlesztik a gyermek 

természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és 

fejlesztik a testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra 

figyelés.

- 45 - 

Célunk: 

A gyermekek egészségének és testi fejlődésének biztosítása sokmozgásos 

testnevelési játékokkal, mindennapos rendszeres mozgással, amelyek elősegítik a 

harmonikus személyiség fejlődését. 

Feladatunk: 

A mozgásbeli jártasságok és készségek kialakítása. 

A testi képességek tervszerű fejlesztése a testnevelés, a szabadban folyó 

játékok, a mozgásos tevékenységek segítségével. 

Prevenciós, játékos láb- és tartásjavító mozgásanyag beépítése az óvodai élet 

keretébe. A mozgásigény és szükséglet felébresztése, kielégítése. 

Az óvodai testnevelés feladata az alapmozgások eredményes elsajátítása. Ennek 

érdekében kell fejleszteni a motoros képességeket, továbbá kialakítani a 

mozgásjártasságokat, készségeket, vagyis az alapmozgásokkal kapcsolatban a 

durva, majd finom koordinációt és ennek megszilárdítását. 

Minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani a mozgásra, az egyéni 

szükségletek és képességek figyelembe vételével. 

A fejlesztés mozgásanyaga 

Óvodás korban főleg az ügyességet és gyorsaságot fejlesszük. Az állóképesség 

fejlesztését fokozatosan és változatos terheléssel, lassan növeljük. A gyerekek 

mozgásfejlesztésével fejlődik gondolkodásuk. A rendszeresen és tervszerűen végzett 

testnevelési foglalkozások eredménye a gyermeki szervezet működésének 

tökéletesedése. 

A gyermek mozgásfejlesztésének lehetőségei 

A testnevelés fejleszti a gyermek természetes mozgását: járást, futást, ugrást, 

dobást, függést és egyensúlyozást. Megismerteti velük a gimnasztikát és néhány 

talajtorna elemet, labdagyakorlatokat és a sokszínű, változatos testnevelési játékokat. 

Fontos a gyermekek egyensúly érzékelő apparátusának edzése, az egyensúly érzékük 

fejlődésével párhuzamosan éreznek rá a mozgás ritmusára, ez a ritmikus mozgás pedig 

visszahat, erősíti az egyensúly érzéket. A kézi szerek alkalmazása emeli a mozgásos 

játékok sokszínűségét, variálhatóságát. 

Az SNI gyermekek számára a mozgásfejlődés óriási jelentősége abban rejlik,hogy 

hatással van a kognitív és a szociális képességek fejlődésére is. 

Mindennapos mozgásos játékok biztosításának lehetősége 

Az alap állóképesség fejlesztésére igen alkalmasak a sokmozgásos és a kívánt 

fejlesztést szolgáló szabályok szerint történő futó-, és fogójátékok. A mindennapos 

mozgásos tevékenységek által megelőzhetőek a tartáshibák, eredményesebben 

erősíthetők a törzs (hát, has) és láb izomzatai. Mindez elősegíti a helyes testtartás 

kialakulását. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a gyermekek lábtartása 

javítható. A mindennapos testnevelés meglapozza azt az igényt, hogy mozogni öröm! 

A nagy füves udvar lehetővé teszi, hogy jó idő esetén a szabadban 

tornázhassunk. A szabadtéri mozgások alkalmával a függések és ezzel kapcsolható

- 46 - 

mászások gyakorlására kapnak lehetőséget az udvari mászókák, fajátékok és egyéb 

eszközök által. A gyerekeknek legyen lehetőségük a különböző kézi szerek 

kipróbálására, használatának gyakorlására. 

Ezáltal megtanulják, hogyan vigyázzanak magukra, hogyan essenek, hogyan 

kapaszkodjanak. A balesetektől nem félteni kell a gyerekeket, hanem megtanítani, 

megelőzni azt! 

A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és 

eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján 

lehetőséget kell biztosítanunk. 

A fejlődés várható jellemzői óvodás kor végére 

A gyermekek tanulják meg, hogyan kell bánni testrészeikkel, hogy gyorsuljanak 

- lassuljanak. Mozgásuk pontosodik, nő az önbizalmuk, magabiztosabbakká, 

kezdeményezőbbekké válnak. 

Alakuljon ki összerendezett mozgásuk: finommozgás, nagymozgás, 

egyensúlyészlelés. 

Tudjanak térben tájékozódni, ismerjék az irányokat. 

Tudjanak ütemtartással járni, esztétikusan végezni az egyszerű gimnasztikai 

gyakorlatokat. 

Szeressenek futni, 50 -100 m-t kocogni. 

Szeressenek és tudjanak labdával játszani, dobni, elkapni, vezetni. 

Ismerkedjenek meg versenyjátékokkal, tartsák be a szabályokat a különböző 

ügyességi játékokban. 

Német nemzetiségi: a mozgásos játékok közben a gyerekek értsék meg és kövessék a 

német nyelvű utasításokat. 

SNI gyermek 

A kognitív funkciók terén a mozgásos játékok felidézésével fejlődik a gyermekek 

vizuális memóriája, a testrészek és térirányok megismerésével, megnevezésével 

fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük: a megnevezett, látott és elvégzett 

cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját és a 

fogalomalkotás fejlődését. A mozgás hatással van a szociális képességek fejlődésére 

azzal, hogy saját testének és mozgásos képességeinek megismerésével fejlődik a 

gyermek éntudata. 

A külső világ tevékeny megismerése 

Az óvodás gyermek legfőbb igénye a játék, a környezeti nevelés is igazodik 

ehhez, hiszen a gyermek a játék segítségével ismerkedik a világgal. A 

környezeti nevelés maga az élet, mindenbe integráljuk, játszunk, étkezünk, 

alakítjuk emberi kapcsolatainkat.

- 47 - 

Célunk: 

Ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, 

néphagyományok, szokások a családi és tárgyi kultúra értékeit, tanulja meg 

ezek szeretetét védelmét is. 

Alapozzuk meg a természeti és a szűkebb - tágabb lakókörnyezethez való 

pozitív viszonyt. 

Ismertessük meg, szerettessük meg az élő és élettelen világunkat. 

Alapozódjanak meg a környezet harmonikus viselkedéshez szükséges 

készségek, jártasságok. 

Alapozzuk meg a gyermekek környezettudatos magatartását. 

A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, 

ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeibe alkalmazza. Felismeri a 

mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat:alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, 

sík -és mennyiségszemlélete. 

Feladataink: 

Nyújtsunk tapasztalatokat, ismereteket, élményeket, melyekkel felkeltjük, ébren 

tartjuk a gyermekek kíváncsiságát 

Elégítsük ki a - gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően - megismerési 

vágyaikat 

Adjunk lehetőséget a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, biztosítsunk 

elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat - 

és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak 

alakítására. 

Tegyük lehetővé a gondolkodási képesség alakulását olyan helyzetek 

teremtésével, amelyekben alkalom nyílik a különböző szempontok 

felfedezésére, a többféle megoldás közti választásra 

Alakítsuk ki a környezetbarát életmód lehetőségeit 

Helyezzük a gyermek és a természet kapcsolatát a középpontba 

Alapozzuk meg a gyermek környezetorientált magatartását, aktivitását 

Segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását,döntési képességeinek 

fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. 

Fontos az óvónők közti összhang, a hasonló beállítottság. A környezeti nevelést 

összekapcsoljuk az önneveléssel. Átgondoltan, tudatosan teremtjük meg a 

feltételrendszerét. Tartsuk szem előtt, hogy a felnőtt /óvónő, szülő/ viszonyulása a 

természethez, a környezethez, s értékrendje modell a gyermek számára. 

Keressük a kapcsolódási pontokat más tevékenységi rendszerhez. Mindannyian 

törekedjünk az élővilág sokoldalú megismertetésére és megismerésére. 

A természeti környezet megfigyeltetésekor egy-két konkrét szempont megadásával 

segítjük a SNI gyermeket, hogy a sok információ közül sikerüljön megtalálni a 

legfontosabb jellemzőket. SNI kisgyermek esetében a fejlesztésre szánt idő jelentős 

részében a szociális és kommunikációs készségek fejlesztésére kell koncentrálnunk, 

nem tekintjük célnak valamennyi matematikai fogalom feldolgozását megértését.

- 48 - 

A program teljesítéséhez nem feltétlenül szükséges a kereskedelmi forgalomban lévő 

méregdrága eszközöket felhasználni. A kreatív beállítottságú pedagógus a " semmiből 

" is képes remek fejlesztő játékokat kimunkálni. Felhasználhatjuk környezetünk és a 

csoportszoba szinte minden tárgyát a fejlesztés érdekében pl.: ősszel makk, gesztenye; 

együtt gyűjtött kavicsok; építő játékok; színes ceruzák; kis autók; babák stb. Jól 

felhasználható az olcsón, könnyen kivitelezhető saját készítésű eszközök pl.: 

színkártyák síkidomok, egyszerű társasjátékok. Nem mindig a drága megfizethetetlen 

eszköz a legjobb. A gyerekek szívesebben " dolgoznak " az általuk ismert, nap mint 

nap használt tárgyakkal. A cél elérésének pedagógiai eszköze a játék! Az óvodai 

tanulás elsődleges színtere ez a bűvös szó! 

A természeti környezet megfigyeltetésekor egy-két konkrét szempont adásával 

segítjük a 

A témakörök megválasztása és feldolgozása az évszakok és a helyi sajátosságok 

figyelembevételével történik. 

Témakörök: nyári élményeink, az ősz jelei, közlekedés, óvodánk és lakóhelyünk 

környéke, a tél jelei, Mikulás-várás, család, advent, karácsony, farsang, 

kísérletezés az élő sarokban, tavasz jelei, húsvéti készülődés, állatok, tavaszi 

virágok, zöldségfélék, készülődés az iskolába. 

A hagyományos témakörök és tevékenységek kiegészülhetnek a következőkkel: 

Fokozottan ügyelünk a környezettudatos magatartás, értékrend alakítására. Heti 

2-3 alkalommal délelőttönként gyümölcs és zöldség fogyasztása. Lehetőség 

szerint a környezetszennyezés, környezetvédelem kiemelése az adott témában. 

Folyamatos udvar- és kiskertgondozás. Madáretetés télen. Akváriumok, 

terráriumok rendszeres gondozása, kisállat etetés. Élősarok gondozása. Erdei 

tábor szervezése a tanév végén. Túrák tavasszal és ősszel autóbusszal a környék 

megismerése céljából. A gyermekek vázizomzatának és 

mozgáskoordinációjának fejlesztése környezetbarát anyagból készült 

eszközökkel. Kapcsolattartás különböző környezetvédelmi szervezetekkel 

Környezetvédelmi jeles napok szervezése: 

okt. 4. Állatok Világnapja 

márc. 22. Víz Világnapja 

ápr. 22. Föld napja 

A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végén 

A gyermekek az óvodás évek alatt szerezzenek tapasztalatokat az 

állatokról, növényekről, a hozzájuk kapcsolódó munkákról, az idő 

múlásáról, természeti- társadalmi viszonyokról.

- 49 - 

Tegyenek szert arra az érzelmi kötődésre, amit nagyobb korukban a 

szülőföld szereteteként, a hazaszeretetként fogalmaznak meg. 

A gyermekeink képességei saját magukhoz képest fejlődjenek elsősorban 

az alábbi területeken: tapasztalás, emlékezés, ítélőképesség, konstruálás, 

megértés. Képessé válnak elemi problémák felismerésére, megoldására 

Fejlődjön gondolati tevékenységük szóban történő kifejező képességük 

és kommunikációs készségük. Növekedjen türelmük, erősödjön 

önfegyelmük, akaratuk. 

A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, 

munkahelyét, óvodájuk nevét, saját születési helyüket, idejüket 

Tudjanak különbséget tenni az évszakok között, tudjanak gyönyörködni 

szépségében. 


A külső világ tevékeny megismerése közben folyamatosan használjuk a német 

nyelvet, amely a gyermekek számára egyre természetesebbé válik. 

SNI gyermek 

A családdal, természettel kapcsolatos információ tudatosítása, feldolgozása, 

rendszerezése nagyon fontos feladat. A gyermekeknél a sérülés-specifikus 

szempontok figyelembevételével tevékenykedtetéssel, saját élményű 

megtapasztalással segítsük a képességek fejlődését, a világ megismerésének 

fokozatos bővítését. 

Munka jellegű tevékenységek 

A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok 

vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos 

tevékenység. 

Célunk: 

A gyerekek által önként, örömmel végzett aktív tevékenységen keresztül 

kialakítani, fejleszteni a tevékenységhez szükséges készségeket, képességeket, 

tulajdonságokat (kitartás, felelősség, céltudatosság), amelyek elmélyítik a közösségi 

kapcsolatokat, pozitívan befolyásolják a gyerekek kötelességteljesítését, rávilágítanak 

saját és mások elismerésének sajátosságára. 

Feladatunk: 

A munkajellegű tevékenységek tervezése, feltételeinek biztosítása. 

A munka, amelyet a gyerekek végeznek, játékos jellegű és önkéntes marad az 

óvodáskor végéig. Elsősorban önmagukért, a közösségért, valamely cél 

érdekében végzik. 

A munka végzése közben a gyerekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat 

szereznek környezetükről. A munka hozzájárul az értelmi képességek

- 50 - 

fejlődéséhez. Eleinte külső irányítással, óvónői segítséggel, később önállóan 

végeznek különböző típusú munkajellegű tevékenységeket. 

Az óvónő legyen modell a gyerekek számára. Ismertesse meg velük az adott 

munka eszközeit, használatát, a munkafolyamat lépéseit. Az óvónő fokozatosan 

vezesse be az egyes munkafajtákat, folyamatosan növelje a munka 

mennyiségét, amely a napi tevékenység természetes részét kell, hogy alkossa. 

Az óvónő vegye figyelembe a gyerekek egyéni sajátosságait. Dicsérettel, 

buzdítással ösztönözze a gyerekeket az adott feladat jobb megoldására, 

rendszeres munkavégzésre, ébresszen kedvet az örömteli munkához, a gyerekek 

éljék át a célért vállalt erőfeszítés képességét, munkakészségét. A gyermeki 

munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést,a gyermekekkel 

való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához 

mérten fejlesztő értékelést igényel. 

A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez 

szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint pl. a 

kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos 

lehetősége. 

Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, 

öltözködés, étkezés, környezetgondozás. (lásd: Az egészséges életmód c. fejezet 

részletezi a tevékenységek tartalmát). 

Feladatunk, hogy minden SNI gyermek megtalálja a kedvére való 

elfoglaltságot. A szabadon választható, fejlesztő hatású tevékenységek 

motivumfejlesztő eredményességét a gyermekek választásukkal minősítik. 

Folyamatismertetés az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig 

3-4 éves gyerekek figyelemmel kísérik a növények, állatok gondozását, 

etetését. Részt vesznek a csíráztatás, hajtatás előkészítésében, gondozásában, 

folyamatosan figyelik a magvak fejlődését, a bekövetkezett változásokat. Lehetőség 

szerint a kerti munkák során megfigyelik a veteményezést, segítenek a növény 

locsolásában, összeszedik az érett gyümölcsöket. A szabályosan ismétlődő munka a 

rend fenntartásáért végzett tevékenységek /terem rendezése, díszítése, játékok elrakás, 

tisztítása/. 

4-5 éves gyerekek már részt vesznek a naposi munkában, amelynek kiemelkedő 

közösségformáló szerepe van. A gyerekek folyamatosan részt vesznek a csoportszoba 

rendjének kialakításában, az öltöző, mosdó tisztaságának megőrzésében. Segítenek a 

játékok egyszerűbb javításában, a csoportszoba díszítésében. Ajándékot készítenek az 

ünnepekre, egyéb alkalmakra. 

A gyerekek egyéni megbízásokat kapnak. Teljesítik az óvónő kéréseit, 

üzeneteket adnak át, behozzák, kiviszik a kért eszközöket. Segítenek a kisebbeknek és 

egymásnak az öltözködésben, a jeles napok előkészítésében. 

Az óvódások folyamatosan közreműködnek az állatok és növények 

gondozásában, szobanövények átültetésében. Terményeket, terméseket gyűjtenek, 

elhelyezik az élősarokban, amelyet az évszaknak megfelelően, az óvónővel közösen 

változtatnak.

- 51 - 

Részt vesznek a magvak, egyéb növények ültetésében. Igyekeznek az udvart 

rendben, tisztán tartani. Segítenek a lehullott levelek összeszedésében. Leszedik és 

összeszedik az érett terméseket. 

Az óvónő irányításával télen gondoskodnak a madáretető feltöltésétől. 

5-8 éves gyerekek: A naposok önállóan végzik a terítést. Esztétikusan 

elrendezik az evőeszközöket, feltálalják az ételeket. Étkezés után leszedik, letörölgetik 

az asztalt, felsöprik a morzsákat. 

Segítenek sütemények, gyümölcssaláták, kompótok készítésében, savanyúság 

eltevésében, must készítésében. 

A gyűjtött terméseket, magvakat csoportosítják, elhelyezik az élősarokban. Az 

évszaknak megfelelően változtatják azokat. 

Segítenek a kisebb gyerekeknek. Ajándékokat készítnek. A kerti szerszámokat 

segítséggel használják, gondozzák. Minden évszakban segítenek a járdák, lépcsők 

megtisztításában (söpörnek, havat lapátolnak).Vigyáznak az óvodaudvar növényeire, 

segítenek a lehullott levelek összeszedésében, elhordásában. 

Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van és képességeik 

lehetővé teszik. 

A tevékenység várható jellemzői az óvodáskor végén: 

gyerekek örömmel dolgozzanak együtt 

teljesítsék a kötelességeiket 

az egyéni megbízásokat végezzék el 

minden téren nyújtsanak segítséget a kisebb gyerekeknek 

önállóan, esztétikusan végezzék a naposi munkát 

közreműködjenek környezetük, a növények- és az állatok gondozásában 

ajándékokat, meglepetéseket készítsenek az ünnepekre, a kisebbeknek, 

szüleiknek, felnőtteknek. 


A gyerekek ismerjék meg a testápolás, öltözködés, étkezés és egyéb 

munkatevékenységekhez kapcsolódó tárgyak legfontosabb szavait németül. Értsék a 

felszólításokat, az egyszerű kérdésekre válaszoljanak. A munka jellegű tevékenységek 

közben is használják a német nyelvet. 

SNI gyermek 

A kiválasztott feladatokban minden SNI gyermek számára meg kell keresnünk azokat 

a tartalmakat, amelyek alkalmasak arra, hogy szívesen választott tevékenységgé 

alakítsuk.

Tanulás 

- 52 - 

A tevékenységekben megvalósuló tanulás 

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, 

amely a teljes személyis fejlesztését, fejlődését támogatja. Nem szűkül le az 

ismeretszerzésre,az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és 

szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett 

tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 

Cél:Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a 

képességek fejlesztése. 

Feladat: A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek 

előzetes tapasztalataira ismereteire. A felfedezés lehetőségeinek biztosítása a gyermek 

kreativitásának erősítése. 

A tanulás lehetséges formái: 

utánzásos,minta-és modellkövetéses magatartás-és viselkedéstanulás( szokások 

alakítása) 

spontán játékos tapasztalatszerzés 

cselekvéses tanulás 

gyermeki kérdésekre,válaszokra épülő ismeretszerzés 

gyakorlati problémamegoldás 

óvodapedagógus által irányított megfigyelés,tapasztalatszerzés,felfedezés 

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel 

segíti a gyermek személyiségének kibontakoztatását. 

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 

A gyermek belső érése,valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat 

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére ha-hét éves korra eléri 

az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek 

abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az 

életkor figyelembe vétel mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az 

iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges:testi,lelki és szociális 

érettség,amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. 

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első 

alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai,megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan 

fejlett,teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a 

mozgáskoordináció és finommotorika. Mozgását,viselkedését,testi szükségletei 

kielégítését szándékosan irányítani képes. 

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével 

készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan 

fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.(Különös jelentősége van a

- 53 - 

téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri 

tájékozottságának,a térbeli mozgásfejlettségnek,a testséma kialakulásának). 

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: 

Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett 

megjelenik a szándékos bevésés és felidézés,megnő a megőrzés időtartama:a 

felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. 

Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik 

a figyelem tartalma, terjedelme,könnyebbé válik a megosztása és átvitele 

A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi 

gondolkodás is kialakulóban van. 

Érthetően, folyamatosan kommunikál,beszél:gondolatait,érzelmeit mások 

számára érthető formában,életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja 

kifejezni:minden szófajt használ:különböző mondatszerkezeteket,mondatfajtákat 

alkot:tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat (fogváltással összefüggő nagy 

egyéni eltérések lehetségesek):végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét 

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről:tudja 

nevét,lakcímét,szülei foglalkozását,felismeri a napszakokat:ismeri és 

gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait,ismeri 

szűkebb lakóhelyét,a környezetében élő növényeket,állatokat,azok gondozását és 

védelmét,felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a 

viselkedés alapvető szabályait,kialakulóban vannak azok a magatartási 

formák,szokások,amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, 

megóvásához szükségesek,elemi mennyiségi ismeretei vannak. 

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A 

szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító 

elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a 

kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival,amennyiben az iskolai légkör 

ezt lehetővé teszi. 

A szociálisan érett gyermek: 

Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni,késleltetni tudja szükségletei 

kielégítését 

Feladattudata kialakulóban van,s ez a feladat megértésében,feladattartásban, a 

feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, 

kitartásának,munkatempójának,önállóságának,önfegyelmének alakulása 

biztosítja ezt a tevékenységet. 

Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat 

célja,feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus 

fejlődésének elősegítése.

- 54 - 

VI. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI 

A közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek a család és az óvoda 

közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásinak, értékrendjének még jobb 

megismerésére, nevelési elveik közelítésére. 

Az óvodában ünnepelendő jeles napokat a hagyományok ápolása közben 

történő együttjátszás, együttmunkálkodás teszi örömtelivé, izgalmassá, vidám 

hangulatú felszabadult együttlétté. Az ünnep külsőségekben is más, mint a többi nap, 

érzelem dús, jó hangulatú. Az óvónő ismerje meg, örökítse át az ünnepek eredetét, így 

az óvoda természetes közege lehet a hagyományőrzésnek. A népi kultúra gyermektől - 

gyermekig, óvónőtől - óvónőig, szájról - szájra hagyományozódik. 

Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez az óvónő a 

gyerekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítson változatos 

tevékenységeket. 

Az óvodában ünnepelhető jeles napok időrendben: 

Advent (nov. 30. utáni elő vasárnaptól a negyedik vasárnapig) 

Adventi naptár készítése, a naptár feladatainak naponkénti megoldása. 

Adventi koszorú készítése, a gyertyák meggyújtása a megfelelő időben 

Dalok, mondókák, versek tanulása Mikulásra, Mikulás várása, ajándékozás 

Luca napi búzaültetés 

Mézeskalács sütése 

Karácsonyi előkészületek: csoportszobák folyamatos szépítése, fenyődíszek, 

ajándékok készítése 

Karácsonyi versek, dalok tanulása,karácsonyi ünnepély, ajándékozás 

Farsang (vízkereszttől hamvazó szerdáig Télbúcsúztató népszokások felelevenítése 

Tanuljanak farsangi dalokat, bálba hívogató mondókákat. 

Csoportszoba díszítése, farsangi szemüvegek, álarcok festése, öltözzenek 

jelmezbe. 

Vegyenek részt a táncban és az ügyességi játékokban szüleikkel együtt 

Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) 

Tojásfa díszeinek elkészítése különböző technikákkal, tojásfestés, tojásfa 

állítása. 

Húsvéti ajándékozás, tojáskeresés. 

A fiúk tanuljanak verset a locsoláshoz, locsolják meg a lányokat, ők pedig 

ajándékkal kedveskedjenek nekik. 

Majális 

Májusfa díszítése, állítása 

Ünneplés vidám dalos játékokkal, tánccal. 

Anyák napja 

Előkészületek az ünnepre, ajándékkészítés 

Dalok, versek tanulása 

Ünneplés az óvodák kialakult szokása szerint 

Gyermeknap, évzáró

- 55 - 

A szülők igényeinek és az óv óda szokásaink megfelelően szervezhetőek. 

Nemzeti ünnepeink 

Okt. 23. 

Ezt a napot ünnepülő ruhával tisztelik meg a gyerekek,az óvónők bábelőadással teszi 

emlékezetessé. 

Március 15. 

Témához kapcsolódó dalok, versek tanítása,kokárdák, nemzeti színű zászlók 

készítése,kokárdával, ünneplő ruhában jövünk óvodába. Lehetőség szerint 

ünneplés a Petőfi szobornál. 

Környezetvédelmi jeles napok. 

Takarítási világnap /szept./ 

Állatok világnapja /okt. 4./ 

Víz világnapja / márc. 22./ 

Föld világnapja /április 22./ 

Madarak és fák napja /Május 28./ 

Környezetvédelmi világnap /jún./ 

Ezekről a napokról minden csoport a kialakult szokásaik és lehetőségek szerint 

emlékezik meg. 

Egyéb rendezvények: születésnapok, névnapok 

A csoportok sajátosan kialakított hagyományok szerint ünneplik meg minden gyermek 

születés- és névnapját. 

Óvodák és családok közös rendezvényei lehetnek. 

közös munka délelőttök és délutánok 

kirándulások, sportversenyek 

családi délután 

őszi- tavaszi társadalmi munka 

Óvodák és csoportok közötti rendezvények lehetnek: 

Óvodák közötti sportverseny 

Csoportok közötti sportverseny 

VII. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 

Az óvoda a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van különböző 

csoportokkal, szervezetekkel, intézményekkel. Minden nevelőnek feladata a 

harmonikus, tartalmas, boldog gyermekkor kialakítása, megteremtése, biztosítása. 

Ennek elengedhetetlen feltétele a jó kapcsolatok kialakítása szűkebb és tágabb 

társadalmi környezettel, amelyben az óvoda nyitott és kezdeményező. 

Legfontosabb és legszorosabb kapcsolatunk az óvodába járó gyermekek 

családjával van, hiszen az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a 

gyerekek fejlődését. A szülő a legfontosabb partnerünk. 

Óvoda és család 

A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Az óvoda folytatja és kiegészíti a 

megkezdett nevelési folyamatot. Ennek alapvető feltétele a családdal való jó 

együttműködés. Az együttműködés formái változatosak a személyes kapcsolattól a

- 56 - 

különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az 

óvoda,illetve a család teremt meg. Sajnos gyakoribb a családban végbement 

funkcionális változások következtében, hogy az óvodára hárul a fejlődésben történő 

lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. 

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az 

együttműködés során érvényesíti a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 

Kapcsolattartás formái: 

A családlátogatás lehetőségét felkínáljuk a szülőknek. Célja, hogy az 

óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a 

családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól. A gyermek érdekében 

szükség szerint a gyermekvédelmi felelőssel együtt végezzék ezt. 

Beszoktatásnál különbséget kell tennünk a családból, bölcsődéből vagy más 

közösségből érkező gyermekek között. Beszoktatásra azért van szükség, mert minden 

esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyerek. A beszoktatás a 

későbbi közösségi életet is meghatározhatja, a biztonságot nyújtó nyugodt, 

szeretetteljes, családias légkör megtapasztalásával, vagy ennek ellenkezőjével. A 

család legfontosabb információ forrása az óvodáról gyermeke hangulata, benyomásai, 

tapasztalatai. A szülő folyamatosan tájékozott legyen a gyermekével történt 

eseményekről, fejlődéséről, valamint az óvodapedagógus is a gyermekkel a családban 

történt fontosabb eseményekről, napi kapcsolattartásra van szükség. 

Nyílt napokon a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A 

szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik 

fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, 

teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításra is. 

Szülői értekezleten a óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb 

témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Az óvónő feladata a 

szülők véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele. A kapcsolattartás 

formáit a szülők igényei szerint alakítjuk. 

Fogadóórákon, amelyeknek időpontját előre egyeztetjük a szülőkkel egyenként 

tudunk a gyermekükről beszélni. 

Az SNI gyermekek szüleinek szerepe alapvető és lényeges, egyben nélkülözhetetlen 

eleme az integrációs folyamatnak. A szülőkkel való kapcsolattartás fontos aspektusa a 

segítő tanácsadás. A fogyatékos gyermek létének tényét nem könnyű tudomásul venni. 

A fogyatékosság tényének megismerésekor olyan krízishelyzetet élnek át a családok, 

amely csak lassan kis lépésekben oldódik meg, idő és nem egyszer külső segítség kell 

hozzá, melynek egyik lényeges szereplője az óvodapedagógus.

Óvoda és bölcsőde 

- 57 - 

A bölcsőde, mint az óvodákba lépés előtti intézményes nevelés színtere, hasznos 

információkat adhat a gyermekek óvodáskor előtti fejlődéséről. A kapcsolattartás, az 

átmenet segíti a gyermeket a bölcsödéből az óvodába kerüléséig. 

Óvoda és iskola 

Az iskolával való kapcsolatok kialakításában, fenntartásában nyitottak és 

kezdeményezőek vagyunk, amelyek a gyermek érdekeit szolgálják. Közös programok, 

ünnepélyek,iskolalátogatás, elsős tanító nénik látogatása óvodáinkban stb, ezek mind 

elősegítik a gyermek zökkenőmentes iskolába lépését és a várakozás érzésének 

ébrentartását. A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak 

megismeréséhez, megértéséhez. 

Német nemzetiségi óvodánk kapcsolatot tart a városi Német Kisebbségi 

Önkormányzattal. Segítséget kapunk a helyi kisebbségi szokások, hagyományok 

megismeréséhez,hogy azokat közvetíteni tudjuk a gyerekek felé. Így megismerkedünk 

a nemzetiségi kultúra tárgyi értékeivel. Nevelési elképzeléseinkhez anyagi támogatást 

is kapunk. Óvodai programjainkra meghívjuk az önkormányzat vezetőit. Folyamatos 

kapcsolatot tartunk német nemzetiségi iskolákkal és a Német Nemzetiségi Klubbal. 

Nagyon szoros a kapcsolatunk a Gyermekjóléti Szolgálattal, óvodáink 

gyermekvédelmi felelőseink rendszeres párbeszédben állnak a koordinátorokkal, a 

rászoruló gyermekeink érdekében. 

A pedagógiai hátrány csökkentése, a felzárkóztatás, fejlesztés mielőbb megkezdése 

érdekében együttes feladatunk a kapcsolat kialakítása a logopédussal, 

pszichológussal, Pedagógiai Szakszolgálattal és a Szakértői Bizottsággal. 

Szorgalmazzuk, hogy a jövőben a rászorult gyerekek időveszteség nélkül kerüljenek 

oda, ahol fejlődésük a legjobban biztosított. 

A Pedagógiai Szakszolgálattól segítséget kapunk a kérdéses gyermekek 

iskolaérettségével kapcsolatban. 

Folyamatos kapcsolatot tartunk a fenntartóval, elvárásait a Minőségirányítási 

Programjában és Alapító Okiratunkban fogalmazta meg. 

Közművelődési intézmények 

Alkalmazkodva a gyerekek életkori sajátosságaihoz, érdeklődésükhöz csoportos 

látogatásokat szervezünk a város különböző közművelődési intézményeibe. 

Folyamatosan nyomon követjük városunk Színházának, Múzeumának, 

Zeneiskolájának, Művelődési Házának, Könyvtárának programjait. Ezekből választjuk 

ki a gyerekek életkorának megfelelő műsorokat. 

Az óvoda egyéb kapcsolatai 

Gyermekeink egészséges fejlődéséért biztosítjuk a kapcsolatot az Egészségügyi 

Szakszolgálattal.

- 58 - 

A védőnő, orvos rendszeresen vizsgálja, az ÁNTSZ dolgozói szűrik a gyerekeket. 

Fogorvosi szűrést biztosítunk, és szemészorvos vizsgálja a gyerekek látását. 

A kapcsolatok létrehozása, fenntartása, fejlesztése fontos feladat minden dolgozó 

számára, így ez csapatmunka. A jól kialakított kapcsolatok mellett szükség van egy 

másfajta nyitottságra is, hogy óvodáink képesek legyenek magukat egyre tágabb 

körben megismertetni, bátran felvállalni egyéni arculatukat.

VIII. A PROGRAM ERŐFORRÁSAI 

Személyi feltételek 

- 59 - 

A törvényben előírt óvónői létszámmal és fedési idővel dolgozunk, csoportonkénti 

egy dajkával. Így 7 csoportban, 14 felsőfokú és főiskolai végzettségű óvodapedagógus 

végzi a nevelőmunkát az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt. A Felsőszilvási német 

nemzetiségű óvodánkban minden csoportban biztosított a német nemzetiségi 

óvodapedagógus. 10 szakképzett dajka segít a nevelőmunkában, a gondozásban, az 

óvoda tisztántartásában. Egy óvodatitkár látja el a körzet adminisztrációs feladatait. 

Karbantartóinkat közcélúként foglalkoztatjuk, ők tartják rendben óvodáink 

környezetét. 

Az óvónői párok kiválasztásának elve, hogy nevelési elképzeléseik, módszereik 

hasonlóak legyenek, egészítsék ki egymást, szívesen dolgozzanak együtt, megosztva 

heti vagy kétheti váltásban. 

Két jól működő munkaközösségünk – testnevelés –és német munkaközösség 

dolgozik, a szakmai kapcsolat és fejlesztés érdekében. 

Továbbképzéseink, nyilvántartásunk és a továbbképzési elv alapján történik./Lsd. 

Továbbképzési Program c. mellékletbe./ 

SNI gyermek 

A személyi feltételek tekintetében a sérüléstől függően a fogyatékos kisgyermeket a 

következő jogok illetik meg: 

Szakirányú végzettségű gyógypedagógus, pszichológus, konduktor, 

valamint gyermek és ifjúságvédelmi felügyelő vagy gyógypedagógiai 

asszisztens segítse fejlesztését. 

Speciális nevelési tervek, gyógyászati és technikai eszközök segítsék a 

továbbhaladását 

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs 

foglalkozások segítsék a fejlődését, amit nem csak szakirányú végzettségű 

szakember, hanem vele megosztva a többségi pedagógus is tarthat, a 

gyógypedagógus vagy konduktor iránymutatásával összhangban. 

Alapelveink: 

A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, a nevelőmunkát az 

óvodapedagógus végzi. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az 

óvodai nevelésben. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje 

modellt,mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és 

az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának 

hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 

Az nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekeket is nevelő óvoda 

dolgozóinak feladata,hogy megvalósítsák az óvodai nevelés célkitűzéseit. 

Az óvónő rendelkezzen nagyfokú empátiás készséggel. Minden 

megnyilvánulásában legyen példa a gyermek számára. Az óvónő értéket közvetít, 

ízlést formál az óvoda tágabb környezetében is. Mindent, amit tervez, ő maga is 

örömmel végezze, mert a gyermek a tevékenységéhez való viszonyt is utánozza. Az

- 60 - 

óvónő legyen nyitott és rugalmas. Alakítson ki csoportjában nyugalmas és 

szeretetteljes légkört. Pedagógiai munkáját mindig tőle telhető maximális színvonalon 

végezze. Énekével, bábozásával, mesemondásával, alkotásaival juttassa a gyereket 

esztétikai élményhez. " Tiszta forrásból " merítsen és válogasson. Az egyéni 

fejlesztésekhez egyéni módszereket alkalmazzon. Fő nevelési elve a dicséret, a 

buzdítás, a pozitív példa legyen. 

Az óvónők a csoportjukhoz tartozó dajkával ismertessék meg a nevelési elveiket, 

módszereiket, vonják be őket a csoport életébe (gondozás, eszközök készítése, 

ünnepekre való készülődés, sütés, savanyítás, séta, kirándulás stb.) . 

Az óvónő rendszeresen a körülményekhez és a lehetőségekhez képest képezze 

önmagát, így a hivatás nem válik számára egyhangúvá. 

A programban megtervezett nevelés- fejlesztési elképzeléseinkhez céljaink 

eléréséhez biztosított a szakember háttér. Az elmúlt évben és jelenleg is olyan 

továbbképzések között válogatunk,és azokra jelentkezünk, amelyre építettük a 

programunkat. 

A német nemzetiségi óvodában lehetőségeinkhez mérten német nyelvi és 

módszertani továbbképzésen vesznek részt az óvónők. 

Az óvodáinkban járnak olyan gyerekek, akik fejlődésükben gátoltak vagy 

elmaradtak,vagy fejlesztést igényelnek. Ez indokolja, hogy fejlesztő óvodapedagógusi 

képzésen vegyünk részt. Ezt a képzést 2003-ban indítottuk el. 

A Szilvási óvoda fő profilja a mozgásfejlesztés, az egészséges életmódra nevelés. 

Óvónőink ezen a téren fejlesztik módszereiket. Egy óvodapedagógus elvégezte az 

úszóedzői tanfolyamot. A fejlesztés érdekében jött létre a testnevelés munkaközösség 

is, amely elméleti és gyakorlati bemutatókat szervez városi szinten is. Az óvoda 

nevelőtestülete belépett az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata Egyesületébe. 

Természetesen óvónőink egyéni elképzeléseit is figyelembe véve járnak szakmai 

továbbképzésre. A jövőben is olyan továbbképzéseken veszünk részt, amelyek 

megerősítik, fejlesztik pedagógiai elképzeléseinket. 

Tárgyi feltételek 

Intézményeink rendelkeznek a Helyi Nevelési Program megvalósításához 

szükséges tárgyi feltételekkel. Óvodáink eredetileg is óvodának épültek. Mindkét 

óvoda mellett iskola működik, sőt a Szilvási óvoda mellett közvetlenül található a 

bölcsőde is. Így szinte a bölcsődétől az iskoláig való átmenet zökkenőmentesen zajlik. 

Óvodáinkhoz füves és betonos udvar tartozik, napos és árnyékos részekkel 

egyaránt. Udvarainkon megtalálható a homokozó, csúszda, mászóka és focipálya. 

Ezek szolgálják a gyermekek biztonságát megfelelnek testméreteiknek és biztosítjuk 

egészségük megőrzését, fejlődését. Ezek lehetővé teszik mozgásigényük és 

játékigényük kielégítését. Nagyrészt pályázati pénzekből fejlesztünk, mert a 

költségvetés nem teszi lehetővé, csak a minimális eszközvásárlást. Megpályázott, 

illetve alapítványi összegből tudtunk mászókákat, mozgásfejlesztő játékokat vásárolni 

udvarainkra, tornaeszközöket a tornaszobába, bútorokat, galériákat a csoportszobákba 

és audiovizuális eszközöket.

- 61 - 

A Szilvási és Felsőszilvási óvodában alapítványt hoztak létre a szülők. Összességében 

a jelenlegi tárgyi feltételek adottak programunk megvalósításához, de a játékeszközök, 

fejlesztési eszközök pótlására folyamatosan szükség van. 

Az eszköz és felszerelésjegyzék helyi programunk melléklete. Ebben megtalálhatók 

azok az eszközök és felszerelések, amelyeket még pótolnunk kell. 

A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak,számukra hozzáférhető 

módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Az óvoda megfelelő 

munkakörnyezetet biztosít a munkatársaknak és lehetőséget teremtünk a szülők 

fogadására is. 

Feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez 

Fogalmak értelmezése 

A Közoktatásról szóló törvény121.§(29) szerint sajátos nevelési igényű gyermek az a 

gyermek, aki a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, 

értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén 

halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós 

és/vagy súlyos rendellenességével küzd. 

A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság 

által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, valamint a képességek részleges 

vagy teljes kiesését,fejletlenségét,eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az SNI gyermekek 

különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú foglalkoztatásához való jogát a 

Közoktatásról szóló tv. 30.§ előírásai biztosítják, mely szerint a különleges gondozás 

óvodai nevelés keretében is történhet. 

Személyi feltételek 

Amennyiben az SNI gyermek óvodai nevelése a többi gyermekkel együtt, azonos 

óvodai csoportban történik, akkor integrált nevelésről van szó. E nevelés esetén 

szakirányú végzettségű gyógypedagógust foglalkoztathat a fogadó intézmény, aki a 

gyermekek számától függően főállású vagy részmunkaidős utazó gyógypedagógus, 

továbbá logopédus alkalmazását jelenti, de van lehetőség pszichológus konduktor, 

gyógytestnevelő bevonására is meghatározott, az integrált gyermekek létszámától 

függő óraszámban.( 8 gyermekenként legalább heti 5 óra foglalkoztatás keretében 1 fő, 

kevesebb integrált gyermek esetében arányosan alacsonyabb óraszám).Más esetekben 

az egységes pedagógiai szakszolgálatok állományába tartozó utazó szakemberek is 

alkalmazhatók a szakszolgálati intézménnyel kötött együttműködési megállapodás 

alapján.

Az óvodapedagógus feladata: 

- 62 - 

Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lennie arra hogy: 

A sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket 

értékelő környezet segíti. 

A gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza 

meg. 

Terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, 

személyiségjegyei befolyásolják. 

Együttműködik a szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait 

beépíti a pedagógiai folyamatokba, egyéni fejlesztési tervet készít, egy-egy nevelési 

helyzet problémamegoldásához alternatívákat keres. 

Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, a kompenzációs 

lehetőségek körét bővíti a nem,vagy kevésbé sérült funkciók annak felismerése,hogy a 

sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre 

képes. A sérülés specifikus módszereket, technikákat szakszerűen megválasztja és 

alkalmazza. A gyermek fejlődésének elemzése alapján-szükség esetén-eljárásait 

megváltoztatja. 

Az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközöket használ,a 

segédeszközöket elfogadtatja,azok következetes használatára és megóvására nevel. 

Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni 

foglalkoztatásának megvalósulásához az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát 

segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű 

gyermek befogadására együttműködik a sérült gyermek családjával. 

A gyógypedagógus 

Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, 

javaslatot tesz gyógypedagógiai - specifikus módszerek, módszerkombinációk 

alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltozásokra, a 

gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására. 

Segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd) eszközök kiválasztásában, tájékoztat a 

beszerzési lehetőségéről, együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a 

gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait. 

Kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.

- 63 - 

A korai rehabilitációban dolgozó szakembereknek-orvosnak, gyógypedagógusnak, 

óvónőnek kell felvállalniuk a szülőgondozást. A lelki megsegítés végső célja a helyes 

szülői attitűd kialakítása kell, hogy legyen, amelynek főbb területei: 

- a sokkélmény feldolgozása és a racionális elfogadás kialakítása 

- a természetes szülő-gyermek kommunikáció támogatása 

- a szülők bátorítása,önbizalmuk erősítése 

- a fejlesztő program egészének és apróbb lépéseinek elmagyarázása 

A szülők megsegítése valójában az önmagán való segítés támogatása. A beszélgetések 

során ne csak az információkra, hanem a biztatásra is fektessünk hangsúlyt! Fontos, 

hogy önbizalmat adjunk a szülőnek, mert egy kiegyensúlyozott szülő többet ér önmaga 

és a gyermeke számára is. Támogatni kell a szülőt abban is, hogy helyzetét másokkal 

szemben képviselni tudja. Meg kell tanulnia megoldani a környezettel való 

konfliktusait, mert reakcióit nemcsak a környezete, hanem gyermeke is élénken 

figyeli. A szülő szorongása átragad a gyermekre is és így ő maga még nehezebben 

fogja megérteni az emberek közötti kapcsolatrendszert. 

Ha a szülő nyitottan és bátran közelít a világ felé, akkor a világ is megtanulja elfogadni 

ezt a „ különleges” helyzetet. 

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének dokumentumai: 

- A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye 

óvodai felvételi és mulasztási napló, mely tartalmazza a gyermekről készült 

szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét,címét,a 

szakvélemény számát és kiállításának keltét,valamint a felülvizsgálat időpontját. 

- Jelentés a szakértői és rehabilitációs bizottság részére minden év június 30-ig, 

azoknak a gyermekeknek a nevéről-a bizottsági szakvélemény számával 

együtt,akiknek felülvizsgálata a következő nevelési évben esedékes. 

- Óvodai csoportnapló,mely tartalmazza az óvodapedagógus feljegyzéseit. 

- Egyéni fejlődési napló,egyéni fejlesztési tervek. A tudatos és hatékony pedagógiai 

hatások lényeges feltétele e terv megléte az egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Az 

integráltan nevelt fogyatékos gyermekek esetében szakmai feltétel e terv 

megléte,hiszen a tudatos fejlesztő munkában ez elengedhetetlen. Az egyéni fejlesztési 

terv mindig egy adott gyermek részére készül. Biztosítja a fejlesztő munka fázisainak 

egymásra épülését,meghatározza a diagnosztikus mérések helyét és idejét,módot ad új 

fejlesztési célok megfogalmazására. Lényege abban rejlik,hogy a fejlesztés 

eredményeit felhasználva újabb célok kitűzésével és megvalósításával biztosítsuk a 

fejlesztés hatékonyságát. Az egyéni fejlesztési terv készítésének kiindulópontja az 

adott gyermek állapota, a szakértői véleményben megjelölt fejlesztési szükséglet.

A gyermekek megismerését biztosítja: 

- 64 - 

A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye 

Szülői interjú, anamnézis 

Az óvodapedagógus megfigyelései 

A gyermek produktumai 

Sérüléstípusok szerint differenciált pedagógiai feltételek biztosítása 

I. Látássérült gyermek integrált fejlesztése 

A látássérült gyermek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva 

két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (0-33%-os látásteljesítmény) 

közötti. A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, 

aliglátók és gyengénlátók. A speciális, gyermekre szabott fejlesztő program 

meghatározója a látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezõje, a látássérülés 

bekövetkeztének idõpontja, és a 

látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség. 

A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében 

segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a 

viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség elõtti szereplést. 

Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük 

megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. 

Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai 

terhelhetõségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. 

a) Az óvodai nevelésben részesülõ vak gyermekeknél (vízus: 0) is kiemelt szerepet kap 

a játék, ami tág lehetõséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, 

szaglás, íz-érzékelés, mozgás-ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére. 

Kiemelten fontos a testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelõzése, a helyes testtartás 

megtanítása, majd folyamatos fejlesztése. 

Az önkiszolgálás terén életkoruk és sérültségük mértéke szerinti önállóság kialakítása 

a cél. A környezetük valósághû megismerése széles körû érzékeltetéshez, a 

biztonságos téri tájékozódás támpontokhoz kötötten valósítható meg. Az eszközök 

kiválasztásánál - színek helyett - elsõdleges szempont a jól tapinthatóság biztosítása. A 

számélmények kialakulását az akusztikus minták, a mozgás és a verbális kifejezések is 

hatékonyabbá teszik, az óvodai foglalkozások során a hatrekeszes dobozok, gombás-, 

szöges táblák alkalmazása a Braille-írás-, - olvasásrendszer megtanulását készíti elõ.

- 65 - 

b) Az aliglátó gyermekek (vízus: a fényérzéstõl 10%-os látásteljesítményig) 

adottságaik szerint vagy a tapintóhalló vagy a látó-halló (tapintó) életmódra 

készíthetõk fel. 

A gyakorlatilag vaknak tekinthetõ aliglátók (pl. fényérzékelõk, színeket felismerõk) 

nevelési programja a tapintóhalló életmódra felkészítést célozza [2.2. a) pont], de nem 

hanyagolható el látásteljesítményük megõrzése, intenzív fejlesztése sem. 

Az aliglátó gyermekek közül a látásukat praktikusan is használók számára olyan 

fejlesztõ programot kell biztosítani, mely a látó-halló (tapintó) életmódra felkészítést 

tûzi ki célul. 

c) A gyengénlátó gyermekek (vízus: 10%-os látásteljesítménytõl 33%-ig) fõleg látásuk 

útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbrõl, kisebb 

térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a 

vizuális megismerés útján történik, de jelentõs szerep jut a nevelésben a többi, 

elsõsorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív mûködésének is. Kiemelten 

fontos a testtartási hibák megelõzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez 

szükséges környezet (pl. dönthetõ asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása. 

A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában: 

A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlõdését a látásos élmények 

hiányossága jelentõsen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális 

megismertetése. 

- Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben. 

- A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. 

- Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával. 

- A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás elõkészítése. 

- A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében 

egyaránt. 

II. Hallássérült gyermek integrált fejlesztése 

A súlyosan hallássérült - siket gyermekek hallásvesztesége a fõbb 

beszédfrekvenciákon olyan mértékû, hogy ennek következtében a beszédnek hallás 

útján történõ megértésére nem, vagy csak részben képesek. A halláskárosodás miatt - 

az állapot fennmaradása esetén - a beszédkommunikációban az 

érthetõ ejtés teljesen elmarad, vagy erõsen sérül. Fentiek miatt korlátozott a nyelvi 

alapokon történõ fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a 

gyermek megismerõ tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozhat. A 

legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás 

együttes alkalmazása megvalósításával a súlyos következmények csökkenthetõk. 

A megfelelõ audiológiai gondozás, a korszerû hallókészülékkel történõ ellátás és 

hallásjavító mûtétek mellett a speciális pedagógiai segítség eredményeként a gyermek 

óvodás életkorára elérhetõ, hogy a súlyos fokban hallássérült (siket) kisgyermek jelzi a 

hang érzékelését. Képes lesz az emberi hang kommunikációs funkciójának

- 66 - 

felismerésére. A beszédhallás fejlõdésével és a szájra irányultság kialakulásával 

párhuzamosan tudatos hangadásra képessé válik. Megindul a passzív és aktív szókincs 

fejlõdése, akusztikusan is körvonalazódnak az elsõ aktív szavak. Mindez a szülõk 

folyamatos közremûködését és együttmûködését is igényli. 

Az enyhébben hallássérült (nagyothalló) és a korai életkorban cochlea implantált 

kisgyermekek képessé válnak a hallásra épített kommunikációra. 

A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvezõ esetben olyan szintû lehet az óvodás 

kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális 

segítséggel halló társaival együtt vehet részt óvodai nevelésben. 

A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata - a korai pedagógiai és 

audiológiai gondozásra építve - a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, 

fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntõen meghatározza, hogy a gyermek az 

óvodába lépés idõszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. 

Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és 

eltérõ módon befolyásoló egyéb tényezõktõl (például mentális állapot, szociokulturális 

környezet). 

Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében 

megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítõ munkajellegû tevékenységbe 

be kell vonni a hallássérült gyermekeket. 

A fejlesztés feladatai: 

a) A súlyos fokban hallássérült - siket - gyermekek (a beszédtartományban mért 

hallásszintek átlaga 90 dB vagy nagyobb veszteséget mutat) óvodás életkorban történõ 

fejlesztési feladata a nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás fejlesztése, a hangos 

beszéd aktív használatának építése, a grafomotoros készségfejlesztés és a diszfázia 

prevenció. 

Az óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a súlyos fokban hallássérült 

kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, 

közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját, 

kommunikációs próbálkozásait megérteni. 

Az óvodai nevelés egész idõtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és az érzelmi 

élet fejlesztése, alapvetõ önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat 

építése. Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést, szókincset, szájról olvasási 

készséget, érthetõ kiejtésre nevelést. 

A nyelvi kommunikáció megalapozása érdekében kívánatos, hogy értsék legalább 300- 

400 szó terjedelmében a hozzájuk intézett kérdéseket, közléseket, azok globális 

szóképi felismerését, mondatba foglalt formában is.

- 67 - 

b) Az enyhe fokban hallássérült - nagyothalló - gyermekek a beszédtartományban mért 

hallásszintek enyhe nagyothallás esetében 30-45 dB, középsúlyos esetben 45-65 dB, 

súlyos esetben 65-90 dB hallásveszteséget mutatnak. 

A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszédhang, a környezeti hangok 

korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlõdésük késve, általában 

spontán (hallókészülék segítségével), esetenként azonban csak speciális segítséggel 

indul meg. 

A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció 

megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erõsítése, a beszédértés, a 

szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetõség 

folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különbözõ 

mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. 

A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevõ 

környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, 

szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítõ egyéb 

eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a 

kommunikációfejlesztés 

rendszerébe. 

c) A hallásukat mûtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) 

hallássérült gyermeknél - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító mûtét után - 

fizikai értelemben közel ép hallás mérhetõ. 

Fejlesztésük stratégiája döntõen a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával 

történik. Szövegértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlõdése hasonlóságot mutat a 

hallók beszédfejlõdésével. Fejleszthetõségük, fejlõdési ütemük döntõen függ a mûtét 

idõpontjától. A minél korábban végzett hallásjavító mûtét elõtti és utáni pedagógiai 

habilitációs és rehabilitációs fejlesztés - valamint azzal párhuzamosan -, az audiológiai 

gondozás eredményezi a nyelvi fejlõdés gyorsabb, magasabb szintû elsajátítását. 

Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van. Teljesítményüket 

döntõen befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlõdés zavara miatti - 

beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk. 

III. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek integrált fejlesztése 

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos 

óvodás korúakkal történõ együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való 

együttmûködést, a kommunikáció fejlõdését segítik azok az élmények, tapasztalatok és 

minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés 

keretében gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésrõl. 

/Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött - óvodai nevelésre 

kötelezett - és a komplex - gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi - 

vizsgálat diagnózisa alapján egyértelmûen az enyhe értelmi fogyatékos övezetbe sorolt

- 68 - 

gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába 

lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetõen csak a speciális nevelés keretében 

biztosított, intenzív gyógypedagógiai 

fejlesztés mellett éri el./ 

IV. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlõdésû gyermek integrált 

fejlesztése 

A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlõdésû gyermek szenzoros, motoros 

vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlõdés, centrális dyslalia, súlyos 

orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási 

zavara miatt eltérõen fejlõdik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a 

beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a 

szegényes szókincsben, a 

beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai 

fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. 

A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó 

intenzív, komplex – az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem elõtt tartó - 

nevelési környezetben valósulhat meg. 

Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a 

vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása 

(diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges 

fejlettség elérésében. 

V. A megismerés és/vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos 

akadályozottságával küzdő gyermek integrált fejlesztése 

Óvodáskorban a kóros magatartászavar, hyperkinetikus syndroma, illetve a mutizmus 

diagnózissal rendelkező gyermekek integrációjáról beszélhetünk. Fejlesztésük 

mindhárom esetben alapvetően az érzelmi biztonság megteremtését, a pszichés 

gondozást helyezi előtérbe. Speciális terápiát – a szakvélemény előírása esetén - 

kizárólag pszichológus biztosíthat számukra a megfelelő szakintézményben 

(Gyermekideggondozó). A habilitációs ellátás keretében a pszichológus irányításával 

történik a gyermek beszoktatása, beilleszkedésének segítése és az egyénre szabott 

személyiségfejlesztés.

IX. GYERMEKVÉDELEM 

- 69 - 

A gyermekvédelem tágabb értelemben minden olyan gyermekre és ifjúra kiterjedő 

gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai,szociális, egészségügyi,jogi tennivalók 

összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, 

nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A gyermekvédelem tehát egy rendkívül 

sokrétű, összetett komplex tevékenység. Szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe 

kerülő vagy különböző fejlődési, nevelési magatartási problémákkal küzdő 

gyermekeknek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése. A pszichés 

egészség alapfeltétele az, hogy a szükségletek folyamatosan kielégüljenek. Az emberi 

pszichikum akkor egészséges, ha minden olyan esetben tiltakozik, amikor a szükséglet 

kielégülését tartósan akadályozzák. A gyermek és ifjúságvédelem, a gyermeki jogok 

védelme, minden olyan személy kötelessége, aki a gyermekek nevelésével foglalkozik. 

Célunk: 

Feltárni mindazokat az okokat, amelyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését 

hátrányosan befolyásolják, akadályozzák. 

Feladatunk: 

A lehetőségeken belül megadni minden segítséget a hátrányok 

kompenzálásához, az egyéni bánásmód keretei között 

A gyermek biológiai szükségleteinek kielégítése, táplálkozás, gondozás, 

gondoskodás 

Szeretet szükséglete 

Érzelmi biztonság szükséglete,a valahová tartozás érzete, 

Az ismeret, megismerés, a tudás szükséglete 

Gyermekvédelmi törvény alapelvei 

A gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, amelyhez 

segítséget nyújt az állam és az önkormányzat. 

A rászoruló gyermekek gondozásához, neveléséhez, társadalmi 

beilleszkedéshez komplex, célzott, differenciált ellátást kell biztosítani. 

A család életébe történő hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, 

ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen. 

A gyermekvédelem alanyai 

1. Hátrányos helyzetű gyermekek, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 

részesülnek,akiknek az alapvető szükséglet lehetőségei korlátozottak. 

Kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, fogyasztási szint, rossz 

lakáskörülmények, szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Segítséget 

jelent: a támogatás, anyagi segélyezés. Amikor a hátrányok halmozódnak, a család 

nem tud kiemelkedni helyzetéből, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűvé 

válik, ami veszélyeztetettségéhez vezethet.

- 70 - 

2. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek: akik rendszeres gyermekvédelmi 

támogatásban részesülnek és szüleik legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel 

rendelkeznek. Indokolt, hogy a gyermek már 3 éves korára óvodába járjon. A 

törvény támogatási rendszerrel (óvodáztatási támogatás)ösztönzi a szülőket arra, 

hogy gyermeküket minél korábbi életkorban beírassák az óvodába.( 2008.évi 

XXXI.törvény; Gyvt.20/c.par. ) 

3. Veszélyeztetett gyerekek, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy 

a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: családra, 

szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint 

a családban a devianciák halmozott előfordulása / alkohol, drog, brutális, 

bűncselekmény/ 

4. Beteg gyermekek és fiatalok: akik, valamilyen fejlődési rendellenesség vagy 

speciális egészségkárosodásuk miatt szorulnak segítségre pl. epilepsziás, szívbeteg, 

cukorbeteg, asztmás, liszt érzékeny gyerekek. Kiemelt gondoskodást és állandó 

odafigyelést igényelnek. 

5. Nehezen nevelhető gyermekek, és akik valamilyen enyhébb fokú biológiai 

károsodás és kisebb pszichés sérülések miatt tanulási, magatartási zavarokat 

mutatnak. Átmeneti jellegű segítséget igényelnek,mert a szülőkkel való 

együttműködés és a mentálhigiénés támogatás az esetek többségében eredményhez 

vezet. 

6. Szociálisan inadaptált gyermekek, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el 

korosztálya átlagától, de a felnőttekhez való viszonyában és társaihoz való 

viszonyában zavar van. 

Kialakuláshoz vezető tényezők: Környezeti tényezők: pl helytelen nevelési 

eljárások helytelen bánásmód,a család rendszertelen élete, válás, közösségi 

ártalmak. Organikus idegrendszeri tényező: agykéreg funkcionális éretlensége. 

Erkölcsi normák nem megfelelő elfogadása, aminek hátterében érzelmi sérülés, 

elhanyagolás húzódik meg. Segítségük nagy pedagógiai tapintatot igényel. 

A gyermekvédelem területei és intézményei 

A gyermekvédelmet két nagy területre oszthatjuk: 

A probléma megelőző, preventív gyermekvédelem 

A problémakezelő gyermekvédelem 

Prevenció 

A megelőzés lényege a család segítése, majd a gyermek megsegítése saját családjában. 

Probléma esetén az észlelt esetek gyors felderítése, jelzése,hogy a beavatkozás, 

megsegítés időben történjen. Az elsődleges prevenció lényege, hogy különböző 

beavatkozással megakadályozzák a súlyosabb helyzetek kialakulását, a gyermek 

családjából történő kiemelését.

- 71 - 

A gyermekek védelmének rendszere 

Pénzbeli és természetbeni ellátások 

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások 

Személyes gondoskodást nyújtó szakellátások 

A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések 

Nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatos legfontosabb törvényi 

szabályozások: 

Az intézmények gyermekvédelmi feladatait alapvetően a közoktatási törvény 

szabályozza. A gyermek és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási 

intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Az óvodában olyan légkört, olyan 

pedagógiai tevékenységeket kell kialakítani, amely kizárja annak lehetőségét, hogy 

bármelyik gyerek bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. 

Nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége 

magába foglalja: 

Családdal, szülőkkel való kapcsolattartás rendszere 

A gyermek személyi jogainak tiszteletben tartása 

A gyermek napközbeni ellátásának biztosítása 

A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője 

felel. 

Pedagógusok számára a gyermekvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek: 

Közre kell működnie a gyermekvédelmi feladatok ellátásában,a gyermek 

fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában. 

Biztosítani kell bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő gyermek 

fejlődését. 

A teljesítmény csökkenés okait fel kell tárni, fel kell figyelni a családban 

jelentkező gondokra, problémákra. 

A gyermekvédelmi felelősnek kötelessége a Gyermekjóléti Szolgálatot 

értesíteni, ha az intézmény nem tud segítséget nyújtani. 

Az óvodai gyermekvédelem az első legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyerekek 

minden problémája itt érzékelhető először. A gyerekek a nap jelentős részét az 

óvodában töltik, így elérhetők, segíthetők, ezáltal többoldalú információhoz lehet jutni, 

a hátrányos és veszélyeztetett gyerekek kiszűrhetők. 

Gyermekvédelmi felelős gyermekekkel kapcsolatos feladatai 

Veszélyeztetett gyerekekkel: 

A veszélyeztetett helyzetű gyermekek felmérése az óvónőkkel, nyilvántartásba 

vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése ez alapján a 

további teendőkre javaslattétel: egyeztetés a Gyermekjóléti Szolgálattal, a 

gyermekvédelmi koordinátorral. 

A veszélyeztetett gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése, adott esetben 

javaslattétel a változtatásra.

- 72 - 

Tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak. 

Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel: 

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felmérése, 

dokumentumok elkészítése 

Nyilvántartásba vétel, a hátrány típusának mérlegelése, további javaslattétel. 

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű fejlődésnek figyelemmel kisérése( 

fejlesztő csoportok). 

A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos, 

halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetén. 

Tanácsadás,információ átadás,törvények ismertetése szülőknek, 

pedagógusoknak. 

Az intézmény valamennyi gyermekére: 

Általános prevenciós tevékenységek. 

Szociális ellátások számbavétele. 

Minden esetben a gyermek érdekeinek védelme. 

Gyermekvédelmi feladatok beépítése a helyi programba 

Az óvoda pedagógiai programja meghatározza: 

Az óvodai életet,a tehetség,képesség kibontakoztatását,a szociális hátrányok,a 

beilleszkedési,magatartási, tanulási nehézséget segítő tevékenységet 

A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tanulási 

nehézséggel küzdő gyerekek fejlődését segítő programot. 

Szülőkkel való kapcsolattartás formái a gyermekvédelmi rendszerben: 

Fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap 

Szülőkkel való együttműködés 

Tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről

- 73 - 

A SZILVÁSI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS FELSŐSZILVÁSI 

TAGINTÉZMÉNYE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI 

TANTERVE 

NEVELÉSI PROGRAM 

I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK 

- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása - 

A Szilvási Általános Iskolában és Felsőszilvási Tagintézményében tanító pedagógusok 

mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket 

szeretnék érvényre juttatni. 

1. Iskoláink nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az 

európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az 

emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti 

nyitottságra. 

• Olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a 

köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. 

• Az általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre 

biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. 

2. Iskoláinkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik 

magukat, amelyet a tolerancia, a türelem, egymás tisztelete, megbecsülése, elfogadása 

jellemez. 

Ennek keretében: 

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, 

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, 

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, 

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, 

így tudhatják, mit várunk el tőlük, 

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére 

tanulmányi munkájában és egyéb problémáinak megoldásában, 

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: 

tanuló és tanuló, 

tanuló és nevelő, 

szülő és nevelő, 

nevelő és nevelő között. 

3. Iskoláinkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók 

korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a

- 74 - 

legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg 

egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. 

Ennek érdekében: 

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és 

számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, 

továbbépíthető alapműveltséget nyújt, különös tekintettel az alábbi kiemelt 

kompetenciafejlesztési területeken: 

- anyanyelvi kommunikáció 

- idegen nyelvi kommunikáció 

- matematikai kompetenciák 

- természettudományos kompetenciák 

- digitális kompetencia 

- hatékony és önálló tanulás kompetenciája 

- szociális és állampolgári kompetenciák 

- kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák 

- esztétikai és művészeti kompetenciák 

(A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi 

tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen.) 

iskoláinkban olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, 

a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket sajátíthatnak el tanulóink, 

melyek megalapozzák 

a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és 

eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, 

az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség 

széleskörű fejlesztésében látjuk, arra törekszünk, hogy minden tanulónk megkapja a 

lehetőséget arra, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges, 

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, 

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a 

munkának becsülete legyen, hogy munkájukat a pontosság, igényesség, kitartás 

jellemezze, 

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, 

törekszünk tanulóink differenciált fejlesztésére és az esélyegyenlőség 

megteremtésére, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók esetében, 

valamint az együttnevelésre alkalmas tanulási környezet kialakítására, 

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, 

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak 

és helyes formáinak kialakítására, 

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és 

történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, 

hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld 

iránti szeretetet, 

• fontos szerepet szánunk a hazánk nemzetiségeihez tartozók – kiemelten a 

német nemzetiséghez tartozók – azonosságtudata ápolásának, kibontakoztatásának.

- 75 - 

4. Iskoláink - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt 

kívánnak venni lakóhelyünk életében. 


rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, 

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, 

tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, 

valamint városunk érdeklődő polgárai, 

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal 

és közművelődési intézményekkel, 

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskoláink - eddigi hagyományaikhoz 

híven - továbbra is képviseltessék magukat a különféle városi rendezvényeken, illetve 

a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében 

és lebonyolításában maguk is részt vegyenek. 

5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés 

eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: 

humánus, 

erkölcsös, 

becsületes, 

fegyelmezett, 

művelt, 

kötelességtudó, 

érdeklődő, nyitott, 

kreatív, alkotó, 

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást, 

képes a problémák érzékelésére és megoldására, 

gyakorlatias, 

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, 

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), 

van elképzelése a jövőjét illetően, 

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, 

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, 

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja 

megfogalmazni szóban és írásban, 

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: 

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, 

a természet, a környezet értékeit, 

más népek értékeit, hagyományait – kiemelten az angol és a 

*német nyelvterületeken élők hagyományait, kultúráját, szokásait, életmódját, 

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, 

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) 

együttélését biztosító szabályokat,

- 76 - 

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott 

formáit és módszereit, 

elfogadja és segíti az eltérő testi, szellemi, kulturális adottságokkal rendelkező 

embertársait, 

viselkedése udvarias, 

beszéde kulturált, 

társaival együttműködik, 

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, 

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, 

egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, 

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. 

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani 

minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és 

oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen 

végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

- 77 - 

II. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, 

FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 

Az iskoláink célja, hogy 

• Olyan felnőtteket neveljen tanítványaiból, akik tanulmányaik befejezése után 

képesek lesznek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz. 

Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: 

- a tudás 

- a fegyelem 

- a továbbtanulásra való felkészítés fontossága 

- a sikeres életpályára való felkészülés 

Integrált iskoláink célja továbbá, hogy megőrizze iskoláink értékeit és szerves 

egységgé kovácsolja azokat. 

Iskoláink értékeinek tartjuk: 

- tanulóink, dolgozóink kötődnek, ragaszkodnak iskoláinkhoz 

- intézményünk gyermekközpontú 

- törekszünk a kognitív, az affektív és pszichomotoros képességek fejlesztésére 

egyaránt 

- tanulmányi és sporteredményeink dicséretesek 

- nyolcadik osztályos tanulóink középiskolai beiskolázása jó 

- a kommunikációs kultúra és az anyanyelvi nevelés kiemelt szerepe helyi 

tantervünkben, éves munkaterveinkben is tükröződik 

- az angol nyelv emelt szintű oktatása helyi tantervünkben, éves munkaterveinkben is 

tükröződik 

- német nemzetiségi nyelvoktatás emelt szintű oktatása helyi tantervünkben, éves 

munkaterveinkben is tükröződik 

- a természet- és környezetvédelmi tevékenység kiemelten fontos 

- a mindennapos testedzés megszervezésére törekszünk 

- a vizuális nevelés – tanórán kívül is rendszeres 

- a pályaorientáció segítése tehetséggondozással, felzárkóztatással kiemelten fontos 

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, 

érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten 

fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük 

meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok 

és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet 

szépsége iránt. 

2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. 

Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. 

Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, 

környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros 

szokások ismerete, elutasítása: a balesetek megelőzése). 

3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye

- 78 - 

(önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, 

kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, 

az esztétikum befogadására és létrehozására. 

4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, 

megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 

5. A különböző érdeklődés, képesség, motiváció, szocializáltság, kultúra, eltérő 

értelmi, érzelmi, testi fejlettség elfogadása. 

6. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 

7. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, 

figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem 

és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, 

a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 

8. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés 

és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 

9. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti 

kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, 

emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, 

megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 

10. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösség vállalása. 

A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, 

kultúrájának, hagyományaiknak tiszteletben tartása. 

11. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok ismerete,tisztelete. Az 

emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben 

tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a 

közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. 

Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 

Az iskoláinkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek 

elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben 

később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, 

valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. 

Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív 

hatásokat. 

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott 

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 

Nevelési módszereink: 

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink: 

- az oktatásban alkalmazott módszerek; 

- minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép; 

- bírálat, önbírálat; 

- beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás; 

- előadás, vita, beszámoló.

- 79 - 

Ösztönző módszerek: 

- helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret; 

- gyakorlás, követelés; 

- ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás; 

- játékos módszerek; 

A pozitív magatartásra ható módszereink: 

- helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás; 

- osztályozás; 

- felszólítás; kényszerítés 

- követelés. 

A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek: 

- felügyelet; 

- ellenőrzés; 

- figyelmeztetés; 

- intés, elmarasztalás, tiltás; 

- büntetés. 

Az iskoláinkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai az 1-8. évfolyamra 

lebontva: 

Cél: Feladat-eszköz 

- alapvető képességek, alapkészségek 

fejlesztése a nevelő-oktató munka során 

- tanulási motívumok kialakítása és 

fejlesztése, a napközi otthon fontossága a 

megismerési vágy fejlesztése 

- értelmi, nyelvi informatikai 

képességek fejlesztése, anyanyelvi és 

matematikai alapkészségek fejlesztése 

› 1. osztály: a kommunikációs 

képességek fejlesztése 

› 2-4. osztály: önálló szóbeli és írásbeli 

kifejezőkészség, anyanyelvi, matematikai 

képességek fejlesztése 

- a pedagógiai munka középpontjában a 

személyre szóló fejlesztés törekvése 

álljon 

- kellő motiválás, rendszeres értékelés, 

önálló munkavégzés, szokások 

kialakítása, a különféle tanulási 

módszerek megismertetése, azok 

elsajátítása 

- miden tantárgynál a tanulás tanítása, 

könyvajánlás, felkészülések, 

kiselőadások, lexikonok, CD-k, 

használata 

- Olvasás, írás, beszédművelés, 

ismeretszerzés, követlen 

tapasztalatszerzés (megfigyelés, 

cselekvés) útján a matematikai 

gondolkodásmód alapelemeinek 

megszerzése. 

- tankönyvön kívüli más 

ismerethordozók beépítése a tanulásba 

(TV, rádió, újságok, más könyvek( az 

Internet megismertetése, használata, a 

konkréttől az absztrakt gondolkodásmód 

felé haladás, a tankönyvön kívüli olvasás

› 5-6. osztály: önálló ismeretszerzés 

erősítése, informatika, memorizáló 

készség fejlesztése 

- 80 - 

szorgalmazása, könyvtárlátogatás. A 

szöveges tanulás előkészítése, 

összefüggő, szóbeli feleletek 

szorgalmazása, a természettudományi 

ismeretek bővítése, környezeti nevelés 

- speciális tanulási módok több tantárgy 

helyes tanulásának segítésére, a tanulás 

tanítása, rendszerezése készségek 

fejlesztése, informatikai tanulmányok 

indítása, az elvont gondolkodásmód 

kialakítása 

› 7-8. osztály: önismeret fejlesztése - a pályaorientáció segítése, az elemi 

szintű általános műveltség hiányának 

pótlása és ezzel kapcsolatban az 

- a gyermekek testi fejlődésének 

biztosítása 1-8. osztályig 

- az angol és a német nyelv magas 

szintű elsajátítása, alapfokú nyelvvizsga 

megszervezésének segítése 

- európaiság, az európai értékekhez való 

pozitív viszony megerősítése, fejlesztése, 

új német testvérkapcsolat kialakítása, 

ápolása – levelezés – cserelátogatás 

szervezése – az angolul tanuló gyermekek 

bevonásával a cserekapcsolat bővítése, 

utazás szervezése angol nyelvterületre 

igényesség növelése. 

- egészséges életmódra nevelés, 

mindennapos testedzés, játékos 

sportvetélkedők, túrák szervezése. ISK 

foglalkozások, úszótanfolyam – 

úszásoktatás szervezése (Városi 

Tanuszoda) 

- az angol nyelvterület és a német 

nemzetiségi kultúra megismerése, 

ápolása, hagyományőrzés, 

testvérkapcsolatok, tolerancia más 

népek, kultúrák iránt 

1. osztálytól kezdve: angol és német 

gyermekjátékok, dalok, mondókák 

tanulása 

3. osztálytól kezdve: ismerkedés a 

nemzetiségi mesékkel, mondákkal, 

szótárak használata. A környékünkön élő 

németek viselete, táncai, szokásai. Az 

ünnepekhez kapcsolódó szokások. 

5. osztálytól kezdve: olvasmányok a 

német nemzetiség történetéből. 

Nemzetiségi gyűjtemények, múzeumok 

megtekintése. Német színházlátogatás 

szervezése. Városi nemzetiségi kiállítások 

látogatása, a tagiskolai, a tagiskolai 

nemzetiségi kiállítás folyamatos bővítése, 

gyűjtőmunka. 

Angol teadélután, angol és német 

versenyek hirdetése.

- 81 - 

6. osztálytól: ismerkedés nemzetiségi 

szerzők műveivel: versek, elbeszélések, 

mesék. 

7-8. osztályban: angol fordítóverseny 

8. osztályban: a nemzetiségek főzési, 

étkezési szokásai. Német és angol nyelvű 

újságok rendszeres olvasása, 

színházlátogatás. 

- tehetséggondozás - Csoportbontások – a választható 

óraszám terhére-, szakköri 

foglalkozások, versenyekre való 

felkészítés, diáksport, számítástechnika 

bevonása egyéni feladatok céljából, 

középiskolai előkészítő, nyelvvizsgára 

való felkészítés, szereplések, 

- hátrányos helyzetű tanulók 

felzárkóztatása 

- informatikára való oktatás, Internetre 

csatlakozás 

- környezetvédelemre és 

természetvédelemre való nevelés, a 

környezet iránti érzékenység, felelősség 

jellemzővé válása, alakítása 

- a tanuló kognitív, affektív és 

pszichomotoros képességeinek 

fejlesztése, a tanulás kötelességszerű, 

igényes, egyre inkább önálló végzése 

bemutatkozások, önálló ismeretszerzés 

- felzárkóztató munka csoportbontás 

keretében, tanórán kívüli órakeret 

terhére, alsós korrepetálások, napközis 

munka, tanulószoba, differenciált 

óravezetés és számonkérés, házi 

feladatok 

- a megszerzett ismeretek gyakorlatban 

való alkalmazása, logikus gondolkodásra 

nevelés, problémamegoldó képesség, 

megfigyelőképesség fejlesztése 

- szakköri munka, kirándulások, túrák 

szervezése 

„Erdei iskola”, Mecseki barangolás városi 

vetélkedő szervezése, pályázatok, 

környezetvédelmi hét, hónap szervezése, 

papír- és hulladékgyűjtés, szelektív 

hulladékgyűjtés 

minden osztályfőnök és szaktanár kiemelt 

feladata: 

- önállóságra; igényességre; önismeretre; 

kitartó munkára; együttműködési 

készségre való nevelés

- közösségi tudat formálása, illemtudó 

viselkedés 

- 82 - 

- közösségfejlesztés – 

személyiségfejlesztő programok 

osztályfőnöki órák keretében, 

csoportos vetélkedők, másság 

elfogadtatása,. 

- diákügyelet, iskolagyűlések, 

tanulmányi és magatartási versenyek 

évfolyamszinten, diákönkormányzati 

munka, 

-.SNI-s tanulók nevelése, oktatása - integrált oktatás, 

esélyeik javítása a szocializációs és az 

oktatási-nevelési folyamatokban 

személyre szabott oktató-nevelő 

munkával, toleráns környezet kialakítása 

- hazafiságra nevelés - a nemzeti öntudat kialakítása, 

fejlesztése és megerősítése, hazánk 

kultúrájának mind szélesebb 

megismerése 

(osztálykirándulások, vetélkedők, 

ünnepségek szervezése) 

szituációs játékok konfliktushelyzetek 

megoldására, közvetlen környezetünk 

értékeinek megőrzése, gyarapítása 

- vallási identitás, értékek megismertetése - hittan oktatás az iskoláinkban, családi 

szokások megismerése, családi és iskolai 

értékek összehangolása 

Az iskoláinkban folyó nevelő-oktató munka eljárásrendszere: 

A) Az angol nyelv tanulásának megszervezése 

≈ 1.-3. évfolyamon minden tanuló osztálykeretben, csoportbontás nélkül tanulja 

az angol nyelvet. Magas osztálylétszám esetén ( 26 fő/ osztálytól) ezeken az 

évfolyamokon is bontunk csoportot. 

≈ 4. évfolyamon csoportbontásban, egyenlő óraszámban tanulják a tanulók az 

angol nyelvet. A tanév végén szervezett szintfelmérés eredménye alapján 

sorolják emelt szintű csoportba 5. osztálytól a tanulókat az angoltanárok és az 

osztályfőnök. Amennyiben a tanulók képességei indokolják, mindkét csoport 

emelt szinten folytatja az angol nyelv tanulását. 

A csoportba sorolásról az osztályfőnök értesíti a szülőket.

- 83 - 

≈ 5.-8. évfolyamon alapóraszámú és emelt óraszámú csoportokat működtetünk. 

