Nézőpontok : fiatal kutatók tanulmányai - MTA Szociológiai ...

● NÉZŐPONTOK ● Hajdu Gábor – Hajdu Tamás ●
3. táblázat: A születési országbeli átlagos elégedettség hatása a migránsok szubjektív jól-létére
(függő változó: az élettel való elégedettség (0-10), becslési eljárás: OLS)
A születési országbeli átlagos
elégedettség változójának
becsült koefficiense
44
Robusztus SE
Korrigált
R 2
1 Csak ország és hullám fix hatások 0.338 *** (0.045) 0.189 9592
2 Több egyéni kontrollváltozó 0.147 *** (0.030) 0.349 9592
3 Több egyéni kontrollváltozó + lakóhelyi
ország
4 Több egyéni kontrollváltozó + születési
ország
0.146 *** (0.034) 0.345 8695
0.108 ** (0.043) 0.358 8928
5 Nem posztkommunista országok 0.219 *** (0.040) 0.191 6996
6 A 3 legelégedetlenebb ország nélkül 0.158 *** (0.046) 0.301 8879
7 A 3 legelégedettebb ország nélkül 0.165 *** (0.034) 0.293 9404
8 ESS 1. hullám 0.219 *** (0.051) 0.209 2170
9 ESS 2. hullám 0.210 *** (0.068) 0.339 2516
10 ESS 3. hullám 0.172 ** (0.064) 0.340 2098
11 ESS 4. hullám 0.121 ** (0.055) 0.286 2808
12 Legalább 3 hullámban szereplő országok 0.170 *** (0.040) 0.239 6219
13 A legalább 50 megfigyelést adó születési
országok
0.177 *** (0.035) 0.297 9449
14 Ordered logit 0.157 *** (0.031) 0.078 1 9592
15 Ordered probit 0.087 *** (0.018) 0.075 1 9592
16 Desing weight-tel súlyozva 0.174 *** (0.036) 0.299 9592
A becsült együtthatók mellett zárójelben a születési országokra klaszterezett, robusztus standard hiba található.
1. modell magyarázó változói: az adatfelvétel hulláma, a migránsok lakóhelyi országa.
2. modell magyarázó változói: a kérdezett életkora, életkorának négyzete, neme, iskolai végzettsége (az ISCED
kategóriáknak megfelelően), családi állapota, munkaerő-piaci helyzete, lakóhelyének településtípusa, háztartásának
jövedelme logaritmikus formában, háztartásában lakó személyek száma, szubjektív anyagi helyzete, szubjektív egészségi
állapot, vallásosság mértéke; a barátokkal, kollégákkal, rokonokkal való találkozás gyakorisága, bizalmas kapcsolata léte.
3. modell magyarázó változói: 2. modell magyarázó változói + a lakóhelyi ország GDP-je (logaritmikus formában), Giniegyütthatója,
inflációja, munkanélküliségi rátája.
4. modell magyarázó változói: 2. modell magyarázó változói + a születési ország GDP-je (logaritmikus formában), Giniegyütthatója,
inflációja, munkanélküliségi rátája.
5-16. modell magyarázó változói: a kérdezett életkora, életkorának négyzete, neme, iskolai végzettsége (az ISCED
kategóriáknak megfelelően), családi állapota, munkaerő-piaci helyzete, lakóhelyének településtípusa, háztartásának
jövedelme logaritmikus formában, háztartásában lakó személyek száma, szubjektív anyagi helyzete.
* p < 0.10, ** p < 0.05, *** p < 0.01
1 Pszeudo R 2
Ha valóban a születési ország kultúrájának befolyását eredményét látjuk az országbeli átlagos elégedettség
hatásában, akkor ennek a hatásnak erősebbnek kell lennie a születési országhoz erősebben kötődő migránsok
körében. Rice és Steel (2004) hipotézise és elemzése szerint a gyakrabban templomba járók erősebben
kötődnek a származási kultúrájukhoz. Mivel a normák és értékek átadásában a társas környezet szerepe
jelentős, így körükben erősebb a származási ország hatása. Ezt amerikai adatokon bizonyítják is. Ezen
túlmenően öt kritériumot határoztunk meg, melyek várakozásaink szerint a születési ország kultúrájához való
erősebb kötődést jelezhetik. Rice és Steel (2004) hipotézisét némileg átfogalmazva feltételezzük, hogy az a
migráns, aki gyakrabban találkozik a barátaival, rokonaival, kollégáival, az előbbi két csoport esetében
valószínűleg gyakrabban találkozik a saját nemzetisége tagjaival, így szorosabban ágyazódik be a születési
ország kultúrájába. Azok a migránsok, akik otthon nem a befogadó ország valamelyik hivatalos nyelvét beszélik
leggyakrabban, kevésbé asszimilálódtak a helyi kultúrához. Azok, akik régebben élnek a befogadó országban,
jobban asszimilálódtak a helyi kultúrához. Végül pedig azok, akik a befogadó ország állampolgárai, szintén
N