Nézőpontok : fiatal kutatók tanulmányai - MTA Szociológiai ...

● NÉZŐPONTOK ● Galántai Júlia ●
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK AZ IDŐS NŐKET ÉRŐ INTIM PARTNER ÁLTALI BÁNTALMAZÁSOK TERÉN
A bántalmazások komplexitása miatt nehéz kategóriákat létrehozni az idős nők ellen elkövetett erőszak
besorolásánál, de bizonyos kockázati tényezőket megállapíthatunk. A minta elemzése során az áldozatok 37 %a
zaklatás miatt jelentette fel partnerét: azaz verbális vagy lelki abúzus miatt. 51% fizikai bántalmazást jelentett
a rendőrségen, ennél a kategóriánál 29%-a az áldozatoknak könnyű testi sértést szenvedett, míg 22%-a súlyos
testi sérüléseket szerzett, 5%-uk jelentette, hogy partnere korlátozza őt személyes szabadságában. Ennél az
adatnál meg kell jegyezzük, hogy itt is komplex bűntettekről van szó, tehát nem lehetünk benne biztosak, hogy
mennyien fordultak volna a rendőrséghez abban az esetben, ha a korlátozás csak egyedüli bűntettként fordul
elő.
A mintában a nők 5%-a jelentette fel partnerét szexuális zaklatás miatt, ezen esetek között olyan
bántalmazástörténetet is találunk, mely házasságon belüli szexuális erőszakra utal, ami azt jelenti, hogy a
jogrendszer 1997-es bejegyzése, mely szerint a házasságon belül történt szexuális zaklatás is büntethető, mára
már ismert és alkalmazható intézkedés. Az esetek csekély számából viszont arra is következtethetünk, hogy a
nagy vitát kavart bejegyzés ellenére a nők nem használják fel ezt a paragrafust partnerük ellen.
Meg kell jegyezzük, hogy a kizsákmányolás, és az elhanyagolás, mint bűntett egyáltalán nem jelenik meg a
mintában. A kizsákmányolás, mint abúzus valószínűsíthetően azért nem jelenik meg a rendőrségi aktákban,
mert Magyarországon sok család vagyonmegosztásban él, a családtagok jövedelme közös jövedelemnek számít,
viszont a pénz kezelőjének kilétéről nem tudhatunk. Nem találtunk egyetlen bejelentést sem önkényes
elhanyagolás bűntettével kapcsolatban a felmérésünk során, ami leginkább a fizikailag és mentálisan leépült
idős korban lévő áldozatok jelzésképtelensége, érdekérvényesítő képességének hiánya, valamint az
intézményrendszer és jelzőrendszer hibáiból fakadhat. Az esetek további 2%-ában egyéb, vagy a partner elleni
erőszak szempontjából nem releváns bántalmazás jelent meg az aktákban garázdaság formájában.
Az említett abúzusformák után a továbbiakban az erőszakot előidéző legjellemzőbb faktorokat mutatom be,
valamint a függőség fennmaradását, és ennek lehetséges okait.
Szocio-ökonómiai tényezők
Az aktákból kiderül, hogy a bejelentett esetek hosszú, több évtizedre visszamenő kapcsolatokban fordulnak elő
a leginkább. A kapcsolatok sokszor már régóta elmérgesedtek, és az áldozatot a felgyülemlett düh vezérli a
feljelentés megtételekor. Ez is magyarázza, hogy az erőszak halmozott formában jelenik meg, a verbális
erőszakot sokszor kíséri fizikai és más erőszaktípus is ezekben a kapcsolatokban (Bonomi 2007, Winterstein–
Eisikovits 2009, Tóth 2009, Tamási 2005). Az áldozatok többsége arról számol be, hogy partnerükkel már több
éve, néha évtizede megromlott kapcsolatuk, és a partner legutóbbi erőszakos cselekedete miatt döntött úgy,
hogy bejelentést tesz, mert nem bírja tovább. A másik általános jellemző, hogy az áldozat már egy idősebb
életszakaszban köt partnerkapcsolatot az elkövetővel, melynek az akták tanulságai alapján leginkább praktikus
okai vannak: félelem az egyedül maradástól, és a gazdasági, pénzügyi stabilitás megteremtése. Ezek a
kapcsolatok legtöbbször kevésbé romantikus kapcsolatok, sokkal inkább a biztonságra való törekvés mutatói.
Több tanulmányból (Kaukinen 2004, Brozowski–Hall 1999) tudjuk, hogy az idős korban elszenvedett partner
általi bántalmazások okai sokszor szocio-ökonómiai tényezőkből fakadnak, elemzésünk során szintén
felülreprezentáltak voltak az alacsony iskolai végzettséggel és alacsony jövedelemmel rendelkező, illetve
alacsony nyugdíjkategóriába tartozó személyek. Ezek a tényezők valóban emelik az általános családdinamikai
stressz-szintet, de a vallomásokból szintén kiderült, hogy a válás a bántalmazott áldozatok számára szintén
olyan kockázati kategóriát jelent, ami miatt inkább maradnak bántalmazó kapcsolataikban. A legjellemzőbb
indokok a maradásra és a válás elkerülésére: az életen át felhalmozott vagyon elosztásának nehézsége, félelem
annak elvesztésétől, illetve a megoldhatatlan lakásproblémák veszélye.
A bírósági döntések általánosan a vagyon felosztását, így a ház illetve lakás felosztását is megítélik. Ez a hazai
lakásviszonyoknál sokszor jelenti azt, hogy a közös otthon fizikai felosztását kell alkalmazni, mivel a belőle
származó összeg nem elegendő két lakás vásárlására, illetve az egyik fél nem egyezik bele a tulajdon eladásába.
6