Nézőpontok : fiatal kutatók tanulmányai - MTA Szociológiai ...

● NÉZŐPONTOK ● Hajdu Gábor – Hajdu Tamás ●
ahol az i-edik migráns elégedettsége, az i-edik migráns születési országának nem bevándorló lakóinak
átlagos elégedettsége, a személyes szocio-demográfiai változók vektora 7 , dummy változó (fix hatás) az i-
edik migráns lakóhelyi országára, dummy változó az adatfelvétel hullámára (fix hatás), a hibatag. A
standard hibákat a születési országra klaszterezve számítottuk ki, mivel az érdeklődésünk középpontjában álló
magyarázó változó konstans az egyes születési országokon belül.
Az OLS regressziós modellekből következően az elégedettséget folytonos változóként kezeltük, azaz
feltételeztük, hogy a 11 fokú skála két pontja közötti távolságot minden esetben azonosként értékelték a
válaszadók. 8 A többváltozós modell segítségével a születési országbeli átlagos elégedettség hatása „önállóan”,
a modellben szereplő többi változó hatásáról „megtisztítva” jelenik meg.
A születési országban mért átlagos elégedettséget a kulturális tényezők mellett intézményi, társadalmi
tényezők is befolyásolják. Azonban ahogy már említettük, azt feltételezzük, hogy a születési ország intézményi,
társadalmi környezete nem befolyásolja közvetlenül a már évek, évtizedek óta más országban élő migránsok
elégedettségét, így a modellben a születési ország kulturális hatását jeleníti meg. A modellben a lakóhelyi
országok dummy változói kiszűrik a különböző országokban élő migránsok elégedettségében a lakóhelyi ország
gazdasági, társadalmi, intézményi környezetének eltérései miatt fellépő különbségeket. A születési országbeli
átlagos elégedettség a hatása így a következőképpen értelmezendő: az azonos célországba migrálók körében az
elégedetlenebb országból érkezők ceteris paribus az új lakóhelyükön is elégedetlenebbek-e, mint az
elégedettebb országokból érkezők. Ha létezik ilyen kulturális hatás, akkor a becsült modellben együttható
pozitív lesz.
EREDMÉNYEK
Az 1. ábra az egyes országokban születettek átlagos elégedettsége és az adott országból származó migránsok
átlagos elégedettsége közti statisztikai összefüggést mutatja. A két változó közötti korrelációs együttható
értéke 0,761, azaz az elégedettebb országokból származó migránsok elégedettebbek, mint a kevésbé boldog
országból indulók. Az ábra elsősorban az országok szintjén létező alapösszefüggést mutatja, illusztrációs célt
szolgál, hiszen sem a születési országok, sem a fogadó országok esetében nem kontrollálunk egy sor fontos
változóra.
7
Az alapmodellben a következő szocio-demográfiai változók szerepeltek: a kérdezett életkora, életkorának négyzete, neme,
iskolai végzettsége (az ISCED kategóriáknak megfelelően), családi állapota, munkaerő-piaci helyzete, lakóhelyének
településtípusa, háztartásának jövedelme logaritmikus formában, háztartásában lakó személyek száma, szubjektív anyagi
helyzete.
8
Az 11 fokú elégedettség változó esetében ez a feltételezés általános a szakirodalomban. Ferrer-i-Carbonell és Frijters
(2004) tanulmánya szerint a változó ordinálisként való kezelése is hasonló eredményekhez vezet.
40