Amennyiben a tanulók képességei indokolják, mindkét csoport emelt szinten 

tanulja az angol nyelvet. 

Az angol munkaközösség tagjai folyamatos információcserével igyekeznek 

biztosítani a csoportok közötti átjárhatóságot. 

B) A német nemzetiségi csoportba való sorolás elvei 

A tanuló érdeklődjön a német nyelv iránt 

Elsőtől-harmadik osztályig mindenki tanulja a német nyelvet 

Negyedik osztálytól a képességeinek (idegen nyelv tanulása, anyanyelv, 

matematika, magatartás, szorgalom eredményei alapján) megfelelően 

heti 5 órás vagy heti 3 órás nyelvtanulással folytathatja a tanuló a német 

nyelv tanulását. 

A tanulók csoportokba sorolását egy bizottság dönti el. 

A bizottság tagjai: 

- a németet tanító nevelő 

- német munkaközösség vezetője 

- osztályfőnök 

- iskolavezető 

A bizottság döntéséről az iskola igazgatója értesíti a szülőket. 

Nevelési céljainak megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató 

munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven 

százaléka a nyolcadik évfolyam végén: 

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás 

kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. 

(Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis 

több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az 

egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk 

helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) 

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel 

és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a 

középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. 

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint 

a közösségben éléshez szükséges viselkedési- és magatartásformákat. 

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát 

illetően.

- 84 - 

III. ISKOLÁINK KIEMELT PEDAGÓGIAI ÉS OKTATÁSI TERÜLETEI ÉS A 

KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉNEK KAPCSOLATA 

Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése) 

Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, 

gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az iskolai nevelésbenoktatásban 

alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatásinevelési 

folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük 

és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az 

anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának 

színvonalára. A különböző ismeretek tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat 

az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos 

jelleggel – minden tárgyban jelen kell lennie. 

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és 

írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. 

Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi 

műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli 

nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. 

A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően 

a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekednünk, hogy az 

olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az 

igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és 

videózással szemben. 

A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi 

tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. 

Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának 

emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek 

megszerzéséhez is. 

Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, 

a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a 

természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az 

anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kulturált párbeszédet, vitát folytatni. 

A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést 

a környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával. 

Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári órákat tartunk tanévenként két 

alkalommal minden osztályban. 

Angol és német nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése) 

Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. 

Idegen nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép 

identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan 

közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak 

leszünk a világra.

- 85 - 

Oktató-nevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos 

alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben. 

A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése – szókincsbővítés, 

nyelvtan biztos használatának elsajátítása - stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános 

iskolai tanulmányaik végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, minél nagyobb 

rendszerességgel kell használniuk a nyelvet. 


A nyelvtanulás lehetőség szerint csoportbontásban történik. Így több lehetőség van 

az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra. 

Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó előnyöket: differenciálás, 

tehetséggondozás, felzárkóztatás – valamint azt a lehetőséget, hogy tanulóink az 

első osztálytól tanulják az angol, illetve a német nyelvet. 

Lényeges szempont, cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek 

közötti fejlesztése, terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a 

nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok közzététele. 

A délelőtti kötelező foglalkozások mellett tehetséggondozás céljából szakköröket 

szervezünk különböző tematikával. (Nyelvvizsga-előkészítés, játékos nyelvi 

foglalkozások.) 

Igény szerint Pitman próbanyelvvizsga, valamint alapfokú angol, illetve német 

nyelvvizsga előkészítő tanfolyamot szervezünk. 

Angol, német nyelvterületre tanulmányutat szervezünk érdeklődő tanulóink számára. 

A pályázatírás lehetőségeit is kihasználva minél több szemléltető és segédanyagot 

szerzünk be a tanítási formák változatosabbá tétele érdekében. 

Testvériskola keresésével, levelezéssel, valamint csereprogramok szervezésével 

kívánjuk szélesíteni a nyelvgyakorlás lehetőségét. Iskolánk a társadalmi és a szülői 

igényeknek megfelelő szintre kívánja emelni az angol és a német nyelv oktatását.

- 86 - 

Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) 

Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást 

igénylik minden embertől. 

A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a 

mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével. 

Így kiemelt feladatunk: 

Biztos számolási készség kialakítása 

Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése 

Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése 

Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, 

elemzése 

Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás 

fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. 

A felső tagozaton az 5-6. osztályban a nem szakrendszerű oktatás módszereivel 

folytatjuk az oktatást 2010/2011. tanévben az 5. és a 6. évfolyamon, a 2011/2012. 

tanévben a 6. évfolyamon, a további tanévekben a nem szakrendszerű oktatást nem 

folytatjuk, de annak egyes elemeit, illetve a modern oktatási módszereket kiemelt 

céljaink elérése érdekében alkalmazzuk. 

A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a 

legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé. 

A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a 

magyar óra feladata. 

Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási 

órán adódik lehetőség. 

A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken 

szerepeltetjük, amelyet felkészítés előz meg. 

( Zrínyi, városi versenyek, különféle levelezős versenyek stb.) 

Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése) 

A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi 

szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén 

érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges 

információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. 

Ehhez el kell sajátítania a megfelelő – technikai fejlődéssel lépést tartó - 

információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. 

Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt 

munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez 

fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben 

áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. 

Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú - tanítása során a

- 87 - 

felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a 

tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak 

közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, 

tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a 

géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és számon kérő 

pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, 

abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a 

problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A leírt 

készségek elsajátítása akkor igazán eredményes, ha lehetőség szerint már az általános 

iskola alsó tagozatában elkezdődik a munka, ezért iskolánkban, harmadik osztálytól 

igény szerint szakköri szinten, 6. évfolyamon modulként, 7-8. évfolyamon 

tantárgyként tanítjuk az informatikát. A digitális kompetencia fejlesztését 

szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, 

internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást 

igényelnek. 

Gondolni kell azokra a tanulókra is, akiknek otthon nincs lehetőségük a gép 

használatára. 

Játékos oktató programok, CD-k a megfelelő bevezetésre kínálnak megoldást. A 

kisebbek ezt más tantárgyak, vagy délutáni szakköri foglalkozások keretén belül 

vehetnék igénybe. A tanórákat nagyobb érdeklődés esetén kiegészíthetik a különféle 

alkalmazói és programozói szakkörök, amik a differenciált oktatást segítik elő. A 

szakkörök beindítását előzetes felmérések előzik meg. 

Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) 

A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskoláinknak. 

Nemcsak az esztétikus külső-belső iskolai környezet, de iskoláink hagyományai is utat 

jelölnek ki számunkra. Így ennek a területnek a felvállalása egyben helyi 

sajátosságaink kihasználása is. 

Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az 

egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, 

közösségfejlesztésre is. 

Pedagógusaink egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes 

oktatására, a tehetséggondozásra. (Lehetőséget biztosítunk iskoláinkban az EFAMI 

rajzszakkörének működtetésére tanítványaink számára volt kolléganőink ( egyikük 

művésztanár) vezetésével, amíg arra iskoláink tanulói körében igény van.) 

Minderről színvonalas szerepléseink, kiállításaink, a versenyeken elért eredményeink 

tesznek tanúbizonyságot. 

A művészeti nevelés területei: 

Drámapedagógia – színjátszás 

Az alsó tagozaton folyó képességfejlesztés, a kommunikációs játékokon keresztül 

fejlődik a gyerekek közösségi szereptudata, beszédtechnikai gyakorlatokkal útját 

állhatjuk a romló kifejezés-technikának és kultúrának, a színes játékok a gyermekek 

fantáziáját fejlesztik, a memória-gyakorlatok az intellektuális képességeket 

tréningezik, az improvizációs szerepjátékok egyaránt segítik tanulóink megismerését

- 88 - 

és érzelmi fejlődését. A színjátszó szakköreinken a rendszeres gyakorlásokból 

előadások jönnek létre, melyekkel a tanórákon esetleg kevesebb sikerrel szereplő 

tanulók is sikerélményeket szerezhetnek, ezáltal magabiztosabbakká válhatnak. 

Ének és tánc 

Látszólag két külön műfaj, de mégis ősidőktől fogva elválaszthatatlan egymástól, az 

emberek mindennapjait jellemezte. A zene és a tánc (különösen a népzene és a 

néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. Ha 

gyermekeink egyszerre énekelnek, játszanak, táncolnak, ezáltal több képességük is 

fejlődik, ez különösen az alsó tagozaton meghatározó. Kielégíthető mozgásigényük, 

feszültségeik feloldódnak. A népi gyermekjátékok során fejleszthető a tiszta, szép 

magyar, illetve az angol és a német beszéd (irodalom, nyelvtan), a társas kapcsolatok 

kialakítása, alkalmazkodóképesség (magatartás), a versenyszellem (testnevelés), 

szerepjáték (színjátszás) viselkedéskultúra, ritmusérzék, tisztán, jól intonált éneklés, 

hallásfejlesztés (ének-zene), kreativitás, leleményesség. A leglényegesebb: a magyar 

és a tanult idegen nyelvi-, zenei- és mozgáskultúra ápolása együttesen. 

Rajz, vizuális kultúra 

A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, 

a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális 

nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és 

ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához 

szükségesek. 

Média 

A XXI. század társadalmának legnagyobb gondja a médiából a gyermekek felé 

korlátlanul áramló információ. Hatnak rájuk, tele vannak feszültséggel. Kiemelkedő 

szerep jut éppen ezért a média tantárgynak, amely megtanítja a gyermekeket látni, 

nézni, érteni filmet, plakátot, és kiadványokat készíteni. Mindezek a vizuális kultúra 

alapjait teremtik meg. 

Ma már nem csak a visszaemlékezés lett sokkal inkább vizuálisabb vagy vizualizált, 

mint valaha, de maga a tapasztalás is. A gyerekek ma már ismereteik jelentős részét 

iskolán kívül szerzik. Ebben éppen a televíziónak mint audiovizuális médiumnak van 

meghatározó szerepe. Alapvető fontosságú tehát, hogy az iskola elősegítse azt, hogy a 

tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű (képi) információ minél magasabb 

szintű önálló feldolgozására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelő szelekció 

elvégzésére. 

Kiemelt kompetenciafejlesztési területek a művészeti nevelés területén: 

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség 

Művészi önkifejezés, előadókészség 

Európai és egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló igény 

Az esztétikum igénye a mindennapokban

- 89 - 

Környezettudatosságra nevelés 

Környezetünk esztétikus értékeinek megőrzésére, gyarapítására való igény 

Szociális és állampolgári kompetencia 

Nyitottság, érdeklődés 

Kulturális életben való részvételre való igény 

Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel) 

Iskoláink különleges tárgyi adottságai: 

gondozott növényekkel telepített sportpálya és játszóudvar 

megadják gyermekeink számára az egészséges és esztétikus tárgyi környezetet. 

A szép és egészséges környezet önmagában is nevel a környezet védelmére, 

megóvására. 

A mi feladatunk, hogy a gyerekek bevonásával ezt a környezetet megóvjuk, tovább 

szépítsük. 

Környezeti értékeink, és egészségünk védelme az emberiség jövője szempontjából 

egyre fontosabbá válik. 

Tanulóinknak meg kell ismerniük: 

az egészséges életmód előnyeit és lehetőségeit, 

a káros szenvedélyek leküzdésének módjait, 

az emberiség előtt álló ökológiai problémákat, 

az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetőségeit. 

Nem kampányszerű akciókban rejlik a megoldás, hanem a mindennapi 

tevékenységünkben, a környezettudatos szokásrend kialakításában és mindennapi 

gyakoroltatásában. 

Ezért iskoláink vállalják, hogy az iskola minden tevékenységi területén, a tanórákon és 

a tanórán kívüli tevékenységek során folyamatosan építi a gyerekek napirendjébe a 

fenntarthatóság szemléletének erősítését. 

2002-ben a Felsőszilvási Általános Iskola elnyerte az ÖKOISKOLA címet, amelyet 

szeretnénk továbbra is megtartani. 

Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód) 

A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a 

mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a 

mozgásszervi elváltozások javításában. Sajátosan összetett műveltségi terület, mivel a

- 90 - 

mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció 

működtetése. 

Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód 

megalapozásához. 

Széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerű 

viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső 

erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, 

az élet minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási 

képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a 

felismerését. 

A testnevelés tanításunk célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési 

biztonságát, sikeres, aktív életvitelű embereket formáljon, akik örömet lelnek a 

különféle pszicho-motoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai 

igénybevételeket, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, 

a megmérettetést és az értékelést. 

Iskolánk tárgyi feltételei teljes mértékben megfelelnek ezen célok megvalósításához. 

Alsó tagozaton megvalósítjuk a mindennapos testmozgást, felső tagozaton pedig 5.-6. 

évfolyamon a heti 3, 7-8. évfolyamon a heti 2,5 testnevelés óra mellett sportköri 

órákon illetve a házi, az iskolák közötti és területi versenyeken zajlik a tanulóink 

testkultúrájának fejlesztése. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó 

különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai 

teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. 

Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a 

tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és 

mozgásokat. 

Alsós tanulóink 2. osztálytól évente 1, vagy 2 féléven át úszásoktatásban részesülnek 

heti 1 órában.

- 91 - 

IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI 

FELADATOK 

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös 

gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: 

A tanulók – tudásának 

- képességeinek 

- egész személyiségének – fejlődése, fejlesztése áll a középpontban 

Figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a 

társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 

Pedagógiai programunk a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi 

sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. 

Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: 

- a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, 

elsajátíttatása, 

- valamint az ezekre épülő differenciálás. 

E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: 

- a különböző szintű adottságaikkal 

- eltérő mértékű fejlődésükkel 

- az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, 

minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét 

a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. 

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink: 

A tanulók erkölcsi nevelése 

A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok 

feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. 

Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és 

meggyőződéssé alakítása tanulóink körében.(szociális kompetenciák) 

A tanulók értelmi nevelése 

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges 

képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés 

igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra. (hatékony, 

önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése) 

A tanulók érzelmi nevelése 

A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra 

irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 

(énkép, önismeret fejlesztése)

- 92 - 

A tanulók közösségi nevelése 

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség 

kialakítása az önismeret fejlesztésével. (szociális kompetencia) 

A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. (anyanyelvi 

kommunikáció) 

A tanulók esztétikai nevelése 

Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző 

magatartás kialakítása. 

Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. (esztétikai-művészeti 

tudatosság és kifejezőképesség) 

A tanulók akarati nevelése 

Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az 

elkötelezettség formálása. (énkép, önismeret fejlesztése) 

A tanulók nemzeti nevelése 

A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti 

hagyományok ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének felébresztése. 

(szociális és állampolgári kompetencia) 

A tanulók állampolgári nevelése 

Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek 

megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és 

problémák iránt. (állampolgári kompetencia) 

A tanulók munkára nevelése 

A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész 

személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása. 

(kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) 

A tanulók egészséges életmódra nevelése 

A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. 

Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az 

egészségvédelem fontosságának tudatosítása. 

A tanulók környezeti nevelése 

A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. 

Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az 

egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és 

felelős személyiség kialakítása. (természettudományos kompetencia)

- 93 - 

Sajátos nevelési igényű tanulók személyiségfejlesztése 

Az iskola a tanulók személyiségfejlődésében másodlagos szocializációs színtér, mely a 

speciális szükségletek jelenléte miatt adaptált és differenciált feladatrendszert 

feltételez: 

Az emberré nevelés törekvése a pedagógiai tevékenység egészére nézve 

megváltoztatja az oktatás és nevelés viszonyát és arányait. A 

jellemformálás, az érzelmekhez szóló nevelés alapját képezi minden 

további pedagógiai ráhatásnak. Az iskolai személyiségformálás iránytűje az 

az atmoszféra, amely a fejlődéshez szükséges biztonságnak és 

elfogadásnak a melegét sugározza. A légkör ereje és töltése elsősorban a 

pedagógus személyiségéből, interakcióiból ered, aki úgy alakítja az iskolai 

élet mindennapjait, hogy minél közelebb kerüljön az egyes gyermekhez. A 

tanuló számára lehető legoptimálisabb testi – lelki fejlődést, az értelmi és 

érzelmi kibontakozást csak az egyéni szükségletekre épülő pedagógiai 

megoldásokkal érhetjük el. 

Az oktató – nevelő munkának a személyiség formálásban betöltött két – 

hagyományos értelemben használt – alapfunkciója: az ismeretátadás és a 

képességfejlesztés egymásra épülve, összekapcsolódva, egymást 

kiegészítve és egyben erősítve jelennek meg. Mindezekkel párhuzamosan 

és velük kölcsönhatásban történik a diszharmonikus rendszerek 

átszervezése és a következményes károsodások megelőzése. Ez a komplex 

megközelítés és tevékenységrendszer eredményezheti a tanuló 

személyiségének egyensúlyát a fejlődés korlátai és lehetőségei között. 

Az iskolától függetlenül jelen lévő szocializációs hatások, életminták nap 

mint nap befolyásolják tanulóinkat a kortárs csoportok és az információk 

tömege által, melyek sok esetben a tárgyi értékek preferálását és negatív 

hatásokat közvetítenek feléjük. Ezzel szemben az iskolai közösségben az 

ember, az élet, a természet szeretetét és megbecsülését, a pozitív 

életszemléletet, a humanisztikus értékeket kívánjuk megerősíteni. 

A családi nevelés problémái, a szülői modellek szerepének gyengülése 

miatt az iskolára jelentős szerep és felelősség hárul a normák 

közvetítésében, a szociális tanulás feltételeinek megteremtésében. Az 

iskolában eltöltött idő megnövekedésével sokoldalú lehetőség nyílik a 

közösségalakító minták megismertetésére, az emberi kapcsolatok 

gazdagságának és az egymáshoz tartozás örömének megtapasztaltatására. A 

kudarcélmények, az elfogadottság és a sikerek hiánya miatt a tanulók 

közösségi nevelése, közös élményhez juttatása kiemelt fontosságú.

- 94 - 

Mindezek alapján a tanulók személyiségformálásának folyamatában a következőket 

tartjuk fontosnak: 

az elfogadás, a motiválás, a pozitívumokra történő támaszkodás, a sikerélményhez 

juttatás - a napi pedagógia minden színterén 

a különleges gondozási igény kielégítésében a biológiai, pszichológiai és a 

szociális tulajdonságok komplex megközelítése a fizikai, szellemi és erkölcsi 

fejlesztés egysége és egyenértékűsége 

az intézmény szakembereinek együttműködése 

a kötelező és szabadon választott tevékenységek egysége, integrációja az egyéni 

személyiségfejlődés céljainak szolgálatában 

az adott gyermek sajátos életútjának, életesélyének szempontjából döntő 

kompetenciák kialakításának előtérbe helyezése, ezen belül: 

a személyiség belső tényezőiben megmutatkozó változások: 

– reális énkép, önismeret, önértékelés, önmaga értékeinek felismerése 

– nyitottság, érdeklődés 

– igyekezet, szorgalom 

– esztétikai érzékenység 

– törekvés a testi-lelki egészség megóvására 

– pozitív értékrend 

– tanulási képességek, módszerek, ismeretszerzési igény kialakulása 

– információk feldolgozása, szelektálása 

– problémamegoldó képesség 

– ismeretek, alkalmazható tudás elsajátítása 

– kötődések, azonosulások (közösséghez, családhoz, társhoz, hagyományhoz, 

szokáshoz, hazánkhoz, kultúránkhoz, népünkhöz) 

a személyközi viszonyokban észlelhető változások: 

– érintkezési formák, kapcsolatteremtés kulturált módja 

– egymásra figyelés, együttműködés képessége 

– mások elfogadása, szeretet, segítőkészség, önzetlenség cselekedetekben történő 

megmutatkozása 

– viselkedéskultúra a hagyományosan elfogadott normák és illemszabályok szerint 

– kommunikációs, metakommunikációs csatornák adekvát és kulturált használata 

– felelősségvállalás a tettekért 

– konfliktuskezelés békés technikáinak alkalmazása 

– részvétel az iskolai közösségi életben 

– kritikai készség fejlettsége 

– a társas kapcsolatok örömteli megélése, fenntartásukra irányuló törekvések.

- 95 - 

A tanulók személyiségformálásának megvalósulása 

az oktató-nevelő munka hagyományos színterein: 

– a tanórákon, differenciált tanulásszervezéssel 

– a napközis foglalkozások keretében 

– a választható szabadidős tevékenységek során 

speciális többletszolgáltatásokkal: 

– a tanulóra kidolgozott egyéni fejlesztési terv és a fejlődés nyomonkövetése a 

személyiség komplex megközelítésének szem előtt tartásával 

– személyiségfejlesztő, csoportos foglalkozások 

– speciális terápiák egyéni és kiscsoportos formában 

– drámapedagógia 

– szakemberek közti konzultációk, esetmegbeszélések egy - egy tanuló fejlődésével 

kapcsolatban, folyamatos segítségük a diagnosztizálásban, fejlesztési stratégia 

kidolgozásában és megvalósításában 

– pszichológiai, mentálhigiénés és szükség esetén szociális megsegítés az iskoláskor 

valamennyi életszakaszában.

- 96 - 

V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 

Az életben való eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely 

mint tanulási színtér is megjelenik. 

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti 

kapcsolatot kialakítja, megteremti. 

A közösségi nevelés területei: 

• család 

• óvoda 

• iskola 

• iskolán kívüli közösségek 

• társadalom 

A gyerekek szempontjából meghatározó a család, az óvoda és az iskola, mert az 

alapvető viselkedési formákat itt sajátítják el. Nem becsülhető le a baráti kör, 

sportegyesület és egyéb közösségek hatása sem, de ezek csak később kezdenek 

előtérbe kerülni. A társadalom egészének hatása többek között a médián keresztül 

közvetítődik. A média hatása különösen erős a gyerekekre. Ezt az iskolának 

figyelembe kell venni, és megfelelően értelmeznie. (digitális kompetencia) 

Az iskoláinkban folyó közösségfejlesztés színterei: 

tanórák 

osztályfőnöki órák 

tanórákon kívüli, felnőttek által szervezett, iskolai foglalkozások: 

- napközi 

- tanulószoba 

- szakkörök 

- sportkörök 

tanórákon kívüli, diákok által (tanári segítőkkel) szervezett iskolai foglalkozások 

- diákönkormányzat 

- iskolai ünnepélyek 

szabadidős tevékenységek 

- osztálykirándulások 

- klubdélutánok 

- tanulmányi kirándulások 

A tanulók közössége: Diákönkormányzat 

Az 1996. évi Közoktatási Törvény új jogi alaphelyzetet teremtett, amely egyenrangú 

félként kezeli az oktatás folyamatában szereplőket, és demokratikus működési formát 

ír elő az iskolák számára. Az iskola egyes alapdokumentumai a Diákönkormányzattal 

való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve 

ezeken keresztül változtathatók meg. 

A Diákjogi Charta előírásait, a jogokat, a kötelességeket tanulóinkkal folyamatosan 

betartatjuk. Ebben a Diákönkormányzatnak nagy a felelőssége. A házirend

- 97 - 

elkészítésében és minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A 

felvállalt feladatok elvégzéséért felelősséggel tartoznak. 

A Diákönkormányzat mindkét iskolában aktívan részt vesz az egész iskolát érintő 

közös programok szervezésében. Munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott 

küldöttekből álló vezetőség irányítja. A diákképviselet tevékenységét az 

osztályfőnökök segítik. 

A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a 

diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját. A 

diákönkormányzat működése gyakorlóterepe a közügyekben való hatékony 

együttműködésnek, így az állampolgári kompetenciák fejlesztésének. 

Iskolai Diákönkormányzatunk dönt: 

saját működéséről; 

hatáskörei gyakorlásáról; 

egy tanítás nélküli munkanap programjáról. 

Az iskoláinkban folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai: 

Az egyén szintjén alapvetően két egymással gyakran szemben álló gondolkodásmód 

létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos 

feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a 

kollektív gondolkodásmódot. 

A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: 

Szociális és állampolgári kompetenciák 

Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás 

Környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért 

felelősségvállalás, 

Anyanyelvi kommunikáció 

Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi 

kifejezőkészség. 

Ennek érdekében az iskoláink feladatai: 

Neveljen: 

felelősségvállalásra 

saját képességek maximális kifejlesztésére 

játékszabályok betartására 

önfegyelemre 

becsületességre 

mások győzelmének elfogadására 

mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására 

helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására 

közvetlen környezetünk (iskola) megóvására 

környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, 

kirándulásokat, erdei iskolákat 

harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel 

hon-, és népismeretre

hazaszeretetre 

- 98 - 

Alakítsa ki: 

a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) 

(szociális kompetencia) 

az empátiás kapcsolatteremtés képességét 

a türelem és megértés képességét 

saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját 

önálló véleményformálás képességét (anyanyelvi kommunikáció) 

érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét 

(kommunikációs képesség) 

az új információs környezetben való eligazodás képességét.(digitális 

kompetencia) 

Mutassa meg: 

hogy sokféle vélemény létezik. 

véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni. 

A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus: 

segítse a tanulók kezdeményezéseit, 

segítse a közvetlen tapasztalatszerzést, 

biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához 

alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép 

adjon átfogó képet a munka világáról 

alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az 

egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói 

kompetencia) 

Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái: 

Tanulmányi kirándulások 

Osztálykirándulások 

Osztályfőnöki órák (konfliktusok kezelése) 

Családi Gyermeknap (alsó tagozat Szilvási Iskola) 

Szülők Bálja 

Ünnepélyek, megemlékezések 

Klubdélutánok 

Farsang 

Mikulás 

Bálint –napi vásár (Felsőszilvási Iskola) 

Márton-napi felvonulás (Felsőszilvási Iskola) 

Angol délután (Szilvási Iskola) 

Karácsony 

Ünnepélyes tanévnyitó (leendő elsősök méltó fogadása) 

Ünnepélyes tanévzáró és ballagás (búcsú a nyolcadikos diákoktól) 

Kézműves foglalkozások: Szüretkor, Karácsonykor és Húsvétkor (Szilvási 

Iskola) 

Nyílt tanítási napok szülőknek, óvónőknek

- 99 - 

Játékos foglalkozások óvodásoknak 

Házirend 

Kapcsolat más iskolákkal 

Osztályok közötti versenyek 

Iskolák közötti versenyek 

Aktív szülői részvétel: Szülői Szervezetek 

A sajátos nevelési igényű tanulók beilleszkedésének elősegítése a 

közösségfejlesztés eszközeivel 

Az ember társas lény, törekszik a társas együttlétre, együttes tevékenységek végzésére. 

E szándéka azonban nem feltétlenül jár azzal a képességgel, hogy ezt 

zökkenőmentesen el is tudja érni. A gyerekeknek lehetőségek kellenek, ahol társas 

kapcsolatokat építhetnek ki, ahol érzékelhetik mások viselkedését, reagálását, 

ugyanakkor saját érzelmeikkel is tisztában lehetnek. 

A gyermekek családi környezetének, fejleszthetőségének valóságos és egyre jobban 

figyelembe vett különbségeit a pedagógusnak és az iskolai munkának kell 

kiegyenlítenie. A tanulók eredményes nevelése - oktatása - speciális szükségleteik 

miatt - egész napra kiterjedő, pontosan megtervezett, irányított tevékenységi formában 

biztosítható optimálisan, melyben a szervezett foglalkozások és a pihenés 

lehetőségének ciklikus váltogatására is ügyelnünk kell. 

A közösség kialakításának fokozatosan megvalósuló folyamatában a csoport peremére 

szorult tanulókat közelebb kell vinnünk társaikhoz, a közösséget pedig alkalmassá kell 

tennünk az egyéni különbségek elfogadására. 

A közösségformálás kezdetén figyelembe kell vennünk az adott gyermekcsoport 

biológiai, pszichológiai és pedagógiai szükségleteit, állapotát, a különböző 

szociokulturális háttérrel érkező tanulók egymáshoz való viszonyát és értékrendjét. 

Ennek ismeretében tervezhetjük meg azokat a tevékenységformákat, melyek 

hozzásegíthetik tanulóinkat a közösséghez tartozás pozitív élményének és a 

hasznosság, fontosság érzésének átéléséhez. 

A közösségformálás a tevékenységeken, élményeken keresztül szinte 

észrevétlenül végbemenő folyamat, melynek legfőbb eszközei: a játék, a tanulás, a 

közös alkotások és az életkori sajátosságoknak megfelelő munka (az önkiszolgálás, az 

egészségvédelem és a környezetvédelem területén). 

A megvalósítás lehetőségei: 

A kötelező tanórák keretén belül: 

az anyanyelvi nevelésben szituációs játékok során irodalmi művek, párbeszédek 

megjelenítésével, a tánc és dráma elemeinek felhasználásával 

környezetvédelmi akciók, gyűjtések során

- 100 - 

technikai jellegű közös alkotómunka lehetőségeinek megteremtésével 

(plakátfestés, díszlet-és jelmezkészítés, rendezvények előkészítése) 

testnevelés órán a csoportkohézió erősítésével (csapatjátékok, váltóversenyek, 

páros gyakorlatok) 

ének órákon a közös éneklés örömének megismertetésével (játékos kánon, 

felelgető játék, népi gyermekjátékok, körjátékok) 

bármely tantárgyban a csoportmunka rendszeres alkalmazásával. 

A szabadidős tevékenység sokoldalú megszervezése: 

A szabadidős tevékenység a személyiség önmegvalósításának szerves része. Ezek 

hatására 

megváltozik a gyermek és a közösség kapcsolata, 

a gyermekek - nevelők együttműködése, 

a gyermek aktivitása, alkotóképessége javul, 

fejlődik önbizalma, 

sikerélmény elérésére törekszik, 

a tanulását, ismeretbővítését segítő programok iránt fokozatosan érdeklődővé 

válik, 

megszerzett tapasztalatai alapján bővül a kapcsolata tágabb környezetével, 

olyan értelmes tevékenységek végzését tartja fontosnak, aminek előnyeit 

hasznosítani tudja. 

Kiemelt szerepet kap az együttműködés, alkalmazkodás, önellátás, önkifejezés, pozitív 

önértékelés képességének fejlesztése. Ezzel párhuzamosan olyan tevékenységi formák 

alkalmazása is jelen van, amelyek elősegítik a tanulók későbbi eredményes társadalmi 

beilleszkedését. Fejlesztik a testi, lelki, szellemi egészséget, akaratot, jellemet, 

cselekvési képességet, erkölcsi arculatot, művelt, kultúrált magatartást. 

A szabadidős tevékenységek szervezésével kapcsolatos követelmények, irányok: 

Az iskolakezdés első szakaszában célszerű - egy-egy tevékenységi terület 

késleltetett indítása, a délutáni időszak lépcsőzetes felépítése. A csoport életkori 

sajátosságait, speciális szükségleteit messzemenően figyelembe véve lehet 

meghatározni a foglalkozások heti időtartamát. A rendelkezésre álló idő is a 

tervezés része. A jó időbeosztás, az átgondolt tervezés példaértékű a gyermek előtt. 

Az egyes tevékenységi területek programjába is beépülnek a fejlesztő szakemberek 

ajánlásai, melyek kifejezetten játékos, indirekt formában illeszkednek a 

tevékenységi területekbe. 

A szabadidős tevékenységek sokrétű, színes választékot nyújtsanak és 

igazodjanak a tanulók igényeihez, képességeihez, életkori sajátosságaihoz - 

időtartam, módszerek, eszközválasztás, helyszín tekintetében is. 

A tanuló olyan foglalkozáson vegyen részt, amelyben sikereket érhet el, ahol 

egyenértékű tagja lehet a csoportnak, közösségnek, és amely egyben hozzájárul 

képességei fejlődéséhez is.

- 101 - 

A tevékenységek erősítsék az én-tudatot, legyenek az öröm forrásai, 

nyújtsanak élményt a gyermeknek, adjanak lehetőséget az önmegvalósításra, a 

feszültség oldására. 

A szabadidős tevékenységek fajtái: 

Manuális tevékenységek: 

A gyermek - a maga fejlődési szintjének megfelelően - megtanul valamit elgondolni, 

tervezni, képességeit mozgósítani, továbbfejleszteni. Olyan képesség - együttesek 

alakulnak ki benne, amelyek alkalmassá teszik alkotó munka végzésére. A gyerekek 

szociális képességeit fejleszti - a kölcsönös felelősség, az együttműködés igényének 

formálása révén. 

Formái: 

ábrázolás különböző technikákkal 

nyomatok készítése 

agyagozás 

anyagok megmunkálása 

szövés 

kerámia - készítés 

textil - munkák, bőr – munkák 

A manuális tevékenységek során fejlődő képességek, készségek: 

finommozgások 

analízis - szintézis képessége 

formaészlelés 

vizuális emlékezet 

reprodukciós készség 

kompozíciós-és dekoratív készségek 

taktilis percepció 

Játék - mozgás: 

A gyermeket tevékenységre, a többi játszótárssal összehangolt cselekedetre készteti. A 

játék a gyermek számára örömforrás. Növeli a közösségi érzést, fokozza 

alkalmazkodókészségét, edzi az akaratot. Általa tanulja meg az egyéni és az iskolai - 

közösségi érdekek összehangolását. Nagy előnye, hogy a játékszerek használata 

kitartásra, helytállásra, felelősségvállalásra, a szabályok betartására ösztönöz. 

A tanuló számára lehetővé válik, hogy a társas érintkezésben szükséges normákat 

elsajátítsa, megismerje a társas kapcsolatok jellemzőit, érzékelhesse saját és mások 

érzelmi megnyilvánulásait, viselkedését. A spontán élmények sorozata segítséget nyújt 

a magatartás tudatos irányításához, a következmények felméréséhez. 

Formái: konstruktív játékok szabályjátékok szerepjátékok tánc sportjátékok 

versenyek, vetélkedők.

- 102 - 

A játék - mozgás során fejlődő képességek, készségek: szem-kéz koordináció 

figyelem, koncentráció mozgáskoordináció önfegyelem, önkontroll gondolkodási 

műveletek szerialitás emlékezet. 

Művészeti tevékenységek 

A tanulók klubfoglalkozás keretében lehetőséget kapnak arra, hogy szabadon 

társuljanak, számukra egy-egy vonzó tevékenységben részt vegyenek. Az azonos 

érdeklődési körű, de akár különböző életkorú tanulók közös munkájának eredményét 

intézményi szinten, iskolai rendezvényeken bemutathatják. 

Formái: színjátszás, drámajáték bábozás énekkar ritmus-és hallásnevelés ünnepi 

műsorok összeállítása kiállítások szervezése a tanulók munkáiból szavaló, 

mesemondó versenyek. 

Az önkifejezés a személyiség valamennyi komponensére ható eszköz, a helyes 

önértékelés kialakulásának lényeges eleme. 

Műhelymunka, projektpedagógia 

Lehetőséget nyújt a gyermekekkel való külön foglalkozásra, elősegíti a gyengébb 

tanulók fejlődését. Alkalmat ad arra, hogy az egyéni ötletek megvalósuljanak, hogy 

egy-egy munkadarab elkészítésekor különféle technikai megoldások is felszínre 

kerüljenek. 

Közös munkadarab esetén minden tanulónak legyen lehetősége bekapcsolódni a 

tevékenységbe: annyival járuljon hozzá a munkához, amennyire azt képességei 

lehetővé teszik. A tevékenykedtetés közben minden gyermeknek figyelnie kell 

társaira, azok véleményére, ötleteire, a munka részfázisának sorrendjére és a saját 

szerepére. Az ilyen jellegű műhelymunka leginkább az analízis - szintézis, a figyelem 

és a szerialitás képességét fejleszti. 

Célzottan személyiség-és közösségfejlesztő foglalkozások 

Részterületei: önismeret kapcsolatteremtő képesség nonverbális készségek 

kreativitás fejlesztésére irányuló csoportos játékok. 

Valamennyi szabadidős tevékenység alkalmas arra, hogy a tanórákba beépítve 

alkalmazzuk őket, illetve hasznos módszertani segítséget nyújtanak az osztályfőnöki 

órák tartalmi tervezésénél is (pl. egészségnevelési témák szituációs feldolgozása).

- 103 - 

VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS 

FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI 

RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási 

folyamatba illeszkedő tanítási óra. 

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten 

fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a 

differenciálást. 

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, 

amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a 

tanulás végéig fenn is tartják. 

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe 

helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek 

a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. 

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, 

vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez 

mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni 

fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott 

teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi 

módszerek és szervezeti formák segítik: 

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni 

képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, 

ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára, együttműködésére 

támaszkodnak. 

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán 

kívüli tevékenységek segítik: 

a) Hagyományőrző tevékenységek 

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a 

következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 

1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a Magyar Kultúra Napján 

január 22-én, a 8. osztályosok ballagásakor, tanévnyitó illetve tanévzáró 

ünnepélyen nyitjuk meg, illetve zárjuk a tanévet. 

Az anyaiskola és tagintézménye az éves munkatervben rögzíti a közösen 

megtartandó ünnepélyeket, megemlékezéseket 

b) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha 

a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban 1.-4. 

évfolyamon napközi otthon, igény esetén az 5. és vagy 6. évfolyamon tanulószoba 

működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni csoport

- 104 - 

üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Az összevont napközis 

csoport felügyeletét, programját egyezteti az anyaiskola és a tagiskola. 

c) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben 

(tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény 

esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított 

étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. 

Az ingyenes vagy kedvezményes étkezésre való jogosultságot igazolni kell. 

d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb 

kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengébb képességű, 

kedvezőtlen családi hátterű tanulók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz 

kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 

az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó vagy 

lemaradó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy-két felzárkóztató órát 

szervezünk. 

Az 5.-8. évfolyamon a félév és a tanév lezárása előtti hónapban – januárban és 

májusban – szaktanáronként legalább három órai felzárkóztató, a bukás elkerülését 

elősegítő foglalkozás megtartását biztosítjuk. 

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge 

eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére 

képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika 

tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a 

felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév 

elején az iskola nevelőtestülete dönt. Az önköltséges szakkörök indításának 

körülményeit, feltételeit egyeztetjük a Szülői Választmánnyal. 

e) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek 

fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, 

technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, 

hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola 

lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete 

dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 

A szakkörökben felhasznált anyagokért az iskola térítési költséget kérhet a szakkör 

tagjaitól. 

f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai 

sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi 

testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és 

iskolán kívüli sportversenyekre. 

g) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a 

különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az 

iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán 

kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők

- 105 - 

megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők 

szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. 

h) Tanulmányi kirándulások. Az iskoláink nevelői a tantervi követelmények 

teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente legalább 

egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való 

részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A rászoruló 

tanulók költségihez –amennyiben arra lehetőség van - hozzájárulnak az iskolákban 

működő alapítványok. A tanulmányi kirándulásokat elsősorban munkaszüneti napokon 

kell megszervezni. Osztálykirándulásra tanévenként és osztályonként egy, a 4. és a 8. 

évfolyamon két munkanapot biztosítunk. 

i) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű 

módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai 

foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei 

iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek 

kell fedezniük. A rászoruló tanulók költségeihez hozzájárul –amennyiben arra 

lehetőség van - hozzájárulnak az iskolákban működő alapítványok. 

j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. 

