Nézőpontok : fiatal kutatók tanulmányai - MTA Szociológiai ...

● Nézőpontok ● Kucsera Csaba ●
szoftverek használata (Széman 2012); kifejezetten az időseknek készülő honlapok; internetes fórumok
használata; új médiumként információszerzési lehetőség stb.).
Lényeges potenciál rejlik az idősek önkéntes munkavégzésében is. Egyrészt gyakran olyan készségek,
tapasztalatok és tudások birtokosai, amelyek hasznára válhatnak a közösségnek, másrészt a számukra
magányoldó vagy a magány kialakulását megelőző tevékenységet és kapcsolatrendszer-integráltságot
hozhatnak.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az eredmények egy olyan kutatás adatainak elemzéséből származnak,
amelynek a fókuszában nem kifejezetten a magány állt, hanem egy holisztikusabb szemléletű szubjektív
életminőség-vizsgálat volt (Kucsera 2008a). További célzott kutatásokra lenne szükség a magány
problematikájának jobb megértéséhez, és esetleges közpolitikai vagy szakmódszertani intervenciók
megalapozásához.
Szükséges továbbá a tudományos közvélemény árnyaltabb gondolkodása és pontosabb fogalomhasználata, az
egyedül élők és magányosak implikált jelentéseinek tudatos szétválasztásával.
HIVATKOZÁSOK
Albert F. és Dávid B. (2007). Embert barátjáról. A barátság szociológiája. Budapest: Századvég.
Castel, R. (1993). A nélkülözéstől a kivetettségig - a "kiilleszkedés" pokoljárása. Esély. 4:3. 3-23. p.
Charmaz, K. (2006). Constructing grounded theory. A practical guide through qualitative analysis. London: Sage
Publications.
Dúll A. (2003). A tárgyi környezet pszichológiája – A pszichológia új tárgya. In: Kapitány Á. és Kapitány G. (szerk.) Tárgyak és
társadalom II. Kapcsolatok: a tér, a tárgy és a képi kultúra összefüggései. Budapest: Magyar Iparművészeti Egyetem.
6-31. p.
Durkheim, E. (1982). Az öngyilkosság. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Elias, N. (2000). A haldoklók magányossága. Budapest: Helikon.
Forgács J. (1997). A társas érintkezés pszichológiája. Budapest: Kairosz.
Giczi J. (2008). A szubjektív jólét időskorban. In: Grábics Á. (szerk.) Aktív időskor. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal –
Szociális és Munkaügyi Minisztérium. 99-112. p.
Goldmeier, J. (1986). Pets or people: Another research note. The Gerontologist. 26:2. 203-206. p.
Iván L. (2002). Az öregedés aktuális kérdései. Magyar Tudomány. XLVIII:4. 412-418. p.
KSH. (2004). Népszámlálás 2001. 20. Az időskorúak életkörülményei. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
Kucsera Cs. (2008a). Egyedülálló, idős budapestiek szubjektív életminősége. PhD disszertáció [kézirat]. Budapest: ELTE TáTK,
Szociológia Doktori Iskola.
Kucsera Cs. (2008b). Megalapozott elmélet: egy módszertan fejlődéstörténete. Szociológiai Szemle. 18:3. 92-108. p.
Lakatos M. (2000). A családi kapcsolatok és a fizikai aktivitás szerepe az időskorúak életében. In: Szűcs Z. (szerk.) Az
időskorúak helyzete a kilencvenes években Magyarországon. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 67-82. p.
22