Nézőpontok : fiatal kutatók tanulmányai - MTA Szociológiai ...

● NÉZŐPONTOK ● Hajdu Gábor – Hajdu Tamás ●
Uchida és munkatársai (2004) a boldogság fogalmának kulturális meghatározottságát vizsgálták. Az északamerikai
kulturális környezetben a boldogság a személyes sikereket jelenti, ahol az egyének a pozitív érzéseket
akarják maximalizálni. A kelet-ázsiai kultúrákban a boldogság inkább a személyközi kapcsolatokkal definiálódik.
Inglehart és Klingemann (2000) elemzése szerint a demokratikus országok lakóinak magasabb a szubjektív jólléte,
de ez elsősorban a jobb gazdasági teljesítménynek köszönhető. Ezen túlmenően azok az országok,
melyeket a múltban protestáns elit irányított, elégedettebbek; a protestantizmus hatása mérsékelt, de
statisztikailag jelentős. Ahuvia (2002) abból a megfigyelésből indul ki, hogy a gazdagabb társadalmakban az
emberek átlagosan boldogabbak, mint a szegényebb országokban, ugyanakkor egy országon belül egy bizonyos
alapvető szint után a jövedelem nem növeli jelentős mértékben az elégedettséget. Azt a lehetséges
magyarázatot fogalmazza meg, hogy a gazdasági fejlődés nem a növekvő fogyasztás, hanem az individualista
kultúra révén teremti meg a magasabb szintű elégedettséget, mivel a társadalom tagjait „hagyja” a személyes
céljaikat követni a társadalmi elvárásoknak való megfelelés helyett. Diener és munkatársainak (1999)
összefoglaló tanulmánya megállapítja, hogy az individualizmus minden általuk vizsgált kutatásban erős
meghatározója a szubjektív jól-létnek, Suh és Oishi (2002) szerint pedig az individualista-kollektivista különbség
az egyetlen kulturális dimenzió, ami jelentősen befolyásolja a szubjektív jól-létet.
Ha a kultúrát Guiso és munkatársai alapján a következőképpen definiáljuk: „olyan általános vélekedések és
értékek, amelyeket etnikai, vallási és társadalmi csoportok lényegében változatlanul örökítenek át generációról
generációra” (Guiso–Sapienza–Zingales 2006:23), akkor kevés releváns tanulmányt találunk a szakirodalomban.
Veenhoven (1994) két ausztrál és két német, migránsok körében végzett, vizsgálatot idéz. A migránsok átlagos
elégedettsége és a származási országok átlagos elégedettsége közti korreláció ellentmondásos volt. Egy-egy
német és ausztrál mintán nem talált jelentős kapcsolatot, míg a másik két mintán nagyjából 0,50-0,60-es
Pearson-féle korrelációs együtthatót becsült, melyek azonban nem voltak szignifikánsak. Sőt, Veenhoven
szerint a migránsok átlagos elégedettsége közelebb volt a fogadó ország elégedettségéhez, mint a származási
ország elégedettségéhez. Rice és Steele (2004) amerikai mintán vizsgálta a válaszadók származási országának
hatását a boldogságra. Veenhovennel ellentétben nem migránsokat vizsgáltak, hanem származási országnak azt
az országot tekintették, amelyet a válaszadók a „Melyik országból vagy a világ mely részéről származnak a
felmenői?” kérdésre megneveztek. 3 Eredményeik szerint a származási ország átlagos boldogsága szignifikáns
pozitív kapcsolatban van a más országból származó ősökkel rendelkező amerikaiak boldogságával, azaz
léteznek olyan kulturális tényezők, amelyek akár több generáción keresztül is befolyásolhatják a szubjektív jóllétet.
A KULTURÁLIS HATÁSOK VIZSGÁLATA MIGRÁNSOK ADATAIVAL
A kultúra hatásának vizsgálata az utóbbi években egyre inkább előtérbe került, egyre több tanulmány jelenik
meg a kultúra gazdasági teljesítményre, gazdasági eredményekre gyakorolt hatásáról (Guiso–Sapienza–Zingales
2006). Ezek a munkák elsősorban a módszertanuk és a normák, értékek, vélekedések átörökítésének
bemutatása miatt figyelemre méltóak.
A kulturális hatások kimutatására használt egyik legjellemzőbb módszer a migránsok körében végzett elemzés.
Migránsok mintáját használva elkerülhető a nemzetközi keresztmetszeti adatokat használó elemzések
hátránya, hogy az elégedettséget befolyásoló makroszintű változók (egy ország intézményi, társadalmi,
gazdasági környezete, kultúrája) közül nem lehet minden befolyásoló tényezőt a modellekben szerepeltetni.
Emiatt az egyes országok átlagos elégedettségében – a nem a kultúrát reprezentáló kontrollváltozók bevonása
után is – megfigyelhető különbségek nem kizárólag az eltérő kulturális hatásokból eredhetnek, hanem a nem
megfigyelt, kihagyott változók is okozhatják őket.
A migránsok adatait használó elemzések alapfeltevése szerint amennyiben az éppen vizsgált függő változó
(jelen tanulmány esetében a szubjektív jól-lét) csak az egyének társadalmi-gazdasági hátterével, valamint a
lakóhely gazdasági és intézményi környezetével áll összefüggésben, a születési ország kulturális hatásai pedig
nem számottevőek, akkor egy regressziós elemzésben a migránsok születési országának (jelen tanulmány
3
A válaszadás során több országot is megjelölhettek a kérdezettek, majd ezek közül kijelölhettek egyet, amelyet a
„legközelebb éreztek magukhoz”. Ha valaki ezt nem tette meg, kizárták az elemzésből.
36