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését 

szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon 

tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is 

jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 

k) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a 

nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők 

anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, 

kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos 

rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő 

költségeket a szülőknek kell fedezniük. 

l) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon 

látogatható iskolai könyvtár segíti az anyaiskolában és a tagintézményben egyaránt. 

A könyvtárban végzett tevékenységek lehetnek: 

könyvkölcsönzés szabad érdeklődés alapján óraközi szünetekben, 

délutánonként, kutatómunkák 

könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, illetve egy-egy téma feldolgozása 

tanári irányítással, kutatási lehetőségekkel 

önálló kezdeményezés támogatása (kezdeményezőkészség és vállalkozási 

kompetencia) 

„csendes” olvasó órák egy-egy osztály számára 

egyéni illetve kiscsoportos beszélgetések (anyanyelvi kommunikáció)

- 106 - 

m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A 

tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola 

létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - 

tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. 

n) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az 

iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást 

szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. 

o) Habilitációs/rehabilitációs egyéni és kiscsoportos foglalkozás. A sajátos nevelési 

igényű tanulók sérülésspecifikus fejlesztésének egyik fő színtere. A csoportok 

kialakítása az adott sérülés jellegétől, súlyosságától és a gyermek életkorától, ill. 

állapotától, terhelhetőségétől függ. 

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: 

A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, 

emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. 

A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt 

és biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben 

a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei. 

A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási 

esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a 

folyamatos gondozás. 

Pedagógusaink - fejlesztőpedagógusaink segítségével - igyekeznek megismerni a 

tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, 

családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait. 

A megismerés és a problémák feltárása utáni feladataink: 

Esetelemzésekkel alakítjuk az egységes szemléletet a hatékony nevelés 

érdekében a gyermeket tanító kollégák körében. 

Differenciált bánásmódot biztosítunk, segítjük tanulóinkat önértékelési 

problémáik rendezésében, új értékrend kialakításában, az önszabályozás 

képességének fejlesztésében. 

Részképesség zavar esetén a gyermekek fejlesztő foglalkozáson vesznek részt, 

ahol differenciált faladatokkal, egyéni haladási tempóval, egyéni motiválással 

segítjük továbbhaladásukat. (Fejlesztő pedagógusok) 

Eredményes nevelő-oktató munkánk érdekében a magatartási problémák megfelelő, 

személyre szabott, és türelmes kezelése minden pedagógus fontos feladata. 

A gondozás színterei lehetnek: 

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és 

gyermekjóléti szolgálattal, 

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, 

a felzárkóztató órák, 

a napközi otthon, 

a tanulószoba, 

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai,

- 107 - 

a családlátogatások, 

a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, 

különösen indokolt esetben egyéni tanrend szerinti tanítás – a szülőkkel történő 

megbeszélés, egyeztetés után. 

4. A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: 

Minden gyerek valamiben tehetséges. Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni 

ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit. 

Gyakorlatunkban a frontális munka mellett differenciált, kiscsoportos és egyéni 

foglalkozások alkalmával lehetőség nyílik az egyéni képességek megismerésére és 

kibontakoztatására. 

Színterei: 


a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása 

(angol, német nemzetiségi nyelvoktatás) 

a tehetséggondozó foglalkozások, 

az iskolai sportkör, 

a szakkörök, 

versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), 

a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), 

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni 

vagy csoportos használata, 

a továbbtanulás segítése, középiskolai előkészítők. 

A tehetséggondozás formái, színterei valamennyi tanuló számára lehetőséget 

nyújtanak képességeik, értékeik megmutatására, továbbfejlesztésére. 

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: 

a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő 

célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. 

Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, 

a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, 

megszüntetésében – természetesen elsősorban saját osztálya, csoportja tanulóinak 

vonatkozásában. 

b) Az iskolában és tagintézményében a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok 

segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi 

felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi 

munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: 

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, 

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, 

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, 

a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

- 108 - 

segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, 

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén kiegészítő családi pótlék, rendszeres 

vagy alkalmi segély, ingyenes vagy kedvezményes étkezés, ingyenes tankönyvellátás 

megállapítását kezdeményezi, 

tájékoztatást nyújt a napközi otthoni, tanulószobai ellátásról. 

c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek 

fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A 

gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az 

iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, 

megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és 

ifjúságvédelem területén: 

fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, 

meg kell keresni a problémák okait, 

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, 

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. 

d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk 

együttműködik a területileg illetékes: 

nevelési tanácsadóval, 

gyermekjóléti szolgálattal, 

polgármesteri hivatallal, 

gyermekorvossal, védőnővel, 

továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, 

alapítványokkal. 

e) Iskolánk és tagintézménye pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi 

tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: 

a felzárkóztató foglalkozások, 

a tehetséggondozó foglalkozások, 

az indulási hátrányok csökkentése, 

a differenciált oktatás és képességfejlesztés, 

a pályaválasztás segítése, 

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek), 

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, (D.A.D.A. program), 

a családi életre történő nevelés, 

a napközis és a tanulószobai foglalkozások, 

az iskolai étkezési lehetőségek, 

az egészségügyi szűrővizsgálatok, 

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős 

tevékenységek, szünidei programok), 

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, alapítványi támogatás), 

a szülőkkel való együttműködés, 

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

- 109 - 

6. Az iskola feladata a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzásai esetén 

A tanulók igazolatlan hiányzása komoly jelzés az iskola felé, hogy a gyermekkel az 

iskolai, a családi, vagy a kortársi környezetben olyan komoly gond van, amely kiemelt 

figyelmet érdemel mind a szülő, mind az iskola részéről. Tapasztalataink szerint abban 

az esetben ha a tanuló csak néhány alkalommal hiányzik igazolatlanul, a szülőkkel 

való rendszeres kapcsolattartás segítségével -ahol erre van a szülő részéről is igényáltalában 

megszűnik, vagy legalább csökken az igazolatlan hiányzások száma. 

Abban az esetben, ha a szülő nem működik együtt az iskolával, szinte kezelhetetlenné 

válhat a helyzet. 

Intézményeink elsősorban a megelőzésre törekszenek olyan iskolai környezet, légkör, 

fokozott figyelem, felügyelet, egyéni bánásmód, alkalmazásával, amely nem készteti a 

tanulót igazolatlan hiányzásra, „lógásra”, vagy legalább visszatartja attól. Rendszeres 

kapcsolattartásra ösztönözzük a szülőket, igyekszünk a probléma gyökerét feltárni, az 

alap problémát megoldani, vagy a megoldáshoz segítséget nyújtani. Rendszeres a 

kapcsolatunk a gyermekjóléti szolgálattal . 

Ugyanakkor az iskola feladata az is, hogy a gyermekek hiányzásait számon tartsa, 

igazolásukat kövesse. Ennek rendjét Házirendünk tartalmazza. 

Az iskolák törvény adta kötelessége, ha a tanköteles tanuló első alkalommal 

igazolatlanul mulaszt, azt jeleznie kell a szülőnek, felhívni a figyelmét az igazolatlan 

mulasztás következményeire. 

Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul 

mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségét igénybe véve megkeresi a 

tanuló szülőjét. 

Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben 10 óránál többet mulaszt igazolatlanul, az 

iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes 

jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat bevonásával az 

iskola haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának 

feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan 

hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével 

kapcsolatos, továbbá a gyermek, tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. 

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az 

iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a 

tanuló szülőjének értesítésében. 

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az 50 órát, az 

iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes 

jegyzőt. 

7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 

A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával 

kezdődik. 

Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógusok feladatköre, hanem 

mindnyájunk felelőssége. 

A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség 

a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés!

- 110 - 

Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy 

szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek 

ezek a feladatok. 

A felzárkóztatást a következő tevékenységek szolgálják: 


önálló tanulási módszerek, tanulási technikák elsajátíttatása (tanulás tanítása, önálló 

hatékony tanulás kompetenciája), 

rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés, 

egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú 

elmarasztalással, 

a közösség, a társak nevelő hatása , 



az egyéni foglalkozások, 




a továbbtanulás irányítása, segítése. 

Gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum szintre eljuttatni. 

A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az 

iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége. 

Az óvodákból a beszédhibás gyerekek megkezdett, vagy befejezett terápia után 

kerülnek hozzánk, sok esetben a helyes kifejezés automatizálása a feladatunk. 

Ezt a munkát segíti a kijáró logopédus, aki folyamatosan foglalkozik a beszédhibák 

korrekciójával. 

A problémák megjelenésére odafigyelve az első osztályban a prevenció elve 

érvényesül. Így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar. 

Az írás, olvasás, tanulás előkészítő szakaszában mindig figyelünk a sikertelenség 

tüneteire. A tanulásban akadályozottság, nyelvi vagy részképesség-zavar sok 

kisgyermek számára lassúbb haladást tesz lehetővé. 

A problémák korai feltárása érdekében a fejlesztő pedagógusaink minden év 

decemberéig elvégzik a DIFER felmérést elsős tanulóinkkal. 

Az alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor, a tanév első hónapjában az alsó 

tagozatos osztályfőnökök esetmegbeszélés keretében „átadják” felső tagozatos 

kollégáiknak a gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő 

tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket. 

A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, de sajnos nem mindig könnyű meggyőzni 

őket a vizsgálatok szükségességéről, és a folyamatos otthoni gyakorlás fontosságáról. 

8. Szociális hátrányok enyhítése 

Városunkban, és azon belül is iskoláink beiskolázási körzetében fokozatosan csökken 

a beiskolázható gyermekek száma, ugyanakkor növekszik az egyre nehezebb 

körülmények között élő tanulóink száma.

- 111 - 

A jelenség ismeretében különböző módon segítjük hátrányos helyzetű tanulóink 

beilleszkedését, folyamatos fejlődését. 

Ez a feladat igényli a legtöbb tapintatot. 

A mai társadalomban az emberek illetve a családok anyagi helyzete különböző. 

A szülő nehezen nyilatkozik anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy 

a család problémával küzd. Az év elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, 

kirándulások több szülőnek gondot okoznak. 

Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára, sőt 

magatartására is. Ez a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek 

megváltozik – főleg negatív irányba – ott a problémát elsősorban a családban kell 

keresni. 

Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek, nyugtalanabb 

háttérből kerül hozzánk a tanuló. 

Célunk segíteni azon tanulóink beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális 

körülményeiket tekintve – akár átmenetileg is – hátrányos helyzetűek. 

Mindezek ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható 

feladatait. 

Fontos feladat, hogy a családokat partnerként vonjuk be az iskolai folyamatokba, 

döntésekbe. 

El kell érnünk, hogy bizalommal fordulhassanak bármelyik kollégához, ha segítséget 

igényelnek. 

Gyermekvédelmi felelőseink és az osztályfőnökök együttműködése itt még fontosabb, 

a bizalom megteremtése a diszkrét segítségnyújtáson múlik. 

A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeinknél különösen fontos a 

következő kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek a későbbi társadalmi 

beilleszkedésüket, szocializációjukat segítheti elő: 

Anyanyelvi kommunikáció: 

Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemény megfogalmazása 

szóban és írásban 

Matematikai kompetencia: 

Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, 

amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel. 

Digitális kompetencia: 

Információkeresés 

Szociális és állampolgári kompetencia: 

Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodást segítése, flusztráció 

kezelése, 

egyéni, és közérdek tisztelete. 

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák 

szolgálják: 


a felzárkóztató órák, 

az arra rászoruló tanulók rendszeres logopédiai, pszichológiai ellátása 

(külsős logopédussal, pszichológussal),

- 112 - 

a szaktanárok, osztályfőnökök logopédussal, pszichológussal történő rendszeres 

kapcsolattartása, a rászoruló tanulókkal kapcsolatos konzultáció, 



a diákétkeztetés; kedvezmények juttatása (50%-os térítési díj) 




a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, 

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, 

a családlátogatások, 

a továbbtanulás irányítása, segítése, 

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, 

az ingyenes tankönyvellátás 

szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak 

érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben 

részesüljenek. 

9. Sajátos nevelési igényű tanulók integrációja 

1. Célcsoport 

Központunk, alapító okirata alapján (kelt: 2010. június 17.) a székhely iskola ellátja az 

alábbi fogyatékossági típussal rendelkező SNI-s tanulók integrált nevelését-oktatását: 

látássérült (vak, gyengénlátó) 

hallássérült (siket, nagyothalló) 

tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) 

beszédfogyatékos 

megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra 

visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége 

megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem 


2. Az általános iskolai együttnevelés koncepciója 

A sajátos nevelési igényû tanulók eredményes szocializációját az alábbi 

tényezõk biztosítják: 

- Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülõk 

közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényû tanulók fogadására. 

- Az együttnevelés megvalósításában, a különbözõ pedagógiai színtereken a 

habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus 

módszertani eljárások alkalmazása.

- 113 - 

- A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely 

lehetõvé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitõl függõ pedagógiai - 

esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a 

tanítástanulást segítõ speciális eszközök alkalmazását. 

A sajátos nevelési igényû tanulók integrált nevelésében, oktatásában, 

fejlesztésében részt vevõ, magas szintû pedagógiai, pszichológiai képességekkel 

(elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges 

kompetenciákkal rendelkezõ pedagógus, aki: 

a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes 

sajátos nevelési igényû tanulók csoportjaira jellemzõ - módosulásait; 

b) egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, 

a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat 

alkalmaz; 

c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban 

szereplõ javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a 

tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja 

eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; 

d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat 

keres; 

e) alkalmazkodik az eltérõ képességekhez, az eltérõ viselkedésekhez; 

f) együttmûködik különbözõ szakemberekkel, a gyógypedagógus 

iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. 

A sajátos nevelési igényû tanulók integrált nevelésében, oktatásában, 

fejlesztésében részt vevõ - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó 

szakképzettséggel rendelkezõ - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az 

együttmûködés során 

a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; 

b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez 

szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, 

szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítõ bútorok, eszközök 

alkalmazása), 

c) segítséget nyújt a tanuláshoz, mûvelõdéshez szükséges speciális 

segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetõségekrõl; 

d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk 

alkalmazására; 

e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények 

értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó 

módszerváltásokra; 

f) együttmûködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval 

foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

- 114 - 

g) terápiás fejlesztõ tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen 

foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést 

szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévõ 

képességeire, az ép funkciókra. 

3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai 

a) A sajátos nevelési igényből fakadó hiányzó vagy sérült funkciók 

helyreállítása, újak kialakítása 

b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében 

c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása 

d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása 

e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos 

egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése 

f) Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetséggondozó 

feladatainak segítése 

4. A célcsoport számára biztosított pedagógiai többletszolgáltatások 

a) Az egyéni fejlesztési terv elkészítésének koncepciója 

A fejlesztési terv elkészítése és megvalósítása három periódusból áll: 

A jelen állapot leírása a vizsgálóeljárások alapján: 

A tanuló jelen állapotának vizsgálata egyrészt a szakértői vélemény 

szempontjaira, másrészt a tanulói nehézségekkel gyakran együttjáró jellegzetes 

viselkedési megnyilvánulásokra irányul. 

Fejlesztő feladatok tervezése és megvalósítása 

A fejlesztést a tanulók szelektálása nélkül kell megvalósítani, az intézményen 

belül elérhető szervezeti keretek kihasználásával. A fejlesztő munka eltér a 

hagyományos pedagógiai tevékenységtől. Nem tananyagot dolgoztat fel, nem 

korrepetálja a tanulót, hanem olyan alapkészséget fejleszt, amely javítja az 

iskolai teljesítményt. A feladatok megválasztása a vezető sérülés függvényében, 

a feladatok nehézségi foka, ütemezése pedig a kiinduló állapotnak megfelelően 

történik. 

Visszacsatolás egy - egy fejlesztési ciklus végén: 

A tanuló fejlődésének nyomonkövetése kiterjed a személyiség, a 

képességprofil, a teljesítmény és a beilleszkedés jellemzőire is.

- 115 - 

b) Az egyénre szabott pedagógiai munka megvalósításának lehetőségei 

A tanórai módszerek differenciált alkalmazása: 

« egyéni irányított tanulással 

« csoportmunkával 

« adott feladatban használható segédletekkel 

« az ellenőrzés, értékelés eltérő eszközeivel 

« alacsonyabb absztrakciós szintű feladatok adásával egy-egy témán belül 

Osztályból kiemelve, külön program alapján: 

« kiscsoportos foglalkozással 

« egyéni fejlesztő foglalkozással, illetve terápiával 

c) A pedagógiai segítségnyújtás - jellege szerint – differenciált alkalmazása: 

« megelőző – preventív (a pszichés alapozó funkciók fejlesztésével) 

« korrigáló (a fejlődési ív megakadását követő reedukációs folyamattal) 

« kompenzáló (a sérülést más oldalról ellensúlyozó sikerek biztosításával, a 

teljes személyiség egyensúlyának visszaállítása érdekében) 

5. Az együttnevelés szükséges órakerete 

Az iskolai óratervben a Kt. 52. §(6) alapján megjelenik az egészségügyi és/vagy 

pedagógiai célú habilitációt-rehabilitációt szolgáló órakeret, amely 

különbözősérülések esetén eltérő mértékű, az évfolyamra meghatározott heti tanórák 

számának százalékos értéke. 

6. Az együttnevelés dokumentumai 

Alapító Okirat 

Pedagógiai programunk, Helyi Tantervünk részeként adaptált pedagógiai 

koncepciót és tantervet használunk, amelyben érvényesülnek a rehabilitációs 

szempontok. Tartalmazza a sérülés típusa szerint a terápiás fejlesztés célját, 

anyagát, speciális tartalmakat. 

Értékelési rendszer 

A tantárgyi értékelés alól felmentés a szakértői bizottság javaslatára adható a 

tanulónak. Az értékelés egyéni képességek, fejlettségi szinthez viszonyított 

fejlődés figyelembevételével történik. 

Az értékelésnél előtérbe kell helyezni a pozitív megerősítést és lényeges az 

egyéni különbségek figyelembevétele. Ez elősegíti a tanuló teljesítményét 

önmagához viszonyító, fejlődést figyelembe vevő értékelést.

- 116 - 

Egyéni fejlesztési tervek, melyben meghatározzuk 

- a fejlesztési területeket 

- egyénre szabottan (a gyerek sérülési fokát és a személyiségét 

figyelembe véve) a habilitáció ütemét és mértékét. Ez az 

alapja a tanórai differenciálásnak és az egyéni fejlesztő 

foglalkozásoknak is. 

A gyógypedagógus egyéni fejlesztési terv alapján végzi a rehabilitációs 

foglalkozásokat, azokat az előírt formanyomtatványon dokumentálja (Egyéni fejlődési 

lap – Tü. 356-357). 

7. Speciális fejlesztő program alkalmazása a habilitációs/rehabilitációs ellátás 

folyamatos biztosítása érdekében 

A szakértői vélemény alapján integrálható és iskolánkba irányított (iskolakijelölő 

határozattal rendelkező, az alapító okiratnak megfelelő sérüléstípusú) SNI tanulók 

részére fejlesztő programot alkalmazunk. A program tervezése és megvalósítása a 

2/2005 (III.1.) OM rendelet (a továbbiakban mindig annak hatályos/módosított 

változata) alapján történik. A habilitációs - rehabilitációs ellátás tartalmát, módszereit 

és eszközeit – az iskolánkban integrálható sérüléstípusok szerint differenciáltan – a 

Pedagógiai program melléklete tartalmazza.

- 117 - 

VII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK 

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális 

feladatokról az iskola igazgatója, a tagintézmény vezetője és az osztályfőnökök 

tájékoztatják: 

az iskola igazgatója legalább évente kétszer a diákközgyűlésen, valamint 

a hétfőnkénti reggeli sorakozónál, a tagintézmény vezetője 

a diákönkormányzat ülésén és iskolagyűlésen 

az iskoláink faliújságjain keresztül, 

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok 

folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 

3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, 

illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, 

a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 

4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális 

feladatokról az iskola igazgatója, a tagintézmény vezetője és az osztályfőnökök 

tájékoztatják: 

az iskola igazgatója és a tagintézmény vezetője legalább félévente egyszer a 

szülői szervezet választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, 

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 

5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: 

a) Családlátogatás 

Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve 

tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében (különösen 

veszélyeztetettség, hátrányos helyzet esetében). 

b) Szülői értekezlet 

Feladata: 

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, 

a szülők tájékoztatása 

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, 

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, 

a helyi tanterv követelményeiről, 

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, 

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, 

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

- 118 - 

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, 

problémáiról, 

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az 

integrált iskola igazgatósága felé. 

c) Fogadóóra 

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy 

tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, 

szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, 

továbbtanulás stb.) 

d) Nyílt tanítási nap 

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka 

mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon 

közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. 

e) Írásbeli tájékoztató 

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával 

összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 

A szülői értekezletek, a fogadóóra és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai és 

tagiskolai munkaterv évenként határozza meg. 

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, 

illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola és a tagiskolája 

igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. 

f) Szülőklub 

Az integrált osztályokban a sajátos nevelési igényű tanulók befogadása szempontjából 

döntő a szülői közösség számára biztosított szülőklubok szervezése. A szülők 

közösségének mintája példaértékű hagyományt teremthet – a kezdetektől – a 

gyermekközösség számára. 

A témák feldolgozásához szükséges egy moderátor szerepet vállaló szakember (pl. 

pszichológus) segítsége. A kötött beszélgetéseken túl lehetőséget biztosítunk egyéni 

konzultációra, közös rendezvényekre, amelyek segítik a másság el- és befogadását 

iskolánkban.

- 119 - 

VIII. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, 

ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és 

minőségirányítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a 

pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, 

valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, 

fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő 

megfelelést szolgálja. 

Ellenőrzés, mérés 

1. Az iskoláinkban folyó belső ellenőrzés a minőséget és az eredményességet, 

valamint a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban 

a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a 

házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. 

2. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a 

szervezeti és működési szabályzat – évente, az iskolai munkaterv részeként - 

összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 

3. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) 

végezheti: 

a) pedagógusok esetében: az igazgató, a tagintézmény vezetője 

az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők az ellenőrzésre az 

igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, 

b) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és 

szakértők. 

4. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: 

a) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: 

A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. 

A szülőkkel való kapcsolattartásra. 

A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. 

Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: 

A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája 

A tanítási óra felépítése és szervezése 

A tanítási órán alkalmazott módszerek 

A tanulók ellenőrzése, értékelése 

A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, 

magatartása a tanítási órán 

Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése 

A felzárkóztatás és a tehetséggondozás.

- 120 - 

A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való 

részvételre. 

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. 

A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. 

A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. 

b) A tanulók iskolai munkáján belül: 

A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. 

A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az 

egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. 

Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. 

A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. 

c) Sajátos nevelési igényű tanuló integrálása esetén: 

A tanuló tudatosan megtervezett, differenciált fejlesztésére 

Az egyéni bánásmódra 

A hozzáadott érték – típusú elvárásokra és értékelésre 

Az osztálycsoport szemléletére, a közösség légkörére 

5. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az 

évente összeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv 

alapján. 

6. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi 

tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek 

alapján. 

7. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott 

méréseket kell elvégezni az előírt időközönként – az anyaiskolában is és a 

tagintézményben is. 

a) A pedagógusok körében 

Az iskolai klíma vizsgálata. (Négyévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti 

tanévben). Felelős: igazgató. 

SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek 

feltárása. (Négyévente az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) 

Felelős: igazgató és minőségirányítási csoportvezető 

A pedagógusok értékorientációs, elégedettségi, ill. attitűdvizsgálata 

(Négyévente, az igazgatói megbízás lejárta előtt.) 

Felelős: igazgató.

) A szülők körében 

- 121 - 

A szülői elégedettség mérése: 

Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. 

(Négyévente a tanév utolsó szülői értekezletén.) Felelős: osztályfőnökök. 

Kérdőíves módszerrel a 2., a 4., az 5., és a 8. évfolyamon 

(Négyévente). 

Felelős: igazgató és a MIP csoport vezetője 

c) A tanulók körében 

„Bemenetkor” minden beiratkozó elsősnél a pszichológus „iskolaérettségi” 

vizsgálatokat végez még az óvodában. Az első osztályosok (DIFER) vizsgálatát 

minden tanulónál elvégezzük 

Felelős: első osztályok osztálytanítói, fejlesztő pedagógus. 

A tanulmányi munka értékelésének alapelvei: 

• Személyre szóló legyen 

• Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen 

• Ne legyen megtörő, fegyelmező jellegű 

• Folyamatosságot biztosítson 

• Az iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön 

• Biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát 

• Legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a 

javítás) 

A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: 

Szociometriai vizsgálat a 4., és a 8. évfolyamon. (Évente.) 

Felelős: osztályfőnökök. 

Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a 4.-5. és 8.évfolyamon 

( Négyévente.) 

Felelős: osztályfőnökök, MIP- csoportvezető 

A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: 

Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását 

követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell 

végezni. 

Felelős: osztálytanító, szaktanár. 

Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét 

a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret 

tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes 

tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. 

Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók. 

Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb 

mérési feladatok: 

Olvasás, szövegértés, matematika, angol nyelv: a 2., a 4.,

- 122 - 

az 5. és a 7. évfolyamon évente. Felelős: munkaközösség-vezetők. 

(A 2. évfolyam végén angol nyelvből a szülőknek 

bemutató foglalkozást tartunk, nem mérést!) 

Testi fejlettség (testnevelés): a 4. és a 7. évfolyamon évente. 

Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők. 

• A nevelési eredmények vizsgálata 

A nevelési eredmények vizsgálatát komplex módszerekkel végezzük. 

(Megfigyelés, beszélgetés, kérdőívek kitöltése, személyiségtesztek, 

produktumok értékelése, pedagógiai szituációteremtés). Az elemzéskor a 

cselekedetekben megnyilvánuló pozitív és negatív tendenciák feltárására 

törekszünk. 

• Iskoláinkban a nevelési méréseken kívül a következő nevelési területek 

minőségi javítását tűztük ki célul: 

- Az alapvető erkölcsi normatívák erősítése 

- Viselkedés és környezetkultúra szintjének emelése (köszönés, 

udvariasság, önzetlen segítés, a durvaság és a csúnya beszéd, 

szemetelés, az iskola berendezéseinek, eszközeinek rongálása 

elleni harc) 

- A fegyelem megszilárdítása, az ügyeleti rend erősítése 

d) Partnereink körében (óvodák, középiskolák, stb.) 

igény- és elégedettségmérés négyévente 

Felelős: igazgató, MIP-csoportvezető 

Értékelés 

1. Az iskoláinkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során 

feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a 

nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek 

meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. 

2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a 

nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja 

a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák 

kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 

3. Az iskoláinkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre 

terjed ki: 

az intézmény és tagintézménye nevelő-oktató munkájának értékelésére, 

a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, 

a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének 

értékelésére, 

a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és 

viselkedésére.

- 123 - 

4. a) Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév 

végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor - a tanulók, a szülők 

és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli. 

b) A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: 

Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, 

tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, 

beiskolázás adatai). 

A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi 

költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: 

épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok) 

A tanítási-tanulási folyamat eredményessége 

(tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás 

eredményei, bukások száma, versenyeredmények, 

a továbbtanulás alakulása). 

A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő 

tevékenység eredményessége 

(a diákképviselet és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős 

tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, 

gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). 

A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, 

program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, 

személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). 

Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, 

részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a 

középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). 

5. a) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az iskola igazgatója, 

igazgatóhelyettese, a tagintézmény-vezetője és a munkaközösségek vezetői 

folyamatosan, szóban - az háromévenkénti minősítéssel írásban - végzik. 

b) A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: 

Az óra célja és tartalma 

Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? 

Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? 

Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, 

tananyagtól? 

Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e 

a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, 

a tudományosság elvének, 

a tanulók életkori sajátosságának? 

a tanulók jelen állapotának?

- 124 - 

Az óra felépítése és szervezése 

Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai 

feladatnak? 

Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? 

Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire 

szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? 

Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, 

egyéni tevékenység)? 

Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás 

szempontjai? 

Az órán alkalmazott módszerek 

Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre 

(tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet 

stb.)? 

Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? 

Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a 

képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, 

részösszefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, 

az önálló tanulás módszerei stb.) 

Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? 

Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? 

Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? 

Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? 

A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? 

Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a 

tanulók motiválása? 

Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a 

tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? 

A tanulók munkája és magatartása 

Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? 

Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók 

aránya? 

Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? 

Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? 

Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók 

a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) 

Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? 

Milyen a tanulók kapcsolata egymással? 

A nevelő munkája, egyénisége, magatartása

- 125 - 

Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? 

Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire 

barátságos, biztató, együttérző? 

Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? 

Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, 

következetesség, türelem, tekintély? 

Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? 

Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? 

Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? 

Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? 

Milyen a tanterem rendje, tisztasága? 

Az óra eredményessége 

El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? 

Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? 

Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését 

segítette elő a nevelő? 

Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának 

gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, 

értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség 

fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) 

Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül? 

c) A pedagógusok munkájának értékelése 

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. 

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, 

múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, 

karácsonyi ünnepség). 

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. 

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát 

erősítő (közös) programok szervezése, segítése, ezeken való részvétel. 

Az iskolai diákképviselet működtetésében való aktív részvétel. 

Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, ezeken való 

részvétel. 

A tehetséges tanulók gondozása. 

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, 

bemutató órák, pályázatok stb. szervezése, segítése, ezeken való 

részvétel. 

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és 

felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, 

vetélkedőkre stb. 

A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása. 

A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, 

segítése.

- 126 - 

Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. 

A sajátos nevelési igényből fakadó többletszolgáltatások tartalma, rendszere, 

tudatossága. Együttműködés más szakemberekkel (gyógypedagógus, 

pszichológus). 

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség 

tevékenységében. 

Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális 

feladataiban. 

Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult 

nevelői munkacsoportokban. 

Oktatási segédanyagok, szemléltető- és mérőeszközök 

kidolgozása, közreadása. 

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák 

szervezése, megtartása. 

Továbbképzésekben való részvétel, önképzés. 

A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit. 

A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, 

és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak. 

Az iskolai munka eredményességének javítása. 

Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. 

Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába 

való bekapcsolódás. 

Az iskolai alapítvány működésének segítése. 

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, 

megvalósítása (innováció). 

Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások. 

Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.). 

A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, 

beilleszkedésének segítése. 

Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi 

életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, 

részvétel). 

Az iskola képviselete. 

Részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, 

azok segítése. 

Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára 

az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban. 

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, 

illetve érdekképviseleti tevékenységekbe. 

Érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon 

való részvétel.

- 127 - 

Aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, 

sport, stb. életében. 

Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala. 

Előzetes felkészülés a tanítási órára. 

A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke. 

A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő 

módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés. 

A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján. 

A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán. 

A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését 

(tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? 

A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása 

a magasabb évfolyamokon (felső tagozat, középiskola). 

A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, 

közösségformálás. 

Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, 

napközis csoport kialakítása. 

A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség 

(pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége. 

A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, 

beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő) 

való foglalkozás. 

Gyermekvédelmi feladatok ellátása. 

A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. 

Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, 

minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.). 

A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival. 

A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi 

pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis 

csoportvezető az osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel 

és egymással). 

Személyes példamutatás. 

A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a 

pedagógus etika alapvető normáit. 

Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya 

példamutató a tanulók és a többi nevelő számára. 

Munkafegyelem, a munkához való viszony. 

A munkaköri kötelességek teljesítése.

- 128 - 

A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. 

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. 

Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, 

külalak, pontosság). 

A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása. 

A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és 

pedagógiailag szakszerű. 

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és 

végrehajtásában. 

Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő 

elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény. 

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában 

a célok eléréséért. 

A vezetői feladatok ellátása. 

A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettes, 

munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes 

vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás 

irányítása, ellenőrzése, értékelése. 

A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi 

kapcsolatok javításáért? 

Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és a kollégákkal. 

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem 

és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom 

irányban. 

A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot 

ad, törekszik az együttműködésre. 

Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak 

felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, 

bírálatok elfogadása. 

A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése. 

A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. 

A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése. 

Szakmai felkészültség. 

Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, 

felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) 

Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. 

Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. 

Tudományos fokozat. 

Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban.

- 129 - 

A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése. 

A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti 

meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint 

a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel 

küzdő tanulóknál. 

Eredményes középiskolai jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt 

tanulók esetében is. 

Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése. 

A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok 

eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport 

versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon. 

A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei. 

A nevelő által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért 

eredmények. 

6. a) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az 

osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. 

b) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének 

értékelési szempontjai: 

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, 

fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). 

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok 

kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). 

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási 

nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). 

Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a 

közösség rétegződése). 

Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási 

nehézségekkel küzdő tanulók). 

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és 

rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). 

A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek 

tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). 

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai 

feladatokat: 

Milyen változások történtek? 

Milyen új problémák jelentkeztek? 

Milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

- 130 - 

IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES 

NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK 

JEGYZÉKE 

1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók 

tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi 

alapfelszerelések és eszközök szolgálják : írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, 

televízió, video lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó, projektor. 

2. Bútorok: 

- tantermi bútorok: tanulói padok 

székek 

füzettartó kosarak 

tanári asztal 

tanári szék 

két ajtós zárható szekrény 

(2 osztályra való) folyamatos 

- irodabútorok: zárható szekrény szükséges 

tárgyalóasztal 

3. Számítástechnikai eszközök 

Lap-top szükséges 

Projektor szükséges 

DVD-k szükséges 

4. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és 

taneszközök (tantermenként): 

Képek, betűkártyák, szótagkártyák. 

Hívóképek. 

Írott és nyomtatott ABC. (falikép) 

Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép) 

Betűsín. 

Írott kis és nagy ABC. 

Bábok 

Fali tablók: 

Hangtani ismeretek. 

Szavak alakja, jelentése. 

A szó. 

A mondat. 

Gyermeklexikon

Szólások, közmondások könyve. 

Nemzeti jelképek. (fali tabló) 

Fali táblák: 

Igék. 

A teljes hasonulás. 

Mondat. 

Az állítmány fajtái. 

A jelzők rendszere. 

Történelmi arcképsorozat. 

Helyesírási szabályzat és szótár 

- 131 - 

3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök 

(tantermenként): 

Űrmértékek (cl, dl, l). 

Demonstrációs óra. 

Táblai vonalzók. 

Táblai körző. 

Számkártyák (1-1000-ig). 

Helyiérték táblázat. 

Kéttányéros mérleg és súlysorozat. 

Hőmérő. 

Színes rudak. 

4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Az idő (oktatótábla). 

Iskolai iránytű. 

Magyarország domborzati térképe. 

Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel. 

Szobai hőmérő. 

Borszeszégő. 

Domborított földgömb. 

Videokazetták: 

Életközösségek I. 

Életközösségek II. 

Életközösségek III. 

Életközösségek IV. 

Vadon nőtt gyógynövényeink. 

Dunántúli-középhegység. 

Dunántúli-dombvidék. 

Alpokalján. 

Homokasztal. 

Tanulói kísérleti dobozok 

Ásványok. 

Magyar nemzeti jelképek (fali tabló).

Élő természet (diapozitívok). 

Testünk (videofilm). 

Közlekedés szabályai (videofilm). 

Nagyító. 

Szűrőpapír. 

- 132 - 

5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob. 

Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n. 

Magyar népzenei anyag. 

Gyermekdalok. 

Himnusz. 

Szózat. 

Magyar és rokon népek dalai. 

Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyes kar. 

Iskolai ünnepek újabb dalai. 

Európai népdalok. 

Egyházi énekek. 

Jeles napok, ünnepkörök dalai. 

Kórusművek, műzenei szemelvények. 

6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Diapozitívok: 

Steindl Imre: Országház. 

Kispaládi parasztház. 

Thököly vár - Késmárk. 

Medgyessy Ferenc: Anyaság. 

Kolozsvári testvérek: György szobra. 

Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű. 

Szőnyi István: Este. 

Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. 

Pablo Picasso: Maya arcképe. 

Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin. 

Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. 

Hollókői ház. 

Füstös konyha. 

Matyó tisztaszoba. 

Mai lakóház külső és belső képe. 

Árva vára. 

Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. 

Schaár Erzsébet: Kirakat. 

Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg 

hóráskönyvéből. 

Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló.

- 133 - 

Paul Cézanne: Csendélet. 

Ferenczy Károly: Festőnő. 

Fényes Adolf: Testvérek. 

Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. 

Bálint Endre: Vándorlegény útra kél. 

Ember alakú butella. 

Kerített ház - Pityerszer. 

Botpaládi ház. 

Faragott, festett, oromzatos ház - Hegyhátszentpéter. 

Hősök tere. 

Vajdahunyad vára. 

Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház. 

Ligeti Miklós: Anonymus. 

Ferenczy Béni: Bem érem. 

Götz János: Szarvas. 

Cseh László: Táncolók. 

Michelangelo: Ádám teremtése. 

Ferenczy Károly: Október. 

Fényes Adolf: Babfejtők. 

Koszta József: Tányértörölgetők. 

Glatz Oszkár: Birkózók. 

Kapatisztító, kunsági gyapjúhímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. 

aratókorsó, tálak, miskakancsó. 

Magyar koronázási jelvények. 

7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Olló, kés, vonalzó 

Mintázó eszközök 

Építőkocka (fa). 

Szövőkeret 

Csiszolópapír. 

8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Síp. 

Gumilabda 

Babzsák 

Ugrókötél 

Kislabda 

Tornapad 

Tornazsámolyok 

Medicinlabda 

Karika 

Jelzőszalagok 

Ugrószekrény

Dobbantó 

Tornaszőnyeg 

Bordásfal 

Mászókötél 

Mérőszalag 

- 134 - 

9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és 

taneszközök: 

Térkép (irodalomtörténeti) 

Írói arcképsorozat 

Magyar értelmező szótár 

Szinonima szótár 

Helyesírási tanácsadó szótár 

Életrajzi lexikon 

Helyesírási szabályzat és szótár 

Hanganyag (hangkazetta, CD): 

Népdalok, népmesék. 

János vitéz. 

Mitológiai és bibliai történetek. 

Versek (Petőfi, Arany) 

A kis herceg. 

Görög regék és mondák. 

Rege a csodaszarvasról. 

Népballadák. 

Arany: A walesi bárdok. 

Toldi. 

Egri csillagok (részletek). 

Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály 

versei. 

Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór 

művei. 

Halotti beszéd és könyörgés. 

Ómagyar Mária - siralom. 

Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték). 

Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós 

versei. 

Megzenésített versek. 

Videofilmek, CD-k, DVD-k: 

Magyar népmesék. 

János vitéz (rajzfilm). 

A Pál utcai fiúk (film). 

Rab ember fiai (film). 

Magyar mondák: 

Álmos vezér,

- 135 - 

A fehér ló mondája, 

A szentgalleni kaland, 

Botond, 

Lehel kürtje, 

István megkoronázása. 

Arany: A walesi bárdok. 

Lúdas Matyi (rajfilm). 

Egri csillagok (film). 

Janus Pannonius emlékére. 

Mátyás könyvtára. 

A Corvinák. 

Balassi, Csokonai: A felvilágosodás. 

