Nézőpontok : fiatal kutatók tanulmányai - MTA Szociológiai ...

BEVEZETÉS
GALÁNTAI JÚLIA
AZ IDŐS NŐK PARTNER ÁLTALI BÁNTALMAZÁSÁNAK KOCKÁZATI TÉNYEZŐI
Míg a családon belüli erőszakkal foglalkozó intézmények kevés figyelmet fordítanak az idős nők
sérülékenységére, addig az idősellátással foglalkozó szervezetek, intézmények számára nem jelenik meg a
gender-specifikus differenciálódás. Magyarországon kevés tanulmány született a családon belüli erőszakról,
ezen belül is kevés szól kifejezetten az idős nők sérelmére elkövetett bántalmazásról. A legtöbb utal rá, hogy ez
az a csoport, amely a legkevésbé képes jelezni a sérelmükre elkövetett erőszakot, érdekérvényesítő képességük
alacsony, gazdasági helyzetük a fiatalabbakénál rosszabb. Az idős nők ellen elkövetett partner általi
bántalmazás jellemzően ritkábban kerül a hatóságok elé, amiben jelentős szerepet játszik a gazdasági függés az
elkövetőtől, a probléma társadalmi megítélése és a magyar jogrendszer hiányossága. 1
Napjainkban, az idősödő társadalmak összetett problémája kapcsán egyre inkább hangsúlyozódik az idős
korosztály mentális, gazdasági és szociális jóléte, így a családon belüli erőszak kutatása során is megjelenik a
harmadik illetve a negyedik korosztályban lévő nők ellen elkövetett abúzusok körülményeinek vizsgálata. Az
ENSZ Társadalmi Fejlődésért felelős Bizottsága a következő módon határozta meg az idősbántalmazás
alkategóriáit: fizikai bántalmazás, szexuális bántalmazás, lelki bántalmazás, verbális abúzus, pénzügyi, gazdasági
kihasználás, elhanyagolás, 2 ezeket a kategóriákat használtuk fel mi is kutatási anyagunk elemzésekor.
Tóth Olga (2003) cikkében a családon belüli, partner általi bántalmazás kutatásában megállapítja, hogy az
abúzus hosszú, megromlott kapcsolatok eredménye, mely során az erőszak komplex formában található meg,
tehát több erőszaktípus is előfordul a kapcsolat során. A bántalmazott nők kevés olyan intézményhez
fordulhatnak, melyek kész akciótervvel szolgálnak számukra az erőszakos kapcsolatból való kilépéshez (Tóth–
Róbert 2010).
Az erőszak kockázati tényezőinek meghatározása többszörösen bántalmazó kapcsolatok során nem egyszerű,
bár számos tanulmány (Kaukinen 2004, Brozowski–Hall 1999) a szocio-ökonómiai tényezőket tartja
hangsúlyosabbnak. Eszerint a bántalmazott nő alacsony iskolai végzettsége, alacsony státusú munkahelye és
alacsony jövedelme mind növelhetik a családon belüli erőszak kialakulásának kockázatát, a partnerek
közérzete, állandó stressz-faktora magasabb, ezért az abúzus előfordulási lehetősége is növekedhet.
Stith és társai (2003) kutatási eredményeket összegezve különböző erősségű kockázati tényezőket állapítottak
meg a partnerbántalmazások során kialakuló fizikai erőszak előfordulásának lehetőségére. Erős kockázati
tényezőként határozták meg a férfi elkövető fizikai erőszakra való hajlandóságánál a házassággal való
elégedettség fokát, a tiltott szerhasználatot és a verbális abúzust.
1
A házasságon belüli erőszakos közösülés bűntettét 1997-ben rögzítették a magyar jogrendszerben, de a családon belüli
erőszak jogi meghatározottsága még várat magára.
2
ENSZ Társadalmi Fejlődésért Felelős Bizottsága 5/2002/PC/2 sz. jelentése.
4