Mikszáth: Szent Péter esernyője (film). 

Mikszáth prózája. 

Liliomfi (film). 

A reformkor I-II. 

Petőfi. 

Egy magyar nábob (film). 

Kárpáti Zoltán (film). 

A kőszívű ember fiai (film). 

Halotti beszéd. 

Légy jó mindhalálig. 

Móricz élete. 

Nyugat. 

A fiatal József Attila. 

Erőltetett menet (film). 

Könyv: 

Népmesegyűjtemény 

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások 

Gabnai Katalin: Drámajátékok 

Kaposi László: Drámafoglalkozások 

Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam! 

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 

Gárdonyi Géza: Egri csillagok 

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője 

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig 

Szigligeti Ede: Liliomfi 

Fali tablók: 

Hangtan. 

A teljes hasonulás. 

Jelentéstan. 

Szótan. 

A szófajok.

- 136 - 

Jelentés. 

Szerkezet. 

Mondattan. 

Magyar nyelvemlékek. 

Nyelvcsaládok. 

Egyéb eszközök: 

Petőfi (diasorozat). 

Fogalmazás 5. (diasorozat). 

Arany János: Toldi (diasorozat) 

Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm). 

A főnév (oktatócsomag). 

Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm) 

Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm). 

10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Falikép: 

Az ókori Kelet. 

Az ókori Görögország. 

A Római Birodalom. 

Bibliai országok - Pál apostol utazásai. 

Magyarország X-XI. sz. 

A magyar népvándorlás és a honfoglalás. 

Európa Nagy Károly korában. 

Magyarország a korai feudalizmus idején. 

A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig. 

A tatárjárás Magyarországon 1241-42. 

A Föld népei a XIV-XV. században. 

A feudális Magyarország 1526-1606. 

Európa a XIV-XV. században. 

A feudális Magyarország a XVII. században. 

Európa a XVII. század közepén. 

Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század. 

Magyarország Bethlen Gábor korában (1629). 

Magyarország népei a XVIII. század végén. 

A Föld népei a XVI-XVIII. században. 

Az 1848-49-es szabadságharc. 

Európa a XIX. század második felében. 

Európa a XIX. században. 

Európa 1815-1849. 

Európa az I. világháború idején. 

A gyarmati rendszer 1830-1914. 

Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben. 

A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975). 

A Tanácsköztársaság honvédő harcai.

Európa a II. világháború idején. 

Hazánk felszabadulása. 

Videokazetta: 

Az ókori Egyiptom. 

Egyiptomi hétköznapok. 

Egyiptom, a Nílus ajándéka. 

Széthi, a fáraó. 

A piramisok. 

A kínai Nagy Fal. 

Az ókori Hellász. 

Görögország. 

Az ókori Róma. 

Róma és Pompei. 

Róma építészete. 

A Colosseum, Róma. 

Álmos vezér. 

Honfoglalás, államalapítás. 

Aquincum. 

Élet a középkori Európában. 

Céh, inas - legény - mester. 

A románkor művészet. 

A román stílus. 

Mátyás király. 

Hunyadi János. 

Mátyás országa. 

Mátyás király könyvtára. 

A lovagok, a Hunyadiak. 

Mohács. 

Magyar ereklyék. 

Nagy Szulejmán és kora. 

Rákóczi szabadságharca. 

A francia forradalom. 

Reformkor I-II. rész. 

Kossuth élete. 

A kiegyezés. 

Oroszország a cártól Sztálinig. 

Versailles. 

A II. világháború. 

1956. október 23. 

- 137 - 

Egyéb: Írásvetítő transzparens. 

Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. 

évfolyam). 

Diapozitív sorozat az általános iskola történelem tanításához (5-8. évfolyam).

- 138 - 

A magyar államcímer története (falikép). 

Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép). 

A középkori társadalom (falikép). 

Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához. 

Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához. 

11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Tanári eszközök: 

Minden nyelvtanár rendelkezzen saját használatú 

tankönyvvel + kézikönyvvel + munkafüzettel 

jó minőségű magnetofonnal 

hangkazettákkal 

írásvetítővel 

Minden szaktanteremben legyen egy csoportlészámnak megfelelő angol-magyar és 

magyar-angol közepes méretű szótár. 

Tudjon beiktatni Project vidofilm feldolgozó órát minden szaktanár. 

Álljanak rendelkezésre szakkönyvek, módszertani folyóiratok és segédanyagok. 

Tanulói taneszközök: 

Tankönyvek és munkafüzetek 

2. o. nem használunk tankönyvet 

3. o. Englisch Today 2. 

4. o. Englisch Today 3. 

5. o. Project 1. 



8. o. Project 4 csak a kifejezetten tehetséges csoportok részére. 

Az angol nyelv tanítását segítő eszközök: 

Térképek 

Fali tablók: 

The Alphabet 

A melléknév fokozása 

Patterns For Sentence - building 

Irregular Verbs 

Map of USA 

The Tenses 

Map of Great Britain 

Videokazetták; CD-k, DVD-k: 

Barn Theatre 

Window on Britain 

Project English 1.2.3. 

Methodology Mix 

Vinnie the Witch

The Magic Music Man 

Grapevine Video 

English Channel 1.2. 

Only in America 

CD-ROM: 

Mano angol 

Let's Go Interactive 

• LAP-TOP, PROJEKTOR 

- 139 - 

12. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Táblai körző 

Táblai vonalzó 45 0 -os 

Táblai vonalzó 60 0 -os 

Táblai szögmérő 

Méterrúd fából 

Összerakható m 3 

Alaphálók, alapábrák 

Nagy matematikusok arcképei 

Sík és mértani modellezőkészlet 

Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia). 

Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia). 

Oszthatósági szabályok (falikép). 

Százalékszámítás (falikép). 

Kétkaros mérleg és súlysorozat. 

Hatványozás azonosságai (falikép). 

Halmazok (falikép). 

Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia). 

Lineáris függvény (falikép). 

Másodfokú függvény (falikép). 

Abszolút érték függvény (falikép). 

Mértékegységek (falikép). 

Területszámítások (falikép). 

Kocka, téglatest (testek). 

Űrmérték sorozat. 

Szétszedhető dm 3 

Türközés (falikép). 

Terület és kerületszámítások (falikép). 

Négyszögek, kerülete, területe (falikép). 

A kör kerülete, területe (falikép). 

Szögpárok (falikép). 

Hasábok (falikép). 

Eltolás (falikép). 

Pitagorasz-tétele (falikép).

Az egyenes körkúp, gúla (falikép). 

Az egyenes henger, gömb (falikép). 

Műanyag henger. 

Műanyag kúp. 

Műanyag gúla. 

Műanyag hatszög alapú hasáb. 

Műanyag ötszög alapú hasáb. 

Testek felszíne, térfogata (falikép). 

Algoritmus folyamatábra (falikép). 

- 140 - 

13. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Pentium típusú számítógép 

Monitor 

Billentyűzet 

Egér (15 db). 

CD meghajtó . 

Hangkártya + hangfal 

Projektorr 

Modem MR 56 SVS-EX 2 

Tintasugaras nyomtató . 

Fali tablók: 

A számítógép belső felépítése (IBM - 02). 

Az input-output eszközök csatlakoztatása. 

A billentyűzet. 

Alapvető programok: 

WINDOWS 98 vagy 2000. 

OFFICE 97 vagy 2000. 

Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez. 

14. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Terepasztal. 

5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához. 

5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához. 

Kőzetgyűjtemény. 

5-8. osztályos táblai vaktérkép sorozat. 

Hőmérő 

Iránytű 

Térképjelek. 

Magyarország térképe (falitérkép) 

A Föld éghajlata (falikép) 

A Föld természetes növényzete (falikép) 

A Föld domborzata (falitérkép) 

Földgömb 

Tellúrium.

- 141 - 

A Föld felszíne (dombortérkép). 

A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép) 

A Föld forgása és keringése (falikép). 

Afrika domborzata és vizei (falitérkép). 

Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép). 

Afrika domborzata (falitérkép). 

Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép). 

Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép). 

Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). 

Európa domborzata és vizei (falitérkép). 

Európa országai (falitérkép). 

Észak-Európa (falitérkép). 

Kelet-Európa (falitérkép). 

Ázsia domborzata (falitérkép). 

Közép Európa (falitérkép). 

A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép). 

15. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Írásvetítő fólia-sorozat (fizika 6-8. osztály). 

Mágneses rúd pár fatokban. 

Táblai mágnes 25 mm-es. 

Fényből áram (videokazetta). 

Részecskemodell (videokazetta). 

Fizikusok arcképcsarnoka 

SI mértéktáblázat 

Mágneses készlet 

A naprendszer 

Lejtőmodell 

Mikola cső 

Mechanikai eszközkészlet 

Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet 

Rugós erőmérő 

Kétkarú emelő 

Karos mérleg, súlysorozattal 

Hőmérő. 

Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet 

Kétütemű motorminta 

Négyütemű motorminta 

Áramátalakító 

Csengő redutkor 

Dugaszos ellenállásszekrény 

Generátor minta 

Elektromotor és generátor 

Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet)

- 142 - 

Transzformátor modell 

Mérőműszer (Voltax) 

Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására 

Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet 

Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) 

Prizmatartó 

Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára 

16. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Biológiai egységcsomag. 

Bonctű. 

Csíráztató. 

Diapozitívok az 5-8. osztályos biológia tanításához. 

Kézi nagyító 

Metszettároló. 

Mikroszkópizáló. 

Lámpa. 

Mikroszkóp. 

Szilvafa virága (modell). 

Burgonya virága (modell). 

Almafa (oktatótábla). 

Rovarok (oktatótábla). 

Lepkék (oktatótábla). 

Sertés koponya. 

Juh koponya. 

Madár csontváz. 

Emlős csontváz. 

Fogtípusok. 

Lábtípusok. 

Szarvasmarha (oktatótábla). 

Házityúk (oktatótábla). 

Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). 

Fenyő (oktatótábla). 

Erdei pajzsika (oktatótábla). 

Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). 

Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák). 

Keresztes pók (oktatótábla). 

Mókus (oktatótábla). 

Sün (oktatótábla). 

Szarka (oktatótábla). 

Sertés koponya. 

Róka (oktatótábla). 

Szarvas v. őzagancs. 

Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).

- 143 - 

Görény (oktatótábla). 

Sáska (oktatótábla). 

Ürge (oktatótábla.) 

Varjú (oktatótábla). 

Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). 

Hal (csontváz). 

Béka (csontváz). 

Rák testfelépítése (oktatótábla). 

Fürge gyík (csontváz). 

Nemzeti parkjaink (falitérkép). 

Fali tablók: 

A sejtmagnélküli egysejtűek 

Szivacsok, csalánozók 

Gyűrűsférgek 

Puhatestűek 

Ízeltlábúak 

Gerincesek 

Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok 

Nyitvatermők 

Zárvatermők 

A lomblevél működése 

A virág és virágzat 

Termések, terméstípusok 

Fásszár keresztmetszete 

Egyszikű szár keresztmetszete 

Az emberi bőr (bőrmetszet). 

Emberi csontváz. 

Csípőcsont. 

Csövescsont. 

Koponya. 

Emberi torzó. 

Lapos és csöves csont metszete. 

Emberi nyelv fogakkal (modell). 

Légzés (oktatótábla). 

Szív-modell. 

Vese (metszet). 

Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla). 

Szem (modell). 

Hallás és egyensúly szerve (modell). 

Emberi fejmetszet. 

Fül (modell). 

• LAP.TOP, PROJEKTOR

- 144 - 

17. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Videofilmek: 

Az élelem 

Alapvető élelmiszerek 

Az izmok és a mozgás 

A dohányzás és az egészség 

Vigyázz a gyógyszerekkel! 

Járvány, avagy a gyermek és a kábítószer, az alkohol 

Ép testben ép lélek 

Az emberi szervezet reprodukciós rendszere 

18. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Kémcső 

Főzőpohár 

Óraüveg . 

Borszeszégő . 

Kémcsőfogó . 

Vasháromláb . 

Ónozott fémháló 

Vízbontó készülék 

Kalotta molekulamodell 

Pálcika modell 

Mágneses atommodell 

Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) 

Fali tablók: 

Atomok elektronvonzó képessége 

Fémek jellemerősségi sora 

Periódusos rendszer 

Elektronhéjak kiépülése 

Oktatótáblák: 

Fémek reakciói vízzel 

Fémek reakciói savval 

Sav-bázis reakció 

Közömbösítés 

Redukció a redukáló sorban 

Videokazetták: 

Ismeretlen ismerős a víz 

Kincsek a homokban és a bányákban 

A fémek általános jellemzése 

A víz 

Az élet elemei 

Levegő, tenger, kőzet 

Atom és molekula 

A víz egy csodálatos nyersanyag

- 145 - 

A konyhasó 

Tűzijátéktól a házépítésig 

A magyar ezüst, az alumínium 

A vas 

Lidércfény és nitrátos vizek 

Kénsav a felhőből és a gyárból 

Szabadon és kötve 

Atom és molekula 

Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához 

19. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Pianínó. 

A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen. 

Videofilmek: 

Tánctípusok. 

Jeles napok népszokásai. 

Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök. 

20. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. 

Képsíkrendszer a vetületi ábrázoláshoz. 

Táblai körző (fém hegyű). 

60 0 -os táblai vonalzó. 

45 0 -os táblai vonalzó. 

100 cm-es táblai vonalzó. 

Táblai szögmérő. 

Műanyag, átlátszó kocka, tégla. 

Demonstrációs testek 

Diapozitívok: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre, ajánlott 

műalkotásokról 

Viedofilmek: 

Képzőművészet a honfoglalás idején 

A román stílus 

A gótika 

Reneszánsz 

XIX. század művészete 

XX. század művészete 

Pásztorkodás a Hortobágyon 

Testbeszéd, gesztus 

21. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Fareszelő lapos 25x200 

Fareszelő gömbölyű 10x200 

Fareszelő fél gömbölyű 25x200

Vasreszelő lapos 25x200 

Vasreszelő gömbölyű 10x200 

Vasreszelő fél gömbölyű 25x200 

Laposfogó 

Kalapács 15-20 dekás 

Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó 

Fafűrész (illesztő), vasfűrész 

Lyukfűrész 

Kézi fúró (amerikáner) 

Lemezvágó olló 

Faliképek a fa megmunkálásáról 

Szerelő készlet, gépelemek tanításához 

Elektromos szerelőkészlet I-II. 

Asztali fúrógép (állványos) 

Asztali körfűrész 

A gépek (falitabló) 

Kerékpár 

KRESZ-táblák (oktatótáblák) 

LEGO-DACTA építőkészlet 

- 146 - 

22. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 

Ugródomb 

Magasugrómérce fém 

Magasugróléc 

Maroklabda 

Súlygolyó 3kg 

Súlygolyó 4 kg 

Tornaszekrény 

Gyűrű 

Gerenda 

Dobbantó 

Tornazsámoly 

Medicinlabdák 

Ugráló kötél 

Kézi súlyzók 

Mászókötél 

Kosárlabda 

Kézilabda 

Futball-labda .

- 147 - 

X. A TANKÖNYVVÁLASZTÁS-RENDELÉS ÉS A SZAKMAI 

ESZKÖZBESZERZÉS ALAPELVEI, RENDJE 

1. A munkaközösség-vezetők döntenek (a tankönyvek: ára, használhatósága, 

pontossága, szülői és tanulói igényfelmérések eredménye alapján) 

2. a. A sajátos nevelési igényű tanulók részére a sérülésük típusának megfelelő 

speciális tankönyveket, segédleteket rendeljük és használjuk. 

b.A tankönyvek, segédletek kiválasztásának további szempontjai: 

« szemléletesség, konkrétság a tananyag elsajátításában 

« hosszú bevésési, sokoldalú rögzítési lehetőség 

« homogén gátlás leküzdésének törekvése 

« analizáló – szintetizáló olvasástanítás alkalmazása 

« késleltetett írástanítási módok 

« cselekedtetés, aktivizálás magas foka 

« fokozatosan, koncentrikusan bővülő ismeretanyag 

« lehetőség a differenciált munkáltatásra 

3. Szervezési kérdések: 

Tankönyvrendelés: tanévente január 15-ig. 

Eszközrendelés: tanévente január 30-ig.

- 148 - 


TAGINTÉZMÉNYE EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 

Egészségnevelésünk célja: 

- elősegíteni a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, 

életvitelének kialakulást 

- elérni, hogy a felnövekvő nemzedék folyamatosan nyomon kövesse saját 

egészségi állapotát, képessé váljon az egészség megőrzése, illetve a 

veszélyeztető hatások csökkentésére 

- tanítványaink az egészséget a mindennapi élet erőforrásaként értelmezzék, nem 

pedig, mint életcélt 

- célunk az aktív állampolgárrá nevelés, a szemléletformálás – lehetőség szerint a 

családoké is, nem csupán a gyerekeké 

Az egészségnevelés színterei az iskolában 

- az összes tantárgy foglalkozásai: a tanórán hozzárendeljük az adott témákhoz a 

megfelelő egészségnevelési vonatkozásokat 

- a nem hagyományos tanórai foglalkozások (témanapok, pl.: D.A.D.A. órák, 

sportnap, egészséges táplálkozás napja, stb.) 

- tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, versenyek, egészségneveléssel 

foglalkozó cikkek feldolgozása…) 

- az egészséges életmódra, életszemléletre, magatartásra nevelés szempontjából 

fontos tevékenységek, foglalkozások (önmagunk és egészségi állapotunk 

ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az 

étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása 

és a gyógyulási folyamat, a barátság, a párkapcsolatok, a szexuális szerepe az 

egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési 

stratégiák ismerete, a tanítás és a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás 

szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a 

tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges 

környezet jelentősége) 

Az egészségnevelés tartalmi elemei: 

A tanulók képesek legyenek figyelemmel kísérni: 

- viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását, 

- az egészségkárosító magatartásformák elkerülését, 

- a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén, rendszeres 

iskolaorvosi, fogorvosi vizsgálatokkal megelőzni, 

- tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése 

érdekében, 

- erősítsék a társas kommunikációs készségeik fejlesztését és a 

konfliktuskezeléses magatartásformák fejlesztését. 

Módszerek: 

- serdülőköri önismereti csoport-foglalkozások 

- problémamegoldó gyakorlatok,

- 149 - 

- szituációs játékok, 

- részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, 

- sport, kirándulás, egészségnapok rendszeres szervezése, 

- az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, 

- érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása), 

- környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés), 

- a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, 

- az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése. 

Taneszközök 

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, 

videofilmekkel, amelyek az egészségnevelési munkához elengedhetetlenek. 

Folyamatosan pótolni kell a vöröskeresztes és csecsemőgondozó szakkör 

foglalkozásain elhasználódott anyagokat. 

A játékos, egészségfejlesztő testmozgás megszervezéséhez a meglévő sportszerek 

kiegészítése szükséges. 

A helyi egészségnevelési program felépítése 

PROGRAM A MEGVALÓSÍTÁST SEGÍTÓ 

MÓDSZEREK 

Az egészséges táplálkozás Felvilágosító előadások. 

Vetélkedők, kóstolások, versenyek. 

Reggelizés: - otthon, iskolai büfé, iskolatej akció 

Tízórai: iskolai büfében, napközi, otthoni 

Ebéd: - kulturált étkezési szokások kialakítása, 

szinten tartása 

Közétkeztetés biztosítása. 

Szaktárgyi órák témafeldolgozása. 

Erőszakmentes konfliktuskezelő 

technikák 

Személyes biztonság 

(közlekedés, rizikóvállalás) 

Szenvedélybetegségekkel való 

foglalkozás (dohányzás, alkohol, 

drog PREVENCIÓ) 

A szexuális felvilágosítás: a 

nevelés, a családtervezés alapjai, 

az AIDS prevenció 

A betegség és a gyógyulást 

segítő magatartás 

Előadások. 

Szaktárgyi órák témafeldolgozása 

Előadások 

Tréningek 

Ismeretterjesztő kiadványok a rendvédelmi 

szervektől 

Városi versenyek, vetélkedők a rendőrség, 

tűzoltóság szervezésében 

Szakemberek előadása, tájékoztató fórumok, 

szakmai tanácskozások, ismeretterjesztő 

kiadványok, csoportfoglalkozások: 

gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak 

KEF és egyéb civil szervezetek bevonása, az 

általuk szervezett programok látogatása 

(rajzpályázat, sportversenyek, előadások) 

Új Nap Klub előadásai iskolánkban 

Kis egészségőr szakkör 3-4. osztály

- 150 - 

(Elsősegélynyújtás) Vöröskeresztes szakkör 5-8. osztály 

Testedzés, mozgás, helyes tartás Mindennapi testmozgás céljait szolgáló 

foglalkozások; heti 3 óra testnevelés óra, 

úszásoktatás a tanrendben 1.-4. osztályoknak 

Lehetőségek a testnevelés órákon kívüli 

testmozgásra: 

- Az 1-4. osztály játékos, labdás, 

ügyességfejlesztő „ISK” foglalkozásai, 

versenyekre való felkészülés 

- 1-4. osztály labdarúgás heti 2 alkalommal 

(Bozsik program) óvódásoknak is. 

- Néptánc 

- Kosárlabda heti 2 alkalom 

- Úszás: heti 1 alkalom 

Kirándulások, Mecseki Barangolás 

Napközis foglalkozások 

Az első-negyedik osztályban az alábbiak szerint 

valósul meg a mindennapos testmozgás: 

Három napon órarend szerint testnevelési 

óra (tanító, testnevelő) 

Negyedik napon 30 perc a tornateremben 

játékos, egészségfejlesztő testmozgás 

(tanító, testnevelő) 

Ötödik napon az első óra előtt és az utolsó 

óra után 15-15 percben szervezett mozgás 

(tanító) 

Azok a tanulók, akik délutáni sportfoglalkozáson 

vesznek részt, ellenőrző füzeten keresztül 

igazolják, hogy teljesítették a mindennapos 

testmozgás követelményét (ISK csop. Vezetők, 

testnevelők, edzők, osztályfőnökök) 

Az értékelés szempontjai, formái: 

- Mindennapos tevékenységünkben az egészségfejlesztéssel kapcsolatos 

feladatainkat ellenőrzi és értékeli az iskolavezetés, egészségügyi szakemberek, a 

védőnő 

- Éves szinten az ÁNTSZ iskolaorvosi jelentést kap, melynek leadása az iskolaorvos 

és a védőnő feladata 

- A tanulók fizikai állapotának mérése a tanév elején és végén történik. A mérést és 

annak értékelését a testnevelők végzik központilag megadott (válaszható) próbák, 

módszerek szerint: fekvőtámasz-karhajlítás, felülés, törzsemelés, Cooper-teszt, 

testsúly-, testmagasság-mérés 

- A magatartás és szorgalom értékelésénél figyelembe vesszük a tanulók erkölcsietikai 

irányultságát, beállítódását.

- 151 - 

A tanulók fizikai állapotának felméréséhez alkalmazott módszerek 

Felmérés időpontja: október közepéig 

május végéig 

Felmérések: 

• Cooper-teszt: 12 perc alatt hány métert tud futni? 

• Helyből távolugrás: páros lábról páros lábra, 3 kísérletből a legnagyobb ugrás 

• Súlypontemelkedés: 2 kísérletből a nagyobb ugrás 

• Ingafutás: 3 x 10 méter 

• Húzódzkodás: mászó kereten alsó madárfogással függés, húzódzkodás állcsúcsig 

• Hasizomgyakorlat: 

Kiinduló helyzet: hanyattfekvés a bordásfallal szemben, lábak derékszögben, sarkak a 

bordásfalon, karok tarkón. 

Feladat: felülés, a könyök érintse a combot. 

Értékelés: 1 perc alatt hány felülést tud végrehajtani? 

• Hátizomgyakorlat: 

Kiinduló helyzet: hason fekvés, tarkóra tartás. 

Feladat: jelre törzsemelés. 

Értékelés: hány másodpercig tudja ezt a helyzetet megtartani? (15 mp, 30 mp, 45 mp, 

1 perc)

- 152 - 


TAGINTÉZMÉNYE KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 

ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK 

Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben 

Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek 

tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az 

embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt 

A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés 

A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése 

A testi-lelki egészség megőrzése 

Az iskola hitvallása 

A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti 

környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, 

mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti 

szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. 

Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a 

szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni 

kívánjuk. 

Hosszú távú pedagógiai célok 

Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, 

esztétikai és erkölcsi megalapozása 

Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése 

Rendszerszemléletre nevelés 

Fenntarthatóságra nevelés 

A környezetetika hatékony fejlesztése 

Érzelmi és értelmi környezeti nevelés 

Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés 

Tolerancia kialakítása 

A környezettudatos magatartás és életvitel segítése 

Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése 

Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése 

Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása 

Ismeretek és járatosságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek 

megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. 

Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések 

Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség 

Globális összefüggések megértése

- 153 - 

Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása 

Az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, 

tevékenységre történő aktivizálás 

A családi életre nevelés fejlesztése 

Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése 

KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK 

Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése 

Helyi értékek és problémák feltérképezése 

Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, 

örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság, 

helyi védettség stb.) 

Lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) 

Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken 

Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken 

A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése 

Legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése 

Az egészségre káros szokások biológiai – élettani - pszichés összetevőinek 

megismertetése 

Mindennapi testedzés: 

- Testnevelésórák, (sportfoglalkozások, uszodai foglalkozások) 

- Napközis szabadidő, óraközi szünetek. 

Az iskola 

elhelyezkedéséből 

adódó jellemzők: 

Célok: Tevékenység, feladat 

(a még megvalósítandók, ill. a 

folyamatos tevékenységek 

Nagy forgalom Közlekedési biztonság 

növelése 

A kerékpáros és 

gyalogos közl. segítése 

kiemelése) 

- Közeledésbiztonsági ismeretek 

kiemelt tanítása 

- Biztonsági felszerelések 

viselésének ösztönzése 

Légszennyezés Csökkentés - Zöldesítés az iskola 

környékén, az iskolakertben és 

a növények gondozása, ápolása 

Szemét Tiszta, egészséges 

környezet 

Kevés játszótér A gyerekek 

mozgásigényének 

kielégítése 

Az iskolabelső Tiszta, meghitt 

környezet 

- Gyomtalanítás, parlagfűirtás 

- Szeméttárolók sűrítése 

( a sportudvaron is) 

- Szelektív hulladékgyűjtés 

(papír, fémdoboz, szárazelem) 

- Utak : ásványi őrlemény vagy 

homok használata só helyett 

- Újabb játszóterek 

- Az iskolai játszótér 

felszerelésének bővítése 

- Festések, felújítások, a 

dekorációhoz falitáblák,

- 154 - 

- 

mellékhelyiségekben szappan, 

WC papír 

Dohányzásra külön helyiség 

kialakítása 

- Gyakori szellőztetés 

- Lábtörlők alkalmazása 

Energiafelhasználás 

Takarékos fűtés - Nyílászárók javítása 

Világítás Egészséges, takarékos - Neonok cseréje 

energiatakarékos izzókra 

megtörtént, 

karbantartásuk 

folyamatos 

Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, - Víztakarékos öblítés, csapok 

vízfogyasztás 

karbantartása, a klórozott 

Csökkentése 

szénhidrogéneket kiszűrő 

víztisztítók alkalmazása 

Csatorna A szennyvízcsatorna - Biológiai lebontók 

karbantartása 

alkalmazása 

- Ecetsav, szóda, borax, 

szódabikarbóna és egyéb 

környezetbarát 

alkalmazása 

takarítószerek 

Iskola Tanítás, pihenés, - Növények gondozása, pótlása, 

felüdülés helye legyen madáretetők, madárodúk 

Udvar Biztonságos aljazat - 

kihelyezése, gondozása 

Az aszfaltozott rész felújítása 

megtörtént 

Iskolabüfé Egészséges ételek, - Gyümölcslevek és teák, friss és 

italok, iskolatej 

szárított gyümölcsök, 

joghurtok, sajtok, 

gabonapelyhes édességek 

Az iskola A tanítás- nevelés - 

(igényfelmérés alapján) 

A tantermekben írásvetítő, TV, 

eszközellátottsága élmény- 

video, számítógépek 

központúságának 

- Esztétikus dekorációk, 

növelése, az esztétikai 

érzék fejlesztése 

falitáblák, szemléltetőanyagok 

TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK 

TANÓRAI KERETEK 

Tantárgyakba beépítve 

Erdei iskola (ösztönzés a részvételre; Sikonda, Alkotóház) 

Tanulmányi kirándulás 

Sportnap 

Egészségtan modul 

Osztályfőnöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák 

testnevelés

TANÓRÁN KÍVÜLI LEHETŐSÉGEK 

- 155 - 

A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések 

feltárásával meg kell alapozni, hogy majd a középiskolában lehetővé váljon a 

környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. 

Célkitűzések 

A választott programok és az alkalmazott módszerek 

fejlesszék a tanuló szociális képességeit 

adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, 

fenntartható fejlődés) 

rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket 

szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, 

tanítsanak rendszerszemléletre 

alakítsanak ki kritikus gondolkodást 

fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos 

képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, 

tolerancia, alternatív gondolkodás) 

ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására 

alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési 

normákat 

neveljenek a hagyományok tiszteletére 

mutassanak követendő mintákat 

ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a 

tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése 

érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető 

gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az 

ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész 

együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette. 

Szakkörök – Környezetvédelmi: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni 

szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön 

belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl.: biokertész, természetkutató stb.), de a 

tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a 

környezeti nevelést. 

- Elsősegélynyújtó, egészségügyi szakember segítségével 

Tanulói pályázatok – Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört. A 

tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő 

munka formája sokféle lehet: a környezetvédelmi világnapra szakmai dolgozat, rajz, 

fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. 

Tábor – Lehetőleg olyan természetkutató tábort szervezzünk, ahol konkrét gyakorlati 

problémát oldanak meg a tanulók. (Központi lehetőség eljuttatása az iskolához, a 

gyerekhez. Pl.: békamentés, madárgyűrűzés) Az életmódtábor, sporttábor, sítábor, 

vándortábor az egészségnevelés fontos színtere.

- 156 - 

A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az 

egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve, illetve külön programokat szervezve 

emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő 

vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. 

Erre a tevékenységre kedvező alkalom lehet: 

Március 22. Víz Világnapja 

Április 22. Föld Napja 

Május 10. Madarak és Fák Napja 

Június 5. Környezetvédelmi Világnap 

Szeptember 23. Takarítási Világnap - iskola körül 

Október 31. Takarékossági Világnap 

December 1. AIDS elleni világnap – osztályfőnöki óra 8. osztály 

Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon 

szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét 

egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. A megmozdulást szervezhetjük 

magunk is, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek 

akcióihoz (pl.: Takarékossági világnap, Autómentes nap, a Kihívás Napja) 

Kiállítások – Rendezzünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható 

környezetvédelmi kiállításokat (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi 

problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetőség a környező iskolákkal való 

kapcsolattartásra. 

Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti 

témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a 

megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, 

szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Az iskolaújságban mindig adjunk lehetőséget a 

diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére. 

Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert 

legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért tartsunk szoros kapcsolatot a helyi 

médiával, és gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények 

megismertetéséről. 

Tanulmányi kirándulás – Szervezzünk egy-vagy többnapos tanulmányutat egy-egy 

konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. 

Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti 

parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, 

múzeumokba. Egy-egy osztály tanulmányi kirándulásán mindenképpen legyen 

környezetvédelmi szempont, megfigyelés is.

- 157 - 

Tanösvény – A Csermaalján vagy környékén „készülő” tanösvényre túrák 

szervezhetők minden osztály számára. 

Zöldesítés – A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, 

a szülők, illetve az iskola-közeli (lakótelep) lakosság megnyerésével cserjék, fák 

ültetésével szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. 

Minden ősszel kerüljön elültetése az elsősök fája – éveken át gondozhatják a szülők, 

gyermekek. 

Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés - Megszervezzük az egész iskolára 

kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a 

papírhulladék, a szárazelem, fémdobozok számára. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, 

hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. 

Vetélkedők, tanulmányi versenyek - Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük 

arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. 

Általános iskola 5.-6. évfolyam Kaán Károly Természet- és 

Környezetismereti Országos Verseny 

Általános iskola 7.-8. évfolyam Herman Ottó Országos Biológia Verseny 

Általános iskola 5.-8. évfolyam Balog János Országos Környezet-és 

Egészségvédelmi Csapatverseny 

Városismereti program - A Diákönkormányzattal való együttműködés keretében 

szervezünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb 

és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az ismereteket 

vetélkedők illetve kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal 

(Városi szintű vetélkedő – vegyen részt az iskola csapata!) 

Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel - Találkozzanak a tanulók a helyi és 

országos környezet- és természetvédő civil szervezetekkel, ifjúsági tagozatként aktívan 

be is kapcsolódhatunk ezekbe a mozgalmakba. (Különös figyelemmel a Zengő-hegy 

természeti kincseinek megismerésére, megőrzésére.) 

Művészeti csoportok, ünnepségek Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. 

Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. 

Szervezzünk irodalmi műsort (pl. Föld napja, Víz világnapja). Természetes anyagok 

felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Éljünk a 

drámapedagógia korszerű módszereivel is. 

Kézműves foglalkozás - A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, 

csigaházak ..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felhasználásával 

különböző díszeket, kompozíciókat készítünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is 

szervezhető (pl.: Karácsonyi vásár).

- 158 - 

Sportnap - A szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük (szombat) és az 

egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, 

egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük – védőnői, iskolaorvosi segítséggel. 

Napközis szabadidős foglalkozások: séta a környéken, termések gyűjtése. 

Látogatások - állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, 

nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, 

papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítéségével 

buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására. 

Szülői értekezletek - utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. 

Szülői fórum – Témák: egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, 

háztartási környezetvédelem. 

Szempontok a módszerek kiválasztásakor 

alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz 

vonjanak be minél több tanulót 

az iskola keretien túl is legyenek hatással 

a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen 

alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát 

a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez 

nyújtsanak sok élményt a tanulónak 

az érzelmeken át hassanak 

a személyes megtapasztaláson alapuljanak 

együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső 

szövetségek, szülők stb.) 

alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, 

megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére 

legyen bennük sok játékos elem 

MÓDSZEREK 

JÁTÉKOK 

Szituációs 

Memóriafejlesztő 

Kombinációs 

Érzékelést fejlesztő 

Ráhangolást segítő 

Bizalomerősítő 

Kapcsolatteremtést segítő 

Drámapedagógia

RIPORT MÓDSZER 

Kérdőíves felmérés 

Direkt riportok 

Fotóriport 

- 159 - 

TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK 

Terepgyakorlatok 

Táborok 

Térképkészítés 

Egyszerű megfigyelések 

Célzott megfigyelések, mérések 

AKTÍV, KREATÍV MUNKA 

Természetvédelmi és fenntartási munkák 

Rekonstrukciós munkák 

Madárvédelmi feladatok 

Szelektív hulladékgyűjtés 

Rend- és tisztasági, „Egy osztály – egy tanterem” verseny 

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS 

Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében 

MŰVÉSZI KIFEJEZÉSE 

Vizuális művészet a környezeti nevelésben 

Irodalmi alkotások 

Zeneművészet 

Fotóművészet 

Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése 

A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén 

AZ ISKOLAI KÖRNYEZET 

A példamutató iskolai környezet tényezői 

termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása 

növények, élősarok 

anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés 

egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé 

gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése 

szelektív hulladékgyűjtés 

pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása 

iskolai médiumok zöld rovatai

HELYI TANTERV 

- 160 - 

I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ 

ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLAKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ 

ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 

1. Az iskolákban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az 

alábbi táblázat (óraterv) foglalja össze. 

ÓRATERV 

Szilvási Általános Iskola alsó tagozat 

Heti óraszámok évfolyamonként 

Kötelező 

tantárgyai: 

tanítási órák 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 

Angol nyelv 1 2 2 3 (3/3) 

Matematika 5 5 4+1 4 

Környezetismeret 1 1 2 2 

Ének 1 1 1 1,5 

Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 

Technika 1 1 1 1 +1 

Testnevelés 2,5 + 0,5 2,5+0,5 2,5+0,5 2,5+0,5 

Kötelező órák száma összesen: 20 20 20 22,5 

Osztályfőnöki - - - 1 

Összes óraszám a törvény 

alapján (kötelező+választható) 21,5 22,5 23,5 25 

A TANTÁRGYI RENDSZER ÉS A HETI ÓRASZÁMOK 

ÓRATERV 

Szilvási Általános Iskola fölső tagozat 


Kötelező tanítási órák 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 

tantárgyai: 

Magyar irodalom. 

Tánc és dráma 

2 + 0,5m 2+0,5m 2 2 

Magyar nyelvtan 2 2 2 2 

Történelem 2 1,5 2 2

- 161 - 

Angol nyelv 3 + 1 (4/3) 3 + 2 (3/5) 3 + 2 (3/5) 3 + 2 (3/5) 

Matematika 4 3 + 1 3 + 1 3 + 1 

Informatika - 0,5m 1 1 

Természetismeret, 2 2 + 0,5m - - 

Egészségtan 

Fizika - 0,5 1,5 1,5 

Biológia (egészségtan) - - 1,5 1,5 + 0,5m 

Kémia - - 1,5 1,5 

Földrajz - - 1,5 1,5 

Ének-zene 1 1 1 1 

Rajz (Hon és népismeret) 1 + 0,5m 1 + 0,5m 1 1 

Technika 1 1 1 1 

Testnevelés 2,5 + 0,5 2,5 + 0,5 2 + 0,5 2+0,5 

Osztályfőnöki 1 1 1 1 

Ember és - - 1m - 

társadalomismeret, etika 

Mozgóképkultúra és 

médiaismeret 

- 

- 

- 

1m 

Összes óraszám 24 25 28,5 29 

m = modul 

vastagon szedett óra: választható óra 

Az egyes modulok tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják 

magukba: 

• A tánc és drámát az 5. és a 6. évfolyamon a magyar irodalom. 

• Az egészségtant a 6. évfolyamon a természetismeret, a 8. évfolyamon a biológia. 

• A hon- és népismeretet az 5.-6. évfolyamon a rajz és vizuális kultúra. 

Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon a 1. évfolyamon az angol szóbeli 

kezdő szakasz, a 2.-8. évfolyamon „Emelet szintű angol nyelv” tantárgy tanulását 

biztosítja az iskolánkba jelentkező tanulók számára. 

ÓRATERV 

Felsőszilvási Általános Iskola alsó tagozat 


Kötelező 

tantárgyai: 

tanítási órák 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 

Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 8 

Német nyelv és irodalom 5 5 5 5 

Matematika 4 4 4 4 

Környezetismeret 1 1 1 2

- 162 - 

Ének 1 1 1 1 

Rajz 1 1 1 1 


Testnevelés 3 3 3 3 

Kötelező órák száma összesen: 20 20 20 22,5 

Osztályfőnöki - - - 1 

Összes óraszám a törvény 

alapján (kötelező+választható) 22+1 22+1 22+1 24,75+0,25 

Nemzetiségi keret: 2 2 2 2,25 

A TANTÁRGYI RENDSZER ÉS A HETI ÓRASZÁMOK 

ÓRATERV 

Felsőszilvási Általános Iskola fölső tagozat 


Kötelező tanítási órák 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 

tantárgyai: 

Magyar irodalom. 

Tánc és dráma 

2 + 0,5m 2+0,5m 2 2 

Magyar nyelvtan 2 2 2 2 

Történelem 1,5 1,5 2 2 

Német nyelv és irodalom 5 5 5 5 

Matematika 4 4 4 4 

Informatika 1 0,5+0,5m 1 1 

Természetismeret, 

Egészségtan 

2 2 + 0,5m - - 

Fizika - - 1,5 1,5 

Biológia (egészségtan) - - 1,5 1,5 + 0,5m 

Kémia - - 1,5 1,5 

Földrajz - - 1,5 1,5 

Ének-zene 1 1 1 1 

Rajz (Hon és népismeret, 1 + 0,5m 1 + 0,5m 1 1+1m 

mozgóképkultúra 

médiaismeret) 

és 


Testnevelés 3 3 3 3 

Osztályfőnöki (Ember és 1 

társadalomismeret, etika) 

1 1+0,5m 1 

Összes óraszám 24,75+0,75 24,75+1,25 27,5+2 27,5+3 

Kötelező óraszám a 22,5 22,5 25 25 

törvény alapján 

Nemzetiségi keret 2,25 2,25 2,5 2,5

m = modul 

- 163 - 

Az egyes modulok tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják 

magukba: 

• A tánc és drámát az 5. és a 6. évfolyamon a magyar irodalom. 

• Az egészségtant a 6. évfolyamon a természetismeret, a 8. évfolyamon a biológia. 

• A hon- és népismeretet az 5.-6. évfolyamon és a mozgókép és médiaismeretet a 8. 

évfolyamon a rajz és vizuális kultúra. 

Az ember és társadalomismeret, etikát az osztályfőnöki a 7. évfolyamon. 

Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon az 1.-8. évfolyamon Német 

nemzetiségi nyelv tantárgy tanulását biztosítja az iskolánkba jelentkező tanulók 

számára. 

2. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott szabadon 

tervezhető órák számával évfolyamonként különféle tantárgyak óraszámait növeltük 

meg azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására 

több idő jusson. 

3. A tanítási órákon való részvétel rendje: 

Iskoláink helyi tantervének teljesítése a kötelező és a szabadon választott órákon való 

részvétellel teljesíthető, ezért az iskolába való beiratkozás a választott tanítási órákon 

való részvétel vállalását is jelenti. 

Erről, a beiratkozás előtt, a 234/2003.(XII. 17.) Korm.rend. 5. § (3) bekezdése szerint 

tájékoztatjuk a szülőket a következő módon: 

Szóban tájékoztatjuk az érdeklődő szülőket arról, hogy az iskola Pedagógiai 

Programját, Helyi tantervét, tantárgyi struktúráját, kötelező és a szabadon 

választott óraszámait hol tekinthetik meg. 

Írásbeli tájékoztatót kapnak a szülők az iskola óratervéről beiratkozás előtt. 

4. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak 

tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által 

kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 

"Emelt szintű angol nyelv" tantárgyi tanterve: 

Általános fejlesztési követelmények 

1. Tudatosuljon a tanulóban az a tény, hogy az anyanyelvén kívül idegen nyelven is 

kifejezheti magát. 

2. Fedezze fel életkorának és egyéniségének megfelelően az idegennyelv-tanulás 

sajátos módszereit, és tegye meg az első lépéseket az elsajátításuk felé vezető úton. 

3. Ébredjen fel érdeklődése más népek élete és kultúrája iránt (Angol nyelvterület).

- 164 - 

4. Merjen idegen nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen bátorsága és 

önbizalma ezen a téren. 

5. Tudjon információt adni és kapni saját közvetlen világáról. 

Helyi célkitűzések: 

1. A négy alapkészség (beszéd, hallás utáni megértés, olvasás, írás) fejlesztése 

beszédkészség dominanciával. 

2. Szótárhasználati és fordítási készség kialakítása. 

3. Az angol nyelvterület országainak, azok kultúrájának megismertetése. 

4. A nyelvtanulási készségeket tudja alkalmazni a tanuló majd a második idegen nyelv 

tanulásában is. 

5. Tanítási órán kívüli fejlesztési lehetőségek biztosítása (könyvek, folyóiratok 

olvasása, vers- és prózamondás angolul, az angol-nap hagyományának ápolása, 

korrepetálás-felzárkóztatás a nyelvi hátrányokkal küzdőknek). 

6. A legtehetségesebb tanulók felkészítése, hogy 8. osztály végén alapfokú 

nyelvvizsgát tehessenek. 

Az angol nyelv tanítását 1. évfolyamon kezdjük szóbeli kezdő szakaszon heti 1 

órában, 2. évfolyamtól emeltszintű angol oktatás folytatunk. 

A tanulókat nyelvi képességeik alapján soroljuk egy intenzívebben és egy lassabban 

haladó csoportba. 

A csoportok átjárhatók indokolt esetben a szaktanárok döntése alapján, 6. évfolyam 

elejéig. 

A magasabb óraszám természetesen mindig a gyorsabban haladó csoportokét jelenti. 

Írásbeli értékelés és ellenőrzés 

1. Dolgozat: egy-egy részteljesítmény mérése. 

2. Feladatlap: anyagrészek (témák) befejezése után, annak komplex mérése 

(szókincs, nyelvtan, olvasásértés, íráskészség) 

3. Írásbeli házi feladat. 

4. Project - munkák ellenőrzése 

5. Tudásszint-mérés a 4., 5. és 7. évfolyamon. 

(Kommunikációs készség, nyelvhasználati /nyelvtan/ illetve szövegértési 

készség mérése.) 

A munkaközösség-vezető állítja össze a tantervi minimum/optimum szintnek 

megfelelően, a szaktanárok egyetértésével. 

1. évfolyam 

(Szóbeli kezdőszakasz) 

Cél: kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a tanulókat, 

másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főleg a receptív készségek 

fejlesztésével.

- 165 - 

A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek 

fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből 

követhetjük nyomon. 

A követelmények a szó és az egyszerű mondat szintjén. 

Tananyag: 

Üdvözlések, bemutatkozás. Tárgyak az osztályban. Színek. Számok 1-10. Állatok. Az 

emberi test. Ház, lakás, berendezési tárgyak. Személyes névmások. (I, it) 

Hány éves vagy? Tulajdonságok. ABC. 

Beszédszándékok (minimum): 

- Üdvözlés 

- Bemutatkozás 

- Megköszönés 

- Dolgok azonosítása (állatok, növények, tárgyak az osztályban, testrészek, számok, 

színek) 

Ezen az évfolyamon nem használunk tankönyvet és munkafüzetet. 

Heti óraszám: 1 óra 

Éves órakeret: 37 óra 

Szókincs: kb. 100 szó, melyek ismétlődnek, bővülnek a későbbi évfolyamokon. 

2. évfolyam 

Cél: kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a tanulókat, 

másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főleg a receptív készségek 

fejlesztésével. 

A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek 

fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből 

követhetjük nyomon. 

A követelmények a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Tudatosodnia kell a 

tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a 

tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. 

Tananyag: 

Üdvözlések, bemutatkozás. Iskola, osztály, tárgyak az osztályban. Színek. Számok 1- 

10. Állatok. Az emberi test. Család. Ház, lakás, berendezési tárgyak, dalok, versek, 

mondókák, játékok. Személyes névmások. There is .... 

Hány éves vagy? Tulajdonságok. ABC. 

Beszédszándékok: 

- Üdvözlés 

- Bemutatkozás

- Megköszönés 

- Információ kérése / adása 

- Dolgok azonosítása és leírása (szóban) 

- Utasítások 

Használt tankönyv szülői beleegyezéssel. 

- 166 - 



Szókincs: kb. 200 szó, ezek ismétlődnek a későbbi évfolyamokon. 

3. évfolyam 

(Szóbeli és írásbeli előkészítő szakasz) 

Heti óraszám: 2 óra (lehetőség szerint csoportbontásban dolgozunk) 

Éves óraszám: 74 óra 

Szókincs: kb. 200 aktív 100 passzív 

Témakörök: 

- bemutatkozás, ismerkedés, köszönés 

- iskola és osztályterem 

- család 

- testrészek 

- színek 

- az óra 

- lakás 

- foglalkozások 

- vásárlás 

- ruhadarabok 

Versek, dalok, mondókák, szerepjátékok. 

Nyelvtan: A nyelvtani ismereteket nem tudatosítva, csak lexikai egységként tanítjuk. 

- a megszámlálható főnevek többes száma 

- a birtokos névmások (my your, her, his) 

- betűzés 

- a határozott és határozatlan névelő 

- a melléknév jelzői és állítmány szerepe 

- a tőszámnevek 1-100-ig 

- a személyes névmások alanyesetű alakjai (I, he, she, it) 

- a mutatónévmások (this, that, these, those) 

- az 's birtokos szerkezet 

- a felszólító mód, negatív is (óravezetési kifejezések) 

- a főnévi igenév 

- Present Continuous Tense 

- a "to be" ige főnévi, melléknévi és határozói kiegészítőkkel 

- a to have got

- 167 - 

- a can segédige (megengedés) tagadása is 

- "there is" "there are" szerkezet 

- Simple Present 

- néhány elöljárószó (in, on, under, near behind, to,) 

- What, who, where "Wh" questions 

- Yes/No válaszok 


- Köszönések (napszaknak megfelelően) 

- Bemutatkozás (I'm ........) 

- Az idő megkérdezése és megmondása 

- Helyre kérdezés (Where is it?) 

- Cselekvésre kérdezés (What is he doing?) 

- Bocsánatkérés (I'm sorry) 

- Az életkori kifejezése (I'm nine) 

- Megköszönés, visszautasítás (Thank you, No, thank you) 

- Utasítások adása ("Simon says" játék keretében) 

- Vásárlásnál "How much is it?" "How much are they?" 

Követelmények: 

Beszédértés: A tanuló értse meg a legfontosabb óravezetéssel kapcsolatos 

kifejezéseket, a tanár kérdéseit. 

Értse meg a tananyaghoz kapcsolódó egyszerű (esetenként hangszalagról elhangzó) 

kérdéseket, közléseket. 

Beszédkészség: 

A tanuló tudjon a tanult szókincs és mondatszerkezetek segítségével megfelelően 

kialakított beszédhelyzetben egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni, tudjon 

képekről egy-két dolgot elmondani. 

Olvasási készség: A tanuló legyen képes a feldolgozott tankönyvi szövegeket 

anyanyelvi beszélők számára is érthető kiejtéssel elolvasni. 

Íráskészség: A tanuló legyen képes ismert produktív szavakat helyesen leírni, ismert 

szavakból álló mondatokat másolni. 

4. évfolyam 

Heti óraszám: 3 óra (csoportbontásban dolgoznak) 


Szókincs: kb. 200 aktív 100 passzív szó 

Témakörök: 

- én és a családom 

- az otthon, lakószoba bemutatása

- fontosabb élelmiszerek 

- vásárlás bővítése 

- város, közlekedési eszközök 

- naptár, évszakok, napok, hónapok 

- időjárás 

- ünnepek 

- néhány ország neve és nyelv neve 

- a foglalkozás téma bővítése 

- játékok, versek, mondókák 

- kedvenc ételek, italok 

- néhány sport neve 

- 168 - 

Nyelvtan: 

-a helyes kiejtés, hangsúly és intonáció gyakorlása 

- "some" "any" 

- kötőszavak (and, but, too) 

- elöljárószavak (at, by, above, with, between) 

- may (segédige) 

- "Simple Present" és "Present Continuous" erősítése 

- "Simple Past" 

- a sorszámnevek 1-100-ig 

- a Gerund (like, dislikes) 

- a dátum kifejezése 

- a birtokos névmások bővítése (our, their, its) 

- a melléknevek bővítése 

- a birtokos névmások tárgyesete, részes esete (me, him, her, us, them) 

- have got –birtoklás 

- az idő megkérdezése és megmondása 

- there is/are szerkezet 

- személyes névmások (alany eset) 


- üdvözlés, hogylét felől érdeklődés ill. válaszadás bővítése (Very well thank you) 

- a születésnap kifejezése 

- "I want ", "I don't wan't a "- vásárlásnál 

- "Can I have a"- vásárlásnál "certainly" 

- negatív utasítások 

- "May I have a ...." udvarias kérés 

- Emberek megszólítása "Excuse me" 

- érdeklődés az időjárásról "What is the weather like today?" 


Beszédértés: A tanuló értse meg az óravezetéssel kapcsolatos közléseket, kérdéseket, 

utasításokat. Értse meg a tananyagban szereplő szókészletből és szerkezetekből álló 

(esetenként hangszalagról) közléseket.

- 169 - 

Beszédkészség: A tanuló tudjon a tananyaghoz kérdéseket feltenni, tudjon információt 

kérni, adni a tanult témakörben, tudja tetszését, nemtetszését kifejezni, illetve ezek 

iránt másoktól érdeklődni, legyen képes adott párbeszédet eljátszani, esetleg rövid 

monológ jellegű szöveget elmondani. 

Olvasási készség: Ismert szöveget tudjon helyes kiejtéssel hanglejtéssel felolvasni. 

Legyen képes önállóan feldolgozni rövid szöveget. 

Írásbeli készség: Tudjon különböző tankönyvi feladatokat önállóan megoldani. 

Tudjon minta alapján önállóan mondatokat írni. Ismert szöveget hallás után leírni. 

5. évfolyam 



Szókincs: 

A heti négy órás csoportokban az átlagosan elsajátítható szókincs 400 aktív és 150 

passzív szóból áll. 

Témakörök: 

- az én világom 

- személyi adatok, bemutatkozás, ismerkedés 

- hobby, mit szeretek, mit nem, gyűjtemények 

- hangszertudás 

- sportolás 

- család és barátok, családi kapcsolatok 

- családtagok és barátok rövid jellemzése és bemutatása 

- közös szabadidő eltöltése 

- ház, lakás, a ház részei, szobák, alapvető bútordarabok 

- lakóhelyünk, épületek a városban 

- kedvenc háziállatom 

- mindennapi életünk - napirend 

- iskolai környezetünk, órarend 

- képeslapírás, levélírás, levelezőtársak 

- foglalkozások, munkahelyek 

- testrészek, testalkat, személyek külső leírása 

- étteremben 

- vásárlás 

- házimunka 

- tanórai kérdések, utasítások 

- az idő kifejezése 

Nyelvtan: 

- létezés kifejezése (be, there is/are) 

- birtoklás (have got, Tom's cat) 

- modális jelentések kifejezése: - képesség (can)

- 170 - 

- engedély (Can I .....?) 

- szükségesség (must) 

- időbeli viszonyok - jelen idő 

- folyamatos és egyszerű jelen idő összehasonlítása 

- időhatározok (időhatározószó, órakifejezések, hét napjai) 

-néhány alapvető elöljárószó (in, on, at) 

- térbeli viszonyok - néhány alapvető elöljárószó (in, between, at, to, next to) 

- méret (big, small) 

- mennyiségi viszonyok - számok 1-100 

- a főnév többes száma 

- sorszámnevek 

- dátum kifejezése 

- minőségi viszonyok - néhány alapvető melléknév 

- kor 

- kohéziós eszközök - névelők (a/an, the) 

- névmások (személyes, birtokos, mutató) 

- felszólító mód 

- hangtani szabályszerűségek - szóhangsúly, intonáció 

- összevont alakok 

- a többes szám "s" végződése 

- az egyszerű jelen E/3. személyű alakjának "s" 

végződése 


- köszönés, megszólítás 

- bemutatkozás, bemutatás 

- búcsúzás, elköszönés 

- információkérés, információadás 

- személyes információk 

- dolgok azonosítása, megnevezése 

- vélemény kérése, kifejezése 

- tudás- nem tudás kifejezése 

- tetszés - nem tetszés kifejezése 

- érdeklődés valaki időtöltésére, hobbija felöl 

- köszönet kifejezése 

- pozitív értékelés 

- jókívánságok 

- programjavaslatok 

- udvarias kérés 

- utasítások 

- kifogások 

- kapcsolatteremtés telefonon 

- modális jelentések kifejezése (képesség, engedély, szükségesség) 


Beszédértés:

- 171 - 

A tanuló 

- ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket, 

- értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait, 

- értse meg az egyszerű beszédhelyzetekben feltett, illetve a tananyagra vonatkozó 

kérdéseket, és tudjon ezekre válaszolni, 

- tudjon reagálni 3-4 mondatból álló közlésre cselekvéssel, szóban vagy írásban, 

- ismerje fel a számára fontos részleteket néhány mondatos egyszerű közlésekben, 

- legyen képes megoldani a hallás utáni értési gyakorlatok szövegéhez rendelt 

egyszerű feladatokat. 


A tanuló 

- tudjon megközelítőleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban egyszerű 

mondatokat ismételni, kimondani, 

- beszédben minél jobban közelítse meg az angol nyelv hangjainak képzését, 

- tudjon néhány szóval, rövid mondatokkal reagálni hallott vagy látott jelenségekre, 

- tudjon egyszerű információkat adni és kérni valós helyzetben, 

- tudjon tanárának és tanulótársának valós beszédhelyzetben, illetve a tananyaggal 

kapcsolatban kérdéseket feltenni, 

- megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni, 

- rövid szövegrészeket, párbeszédeket memoriterként is tudjon elmondani, 

- tudjon egyszerű képekről egy vagy több mondatban beszélni, 

- tanuljon meg néhány dalt, mondókát, vegyen részt nyelvi játékokban. 

Olvasáskészség: 

A tanuló 

- legyen képes a tanult szöveget felolvasni, 

- ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat, 

- tudjon ezekre cselekvéssel, szóban vagy írásban reagálni, 

- legyen képes új szövegkörnyezetben is felismerni az ismert nyelvi elemeket, tudjon 

kiszűrni a szövegből egyszerű információkat. 

Íráskészség: 

A tanuló 

- tudjon egyszerű szöveget tollbamondás után helyesen leírni, 

- legyen képes szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat emlékezetből is leírni, 

- tudjon különböző könnyebb/nehezebb tankönyvi feladatokat írásban megoldani, 

- tudjon egyszerű, tényszerű információkat közvetítő mondatokat írni, 

- tudjon minta alapján egyszerű, de több mondatból álló, összefüggő szöveget írni, 

- tudjon egyszerű eseménysort önállóan leírni. 

Az évi órakeret felosztása a szaktanárok feladata, az adott csoport szintjének 

megfelelően. 

6. évfolyam

Óraszám: 5-3 óra 

Éves órakeret: 185-111 óra 

- 172 - 

Szókincs: 

A heti 3 órás csoportokban az átlagosan elsajátítható szókincs 300 aktív és 100 

passzív, a heti 5 órás csoportokban pedig 500 aktív és 200 passzív szóból áll. 

Témakörök: 

- állatok 

- egészség, betegség, balesetek, orvosnál 

- az űr, jövőm 

- életrajz készítése 

- emberek külső leírása 

- veszélyhelyzetek, életmentés 

- kultúra - legendák, történelmi események, ünnepek, szórakozás 

- híres emberek 

- szabadidő eltöltése 

- foglalkozások 

- öltözködés, vásárlás 

A tanult témakörök elmélyítése, kibővítése. 

Nyelvtan: 

- időbeli viszonyok - múlt idő - múltbeli események, történetek elbeszélése 

- befejezett jelen - folyamatosság, párhuzamosság 

- múltbeli cselekmények leírása, egymáshoz való 

viszonyuk - egyidejűség 

- jövő idő (going to) 

- időhatározok - jelenre, múltra, jövőre utalás 

- dátum 

- a melléknév fokozása 

- a személyes névmás tárgyesete 

- some és any névmások 

- módhatározó 

- modális jelentések kifejezése - képesség (can) 

- szükségesség (need, must, have to) 

- hangtani szabályszerűségek - az ige egyszerű múlt idejű alakjának "-ed" végződése 

- néhány gyakori rendhagyó múlt idejű ige 

- birtoklás (of) 

- szenvedő szerkezet (jelen, múlt) 

- visszakérdezés 

- sorszámnevek 


- érzelmek kifejezése, felkiáltások 

- bocsánatkérés 

- akarat, szándék kifejezése

- 173 - 

- emberek, állatok jellemzése 

- figyelemfelhívás 

- tünetek leírása, érdeklődés valaki egészsége, panaszai felől 

- szokások, életmód leírása 

- félelmek kifejezése, indoklása 

- indoklás kérése, kifejezése 


Beszédértés: 

A tanuló 

- értse meg a tanult témákban, életszerű beszédhelyzetekben feltett, illetve a 

tananyagra vonatkozó kéréseket, és tudjon ezekre válaszolni, 

- ismerje fel a számára fontos részleteket az általa ismert témákban elhangzó néhány 

mondatos közlésekben, tudjon ezekre reagálni, 

- legyen képes megoldani a hallás utáni értési gyakorlatok szövegéhez rendelt 

feladatokat. 


A tanuló 

- megközelítőleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban használja az 

általa elsajátított nyelvi anyagot, 

- tudjon néhány szóval, rövid mondattal reagálni látott vagy hallott eseményekre, 

jelenségekre, 

- tudjon tanárának és tanulótársának valós beszédhelyzetben, illetve a tananyaggal 

kapcsolatos kérdéseket feltenni, 

- megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni, 

- tudjon egyszerű képekről rövid leírást adni, 

- rövid szövegeket, történetet vagy mesét, párbeszédeket memoriterként is tudjon 

elmondani, 

- tanuljon meg néhány dalt, mondókát, vegyen részt nyelvi játékokban. 


A tanuló 

- legyen képes a tanult szöveget értelmezve, helyes kiejtéssel és intonációval 

felolvasni, 

- legyen képes új szövegkörnyezetben is felismerni az ismert nyelvi elemeket, tudjon 

kiszűrni a szövegből egyszerű információkat, 

- tudja az olvasott szöveg lényegét röviden összefoglalni, 

- tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani, azokra 

szóban, írásban vagy cselekvéssel reagálni. 


A tanuló 

- tudjon ismert szavakból álló, már tanult nyelvtani jelenségekre épülő szöveget 

tollbamondás után helyesen leírni, 

- legyen képes szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat emlékezetből is leírni,

- 174 - 

- tudjon különböző könnyebb/nehezebb tankönyvi feladatokat írásban megoldani, 

- tudjon egyszerű információkat közvetítő mondatokat írni, 

- tudjon több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (rövid történetet, képleírást, 

párbeszédet, rövid baráti levelet, képeslapot), 

- tudjon egyszerű levelet fogalmazni, ismerje az ilyen levelezés formai szabályait. 

7. évfolyam 

Heti óraszám: 3-5 óra 


Szókincs: 

400 aktív és 100 passzív szó a hetedik évfolyamon. A hetedik évfolyam végére 

összesen 1000 aktív és passzív szó az I. csoportban. 

Témakörök: 

- családtagok, rokonaink, családi kapcsolatok meghatározása 

- életrajz készítése 

- emberek külső leírása 

- balesetek, veszélyhelyzetek, életmentés 

- tantárgyak összehasonlítása 

- időjárás, hőmérséklet, évszakok 

- élelmiszervásárlás 

- étkezés (étkezési szokások, ételkészítés, receptek, gyorséteremben, vendéglőben, 

előkészületek partikra) 

- Valentin nap 

- kultúra (legendák, történelemi események, híres emberek) 

Ezen kívül az 5. és 6. évfolyamban tanult témakörök kibővítése és elményítése, 

mondókák, dalok, játékok tanítása. 

Nyelvtan: 

Időbeli viszonyok: 

- múltbeli cselekvések leírása, egymáshoz való viszonyuk - egyidejűség 

- folyamatosság, párhuzamosság: Past Continuous, Simple Past (while, when) 

- jövendölés, előrejelzés (Simple Future) 

- időhatározók elöljárószókkal 

Felszólítás, tiltás: 

modális jelentések kifejezése: - képesség kifejezése (can) 

- jövendölés, előrejelzés (will) 

- szükségesség kifejezése (need, must, have to) 

minőségi viszonyok: - összehasonlítás, a melléknév fokozása 

- számok (1000-ig) 

mennyiségi viszonyok: - megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek 

- some és any: a lot of, many, much, a bit of, a few) 

- mennyiségi egységek (a pound of, a bottle of stb.)

- 175 - 

hangtani szabályszerűségek: - gyenge alakok ejtése (some, an, of, stb.) 


- kérdezés, információkérés 

- válaszadás, információadás az előző szintnél hosszabb terjedelemben 

- modalitás: - képesség kifejezése (can) 

- jövendölés, előrejelzés (will) 

- szükségesség kifejezése (need) 

- kívánság kifejezése (would like to) 

- öröm - bánat kifejezése 

- elismerés, érdeklődés (Really? well done) 

- utasítás (Take the second turning on the right) 

- szándék kifejezése (I am going to) 

- javaslat (Let's go! Shall we dance?) 

- figyelemfelhívás (Excuse me) 

- engedélykérés és arra reagálás 


Beszédértés 

A tanuló 

- értse meg a tanárának a tananyaggal, vagy a mindennapi élet beszédtémáival 

kapcsolatos egyszerű, idegen nyelven történő magyarázatát, 

- értse meg a tananyagra vonatkozó kérdéseket és tudjon ezekre válaszolni, 

- értse meg a mindennapi élet beszédhelyzeteiben feltett kérdéseket és tudjon ezekre 

válaszolni, 

- értse meg a hosszabb mindennapi témákról szóló, ismeretlen nyelvi elemeket is 

tartalmazó szövegeket, párbeszédeket, 

- tudja kiszűrni a szövegből a lényeget, találja meg a fontos információkat. 


A tanuló 

- tudjon valós beszédhelyzetben tudjon információt kérni és adni, kérdéseket feltenni, 

- tudjon a mindennapi életben előforduló, gyakori feladatokat angol nyelven 

megoldani (vásárlás, útbaigazítás, stb.), 

- tudjon embereket, tárgyakat és helyeket egyszerűen jellemezni, összehasonlítani, 

- tudja tetszését, nemtetszését, véleményét kifejezni illetve ezek iránt másoknál 

érdeklődni, 

- tudjon az általa ismert témakörökhöz tartozó képekről, illetve képsorokról 

összefüggő mondatokat alkotni, egyszerű történeteket elmondani, 

- ha nem jut eszébe egy szó, próbálja meg rokon értelmű vagy ellentétes értelmű 

szóval kifejezni magát (kompenzációs stratégia), 

- tudjon beszélgetést kezdeményezni és befejezni. 


A tanuló

- 176 - 

- tudjon a tudásszintjének megfelelő általános képet alkotni a szövegről, tudja a 

számára szükséges információt kikeresni, 

- tudja egyes ismeretlen szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésből 

kikövetkeztetni, 

- tudja az olvasott szöveg lényegét röviden összefoglalni, 

- ismerkedjen meg a mindennapi életben gyakran előforduló autentikus szövegekkel 

(menetrend, feliratok, hirdetések, étlap, stb.), 

- tudjon hosszabb szöveget jó kiejtéssel, helyes intonációval felolvasni, 

- tudjon kétnyelvű szótár használatával fordítani ismeretlen szöveget. 


A tanuló 

- tudjon több mondatból álló egyszerű, összefüggő szöveget írni (elbeszélés, leírás), 

- tudjon egyszerű fogalmazást írni a mindennapi életével kapcsolatos eseményekről és 

az őt érdeklő jelenségekről, 

- tudjon egyszerű levelet fogalmazni, ismerje az ilyen levelezés formai szabályait, 

- tudjon szótárt használni írásbeli munkáinál. 

8. évfolyam 

Heti óraszám: 5-3 óra 



Szókincs: 

Kb. 400 aktív és 150 passzív szóból áll. A 8. évfolyam végére kb. 1400-2000 aktív és 

kb. 400-700 passzív szóból áll a szókincs. 

Témakörök: 

- szabadidő, sport, tornagyakorlatok, 

- TV műsorok 

- foglalkozások, végzettség, terveink a jövőre, 

- idegen nyelvek, nyelvtanulás, 

- öltözködés, ruhadarabok, méretek, 

- egészséges életmód, étkezési szokások, 

- élelmiszervásárlás, 

- járművek, útvonalak, úti előkészületek, jegyvásárlás, 

- kultúra - legendák, történelmi események 

- híres emberek 

Nyelvtan: 

- szenvedő szerkezet - egyszerű jelen és múlt idejű alakjai 

- made of 

- modális jelentések kifejezése - képességek, lehetőségek 

- kötelesség 

- javaslatok, figyelmeztetések

- 177 - 

- szükségesség (need+ing) 

- időbeli viszonyok - előidejűség (Simple Past, Present Perfect) 

- logikai viszonyok - feltétel kifejezése, feltételes mód 

- Question tags 

- kohéziós eszközök - visszaható névmások 

- birtokos névmások 

- vonatkozó névmások 

- igeneves szerkezetek - Gerund 


- összetettebb információ kérése és adása 

- vélemények megerősítése 

- választások indoklása 

- kívánság és érdeklődés kifejezése 

- új információ bevezetése, érdeklődés-felkeltés 

- ötletkérdés, ötletadás 

- utasítások a mozgás módjára, irányára 

- képességek, tevékenységek leírása 

- figyelmeztetések 

- együttérzés, sajnálat kifejezése 

- érzések, érzések külső megjelenítésének leírása 

- modális jelentések kifejezése - képességek, lehetőségek 

- szükségesség 

- javaslatok, figyelmeztetések 

- tetszés, nem tetszés 

- visszakérdezés, ismétléskérés 

Beszédértés: 

A tanuló 

- értse meg tanárai és tanulótársai angol nyelvű beszédét a tanult témakörökön belül, és 

így részt tudjon venni a tanórai tevékenységben, 

- értsen meg közel természetes sebességű, ismeretlen elemeket is tartalmazó beszédet 

hétköznapi témákról és erre tudjon reagálni, 

- foglalja össze a halott szöveg lényegét, illetve szűrje ki a számára szükséges 

információt, véleményt. 


A tanuló 

- vegyen részt a tanórai angol nyelvű kommunikációban, tudjon beszélgetést 

kezdeményezni és folytatni, 

- tudjon összetettebb információt szerezni és átadni, véleményét röviden kifejteni, 

- összefüggően beszéljen megtörtént eseményekről, élményekről és jövőbeli tervekről, 

valamint mindennapi tevékenységekről és az érdeklődési körébe tartozó témákról, 

- oldjon meg hétköznapi beszédszituációkat valós helyzetben, illetve szerepjátékok 

során használja a megfelelő fordulatokat,

- 178 - 

- tudja megértetni magát kisebb nehézségek árán, kevés hibával, általában helyes 

kiejtéssel és intonációval. 


A tanuló 

- értse meg a maga tudásszintjének megfelelő szöveget és evvel kapcsolatban tudjon 

egyszerű feladatokat végrehajtani, 

- értelmezően olvassa fel a tanult szövegeket, 

- globálisan értsen meg hosszabb ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmazó szövegeket 

a tanult időkörökben, 

- tudja egyes ismeretlen szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésből 

kikövetkeztetni, 

- az olvasott szöveg lényegét tudja összefoglalni, találja meg a számára szükséges 

információt, véleményt, 

- dolgozzon fel önállóan autentikus szövegeket szintjének megfelelő 

egynyelvű/kétnyelvű szótár segítségével. 


A tanuló 

- írjon rövid, összetett mondatokat is tartalmazó szövegeket, amelyekben információt 

kér, illetve nyújt, véleményét, érzelmeit kifejezi, tudjon ezek után másoknál 

érdeklődni, 

- tudjon több mondatból álló összefüggő szöveget írni, 

- tudjon hosszabb levelet megfogalmazni, betartva a levélírás szabályait, 

- igyekezzen kreatívan használni a tanult nyelvi anyagot, 

- ismert struktúrák felhasználásával kb. 50-70 szavas szöveget, jellemzést tudjon írni. 

- tudja használni a kétnyelvű szótárat 

8. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája: 

4. évfolyam 

Tanítási hetek száma: 37 

Évi összes óraszám: 37 

Tematikus, összesített óraterv 

Sorszám Témakör Óraszám 

1. Ellenőrző, értékelő óra 9 

2. Közösségek 3 

3. Az egészséges élet 5 

4. Közösségben az ember 10 

5. Nem jó az embernek egyedül 3 

6. Hasznos élet 2 

7. Ünnepek, népszokások 5 

1. témakör: Ellenőrző, értékelő óra (9 óra)

- 179 - 

Belépő tevékenységformák, fejlesztési 

követelmények 

Beszélgetés az önismeretről, az 

önkritikáról 

A magatartás és a szorgalom értékelése 

A tanulmányi munka rendszeres 

értékelése, a javítás és rontás a jegyek 

tükrében 

Tervezés: felelősi rendszer kialakítása, 

rendszeres és becsületes munka. 

Az osztálytárs magatartásának és 

szorgalmának értékelése elfogultság 

nélkül, tárgyilagosan. 

Beszélgetés a következő hónap 

feladatairól, terveiről 

2. témakör: Közösségek (3 óra) 



Beszélgetés: az osztály életének 

megszervezéséről 

Szociometriai felmérés a barátságokról, 

egymás közötti kapcsolatokról. A fiúk és 

lányok viszonya egymáshoz 

Megfigyelés: Hogyan viselkednek az 

osztály tanulói egymással? 

Beszédstílus, tolerancia, egymás iránti 

felelősség 

3. témakör: Az egészséges élet (5 óra) 



Beszélgetés az egészséges életmódról 

Gyűjtőmunka: az egészséges ételek 

receptjeinek gyűjtése, étrend 

összeállítása. 

Tervezés: a napirend összeállítása 

Beszélgetés a sportolás, a mozgás 

szükségességéről 

Közös sportolás: sportdélelőtt, 

labdajátékok a tornateremben, túrák, 

Tartalom 

Hogyan alakult az osztály és az osztályon 

belül a tanulók magatartása és szorgalma? 

Hogyan lehetne javítani a magatartáson és 

a tanulmányi eredményeken? 

A közösség és az egyén feladatai a 

következő hónapban 

A felelősi munka értékelése, új felelősök 

választása. 

Tartalom 

Hogyan viselkedjünk egymás között? 

A nem megfelelő beszédstílus eljátszása, 

értékelése 

Tolerancia, a másik megismerésének, 

megértésének szükségessége 

Felelősség egymás iránt. Figyeljünk a 

másikra! 

Megfelelő magatartása a fiúk és a lányok 

között. Udvariasság, segítőkészség 

fontossága a közösségen belül 

Tartalom 

Táplálkozási szokások megbeszélése, 

értékelése 

Mi a napirend? Hogyan lehet kialakítani a 

helyes napirendet? 

A sportolás örömei 

A sportolás eredményei: edzettség, fittség, 

jobb közérzet, fejlődő akaraterő, kitartás 

stb.

közös szánkózás szervezése, majd az 

élmények megbeszélése 

- 180 - 

4. témakör: Közösségben az ember (10 óra) 



Játékos illemtani gyakorlatok 

- 

- 71 

Gyakorlat: a gyalogos közlekedés 

szabályainak megbeszélése 

Gyakorlat: Hogyan viselkedjünk a 

segítségre szorulókkal? 

Gyakorlat: Látogatás a Komlói 

Rendőrkapitányságon 

Gyakorlat: Látogatás a Mentőállomáson 

Gyűjtőmunka: "rosszaságok" gyűjtése, 

majd órai megbeszélése, elemzése, 

értékelése 

5. témakör: Nem jó az embernek egyedül (3 óra) 



Beszélgetés környezetünk 

visszajelzéseiről 

Tartalom 

Hogyan viselkedjünk egymás között? 

A köszönés illemtani 

Hogyan mutatkozzunk be gyerekeknek és 

felnőtteknek? 

Hogyan ajándékozzunk? 

Az ajándékozás és az ajándék 

elfogadásának illemtana 

Hogyan terítsük meg az ünnepi asztalt? 

Hogyan viselkedjünk a közlekedésben? 

Mit tegyünk? Hogyan telefonáljunk? 

A rendőrség, tűzoltóság, mentők 

hívószámai 

A fiatalkori bűnözés, bűnmegelőzés 

Milyen esetben telefonáljunk? Milyen 

információkat mondjunk el a 

mentősöknek? Elsősegélynyújtás 

Mi a magatartási zavar? Ismersz-e ilyent? 

Tartalom 

Milyennek látnak mások? 

Milyen a közvetlen környezetünk? 

Vannak-e testvéreim? 

A családok összetétele 

Hányan élnek együtt?

Gyakorlat: a közös tanulás kipróbálása 

6. témakör: A hasznos élet (3 óra) 



Beszélgetés 

eltöltéséről 

a szabadidő hasznos 

- 

- 72 

- 181 - 

7. témakör: Ünnepek, népszokások (5 óra) 



Beszélgetés a téli népszokásokról 

Ajándékkészítés karácsonyra 

Beszélgetés a farsangi népszokásokról 

Jelmezkészítés 

Beszélgetés a húsvéti népszokásokról 

Közös tojásfestés, patkolás, 

locsolóversek gyűjtése 

Közös programok a családokban 

Munkamegosztás a családtagok között 

Akarsz-e másoknak segíteni? 

Hogyan lehetne javítani az osztály 

munkáját? 

Tanulópárok kialakítása 

Tartalom 

Kulturális szokások. Mi a műveltség 

szerepe az ember életében? 

Milyen művészeteket ismersz? 

Hogyan szerzed ismereteidet? 

Az olvasás. Kedvenc olvasmányélmények 

megbeszélése 

A televízió szerepe az ismeretszerzésben 

Melyek a kedvenc műsoraid, amiből 

tanulni is lehet? 

A televíziónézési szokások felmérése 

A számítógép is az ismeretszerzés forrása 

Hogyan használod a számítógépet 

Tartalom 

Mikulás eredetének története, ajándékozás 

Betlehemezés, lucázás 

A karácsony vallási és családi jelentősége 

A fenyőfa állításának eredete 

Ajándékozási szokások 

Karnevál, busójárás 

Hogyan viselkedjünk az iskolai 

karneválon? 

Ajándékozási szokások 

A locsolás illemszabályai

Műsorkészítés az édesanyák 

köszöntésére 

5. évfolyam 

- 182 - 

Hogyan köszöntsük meg édesanyánkat, 

nagymamáinkat? 

A köszöntés nyelvi formái 

Meglepetés készítése 

Tananyag: Tanuljunk tanulni: Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is 

tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. 

Követelmények: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni 

kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. 

Tananyag: Személyiségünk: Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. 

Szokás, szenvedély. 

Követelmények: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör 

megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. 

Tananyag: Test és lélek: Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk 

egészségesen. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. 

Szabadidő helyes felhasználásáról. 

Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb 

összefüggései. 

Tananyag: Tudni illik: Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás 

illemtana. Színház, mozi, hangverseny, disco. Kirándulás, sport, játék, strand. 

Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. 

Tananyag: Családi élet. Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a 

családban. (hétköznapok, ünnepek) 

Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. 

Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. 

Tananyag: Közlekedés: Gyalogos közeledés kisebb, nagyobb településen. 

Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. 

Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magatartási szokásait! Ismerje a városi és 

vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés 

szabályait! 

6. évfolyam 

Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás: Problémamegoldás, tanulás 

emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás.

- 183 - 

Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, 

és az egyéb szellemi képességeket! 

Tananyag: Személyiségünk: Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. 

Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. 

Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. 

Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a 

helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként 

való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem 

kialakulásában! 

Tananyag: Test és lélek: Test és lélek egysége. Egészséges életmód- testkultúra, 

mentálhigiénia. Növekszem, változom. 

Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó 

jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. 

Tananyag: Tudni illik: Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. 

Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. 

Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. 

Tananyag: Családi élet: Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi 

érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a 

lakásban. 

Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az 

egészséges élet alapfeltétele! 

Tananyag: Közlekedés. Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak 

bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. 

Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). 

Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár 

biztonsági felszereléseit! 

7. évfolyam 

Tananyag: Test és lélek: Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód 

testkultúra, mentálhigiéni. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és 

a médiák. A reklám hatása. 

Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros 

szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! 

Tananyag: Személyiségünk: Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, 

temperamentum, képesség, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, 

világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, 

büntetések.

- 184 - 

Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői 

örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem 

alakulásában! 

Tananyag: Pályaorientáció: Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi 

kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, 

kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, 

szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A 

munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: 

pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, 

érzelem motiváció a pályaválasztásban. Szabadon dolgozni, testi erőt kifejteni, 

technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni 

stb. 

Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a 

képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a 

testi adottságok, a szociális körülmény és tárgyi tudás szerepét az eredményes 

munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség 

állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. 

Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a 

pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. 

Tananyag: Közlekedés: A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. 

Veszélyhelyzetek kialakulása. 

Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a 

KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, 

főútvonal! 

Tananyag: Tudni illik: Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. 

Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. 

Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 

8. évfolyam 

Tananyag: Személyiségünk: Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat 

önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, 

énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. 

Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik 

egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. 

Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellemlelki tulajdonságok. 

Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. 

Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember mint 

értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak 

tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A 

rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. 

Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek,

- 185 - 

értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes 

ember fejlődése. Életkorok jellemzői. 

Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! 

Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az 

értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, 

mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási 

lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen 

képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó 

mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! 

Tananyag: Pályaorientáció: Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli 

gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, 

kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és 

teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. 

A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az 

átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. 

Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a 

képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a 

testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes 

munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség 

állapotát, az átképzés szükségességét. 

Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok: A pályák 

megismerésének lehetőségei. Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás 

leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, 

továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. 

Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. 

Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban 

dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni, testi erőt 

kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. 

Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. 

Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel 

dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció 

szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós 

folyamatok támogatása. 

Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani 

azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a 

pályaválasztásban. 

Tananyag: Családi élet: Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk 

kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. 

Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, 

segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, 

vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!

- 186 - 

II. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS 

Az intézmény Helyi Tantervének módosítását a 2006. évi LXXI. törvény indokolja, 

amely módosította a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt. A kt. 133. § (1) 

bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt 

követően az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a 

nem szakrendszerű oktatást. (Nem szakrendszerű oktatás Kt. 128. § (19) és (20) 

bekezdése alapján) 

Bevezetése 

Iskolánkban a 2008/2009-es tanévtől (felmenő rendszerben) az ötödik, illetve hatodik 

évfolyamon a Közoktatási Törvény, illetve a 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet (a 

Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) alapján bevezettük a 

nem szakrendszerű oktatást. 

Az alapfokú nevelés oktatás szakaszai 

1-2. évfolyam: bevezető - nem szakrendszerű oktatás 

3-4. évfolyam: kezdő - nem szakrendszerű oktatás 

5-6. évfolyam: alapozó - részben nem szakrendszerű oktatás 

(25-50 %) 

7-8. évfolyam: fejlesztő - szakrendszerű oktatás 

A nem szakrendszerű oktatás tartalmi célja, hogy lehetővé váljon az érintett tanulói 

körben azoknak az alapvető készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyeknek 

az első-negyedik évfolyamon a kiemelt fejlesztési célok, a kulcskompetenciák 

megalapozása nem fejeződött be. 

Az alapozó szakaszban teret kell nyernie a tanítói (alsó tagozatos) 

tanulásszervezésnek, amely egységet alkot a tanári (felső tagozatos) 

tanulásszervezéssel. 

A tanítói tanulásszervezés követelményei: az egyéni foglalkoztatás, a páros munka, a 

differenciált csoportmunka, a tanulók számára a folyamatos visszajelzés 

megszervezése, a szöveges értékelés alkalmazása. 

Nem szakrendszerű oktatás 

Ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét tanítói 

végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. 

A nem szakrendszerű oktatás célja 

a készségek, képességek, kulcskompetenciák, személyiség fejlesztése, ezen belül: 

Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi 

rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség.

- 187 - 

Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele 

az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség 

(olvasástechnika). 

Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, 

amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. 

Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás 

készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli 

készségeit értelmezzük. 

Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer 

írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) 

iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését 

az egyes tanulóik vonatkozásban. 

A nem szakrendszerű oktatás feladata, 

az eltérő tanulói fejlettségi szintek kezelése, és a lehetőség biztosítása ahhoz, hogy a 

tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi 

tanterv elvárt követelményszintjét. Ugyanakkor azonos idősávban, tehetségnevelés a 

kooperatív technikák és a differenciálás alkalmazásával. 

Fejlesztési területek 

Az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése: 

a szövegértés fejlesztése 

a memoriterek 

szaknyelvi kommunikáció a műveltségterületeken 

az informatika, a számítógép-használat szerepe 

Tájékozódás a térben, az időben és a világ mennyiségi viszonyaiban: 

a térszemlélet fejlesztése 

saját idő-élmények feldolgozása 

az idő- és tér ábrázolása a mesékben, illetve a tudományos fantasztikus 

irodalomban 

a szociális képességek fejlődése 

a társas kapcsolatok alakulása 

a szociális kompetenciák és a morális fejlődés 

A matematika terén szükséges ismeretek: 

számok, mértékek és struktúrák, 

alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk, 

matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók 

Az önálló tanuláshoz szükséges képességek: 

tanulási módszerek 

lényegkiemelés

- 188 - 

tantárgyakhoz kapcsolódó szakmai jellegű szövegek önálló feldolgozása 

jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban 

információszerzés, -keresés, -feldolgozás 

info-, / kommunikációs eszközökkel támogatott önálló tanulási folyamatok 

projekttanulás 

kooperatív tanulási módok 

A képzési feladatokat, a fejlesztést részben tanórai kereteken belül , részben 

projektoktatás szervezeti keretei közt valósítjuk meg. 

A csoportok kialakításáért, valamint a projektek megtervezéséért az NSZO-t végző 

pedagógusok felelősek. Az NSZO- tanórák és projektek előkészítése, megtervezése az 

NSZO-pedagógusainak munkaértekezletein zajlik. 

Tanulásszervezés 

A nem szakrendszerű képzés jellemzője az alsó tagozaton alkalmazottak 

folytatásaként a tanítói tanulásszervezés. 

Főbb jellemzők 

a diákok fejlettségére és fejlesztési szükségleteire kitüntetett módón figyelve 

differenciált tervezés, tanulásirányítás; 

fokozatosan növekvő tanulói terhelés, teljesítményelvárás; 

élményszerű és problémahelyzetekből kiinduló tevékenységek, kreativitást 

ösztönző feladatok; 

az ismeretszerzés forrásainak megtapasztalása, azok eszközként történő 

alkalmazásainak megismertetése; 

a gyarapodó ismeretek rendszerbe szervezése; 

a már birtokolt ismeretek, tudás aktivizálása az új tanítási tartalmak 

feldolgozási folyamatában; 

a tanítási tartalmak feldolgozási folyamatában előtérbe helyeződik a tanulók 

együttműködésére épülő – kooperatív – technikák; 

diákok előmenetelét folyamatos és fejlesztő visszajelzés, értékelés segíti; 

Tanulásszervezési formák 

csoportmunka 

differenciált csoportmunka 

páros munka 

egyéni foglalkoztatás 

projektmódszer

- 189 - 

A nem szakrendszerű képzés szervezeti keretei lehetnek: 

osztálykeret (több pedagógus) 

osztályon belüli csoportbontás 

évfolyamon belüli nívócsoportok 

A kompetenciafejlesztéssel, felzárkóztatással azonos idősávban az azt nem igénylő 

tanulók számára tehetség-kibontakoztató foglalkoztatás szervezhető. 

Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezéssel kapcsolatos szándékokat 

csak akkor lehet megvalósítani, ha a tanulók gondosan megszervezett differenciálására 

is sor kerül. A differenciálás szokásos és többnyire sikeres módszertani változatai a 

csoportbontás valamint a kéttanáros modell. Ez azt jelenti, hogy egy tanítási órán két 

pedagógus (pl.: tanító és tanár vagy tanár és fejlesztő pedagógus) foglalkozik a 

tanulókkal. Alapelv a közös célért történő együttdolgozás. A pedagógus feladata a 

gyerekek személyre szóló fejlesztése, munkája az egyes gyermekek tanulási 

folyamatához igazodik. 

A módszer alkalmazása az osztály összetételének a függvénye. 

Motiváló módszerek 

Játék 

Szerepjáték (drámapedagógia) 

Vita 

Kutató-felfedező módszer 

Projekt módszer 

Differenciálás 

Egyéni különbségek figyelembevétele 

Tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése 

Szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia 

Divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, 

kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, 

társismeret 

Motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, 

drámapedagógia 

A nem szakrendszerű oktatás órakerete 

A többször módosított Közoktatásról szóló törvény 8 §-a (3) alapján az 5-6. 

évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50 %-át 

nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a 

növelésére kell fordítani.

- 190 - 

A 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem 

szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő 

csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el. 

Az órakeretet a szakórák óraszámának csökkentésével biztosítjuk. 

Az időkeret megállapítása és felhasználása évenkénti iskolai szintű döntést jelent. Ezt 

a döntést ugyanis minden évben befolyásolja az alapkészségekben mutatkozó 

elmaradás (a tanulói teljesítmények szintje). 

Az egyes osztályokban megállapított órakereteket a mindenkori éves tantárgyfelosztás 

tartalmazza, igazodva a tanulók fejlettségi szintjéhez.

- 191 - 

Irányadó óraterv a Szilvási Általános Iskolában 

Tantárgy 

SZAKÓRA 

5. évfolyam 6. évfolyam 

NSZ 

módosított 

szakóra 

SZAKÓRA 

NSZ 

módosított 

szakóra 

Magyar nyelv és irodalom 4 1 3 4 1 3 

Tánc- és dráma modul 0,5 0,5 0 0,5 0,5 0 

Történelem 2 0 2 2 0 2 

Angol nyelv 4 1 3 4 1 3 

Matematika 4 1 3 4 1 3 

Fizika 0 0 0 0,5 0 0,5 

Informatika 0 0 0 0,5 0 0,5 

Természetismeret 

2 1 1 2 1 1 

(bi= biológia, fö= földrajz) 

(0,5 

(0,5 bi, 

bi, 0,5 

0,5 fö) 

Egészségtan modul 

0 fö) 

Ének-zene 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 

Rajz 

1 0 1 1 0 1 

Hon és népismeret modul 0,5 0,5 0 0,5 0,5 0 

Technika 1 0 1 1 0 1 

Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 

Testnevelés 3 0 3 3 0 3 

Összesen 24 6 18 25 6 19 

A 2010/2011. tanévben a kötelező és nem kötelező tanóráknak 5. évfolyamon a 25%át, 

6. évfolyamon a 24%-át használjuk fel a nem szakrendszerű órák szervezésére, ami 

a törvényi előírásoknak megfelel. A 2011/2012. tanévben kötelezővé válik a kötelező 

és nem kötelező órák 25-50%-ának felhasználása, tehát heti 6,25 óra/hét a 6. 

évfolyamon.

- 192 - 

Irányadó óraterv a Felsőszilvási Általános Iskolában 

Tantárgy 

5. évfolyam 6. évfolyam 

SZAKÓRA 

NSZ 

módosított 

szakóra 

SZAKÓRA 

NSZ 

módosított 

szakóra 

Magyar nyelv és irodalom 4,5 2/ 2,5 4,5 2/ 2,5 

Tánc- és dráma modul hét hét 

Történelem 1,5 0,5 1 1,5 0,5 1 

Német nemzetiségi 5 1/ 4 5 1/ 4 

hét 

hét 

Matematika 4 1/ 3 4 1/ 3 

hét 

hét 

Fizika 0 0 0 0 0 0 

Informatika 1 0 0 1 0 0 

Természetismeret 

(fö= földrajz) 

1 0,25 0,75 1 0,25 0,75 

Biológia, egészségtan 

1 0,25 0,75 1+0 

,5 

0,25 1+0,25 

Ének-zene 1 0,25 0,75 1 0,25 0,75 

Rajz 

1+0, 0,5 1 1+0 0,5 1 

Hon és népismeret modul 5 

,5 

Technika 1 0,25 0,75 1 0,25 0,75 

Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 

Testnevelés 3 0,5 2,5 3 0,5 2,5 

Összesen 25,5 7 18,5 26 7 19 

A foglalkozások dokumentálása az osztálynaplókban történik külön sorszámozva a 

nem szakrendszerű órákat, annak a tantárgynak a neve mellett, amelynek a terhére 

történik a nem szakrendszerű oktatás. 

A nem szakrendszerű oktatás értékelése 

A tanulók értékelése a tanórákon önértékelés formájában írásban, vagy szóban 

szöveges formában történik. A nem szakrendszerű órákon nyújtott teljesítményt 

félévkor és év végén a tanulókkal közösen szóban értékeljük, a fejlődést a 

szakrendszerű osztályzat kialakítása során mint javító tényezőt figyelembe vesszük. A 

nem szakrendszerű órákon nyújtott teljesítmény a tanuló félévi, illetve év végi

- 193 - 

osztályzatát nem ronthatja, továbbhaladását a következő évfolyamra negatívan nem 

befolyásolhatja. 

A tantervek adaptálását a tanulók képességeihez és a tankönyvek kiválasztását, az 

eszközök beszerzését a munkaközösségek végzik. 

Képesítési követelmények 

A nem szakrendszerű oktatást a törvénynek megfelelő végzettséggel illetve 

gyakorlattal rendelkező pedagógus végezheti. 

1-4. évfolyam: 

tanítói végzettség. 

5-6. évfolyam: 

tanító végzettség, ha legalább 120 órás pedagógus-továbbképzés keretében 

történő felkészítés keretében elsajátította a 11-12 éves korosztály életkori 

sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket, és az 

eredmények eléréséhez szükséges módszereket, 

tanári végzettség, plusz legalább 120 órás pedagógus-továbbképzés vagy 

szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a 

6-12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, 

pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges 

módszereket, 

tanítói végzettség és szakirányú szakkollégium elvégzését igazoló végzettség és 

szakképzettség, 

tanító és tanári végzettség 

hasznosítható pedagógiai gyakorlat 2012/2013-as tanítási év végéig az a tanár, 

aki 2004. szeptember 1-jéig legalább 5 év gyakorlatot szerzett az 1-4. 

évfolyamon. 

A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése szempontjából legfontosabb szervezési 

feladatok 

az alapvető készségekre, képességekre irányuló megfigyelések, mérések, 

ellenőrzések számbavétele, 

az alkalmazott ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer hatékonyságának 

vizsgálata, szükséges korrekciója, 

a pedagógiai program, helyi tanterv szükség szerinti módosítása, 

a kibővülő nem szakrendszerű oktatás időkeretének biztosítása, 

a rendelkezésre álló képesítési struktúra számbavétele, 

a pedagógusok felkészítésének megszervezése, 

a felkészítéssel kapcsolatos további igények megtervezése, 

a nem szakrendszerű oktatás keretében szerzett tapasztalatok feldolgozása, 

Fejlesztési stratégiák tervezése 

A tanulók fejlesztési stratégiájának kidolgozása során bázisként szolgálnak: 

a tanév eleji diagnosztikai mérések eredményei, 

diagnosztikai felmérések célja:

- 194 - 

- tájékozódni az alapozó funkciókat illetően, 

- részletes információkat szerezni a pedagógiai döntések, fejlesztés előtt, 

- a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, 

- a tanulók tudásának, hiányainak feltárása, 

- ismeretek, készségek, képességek beazonosítása, feltérképezése. 

az országos kompetenciamérések eredményeinek elemzései, 

az alsó és felső tagozatos munkaközösségek konzultációi, 

az osztályfőnökök és szaktanárok esetmegbeszélései. 

Kulcskompetenciák 

anyanyelvi kommunikáció 

idegen nyelvi kommunikáció 

matematikai kompetenciák 

természettudományos kompetenciák 

digitális kompetencia 

hatékony és önálló tanulás kompetenciája 

szociális és állampolgári kompetenciák 

kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák 

esztétikai és művészeti kompetenciák 

Tantárgy-speciális kompetencia fejlesztés 

Magyar: 

5. évfolyam: 

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése, kulturált nyelvi magatartás: 

az adekvát megnyilvánulások: köszönés, megszólítás, kérés, kérdés, társalgás, 

tájékoztatás, 

egyszerű metakommunikációs jelzések megértése, 

a történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról. 

Olvasás, írott szöveg megértése: 

optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség ( olvasástechnika) 

kialakítása, 

az életkornak megfelelő tempójú folyamatos, folyamatos hangos és néma 

olvasás, 

az olvasottakról vélemény nyilvánítása, 

az olvasott szövegben egyszerű összefüggések felismerése, fontos információk 

kiemelése, 

szövegértés (lényegkiemelés) képessége. 

Írásbeli szövegalkotás: 

rövid szöveg leírása másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással, 

mások által jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül,

- 195 - 

optimális gyakorlottságú és használhatóságú kiírt írás, közlés, fogalmazás. 

Tanulási képesség fejlesztése: 

vázlatkészítést tanári irányítással és önállóan. 

6. évfolyam: 

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: 

kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben. 

Olvasás, írott szöveg megértése: 

a szövegértés bizonyítása kérdésekre adott válasszal, rövid szóbeli 

beszámolóval. 

Írásbeli szövegalkotás: 

kézírással működő írásbeli kifejezés, megfelelő ütemű kiírt írás, 

az írásmód tempójának és rendezettségének továbbfejlesztése, 

a mindennapi élmények, olvasástartalmak összefüggő leírása időrendben, 

logikai rendben. 

Tanulás képesség fejlesztése: 

a szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra. 

Matematika 5-6. évfolyamon: 

Matematika oktatásban a nem szakrendszerű képzés keretében az alapvető 

matematikai ismeretek elsajátítása a legfontosabb. 

Az ismeretek koncentrikus és spirális bővítése során a következő tartalmak kiemelt 

kezelése alapvető feladat: 

elemi gondolkodási képesség kiépítése, továbbfejlesztése az eredményes iskolai 

tanulás érdekében, 

elemi kombinatív készség fejlesztése, a gondolkodási képesség 

továbbfejlesztése az eredményes iskolai tanulás előfeltétele, 

elemi rendszerező képesség fejlesztése, 

a mértékegység-váltó készség fejlesztése, a gyermekkori intelligencia 

fejlesztése ezúton is, 

az elemi számolási készség fejlesztése a Pedagógiai programban meghatározott 

számkörben, különösen az összeadás és osztás vonatkozásában, 

a természetes szám fogalom elmélyítése a tízezres számrendszerben, 

természetes szám fogalomhoz sokrétű, a mindennapi élethez kapcsolódó 

tartalom rendelése, 

a tízes számrendszerhez kapcsolódó biztonságos eligazodás a gyakorló órák 

differenciált szervezésével, 

a sík és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése a tanítási órákon 

szemléltetéssel, manipulatív módszerek alkalmazásával,

- 196 - 

tevékenykedtetéssel a tanulók eljuttatása egyszerű geometriai transzformációk 

megismeréséhez, 

a gyakorlatban előforduló egyszerű függvények, grafikonok elemzésével a 

problémamegoldó képesség fejlődésének elősegítése, 

fejlesztő játékokkal, kísérletekkel a valószínűségi szemlélet kialakítása, 

a szöveges feladatok megoldása során a mindennapi életből vett adatok, példák 

alkalmazásával a tanulók szemléletének alakítása a valóság és a matematikai 

modell kapcsolatáról, 

szövegértés képességének fejlesztése a szöveges feladatok értelmezése, 

megoldása során. 

Idegen nyelv 5-6. évfolyam 

tények, fogalmak, helyzetek és érzések megértése és kommunikálása 

alapszókincs fejlesztése- a mindennapi életvitelhez tartozó szókészlet 

kialakítása 

idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése, 

idegen nyelven történő olvasáskészség fejlesztése, 

idegen nyelvi értő olvasás fejlesztése, 

hallott szöveg megértésének fejlesztése, 

íráskészség fejlesztése, 

a népek kultúrájának, szokásainak, ünnepeinek megismerése. 

Természetismeret 5-6. évfolyam 

az érdeklődés felkeltése, fenntartása a tanulók társadalmi-gazdasági 

környezetének megismerése iránt, 

a közvetlen hazai környezet élettelen anyagainak ás élőlényeinek megismerése, 

azok legjellemzőbb tulajdonságaik megismerése, 

a környezetben megfigyelhető és tapasztalható elemi jelenségek, folyamatok, 

változások megfigyelése, értelmezése, kölcsönhatásaik felismerése, 

a környezet -környezettel szembeni igény- előfordulás, a környezet - életmódtestfelépítés 

– működés - természeti adottságok - társadalmi, gazdasági 

jellemzők ok-okozati összefüggéseinek felismertetése, 

az élő és élettelen világ elválaszthatatlanságának, az emberi tevékenység 

környezetre gyakorolt hatásának és következményeinek tudatosítása. 

Bevezetés: 

5. évfolyam: a 2008/2009-es tanévtől 

6. évfolyam: a 2009/2010-es tanévtől 

Módosítás: 

A nevelőtestület 2010. augusztus 30-án tartott tanévnyitó értekezletén a Közokt. tv. 

módosítás (2010. évi LXXI. törvény) kapcsán az alábbi döntést hozta:

- 197 - 

a törvényben meghatározott kötelezettségét tudomásul véve és annak 

lehetőségével élve úgy döntött, hogy a nem szakrendszerű oktatást a 

2011/2012. tanévben az 5. évfolyamon nem folytatja, a 6. évfolyamon a 

kötelező és nem kötelező tanórák 25%-a mértékben folytatja, a 2012/2013. 

tanévtől nem folytatja a felső tagozaton.

- 198 - 

III. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK 

ELVEI 

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott 

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag 

feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan 

tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb 

eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 

2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező 

tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs 

munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve 

alapján. 

3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A 

taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 

4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő 

szempontokat veszik figyelembe: 

• A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! 

• Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell 

előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. 

• A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új 

taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás 

minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb 

támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai 

könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók 

ingyenesen használhatják.

- 199 - 

IV A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 

1. A 2-4.évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az 

oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. 

fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére 

minden tantárgyból teljesítette. 

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, 

illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-4. évfolyamon minden tantárgyból az 

"elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 

3. Ha a tanuló a 2-4. évfolyamon tanév végén egy vagy több tantárgyból „elégtelen” 

osztályzatot kap, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát 

tehet. 

4. A 2-4. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat 

megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

• az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való 

részvétel alól; 

• az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból 

a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; 

• egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; 

• magántanuló volt. 

5. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak 

abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál 

többet mulasztott. 

6. Sajátos nevelési igényű tanuló esetén a 2/2005. (III.1.) OM rendelet alapján 

differenciált tartalmak kiemelt jelentőségűek a továbbhaladás szempontjából. A 

követelmények értelmezése mindig az adott sérüléstípusnak megfelelő elvárási szintet 

feltételez, illetve minden - az adott tanuló állapota alapján - pozitív változás része a 

komplex értékelésnek. 

Amennyiben a sajátos nevelési igényből fakadó hátrány organikus eredetű, a 

követelmények és elvárások nem egyezhetnek meg a többségi gyermekcsoportra 

alkalmazottakkal. 

A továbbhaladás feltételeinek meghatározása tehát a SNI tanulók esetében egyénre 

szabott megítélést igényel: mindig abból a szempontból, hogy a továbbhaladás vagy az 

évismétlés nyújt-e számára nagyobb segítséget a későbbi társadalmi beilleszkedésben, 

az énkép pozitív irányú alakításában.

- 200 - 

V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS 

SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók 

tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 

2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak 

jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy 

gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult 

tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 

3.A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika tantárgyakból a 2. és a 4. 

évfolyamon a tanév végén, 5. és 7. évfolyamon félévkor a tanulók a követelmények 

teljesítéséről átfogó, írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 4.évfolyam 

végén, 5. és 7. évfolyam félévkor idegen nyelvből is írásbeli mérést végzünk. 

4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 

2-4. évfolyamon), matematika, környezetismeret ellenőrzésénél: 

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban 

is ellenőrzik, 

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő 

követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 

5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször 

ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében 

minden tanuló legalább egyszer felel szóban: 

az ének-zene, a rajz, a technika tantárgyból félévente, 

valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, 

a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül. 

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén 

ellenőrizzük.) 

6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, 

minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan 

viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban 

figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott -fejlődött-e vagy 

hanyatlott - az előző értékeléshez képest. 

A BTM-es tanulóknál az egyéni fejlesztési tervben megtervezettek alapján történik az 

értékelés. 

Az SNI tanulók értékelése: 

Az értékelés egyéni képességek, fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés 

figyelembevételével történik. 

Az értékelésnél előtérbe kell helyezni a pozitív megerősítést és lényeges az egyéni 

különbségek figyelembevétele. Ez elősegíti a tanuló teljesítményét önmagához 

viszonyító, fejlődést figyelembe vevő értékelést.

- 201 - 

A tantárgyi értékelés alól felmentés BTM esetén a Nevelési Tanácsadó, SNI tanuló 

esetén a szakértői bizottság javaslatára adható a tanulónak. A felmentés a szülő 

aláírásával, igazgatói írásbeli határozattal válik érvényessé. Az érvényesség egy 

tanévre szól. 

7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző 

tantárgyak esetében a következők szerint történik: 

Az első évfolyamon, és a 2. évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak 

szöveges értékelést alkalmazunk. 

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a 

szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: 

1. évfolyam 

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 

Hangképzése: pontos – javítást igénylő – logopédus által fejlesztésre szorul. 

Beszéde: érthető –nehezen érthető. Beszédtempója: megfelelő – lassú – hadaró- 

akadozó – dadogó. Hangereje: megfelelő – halk – harsány. 

A hallott szöveget: önállóan megérti – segítséggel érti meg – nem érti meg. 

Szóbeli kifejezőkészsége: választékos – érthető – jó – nehézkes. 

Szókincse: gazdag – korosztályának megfelelő – hiányos. 

OLVASÁS 

Betűismerete: pontos – bizonytalan – hibás. 

Téveszti a: ……………………………………. betűket. 

Hangos olvasáskor: szavanként olvas – szótagol – a szavakat betűzi. 

Tartja – nem tartja a szóhatárokat/mondathatárokat. 

Hibái: betűt cserél – kihagy – tévesen olvas – elakad. 

Szövegértése: pontos – megfelelő – bizonytalan – hibás – segítséget igénylő. 

Memoriter: Verset, szöveget érzékletesen – pontosan – kevés hibával – bizonytalanul 

– hadarva – pontatlanul mond. 

ÍRÁS 

Betűi és betűkapcsolásai: szabályosak – egyenlegesen – a vonalrendszernek 

megfelelőek – hibásak. 

Írásképe: tetszetős – áttekinthető – jól olvasható – rendezetlen – nehezen olvasható – 

igénytelen. 

Írástempója: gyors – megfelelő – akadozó – lassú – kapkodó. 

Írottról írottra: hibátlanul – kevés hibával – sok hibával másol. 

Nyomtatottról írottra: hibátlanul – kevés hibával – sok hibával másol. 

Tollbamondás után: hibátlanul – kevés hibával – sok hibával ír. 

Emlékezetből: hibátlanul – kevés hibával – sok hibával ír. 

MATEMATIKA 

Számfogalma a tanult számkörben: kialakult – kialakulatlan.

- 202 - 

Számszomszédokat: felismeri – téveszti – nem ismeri fel. 

Számok tulajdonságait: önállóan felismeri – megnevezi – segítséggel ismeri fel – nem 

ismeri fel. 

A relációkat: felismeri – általában felismeri – segítséggel ismeri fel – nem ismeri fel. 

A számok bontását: önállóan – segítséggel – nem képes elvégezni. 

Összeadás: pontos – alkalmanként hibázik – gyakran téved – bizonytalan. 

Kivonás: pontos – alkalmanként hibázik – gyakran téved – bizonytalan. 

Pótlás: pontos – alkalmanként hibázik – gyakran téved – bizonytalan. 

Sorozatok: szabályát önállóan megállapítja, folytatja. Adott szabályú sorozatot 

önállóan – segítséggel képes folytatni. Adott szabályú sorozatban is hibázik. 

Mértékegységeket a tanultak szerint: ismeri – nem ismeri. 

Geometriai ismeretekben: kiemelkedő – jártas – bizonytalan – gyenge. 

Szöveges feladatokban: logikus – önálló – bizonytalan – gyakran hibázik. 

Logikai gondolkodása: kiváló – jó – megfelelő – gyenge. 

KÖRNYEZETISMERET 

A természet jelenségei iránt: érdeklődő – nyitott – érdeklődése felkelthető – nem 

mutat érdeklődést. 

Megfigyelési: pontosak – felületesek – pontatlanok. 

Tapasztalatait: pontosan – pontatlanul – segítséggel fogalmazza meg. 

A tanultakról: kiemelkedő a tudása – biztos a tudása – egy-egy részletben bizonytalan 

– hiányosak az ismeretei. 

Gyűjtőmunkát: szívesen – rendszeresen – alkalmanként – nem végez. 

Szokásrendjének alakulása: Közvetlen környezetével szemben igényes – még nem 

elég igényes. Testének, ruházatának, eszközeinek épségére vigyáz – nem mindig ügyel 

kellő mértékében – nem vigyáz. 

ÉNEK-ZENE 

Órai tevékenysége: aktív – csak biztatásra tevékeny – passzív – rendbontó. 

A dalokat: önállóan – szívesen – segítséggel – csak csoportban énekli. 

A tanult ritmusértékeket: jól alkalmazza – megnevezi – nem ismeri. 

A tanult dalok dallamát, szövegét: ismeri – nem ismeri. 

Dalos játékokban: szívesen – passzívan – rendbontóan vesz részt. 

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 


A festés-rajzolás iránti érdeklődése: kiemelkedő – megfelelő – mérsékelt. 

Színhasználata: Munkáin változatosan – sajátos módon – visszafogottan használja a 

színeket. 

Eszközhasználata: A rajzeszközöket kiemelkedően – jól – megfelelően – bátortalanul 

használja. 

Kreativitása: Kreatív, tele van ötlettel. – Az utasításokat jól követi. 

Térkihasználása: A rajzfelületet maximálisan – bátortalanul – aránytalanul használja.

- 203 - 

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 


A tanult anyagokat, megmunkálási módjukat: jól – megfelelően – felszínesen ismeri. 

Kézügyessége: kiemelkedő – jó – megfelelő – fejlesztésre szorul. 

Munkadarabjai: pontosak – esztétikusak – gyakran pontatlanok. 

Eszközöket: jól – biztonságosan – megfelelően – bátortalanul használ. 

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 

Órai tevékenysége: aktív – csak biztatásra tevékeny – nem szívesen vesz részt – 

passzív – rendbontó. 

Mozgása: harmonikus – összerendezett – fejlesztésre szorul. 

A szabályokat: kiemelkedően – megfelelően – alig tartja meg. 

Csapatjátékokban: együttműködően – közömbösen – nem szívesen vesz részt. 

A gyakorlatokat: könnyen – kevés segítséggel – sok segítséggel sajátítja el. 

Labdakezelése: kiemelkedő – biztos – megfelelő – bizonytalan. 

A mozgásos játékokban: aktívan – szívesen – nem szívesen vesz részt. 

A terhelést: kiválóan – jól – megfelelően – alig bírja. 

ANGOL 

Az érdeklődés foka: nagy – közepes – változó – kicsi. 

Aktivitása: nagyon aktív – változó – passzív. 

A nyelvhez való hozzáállása: pozitív – negatív – közömbös. 

A beszélőszándékok kifejezésében: precíz – pontatlan – nagyon pontatlan. 

Íráskészsége: jó – megfelelő – gyenge. 

2. évfolyam első félév 

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 

Kulturált nyelvi magatartása, beszédművelés 

Hangképzése: A hangokat tisztán képzi. – Hangképzése fejlesztésre szorul. 

Logopédiai képzést igényel. 

Légzéstechnikája: megfelelő – fejlesztésre szorul. 

Szókincse: gazdag, választékos – korosztályának megfelelő – szegényes, fejlesztésre 

szorul. 

Kifejezőkészsége: Egész mondatokban fejezi ki magát. – Csak kérdések segítségével 

fejezi ki magát. – Kérdésekre is csak „igen-nem” feleletet ad. 

Olvasás 

Hangos olvasása: Olvasása kifejező, folyamatos – szótagoló – betűző. 

Értő olvasása: Szövegeket önállóan megért. – Szöveget segítséggel ért meg. 

Mondatokat ért meg. – Szavakat ért meg. – Értő olvasása még nem alakult ki. 

Olvasott szöveg tartalmi kifejezése: Az olvasott szöveg tartalmát lényegretörően, 

pontosan – pontatlanul – csak kérdések segítségével mondja el. 

Írás 

Írásmunkái: pontosak, rendezettek – pontatlanok.

- 204 - 

Jellemző hibái: ………………………………………………. 

Írása diktálás után: pontosan – kevés hibával – sok hibával ír. 

Írásának tempója: lendületes, gyors – megfelelő – lassú kapkodó. 

Írásképe: esztétikus – tetszetős – egyéni – rendezetlen – szabálytalan. 

Nyelvtani, helyesírási ismeretek 

Az abc ismerete: Az abc-t pontosan – pontatlanul – nem tudja. 

Betűrendbe sorolni: önállóan – segítséggel – segítséggel sem tud. 

A helyesírási elveket, szabályokat: biztosan – kevés hibával – sok hibával alkalmazza. 

A mondatokról tanult ismeretei: biztosak – pontatlanok. 

A j/ly-s szavakat: biztosan, hibátlanul – kevés hibával – sok hibával írja. 

MATEMATIKA 

Számfogalma a 100-as számkörben: kialakult – kialakulatlan – fejlesztésre szorul. 

A műveleteket: pontosan – pontatlanul értelmezi, végzi. 

Hiányosságok: …………………………………………………. 

Szöveges feladatokat: önállóan – kevés segítséggel – sok segítséggel old meg. 

Függvények, sorozatok: 

Szabályt önállóan megállapít, folytat. 

Adott szabályú sorozatot képes folytatni. 

Adott szabályú sorozatot is hibákkal folytat. 

A mértékegységeket, átváltásokat: biztosan – pontatlanul tudja, alkalmazza. 

Problémamegoldása: Nyitott a matematikai problémákra, szívesen oldja meg azokat. 

– Kerüli a kihívásokat, csak megoldja a feladatokat. 

Síkidomokat, testeket: önállóan –segítséggel – sok tévesztéssel felismer, előállít, adott 

szempont szerint szétválogat. 

KÖRNYEZETISMERET 

Megfigyelései: pontosak – felületesek – pontatlanok. 

Tapasztalatait: pontosan – pontatlanul – segítéséggel fogalmazza meg. 

A tanultakról: biztos a tudása – egy-egy részletben bizonytalan – hiányosak az 

ismeretei. 

Tájékozottsága: átlagon felüli – korának megfelelő – hiányos. 

Az összefüggéseket: mindig felfedezi – rávezetéssel ismeri fel – nehezen ismeri fel. 

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 

A festés-rajzolás iránti érdeklődése: kiemelkedő – jó – visszafogott. 

Színhasználata: Munkáin változatosan – sajátos módon – visszafogottan használja a 

színeket. 

Eszközhasználata: A rajzeszközöket kiemelkedően – biztonságosan – megfelelően – 

bátortalanul használja. 

Kreativitása: Kreatív, tele van ötlettel. – Inkább az utasításokat követi. 

Térkihasználása: A rajzfelületet maximális – bátortalanul – aránytalanul használja.

- 205 - 

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 

Anyagismerete és megmunkálása: A tanult anyagokat, megmunkálásukat biztosan – 

felszínesen ismeri. 

Kézügyessége: kiemelkedő – jó – megfelelő – fejlesztésre szorul. 

Munkadarabjai: pontosak – esztétikusak – gyakran pontatlanok. 

Eszközhasználata: Az eszközöket kiemelkedően – biztonságosan – megfelelően – 

bátortalanul használja. 

ÉNEK-ZENE 

A tanult dalokat: önállóan – szívesen – segítséggel – csoportban énekli. 

Énekhangja: tiszta – még fejlődésben van. 

A ritmusértékeket: alkalmazza – megnevezi – nem ismeri. 

Dallam-, szövegismerete: A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri – nem ismeri. 

Dalos játékokban: szívesen – passzívan – rendbontóan vesz részt. 

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 

Mozgása: harmonikus – összerendezett – fejlesztésre szorul. 

A gyakorlatok elsajátítása: A bemutatott gyakorlatokat könnyen – kevés segítséggel – 

sok segítséggel sajátítja el. 

A mozgásos játékokban: aktívan – szívesen – nem szívesen vesz részt. 

A szabályok betartása: A szabályokat kiemelkedően – megfelelően – alig tartja meg. 

Csapatjátékokban: együttműködően – közömbösen/rombolóan – önző módon vesz 

részt. 

A terhelést: kiválóan – jól – megfelelően – alig bírja. 

A 2. évfolyam második félévétől a 8. évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, 

előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. 

8. A 2-8. évfolyamon az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek 

és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 

9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: 

Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) 

10. A modulokat szöveges értékeléssel, az alábbi bejegyzésekkel minősítjük: 

Dicséretes: aktív, érdeklődő a tanuló; tájékozott a modul ismeretanyagában, 

megnyilvánulásai értékesek, hozzájárulnak a tanítási óra 

eredményességéhez 

Aktív: figyelmes, többnyire érdeklődő a tanuló, hozzászólásai többnyire 

helytállóak 

Részt vett: csak ritkán érdeklődő a tanuló, többnyire közömbös a modul 

ismeretanyaga iránt, legfeljebb felszólításra aktivizálható csupán

- 206 - 

11.A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden 

tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak lehetőleg legalább 1 

érdemjegyet kell szereznie. Egy-egy tantárgyból a félévi, illetve az év végi érdemjegy 

megállapításakor a tanulónak legalább annyi osztályzatának kell lennie, mint amennyi 

a tantárgy heti óraszáma, de minimum két osztályzatnak. 

12. A tanuló által szerzet érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő 

értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az 

osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását 

pótolja. 

13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése 

érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor 

az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok 

alapján végzik el a nevelők: 

Teljesítmény Érdemjegy 

0-40% Elégtelen (1) 

41-60% Elégséges (2) 

61-80% Közepes (3) 

81-90% Jó (4) 

91-100% Jeles (5) 

14. A 2. évfolyamon az év végi bizonyítványban, 3-8. évfolyamon a félévi értesítőben 

és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek 

minősítésre: 

a) A kötelező tanítási órák tantárgyai közül: 

- 2-4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, 

környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. 

- 5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, 

matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. 


matematika, informatika, természetismeret, fizika, ének-zene, rajz, technika, 

testnevelés. 


matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, 

technika, testnevelés. 


matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, 

technika, testnevelés.

- 207 - 

b) A nem kötelező (választható) tanítási óra tantárgya: 

- 2-8. évfolyamon: emelt szintű angol a Szilvási általános iskolában, a 

Felsőszilvási tagintézményben 1-8. évfolyamon német nyelv, illetve német 

nemzetiségi nyelv. 

c.) A tantárgyi modulok: 

A szövegesen értékelt modulok és heti óraszámuk: 

- Egészségtan (6. és 8. évfolyam heti 0,5 óra) 

- Ember és társadalomismeret, etika (7. évfolyam heti 1 óra) 

- Hon- és népismeret (5.-6. évfolyam heti 0,5 óra) 

- Informatika (6. évfolyam heti 0,5 óra) 

- Mozgóképkultúra és médiaismeret (8. évfolyam heti 1 óra) 

- Tánc és dráma (5.-6. évfolyam heti 0,5 óra) 

15. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a második osztály 

második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a példás (5), jó (4), változó (3), rossz 

(2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 

16. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén, valamint 

a második évfolyam első félévében az osztályfőnök szövegesen minősíti és ezt az 

értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. 

A magatartás szöveges értékelése 1. évfolyam 

Társas kapcsolataiban: figyelmes-barátságos-együttműködő-türelmes-közömböstürelmetlen-goromba. 

Felnőttekhez való viszonyában: együttműködő-udvarias-segítőkész-viselkedése 

gyakran kifogásolható. 

Tanórán: aktív-fegyelmezett-együttműködő- passzív-fegyelmezetlen- rendbontó. 

Tanórán kívül: együttműködő-fegyelmezett- fegyelmezetlen- rendbontó. 

A magatartás szöveges értékelése 2. évfolyam első félév 

Kapcsolata társaival: Társaira odafigyel, velük udvarias. – Társaival együttműködik. – 

Társaival közömbös. – Gyakran kerül konfliktusba társaival. 

Segítőkészsége: Szívesen segít. – Csak kérésre segít. – Nem segítőkész. 

Közösségi munkája: Sokat tesz a közösségért. – Együttműködik társaival. Nem 

kezdeményez, de nem is gátolja társait. – Hátráltatja társait. 

Kapcsolata a felnőttekkel: Mindig illemtudóan viselkedik. – Néha illetlenül 

viselkedik. – Gyakran kerül konfliktusba felnőttekkel. Nem keresi a kapcsolatot a 

felnőttekkel. 

Tanórán kívüli viselkedése: Szeret, tud együtt játszani társaival. Gyakran 

félrehúzódik. – Sokszor kerüli társait. 

A második évfolyam második félévétől a negyedik évfolyam végéig a tanuló 

magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

- 208 - 

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyeik és az 

osztályban tanító szaktanárok véleménye alapján állapítja meg. A félévi és az év végi 

osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 

17. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a 

következők: 

a) Példás (5) az a tanuló, aki: 

- a házirendet jól ismeri, és maradéktalanul betartja; 

- a tanítási órákon fegyelmezett és együttműködő; 

- a szünetekben mindig fegyelmezett; 

- tanáraival mindig figyelmes, előzékeny, tisztelettudó; 

- társaival mindig barátságos, segítőkész; 

- beszéde rendkívül tisztelettudó, kulturált; 

- nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. 

b) Jó (4) az a tanuló, aki: 

- a házirend előírásait általában betartja; 

- a tanítási órákon legtöbbször fegyelmezett; 

- a szünetekben általában fegyelmezett; 

- tanáraival tisztelettudó; 

- társaival többnyire barátságos, segítőkész; 

- általában tisztelettudóan beszél mindenkivel; 

- nincs írásbeli intője vagy megrovása. 

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: 

- a házirend előírásaira jobban kell ügyelnie; 

- a tanítási órákon jobban kellene fegyelmeznie magát; 

- a szünetekben sokszor rá kell szólni, hogy fegyelmezettebben viselkedjen; 

- néha több tiszteletet kellene adnia tanárainak; 

- társaival nem túl barátságos, kicsit elszigetelődik; 

- beszéde néha indulatos, jobban kell figyelnie arra, hogyan beszél másokkal; 

- igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője van. 

d) Rossz (2) az a tanuló, aki: 

- a házirend előírásait gyakran megsérti; 

- a tanítási órákon fegyelmezetlen; 

- a szünetekben gyakran durva; 

- tanáraival rendszerint udvariatlan, hangoskodó; 

- társaival gyakran kötekedő, agresszív; 

- beszéde indulatos; 

- több alkalommal igazolatlanul mulaszt; 

- több szaktanári figyelmeztetése, osztályfőnöki megrovása vagy ennél 

magasabb fokozatú büntetése van.

- 209 - 

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréshez a 

felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) 

szükséges. 

18. A tanulók szorgalmának értékelésnél és minősítésénél a második osztály második 

félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) 

érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 

19. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén, valamint a 

második évfolyam első félévében az osztályfőnök szövegesen minősíti és ezt az 

értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. 

A szorgalom szöveges értékelése 1. évfolyam 

Tanuláshoz való viszonya: aktív-érdeklődő-kötelességtudó-felületes-érdektelenhanyag. 

A tanulásban: önálló-kitartó-gyakran szorul segítségre-önállótlan. 

Munkája csoportban: aktív-kezdeményező-irányító-kreatív-együttműködősegítőkész-passzív-hárító-hátráltató. 

Házi feladatát: elkészíti-alkalmanként elfelejti-gyakran nem készíti el. 

Felszerelése: általában hiánytalan-néha hiányos-gyakran hiányos. 

A szorgalom szöveges értékelése 2. évfolyam első félév 

Önálló munkája: Általában önállóan dolgozik. – Kevés segítséggel dolgozik. Gyakran 

igényel segítséget. – Indokolatlanul is kér segítséget. Probléma esetén sem kér 

segítséget. 

Munkája csoportban: Aktívan vesz részt a csoport munkájában. Csoportját ötletekkel 

segíti. – Végrehajtja az utasításokat. Hátráltatja a csoport haladását. 

Házi feladatok elkészítése, felszerelése: Felszerelése, leckéje mindig hiánytalan – 

ritkán hiányos – gyakran hiányos. 

Órai aktivitása: Órákon figyel, sokat jelentkezik. – Gyakran lemarad. Nem figyel, 

mással foglalkozik. – Általában lemarad. 

A második évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a tanuló 

szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. 

A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyeik és az 

osztályban tanító szaktanárok véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az 

osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. 

Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. 

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 

20. Az iskolánkba a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a 

következők:

- 210 - 

a. ) Példás (5) az a tanuló, aki: 

- a tanórákon mindig aktív és együttműködő; 

- házi feladatai mindig gondosan, pontosan készíti el; 

- munkáját mindig precízen, gondosan végzi; 

- a kötelező feladatok mellett gyakran elvégez szorgalmi feladatokat is; 

- iskolai felszerelése mindig kifogástalan; 

- a közösségi munkában szívesen és gyakran vállal feladatokat. 

b) Jó (4), az a tanuló, aki: 

- a tanórákon általában aktív; 

- házi feladatait legtöbbször pontosan készíti el; 

- munkáját legtöbbször pontosan elvégzi; 

- a kötelező feladatok mellett időnként szorgalmi feladatot is vállal; 

- iskolai felszerelése többnyire rendben van. 

- a közösségi munkában általában részt vesz.. 

c) Változó (3), az a tanuló, aki: 

- jó lenne, ha az órai munkában aktívabban venne részt; 

- sokszor hiányos a házi feladata, erre jobban kell figyelnie; 

- munkáját precízebben, több odafigyeléssel kell végeznie; 

- gyakrabban vállalhatna szorgalmi feladatot; 

- iskolai felszerelése gyakran hiányos, erre jobban kell ügyelnie; 

- a közösségi munkában gyakrabban is részt vehetne. 

d) Hanyag (2), az a tanuló, aki: 

- Tanórán teljesen passzív; 

- Rendszeresen hiányzik a házi feladata; 

- Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen. 

- Feladatait többnyire nem végzi el. 

- Iskolai felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek. 

- A közösségi munkába egyáltalán nem kapcsolódik be. 

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréshez a 

felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) 

szükséges. 

Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és célja: 

Segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát 

Segítse a tanulók önértékelésének fejlődését 

Személyre szabott legyen 

Vegye figyelembe a gyermek fejlődését 

21. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten 

- példamutató magatartást tanúsít, 

- vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el. 

- vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

- 211 - 

- vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. 

versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, 

- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és 

növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 

22. Az iskolai jutalmazás formái 

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: 

- szaktanári dicséret, 

- napközis nevelői dicséret, 

- osztályfőnöki dicséret, 

- igazgatói dicséret, 

- nevelőtestületi dicséret. 

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett 

tanulók a tanév végén 

- szaktárgyi teljesítményért, 

- példamutató magatartásáért, 

- kiemelkedő szorgalomért, 

- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. 

c) Az egyes tanévek végén, valamint a négy éven át kitűnő eredményt elért tanulók 

oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége 

előtt vehetnek át. 

d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon 

eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. 

e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon 

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 

f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást 

tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 

23. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 

24. Azt a tanulót, aki 

- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, 

- vagy a házirend előírásait megszegi, 

- vagy igazolatlanul mulaszt, 

- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 

25. Az iskolai írásbeli büntetések formái: 

- szaktanári figyelmeztetés; 

- szaktanári intés; 

- szaktanári megrovás; 

- napközis nevelői figyelmeztetés;

- napközis nevelői intés; 

- napközis nevelői megrovás; 

- osztályfőnöki figyelmeztetés; 

- osztályfőnöki intés; 

- osztályfőnöki megrovás; 

- igazgatói figyelmeztetés; 

- igazgatói intés; 

- igazgatói megrovás; 

- tantestületi figyelmeztetés; 

- tantestületi intés; 

- tantestületi megrovás. 

- 212 - 

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt 

esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 

A cselekmény súlyától függően – az írásos intézkedés előtt, - szóbeli 

figyelmeztetésben is részesíthető a tanuló. A nevelőtestületi figyelmeztetést az 

osztályfőnök, vagy bármelyik, az osztályban tanító pedagógus kezdeményezheti, és a 

nevelőtestület 80 % -ának egyetértése esetén adható. 

26. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

- 213 - 

VI. A FELSŐSZILVÁSI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI PROGRAMJA 

1. Iskolánk bemutatása 

A Szilvási Nevelési – Oktatási Központ Felsőszilvási Általános Iskolája Komló 

legfiatalabb iskolája, a város legnagyobb népességszámú területén található. 

Környezete szinte egyértelművé tette, hogy a környezetvédelmet kiemelten kezeljük az 

iskolában. Az iskola az erdő szélén található, jó levegőn, csendes, nyugodt 

környezetben, hangulatos természetbarát udvarral, rengeteg fával, zöld területtel. 

Ezekhez járult a lelkes természettudományos munkaközösség, tagjai minden 

lehetőséget megragadtak, hogy kiaknázzák az élet adta lehetőségeket. Ezt az is 

bizonyítja, hogy a városban nálunk tanít az egyetlen környezetvédelem szakos tanár. 

Az iskolavezetés, tovább az egész nevelőtestület a környezetvédelem területén is 

elkötelezett. 

Iskolánk felszereltsége jó, személyi és tárgyi feltételek biztosítva vannak. 

Német nemzetiségi nyelvet oktatunk, de büszkén valljuk, hogy gyermekközpontú 

intézmény vagyunk, tanulóink vidámak, felszabadultak. (Németországi 

testvériskolánktól is ökoszemléletet láttunk). 

A mindennapos testedzés is megvalósul iskolánkban, a három óra testnevelés mellett, 

mindennap többféle sportfoglalkozás közül is választhatnak tanulóink délutánonként. 

A város ipara szinte teljesen megszűnt, így a lakosság száma is csökkenni kezdett, 

napjainkban stagnál. A gyermeklétszám is csökkenő tendenciát mutat a településen, 

így az iskolák egyre nehezebb helyzetben vannak. Mindezek ellenére próbáljuk 

megőrizni, sőt bővíteni eddigi programjainkat. 

Büszkék vagyunk arra, hogy a NAT és a kerettanterv bevezetése előtt is iskolánkban a 

környezeti nevelést előtérbe helyeztük, környezetvédelmi szakkör, környezetvédelmi 

pályázatokon való részvétel, városi túraverseny szervezése stb. novemberben 

környezet- és egészségnevelési hónapot tartunk. 

2. Ökoiskolai tevékenységünk általános bemutatása 

- Tanárok - Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos 

magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az 

iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon 

meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek 

együttműködését. 

- Diákok - Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és 

figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az 

iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. 

- Tanárok és diákok - A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a 

tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében

- 214 - 

sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában 

az erdei iskolának, a nemzeti parklátogatásnak, a hulladékgyűjtési akcióknak, nyári 

táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát 

iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. 

- Tanárok és szülők - Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a 

szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők 

megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is 

közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az 

elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt 

az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket 

figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják, hogy a kupak – hulladékgyűjtés, 

papír-műanyagflakon, flakonzsugorítás megvalósult. 

- Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak - Az iskola adminisztrációs és 

technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az 

iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges 

papírfelhasználást. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének 

takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket 

használunk. Minden felsőszilvási számára fontos a szelektív hulladékgyűjtés. 

Iskolai büfé 

Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. 

Fontos, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem az iskolánkra szabottan 

működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz 

nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Az egészséges táplálkozás érdekében 

egészségesebb ételek, italok várják a gyerekeket. Ilyen téren a választék bővült, 

gazdaságosabb csomagolás valósult meg. Ennek felelőse a diákönkormányzat, az 

eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. 

A környezeti nevelés célja, értékei és alapelvei 

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek 

fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell 

világítanunk: 

- a fenntartható fejődés; 

- a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; 

- a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; 

- alapvető emberi szükségletek; 

- emberi jogok; 

- demokrácia; 

- elővigyázatosság; 

- biológiai és társadalmi sokféleség; 

- az ökológiai lábnyom.

- 215 - 

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis 

fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! 

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak 

tanítványaink. 

Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: 

- a környezettudatos magatartást és életvitelt; 

- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és 

életvitelt; 

- a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak 

megőrzésének igényét és akaratát; 

- a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; 

- a rendszerszemléletet; 

- tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; 

- az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, 

módszereket. 

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: 

- alternatív, problémamegoldó gondolkodás; 

- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; 

- szintetizálás és analizálás; 

- problémaérzékenység, integrált megközelítés; 

- kreativitás; - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; 

- vitakészség, kritikus véleményalkotás; 

- kommunikáció, média használat; 

- informatikai hálózatunk bővült, az INTERNET hozzáférhetőség megvalósult; 

- konfliktuskezelés és megoldás; 

- állampolgári részvétel és cselekvés; 

- értékelés és mérlegelés készsége. 

Az iskola környezeti nevelési szemlélete 

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az 

élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai 

területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell 

elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, 

amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a 

környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre 

alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és 

megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek 

elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. 

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat 

tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a 

diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk,

- 216 - 

megszilárdítsuk. A 90-es évek óta éppen ezért foglalkozunk tudatosan környezeti 

neveléssel. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet 

formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, 

hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként 

lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos 

tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a 

biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. 

Tanórán, nyári táborokban és az erdei iskolákban, szakköri foglalkozásokon 

megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex 

természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt 

jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a 

gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. 

Nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás 

Osztálykirándulások megtervezésénél szempont az Ökoszemléletű helyek kiválasztása: 

Gyűrűfű, Egyházaskozár, Izmény, Váralja … 

Erdei iskola Árpádtetőn 

Alsó és felső tagozat 

Duna-Dráva Nemzeti park: órák tartása az oktatóközpontban – felső tagozat 

Terepi foglalkozások (Mecseki erdők) 

Egészségnevelési hét/hónap: előadások szervezése (védőnő, pszichológus, orvos stb.) 

Ásványvíz- és teakóstoló 

Salátabár – salátakészítés 

Sportnap, kirándulások 

Rajzverseny – drogellenes plakátkiállítás 

Városi rajzverseny: a Víz Világnapjára, Föld Napjára 

Területi és országos rajzpályázatokon való részvétel. 

Zöld Lovagrenddel való kapcsolat tartós, több tanulónk ill. kolléganőnk már maga is 

„Zöld Lovaggá” vált. 

Szitakötő programban való részvétel 

Környezetvédelmi jeles napok keretében üzemlátogatás: Komló Szennyvíztelepre 

Komló Víz Kft-be, BIOKOM szeméttelepére, Komló Kőbányára. 

Tanórán kívüli környezeti nevelés 

Szakkör: természet és környezetvédelmi szakkör, vöröskeresztes szakkör, 

INTERNET szakkör 

Nyári tábor: Balatonmáriai kézműves tábor 

Tanulmányi kirándulás: Mecsek és az ország más részeinek megismerése

- 217 - 

Vetélkedők, tanulmányi versenyek: Mi Mecsekünk, országos levelező tantárgyi 

versenyek, országos Hevesy György kémia verseny, Nagy László pályázatok, Sétáló 

Ki Mit Tud? 

Barátunk a természet, Mecseki Barangolások 

Papírgyűjtés évente, flakonpréselés a tanév során 

Alumínium italdoboz gyűjtése – bekapcsolódás az országos mozgalomba 

Elemgyűjtés, elektronikus hulladékgyűjtés, mini szelektív hulladékgyűjtés 

3. Az elmúlt három év legfontosabb eredményei az ökoiskolai munka terén 

A pedagógiai programban, a munkatervben megfogalmazott célok megvalósulása, a 

nevelő-oktató munka eredményessége. 

A tantervi anyagot az egyes évfolyamokon elvégeztétek. Munkánk eredményességét 

az év végi felmérők, felmérések, témazárók eredményei is bizonyítják. Az Ökoiskola 

cím elnyerése óta még inkább kiemelt feladatunknak tekintjük a környezeti nevelést, a 

természet védelmére, szeretetére való nevelést. A környezeti nevelés a kerettanterv 

alapelveinek megvalósítása, amely elsősorban a természettudományos tantárgyakban 

nyilvánul meg. Fontos feladat volt ezeknél a tantárgyaknál a kellő motiváció, a 

nehézségeken átsegíteni a tanulókat. E tantárgyak megszerettetése történik 

érdekességek, felkészülések, rejtvények, kísérletek, projektorr, számítógép használata 

stb. segítségével. Ez történt, történik tanórákon. 

Tanórákon kívül 

Részt vettünk Ökoiskolai találkozókon és minden olyan megmozduláson, 

felhíváson, ami elősegíti a környezeti nevelést. 

Részt vettünk az iskolazöldítési megmozdulásokon, kapcsolódtunk jeles napok 

rendezvényeihez 

- szeptember 22-én autómentes nap alkalmából vetélkedőt, ügyességi 

játékokat szerveztünk 

- Erdei Iskolában, Árpádtetőn voltak 1-1 alkalommal osztályaink 

- Föld Napja alkalmából akadályversenyt szervezünk 

Szeptemberben a papírgyűjtésünk 16 t rekord teljesítményű volt – gyűjtötte a 

papírt az iskola apraja-nagyja, szülő, szomszéd, gyerek-felnőtt egyaránt. 

Egész évben folyik a műanyag kupakgyűjtés, elemgyűjtés, műanyag flakon 

gyűjtése és zsugorítása, mert beneveztünk egy műanyag flakonzsugorító 

versenybe. Mondanom sem kell, hogy volt időszak, hogy nyomott mindenki 

nehogy ellepjenek a hulladékhegyek. Hihetetlen mekkora térfogata van több 

ezer műanyag flakonnak. A zsugorító műszerünk nem teljesen öko ugyanis 

árammal működik és nem a fizikai erőnkkel, de hát egyszerre minden nem 

megy. 

Jelszavunk Tiszta iskola – tiszta környezet. Fontosnak tartjuk a környezetünk 

tisztántartását.

- 218 - 

Megállapítottuk iskolánk fő gyengeségeit a fenntartható fejlődés szempontjából. 

Az iskola környezetvédelmi célkitűzései, programjában szerepel többek között 

a szemetelés visszaszorítása, növények letépésének megakadályozása, villany 

felesleges égetése, dobozos üdítők fogyasztásának csökkentése, egészséges 

ételeket is kínáló büfé folyamatos kialakítása. 

Valljuk: a környezeti kérdésekkel való törődés visszahat a közösség környezeti 

tudatára, ettől lesz igazán „zöld” az iskola. 

faültetés (iskolánk 30. szülinapja alkalmából 3 szilvafát ültettünk) 

a Szilvási Nevelési-Oktatási Központon belüli ökoszemlélet szép példája, hogy 

a szomszédos óvoda játszóterének felújítása során feleslegessé váló talajjal 

töltöttük fel növényágyásainkat. 

Rendszeresen részt veszünk a Biokom pályázatain- szép eredményekkel 

Pedagógusaink rendszeresen képzik magukat a Biokom ill. a Mecseki Erdészet 

továbbképzésein. 

Fontosnak tartottuk a tanév során az egészségnevelést is. A mindennapos 

testedzést meg tudtuk szervezni a heti 3 óra testneveléssel, ill. a heti 1 óra 

úszással, a német néptánc órákkal, a délutáni ISK foglalkozások szervezésével, 

megtartásával. Az egészségnevelés keretében szerveztük meg az integrált 

intézményben az egészségnevelési hónapot. Amiben helyet kapott: sportnap, 

véradás, különféle vetélkedők szervezése, túrák a környező helyekre, előadások 

drogtémában, daganatos ill. érrendszeri betegségekről szóló előadások, 

felvilágosító foglalkozások megtartása, salátabár szervezése és az egész 

programsorozat discoval zárult. 

Iskolánk az elmúlt nyáron szépen megújult, korszerűbb, energiatakarékosabb 

lett (ablakok, falak hőszigetelőbbé váltak, a világosítás terén az aramatúra 

cserékkel is áramdíjat spórolunk. Ha az üvegtetőnk is megújulna, még kevésbé 

szökne el a téli meleg, nyáron pedig hűvösebb lenne. 

Van azonban az üvegtetőnek előnye is – világos „napsütéses” az iskolánk, ahol 

sok szép, hasznos növényt nevelhetünk. 

Globálisan gondolkodunk – lokálisan cselekszünk!

- 219 - 

VII. NÉMET NEMZETISÉGI PROGRAM 

A Komló Város Önkormányzat Szilvási Nevelési – Oktatási Központ Óvoda és 

Általános Iskola alapító okirata tartalmazza a német nemzetiségi kisebbséghez 

tartozók nevelését, oktatását 1-8. évfolyamon, a Felsőszilvási Általános Iskola 

telephelyén. 

Iskolánkban 1982-től folyik német nemzetiségi oktatás. A program beindítására az 

akkori Komló Városi Tanács Művelődési Osztály vezetője adott engedélyt, mivel a 

szomszédos óvodában már előző évben elkezdődött. Azóta már biztosítva van a helyi 

gimnáziumban és szakiskolában is a német nemzetiségi nyelv oktatása. 

Komló városában jelentős a német nemzetiségű lakosság asszimilálódása, a tanulók 

nemzetiségi származását tekintve az osztályok heterogén összetételűek, sokan itt 

hallanak először a nemzetiségi témákról. Éppen ezért kiemelt cél az ismeretközvetítés, 

hagyományőrzés, más kultúrák tiszteletére nevelés és ezen keresztül a nemzeti öntudat 

erősítése. 

A 2003/2004-es tanévtől iskolánk fenntartói döntés alapján csak egy első osztályt 

indíthat. Éppen ezért e programba nemcsak német nemzetiségi tanulók jelentkezését 

várjuk, hanem olyan gyerekeket is, akik egy világnyelv biztos tudása mellett szeretnék 

megismerni a német kultúrát, és azzal azonosulni is kívánnak. 

Tárgyi és személyi feltételek 

Az iskola rendelkezik a nemzetiségi nyelv tanításához szükséges tárgyi feltételekkel. 

Az iskolai könyvtárban német-magyar, magyar-német szótár, a tanulók számára előírt 

kötelező irodalom, segédkönyvek megfelelő számban megtalálhatóak a német nyelvi 

laborban ill. a tanári szobában, könyvtárban. 

A német nemzetiségi oktatáshoz szükséges személyi feltételek is adottak. A német 

nemzetiségi nyelvoktató programban tanító kollégák közül: 

1 fő német nemzetiségi óvodapedagógus és német nemzetiségi tanító 

2 fő német nemzetiségi tanító 

1 fő német nemzetiségi tanár 

Partnerkapcsolatok 

Iskolánknak jó kapcsolata van a Komlói Német Kisebbségi Önkormányzattal, a német 

nemzetiségi nyelvet oktató Kenderföldi Általános Iskolával, valamint a szomszédos 

óvodával. 

1996-tól németországi partnerkapcsolatunk kezdődött a Gebrazhofen-i iskolával, mely 

önhibánkon kívül sajnos szünetel.

- 220 - 

Hagyományaink, tanórán kívüli foglalkozások: 

A tanítási órákon kívül állandó és egyedi programokat szervezünk tanulóinknak: 

- német színházlátogatás Szekszárd 

- Márton-napi felvonulás (közösen az óvodával) 

- tájházak ill. fazekasműhely, múzeumlátogatás (Kárász) 

- német nyári tábor (Balatonmária) 

- német levelezős versenyek 

- német nyelvű karácsonyi műsor a helyi Német klubban 

- rendszeresen részt veszünk a kistérségi német vers- és prózamondó versenyen 

- szakkörök, nyelvvizsga előkészítő 

A nemzetiségi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, 

eszközei, eljárásai 

A német kisebbségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – valósítjuk meg, 

betartva az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és emellett 

biztosítjuk a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség történelmének, kultúrájának 

megismerését, a hagyományőrzést, a német nemzetiségi kulturális identitás 

kialakulását és erősítését, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását 

Meggyőződésünk, hogy a kisebbségi oktatás segíti a nemzeti kisebbséghez tartozó 

diákjainkat abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze kulturális identitását, 

elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség közösségi értékeit, erősítse a 

közösséghez való kötődést. 

Mindezek tükrében iskolánk általános oktatási célkitűzéseként arra törekszünk, hogy 

a./ a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei 

és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kulturális önazonosság. 

b./ a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és 

megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi 

jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi illetve egyéb 

eszközeit. 

A kisebbségi oktatásunk célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, a 

tanulók kommunikációs készségének fejlesztése a beszédkedvet fokozó, a beszélés 

lehetőségét biztosító eljárásokon keresztül. Kiemelten fontos, hogy 

A múlt megismerésével a tanulók azonosságtudatának kialakítása és jövőképük 

formálása. A tanulók ismerjék meg a kisebbségi jogokat, ezáltal készüljenek fel 

érdekeik képviseletére. 

A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb 

hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Legyenek büszkék arra, hogy 

ehhez a népcsoporthoz tartoznak, de tiszteljék a magyar nép és az országban élő

- 221 - 

más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat. 

A tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek nyelvjárásaival, 

értékeikkel, és tudatosuljon bennük az irodalmi nyelvtől való eltérés oka. 

A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól a 

mostani ezredfordulóig vezesse el a tanulókat ahhoz a tényhez, hogy a 

kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi 

nemzetre. 

A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési 

formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok 

igazodjanak el a mai kisebbségi lét megjelenési formáiban, ismerjék meg a 

szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönözzük őket arra, hogy a 

tanulmányok befejezése után is kapcsolódjanak a magyarországi németek 

kulturális intézményeihez és képviseljék a népcsoport érdekeit. 

A német népismeret tartalma különböző tantárgyakba integrálva kerüljenek 

feldolgozásra. 

Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális 

sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére 

nevelünk 

A tanulók tudják a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban 

elhelyezni. 

Kisebbségi oktatás formája 

Iskolánkban a beiratkozó tanulók eltérő nyelvállapota és kulturális sajátosságára való 

tekintettel a kisebbségi oktatást a nyelvoktató kisebbségi oktatási forma szerint 

szerveztük meg. 

Pedagógiai programunkban a nyelvoktató kisebbségi oktatás programját 

valósítjuk meg. 

Feladatunk 

1. a német nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelvismeret elmélyítésével- és a 

népismereti tananyaggal járuljon hozzá a kisebbségi oktatás céljainak 

megvalósításához. Kiemelkedően fontos, hogy az iskola teret adjon a nyelv 

valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a német nyelvi készség 

kialakulását. 

2. a nyelvoktató kisebbségi oktatás intézményünkben a hagyományos nyelvoktató 

kisebbségi oktatás valósul meg, amelyben a tanítás nyelve magyar nyelv, a 

kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási órakeretben, a német 

népismeretet tantárgyakba integrálva oktatja.

- 222 - 

A tanulók német nyelvi heti óraszámát a 24/2003 (VIII. 19) OM rendelet alapján 

alakítottuk, és a német népismeret tananyagának integrálása a Helyi tantervünkben 

található. 

Belépés és bennmaradás, értékelés feltételei a kisebbségi oktatásban. 

Első évfolyamon: 

- a tanuló érdeklődjön a német nyelv iránt 

- szülői kérelem előképzettség nélkül 

- óvodai szakvélemény 

Felsőbb évfolyamon: 

- szülői kérelem 

- német nyelvből szintfelmérés 

Magasabb évfolyamba lépés feltételei 

- tantervi minimum követelmények elsajátítása 

- az éves hiányzás mértéke tantárgyanként nem haladhatja meg a kötelező éves 

óraszám 30 %-át 

- Szakértői Bizottság véleménye alapján nyelvi felmentéssel 

Német nemzetiségi csoportba való sorolás elvei 

- elsőtől – negyedik osztályig mindenki tanulja a német nyelvet osztályszinten 

- 4. osztálytól kettő csoportban tanulják 

A tanulók csoportba sorolásának elvei: - idegen nyelv tanulása, 

anyanyelv, matematika, szorgalom és magatartás alapján 

Csoportba sorolást a német nyelvet tanító nevelő készíti elő 

A végleges besorolásnál jelen vannak: 

- németet tanító nevelő 

- osztályfőnök 

- német munkaközösség vezető 

- iskolavezető 

Szülők tájékoztatása az első szülői értekezleten történik. 

5-8. osztályig: szülői kérésre ill. a német nyelvet oktató nevelő javaslatára, szülői 

egyetértés mellett kerülhet ki a heti 5 órás csoportból a gyermek. 

Tanulóink tantárgyankénti teljesítményét, magatartás és szorgalmát első évfolyamon 

félévkor és év végén, valamint 2. évfolyam félévekor szövegesen, 2 év végétől – 8. 

osztályig osztályzatokkal értékeljük. 

A német népismeret értékelése: az osztályzat beépül a különböző tantárgyakba. 

A 2010/2011. tanévtől a különböző dokumentumokba(bizonyítvány, bizonyítvány 

pótlap, törzslap) a „német népismeretet teljesítette” megjegyzés kerül bejegyzésre.

- 223 - 

A kisebbségi oktatás végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő 

eszközök és felszerelések jegyzéke 

Szemléltető nyelvtani táblák 

Szemléltető képsorozatok 

Németország térképe 

Magyarországi németek térképe 

Környezetünk falitábla 

Történetünk és múltunk kapcsos könyv 

Szokások és nyelv 

Képes németszótár 

Német kincsestár 

Magyar-német szótár 

Német-magyar szótár 

Hanganyagok, videók, dvd-k 

Magnó, videó és dvd lejátszó készülék 

Tankönyvek 

1. o. Mein erstes Deutschbuch (Nemzeti TK) 

2. o. Schulbus (Lexika) 

Mein erstes Deutschbuch (Nemzeti TK) 

3. o. Alle machen mit (Nemzeti TK) 

4. o. Deutsch 4. (Nemzeti TK) 



7. o. Deutsch 7. Nemzeti TK) 

Schritte (Nemzeti TK) 

8. o. Társalgás, szituációk, képleírás (Lexika) 

Schritte (Nemzeti TK)

- 224 - 

VIII. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 

1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden 

jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári 

évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. 

napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 

3. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: 

• a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, 

• a szülő személyi igazolványát 

• a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt), 

• a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem 

volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), 

• a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, 

• szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 

4. a 2-4. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: 

• a tanuló anyakönyvi kivonatát, 

• a szülő személyi igazolványát, 

• az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, 

• az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 

5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a 

tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom 

érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe 

vételével az iskola igazgatója dönt. 

6. Ha a körzeten kívül tanuló az 1.-4. évfolyamra jelentkezik, magatartása vagy 

szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az 

igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ilyen esetben 

az iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett 

tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye 

szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesíteni kell. 

7. A beiratkozási körzetünkben élő SNI tanulók közül az alábbiakat fogadja iskolánk: 





- megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra 

visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége

- 225 - 



Az SNI diákokat integráltan oktatjuk, törekszünk arra, hogy az integrált tanulók száma 

ne haladja meg a 2 főt osztályonként. 

A felvételkor a szülő/gondviselő által bemutatandó dokumentumok: 

- a tanuló érvényes szakértői véleménye (a sajátos nevelési igény megállapítása 

szövegben, ill. BNO kód megjelölésével, a javaslat szerinti integrált nevelésoktatás 

biztosításával, érvényes dátummal) 

- eddigi felülvizsgálati jegyzőkönyvek (ha volt már vizsgálva) 

- iskolakijelölő határozat. 

.

- 226 - 

IX. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ, ELŐKÉSZÜLÉSHEZ 

ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 

Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történő felkészülés az önálló munkavégzés 

erősítését, a gyakorlást, a tananyag megerősítését szolgálja. 

A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél 

figyelembe vesszük a következőket: 

a feladatok mennyisége ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet, 

a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot, 

a feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek, 

kerüljük a nagy mennyiségű, mechanikus munkavégzést igénylő házi 

feladatokat. 

Az írásbeli házi feladatokat a következő órán közösen, vagy egyénileg mindig 

ellenőrizzük, a hibákat javíttatjuk. 

A felsős tanulószobai foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és foglalkozásvezetéssel 

biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A 

foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és 

ellenőrzi, segíti a szóbeli tanulást. 

Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat 

maradéktalanul elvégezzék. 

Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó 

pedagógus feladata. 

Hétvégére, valamint az őszi, téli, tavaszi szünet idejére a szokásos egyik óráról a 

másikra adott feladatokon túl nem adunk házi feladatot. 

A sajátos nevelési igényű tanulók számára annyi és olyan jellegű házi feladatot 

adunk, amely nem terheli túl a tanulót és önállóan elvégezhető. A házi feladat a 

SNI tanulók esetében kizárólag kondicionáló, gyakorló, megerősítő funkciót tölt 

be, célja a bevésés erősítése és a feladattudat kialakítása. A súlyos állapotú 

tanulóknál elhagyható. 

X. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB 

INTÉZKEDÉSEK 

1. Érvényesség 

Az iskola 2011. január 1-től, az átdolgozott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai 

program és Helyi Tanterv szerint szervezi meg, és végzi nevelő-oktató munkáját.

- 227 - 

Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, és a partnerek igényeinek a 

változása az átdolgozást szükségessé nem teszik. 

2. Értékelés, felülvizsgálat 

A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a 

nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri. 

3. Módosítás 

A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet 

az iskola igazgatója, 

a nevelőtestület bármely tagja, 

a nevelők szakmai munkaközösségei, 

a Szülői Szervezet, 

az iskola fenntartója. 

A szülők és a tanulók a Pedagógiai Program módosítását közvetlenül, a Szülői 

szervezet, illetve a diákönkormányzat képviselője útján javasolhatják. 

A Pedagógiai Programot, annak módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó 

jóváhagyásával válik érvényessé. 

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára 

megtekinthető. 

2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve 

intézményeknél tekinthető meg: 

az iskola fenntartójánál, 

az iskola irattárában, 

az iskola könyvtárában, 

az iskola nevelői szobájában, 

az iskola igazgatójánál, 

az iskola igazgatóhelyettesénél,

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 

- 228 - 

A „Szilvási Nevelési-Oktatási Központ” helyi nevelési, szakmai és pedagógiai programját az 

érintett közalkalmazotti közösségek, a tantestületek, a szülői szervezetek és 

diákönkormányzatok véleményezték és elfogadták. 

Hatályba lépés: 2011. január 1. 

Legközelebbi felülvizsgálat ideje: 2016. augusztusa 

2010. december 10. 

Dobóné Bencze Zsuzsanna 

igazgató

- 229 - 

A Helyi Nevelési, Szakmai és Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása 

Jelen Helyi Nevelési, Szakmai és Pedagógiai Programot az intézmény vezetőjének 

előterjesztése után a nevelőtestület …………………………………………. napján elfogadta. 

Az elfogadást a nevelőtestület jelenlévő képviselői aláírásukkal tanúsítják. 

Dátum …………………………………… 

……………………………………. 

……………………………………. …………………………… 

nevelőtestület képviselői intézményvezető 

……………………………. 

tagintézmény-vezető

- 230 - 

A fenti Helyi Nevelési, Szakmai és Pedagógiai Programmal kapcsolatban a Szülői Szervezet – 

a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt. 

Dátum: …………………………………. 

………………………………. …………………………………… 

a szülői választmány elnöke a szülői választmány elnöke 

(Szilvás) (Felsőszilvás)

- 231 - 

A fenti Helyi Nevelési, Szakmai és Pedagógiai Programmal kapcsolatban a diákképviselet – a 

jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, amit választott 

képviselői tanúsítanak. 

Dátum: …………………………………. 

………………………………. …………………………………… 

diák-önkormányzati képviselő diák-önkormányzati képviselő 

(Szilvás) (Felsőszilvás)

- 232 - 

A fenti Helyi Nevelési, Szakmai és Pedagógiai Programmal kapcsolatban az 

Intézményegység-vezető, a nevelőtestület, a Szülői Munkaközösség – a jogszabályban 

meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt. 

Dátum: …………………………………. 

………………………………. 

………………………………. …………………………………. 

a Szilvási Óvoda intézményegység intézményegység-vezető 

nevelőtestületének képviselői 

………………………………………….. 

a Szülői munkaközösség képviselője

- 233 - 

A fenti Helyi Nevelési, Szakmai és Pedagógiai Programmal kapcsolatban az 

Intézményegység-vezető, a nevelőtestület, a Szülői Munkaközösség – a jogszabályban 

meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt. 

Dátum: …………………………………. 

………………………………. 

………………………………. …………………………………. 

a Felsőszilvási Óvoda intézményegység intézményegység-vezető 

nevelőtestületének képviselői 

………………………………………….. 

a Szülői munkaközösség képviselője

- 234 - 

A fenti Helyi Nevelési, Szakmai és Pedagógiai Programot a fenntartó 

………………………………. napján ……………………………………………….. számú 

határozatával jóváhagyta. 

Dátum ………………………………… 

P.H. 

………………………………… 

fenntartó

Pedagógiai Program - Upc

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?